Tudod, mi az első lépés a pénzügyi tudatosság nirvánája felé vezető úton?

Meggyőződésünk, hogy mindenhez elég jól értünk, de ebben nincs igazunk. Nem azért, mert mi, magyarok tehetségtelenek lennénk; mi, emberek hisszük azt magunkról, hogy mindenhez jobban értünk, mint valójában. Mindenki azt hiszi magáról, hogy jó megfigyelő, tehetséges autóvezető, remek az ízlése, és jól bánik a pénzzel. A rendőrség szerint viszont rengeteg a megbízhatatlan szemtanú és a közúti baleset; a lemez- és mozijegy-eladási, illetve nézettségi listákat sem a magas művészet uralja, hanem a szórakoztatóipar; és mint az az OECD 2020-as felméréséből kiderült, a lakosság jelentős részének lenne mit fejlesztenie a pénzügyi műveltségén.

Ezzel – sajnos – nem vagyunk egyedül. Világszerte hangosan kifogásolhatnánk egyes tananyagkészítők rendkívüli erőfeszítéseit , amiért azt bemagoltatják a diákokkal, hogy a mitokondrium a sejt makromolekula-alapú energiatárolója, de a kamatos kamatra, az inflációra, a hitelfelvételre – meg úgy általában: az élethez szükséges pénzügyi ismeretekre – már nem marad erőforrás.

Nem vagyunk annyira jók – de még lehetünk

A felmérések szerint a magyarok pénzügyi tudatossága az OECD-átlagot karcolgatja. Egyébként is a középmezőnyhöz húzunk a 26 vizsgált országból: ma 40 százalékkal maradunk el az élbolytól, a 15-64 éves korosztály foglalkoztatottsága a 70 százalékos átlaghoz közelít. A 2020-as nemzetközi összehasonlító elemzés szerint minden országban van hová fejlődnie a pénzügyi műveltségnek; a lakosság nagy része nem rendelkezik a mindennapi élethez szükséges pénzügyi ismeretekkel.

Magyarországon a pénzügyi műveltséget mérő komplex mutató értéke közelíti az OECD-átlagot: a nemzetközi rangsorban Magyarország némiképp javított a helyzetén 2015 óta. Ennek ellenére továbbra is van hová fejlődni a célszerű pénzügyi szemlélet elsajátításában. A hazai pénzügyi műveltséget mérő komplex mutató értéke 12,3 pont volt a maximális 60-ból. A világátlag 12,7, az OECD-átlag 13; Magyarország a középmezőnyben, a 14. helyen áll.

Ami az alapvető pénzügyi fogalmakat illeti (infláció, egyszerű kamat, kamatos kamat, diverzifikáció stb.), az OECD-felmérésben a magyarok kicsivel az átlag alatt teljesítettek. A felnőtteknek csak 50 százaléka adott helyes választ az egyszerű kamatra, és 18,3 százaléka a kamatos kamatra vonatkozó gyakorlati kérdésekre és az életből vett példákra, pedig ezek kulcsfontosságú fogalmak; mindennap találkozunk velük pénzgazdálkodási, megtakarítási és hitelfelvételi ügyintézés során. (Azt is egyre kevesebben tudják, hogy mit takar pontosan az infláció fogalma – igaz, ehhez az elmúlt évek alacsony inflációs környezete is hozzájárulhatott.)

Pénzügyi ismeretek terén a magyaroknak nincs jelentős lemaradása a többi országgal összevetve, de a felnőtt lakosság pénzügyekhez való hozzáállása és pénzügyi döntései alapján mégis alulteljesít. Az adatok szerint azon kell dolgoznunk, hogy a meglévő tudásunkat a gyakorlatba is átültethessük. Az elméleti ismereteink szerteágazóbbak a gyakorlatiaknál, de hiába ismerjük fogalmi szinten a pénzügyi folyamatokat, termékeket és szolgáltatásokat, ha nem tudatosan irányítjuk és követjük a pénzügyeinket.

