Hülyét csinált magából az NVB az érvénytelen voks mellett kampányoló civilek megbírságolásával

Múlt vasárnap a kormány homofób ("gyermekvédő") népszavazásának négy kérdésére a választók kérdésenként átlagosan 1,74 millió érvénytelen szavazatot adtak le. A kérdésekre minden ötödik szavazati joggal bíró magyar érvénytelenül szavazott (a nem szavazók aránya stabilan 33, az érvényesen szavazatoké 46 százalék körül alakult), tízből 3 résztvevő érvénytelenül szavazott. A népszavazás mind a 4 kérdésre nézve érvénytelen volt.

Magyarországi népszavazáson soha, megközelítőleg sem szavaztak még ennyien érvénytelenül, a korábbi csúcstartó 2016-os kvótanépszavazás volt, akkor a voksok hat százaléka volt érvénytelen.

Ha a választással egyszerre tartott propaganda-népszavazáson sok ellenzéki szavazó érvényesen, a kormány által várt nem helyett igennel szavaz, a referendum elérte volna az érvényességi küszöböt. Civil szervezetek egy alkalmi szövetsége épp ezért kezdett kampányolni, hogy a népszavazáson a választók a “nem” válaszokat sugalmazó blőd kérdésekre érvénytelen szavazatot adjanak le. A jelek szerint épp ez döntött: ha a 8,2 millió szavazópolgárból kérdésenként még bő 320-330 ezren érvényesen, azaz például igennel szavaznak, a népszavazás érvényes lett volna.

A múlt vasárnapi elsöprő Fidesz-győzelmen a népszavazás érvénytelensége volt az egyetlen szépséghiba, a Nemzeti Választási Bizottsághoz el is kezdtek érkezni a civil kampány elleni kifogások. Az igazi meglepetésre egy hetet kellett várni, amikor kiderült, hogy az NVB a kifogások egy részének helyt adva megbírságolta a civileket. A határozat szerint

• az Amnesty International Magyarország,

• az Artemisszió Alapítvány,

• a Szivárvány Misszió Alapítvány,

• a Háttér Társaság,

• a Labrisz Leszbikus Egyesület,

• a Magyar Aszexuális Közösség,

• a Magyar Helsinki Bizottság,

• az Atlasz Leszbikus, Meleg, Biszexuális Transznemű és Queer Sportegyesület,

• a PATENT Patriarchátust Ellenzők Társasága Jogvédő Egyesület,

• a noÁr mi vagyunk! Nonprofit Kft.,

• a Prizma Transznemű Közösség,

• a Szimpozion Egyesület,

• a Szivárványcsaládokért Alapítvány,

• a Társaság a Szabadságjogokért

• és a Transvanilla Transznemű Egyesület

megsértették a választási eljárásról szóló törvényben foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, és ezért egyenként 176.400 forint bírságot kell fizetniük. Egy-egy másik NVB-határozat a Háttér Társaságot és az Amnesty International Magyarországot még a kiszabható maximális 3-3 millió forintra is bírságolta a Facebook-on megjelent, érvénytelen szavazásra buzdító posztjaikért.

Az NVB egy március végi határozat indoklásában már kimondta, hogy "az érvénytelen szavazat egy jogsértő szavazat, szembemegy a népszavazás céljával és a Ve. (a választási eljárásról szóló törvény) rendelkezéseivel, az ilyen szavazatra való buzdítás ezért egy jogellenes tevékenység."

Akkor ebből a nonszensz szövegből még nem lett ügy, pedig az, hogy a választási panaszokat elbíráló testület szerint jogsértő egy népszavazáson érvénytelenül szavazni, még a laikus jogérzék szerint is orbitális hülyeségnek tűnik. A törvény pontosan definiálja, hogy mely esetekben számít egy voks érvénytelennek, de arra még csak utalás sincs benne, hogy az érvénytelen szavazat jogsértő lenne, és ezért ellentétes a népszavazás céljával.

A véleményszabadság alkotmányos alapjog, amit kampányok idején még a szokásosnál is szigorúbban véd a törvény. Alapjog gyakorlását kizárólag mások alapjogának védelme érdekében lehet korlátozni. Ha egy szavazópolgár a népszavazáson feltett kérdést hülyeségnek tartja, és ezt azzal fejezi ki, hogy érvénytelenül szavaz, akkor ha az NVB szerint ez jogsértő, közölniük kéne, hogy kinek és milyen alapjogát sérti.

Ahogy a civilek a Kúriához hétfőn benyújtott, a 444-nek is elküldött felülvizsgálati kérelmükben írják, az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikke szerint az alábbi érdekek tehetik egyáltalán lehetővé a szólásszabadság korlátozását: a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása, vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása.

Nem véletlen, hogy az NVB nem jelölte meg, hogy miért kell korlátozni a választók véleményszabadságát. A felsoroltak közül egyik eset sem áll meg, ha embereket racionális indokok alapján érvénytelen szavazat leadására bíztatják egy népszavazáson.

A márciusban felvett fonalat tovább gombolyítva az NVB kormánypárti többsége most oda lyukadt ki, hogy az érvénytelen szavazásra buzdító népszavazási kampány „nemcsak szétfeszíti, hanem át is töri a közvetlen hatalomgyakorlás alkotmányos célját és a mögötte meghúzódó jogalkotói akaratot”.

