
Kanada több mint húszezer afgán menekült befogadását tervezi, hogy megvédje őket a radikális iszlamista tálibok megtorlásától - jelentette be Marco Mendicino kanadai bevándorlási miniszter pénteken. Mindez kiegészíti azt a kezdeményezést, amelynek keretében a kanadai kormánnyal együttműködött több ezer afgán tolmácsot és nagykövetségi dolgozót, illetve családjaikat telepítenék át az észak-amerikai országba.
„Ahogy a tálibok egyre több területet szereznek meg Afganisztánban, egyre több afgán élete kerül fokozottan veszélybe” - mondta a miniszter, bár az áttelepítésekre vonatkozó ütemtervet nem közölt. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az új kanadai elképzelések
a különösen kiszolgáltatott társadalmi csoportokra összpontosítanának, így a többi között a női vezetőkre, az emberi jogi aktivistákra, újságírókra, az üldözött vallási kisebbségek tagjaira ésa melegekre.
Hozzátette, hogy a program nemcsak azokra vonatkozik, akik jelenleg Afganisztánban vannak, hanem azokra is, akik a szomszédos országokba menekültek. „Tudjuk, hogy elkeserítő a helyzet. Ráaadásul óráról órára rosszabb lesz.”
Harjit Sajjan kanadai védelmi miniszter részletek említése nélkül arról számolt be, hogy kanadai különleges alakulatok működnek közre Afganisztánban az áttelepítések lebonyolításában. Mint mondta, jelentős kihívásokkal szembesülnek. A kanadai nagykövetség munkatársait is most evakuálják, de erről biztonsági okokból nem beszéltek részletesen. Kanada 2011-ben szüntette be afganisztáni katonai jelenlétét, 158 katonát és 7 civil halottat hagyva hátra. Azóta humanitárius és fejlesztési pénzekkel segítették az országot.
Az elmúlt nyolc napban a tálibok az afgán tartományi székhelyek közel felét már elfoglalták. A nagyvárosok közül már csak Kabul, Mazar-i-Saríf és Dzsalálábád áll a kormányerők felügyelete alatt. A radikális iszlamisták jelenleg a dél-ázsiai ország területének nagyjából kétharmadát ellenőrzik. Friss hírek szerint 11 kilométerre vannak csak Kabultól.
Az Európai Unió tagországai nem hogy nem terveznek menekülteket befogadni, hanem külön kérték a Bizottságot, hogy a visszadeportálásokat se szüneteltessék, mert az rossz üzenetet küldene. (Globe and Mail, MTI)

Jó reggelt, jövünk a nagyobb lélegzetű, olvasgatós anyagainkkal. A tegnapi hírlevél sokaknál félbevágva jelent meg, tőlük elnézést, remélhetőleg ma már nem okoz fennakadást az előfizetéses rendszerre való átállásunk.

Nem volt ez túltervezve, de visszatekintve látványos, mennyi anyagunk volt a klímaválságról. Eleve az IPCC-jelentéssel indult a hét, ami hosszú időre meghatározhatja a témáról szóló közbeszédet. Tudom, hogy az elmúlt években egymást érték a nagy-nagy kutatások, hangzatos nyilatkozatok és ijesztő vészjelzések, de az ENSZ alá tartozó Éghajlatváltozási Kormányközi Testület ajánlásait érdemes alaposan megismerni, mert ezt a kormányok is komolyan veszik, így valószínűleg a hétköznapi életünkre is fontos hatással lesz.

Ez a nap más, mint a többi: tegnap bejelentett, új rendszerünkben a napindító hírlevelet is azok kapják, akik csatlakoznak valamelyik előfizetői csomagunkhoz. Jó lesz!

Király András nemcsak összefoglalja, hanem - részben személyes élményei alapján - értelmezi is azt a jól ismert, ugyanakkor továbbra is nehezen feldolgozható tragédiát, amit röviden Afganisztánnak nevezünk.
A bizonyos szempontból érthető, sőt realista döntés, az amerikai kivonulás nem csak ártatlan civilek ezreinek halálával járhat, de a tálibok uralomra kerülése destabilizálhatja az egész térséget. Ami nem is olyan sokára újabb menekülthullámhoz vezethet, vagyis ez az egész a mi problémánk is lesz.
Több mint 150 ezer magyar kért letelepedési engedélyt a határidő június végi lejártáig a Brexit utáni új szabályozás értelmében. A lista élén a lengyelek és a románok állnak egymillió körüli kérvénnyel.


Jó reggelt mindenkinek, jó meleg időnk lesz, bizodalmunkat a gomolyfelhőkbe vetjük.

