Viszonylag rövid idő alatt, gondosan megtervezve épült fel az influenszerek fővárosa, ahol semmi sem régi, és leginkább semmi sem természetes. Ellenben jól mutat Instagramon, és arra késztet másokat, hogy ők is el akarják készíteni ugyanazokat a fotókat, ugyanazokon a helyeken. Például a világ legnagyobb, aranyozott képkerete előtt, amiben ha eltaláljuk a megfelelő szöget, látni a világ legmagasabb épületét, aminek látogatható kilátóteraszának üvegére szintén Instagram-kompatibilis angyalszárnyakat ragasztottak, hogy elé állva el lehessen készíteni a hatmilliomodik ugyanolyan fotót.
Dubaj annyira Instagram-központú, hogy a Guardian szerint bőven előfordul, hogy egyes videózó influenszereket megállít a rendőr is, hogy megnézze, a felvétel, amit készített, elég jó fényben tünteti-e fel a várost. A várost, ami konkrétan a semmiből nőtt ki, és ami mára az egyik legfőbb úticélja az influenszereknek, emiatt pedig azok követőinek is. De nemcsak a más országokból érkezők, hanem a Dubajban élők számára is fontos a közösségi média: az Egyesült Arab Emírségekben a 16 éven felüleik 68 százaléka használja az Instagramot, arányaiban többen, mint az Egyesült Államokban, ahol csak 56 százalék, és jóval többen, mint mondjuk Japánban, ahol a 16 éven felüliek mindössze 39 százaléka instázik.
Az influenszerek Dubajból élnek, Dubaj meg az influenszerekből, pontosabban az általuk (is) generált turizmusból. A város mindent megtesz azért, hogy odacsábítsa a mindennél nagyobb, magasabb, csillogóbb és értelmetlenebb építményeihez azokat, akik pár napnyi szállásért cserébe Instagramon reklámozzák a mindennél nagyobb, magasabb, csillogóbb és értelmetlenebb építményeket, hogy aztán követőik hónapokig spóroljanak arra, hogy ők is eljussanak ezekhez a mindennél nagyobb, magasabb, csillogóbb és értelmetlenebb építményekhez, amik tökéletes háttérként funkcionálnak Instagramon.
Az Emírségekben az influenszerkedést már annyira komolyan veszik, hogy annak, akinek fizetnek a posztjaiért, gyakorlatilag működési engedéllyel kell rendelkeznie. Ha valaki egymaga intézné ezt, annak 15 ezer dirhamot, vagyis több mint egymillió forintot kell ezért fizetnie, de intézheti ezt helyette egy ügynökség is. A Guardian szerint az, hogy egy influenszer esetében mi számít fizettségnek, nincs tisztázva, nem derült még ki, hogy az ingyenszállás annak számít-e, vagy hogy a Dubajban fotózkodó külföldi influenszerekre milyen szabályok vonatkoznak.
Az biztos viszont, hogy Dubaj legfőbb érdeke megtartani a turistáit, ha már az olajból nem tud megélni – egyes adatok szerint 2019-ben a GDP 11,5 százalékát adta a turizmus (a Bloomberg szerint inkább közel a harmadát). Ezt próbálja magasabbra tornászni az idegenforgalmi minisztériumhoz tartozó Visit Dubai, például azzal, hogy ők maguk alkalmaznak közvetlenül influenszereket, így tartva kézben, hogy mi jelenik meg Dubajról az interneten. Köztük van a több mint hárommillió követőjével Taim AlFalasi is, aki a járvány alatt a kormány kérésére népszerűsítette a kézmosást, amiben mondjuk túl sok politikai felhang nincsen, benne van viszont az, hogy nem bízták a véletlenre, hogy mit és milyen formában akarnak látni a közösségi médiában egy olyan helyzetben, amiben nem szabad hibázni.
Hozzászólások (0)
Még nincsenek hozzászólások. Légy te az első!