Honfitársainkról elmondható, hogy

• ritkán készítenek pénzügyi terveket;

• a lakosság kevesebb mint fele tesz félre pénzt;

• az egyik legkevésbé tudatos megtakarítónak számítunk;

• sereghajtók vagyunk a saját pénzügyek nyomon követésében;

• a megtakarításaik növekedése általában bevétel-növekedésből, és nem tudatos megtakarításból származik.

Ismerd meg önmagad

A magyar lakosság remekül ért a pénzköltéshez; akinek fizetés előtt marad néhány (tíz)ezrese, szerencsésnek érzi magát, de ez sem egyenlő a pénzügyi tudatossággal. Ők annyiban tényleg szerencsések, hogy ez a néhány ezres sem jön össze mindenkinek, de ez nem tudatosság. Ahhoz először a saját pénzügyi szokásainkat kell megismernünk – és nem feltétlenül az OECD-adatokból, hanem a saját háztartásunk pénzügyi mérlegéből.

Persze érthető, hogy nem mindenki elég türelmes hozzá, hogy merített papíros, francia kockás jegyzetfüzetbe, márkás töltőtollal írja fel a havi kiadásait; és alighanem azok is kevesen vannak, akik rápillantanak a blokkokra bevásárlás után. A költéseinket követni nyűg, de egyre kevesebb kifogásunk lehet, amiért ez sem sikerül. Magyarországon január óta szinte bárhol fizethetünk bankkártyával, és egyre több szolgáltatás létezik, amik a mindig magunkkal cipelt telefonunkat is bankkártyává alakítják; nincs gyakorlati akadálya, hogy digitális eszközökkel érjünk el a pénzügyi tudatosság állapotába.

Szerencsére elmondhatjuk, hogy ma már létezik az ehhez szükséges digitális pénzügyi infrastruktúra. A Mastercard korábbi felmérése szerint (amiben 1900 önkéntes vallott a pénzügyi szokásairól) 2018-2020-ig 29-ről 56 százalékra nőtt a mobilbank-felhasználók aránya a bankkártya-tulajdonosok körében. Ebben az időszakban az okostelefonok penetrációja 83-ről 95 százalékra nőtt; ezzel párhuzamosan az internetbank-felhasználók aránya is gyors ütemben bővült. A bankok és a szoftverfejlesztők pedig vállvetve versenyeznek, hogy a mobilbankos szolgáltatásaikkal gyakorlatilag az összes pénzkezelési és tranzakciós szolgáltatást a felhasználó telefonján összpontosítsák.

Válts digitálisra

A bővülő ügyfélkör és a digitális bankolás gyakoribbá válása új ügyféligényeket is hozott. Az OTP Bank ezt felismerve újította meg a lakossági internetbank- és mobilalkalmazás-szolgáltatását, amit a sikeres tesztidőszak után ma már minden, OTPdirekt internetbanki szolgáltatási szerződéssel rendelkező ügyfél elérhet. Az OTP új Internet- és Mobilbank-szolgáltatásával, illetve az új Digitális Szolgáltatási Szerződés bevezetésével az ügyfelek tényleg úgy érezhetik, hogy az egész bank a kezük ügyébe került.

Az OTP Bank ügyfelei számtalan új funkció közül választhatnak, de ez nem komplexebbé teszi a bankolást, hanem ellenkezőleg: jóval egyszerűbbé. A tudatos megtakarításban és a tervezésben nagy segítséget nyújt például a Kiadásfigyelő funkció.

Hogy mi az a Kiadásfigyelő? Egy automata költéskategorizáló szoftver, ami segíthet a havi költéseink áttekintésében és rendezésében. A rendszer minden bankkártyás fizetésnél automatikusan felismeri és kategorizálja a különböző tételeket. Számlák, rezsi, élelmiszer, bevásárlás, közlekedés – minden játszik. A keretszoftvernek magától is van elég esze, hogy ne nézze hétvégi bevásárlásnak a digitális buszbérletedet, de ha akarod, te is beállíthatsz új címkéket. (A kimutatások beállítása és a tételek átcímkézése a mobilbank felségterülete, de a beállításokat az internetbank is figyelembe veszi.) Mindezzel csoportosítva, kategóriákra bontva láthatod, hogy mire megy el a pénzed.