Tegnap reggel arra keltünk, hogy kormányválság van illiberális testvérországunkban. Nem sokkal később kiderült: az egyik kormányzó párt tényleg kilépett a koalícióból, amelynek így megszűnt a parlamenti többsége. A szakadás oka a médiatörvény módosítása, amely a felszínen arról szól, hogy nem európai vállalkozás ne birtokolhasson lengyel médiacéget. Valójában viszont arról, hogy hatalmi eszközökkel betiltsák az ország legnagyobb - és kormányzattól független - hírtévéjét, ami az amerikai Discovery érdekeltsége.
Ezzel Kaczyńskiék kiprovokálták a sajtószabadságért aggódó lengyelek tüntetéseit és az amerikai kormány tiltakozását is, estére mégis megszavazták a módosítást. Ez egyben azt is jelzi, hogy a meggyengült kormány néhány külsős szavazattal azért képes lehet átvinni kulcsfontosságú döntéseket kisebbségben is. Ma reggel már arról adhattunk hírt, hogy az amerikai külügyminisztert „mélyen felzaklatta” a lépés, amivel szerinte azt kockáztatja a lengyel kormány, hogy jövőbeli amerikai befektetésektől esnek el.

Egyszer majd, a távoli jövőben tán feloldják a titkosítást, és előkerülnek Langleyből az akták arról, hogyan veszíthetett el a világ leghírhedtebb magánhadseregének egyik tagja egy tabletet, amit sity-suty fel is tudtak törni, rajta a Putyin ujjlenyomatait magán viselő Wagner Group titkaival. A több forrásból megerősített történet szerint Líbiában (is) halomra öltek civileket az orosz hadsereg titkos hadosztályának tekinthető zsoldosok.
További hangulatos hírek:

Egy kőszegi lokálpatrióta egyesület nemrég vidám mesefigurákkal és más illusztrációkkal festette ki a helyi gyerekorvosi rendelő falait - a fideszes városvezetés megkérdezése nélkül. Hogy merészelték? A polgármester azon nyomban intézkedések foganatosítását helyezte kilátásba, és bár első körben a feljelentéstől elállt, de üstöllést vizsgálatot rendelt el a nagy horderejű ügy felgöngyölítésére. Aztán, alighanem az érezhető felháborodás hatására, hangnemet váltott.

Közeleg a tanévkezdés: mire számíthatunk most, amikor úgy kezdődik újra az oktatás, hogy pont a tanulók körében a legalacsonyabb az átoltottság? A járványadatok - bár nem ugrásszerűen, de - második napja romlanak. Horvátországban és Szlovéniában is nőtt az újonnan regisztrált koronások száma, míg Szerbiában már a fertőzések 90 százalékáért a delta variáns felelős.

És végül a nap képe korunk tipikus rocksztárjáról:

Mióta kiraktuk Demeter Szilárd fenti fotóját, remek ötletek érkeztek a szerkesztőségbe, szóval még kiderülhet, hogy mégsem ez a legkeményebb fotó, amelyet orbánista káderről készítettek. Érdekes adat: a vadászati világkiállítás fent említett dalát Demeter együttese, a tökéletes nevű Loyal énekese adja elő.

Szabad tankönyvválasztás, magasabb pedagógusbérek, hatékony diákképviselet, iskolai autonómia - ilyen követelések szerepelnek az ADOM Diákmozgalom (korábbi nevén: Független Diákparlament) 12 reformjavaslata között, amelyhez utcai és online aláírásgyűjtés során keresnek támogatókat. Közleményükben azt írják, hogy javaslataikat több hónapnyi munka során, az ország számos településén az oktatás érintettjeitől gyűjtött gondolatokból merítve állították össze, több szakmai szervezet bevonásával.
Honlapjukon minden ponthoz rövid indoklást is fűznek, a 9 órás napindításhoz például ezt: „A középiskolások, gimnazisták számára felesleges a 8 órai órakezdés. Tudományosan bizonyított, a későbbi kezdéssel fokozható a diákok koncentrációja, aktivitása. Ebben az életkorban az alvás jellemzően későbbi órákra tolódik, ez az intézkedés pedig a diákok bioritmusát követve az elhízás és a depresszió kockázatát is csökkentené. Továbbá csökkenti a tömegközlekedési eszközök reggeli zsúfoltságát. Az ettől való eltérés a helyi közösség jóváhagyásával (DÖK, tantestület) legyen lehetséges.”

