Elburjánzottak az örökpanorámás gazdasági épületek a balatoni hegyoldalakban

Sorra vásárolják fel a balatonfelvidéki szőlőket, amiket aztán, ha nem is hivatalosan, de gyakorlatilag a termelésből is kivonnak, panaszkodnak balatoni borászok. A csopaki és az arácsi hegyoldalban sorra nőnek ki a földből a "gazdasági épületek", amelyekről már messziről is látszik, hogy gazdasági tevékenységet aligha folytat bennük bárki.

A balatoni borászok több egyesülete, így a Balatoni Kör, a Csopaki Kódex eredetvédelmi kezdeményezés tagjai és a Rizling Generáció is Nagy István agrárminiszterhez fordult, hogy egyeztessenek az ügyben. Az egyik legismertebb csopaki borász, Jásdi István szerint a faluban van olyan szőlő, amit hektáronként százmillió forintos áron kínálnak, csupán mert jó a kilátás.

Nem tudom, hogy önök közül hányan dolgoztak valaha szőlőben, de elárulom, hogy a kilátás nem különösebben szempont a szőlőtermesztésben, bortermelésben. Például azért, mert a szőlőt alulról felfelé haladva kapálják, magyarán a panorámának háttal.

Ezekre a telkekre papíron gazdasági épületeket emelnek az új tulajdonosok, amiket aztán a gyakorlatban nyaralónak használnak. A balatonfelvidéki borászok ezért korábban már teljes építési tilalom bevezetését kérték, mert szerintük csak így lehet megakadályozni a szőlőterületek felvásárlását. Most ugyanis már annyira elszabadultak az árak, hogy a termelőknek esélyük sincs termőterületük bővítésére.

Az örökpanorámás gazdasági épületek szaporodása miatt az elmúlt 12 évben Badacsonyban 40, a balatonfüredi-csopaki borvidéken 30 százalékkal csökkent azoknak a területeknek a nagysága, ahol szüretelnek is. Pedig a szőlőtelepítésre uniós támogatás is jár, de abból a Balaton környékén nem az északi parton telepítenek új szőlőket, hanem a délin - ahol a szőlőtermesztésre alkalmas déli lejtők nem a tóra néznek. (Via VG.hu)