Zebegény kiskirálya megint nem hagyta, hogy feloszlassa magát a képviselő-testület

A dunakanyari településen hónapok óta tart a patthelyzet: a 7 fős képviselő-testület 5 tagja április 22-e óta azt szeretné, hogy önfeloszlatás után időközi választást tartsanak. Ferenczy Ernő polgármester szerint viszont a képviselőknek kellene egyenként lemondaniuk, miközben ő hivatalban maradna.

A kedd reggelre összehívott rendkívüli képviselő-testületi ülésen ismét próbálkoztak a képviselők: egyikük sürgősségi indítványt adott be az önfeloszlatásról, az ülés elején pedig további 4 képviselő ügyrendi javaslatként jelezte, hogy szeretné, ha a kérdést felvennék a napirendi pontok közé.

A polgármester azonban ezt ismét lesöpörte az asztalról.

Az ülés elején egy hosszú expozét tartott arról, hogy mi a problémája az önfeloszlatással. „Álláspontom szerint Zebegény érdeke nem az önkormányzati működés megszakítása, hanem annak helyreállítása és stabilizálása” - mondta. Kifogásolta azt is, hogy a képviselők nem aktualizálták a 6 hónappal ezelőtti, eredeti önfeloszlatási indítványt, nem tüntették fel, milyen forrásból finanszíroznák az időközi választást és hogy az önfeloszlatás szükségességét olyan „súlyos állításokkal” indokolták, amelyeket „nem bizonyítottak” megfelelően. „Mindezek miatt az önfeloszlatásra vonatkozó indítványt nem tartom felelős, érdemi döntéshozatalra alkalmas előterjesztésnek, ezért azt jelen formájában érdemi szavazásra nem bocsátom” - mondta Ferenczy.

A képviselők jelezték, hogy mindezt elfogadják a polgármester személyes véleményeként, de ez nem jogosítja fel őt arra, hogy egy személyben „tartalmi szűrőként” működjön. A helyi önkormányzatokról szóló törvény kimondja ugyanis, hogy a képviselő-testület saját hatáskörben dönthet az önfeloszlatásáról: ehhez név szerinti szavazás és minősített többség szükséges, más feltétel nincs. A polgármester feladata az ülés összehívása és levezetése, nem pedig annak eldöntése, hogy a testület tárgyalhat-e bizonyos kérdésekről.

Ferenczy Ernő azonban immár fél éve különböző eszközökkel akadályozza, hogy a képviselők egyáltalán szavazhassanak az önfeloszlatásról. Már augusztusban arról írtunk, hogy Zebegény példája mutatja:

egy székéhez ragaszkodó polgármester hogyan tudja kicsavarni a döntési lehetőséget a helyi képviselők kezéből, hogy továbbra is hatalmon maradhasson.

Mindezt pedig a helyi törvényességet felügyelni hivatott szereplők (jegyzők, kormányhivatal) gyakorlatilag csak nézik.

Helyi szinten a jegyző feladata, hogy jelezze a képviselő-testületnek és a polgármesternek, ha döntésük vagy működésük jogszabálysértő. Zebegényben a legutóbbi választás óta eltelt két évben sorra váltották egymást a jegyzők, jelenleg Dr. Bak Imre tölti be a pozíciót. Amikor azonban a mai testületi ülésen a képviselők hozzá fordultak, hogy foglaljon állást az önfeloszlatás napirendre vételének kérdésében, egészen szürreális párbeszéd zajlott le:

Krebsz Gábor (képviselő): Jegyző úrtól szeretném kérdezni, igennel vagy nemmel legyen szíves válaszolni: a testületnek van-e joga a mai ülésen napirendre tűzni az önfeloszlatást?

Dr. Bak Imre (jegyző): Hát ha megszavazzák, akkor igen.

Hajnal Péter (képviselő): Álláspontom szerint a polgármester hivatali hatalmával visszaélve akadályoz meg egy törvényesen, jog szerint nekünk járó lehetőséget, hogy az önfeloszlásról a képviselő-testület döntsön. Ehhez most ön asszisztál szerintem.

Dr. Bak Imre (jegyző): Ne mondjon már olyanokat, Hajnal képviselő úr, hogy én tevőlegesen így… bökdösöm a polgármestert, asszisztálok hozzá… Szuverén ülésvezető, ő az ülés vezetője. Ha úgy dönt, hogy megszavaztatja, akkor megtörténik a szavazás, ha nem… akkor nem fogok kényszert alkalmazni, nem fogom a kezét hátracsavarni.

Ferenczy Ernő (polgármester): Jegyző úr elmondta a véleményét, abszolút egyetértek vele, a felelősség engem terhel.

A jegyzők mellett a területileg illetékes kormányhivataloknak is szerepük van az önkormányzatok törvényességi felügyeletében: ellenőrzik, hogy az önkormányzatok döntései és működése megfelelnek-e a jogszabályoknak. A Pest Megyei Kormányhivataltól e-mailen kérdeztük, hogy tételesen sorolják fel, milyen lépéseket tettek annak érdekében, hogy a zebegényi képviselők élni tudjanak a jogukkal, hogy a testület önfeloszlatásáról dönthessenek.