Az egészségügyi szakdolgozók közalkalmazotti jogviszonyának visszaállításáért demonstráltak szombaton a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) szervezésében Budapesten, a Hősök terén.
Balogh Zoltán, a kamara elnöke beszédében azt mondta, a kormány „arcul csapta” őket a márciusban életbe lépő új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvénnyel. A kamara az első perctől kezdve azt képviseli, hogy rájuk ne vonatkozzon ez a szabályozás - emelte ki. A törvény előkészítése során a szakdolgozók álláspontját, javaslatait nem fogadták el, nem volt érdemi egyeztetés a joganyagról, amelyben - álláspontja szerint - „súlyos ellentmondásokat és méltánytalanságokat észleltek”.

A koronavírus-járvány alatt életbe léptetett szabályozás miatt mintegy négyezer egészségügyi dolgozó, köztük háromezer szakdolgozó nem írta alá új szerződését, amit az egészségügy szempontjából „hatalmas veszteség”. Balogh elmondta: együttes jelenlétükkel szeretnék kifejezni egyet nem értésüket a meghozott intézkedésekkel szemben. A kamara által a törvényhez benyújtott javaslatok nem találtak értő fülekre, nem születtek meg a szükséges rendelet- és törvénymódosítások - jelentette ki.
Eszközeik elfogytak, a kialakult helyzet növelte a szakdolgozók létbizonytalanságát, a túlterhelt, elfáradt szakdolgozók elégedetlensége jogosan nőtt
- hangsúlyozta Balogh Zoltán, majd felolvasta azt a kiáltványt, amelyet a szervezet a döntéshozókhoz is el akar juttatni. 12 pontjuk közül szerepel:
A nagygyűlésen mások mellett felszólalt Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke is, aki azt hangoztatta, hogy a szakdolgozók nélkül nem lehet gyógyítani, egyúttal törekvéseik támogatásáról biztosította őket. „A koronavírus-járvány igazolta, hogy hiába van technika, ha nincs megfelelő ápolás, akkor a halálozási adataink olyanok, amilyenek” - fogalmazott, az „általános értékváltás” szükségességét is hangsúlyozva. Úgy vélte: fejlett, korszerű egészségügyre van szükség, ami nem megy tisztességesen megfizetett, kipihent ápolók nélkül.

A nagygyűlésen felolvasták a rendezvényre meghívott Pintér Sándor belügyminiszter és Kásler Miklós, az emberi erőforrások miniszterének levelét. Pintér Sándor válaszában a többi között azt írta, részvételét nem tartja indokoltnak, tekintettel a Belügyminisztérium hatáskörére. Arról biztosította a szakdolgozói kamarát, hogy felelősség-vállalásuk és áldozatkészségük ismert a kormány előtt. Kásler Miklós válaszában - egyebek mellett a szakdolgozók járvány alatti munkáját méltatva - tudatta, hogy továbbra is számít a kamara véleményére. A résztvevők
kiabálással, fütyüléssel, pfujolással reagáltak a levelekre, és skandálással Kásler Miklós lemondását követelték.
Az eseményhez több egészségügyi szakmai és civil szervezet, valamint szakszervezet is csatlakozott, köztük a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ), az öt magyar szakszervezeti konföderáció (a Liga Szakszervezetek, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Munkástanácsok Országos Szövetsége), valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete. A rendezvényen több ellenzéki politikus is részt vett. (MTI, Mérce)

