A Tárki kutatása azt találta, hogy a 2005-ben végzett hasonló felmérésük óta majdnem megfeleződött a rendszeres olvasók száma: 2020-ban
a felnőtt magyar lakosság 13 százaléka vesz kezébe legalább hetente könyvet, míg 2005-ben ez az arány 25 százalék volt.

Említésre méltó a Tárki szerint, hogy 2002-ben és 2005-ben bégzett hasonló felméréseknél a nem olvasó népesség jóval kisebb arányban mondta azt nyíltan, hogy nem szeret olvasni (22%, illetve 17%); inkább az időszűkére hivatkoztak elsősorban (2002-ben 39%, 2005-ben pedig 46%).
2020-ban a magyarországi felnőtt népességének több mint fele (58%) soha vagy szinte soha nem vásárol könyvet. A lakosság negyede (25%) évente néhány alkalommal, 9% legalább félévente, 7% legalább negyedévente és további 1% legalább havi rendszerességgel vásárol könyvet.
A kétezres évek elején 74-76 százalék mondta azt, hogy az elmúlt egy évben vásárolt könyvet, ez az arány is csökkent egy kicsit az elmúlt másfél évtizedben, 69 százalékra.

Az MKKE (Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése) szakmai és a PIM (Petőfi Irodalmi Múzeum) anyagi támogatásával készült kutatásnak két része volt. A fenti eredmények egy országos reprezentatív kutatásból származnak, amely során ezer főt kérdeztek meg személyesen július közepén.
A másik része egy online kérdőív volt, amelyet mindenféle kiadók és könyves szervezetek terjesztettek, és így természetszerűleg azokat érte el leginkább, akik sokat olvasnak. Az ő válaszaikból olyasmik derültek ki, hogy nagyobb arányban vannak köztük, akik egyszerre egy könyvet (54%) olvasnak, mint akik egyszerre többet, illetve hogy a kifejezetten könyvszerető online válaszadók közel fele állítólag évente legalább egy idegennyelvű könyvet elolvas (90 százalékuk angolul).
Hozzászólások (0)
Még nincsenek hozzászólások. Légy te az első!