Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója, 2026 szeptemberében alkotmánybíróvá választották, miután a Tisza Párt jelölte őt a posztra. A parlamenti bizottság meghallgatásán Ligeti aggasztónak nevezte az Alkotmánybíróság jelenlegi állapotát, és hangsúlyozta a testület méltóságának visszaállításának szükségességét. A választás során a fideszes és KDNP-s képviselők nem szavaztak, tiltakozásul az önkény ellen.
A nyár folyamán Ligeti Miklós neve többször is felmerült a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöki posztjának kapcsán. A kiválasztási folyamat során a Transparency International bevonását is javasolták az MNB-botrány vizsgálatába. Ligeti a pályázati folyamat átláthatatlanságát kritizálta, és hangsúlyozta, hogy a hivatal célja a közvagyon védelme és a jogállami keretek között történő vagyonvisszaszerzés.
Ligeti Miklós korábban az NVVH elnöki posztjára pályázott, de végül nem őt választották meg, hanem Unger Anna került a pozícióba, ami heves vitákat váltott ki a közéletben. A jelölési folyamat során Ligeti szakértelmét sokan kiemelték, míg mások Unger jelölését támogatták. Az NVVH elnökének kiválasztása körüli feszültségek és a politikai viták továbbra is jelen vannak a magyar közéletben.
AI-összefoglaló az alábbi cikkek alapján.
Nyomozást indított a Budapesti Rendőr-főkapitányság a letelepedési kötvények ügyében, miután a Transparency International feljelentést tett hűtlen kezelés gyanújával. A szervezet szerint a program lebonyolítása során súlyos visszásságok történtek, amelyek különösen jelentős vagyoni hátrányt okoztak az államnak. A nyomozás célja a közvetítő cégek mögött álló tényleges tulajdonosok azonosítása is.
A parlament megválasztotta a Tisza Párt öt új alkotmánybíró-jelöltjét, akik 9 évre csatlakoznak a testülethez. A fideszes és KDNP-s képviselők nem szavaztak az önkény elleni tiltakozás miatt. Az új bírák között Ligeti Miklós a legismertebb, aki a Transparency International jogi igazgatója.
Ligeti Miklós a parlament igazságügyi bizottságának meghallgatásán arra figyelmeztetett, hogy az Alkotmánybíróság jelenlegi állapota jogállami szempontból aggasztó, és a testület méltóságának visszaállítására van szükség. Chronowski Nóra és Kovács András György is hangsúlyozta az alkotmányosság és a demokratikus jogállam fontosságát, míg Orosz Árpád Gábor a független tagok szerepét emelte ki a bizalom helyreállításában.
A Tisza kormánypárt öt jelöltet terjesztett elő az Alkotmánybíróságba, köztük Ligeti Miklóst, a Transparency International jogi igazgatóját, akit a közvélemény már korábban is figyelemmel kísért. A jelöltek között szerepel Chronowski Nóra alkotmányjogász, Kovács András György kúriai tanácselnök, Orosz Árpád Gábor és Szomora Zsolt, akik a Szegedi Tudományegyetem oktatói. A bizottsági meghallgatásokra hétfőn, az Országgyűlés szavazására pedig kedden kerül sor.
A Tisza párt öt alkotmánybíró-jelöltet nevezett meg, köztük Dr. Ligeti Miklóst, a Transparency International jogi igazgatóját. A jelöltek bizottsági meghallgatására hétfőn kerül sor, a Parlament pedig kedden választja meg őket, miután az Alkotmánybíróságon öten távoztak az alkotmánymódosítás miatt.
A parlamenti bizottság javaslatot tett a Transparency International Magyarország bevonására az MNB-botrány vizsgálatába, amelyet a bizottság csütörtöki ülésén szavaznak meg. Ligeti Miklós, a szervezet vezetője, aki korábban az NVVH elnöki posztjára pályázott, hangsúlyozta, hogy a Transparency International nem a nyomozó hatóság munkáját kívánja átvenni, hanem a közpénz elvesztésének strukturális okait és tanulságait vizsgálnák.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökének kiválasztásakor a pontozás nem a pályázatok minőségét, hanem a bizottsági tagok által preferált jelöltek személyes meghallgatására vonatkozott. Hantosi István tisztázta, hogy a három legtöbb pontot kapott pályázó, Ligeti Miklós, Unger Anna és Jancsics Dávid neve a bizottsági tagok jelölése alapján alakult ki. Az NVVH elnökhelyettesi pályázatok új kiírását is megszavazták, amelyben a korábbi szempontok mellett két pontosítást is bevezettek.
Az NVHH vezetői pályázatán nem volt objektív pontrendszer, a döntést a bizottság szubjektív értékelése alapján hozták meg, ami ellentmond a korábbi hivatalos közleményeknek. Hallerné Nagy Anikó parlamenti alelnök hangsúlyozta, hogy a politikai kockázatok és összeférhetetlenségi problémák nem kifejezhetők pontokban, és a bizottság végül Unger Anna jelölését választotta, ami vitákat generált.
A cikk a magyar politikai helyzet és a társadalmi feszültségek elemzésére összpontosít, különös figyelmet fordítva az autokratikus rendszerek romjaira és a közéleti indulatokra. A szerző a közelmúlt eseményeit és a Mohács-évfordulót említi, hogy párhuzamot vonjon a történelmi tanulságok és a jelenlegi politikai kihívások között, miközben kritizálja a politikai elit felelősségét a jogállamiság megsértésében. A cikk végén a közéleti diskurzusban megjelenő indulatokat és a politikai szereplők morális helyzetét is érinti.
