Az ENSZ főtitkára klímavészhelyzet elrendelésére kért minden országot

„Klímavészhelyzet” elrendelésére kért minden országot António Guterres ENSZ-főtitkár a párizsi klímaegyezmény elfogadásának 5. évfordulóján tartott virtuális csúcstalálkozón.

Az éghajlati vészhelyzetnek addig kell érvényben maradnia, amíg nem sikerül elérni a karbonsemlegességet, azaz további üvegházhatású gáz nem kerül a Föld légkörébe – közölte Guterres megnyitva az Éghajlati Ambíció Csúcstalálkozó című, a világ kb. 70 országa vezetőinek részvételével tartott tanácskozást.

2015-ben Párizsban az országok megígérték, hogy az ipari forradalom előtti állapotokhoz képest 2 (optimális esetben 1,5) fokra csökkentik az általános felmelegedést – emlékeztetett az ENSZ-főtitkár, aki szerint ezek az ígéretek önmagukban sem voltak elegendőek a cél eléréséhez, de gyakran még ezeket sem tartották be.

Guterres figyelmeztetett: ha a nemzetközi közösség nem változtat irányvonalat, a Föld ebben az évszázadban feltehetően a „katasztrofális”, több mint 3 fokos hőmérséklet-emelkedés felé halad majd. „Tagadhatja-e bárki is, hogy drámai vészhelyzettel nézünk szembe?” – tette fel a kérdést a főtitkár.

Guterres közölte: eddig 38 ország hirdetett éghajlati vészhelyzetet, és felszólította a többi államot, hogy csatlakozzon hozzájuk. A veszélyhelyzetet kihirdetők között van az EU, ami mind a 27 tagállamára vonatkozóan meghozta ezt az intézkedést.

A csúcstalálkozó házigazdája az ENSZ, Nagy-Britannia és Franciaország volt Chile és Olaszország közreműködésével.

A beszédet mondók között volt Hszi Csin-ping kínai elnök, Narendra Modi indiai és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár.

A korábbi klímacsúcsoktól eltérően nem terveztek tárgyalásokat. Csak azok az országok szólalhattak fel, amik eredményeket értek el a klímapolitikájukban, hogy nyomást gyakorolhassanak a többi résztvevőre.

A párizsi egyezmény évfordulója alkalmából az országok újabb terveket dolgoztak volna ki a globális felmelegedés csökkentésére, de az ENSZ évente megtartott klímaértekezletét a koronavírus-világjárvány miatt elhalasztották. A COP26 néven ismert rendezvény házigazdája a skóciai Glasgow lett volna a múlt hónapban, de 2021 novemberében tartják meg.

„Azt üzenem mindnyájuknak, hogy együttesen felhasználhatjuk az egész bolygó, a bioszféránk védelmére a tudományos eredményeket a koronavírusnál jóval rosszabb, jóval pusztítóbb kihívással szemben” – mondta a csúcstalálkozón Boris Johnson brit kormányfő.

A világ első környezetszennyező országa, Kína nemrégiben jelentette be, hogy 2060-ig el szeretné érni a karbonsemlegességet. Hszi Csin-ping elnök szombaton ígéretet tett, hogy 2005-höz viszonyítva több mint 65 százalékkal csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást 2030-ig, és vállalta, hogy a nem fosszilis üzemanyagok aránya a 2019-es 15,3 százalékról kb. 25 százalékra nő az elsődleges energiafogyasztáson belül.

A klímaegyezmény elfogadása után egy évvel megválasztott Donald Trump amerikai elnök bejelentette, kilépteti a megállapodásból a világ második legnagyobb gazdaságát. Joe Biden, a várható következő amerikai elnök megígérte, hogy elnöksége első napján csatlakozik a párizsi klímaegyezményhez. „Azonnal elkezdem a munkát kollégáimmal a világban, hogy mindent lehetőt megtegyünk, beleértve a fejlett gazdaságú országok vezetőinek klímacsúcsát hivatali időm első 100 napjában” – mondta Biden. A megválasztott elnök megismételte azt a választási ígéretét, ami szerint célként tűzi ki, hogy az USA legkésőbb 2050-ig nullára csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A csúcstalálkozón nem vett részt Ausztrália, Brazília, India és Mexikó, amik egyike sem ért el jelentős eredményeket az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos jelenlegi célkitűzések területén. (MTI)