Biztosan lesz 2037-ig Forma-1-es futam a Hungaroringen - mondta az innovációs és technológiai miniszter szombaton, miután a Magyar Nagydíj helyszínén egyeztetett az F1 elnök-vezérigazgatójával.
Palkovics László biztosította Stefano Domenicalit, hogy a magyar kormány elkötelezett a versenyrendezés iránt, így az eredetileg 2032-ig szóló pénzügyi megállapodást további öt évvel meghosszabbították. „Ahhoz, hogy ez meg is valósuljon, sok a tennivaló, ugyanis az 1986-ban épült versenypálya rusztikus ugyan, de átfogó fejlesztésre szorul” - jelentette ki a miniszter. Elmondta, megújul majd a mogyoródi létesítmény bejárati része, főlelátója és főépülete is. „Minden körülmény megfelelő Magyarországon, de a pálya feltételein javítani kell.”
Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója reményei szerint a felújítás már jövő tavasszal megkezdődhet, a bejárati résznél az irodaház, a shop és a kávézó újjáépítésével, ezt követné - a 2022-es futam után - a főlelátó elbontása és újraépítése, majd a 2023-as verseny után következne a paddock kiszélesítése és a főépület elbontása, újraépítése. „Fontos kiemelni, hogy nemcsak Forma-1-es pálya, hanem rendezvényközpont is szeretnénk lenni. Egy éve dolgozunk a terveken, amiket hamarosan a kormány elé viszünk. Nagy kihívás lesz az építkezés, mert tíz hónapunk lesz a futamok között, ugyanis azt a hagyományt, hogy a mi pályánkon van megszakítás nélkül második leghosszabb ideje verseny, nem szakítanánk meg.”
A 2037-ig történt hosszabbítással kapcsolatban kiemelte, nem gyakori az ilyen hosszú idejű megállapodás, ugyanakkor
ha egy ország rákölt két-háromszázmillió dollárt (60-90 milliárd forintot) a felújításra - véleménye szerint ugyanis legalább ennyibe fognak kerülni a munkálatok -, akkor értelemszerűen mindkét fél azt szeretné, hogy sokáig legyen még verseny az adott pályán.
„Úgy tűnik, a sorozat vezetői kedvelnek minket, már Bernie Ecclestone és Chase Kelly idejében is így volt, és ez Stefano Domenicalival sem változott. Tradicionális helyszín a Hungaroring, remélem, hosszú távon jó versenyeket tudunk majd rendezni” - mondta Gyulay Zsolt, aki szerint a 2037-ig tartó hosszabbítással sokkal kedvezőbb anyagi feltételekkel rendezhetnek versenyt, a jogdíjon és az indexáción a mogyoródi pálya teljes felújításának összegét meg tudják spórolni. „Mióta én itt vagyok, tizenegy éve, a jogdíjat leszámítva önfenntartók voltunk. Nyilván a lelátó és a paddock elbontásával nem tudunk majd nagy versenyt rendezni, a napi hasznosítás egyes részei maradnak csak meg. Ez egy új helyzet lesz, másfajta működésre kell majd átállni” - mondta Gyulay, aki nem zárta ki a pálya vonalának átépítését sem egy új, alternatív előzési zóna kialakításával.

Az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a kubai rendőrséggel és annak két magas rangú vezetőjével szemben, válaszul a havannai kormány tiltakozókkal szembeni fellépésére - jelentette be pénteken az amerikai pénzügyminisztérium. A szankciók válaszként szolgálnak a Kubában „július 11-én kezdődött békés, demokratikus tüntetések elfojtására irányuló akciókra”.
Az elmúlt hetekben évtizedek óta példátlan tiltakozások voltak a karibi országban. Több ezren vonultak utcára az elnyomás és a nélkülözés ellen tiltakozva. Kuba gazdasága erősen kitett a turizmusnak, amely a koronavírus-járvány miatt összeomlott. Az országot emellett évtizedek óta amerikai szankciók sújtják. Hiány van élelmiszerből és gyógyszerből egyaránt, a járvány pedig súlyosbodik.

A kubai kormány a tiltakozásokat erőszakos zavargásoknak minősítette, amelyet Havanna szerint az Egyesült Államok szít, hogy megossza a kubaiakat. Az intézkedések bevezetésével egy időben Joe Biden amerikai elnök pénteken délután kubai-amerikai vezetőkkel tárgyalt a Fehér Házban. Az elnök a találkozón azt mondta: újabb szankciókat vezetnek be a havannai kormány tüntetőkkel szembeni fellépése miatt. Biden arról is beszélt, hogy utasította a pénzügyminisztériumot és a külügyminisztériumot, hogy egy hónapon belül tegyék lehetővé, hogy az amerikaiak utalásokat küldhessenek a kubaiaknak.
Washington az elmúlt héten is büntetőintézkedéseket szabott ki. Akkor a kubai védelmi minisztert és egy belügyminisztériumi különleges egység tagjait sújtották szankciókkal a júliusi kormányellenes tüntetésekkel szembeni erőszakos fellépés miatt. A szankciók elsősorban beutazási tilalmat és az érintettek amerikai pénzügyi eszközeinek befagyasztását foglalták magukban. Joe Biden akkor azt is bejelentette, hogy az Egyesült Államok térségbeli partnereivel együttműködve fog nyomást gyakorolni Kubára, hogy szabadon engedje az őrizetbe vett politikai foglyokat, helyreállítsa az internetszolgáltatást, és lehetővé tegye, hogy a kubaiak élhessenek alapvető emberi jogaikkal.
Az elnök hangsúlyozta, hogy a tüntetőkkel szembeni jogsértések miatt kivetett szankciók csak az első lépést jelentik. Washington megerősíti havannai nagykövetségének állományát, hogy folytassa a konzuli segítségnyújtást és támogatást nyújtson a kubai civil szervezeteknek. (MTI)

