A menekülők hosszútávú ellátása lesz a legnagyobb nehézség

Az Ukrajnából hazánkba érkező menekültek hosszútávú ellátása lesz a legnagyobb nehézség, mondta el Kiss Ambrus budapesti főpolgármester-helyettes egy háttérbeszélgetésen kedden. Kiss arról beszélt, milyen feladatokat vállal a főváros a menekültek ellátásában, és milyen tapasztalataik vannak az elmúlt hetek alapján. Eddig kétezer menekültnek nyújtottak segítséget szállással és élelmezéssel, nagyjából 25 ezer adag ételt osztottak ki.

A kiadott szolidaritási jegyek számából az látszik, hogy a menekültek döntő többsége Záhony felől érkezik Budapestre, de sokan jönnek a Romániával határos Biharkeresztes és Lőkösháza felől is, valószínűleg olyanok, akik az első hullámban Románia felé hagyták el Ukrajnát, majd úgy döntöttek, tovább akarnak menni Nyugat-Európába, és ezért indultak Magyarország felé.

A budapesti pályaudvarok adatai alapján az elmúlt napokban sokkal többen mentek el, mint amennyien érkeztek, ebből látszik, hogy elsősorban tranzitország vagyunk.

Kiss szerint az érkező menekülőket négy nagy kategóriába lehet sorolni: ukrán ajkú, kis létszámú családok, harmadik országbeli egyetemisták, valamint kárpátaljai magyarok és kárpátaljai magyarajkú romák. A fővárosi ellátórendszer az utóbbi két csoportnak nyújtja a legtöbb segítséget, és általában ők azok, akik hosszútávon az országban szeretnének maradni.

Az ukrán ajkú családok jellemzően városokból érkező középosztálybeliek, ők pár napig maradnak, van továbbutazási tervük, és segítségre a szálláson kívül alig van szükségük. Őket szívja fel a legnagyobb létszámban a civilszféra, az elhelyezésüket gyakran lakossági felajánlásokból oldják meg.

Az Ukrajnában tanuló harmadik országbeli diákok általában szintén csak pár napig maradnak a szállásokon, a hazaútjukról pedig szervezetten gondoskodnak a nagykövetségek. Vannak köztük olyanok, akik a hazai felsőoktatási intézményekhez kerültek, ők tartósabban maradnak, kollégiumokban helyezték el őket.

Érkeznek még kárpátaljai magyar családok, itt jellemzően több generáció jön, leginkább nők, sok gyerekkel. Ők Kiss szerint a Magyarországon dolgozó családfőhöz érkeznek, nagyrészük nem tervez továbbutazást. És jönnek kárpátaljai magyarajkú roma családok, általában családonként 8-20 fővel, oldalági rokonsággal együtt. Jellemzően nincs továbbutazási tervük, ha férfiak is érkeznek, ők szívesen vállalnának munkát az országban.

A főváros rövid- és hosszútávú szálláshelyekkel, étkeztetéssel, személyszállítással, valamint az információáramlás, koordináció segítésével vesz részt a menekültellátásban. Rövidtávú elhelyezést budapesti tömegszállásokon oldják meg, a hosszútávú szálláshelyeket pedig Budapesten kívüli nyári táborhelyeken alakították ki. Kiss véleménye szerint ez utóbbiak a fenntartása, esetleges bővítése lesz a legkomolyabb kihívás, mert a működtetésük nagyon komoly szociális munkát igényel: itt már jogviszonyok, papírok rendezésében, egészségügyi állapot felmérésében, iskoláztatásban, munkavállalásban kell segíteni a menekülteknek.

A karitatív és civil szervezetekkel a főváros az elejétől fogva együttműködik, együtt összesen 900 rövidtávú férőhelyet működtetnek Budapesten, ebből 220 férőhelyet biztosít az önkormányzat.

A fővárosi önkormányzat hosszútávú szálláshelyei közül Kiss Ambrus szerint jelenleg nagyjából 250 helyet töltöttek meg, és további 1500-at tudnának szükség esetén rövid idő alatt megnyitni, viszont ehhez megfelelő számú szociális munkásra is szükség lenne.

A BOK csarnokban nyitott tranzitváró létrehozásáról múlt csütörtökön értesítette őket a kormány, a pénteki bejáráson is részt vettek. Az önkormányzat ide saját standdal nem települt ki, a létesítmény működését a menekültek szállításával segítik.

„Politikai értelemben nekem teljesen szürreális, ami történik” – mondta arra, hogy a tranzitváróban egymás mellett dolgoznak a rendőrség munkatársai a Migration Aid civil szervezettel, amelyet korábban Soros-szervezetként bélyegzett meg a kormányzat. „De végre” – tette hozzá Kiss.

A főpolgármester-helyettes szerint aggasztó, hogy nem tudni, mekkora kapacitásai vannak az államnak a menekültek hosszútávú elhelyezésére. A főváros egyeztet a katasztrófavédelem vezetésével, a BRFK-val és a Fővárosi Védelmi Bizottsággal is (bár a neve ezt sugallhatná, utóbbi nem a fővárosi önkormányzat szerve, hanem egy katasztrófavédelmi feladatokat ellátó állami szerv, amelynek Sára Botond a kormánymegbízottja). Magasabb kormányzati szintekről viszont eddig még nem keresték a kapcsolatot a fővárossal, de Kiss szerint erre a hosszú távon az országban maradó menekültek ellátása miatt idővel feltétlen szükség lesz.