DerzsZradniki néven – nagy Z-vel a szó közepén – összeállították a hazaárulókként azonosított közéleti szereplők listáját Ukrajnában. A Korrespondent.net híre szerint a kezdeményezés és az „alhonlap” a Cseszno mozgalom jóvoltából született.
A mozgalom nevének magyar fordítása Becsületesen, és nem új jelenség az ukrán közéletben, hiszen 2011 őszén, a kesőbb elkergetett Viktor Janukovics elnöksége idején született. Mégpedig azzal a céllal, hogy a politikai korrupció elleni harcra és a hatalom ellenőrzésére sarkallja az állampolgárokat, emellett felesküdött a politikai emlékezet ébren tartására és a tudatos választás elősegítésére is. 2020 óta önálló civil szervezetként működik a mozgalom Vita Dumanszka vezetésével.

A DerzsZradniki itt elérhető ukrán nyelvű listáján 102 név található, elsősorban politikusok kerültek fel rá, de a végrehajtó hatalom, a bíróságok és a sajtó olyan képviselői is ott vannak, akik esetében a névsor készítői úgy ítélték meg, hogy az orosz megszállókat segítették szavakkal vagy tettekkel az Ukrajna elleni hadműveletek során. Az oroszpárti – vagy annak minősített – propaganda terjesztése ugyanúgy elég volt ehhez, mint a részvétel az ellenség által a megszállt területeken szervezett közigazgatásban. A szóban forgó honlapon – amely döcögősen működik, hogy informatikai problémák miatt-e, vagy a jelentősebb kezdeti érdeklődés után, nem világos – nem pusztán a neveket rakták egymás alá, hanem ki is fejtik, az érintettek mi olyat műveltek pályafutásuk során, amit nem kellett volna.
A Cseszno haZaárulóinak zöme nem mondható ismertnek Ukrajna határain túl, ezzel együtt van néhány sztárja a listának.
Ilyen Mikola Azarov, aki még 1994-ben szerezte meg első parlamenti képviselői mandátumát, 2010 márciusa és 2014 januárja között pedig miniszterelnök volt, ezt a pozícióját a „méltóság forradalmának” végjátéka során veszítette el.

Szintén hallhattak olvasóink Viktor Medvedcsukról, aki a független Ukrajna három évtizedes története során végig kiemelten fontos – bár a külföld számára kevésbé szem előtt lévő – pozíciókat töltött be, emellett milliárdos oligarchaként tengette életét, mígnem Volodimir Zelenszkij színre lépése után eljárás indult ellene hazaárulás gyanújával, mi több, tavaly ősszel kezdeményezték a letartóztatását. A háború kirobbanását követően a Vlagyimir Putyin komájaként is emlegetett Medvedcsuk eltűnt a nyilvánosság elől, valószínű, hogy Oroszországba távozott.
Kevésbé ismert Jevgenyij Murajev neve. Az immár betiltott Ellenzéki Platform – Az Életért (eredeti rövidítéssel: OPZZS) politikusa még csak 43 éves, de már sok mindenen túl van, így azon is, hogy a háború kirobbantása előtt megvádolták: az oroszok az ő vezetésével próbálhatnak bábkormányt alakítani, amennyiben sikeresek lesznek a hadműveleteik. Murajev röviddel az invázió kezdete után egyebek közt arról beszélt, hogy ő bizony már régóta elérhetővé tette volna a vízszolgáltatást a Krím-félsziget számára, és hagyta volna azt is, hogy a donecki és luhanszki „népköztársaságok” békés úton váljanak le Ukrajnáról.
Nem kerülhette el a sorsát Anatolij Sarij sem. A népszerű politikai youtuber – a róla elnevezett Sarij Pártja vezéralakja – helyzetének érdekessége, hogy újságíróként súlyos konfliktusai voltak a hatalommal már a Janukovics-korszakban is, annyira, hogy nem pusztán vegzálták, hanem merényleteket is megkíséreltek ellene, így 2012-ben emigrációba kényszerült. Első körben Litvániában kért és kapott menedékjogot, utána Spanyolországban telepedett le, jelenleg is ott él. A napi rendszerességgel több százezres nézettségű elemző videókat publikáló Sarij a 2014-es fordulat után felálló új hatalommal szemben is kritikus maradt, keményen bírálta Petro Porosenkót éppúgy, mint később Volodimir Zelenszkijt, ennek nyomán a mainstream nacionalista dominanciájú időszakokban Kreml-barát mozgalmárként, majd most hazaárulóként azonosították. Ahogyan az OPZZS-t, úgy Sarij Pártját is betiltották.

Érdemes még szót ejteni Nesztor Sufricsról. Az OPZZS kárpátaljai születésű, magyarul kiválóan beszélő politikusáról legutóbb akkor írtunk, amikor egyenes adásban ütötte le őt egy tévéműsorban egy Jurij Butuszov nevű harcias újságíró. Már az invázió kezdete után Sufrics lefényképezett egy katonai ellenőrző pontot Kijev közelében, ekkor őrizetbe vették, és eljárást indítottak ellene.
Hogy ott van a listán Viktor Janukovics, a 2014-ben elkergetett egykori elnök is, aki a háború első heteiben néhány pillantra előkerült, abban nincs semmi meglepő.
A Cseszno névsora egyelőre rövidnek mondható, különösen ha az ironikus elnevezésű Mirotvorec – azaz Béketeremtő – mozgalom listáihoz hasonlítjuk. Utóbbiak évek óta bővülnek folyamatosan, és nemcsak magyarországi vagy határon túli politikusokat, hanem kárpátaljai magyar civileket is szerepeltetnek rajtuk. Ami nem utolsó sorban azért probléma, mert a haza Mirotvorec által detektált ellenségei közül az elmúlt években többeket értek támadások, és halálesetekről is voltak hírek. A DerzsZradniki oldalán magyarok és kárpátaljaiak – Sufrics kivételével – szerencsére nincsenek.
Hozzászólások (0)
Még nincsenek hozzászólások. Légy te az első!