Az előrejelzés szerint a hétvégén az ország döntő részén nem várható csapadék. A csapadékmentes időjárás és a hőség kiszárította az erdők avarrétegét, ami gyorsan terjedő felszíni tüzek és ezekből percek alatt fejlődő koronatüzek kialakulásához vezethet.
A Nébih fokozott körültekintésre hívott fel,
Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.
A tilalom idején tilos tüzet gyújtani a külterületi erdőkben és fásításokban, valamint a kétszáz méteres körzetükben, még a kijelölt, kiépített tűzrakóhelyeken is.
Az aktuális tűzgyújtási tilalomról a erdotuz.hu és a katasztrofavedelem.hu honlapokon lehet részletesen tájékozódni. (MTI)


Szerdai hír, hogy a Breaking Bad rendkívül népszerű spin-offja, a Better Call Saul forgatásán összeesett Bob Odenkirk. Két nap bizonytalanság után azt írta ki a Twitterre, hogy ennek oka egy „kis szívroham” volt, amelyet az orvosoknak sikerült műtét nélkül kezelniük.
Az 58 éves színész a sorozatban Saul Goodman új-mexikói zugügyvédet alakítja. Nemrég jelent meg a Senki című film, amiben az amúgy leginkább vígjátéki szerepeiről ismert színésznek akcióhőssé kellett gyúrnia magát.
Az incidens után azt írta, hogy nagyon hálás a kiáradó szeretetért és támogatásért, és némi lábadozás után visszatér a munkához. (Guardian)

Nem adtak ki róla közleményt, az MTI sem írt róla semmit, így a Magyar Közlöny szűkszavú határozataiból értesültünk csak róla, hogy Biró Marcellt, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárát mától felmentették tisztségéből, és helyére holnap már eddigi helyettes államtitkára, Bordás Gábor lép.

A Miniszterelnöki Kormányiroda a 2018-as választások után jött létre. Ezzel a Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kabinetiroda nevű minisztériumok mellett egy harmadik intézmény is felállt Orbán mellé, a kormányzati munka koordinálására, tovább aprózva a feladatokat. A Kormányirodát vezető Biró feladata a kormányülések előkészítése, így ő a szűrő, akin minden miniszternek át kell verekednie magát, ha akar valamit. Ez 2010-ben Navracsics, 2014-ben pedig Lázár feladata volt még. De nem csak az fontos változás, hogy Bíró nem miniszteri bársonyszékből végzi majd ezt a munkát, hanem az is, hogy szemben elődeivel, neki nincs pártkarrierje sem. Világ életében bürokrata volt, sosem viselt választott tisztséget, nincs is módja a Fideszben építkezni, vagyis fel sem merülhet, hogy Orbán fejére nőhet - írta Magyari Péter 2018-ban.
Orbán Viktor akkor arról is beszélt, hogy az irodáján belül „lesz majd egy egységes hírszerzési központ is, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország ebben az erőteljes nemzetközi versenyben egy jobb információs, hírszerzési tevékenységet tudjon felmutatni”. Hogy ez a projekt hogy áll, arról nem sokat tudni, mindenesetre csatlakozott Miniszterelnöki Kormányirodához államtitkári rangban a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat korábbi főigazgatója is.
Bordás Gábor életrajza szerint különböző minisztériumokban dolgozik 2010 óta, amikor is jogi és politológusi diplomát szerzett az ELTE ÁJK-n. Neki sincsen pártpolitikai hátországa.

Miután pénteken Szijjártó Péter bejelentette, hogy legkésőbb 2025-ben ismét lesz magyar űrhajós, meg is jelent a Közlönyben, hogy ez mibe fog kerülni.
A határozat szerint a kormány
A kormány évek óta szeretne magyar küldeni az űrbe, de míg korábban orosz partnerben gondolkodott, ezek szerint végül az amerikai űrügynökséggel szerződésben álló, volt NASA-sok által alapított magáncéggel köt üzletet.
A „magyar kutatóűrhajós misszióját előkészítő szerződés és a misszió megvalósításához kapcsolódó iparfejlesztő intézkedések és forrásigények elfogadásáról” szóló kormányhatározatban szerepelnek az erre szánt „többletforrások”:
összesen 99 millió dollár, vagyis majdnem 30 milliárd forint.
A külügyminiszter tegnap azt mondta, hogy a program keretében 2025 előtt, várhatóan valamikor 2024-ben vagy 2025 első felében mehet majd megint magyar az űrbe. A magyar nemzeti kutatóűrhajós - Szijjártó szerint hangsúlyozottan nem űrturista - kiválasztása és képzése el is elkezdődik hamarosan.


