Váratlanul teljes átalakítást jelentett be a Corvinus egyetem vezetése

A Budapesti Corvinus Egyetemen teljes oktatási és kutatási szervezetét érintő átalakítást jelentett be az egyetem vezetése, és villámgyorsan neki is látott az átszervezésnek. A tanszékek megszüntetése után teljesen szétszednék és újra összeraknák az egyetem intézményeit. Egyetemi forrásaink szerint az oktatókat fölháborította a néhány powerpointdián bemutatott terv, a Corvinus vezetése viszont valószínűleg keresztül akarja verni.

Szétszedik és újra összerakják

Az egyetemek közül először alapítványi tulajdonba került, ezzel az egyetemi modellváltás egyik mintájának szánt intézmény vezetése a tavaszi szünet alatt, egy tizenegynéhány diából álló, nem túl részletes prezentációban jelentette be, hogy júliusig befejeznék az egyetemen már megkezdett átalakítást. Az egyetem oktatóinak elköldött az „Akadémiai szervezet megújítása” című prezentáció a címoldallal és a „köszönjük a figyelmet” feliratú záró diával együtt 14 oldalból áll, és rövid fölvezetés után, elég vázlatosan írja le, hogyan alakítanák át az egyetem intézeteit.

A dokumentum szerint a terv a már zajló átalakítási folyamat része. E folyamat részeként például korábban megszűnt az egyetemi karok struktúrája. Azóta karok helyett intézetek és tanszékek működnek a BCE-n, de a vezetés szerint az átalakulás még nem elég mély, „a régi kari hagyományok élnek tovább.” A jelenlegi struktúrában sok az átfedés, a fölösleges párhuzam, az egyetemi egységek mérete nagyon eltérő, ami az erőforrás-gazdálkodásba, kapacitástervezésben is probléma, és a kutatásban sem engedi a megfelelő szinergiák kiaknázását – érvel a prezentáció.

A BCE-n most 11 intézet működik, az új rendszerben is ennyi lenne, de a mostani egységeket nagyjából tudományterületek mentén 11 egyenlő méretű, nagyjából 50 fős intézményre vágnák. Lényegében szétszednék az évtizedek során nagyjából kialakult struktúrákat, és más konfigurációban raknák össze újra. Pár tervezett változás: a korábban egész karnyi közgazdaság-tudományi területet egy intézetbe vonnák össze, a pénzügyet és a számvitelt két külön intézetbe bontanák, a kommunikációt összevonnák a marketing területtel, külön stratégiai menedzsment és ellátásilánc-menedzsment intézetet alakítanának ki, és létrehoznának egy fenntarthatósági intézetet „a gazdaságföldrajz, geoökonómia, fenntartható fejlődés, valamint a turizmus szakmai közösségek bázisán”.

Az új struktúrával az egyetem vezetése szerint könnyebben lesz nemzetköziesíthető a Corvinus, mert „a nemzetközi oktató-kutató kollégák számára egyértelmű, milyen szakmai fókuszú műhely munkájába kapcsolódnak be.”

Villámátalakítás

A dokumentumban szerepel egy dia az átalakítás folyamatáról, amely szerint miután az egyetemi vezetés javaslatot tesz az intézeti struktúra átalakítására, egyeztet a kuratóriummal, amit az intézetvezetőkkel folytatott vita és a szenátusi véleményezés követ.

Ezt nagyjából két hét alatt végig is zavarnák, az intézetvezetőket csak múlt hét szerdán hívták be Anthony Radev elnök irodájába, aztán pénteken, értekezleten ismertették velük, mi is készül. Jövő keddre már össze is hívták a szenátust, hogy véleményezze a javaslatot. Ezután már ki is írnák a pályázatokat az új intézetek vezetői pozícióira, ami azért is érdekes, mert egyelőre még nem nagyon tudja senki, hogyan is néznének majd ki az új intézetek. A hivatalos kommunikációs szerint az új intézetvezetőkkel együtt alakítják ki a végleges struktúrát. A mostani intézetvezetők megbízatása júliusban jár le, addig szeretnék megtalálni az utódokat.

Érdemes megjegyezni, hogy a folyamat nagy része, már ami az egyetem vezetésén, vagyis Anthony Radev elnökön, Takáts Előd rektoron és stábjukon, valamint a Hernádi Zsolt vezette kuratóriumon kívül mást is érintett, közvetlenül a tavaszi szünet előtt és alatt zajlott. Az egyetem április 11. és 14. között tartja a szünetet, a prezentációt tartalmazó email a szünet előtti hétvégén jött, vagyis az oktatóknak nem igazán volt alkalma a húsvét hétfő után egy nappal összehívott szenátusi ülés előtt személyesen találkozni és megbeszélni, mi is lesz az egyetemükkel. Egyéábként kedden a szenátus ülés kitűzött időpontjában is tanítási szünet van még.

Egyetemi forrásaink szerint ugyan korábba is terjedt már a híre, hogy a vezetés újabb átalakításokra készül, maga a folyamat nagyon hirtelen indult. A rektor az oktatóknak küldött levelében utalt bizonyos egyeztetésekre az intézetvezetőkkel, oktatókkal, de tudtunkkal nem volt nyilvánosan, az egyetem dolgozói számára meghirdetett egyeztetés. A vezetés a nagyon vázlatos prezentáció mellé semmilyen előkészítő dokumentumot nem csatolt, így azt sem tudni, mi alapján hozták meg a döntéseket, ahogy azt sem, hogy egyáltalán ki vett részt a terv kidolgozásában.

