Napi összefoglalók a témáról: szept. 29. · szept. 23. · aug. 27. · aug. 26.
A K&H legfrissebb nagyvállalati növekedési indexe szerint a magyar gazdasági hangulat romlott, de az optimizmus továbbra is jelen van, a mutató 10-es szinten áll. A vállalatok a gazdálkodást befolyásoló tényezők között az árfolyamváltozást és a beszállítói árakat emelik ki, míg a beruházási hajlandóság továbbra is alacsony. A bank 1,7%-os gazdasági növekedést vár idén, de a túl gyors béremelés és a forint túlértékeltsége problémát jelenthet a jövőben.
A Magyar Nemzeti Bank a legutóbbi kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta az alapkamatot, amely így 5,5 százalék maradt, ezzel véget ért a három hónapos kamatcsökkentési ciklus. A döntés mögött a nemzetközi gazdasági környezet és a geopolitikai feszültségek állnak, amelyek korlátozzák a jegybank mozgásterét, de középtávon lehetőség van a kamat csökkentésére. A jövő évi kamat alakulását a költségvetési tervezetek is befolyásolják, várakozások szerint 2027 végére 4,5 százalékra csökkenhet az irányadó kamat.
A hazai beruházások volumene már három éve nem növekszik, és az idei második negyedévben 9,1%-kal csökkent, míg az első negyedévhez képest 4,3%-os visszaesést mutatott. A csökkenés fő okai az uniós támogatások felfüggesztése, az állami beruházások leállítása, valamint a kedvezőtlen gazdasági környezet. A jövőbeni javulásra a szakértők az uniós források beérkezését és a vállalati bizalom növekedését várják, de érdemi változásokra csak 2027-2028 környékén lehet számítani.
Az MNB monetáris tanácsa 0,25 százalékponttal csökkentette az irányadó kamatszintet, így az alapkamat 5,5 százalékra csökkent, ami több mint négyéves mélypontot jelent. A kamatcsökkentés sorozatban harmadszor történt, mivel a júliusi infláció mindössze 1,2 százalék volt, ami alacsonyabb a jegybank céljánál. Elemzők szerint a következő kamatdöntés a szeptemberi inflációs jelentés alapján várható.