Schmidt Mária Szily Lászlót a magyar Borathoz hasonlítva bírálta a Terror Háza Múzeumról írt kritikáját, amelyben a múzeum hiányosságait emelte ki. Schmidt szerint Szily kritikája felületes és elmarad a szakmai elvárásoktól, és megjegyzi, hogy a múzeum nem foglalkozik a Horthy-korszak bűneivel, mivel az épület nem volt terrorhelyszín akkoriban. A volt főigazgató a kritikák várható eredményeire is utal, amelyek szerinte már korábban is megfogalmazódtak.
Rogán Antal minisztériuma 1,27 milliárd forintot költött bútorokra, a belső terek kialakítása pedig további 2,5 milliárd forintba került, összesen közel 4 milliárd forintot költve az épületre. A legdrágább tétel a 38 milliós bárpult volt, de többmilliós kanapék és székek is szerepeltek a költségek között. A luxus körülmények a kormányváltás után váltak nyilvánossá, amikor a Várkapitányság részletes adatokat szolgáltatott a kiadásokról.