Az Európai Gyógyszerészeti Ügynökség (EMA) döntését követően Magyarországon is lehetővé vált Modernával a 12 éven felüliek oltása - olvasható a központi koronavírus-oldalon. Így már nem csak a Pfizerrel lehet oltani ezt a korosztályt.
A kiskorúakat továbbra is a vakcinainfo.gov.hu honlapon lehet regisztrálni, időpontot is foglalni a honlapon. Aki nem tud, az a háziorvosától is kérhet oltást.
A közlemény összesítése szerint

Jó reggelt, ez a napindító hírlevél! Jó kis hőség néz ki mára, 30-35 fokos csúcsokkal, néha némi szél és felhő adhat enyhet. Egész héten ez lesz.
A bántóan sűrű hét végére is jutott két nagy esemény, amiről lankadatlan tudósítottunk.

Az első igazi versenynapon rögtön egy maradandó élmény: Szilágyi Áron történelmet írt a harmadik arannyal. Szinte soha nem nézek sportközvetítést, de ezt kár lett volna kihagyni: a végül a grúz ellenfél őrjöngéséig fajuló, nagyon szoros elődöntő mellett gyönyörű kontraszt volt az elegáns, fölényes győzelem a fináléban.
Vasárnap a kardaranyhoz egy párbajtőr ezüstöt tett hozzá Siklósi Gergely, a cselgáncsozó Pupp Réka csak a hosszabbításban maradt alul a bronzcsatában, tizedeken múlt Verrasztó Dávid dobogója, Hosszú Katinka pedig tényleg nincs csúcsformában - írtuk tömör, de olvasmányos napi összefoglalónkban.
Olimpiai oldalunkon lehet követni a híreket, galériákat, elemzéseket, az eseménynaptárt elnézve lesz bőven miről tudósítani. Folyamatosan frissülő napi cikkünkben benne lesz minden, ami fontos. Ma is a vívócsarnokban van esély a legnagyobb magyar sikerre, és mindjárt - úgy értem, hogy perceken belül - megkezdi szereplését a magyar női vízilabda-válogatott is.

A szervezők becslése szerint nagyjából harmincezer ember vonult végig a Madách tértől a Tabánig a 26. Budapest Pride-on szombat délután. A résztvevők nagy száma is mutatja, hogy ez a Pride más volt, mint a többi, ugyanis a kormány tett arról, hogy minél többen érezzék az ügyüknek a melegfelvonulást és az LMBTQ emberek jogait - írtuk helyszíni riportunk elején.
Ács Dániel videóban kérdezgette a résztvevőket, miért megy ki valaki gyerekkel a Pride-ra, és milyen magyar tinédzserként ráébredni arra, hogy homoszexuális vagy. Ezúttal a beszédek is szokatlanul erősre sikeredtek.
A deviáns kisebbség, vagyis a pártucat ellentüntető - a karlendítő kopasz, a veréssel fenyegető bácsi - most is csak attól volt kicsit érdekes, ahogy a közmédia híradója és az MTI kezelte őket.

A Kiscelli Múzeum az egyik kedvenc helyem a városban, pláne, mióta ott volt az esküvőm. Pont akkor, öt éve kezdődött - a Fővárosi Képtárral közös - kálváriájuk, ekkortájt kellett ugyanis kipakolniuk a metszettárat a várból az ott zajló nagyszabású kormányzati átrendezés miatt. Ami láncreakciót indított el, és más tényezőkkel együtt oda vezetett, hogy ma Budapest múltjának fontos emlékei, a 20. század képzőművészeti remekművei jórészt a közönségtől elzárva, nem is mindig megfelelő körülmények között várják a szabadulást.
A jó hír, hogy a megoldás lassan körvonalazódni látszik - Horváth Bence riportja, Halász Júlia remek képeivel.
Amerika megengedte, hogy Németország ossza szét az orosz gázt Európában
- Az új elnök és a leköszönő kancellár első és utolsó közös sajtótájékoztatója után kiderült, hogy kéz a kézben szívatják meg Ukrajnát és hunynak szemet Putyin terjeszkedése felett.
Tíz évvel ezelőtt még egy ultraortodox zsidó közösségben élt, most a világ legnagyobb modellügynökségét vezeti - Nem tökéletes, de nem is érdektelen a Netflix realityje.
Lehallgathat-e Orbán Viktor a málnásban? - Szokásos podcast, én ott tartok benne épp, hogy lehallgatták-e UP-ot.
És ha már itt tartunk: hétvégén kiderült, hogy
Ma este 6-ra a Momentum hirdetett tüntetést az állami megfigyelések ellen a Terror Háza elé.