2016-ban a kvótanépszavazás előtt a Kutyapárt arra buzdította a választókat, hogy szavazzanak érvénytelenül, és a lefotózott szavazólapot osszák meg az MKKP erre készített telefonos appjával. A Kutyapártot az NVB és a Kúria is elmarasztalta. Strasbourgig kellett menniük, hogy ott végre kimondják: semmilyen törvényt nem sértettek meg, és bár a véleményszabadsághoz fűződő jognak lehetnek korlátai, de ezek közül egyik sem merült fel, az NVB és a Kúria döntései ezért sértették a véleményszabadság szabad gyakorlását.

A szándékosan érvénytelen szavazat magától értetődő módon jelenti a vélemény kinyilvánítását. Nem tudja széttörni a közvetlen hatalomgyakorlás alkotmányos célját, ahogy az NVB kormánypárti többsége állítja, mert azonos vele: azt mutatja, hogy a megkérdezett választópolgár nem ért egyet a kérdésekkel, és azon keresztül a népszavazás intézményének kiüresítésével. Ha ugyanis érvényes, a népszavazás eredménye három éven keresztül kötelezi az Országgyűlést, hogy a témában milyen határozatokat hozhat. Aki azonban a feltett kérdések körében egyáltalán nem akarja, hogy az Országgyűlésnek kötelezettsége keletkezzen, az ezt a szándékát azzal tudja kifejezni, ha távol marad vagy érvénytelenül szavaz. A joghatás ugyanaz, csak épp az érvénytelen voks erősebb üzenet.

Szeretném-e, hogy az oviban az óvónéni a nemváltoztatást népszerűsítő foglalkoztatást tartson a gyerekemnek? Nyilván nem. Reális veszély ez? Nyilván nem. Amikor a hatalom a népszavazás leple alatt manipulálni akar, hogy aztán rám hivatkozva hozzon törvényeket, akkor a véleményemet a sugalmazott válasznál pontosabban fejezi ki, hogy “elmentek ti a picsába”. Mivel ezt érvénytelen szavazattal szeretném kifejezni, a közvetlen hatalomgyakorlásnak ezt a módját választom. Ha nem válaszolhatom tudatosan azt egy hazug népszavazási kérdésre, hogy nem tetszik a kérdés, az nyilvánvalóan súlyosan sérti a véleményem szabad kinyilvánításához fűződő jogomat.

Azt, hogy az NVB jogértelmezése mennyire önkényes, jól mutatja, hogy az érvénytelen szavazatot sehol a világon nem tekintik jogszerűtlennek. Sőt, sok helyen kifejezetten szerepel a választási lehetőségek között. Ez az angol rövidítéssel a NOTA (None of the Above - a fentiek közül egyik sem) voks, és egyes országokban ha az ilyen tiltakozó szavazatból van a legtöbb, választás esetén új kiírásra van szükség, új jelöltekkel.

A strasbourgi bíróság nagykamarájának 2020-as kutyapártos döntésével egyetlen bíró nem értett egyet, az orosz Dmitrij Dedov. Érdekes módon most pont az ő véleménye tükröződik vissza az NVB-hez benyújtott kifogásokban. Erre Fazekas Tamás, a Helsinki Bizottság ügyvédje hívta fel a figyelmünket.

Fazekas szerint nem derül ki az NVB határozatából, hogy

• miért épp 176.400 forintos bírságot vetett ki a 15 civil szervezetekre,

• miért bírságolták meg a Prizma Közösséget, amelyik nem is jogi személy,

• miért bírságolták meg az Artemissziót, a Patentet és az Atlaszt, amelyek tagjai ugyan a Magyar LMBT Szövetségnek, ám nem vettek részt a népszavazási kampányban, továbbá

• probléma, hogy nincs tisztázva a tényállás, tehát hogy mi a baja a kifogások benyújtóinak és az NVB-nek a kifogásolt hirdetésekkel, hiszen nincs megjelölve sem azok forrása, sem az, hogy melyik szöveget tartják jogsértőnek és miért, ahogy az sem, hogy melyik szervezetnek mi köze szövegekhez, és hogy mi az érintettsége a kifogástevőnek.

És ezek csak a formai kifogások. Fazekas szerint a tartalmiak legalább ilyen súlyosak:

• nincs tisztázva, hogy ha nem tiltja a törvény az érvénytelen szavazat leadását, akkor miért lenne jogsértő így szavazni,

• logikailag sem áll meg, hogy miként lehet az erre való felhívás jogszerűtlen,

• a határozat tartalmi alapon korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát, és az egész tulajdonképpen leginkább egy politikai deklaráció a kormány népszavazása mellett.

A civilek a beadványban elismerik, hogy a három említett szervezet kivételével valóban érvénytelen voksolásra biztatták a választókat. De az NVB szerintük akkor sem spórolhatta volna meg, hogy rögzítse a tényállást, tehát hogy az egyes megbírságolt szervezetek mikor, hol és pontosan milyen tartalmú kampányanyagokat tettek közzé.

Arra is felhívják a figyelmet, hogy 2016-ban az Alkotmánybíróság népszavazási kérdésre adható lehetséges válaszként fogadta el az érvénytelen voksot. De a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának véleménye szerint is lehetőséget kell adni népszavazáson az érvénytelen szavazatra. És a népszavazásnak épp azért van érvényességi küszöbe, hogy az állampolgárok a távolmaradásukkal vagy az érvénytelen szavazatukkal fejezhessék ki, hogy mit gondolnak a kérdésről.