A kormányhivatal válaszában emlékeztetett, hogy Zebegényben legutóbb, július 29-re a kormányhivatal hívott össze testületi ülést, azonban azon a polgármester nem jelent meg. Mivel a falunak - jogszabályellenesen - nincs kijelölt alpolgármestere, a polgármester távollétében nem volt, aki helyette levezethette volna az ülést, így azt nem tudták megtartani. Hogy máskor ilyen ne fordulhasson elő, a kormányhivatal úgy döntött, hogy addig nem hív össze újabb ülést, amíg nincs megválasztva az alpolgármester. (Ez ügyben a kormányhivatal a Budapesti Környéki Törvényszékhez fordult, amely felhatalmazta a kormányhivatalt, hogy meghozza az alpolgármester megválasztására vonatkozó határozatot. A kormányhivatal válasza szerint „így rövid időn belül megoldódhat az alpolgármester megválasztása". Egyelőre azonban ott tart az ügy, hogy a kormányhivatal Ferenczyvel konzultál az alpolgármester személyét illetően.)

Emellett a kormányhivatal október 1-jén „kezdeményezte” a polgármesternél a testületi ülés összehívását és „javasolta”, hogy a testület az önfeloszlatásról is tárgyaljon. A kormányhivatal hangsúlyozta: „A jegyző, mint a helyi törvényesség őre tanácskozási joggal rendelkezik a képviselő-testületi ülésen és köteles jelezni, ha jogszabálysértést észlel. Ezzel szemben a kormányhivatal a képviselő-testület döntéseiről utólag, a részére felterjesztett jegyzőkönyvekből értesül. A kormányhivatalnak nincs lehetősége az ülés folyamán a jegyzővel párhuzamosan észrevételt tenni”.

Mostanra a helyzet azért vált igazán kritikussá, mert a Magyar Államkincstár június közepén felfüggesztette Zebegény finanszírozását, az előző évre vonatkozó zárszámadás hiánya miatt.

A képviselők többsége azért nem fogadta el korábban a zárszámadást, mert szerintük az önkormányzat Ferenczy által „kreatívan kezelt” költségvetése tavaly úgy lépte túl közel 100 millió forinttal az eredetileg dologi kiadásokra tervezett 145 millió forintos kiadási oldalt, hogy ahhoz a testület nem járult hozzá, nem szavazott a költségvetés módosításáról.

Bár Ferenczy szerint a könyvelést készítő cég az elmúlt hónapokban minden igényt kielégítően megválaszolta a képviselők aggályait, a képviselők ezzel nem értettek egyet: független vizsgálatot követeltek.

A normatív támogatás felfüggesztése azonban súlyos gondokat okozott a falunak: az elmúlt hónapokban egyes önkormányzati dolgozók, köztük a településen dolgozó óvónők hónapok óta késve vagy csak részben kapják meg a fizetésüket, a közétkeztetés fenntartása is veszélybe került. (Ferenczyt e-mailen kérdeztük, hogy pontosan hány embert érintett a késedelmes és/vagy részleges fizetés, de nem válaszolt a megkeresésünkre.)

A képviselők a mai testületi ülésen végül elfogadták a zárszámadást, hogy a dolgozók megkaphassák a bérüket, de a Tiszta Lappal Zebegényért képviselőcsoport tagjai jelezték, hogy aggályaikat továbbra is fenntartják.

„Kezdettől azt kértük, hogy független vizsgálat alapján hozhassunk felelős döntést. Kértük a Kormányhivatal intézkedését és a gazdálkodás szabályosságának tisztázását, de kérdéseinkre mindeddig nem kaptunk teljes körű, érdemi választ. Csak most, októberben értesítettek, hogy az Állami Számvevőszék nem fogja vizsgálni a 2025-ös gazdálkodást. A Magyar Államkincstárral folyamatosan egyeztettünk, minisztériumokat, államtitkárokat és országgyűlési képviselőt is megkerestünk. Az eddigi intézkedések nem hoztak megnyugtató megoldást a bérválságra. Lesújtónak és felháborítónak tartjuk, hogy ennyi megkeresés után is ilyen mértékben magunkra maradtunk” - írták.

Ferenczy Ernő az elmúlt hónapokban többször is szerepelt az országos hírekben. Tavaly ősszel lebukott, hogy mesterséges intelligenciával íratott kommenttel szállt be egy Facebook-vitába. Október végén betiltotta a falu főterére szervezett tökfaragó eseményt, mondván, a „haláltökök idegenek Zebegény szellemiségétől”. Idén tavasszal az egyik képviselő édesanyjának ablaka alá láncoltatta a falu üveggyűjtő kukáját, a képviselő szerint bosszúból. Nyáron azzal keltett felháborodást, hogy bejelentette: az önkormányzat szerződést köt egy mezőőrrel a faluba húzódó vadak „ritkítására" (befogására, kilövésére, csapdázására) - de aztán kiderült, hogy a mezőőr nem is írta alá a szerződést.

A bulvárosnak tűnő hírek mögött azonban egy olyan pályakép húzódik, amelynek több eleme ismerős lehet más településeken is. Ferenczy ugyanis egy magát függetlennek mondó, ám a térség korábbi, Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselőjével jó kapcsolatot ápoló polgármester, aki politikai pályafutása mellett saját magának és cégeinek húzott be százmilliós nagyságrendű EU-s pályázatokat.

Sokáig a zebegényihez hasonló helyzet állt fenn egy másik Pest megyei településen, Aszódon is, ahol a polgármester hónapokon keresztül nem vette napirendre a testület önfeloszlatását. Ott végül szeptember elején, a Pest Megyei Kormányhivatal közbenjárásával sikerült megszavazni az önfeloszlatást.

Kérdés a vitához: Milyen megoldás segíthetne rendezni a zebegényi képviselő-testület és a polgármester közötti patthelyzetet?