Képmutatásban egymásra talált Moszkva és Brüsszel

Lehetséges, hogy soha nem fogjuk hivatalosan megtudni, hogy melyik európai energiakereskedő hogyan fizet idén az orosz gázért. Brüsszel és Moszkva egyaránt zavarosan, a lényeget teljesen elfedő módon kommunikál a helyzetről.

Április óta az orosz állam rubelben követeli a Gazprom gázának ellenértékét, ám ahogy erre korábban rámutattunk, ez nem azt jelenti, hogy tényleg rubelben kell fizetni érte.

Egy következő cikkünkben részletesen is bemutattuk, hogy a "rubelben fizetés" technikailag hogyan néz ki. Akkor azt is jeleztük, hogy a 444-hez eljutott egy úgynevezett "non-paper", amelyben április 15-én az Európai Bizottság arra figyelmeztette a Gazprommal kereskedő európai cégeket, hogy ha Putyin március 31-én előírt (és tévéműsorban aláírt) rendelete alapján fizetnek, akkor lehetséges, hogy megsértik az érvényben lévő EU-s szankciókat.

Mivel a cégeknek kiküldött, és egyébként nem nyilvános bizottsági körlevél műfaja az úgynevezett "non-paper" volt, ezért ez az üzenet jogilag senkit sem kötelezett semmire, de arra jó volt, hogy zavarba hozza az európai vállalatvezetőket és politikusokat.

Úgy hallottuk, hogy a magyar állami MVM-ben sem látják világosan a vezetők, hogy amikor legközelebb fizetni kell az orosz gázért, akkor az EU-s szankciók megsértését kockáztatják-e, ha Putyin rendeletének megfelelően nyitnak egy úgynevezett "K számlát" a Gazprombanknál, meg egy másik, rubel-számlát is, és a kettő között az oroszok variálnak a pénzükkel. Ahogy Európa sok más energiakereskedője is világos iránymutatásra vár ebben a kérdésben.

A tagállamok kormányai sem igazán tudnak vagy akarnak segíteni. A holland kormány a Bloomberg értesülése szerint azt javasolta a saját kereskedőinek, hogy ne fizessenek úgy, ahogy az orosz rendelet előírja, és vállalják ezzel akár azt is, hogy hamarosan nem tudnak gázt venni Oroszországból. Az olasz kormány azt javasolta a sajátjainak, hogy várják meg, amíg az Európai Bizottság nem csupán non-papert ad ki, hanem jogilag érvényes állásfoglalást közöl, és az abban foglaltaknak megfelelően cselekedjenek.

Csakhogy nagyon úgy tűnik, hogy egyértelmű állásfoglalást nem ad ki a Bizottság - valószínűleg nem vállalnák, hogy miattuk álljon le az orosz gáz európai importja, amikor ettől a lehetőségtől számos tagállam kormánya elzárkózik. Például olyan erős kormányok, mint a német vagy az olasz, de olyanok is, mint a magyar, az osztrák vagy éppen a bolgár.

Dodonai szövegek

Az Európai Bizottság a 15-i non-paper óta kiadott egy nyilvánosan is elérhető, újabb állásfoglalást a kérdésről, de az se fogalmaz világosan. Az áll benne, hogy aki az oroszok által elvárt módon fizet, az lehet, hogy megsérti a szankciókat, de ezt lehetetlen egyértelműen felmérni, mert nem világos, hogy az euróban és dollárban fizetett összeget pontosan milyen technikával varázsolják rubellé a Gazprombanknál.

Hogy totálisan zavaros legyen a helyzet, a rubelben fizetést előíró orosz elnöki rendeletnek van egy pontja, ami arról szól, hogy lehet kivételezettnek lenni. Egész pontosan a külföldi befektetéseket engedélyező orosz állami hatóság felmentést adhat az egész rendelet alól, bizonyos vevőknek. Vagyis az egész probléma, ami három hete feszültségben tartja az európai kormányokat, elvben kikerülhető. Hogy kik és hogyan kerülhetik ki? Ez nincs benne az orosz rendeletben.

Az Európai Bizottság azt javasolja az EU-s gázkereskedőknek, hogy hajtsanak rá a kivételezetti lehetőségre, és akkor biztosan nem sértenek semmilyen szankciót. Csakhogy senki sem tudja, hogy a kivételt hogyan lehet kérni, és az sem biztos, hogy az orosz állam valaha elárulja, hogy kinek adta meg.

