A Russia Today vezetője azt üzeni: a kínai cenzúra a követendő példa

• Kérdőjelezz meg több dolgot - hirdette nyugati nézőinek éveken át az orosz állami RT csatorna.
• A propagandaeszközök ismerői régóta figyelmeztetnek, hogy ez csak eszköz volt a Kreml szolgálatában.
• Mostanra pedig már Margarita Szimonjan főszerkesztő is azt mondja: cenzúrázni kell, és a kínai példát követné.

„Egy nagy állam nem létezhet az információ kontrollja nélkül”

- mondta az orosz állami tévé műsorában Margarita Szimonjan, az RT (volt Russia Today) vezetője. Szimonjan szerint azok az időszakok az orosz történelemben, amikor nem volt, vagy csak korlátozottan érvényesült a cenzúra, mindig az ország összeomlásához vezettek. És szerinte azok, akik miatt bele kellett írni az orosz alkotmányba a cenzúra tilalmát, pontosan tudták mindezt.

„Azt tanították nekünk évtizedeken át, hogy a társadalomnak szabadnak kell lennie, hogy egy fejlett gazdaság nem működhet fejlett politikai rendszer nélkül és szabadság nélkül. Ez baromság. Nézzük meg Kínát. Tetszik a kínai gazdaság? Nekem tetszik. Van politikai és információs szabadság az országban? Nincs, nem is volt soha. De ez talán nem is olyan rossz dolog.”

Szimonjan felidézi, milyen büszke volt még 1989-ben is a Szovjetunióban az úttörőcsapat dobosaként, és szerinte sokan vártak arra, hogy újra ezt érezzék. A mostani helyzet pedig szerinte fordulópont jelenthetne abban, hogy máshogy tekintsenek arra, ami Oroszországban történik. Kezdve a cenzúra eddigi tilalmával, ami az alkotmányban is szerepel.

A műsor részleteit az orosz média követésével foglalkozó Julia Davies posztolta ki angol felirattal. De Szimonjan az elmúlt hetekben máskor is hasonló gondolatokat fogalmazott meg. Egy másik adásban arról volt szó, hogy Oroszországnak meg kell változtatnia az információs és kulturális politikáját, hogy szembe szálljon a „globális, jól koordinált információs gépezettel”, ami ellenük dolgozik.

„Ez a gépezet addig hatékony, amíg be nem vezetjük a cenzúrát” - mondja erre Szimonjan. „Erről beszélek már 10 éve. Addig hatékony, amíg be nem tiltjuk, és be nem helyettesítjük a sajátunkkal.”

Szerinte a Youtube-bal nem lehet mit kezdeni, amíg be nem tiltják, és nem szabad tovább engedni a virágozzon minden virág mentalitást.

„Azt mondják nekem: Mit akarsz, hogy legyünk olyanok, mint Kína? Igen, legyünk olyanok mint Kína! Arról álmodom, hogy olyanok legyünk, mint Kína!” - mondja a műsorban Szimonjan.

Az RT főszerkesztője ezekben a műsorokban persze az orosz nézőkhöz beszél, mondatai hazai közönségnek szólnak egy új politikai helyzetben. A külföldi platformok betiltását pedig már korábban is követelte - Twitteren posztolva, az üzenetet egy Iphone-ról bepötyögve. De még így is feltűnő, mennyire más a kínai cenzúra és a szovjet idők dicsőítése ahhoz képest, amit az RT több mint egy évtizeden keresztül állított magáról - miközben Szimonjan mostani szavai szerint ő már akkor is cenzúrát szeretett volna.

Az RT állítása önmagáról az volt: ők csak egy „másik álláspontot” mutatnak meg a nyugati narratívával szemben.

Az orosz propagandaeszközök ismerői ugyanakkor már régóta figyelmeztettek arra, hogy ez csak egy eszköz volt a Kreml politikai céljainak szolgálatában.

