Újabb szép 4 évben bízik a fideszes kétharmaddal gyakorta együtt szavazó német nemzetiségi honatya

Kiépült és stabil szervezettségre utal, hogy 2018 után 2022-ben is teljes jogú képviselőt juttatott a parlamentbe a magyarországi német nemzetiségi közösség. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (MNOÖ) képviseletében megint Ritter Imre szerzett mandátumot, ehhez az kellett, hogy a német nemzetiségi névjegyzékbe regisztrált 31 856 választópolgár közül 24 630-an le is adták a voksukat a német nemzetiségi listára. Ennél még a Gődény-féle Normális Pártra is többen szavaztak országosan (39 720 voks), de a Fidesz által 2013-ban megszavazott választási törvény kedvezményes mandátumot biztosít a kisebbségeknek, így ennyi szavazat is elég volt a magyarországi németeknek a parlamenti képviselethez.

Ahhoz, hogy az országgyűlési választásokon nemzetiségi listára szavazz, nemzetiségi szavazóként kell névjegyzékbe vetetned magad a választás előtt. A névjegyzékbe vétel során külön kell kérned, hogy az országgyűlési választások során nemzetiségi listára szavazhass

- magyarázza a Társaság a Szabadságjogokért, hogy miként lehet nemzetiségi listára szavazni. A lényeg: tökéletesen önbevalláson alapszik. A törvény szerint a választópolgárnak csak nyilatkoznia kell, amelyben megvallja az adott nemzetiséghez tartozását. Tehát senki nem ellenőrzi, hogy az adott ember tényleg német, szlovák, görög felmenőkkel rendelkezik-e, elég ha az illető annak érzi magát. A szabály szerint, aki nemzetiségi listára szavaz, az nem szavazhat pártlistára, de egyéniben bárkire behúzhatja az ikszet.

Az MNOÖ főleg néhány Pest megyei településen erős: csak Pilisvörösváron közel 700-an szavaztak a német listára, de Solymár, Piliscsaba, Visegrád, Dunabogdány is fontos bázisa a német kisebbségnek. A szavazóköri eredményeket átnézve egyértelműen kirajzolódik, hogy akik listán a német nemzetiségi listára szavaztak, azok egyéniben a Fidesz jelöltjét választották. Így például Menczer Tamás vagy Vitályos Eszter is sok német nemzetiségi szavazatot kapott.

Mivel nyertük meg a német képviselői mandátumot? Egyértelműen azzal a három és fél héttel, amikor 2022. február 23-tól március 18-ig – a leiratkozások ellenére – több, mint plusz 2000 főt regisztráltunk a német névjegyzékbe az országgyűlési választásra kiterjedő hatállyal! Ha ez nem tesszük meg – tényleg az utolsó órában – akkor biztosan nem tudtuk volna elérni a 23 074 fős kedvezményes nemzetiségi képviselői kvótát! Biztos vagyok benne, hogy újabb nagyon eredményes és szép négy év áll előttünk

- köszönte meg Ritter Imre a választók bizalmát. Ebből az olvasható ki, hogy nagyon mozgott a lista: sokan leiratkoztak róla, de az utolsó órákban legalább 2000 embert sikerült meggyőzni, hogy ne a pártokra, hanem a nemzetiségi listára szavazzon. A számokat nézve nagyon látványos a hazai németség öntudatra ébredése: 2014-ben még nem sikerült mandátumot szerezni, mert csak 15 209-en érezték magukat németnek, és csak 11 415-en szavaztak az MNOÖ-listára.

Négy évvel később viszont már megtörtént az áttörés: már 33 168-an szerepeltek a német nemzetiségi névjegyzékben és 26 477 voks bőven elég is lett Ritter Imre (korábban fideszes képviselő volt Budaörsön) mandátumához. Idén kicsit nehezebben ment, hiszen 31 856 választópolgár közül 24 630-an választották az MNOÖ-t. Ritter Imre parlamenti munkájáról már számos cikk született, például ő is támogatta, hogy alapítványi kézbe kerüljön a közvagyon, valamint megszavazta a homofób módosítókkal teleírt pedofiltörvényt is.

Mindezzel párhuzamosan pedig az Orbán-kormány megsokszorozta az MNOÖ részére nyújtott támogatásokat. "Az ideinél 50 millió forinttal többel, 400 millió forinttal támogatja a kormány a nemzetiségi táborokat 2022-ben" - jelentette be például tavaly ősszel Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a Fejér megyei Mányon. A hazai németség nyelvének és kultúrájának megőrzését szolgáló mányi közösségi ház egyes részeinek felújítására, új épületek megépítésére a kormány 190 millió forintot biztosított.

Már javában tartott a kampány, amikor Soltész Miklós és Ritter Imre megint találkozott. "A kormány döntése értelmében 1,356 milliárd forintból újulnak meg idén helyi nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési és kulturális intézmények" – jelentette be február közepén a Miniszterelnökség államtitkára a Fejér megyei Pusztavámon. Szerinte tíz év alatt ötszörösére növelték a nemzetiségek támogatását és számos intézményt adtak át fenntartásba.

Jól irányzott milliárdok

Az anyagi bőség az MNOÖ részére nyújtott állami támogatásokból is kiolvasható. A 2020-as lista szerint a Miniszterelnökségtől és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től mintegy 2,3 milliárd forint támogatást kaptak különböző ingatlanok felújítására, valamint a működés finanszírozására.

A hazai németséggel ellentétben a romák nem szavazhattak nemzetiségi listára (így maradt a pártlista), ugyanis február 1-én több mint 12 órás tanácskozás után kiabálásba és lökdösődésbe fulladt az Országos Roma Önkormányzat jelöltállító közgyűlése, így nemzetiségi lista nélkül maradtak.