Ez a teljesen zavaros helyzet egyetlen dologra jó: hogy elkezdjenek az európai energiakereskedők a kivételért lobbizni Moszkvában, és az orosz állam mindenfélét kérhessen tőlük ezért cserébe, leginkább még több pénzt. Átláthatatlanságot, kivetelezést, titkos alkukat hozhat az idei év az európai gázpiacon.

Állítólag már volt fizetés az orosz rendelet szerint

Arra sem kötelezi semmi az energiakereskedőket, hogy elmondják, végül hogyan fizettek. Egyes forrásokból úgy értesültünk, hogy elsőként a jövő héten egy görög vállalatnak kell majd fizetnie a gázért az orosz rendelet hatályba lépése óta.

Több helyről viszont azt hallottuk, hogy a bolgár állami Bulgargaz már 20-án fizetett, előre, a májusban érkező gázért. Nem hivatalos úton, de jól értesült piaci szereplőktől úgy értesültünk, hogy a bolgár cég úgy fizetett, ahogy az oroszok kérték, a Gazprombanknak, K számlára, majd az euróban lerakott összeget a moszkvai tőzsdén aukción a bank rubelre váltotta, és végül egy másik számláról rubelben utalták el a pénzt a Gazpromnak.

Vagyis állítólag megtört a jég, és van már precedens a "rubelben fizetésre". Még ha ez technikailag nem is jelentett közvetlen rubelben fizetést.

Képmutatás

Az egész történet nagyon leegyszerűsítve arról szól, hogy az oroszok és az európai partnereik is azt akarják, hogy a gázüzlet zavartalanul menjen tovább, csak közben úgy tesznek, mintha ez nem lenne evidens.

Az orosz állam előadja, hogy megszorította az európai vevőit, mert rájuk kényszerített egy rubeles fizetési formulát. A valóságban azonban nem rubelben kell elutalni a gáz ellenértékét, csak annyi változik, hogy egy ideig még a vevő nevén marad a pénz, amikor az oroszok azt átváltják rubellé. Szemben az eddigi gyakorlattal, amikor már a Gazprom nevén volt a pénz, amikor átváltották. Hogy ez miért jó az oroszoknak politikailag, és rövid távon anyagilag is, azt ebben a cikkben írtuk meg.

Az Európai Bizottság előadja, hogy ellenzi, hogy az EU-s cégek alámenjenek az orosz igénynek, de közben jogilag nem kényszeríti ennek elkerülésére őket.

A tagállamok kormányai pedig moshatják kezeiket, mondván zavaros a helyzet, és végül hagyják, hogy a kereskedők és a Gazprom egymás között diszkréten intézzék az egészet.

A cirkusz egyik legképmutatóbb eleme, hogy az Európai Parlamentben a Fidesztől a német kormánypártokig, lényegében mindenki megszavazta, hogy "minél hamarabb" vessenek ki szankciót az orosz gázra, de közben ugyanezen pártok hazai politikusai semmit sem tesznek a szankció kivetéséért. Sőt, még az orosz rendelet ellen sem ágálnak komolyan.

Talán az olajvásárlást jövőre leállítják, de Magyarország ezt is megúszhatja

Várhatóan a május 30-31-én tartandó EU-s csúcstalálkozó témája lesz, hogy milyen új szankciókkal lépjenek fel Oroszország ellen a tagállamok. Az eddig kiszivárgott tervek alapján valószínűsíthető, hogy a gázüzletet nem tiltják be akkor sem. Ha olajembargót be is vezetnek, azt is legfeljebb 2023 elejétől, és lehetséges, hogy a vezetékes szállításra ez sem vonatkozik majd - legalábbis több más tagállam mellett a magyar kormány nagyon küzd ezért, információink szerint nem is esélytelenül.

Egész biztos, hogy az orosz gáz és az olaj nélkül nagy nehézségekkel kellene megküzdenie az EU keleti felének, és így Magyarországnak is. Olaf Scholz német kancellárnak valószínűleg abban is igaza van, hogy egyik napról a másikra e szankciók sem tántorítanák el Oroszországot attól, hogy folytassa a háborút. Ugyanakkor az is világos, hogy amíg az EU-s országok naponta 1 milliárd eurót fizetnek Oroszországnak gázért és olajért, addig minden nap finanszírozói maradnak az Ukrajnában elkövetett gyilkosságoknak.