Háború a TikTokon és populista posztmodern

Jó reggelt, ez itt a 444 napindító hírlevele. A kevés jó hír egyike, hogy most már időjárásilag is itt a tavasz, igaz, csapadékból továbbra sincs túl sok kilátás, ami meg persze nem jó hír.

A háború aktuális történéseit ebben a folyamatosan frissülő cikkben lehet követni, a hírleveleinkre pedig itt lehet feliratkozni.

4 kiemelt cikkünk ma reggelre:

• Tankok helyett TikTok: az információs háború első csatáját Putyin elvesztette
• Az oroszok szent háborúja Ukrajnában
• Posztmodern populizmus és háború
• Kína négy válsága

A háború

Továbbra sem úgy halad előre az orosz offenzíva, ahogy azt Putyin előzetesen remélte volna. Mariupolnak ( a városnak, amit több mint egy hete folyamatosan lőnek az oroszok, és ahol a kevés kijutó beszámoló szerint rettenetes állapotok uralkodnak) ultimátumot adtak vasárnap az oroszok, de az ukrán kormány hamar jelezte, hogy nem teszik le a fegyvert.

Frontbeli változás volt a hétvégén, hogy az oroszok azt állították, kétszer is hiperszonikus fegyvert vetettek be Ukrajnában, míg az ukrán titkosszolgálat vasárnap számolt be arról, hogy szerintük már ki is vonták a Kadirov csecsenjeit a kijevi frontról. Alighanem a hét fontos diplomáciai eseménye lesz, hogy Joe Biden Lengyelországba látogat majd.

Zelenszkij ezúttal az izraeli parlament ülésére jelentkezett be videókapcsolaton keresztül, ahol Putyint és az orosz offenzívát a nácikhoz hasonlította, és számon kérve az izraeli politikusokat az eddigi tétlenségükért, több segítséget kért a hazájának. Az ukrán elnök egy svájci tüntetésen is vendég volt, itt az orosz oligarchák számláinak befagyasztását kérte.

A hétvégén alapos cikkben mutattuk be, hogy hogyan vált a közösségi média rendkívül fontos eszközzé ebben a háborúban, és hogy hogyan veszítette el a párhuzamosan zajló információs háború első fontos csatáit Putyin.

Ezenkívül az ukrán Nemzeti Olekszandr Dovzsenko Filmközpont munkatársainak gyűjtése nyomán mutattunk be számos filmet, melyek segíthetnek megérteni, hogy mi történik Ukrajnában. A listán találni játékfilmeket és dokumentumfilmeket is.

Vendégszerzőnk, Sik Domonkos szociológus esszéjében levezette, hogy Putyin inváziója után a posztmodern populizmus abban a formában, ahogy eddig ismertük, nem lehetséges többé, és ennek Sik szerint Magyarországon is lehetnek következményei. Cikkel jelentkezett nálunk a Kovász blog szerzője, Laborczi Dóra, arról, hogy az ukrán–orosz háború egyházpolitikai háttere nem annyira látványos, ugyanakkor cseppet sem elhanyagolható tényező. Mind Vlagyimir Putyin messianisztikus víziójának, mind az ortodox és a katolikus egyházfők befolyásának, valamint Kijev alapvető vallási jelentőségének is szerepe lehet a háború kibontakozásában.

A hétvége legízléstelenebb megszólalása alighanem Boris Johnsoné volt, aki beszédében az ukránok szabadságharcához hasonlította a Brexit megszavazását. A brit miniszterelnök szavain rengetegen felháborodtak, Donald Tusk például azt üzente Johnsonnak, hogy szavaival megsértette az ukránokat, a briteket és a józan észt is.

A háború magyar vonatkozású cikkeiben a hétvégén bemutattuk azt a lengyel sajtóban egy egykori miniszterelnök-helyettes posztja nyomán felmerülő elméletet, mely szerint Putyin korábban a magyar és a lengyel kormánnyal titkos alkuk keretében osztotta volna fel Ukrajnát. Kiderült az is, hogy a háború miatt elmarad a magyar-lengyel barátság napja, azaz Áder János nem utazik Bochniába. Szintén a háború hazai következménye lehet, hogy gondba kerülhet a BKV, mivel nem jönnek alkatrészek a M3-as metró orosz szerelvényeihez.

Vasárnap derült ki az is, hogy a menekülteknek segítő civileknek menniük kell a két budapesti pályaudvarról, mert az Ukrajnából érkezők ezentúl a BOK "B" csarnokban alakítanak ki tranzitvárót.

Tüntetés a jövő oktatásáért

Szombaton megtelt a Kossuth tér, a megalázó pedagógusbérek és az óriási munkateher mellett a sztrájkjoguk kicsinálása miatt hetek óta tiltakozó tanárok tüntettek, de sok diák is csatlakozott hozzájuk. A tüntetésen elhangzottakat ebben a cikkben szedtük össze, míg a helyszínen készített fényképeinket itt lehet megnézni.

Arról, hogy miért választották végül a sztrájkot, három iskola pedagógusai meséltek nekünk.

A tiltakozásra reagált a kormány is: az Emmi ugyan elismerte, hogy a tanárok követelései jogosak, de szerintük háború idején nem helyes sztrájkolni. Egyben megköszönték azoknak a pedagógusoknak, akik nem vesznek részt a tiltakozásban.

Válságok Kínában

Hszi Csin-ping egész biztosan nem így képzelte ezt az évet: betört a koronavírus, továbbra is bajban az ingatlanpiac és ott az orosz-ukrán háború is. A cikk megjelenése óta amúgy az omikron csak még inkább terjedni kezdett, vasárnap újabb városok lezárásáról érkezett hír.

Ez itt nem sörhas, hanem a kereszténydemokrácia üzemanyagtartálya

Újabb 20 mondat, amivel minden eddiginél pontosabban magyarázzuk el, mit jelent az, hogy Magyarország előre megy, nem hátra.