

“A mentelmi jogról valamennyien tudjuk, akik tanultunk jogtörténetet, hogy ez egy olyan vívmány, ami gyakorlatilag az ellenzéki képviselők védelmét szolgálja éppenséggel a végrehajtó hatalommal szemben.”
Amikor Völner Pál ügyvéd, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára 2017. szeptember 20-án ilyen jogászosan kioktató modorban válaszolt Staudt Gábor jobbikos képviselő korrupcióról szóló napirend előtti felszólalására, még nem sejthette, hogy pár év múlva azon kevés kormánypárti képviselők egyike lesz, akinek a legfőbb ügyész a mentelmi joga felfüggesztését kéri. Völner ráadásul nem mezei képviselő, hanem tapasztalt kormányzati káder: a NER-korszak hajnalán négy évig volt közlekedési államtitkár az akkor fejlesztési minisztériumban, most pedig már hat éve parlamenti államtitkár az igazságügyi tárcánál.
Utóbbi minőségében az elmúlt években ő volt az, aki főnöke, Varga Judit igazságügyminiszter helyett aláírta a lehallgatási jóváhagyásokat, napi 3-5 alkalommal adva engedélyt a hazai titkosszogálatoknak titkos megfigyelésre és információgyűjtésre. Mint a Pegasus-ügyben kiderült, több esetben is a kormányzati korrupció feltárásán dolgozó újságírók és aktivisták ellen.
Völner Pálénál tökéletesebb politikai pedigréje a NER koordinátarendszerében egyszerűen senkinek sem lehet. Az 1962-es születésű, az ELTE jogi karára Orbán Viktorral nagyjából egy időben járó, hozzá hasonlóan vidékről - Győrből - a fővárosba kerülő, a pannonhalmi bencéseknél érettségiző, a miniszterelnöknél fél évvel idősebb jogász szintén a Fidesz-keltető Bibó Szakkollégium diákja volt.
Talán ennek is köszönhető, hogy Völnernek később nem kellett beállnia a Rogán Antal intésére egyszerre lájkoló, megosztó és kommentelő fideszes Facebook-hadseregbe, pedig ez alól kevés kormánytag kap felmentést, a sereg egyik legaktívabb katonája pedig maga Varga Judit, Völner közvetlen főnöke.
Hiába volt bibós, Völnert nem azonnal ragadta magával a politika, mint annyi, a szakkollégiumban a Fideszt megalapító társát. A jogi egyetem elvégzése után rövid ideig dolgozott az adóhivatalban, majd céges jogtanácsosként, hogy az ügyvédi vizsga megszerzése után 16 évig ügyvédként tevékenykedjen. Az ügyvédkedést Nyergesújfaluban kezdte, akárcsak a politikával való alapszintűismerkedést, amennyiben 1998 és 2010 között a Duna-parti kisváros önkormányzati képviselője volt. De hiába a múlt, 98-ban még nem fideszes színekben, hanem függetlenként szerzett mandátumot. 2002-ben már a Nyergesújfalui Polgári Kör jelöltjeként futott be, 2006-ban viszont már a Fidesz neve is ott szerepelt az övé mellett.
Ebben az évben röffentette be a politikai karrierjét: egyszerre lett a Komárom-Esztergom megyei Fidesz és a megyei közgyűlés elnöke, hogy a 2010-es évekre ő legyen a megye fideszes erős embere.
A 2010-es országgyűlési választásokon szerzett először parlamenti mandátumot, már az első fordulóban többséget szerezve a komáromi választókerületben. 2014-ben Esztergomot hozta egyéniben, a DK-s Vadai Ágnest és a jobbikos Nunkovics Tibort legyőzve, 2018-ban megismételve az eredményt. Ha nem bukik le, jó eséllyel megint ő lett volna a kormánypárti induló az esztergomi körzetben, ahol az ellenfele az ellenzéki előválasztást vetélytárs nélkül nyerő Nunkovics Tibor lett volna. A jobbikos Alfahír szerint az esztergomi Fidesz-szervezet - amit ő vezetett - most pénteken döntött volna arról, hogy kit indítanak.
Másfél hónappal ezelőtt történt, hogy a parlament igazságügyi bizottságának ülése után Tordai Bence ellenzéki képviselő a terem előtti folyosón odalépett az ülésről távozó Varga Judit igazságügyminiszterhez és riporter módjára kezdte kérdezgetni a Pegasus-ügyről, mivel odabent nem engedték meg neki ezt. Varga nem volt hajlandó válaszolni semmire, de Tordai csak ment mellette és folyamatosan kérdéseket tett fel neki. Mindaddig, míg a lépteit főnöke mellett szaporázó Völner meg nem elégelte ezt és a füzetével el nem takarta Tordai kameraként használt telefonját.
Nem valami egetrengető sztori, de messze ez a legvadabb dolog, ami Völnerrel eddig politikusként történt. A keret nélküli ügyvédszemüveget viselő, halkszavú, feltűnést csak kosárlabdázóhoz illő testmagasságával keltő Völner - állítólag ő a legmagasabb parlamenti képviselő - a Pegasus-ügy kirobbanásáig szinte ismeretlen volt a nagyközönség előtt.

Nem véletlenül. Nem tartozik a sokat nyilatkozó kormánytagok közé és a közösségi médiában is visszafogott. Eleve nincs is politikusi Facebook-oldala, néha kiposztolt egy-egy nyilvános képet a privát falára és fenntart egy szerény Instagram-oldalt.

Ezen keresztül egy kirándulni és szőlőben matatni kedvelő, az unokáival lelkesen játszó, kötelező képviselői megjelenéseit nagyobb hűhó nélkül letudó képviselő képe bontakozik ki.