Egyetemi forrásaink szerint a tervben viszont nagyon látszik, hogy bárki is írta a javaslatot, nem beszélt az egyetem oktatóival és kutatóival.A javasolt struktúráknak papíron ugyan jól mutatnak, de kevés közük van a Corvinus valóságához. A vezetés szándéka az lehet, hogy valamennyire sterilizálja az oktatási területeket és az intézményi struktúrát, de mindezt úgy teszi, hogy nem igazán tudja, ki mit csinál. A korábban két különböző karhoz tartozó marketing (korábban a gazdálkodási karhoz tartozott) és kommunikációs és viselkedéstudományi (korábban a társadalomtudományi karhoz tartozott) területeket egy intézetbe egyesíteni papíron nem értelmetlen, csakhogy a Corvinus esetében nagyon erőltett, a kommunikációs tanszék ugyanis nem kifejezetten és kizárólag marketing-kommunikációval foglalkozik. A közgazdasági intézetbe belesűrítenének minden olyan területet, amelynek a nevében szerepel a közgazdaságtan szó, még ha valójában elég különböző tudományterületekről van is szó.

Az átalakítás legnagyobb vesztesei a korábbi gazdálkodástudományi kar intézetei, különösen a vállalatgazdaságtani intézet. Ez azért is érdekes, mert ezt az intézetet nagyon sokáig Chikán Attila, az egyetem egyik legnagyobb tekintélyű professzora vezette, és még mindig sokan Chikán intézeteként tekintenek rá. Chikán a Corvinus Egyetem alapítványának felügyelőbizottságának vezetője.

Az átalakítás folyamat és tartalma is sokakat felháborított az egyetemen. Többen azt gondolják, hogy egy ennyire fontos, az egyetemet alapjaiban átalakító folyamatot sokkal több konzultációnak kellett volna megelőznie, a változás bevezetésére pedig sokkal több időt kellett volna hagyni, akár egy egész tanévet. Egyesek úgy gondolják, hogy a vezetés nem kiváncsi az érintettek és hozzáértők véleményére, sőt, semmibe veszi és lenézi a dolgozókat, és ellenükben is át fogja verni a szervezeten a változásokat. Anthony Radev elnök és stábja úgy akarja vezetni az egyetemet, mint egy nagyvállalatot, és nem látja be, hogy a felsőoktatás-menedzsment külön szakma, és ami jó módszer egy vállalatnál, még nem biztos, hogy működik az egyetemen.

Forrásaink szerint a hirtelen változás komoly gondokat okozhat a következő tanévben. Ezen keresztül pedig a Corvinus nemzetközi akkreditációját is veszélyeztetheti. A Corvinus gazdálkodástudományi kara két nemzetközi, üzleti iskoláknak járó akkreditációval is rendelkezett, amikre az egyetem vezetése nagyon büszke is volt. Ezek közül egyet már elvesztett a modellváltás óta, és egy másikról is kérdéses, hogy meg tudja-e tartani az egyetem. Ez pedig teljesen szembe megy azzal, amit az egyetem új vezetése elvileg el akart érni.

Az elnök keze

Az átalakítás előkészítésének folyamatáról annyit hallottunk, hogy az intézetigazgatókat Radev Anthony elnök irodájába hívták egyeztetni. Ami azért is érdekes és sokat mondó, mert az oktatást érintő kérdésekben nem az elnök, hanem a rektor az illetékes. Takáts Előd jelen volt az egyeztetéseken, de információink szerint Radev beszélt többet.

Ez nem lenne tőle nagyon karakteridegen azok alapján, amit az egyetemi modellváltásról szóló cikkem kapcsán meséltek róla egyetemi források. Radev az üzleti szférából érkezett, a McKinsey nemzetközi tanácsadó cég magyarországi irodájának alapítója és vezetője volt, és maga is közgáz alumnus, valamint Hernádi Zsolt Mol- és kuratóriumvezető bizalmasa. Vezetési stílusát elég konfrontatívnak írták le, és minden folyamatot, minden területet ellenőrizni, mikromenedzselni akar, olyanokat is, amelyekhez az egyetem új vezetési struktúrája szerint nem lenne köze. Az egyetemnek most lényegében kettős vezetése van, a működésért az elnök, az oktatásért és kutatásért a rektor felel. Az egyetemet tavaly június óta Takáts Előd vezeti rektorként, aki a közgáz diákja volt, 2019 óta a BCE címzetes egyetemi tanára előtte viszont nyugati egyetemeken és gazdasági csúcsintézményekben építette a karrierjét. Komolyabb vezetői tapasztalata viszont nincs, szemben Radevvel.

Hogy mi lesz a keddi szenátusi ülésen, támogatják-e a javaslatot, az kérdés, de úgy hallottuk, az egyetem vezetése komoly nyomást helyezett a szenátus választott és delegált tagjaira is, hogy szavazzák meg az átalakítást. A szenátusnak amúgy a modellváltás után kialakult struktúrában csak véleményezési jogköre marad. Ennek ellenére a Corvinus vezetése eddig figyelembe vette a szenátus döntéseit: a testület korábban leszavazta a vezetés költségvetési, javadalmazási és teljesítményértékelési tervét is. Ezek közül a költségvetésen a döntés után változtatott a vezetés és a kuratórium, a másik két terv végrehajtását pedig a szenátus ülése után elhalasztotta.