Remek anyagok minden héten születnek, ezért melegen ajánlom a feliratkozás lehetőségét mindenkinek, de ez a hét különösen erős volt, be sem fért minden, győzzék csak olvasni. Hétfőn kikérdezem.
Egész héten és a fél világon uralta a közbeszédet az a bizonyos kémszoftver. Politikusok, civilek, különböző fél- és egész diktatúrák magas rangú vagy köznapi ellenségei lettek célpontok, de itt magunk között nem hallgatnám el azt sem, hogy azért ez a világbotrány elég közelről érintett minket, a 444-et is. Mégiscsak kollégáink magánéletéről van szó, mégiscsak nálunk is jelentek meg a Direkt36 elhíresült cikkei. Ennél egyértelműbben nem lehetett a képünkbe vágni, hogy a hatalom a lehető legközelebbről figyel. De legalább - és egyelőre - tudunk sok jó cikket írni erről is.

A lehallgatás elrendelője dönti el, hogy jogszerűen rendelte-e el a lehallgatást. Nagyon röviden így lehet ezt összefoglalni. A magyar kormány kritikus újságírókat, üzletembereket, ellenzéki politikusokat figyeltethetett meg egy olyan kémszoftverrel, amiről még az sem hajlandók elárulni, sem tagadni, hogy egyáltalán megvették-e. Ahogy Szily László írta publiban: Jó reggelt, míg nem figyeltél oda, Orbán Viktor kiépítette a tökéletesen jogszerű totális megfigyelőállamot.
Ha a Pegasus a telefonodon van, az többé már nem a te telefonod - Testvérlapunk, a Qubit összefoglalta az izraeli NSO történetét.
Az elhárításért felelős miniszter, aki megint nem tudott semmit - Az ügy emblematikus videója, amikor Komáromban kérdeztük Szijjártót.
Az ember, akit az MSZP és a Fidesz is kinevezett kémfőnöknek, és pont azelőtt tárgyalt Netanjahuval, hogy az izraeli kormány befolyása alatt álló cég lehallgató szoftverét beüzemelték Magyarországon.

Elkezdődött a választási kampány, mondhatnánk, ha nem folyamatos kampányban élnénk évek óta. Orbán Viktor a nem létező brüsszeli homoszexuális propaganda ellen gyűjtene szavazatokat toxikus álkérdésekkel, Karácsony Gergely pedig az ellenzék slágertémáiról tartana népszavazást.
Szidtad az anyámat? Akkor hazudok? - Klasszikus kötekedős szívatás Orbán legújabb népszavazása: nem létező támadásra akar csattanós választ adni, teljesen kifordítva a valóságot - írja Magyari Péter.
Attól még, hogy zavaros mesebeszéd, Orbán népszavazásának jó esélyei vannak - Jobbak, mint a Fudan Egyetemről, vagy épp az Európai Ügyészségről szólónak.
Időgép: Ez volt az a 2016-os népszavazás, amire Orbán szerint a most bejelentett hasonlítani fog
Azt akarjuk a nemátalakító kezelésekkel, ami Nyugaton folyik? - A kormány népszavazásában egyszerű eldöntendő kérdésként jelenik meg, ami nem is lehetne bonyolultabb.
Brüsszel: A keretek demokráciára hajaznak, de ami benne van, az a nepotizmus melegágya - Békeidőben a hét témája lehetett volna, kedden alig kapta fel rá a fejét valaki, hogy megjelent az Európai Bizottság jelentése, amelynek Magyarországról szóló részében többek között az szerepel: „Továbbra sem történtek intézkedések a közigazgatás felsővezetésében megjelenő klientizmus, favoritizmus és nepotizmus kockázata, valamint az üzleti és politikai szereplők közötti kapcsolatból eredő kockázatok tekintetében.”
A kormány nem akarja beismerni, pedig világos: a kínai vakcina sok idősnél nem működik megfelelően - Jó szervezéssel még a negyedik hullám előtt mérsékelhetnék a kockázatot, de azzal elismernék, hogy korábban hibás döntést hoztak.
Vannak olyan AstraZenecával oltottak, akiknek második oltásra már eleve Pfizert ajánlanak - És ez még nem is a harmadik oltás. Az is igaz, hogy az sms-ek megint teljesen össze-vissza érkeznek.

Árulás vagy a román titkosszolgálat ármánya okozta a bukásukat? – A bukaresti bíróság kimondta, hogy a székely terrorizmus csak az ügyészség fantáziájában született meg, majd fordult a kocka, és végül mégis hosszú éveket kellett börtönben ülnie a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom két erdélyi vezetőjének.
Soros György negatív megítélése enyhült, de a magyarok ötöde ettől még erősen antiszemita – Minden tizedik magyar kételkedik abban, hogy léteztek gázkamrák a koncentrációs táborokban, de ennél reménykeltőbb megállapításai is vannak egy friss kutatásnak.