Az Orbán-kormány áprilisi választások előtti hónapokban legalább 500 milliárd forintot osztott szét titokban különböző cégeknek, alapítványoknak és kulturális szervezeteknek, a 24.hu által megszerzett kormányhatározatok alapján. A legnagyobb támogatások között szerepel a Vajda-Papír Kft. és a Rosenberger Magyarország Elektronikai Kft. beruházásai, míg a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány is jelentős összeget kapott. Ligeti Miklós jogi aggályokat fogalmazott meg a titkos határozatokkal kapcsolatban, mivel szerinte ezek törvénysértőek.
Magyar Péter miniszterelnök Unger Anna megválasztásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a kormány nem vállalta, hogy minden vezetői pozícióra közvélemény-kutatást végezzen. Szerinte nem mindig a legnépszerűbb döntés a legjobb, és a kinevezések felelőssége a választott vezetőké, nem a közvéleményé. Magyar azt is kijelentette, hogy a kormány célja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal megerősítése, és elutasította a politikai nyomásgyakorlást.
Magyar Péter Facebook-posztjában a Paks körüli építkezések gyorsaságát és hatékonyságát hangsúlyozta, utalva a közelmúlt politikai feszültségeire, különösen Unger Anna NVVH elnökké választásával kapcsolatban. A Tisza frakció egyhangú szavazása mellett a kritikák Ligeti Miklós szakértelmét emelik ki, míg Ferenczi Gábor képviselő a szavazás titkosságát és a frakció összetartását védte.
Hadházy Ákos közérdekű adatigénylést nyújtott be a miniszterelnökséghez az NVVH-s pályázatok pontrendszerének nyilvánosságra hozatala érdekében, mivel aggályos információkat kapott a pályáztatás átláthatatlanságáról. Állítása szerint a kiválasztási folyamat mögött politikai viták álltak, és a nyilvánosságra hozott négy jelölt közül senkit nem hallgattak meg. Unger Anna megválasztása az NVVH elnökének pénteken történt, de a bizottság zárt ülésének dokumentumai nem hozzáférhetők.
Magyar Péter történelmi döntésnek nevezte Unger Anna és Tasnády Katalin megválasztását a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal élére. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a jelölési folyamat transzparens volt, és cáfolta a Tisza és a Fidesz közötti paktumról szóló pletykákat. Unger és Ligeti kellemetlen, de igaz mondatai miatt a nyomozati eljárások gyorsítását tervezik, jogszabályok módosításával és költségvetési átcsoportosítással.
Unger Anna Róza a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökének javasolt jelöltje, akinek kiválasztása heves vitákat váltott ki a közéletben. Sokan, köztük Hadházy Ákos és Fekete-Győr András, Ligeti Miklós, a Transparency International vezetőjének jelölését hiányolják, míg mások, mint Lakner Zoltán, támogatják Unger jelölését.
Melléthei-Barna Márton nem támogatta Unger Anna jelölését a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal élére, mert Ligeti Miklóst tartotta a legalkalmasabbnak. A szavazáson Unger Anna 6 támogatást kapott, míg Ligeti Miklós 4 igent és 4 tartózkodást, Sárvári Nicholas pedig 3 igent és 5 tartózkodást. Unger Anna választása a parlament pénteki rendkívüli ülésén várható.
Megkezdődött a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőinek kiválasztása, ahol három elnökjelöltet hallgattak meg. A folyamatban négy civil szervezet is részt vesz, míg a Fidesz képviselői nem jelentek meg a meghallgatáson.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) vezetői kiválasztásának folyamata során Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója hangsúlyozta, hogy a hivatal célja a közvagyon védelme és a vagyonvisszaszerzés jogállami keretek között. Ligeti kifejtette, hogy a hivatal nem csupán a korábbi visszaélések elszámoltatására összpontosít, hanem a jövőbeni megelőzésre is, és fontosnak tartja a transzparenciát, miközben a hatékony működés érdekében együttműködne más hatóságokkal is.
Jancsics Dávid visszalépett a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökjelöltségétől, így a jelöltek közül már csak Ligeti Miklós, Unger Anna és Sárvári Nicholas maradtak. Jancsics indoklása szerint a posztra olyan elnök szükséges, aki elszámoltatásra és vagyonvisszaszerzésre specializálódott, míg ő inkább egy hosszú távú antikorrupciós intézményrendszer kidolgozásához tudna hozzájárulni. Az Országgyűlés pénteken szavaz a hivatal új vezetőiről.
Négy jelölt versenyez a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki pozíciójáért: Ligeti Miklós, Unger Anna, Jancsics Dávid és Sárvári Nicholas. A parlament igazságügyi bizottsága kedden hallgatja meg őket, a jelöltek között van a Transparency International jogi igazgatója és egy egykori punkzenész is. A Fidesz-frakció nem vett részt a folyamatban, míg a Tisza-frakció Sárvári Nicholas-t jelölte.
A Tisza-frakció Sárvári Nicholast jelölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) élére, miután a parlament bizottsága három másik jelöltet hallgatott meg. Sárvári, aki kanadai-magyar kettős állampolgár, több mint harminc éve él Magyarországon, és jelentős tapasztalattal rendelkezik a krízismenedzsment területén. A frakció további jelöltjei dr. Braun Róbert és dr. Barabás Zoltán lettek.
Három jelölt versenyez a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki posztjáért: Ligeti Miklós, Unger Anna Róza és Jancsics Dávid. A parlament Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága zárt ülésen választotta ki őket, és a meghallgatások kedden és szerdán zajlanak. A Fidesz-frakció nem vesz részt a jelölési folyamatban, míg a Mi Hazánk jelöltjeit elutasították.