Cikkünk frissül
A populista szlovén miniszterelnöknek nem sikerül megalakítania negyedik kormányát (2004-8, 2012-13, 2020-22). A korábbi felmérések szoros versenyt vetítettek előre, de a Janez Jansa vezette kormánypárt (SDS) nem is kicsit maradt alul az újonnan alakult zöldekkel (GS) szemben.

A hivatalos szlovén választási oldal szerint, 90,11 százalékos feldolgozottságnál
mandátumot szerezhet a 90 fős parlamentben. Egy-egy garantált mandátuma lesz a magyar és az olasz kisebbségnek is, rájuk csak a nemzetiségek szavazhattak. A kormányképes többséghez 46 mandátum kell, vagyis a győztesnek koalíciót kell kötnie, alighanem a szociáldemokratákkal. Hat kis párt ért el 1-2, további kettő balos vagy liberális párt pedig 3-nál több százalékot, de egyik sem ugrotta meg a 4 százalékos parlamenti küszöböt.
A Robert Golob vezette Szabadság Mozgalom elsősorban zöld témákat vitt a kampányban, de olyan, a fideszes fülekben igen rosszul csengő kampánytémái is voltak, mint a nyílt társadalom és jogállamiság. Támogatják az uniós szankciókat Oroszország ellen, és azzal vádolták Jansát, hogy politikai célja voltak az Ukrajna melletti erőteljes kiállással. Golob egyébként pozitív tesztet produkált a kampányhajrában, a tévévitákban is online vett részt.

Az eddig kormányzó Jansa nem csak ideológiailag állt közel Orbánhoz. A magyar kormány és vezetője a szlovén politika és média fontos szereplője lett, mert a kétmilliós ország méretéhez képest rengeteg pénzt csatornázott a Jansának hasznos célok érdekében, ezzel kivívva az ellenzék ellenszenvét. Csak néhány példa:
Nem mindenben volt ekkora összehang Jansa és Orbán között: a szlovén miniszterelnök például élesen elítélte a fehérorosz tüntetések szétverését, illetve ellátogatott Kijevbe és helyeselte, hogy légvédelmi rakétarendszert küldjenek Ukrajnának.
Hozzászólások (0)
Még nincsenek hozzászólások. Légy te az első!