Ilyen az, amikor a fogalmatlan strómant beküldik aláírni

• A számlagyárban az áfa elcsalása csak hab a tortán.
  
• A fantomcégek hálózata nem csak korrupciós és feketepénzek mozgatására és a túlárazásokból származó haszon lehívására szolgál.
• Egy jól felépített kamucéggel állami pályázatokon is el lehet indulni.
• A Fuzik Zsolthoz köthető kiterjedt számlagyár cégei előtt nem csupán az állami vállalatok, az önkormányzatok, a BKV ajtaja állt tárva nyitva. A Külügyminisztériumból is öntötték rájuk közpénzmilliókat.
• Sorozatunk újabb részében Madár és Gekkó rácápáznak a pályázati pénzekre.
• A Sorozat korábbi részei: 1. Azt hitték, piti csalók után nyomoznak, de váratlanul belefutottak a Nagymesterbe 2. „Mindent megoldunk, mindent is!” - így irányították a közpénzben úszó nagyvállalatokig érő számlagyárat 3. „Ne add elő a dubaji császárt, azért mert pénz megy át a kezeden, az nem a te pénzed” 4. „Németh Szilárd mindenkivel kezet fogott, aranyos volt.„ 5. Az ügyfeleket egy ablaktalan helyiségben fogadták, aminek az álpadlójába volt rejtve a széf

A 24.hu írta meg március végén, hogy a külügyminisztérium 2021 februárjában megítélt 288 millió forint vissza nem térítendő támogatást egy nagyon furcsa cégnek, a Top Hygiene Kft.-nek, aminek százötven alkalmazottja köddé vált, ügyvezetője pedig elérhetetlen. Sőt, mióta elnyerték a zsák közpénzt, a cég felszámolás alatt van. A külügy a lapnak nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a cég megkapta-e az odaítélt támogatást. A 24.hu így foglalta össze a rejtélyes esetet: „A döntés megelőző hónapokban a cég munkatársai nagy részét elbocsátotta, majd a sikeres pályázat után nem sokkal végrehajtási és felszámolási eljárás alá került. A társaság ellenőrzését végző könyvvizsgáló tavaly májusban lemondott, mert nem tették lehetővé számára, hogy elvégezze a cég működésével kapcsolatos vizsgálatokat. A vállalkozás felszámolója hallgat, a volt tulajdonos-ügyvezető elérhetetlen, a minisztérium pedig csak annyit közölt, hogy minden a jogszabályoknak megfelelően történik.”

Hogy tűnhetett el egy 174 embert foglalkoztató, állítása szerint a Budapesti Közlekedési Központnak takarítási munkát végző cég szőröstül bőröstül, miután megítéltek neki több mint negyedmilliárd közpénzt?

A válasz az, hogy valójában ez a cég soha nem is volt valódi cég. A Top Hygiene Kft. annak a társaságnak az egyik fantomcége, amelyikre 2021. júniusban csaptak le 250 fővel nyolcvan helyszínen a kommandósok.

A feltételezett bűnszervezetet azzal gyanúsítják, hogy számlagyárat működtettek, és a NAV által vizsgált időszakban 4 milliárd forinttal károsították meg a költségvetést. Az adóhatóság szerint a bűnszervezet feje a társai által csak Nagymesternek nevezett Fuzik Zsolt lehetett, a BKV majd később a CBA informatikai vezetője.

A társaságról eddig azt lehet tudni, hogy a NAV nyomozói szerint áfacsalással és fekete pénzek mozgatásával foglalkoztak. De a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint ennél jóval kiterjedtebb volt a csoport tevékenységi köre. Fantomcégeikkel számos budapesti önkormányzattal, köztük a fővárosi önkormányzat cégeivel, állami céggel, nemzetstratégiailag kiemelt céggel, óriásvállalatokkal kötöttek milliárdos üzleteket. Fő feladatuk egyfelől, az áfa elcsalás volt, másfelől a túlárazásokat készpénzben, adómentesen szedhették ki a rendszerből. A fő gyanúsítottak a vallomásaikban arról beszéltek, hogy több helyen is vesztegetéssel, visszaosztással jutottak tűzközelbe.

A Top Hygiene kft. és a külügy esete mutatja, hogy a valós tevékenységet nem végző fantomcégek nem csak arra jók, hogy teljesítés nélkül számlákat, és álköltségeket generáljanak, hanem arra is, hogy különböző pályázatokon induljanak velük, és kedvezményes hiteleket vagy állami támogatásokat húzzanak be.

A nyomozati anyagból kiderül, hogy a Top Hygiene Kft.-t névleg K. T. irányította, akinek a nyomozók a Gekkó fedőnevet adták. Gekkó a lehallgatott beszélgetésekben többször is utal rá, hogy ő csupán stróman, aki a nyomozók szerint havi kétmillió forintot kapott azért, hogy a nevét adja a fantomcég üzelmeihez.

