A gyenge forint nyertesei

Jó reggelt, itt a napindító hírlevelünk, az elmúlt 24 óra legfontosabb/érdekesebb/stb. híreivel.

A 4 legfontosabb hírünk ma reggel:

• Miért nem lehetett minden hét oltási hét?
• Egy akadálymentes lakás nem luxus a fogyatékossággal élők számára, hanem alapvető emberi jog
• A budapesti szállodások és az MNB profitálhat a gyenge forintból, a lakáshitelesek viszont bajban vannak
• A németeknek nem kell a vakcina, délen viszont viszik, mint a cukrot

A reggeli napindítóra és a többi hírlevelünkre itt lehet feliratkozni.

Eddig miért nem volt minden hét oltási hét?

Az oltási hét első pár napján máris sokan mentek el beoltatni magukat, ami remek hír. Viszont látva, hogy az előzetes regisztráció nélküli oltási lehetőség mennyire sok embert megmozgatott, továbbra is kérdés, hogy egyáltalán, miért van szükség a regisztrációra. A sok új oltott mellett sajnos rossz hírek is jöttek kedden, kiderült, hogy soha nem találtak még annyi új fertőzöttet Magyarországon, mint az elmúlt egy hétben.

Azt eddig is tudtuk, hogy elképesztően lesújtó, amit a magyar állam adatközlés címen folytat a járvány kezdete óta, de a kevés, erősen szelektált adat közé is befér minden nap egy olyan is, ami éppen a járványkezelés komolytalanságát bizonyítja.

És ha már adatok: „A lényeg számokban: Oltás hiányában 14x eséllyel lehet végzetes kimenetelű a fertőzés és 5.8x eséllyel kaphatjuk el a betegséget” - írta meg külföldi, a magyarnál sokkal részletesebben nyilvánosságra hozott járványadatok alapján Kemenesi Gábor biológus, víruskutató oldalán, hogy miért érdemes beadni mindenkinek az oltást.

További járványhírek:

• Gulyás Gergely szerint a kormány az egyik legbátrabb oltáspárti döntést hozta, amikor a munkáltatókra bízta a kötelező oltás elrendelését
• Jelen: 200 millió forintért semmisít meg 5 milliárd forint értékű, lejárt PCR-tesztet a kormány
  
• A Semmelweis Egyetem rektorhelyettese bízik benne, hogy még idén megkezdhetik az 5 és 11 éves kor közötti gyerekek oltását
  
• Aggódik a székelyek alacsony átoltottsága miatt Barabási Albert-László
• Decembertől csak védettségi igazolvánnyal mehetnek be a szülők az iskolákba
• Gulácsi Péter és edzője is koronás

Érintőlegesen kapcsolódó hír, hogy a miniszteri posztról a püspökségig ejtőernyőztetett Balog Zoltánnak pedig természetesen a járványról is az jutott eszébe. Mármint az, hogy vannak, akik másképp értelmezik a család fogalmát, mint ahogy azt a Fideszben helyesnek tartják.

Emellett körbenéztünk Európában, hogy máshol hogy alakul az oltottak aránya, és találtunk pár meglepő adatot.

Ki jár jól a gyenge forinttal?

Kedden ismét történelmi mélypontot ért el a forint euróval szembeni árfolyama, ezért megnéztük alaposabban, hogy kinek kedvezhet a gyengébb árfolyam, és kik lehetnek azok, akiknek rossz hír a tartósnak tűnő forintgyengülés. A nyertes oldalán többek között a Magyar Nemzeti Bankot és az autógyárakat, a vesztesek között az emberek többségét találtuk.

Pénz lenne rá, de nincsenek lakások

Hiába ad az Európai Unió pénzt, illetve fogalmaz meg javaslatokat azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehetne segíteni a fogyatékossággal élők lakhatásán, a kormány részéről nincs fogadókészség. Civil szervezetek, ellenzéki politikus és egy német EP-képviselő beszélgettek erről.

Persze vannak területek, ahova meg tudnak mozdulni az állami források is: Magyarország egyik leggazdagabb embere, Széles Gábor cége 62 millió forint támogatást kapott a zalacsányi kisboltjára.

Leáll a város?

Csütörtökre fogyhat el a BKV idei költségvetése, és a kormány még mindig nem utalta át azt a 12 milliárd forintot, amivel be kéne szálljanak a tömegközlekedés működtetésébe. A főváros vezetése ezért azt sem tartja kizártnak, hogy leállhat a tömegközlekedés Budapesten.

„Szabadságharc” Brüsszellel szemben

Vasvári Csaba bíró 2019 óta tartó ügyében a magyar és az uniós jogrendszer összhangja volt a kérdés, és az Európai Unió Bírósága úgy döntött, nyugodtan fordulhatnak hozzájuk a magyar bírák, akkor is, ha a Kúria erről mást mond.

Szintén az EU és a magyar kormány viszonyáról szóló hír, hogy az Európai Bizottság gyakorlatilag lesöpörte az asztaláról Orbán levelét, melyben a magyar miniszterelnök azt kérte, hogy ha lehet, inkább ne folytassanak kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen.

Most már tényleg lerohanja Moszkva Ukrajnát?

Anatolij Sarij ukrán ellenzéki blogger-politikus gyűjtésére támaszkodva összeraktuk az elmúlt évek küszöbön álló és máris bekövetkező lerohanásainak listáját. Az aktuális felmerült dátum amúgy 2022 januárja.

Kapcsolódó hír, hogy a BBC tudósítója, Steve Rosenberg videós interjút készített Aljakszandr Lukasenkával, a fehérorosz diktátor pedig rendre felhúzta magát minden olyan kérdésen, ami nem tetszett neki.

Apple vs. a fejlesztők

A Fortnite gyártója a bíróságon ment neki a világ egyik legnagyobb techcégének, ám a 10 vádpontból 9 esetben az Apple került ki győztesen. Azonban egyáltalán nem biztos, hogy ezzel sikerült a cégnek elkergetne a körülötte gyülekező viharfelhőket. Pákozdi Dávid versenypolitikai tanácsadó vendégcikke a témában.

Messiásra várva

Több tucat ember várta Dallasban ifj. John F. Kennedy második eljövetelét: a QAnon-féle összeesküvés-elmélet hívei ugyanis abban bíztak, hogy a mozgalomban afféle messiásnak tartott, 1999-ben egy repülőbalesetben elhunyt ifj. John F. Kennedy a mennyből alászállva megjelenjen előttük. Nem akarunk spoilerezni, de ez végül nem jött össze.

Kivonulás, tiltakozás, hűség

Nehéz megmondani, hogy egyetlen cég kamikazeakciója vagy egy új trend kezdete lesz-e, mindenesetre a világ egyik legismertebb kozmetikai vállalata, a Lush otthagyja a közösségi oldalakat, mert szerintük ezek a felületek egyáltalán nem egészségesek a felhasználóik számára.

További piaci-üzletpolitikai fejlemények, hogy egyelőre ugyan csak egyetlen kanadai városban, de az Uber elkezd próbálkozni a fűárusítással, valamint hogy Angliában úgy gyorsítanák meg az átállást az elektromos autókra, hogy az újonnan épülő épületekhez muszáj lesz töltőket is építeni.

És a végére a viccrovat:

Nincs kormányzati befolyásolás a közmédiában – mondta halálos komolysággal a közmédia vezérigazgatója a közmédián.