Szemben a nyugati narratívával

A csatornát még 2005-ben indították Russia Today néven, azzal a céllal, hogy a nyugatiakkal is megismertessék az orosz álláspontot. Margarita Szimonjan 25 éves volt ekkor.

2009 környékére az irány már módosult, akkor lett RT a csatorna neve, és a cél az orosz üzenet direkt módon való közvetítése helyett sokkal inkább a nyugati narratívák gyengítése volt.

„Nem úgy működik, hogy besétálsz, és látod, hogy ez egy propaganda-gépezet. Nekem azt mondták, hogy itt olyan témákkal foglalkozunk majd, amikkel a hagyományos, mainstream média nem, olyan embereknek adunk hangot, akiknek eddig nem volt. Ez kifejezetten vonzó volt.”

Így emlékezett vissza a korai időszakra Liz Wahl, a csatorna tudósítója (aki aztán ‘14-ben élő adásban mondott fel Ukrajna megtámadása miatt). Eleinte viszont még arról volt szó, hogy bemutathatják a nyugati intézményrendszer hibáit, amikkel a média nem foglalkozik eleget. Az RT akkoriban még a „kérdőjelezz meg több dolgot” szlogennel hirdette magát Nyugaton.

„Mivel tapasztalt, profi nyugati újságírók megvásárlására nincs sok esélyük, az RT mintha direkt fiatal, kezdő, könnyen megvezethető külföldieket szerződtetne. Akár nyugatról, akár azok a Moszkvában kallódó külföldiek közül, akik többre vágynak egy rosszul fizető angoltanári állásnál. Viszont külön kategóriát képeznek azok a meggyőződéses szélsőbalos külföldi újságírók, akiknek nincs kellő rálátásuk az orosz helyzetre, és azt hiszik, az RT kötelékében hangot adhatnak a hazájukban a mainstream médiából kimaradó véleményeknek” - írtuk korábban a Moscow Times cikke alapján. A cél eközben végig az volt, hogy minél inkább felerősítsenek meglévő ellentéteket, és minél inkább megosszák az embereket.

Liz Wahl elmondta, a Majdan-tüntetések után érezhető volt a váltás: már nem csak kritikusnak kellett lenni a Nyugattal, hanem eltorzítani a tényeket, és akkor már nyíltan megmondták, hogy kit lehet behívni vendégnek, kit lehet megszólaltatni egy riportban.

Szimonjan pedig egyike volt annak a néhány újságírónak, aki a kétezres évek eleje óta bejáratos volt a Kremlbe, így befolyásos végrehajtója volt a központilag irányított propagandának - mondta el róla idei előadásában Stephen Hutchings, az orosz média szakértője, a Manchesteri Egyetem professzora. Hutchings szerint a kiélezett helyzetekben kizárólag a Kremlben, a főszerkesztők jelenlétében lefektetett irányvonal mentén készülhetnek a híradások. Az egyik ilyen helyzet a Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal elleni idegméreg-támadás volt: a két feltételezett elkövetővel személyesen Szimonjan készített legendásan abszurd interjút az RT-n, ebben turistáknak vallották magukat, akik a helyi toronyórát akarták megtekinteni Salisburyben.

Információs háború

A Krím megszállása és az MH17-es repülő lelövése után sokaknak világos lett hogy információs háborúról van szó - az RT viszont hivatalos érvelésében és megszólalásaiban továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy ők csak egy hírcsatorna, akik a nyugat számára kritikus nézőpontból közvetítenek híreket. Ezt egyre kevesebben hitték el. A magyar állami tévében ugyanakkor rendszeresen használták hírforrásnak a legutóbbi időkig.

Az RT-t végül az Ukrajna elleni háború kitörése után tiltották be az Európai Unióban, Margarita Szimonjant személyesen is szankciókkal sújtották. Ebben a helyzetben pedig már kevésbé kell fenntartani a „mi csak kritikus kérdéseket teszünk fel”-imázst.