Az Alaptörvény körüli események az utóbbi hónapokban jelentős változásokat hoztak. 2026. október 8-án Kubatov Gábor és Deutsch Tamás közösen tiltakozott egy törvénytervezet ellen, amely a sportvezetői pozíciókban való összeférhetetlenséget szabályozta volna. A politikai tisztségviselők kirúgását eredményező javaslatot jogbizonytalannak tartják, mivel az sérti az Alaptörvényt és a sportegyesületek önállóságát.
Ezt megelőzően, szeptember 22-én az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a szolidaritási adóval kapcsolatos rendeletet, amely megtiltotta a jogorvoslatot. A döntés lehetőséget teremtett a hatósági döntések megtámadására. Szeptember 1-jén Polt Péter távozott az Alkotmánybíróság éléről, mivel az Alaptörvény legutóbbi módosítása értelmében 70 év felett senki nem lehet a testület tagja.
A parlamenti események is feszültséget hoztak, hiszen szeptember 8-án Toroczkai Lászlót kizárták a parlament üléséről, miután sértő megjegyzést tett Magyar Péterre, ami az Alaptörvényben biztosított alapjogot sértett. A házelnök hangsúlyozta az emberi méltóság védelmét. Az Országgyűlés augusztus 27-én rendkívüli ülést tartott, ahol több fontos törvényjavaslatot, köztük az Alkotmánybíróság működését érintő változtatásokat is megvitattak.
AI-összefoglaló az alábbi cikkek alapján.
Kubatov Gábor és Deutsch Tamás közösen követelik a sportvezetői tilalmi rendszerről szóló törvénytervezet azonnali visszavonását, amely szerintük súlyosan sérti az Alaptörvényt és a sportegyesületek önállóságát. A tervezet új összeférhetetlenségi szabályokat vezetne be, amelyek kormánytagok és politikai tisztségviselők kirúgását eredményeznék a klubelnöki pozíciókból, ami szerintük jogbizonytalanságot és visszaható hatályú jogalkotást jelent.
Az Alkotmánybíróság pályázatot írt ki az elnöki tisztségre, miután Polt Péter mandátuma szeptember 1-jén lejárt. A pályázat benyújtási határideje 2026. október 26., az új elnök megválasztására pedig november 2-án kerül sor. Jelenleg Czine Ágnes elnökhelyettes látja el az elnöki jogköröket.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az Orbán-kormány által bevezetett szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó rendeletet, amely megtiltotta a jogorvoslatot és a perek indítását. A döntés lehetővé teszi, hogy a szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó hatósági döntések újra támadhatóvá váljanak, és a jogalkotó új szabályozási keretet alakíthat ki.
Toroczkai Lászlót kizárták a parlament e heti üléséről, miután Magyar Pétert „undorító féregnek” nevezte, ami az Alaptörvényben biztosított alapjogot sértett. A házelnök, Forsthoffer Ágnes, hangsúlyozta, hogy az emberi méltóság súlyos megsértése miatt hozta meg a döntést, és sajnálatát fejezte ki a helyzet miatt.
Polt Péter távozott az Alkotmánybíróság éléről szeptember elsején, mivel az Alaptörvény legutóbbi módosítása értelmében 70 év felett senki nem lehet a testület tagja. Polt, aki korábban a legfőbb ügyész volt, a Fidesz érvei mellett állt ki, de végül nem tudta megakadályozni a lemondását. Ezen kívül három másik alkotmánybíró is távozott, és a testület új tagjait 60 napon belül kell választani.
Csütörtökön kezdődik az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülése, amelyen Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával indul. A képviselők több fontos törvényjavaslatot tárgyalnak, beleértve a szakképzési törvény módosítását, az Alkotmánybíróság működését érintő változtatásokat és az áfatörvény módosítását, amely a tűzifa áfájának csökkentését javasolja.