Völner annyira magas, hogy amikor a Hír TV két éve portréfilmet forgatott róla, a riporternő ennek érzékeltetése végett ráállt egy kőre, hogy mutassa, még így is mennyivel kisebb az államtitkárnál:

Bár a fentiek miatt Völner leginkább a jogi bikkfenyelven kommunikáló jámbor technokrata képét sugározza magáról, hősünk nem szakértő volt soha, hanem politikus. 2018-ban például az Origónak adott, teli szájjal sorosozó interjúval melegített az országgyűlési választásra. Csendes szőlészkedéssel megyei szintű erősemberré sem válhatott volna. De az lett, nemcsak a Komárom-Esztergom-i közgyűlést, illetve a megyei és Esztergom városi pártszervezetet vezette évekig, de 2015 és 18 között ő volt a megye fejlesztéséért felelős miniszteri biztos is.
Völnernek mindeddig ezzel együtt sem volt bármilyen néven nevezhető nyilvános politikai arcéle, talán egyetlen területet kivéve. Ez pedig a korrupció.
Hivatalánál fogva ugyanis alkalmanként neki kellett reagálnia például uniós korrupciós felmérésekre és hasonlókra. 2015. novemberének végén egy ilyen alkalommal egy olyan jogszabályt említett meg a Parlamentben, ami most - pusztán elvileg - akár a börtöntől is megmentheti. A korábbi évek fideszese igazságügyi reformjai között felsorolta ugyanis, hogy
“az Országgyűlés (...) 2011. november 14-én döntött a vesztegetési cselekmények felderítésében a hatóságokkal érdemben együttműködő elkövetőkkel szemben alkalmazható lehetőségről, a büntetés korlátlan enyhítéséről, amellyel a látencia csökkenését kívánta elérni. Ez a korábbi szabályozáshoz képest, amely automatikus, kötelező és teljes büntetés alóli mentességről rendelkezett, szigorítást jelentett. Az új szabályok értelmében a büntetés korlátlan enyhítése ugyanis nem jelent automatikus enyhítést, alkalmazásának mértéke a bíróságtól függ.”
A politikusokat gyakran vádolják azzal, hogy nem értenek ahhoz, amiről beszélnek. Völnert ezzel nem lehetett vádolni, például amikor ugyanebben a felszólalásában, valóságos látnok módjára vezette le, hogy
“Újabb kiskapuk záródtak be a korrupciós és a közélet tisztaságát sértő bűncselekmények előtt azzal, hogy (...) új tartalmú különös részi tényállások jöttek létre. Ilyen például a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, illetve a vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban.”
Az utólag már kevésbé tűnik jó ötletnek, hogy ugyanebben a felszólalásban azt is kimondta, hogy
“Szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy sajnos Magyarországon ma az ellenzék van tele korrupciós ügyekkel. “
Völner nemcsak de csendes, de kifejezetten jól kereső politikus is, aki első ránézésre biztosan nem szorul rá kenőpénzekre. Képviselőként havi 1 millió 210 ezer 800 forintot kap, államtitkárként ehhez 1296300 forint járul és cafeteria címén is járt neki évi 460 ezer forint, ami havi 2 millió 967 ezer 100 forint fixet jelent a költségtérítéssel nem kalkulálva.
A legutóbbi vagyonnyilatkozata szerint felerészben tulajdonosa az 553 négyzetméteres telken álló, 160 négyzetméteres nyergesújfalui családi házuknak, van másfél millió forint névértékű részjegye, 8,5 milliós takarékbetétje és 3,5 millió forint készpénze.
De nemcsak ő él polgári színvonalon a családból. Három gyerekének egyike, Völner Marcell Pál annak a hazai dunai hajózási piacnak az egyik kikötőtulajdonos-menedzser-szereplője, amit annak idején államtitkárként részben Völner Pál irányított. A dunai turistahajózás és áruszállítás területén a kormányzat ráadásul kifejezetten aktív játékos, üzleti szövetségben a Hableány-katasztrófát okozó svájci szállodahajós céggel, a Viking River Cruises-szal.
A Magyar Narancs 2019-es tényfeltáró cikkében így fogalmazott:
"A kormánykörök és a svájci cég kapcsolatára más is utal: Völner Pál igazságügyi miniszterhelyettes, volt közlekedési államtitkár fia együtt irányítja a svájci Viking River Cruises AG (VRC) magyar leányvállalatának vezetőjével a Suzuki-gyár termékeinek úsztatásából egyre több hasznot húzó azon Mahart-céget, amelynek ő az egyik tulajdonosa is."
Völner Pál még 2011-ben, közlekedési államtitkárként nyilatkozott arról, hogy milyen jó, hogy egy 800 millió eurós uniós projekt részeként lakóhelyén, Nyergesújfaluban szállodahajók fogadására is alkalmas kikötő épülhet. Hogy milyen a fideszes apai szerencse: a kikötő nemcsak megépült, de azt ma már az a Mahartlog Port Kft. üzemelteti, amelyben Völner fia az egyik ügyvezető tisztségviselő. "Mi több" - írta a Magyar Narancs - "Völner Marcell Pálnak 2017 áprilisától idén májusig 29 százaléka is volt a Mahartlog Portban, az üzletrészt Spányik Gábortól, az MPN ügyvezetőjének (Völner Pál mahartos ismerősének) nemzetközi szállítmányozó cégétől, a Mafracht Kft.-től vásárolta meg. Völner fia ugyan májusban megvált e közvetlen részedéstől a cégben, ám a Tagba Kft. révén továbbra is a Mahartlog Port egyik kisebbségi tulajdonosa."
Hozzászólások (0)
Még nincsenek hozzászólások. Légy te az első!