A cég valódi irányítója Sz. Szabolcs, alias Madár, a Fuzik-féle számlagyár operatív irányítója volt. Madárral és a számlagyár, hol komikus, hol kalandos hétköznapjaival korábban külön cikkben foglalkoztunk. Madár élete a BMW-k, a gyúrás, a kokain és a nagyüzemi számlagyártás és egyéb költségvetési csalások körül forog.

A Top Hygiene Kft. négy hónappal azelőtt, hogy a kommandósok lecsaptak Madárra és Gekkóra, nyerte el a Külügyminisztériumtól a 288 millió forint vissza nem térítendő támogatást a koronavírus-járvány miatt létrehozott versenyképesség-növelő pályázati forrásból. Nem tudjuk pontosan hogyan történt ennek a pályázatnak a behúzása, az általunk látott nyomozati anyagban ez pont nem szerepel, de elképzeléseink lehetnek róla. Ugyanis Madár és strómanja Gekkó 2020 novemberében a Top Hygiene Kft.-vel egy államilag támogatott Széchenyi Hitel-pályázaton is elindultak, ami pont arra az időre esett, amikor a társaság telefonjait lehallgatták a nyomozók.

Az alábbi beszélgetésben Gekkót (G), a Top Hygiene Kft. névleges ügyvezető-tulajdonosát azzal hívja a számlagyárból társa (E), hogy be kell mennie a hitel miatt a Késmárk utca 7-be, a KAVOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zrt. irodájába, ahol is egy belső ember, bizonyos L. segít majd neki eligazodni. Gekkó a beszélgetés során arról érdeklődik, hogy tuják-e róla, hogy ő csak egy „Macska Jancsi”, tehát stróman. A kvázi beismerő vallomáson láthatóan a nyomozók is jól szórakoztak.

A KAVOSZ-ban aztán nem egészen úgy alakultak a dolgok, ahogy előzetesen Gekkónak beígérték. Az a bizonyos belső ember, L. nem ment be a hitelelbíráláshoz szükséges beszélgetésre, ahol Gekkó (G) olyan kérdéseket kapott, amikre nem számított, ezért telefonos segítséget kért Madártól, a Top Hygiene Kft. valódi vezetőjétől. Gekkó később így számolt be a kínos jelenetről bartátjának (E).

A megfigyelési időszakban több hasonló pályázaton, hasonló felkészüléssel és körülmények között indultak a számlagyáras cégek.

Két talányra keressük még a választ. Egyfelől hogyan volt a Top Hygiene Kft.-nek 174 alkalmazottja? Ezt írja a 24.hu: „Az Opten céginformációs rendszer adatai szerint a 2020 novemberében foglalkoztatott 174 alkalmazottból 2021 februárjára csupán 9 dolgozó maradt meg.” Ebből úgy tűnhet, hogy a külügyes pályázat elnyerése előtt hatalmas leépítés volt a cégnél. A valóságban a számlagyár fantomcégei között egy munkaközvetítő cég segítségével ide-oda pakolgatták az alkalmazottakat, amelyik cégnél mondjuk egy NAV ellenőrzés vagy egy pályázat miatt szükség volt alkalmazottakra, oda gyorsan papíron felvettek embereket, akiknek fizetést is adtak, amikor már nem volt rájuk szükség, akkor gyorsan kirakták őket. Így fordulhatott elő, hogy a Top Hygiene-ből hirtelen eltűntek az alkalmazottak.

A másik talány, hogy a Top Hygiene Kft. milyen referenciákat tudott felmutatni egy ilyen állami pályázatnál. A 24.hu azt írta, hogy 2019-es beszámolóhoz tartozó mellékletben a cég a Budapesti Közlekedési Központnál végzett takarítást jelölte meg főbb értékesítési területként. Azonban a közbeszerzési értesítőben nem találtunk adatot arra, hogy a cég szerződésben állt volna a közlekedési társasággal.

Madár, amikor Gekkó telefonos segítséget kért a Széchenyi Hitel elbírálásakor a Prizma Csoportot jelölte meg legfontosabb ügyfelükként. A Prizma Csoport cégei többek közt kórházak, közintézmények és tömegközlekedési eszközök takarításával foglalkoznak. Így dolgoznak a BKV-nak és BKK-nak is. A Top Hygiene Kft. papíron a Prizma Csoport alvállalkozójaként dolgozott. Tehát nem közvetlenül szerződtek a BKK-val. A nyomozók szerint valós munkát nem végeztek, csupán számlákat állítottak ki. Így a fővárosnak dolgozó Prizma Csoport azok közé az óriási cégek közé került, amik a hatóság gyanúja szerint haszonélvezői voltak a számlagyárnak. A Prizma Csoport a gyanú szerint csak a vizsgált időszakban több mint 1,5 milliárd vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek, amiben a Top Hygiene Kft. hathatós segítséget nyújtott.

De ahogy a külügyes történetből is látszik, a Top Hygiene Kft-nek ennél jóval több lehet a rovásán, amiket egyelőre nem vizsgálnak a hatóságok.