„De mit érek azzal, ha tudom, mire adtam ki pénzt? Attól még nem lesz belőlem se közgazdász, se tudatos megtakarító!” – reklamálhatnál. És mekkorát tévednél! A tudatos pénzügyi magatartás ugyanis ott kezdődik, hogy tudod, hogy mire költöd el a pénzed. Ha ezzel tisztába kerülsz, kiismered a saját pénzkezelési szokásaidat – ahogy a zenei streamerek algoritmusai is feltárják, hogy valójában milyen zenét szeretsz. De a Kiadásfigyelő nem ad tippeket, se javaslatokat: csak megmutatja, hogy mire költesz. A pénzügyi tudatosság nirvánájába vezető úton ez lesz az első lépésed.

Nem kell hozzá se merített papír, se márkás toll, csak két gombnyomás az alkalmazásban, és máris eléd kerülnek a látványos diagramok, amiken összevetheted a havi kiadásaidat az elmúlt három hónap átlagos havi költéseivel. Rádöbbenhetsz, hogy mennyi pénzt költesz fölöslegesen a menzakajára, holott bevásárlással és főzéssel jóval olcsóbban és egészségesebben étkezhetnél. Hogy összesen hány, valójában hónapok óta nem használt fölösleges digitális szolgáltatásra fizettél elő. Hogy kiderül, hogy a bérleted árával és a benzinköltségeddel is számolnod kell a mindennapokban. Mi más lenne a tudatosság, mint hogy odaírják az orrod elé feketén-fehéren, hogy mennyit is költöttél?

Tényleg a mobilodra költözik a bank

„Az OTP Bankban azon dolgozunk, hogy élen járjunk a minőségi, kényelmes és biztonságos digitális szolgáltatások biztosításában ügyfeleink számára. Éppen ezért, amikor elkezdtük az internet- és mobilbanki szolgáltatásaink megújítását, nem egyszerű ráncfelvarrást végeztünk: új alapokra helyeztük az ügyfelekkel való kapcsolattartást, hogy a digitális felületeinken is ugyanazt a teljeskörű szolgáltatást nyújtsuk, amit a bankfiókjainkban is megszokhattak.” – mondta a megújult platformokról Kuhárszki András, az OTP Bank digitális fejlesztésekért felelős területének vezetője Nem a levegőbe beszélt. Az új szolgáltatásokkal nemcsak megújult kezelőfelületet kapsz, ugyanis az új internet- és mobilbank-alkalmazásokkal számos, már most is elérhető új funkcióhoz férhetsz hozzá, és ezeknek a száma folyamatosan bővül. Csak néhány apróság, amit már most kipróbálhatsz:

• A pénzügyi kontroll érzetét erősíti a megtakarítás-kezelést támogató Portfóliónézet funkció, ami az OTP Banknál tartott megtakarításaidról és vagyoni helyzetedről ad egységes áttekintést.

• A mobilalkalmazás SMS-alternatívaként azonnali push üzenetet küld minden tranzakcióról.

• Az internetbankba egyszerűen bejelentkezhetsz a regisztrációnál megadott mailcímmel és jelszóval.

• Van QR-kódos csekkbefizetési opció.

• Kérhetsz internetes biztonsági kódot az online kártyás tranzakciók jóvágyásához.

• Akár a mobiloddal is vehetsz állampapírt.

• Az internetbankban akár nem OTP-s ügyfelek is indíthatnak személyikölcsön-igénylést.

Az új digitális szolgáltatásokra a régi alkalmazásokból is regisztrálhatsz, de választhatod az OTP Bank honlapját, illetve letöltheted a mobilalkalmazást az App Store-ból vagy a Google Playből. Ezután létrehozhatod a digitális felhasználói fiókodat, és meg is kötheted a szerződést, hogy kipróbálhasd az új internet- és mobilbanki funkciókat.

És akkor, ha végre megteszed az első lépést a pénzügyi tudatosság felé, majd rájössz, hogy nem is volt olyan nehéz.

A tájékoztatás nem teljes körű, nem minősül ajánlattételnek. További részletekről kérjük, tájékozódjon az OTP Bank fiókjaiban és honlapján (www.otpbank.hu) közzétett üzletszabályzatokból és hirdetményekből.)