Múlt héten még a labdarúgó Eb értékelésével indítottunk, mostanra elkezdődött a másik nagy verseny. A megnyitó előestéjén Mészáros Juli foglalta össze, hogyan lett a sport ünnepéből méregdrága píárkatasztrófa. A jó hír, hogy a szexellenes ágyakon lehet szexelni. Illetve hogy ma már lehetnek komoly magyar eredmények .
Hetek alatt elkapkodták a 444 új Orbán-könyvét, de már úton az utánpótlás - Az örömteli hírhez nem is tennék többet hozzá, inkább mutatom a Rényi kolléga művének rendeltetésszerű használatát:

Ács Dániel a vágóasztalnál első rész: Amikor a kormány egy népszavazással megakadályozta, hogy kiirtsanak minket, mint az indiánokat. Második: Újságíró a régi iskolából, aki még fel meri tenni a valódi kérdéseket.
Orbánék bealudtak Gábor Zsazsa trash-temetésén, a sátáni Cukkemberg zsidó pulival poralizál - Aki lemaradt Borízű hang a lelátóról - leánykori nevén Belterj - című podcastunk legutóbbi adásáról, az még a következő előtt pótolhat. Emlékeim szerint főleg Latin-Amerikáról volt szó.

Mi mással indulhatna ma reggeli hírlevelünk, mint a
„Ma Magyarországon azt figyel meg a kormány, akit csak akar, és csak saját magának tartozik elszámolással arról, hogy ezt miért, milyen alapon teszi” - vonja le a tanulságot Király András tömör, mégis nehezen emészthető cikke. Amivel védekeznek, botrányabb a botránynál. (Előtte ugyancsak András közvetítette élőben a kormányinfót - és ez nagyjából a legjobb dolog, ami a világ legszomorúbb one-man show-jával történhet. Ezúttal mondjuk pont felharsant a nevetés Gulyás Gergely egyik válasza után.)
Oké, a kormány azt csinál az adatainkkal, amit akar. Kihez fordulhatunk még? Mehetünk a kémszoftvert gyártó NSO-hoz reklamálni. Csakhogy az, mit tesz Isten, szintén önmagát ellenőrzi, a belső vizsgálatok is csak akkor indulnak el, ha az Amnesty Internationalhez hasonló szervezetek szorgalmazzák őket. Az áldozatot, aki ellen a kémszoftvert illegálisan bevetették, ilyenkor sem hallgatják meg, a beterjesztett technikai bizonyítékokat a cég gyakran vitatja, viszont ő maga nem ad ki információkat üzleti vagy államtitokra hivatkozva - írja a Qubit, és figyelmeztet: míg a hagyományos fegyverek kereskedelmét többféle nemzetközi törvény korlátozza, a kiberfegyvereknél nem létezik hasonló egyezmény.
Miközben a kormány nem győzi hangsúlyozni, hogy nincs ügy, tegnapi hírek szerint

A magyar kormány a rezsicsökkentést félti az Európai Bizottság múlt héten bejelentett, Fit for 55 nevű klímapolitikai csomagjától. Ennek célja amúgy az, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest ne csak 40, de 55 százalékkal csökkenjen az Európai Unió károsanyag-kibocsátása. Csurgó Dénes cikke szerint valóban drágább lenne a lakossági energia és az üzemanyag, a kormánynak viszont sok lehetőséget és pénzt is nyújt az EU ahhoz, hogy ezt a hatást tompítsa.

Kína nem fogadja el a WHO tervét a vírus eredetvizsgálatának második szakaszáról, vagyis elutasítja az elméletet, hogy a vírus laboratóriumból szabadult el.
A világszervezet csütörtökön publikált jelentése szerint a járvány nagy valószínűséggel világszerte tartós hatással lehet az emberek mentális egészségére.
Miközben Európában már szinte mindenhol emelkedik az újonnan regisztrált fertőzöttek száma, Kubában és Mexikóban pedig új rekordok születtek, Athénban könnygázzal és vízágyúval kellett oszlatni az oltásellenes tüntetőket.
A magyar oltási rendszeren még bőven van mit csiszolni, ahogy azt egyik olvasónk folytatásos, tragikomikus története mutatja.
A tokiói olimpia egy húszmilliárd dolláros szívás, ami még rosszabb is lehet. A költségvetés sokszorosa az eredetinek, egyre több a fertőzött az olimpiai faluban, a járvány újabb hulláma pedig további kiadásokkal járhat - írtuk tegnap esti összefoglalónkban.
Hamarosan bizonyára érkeznek ennél izgalmasabb és felemelőbb hírek is, de egyelőre itt tartunk:

Holnap jó kis hétvégi olvasnivalókkal jövök, addig pedig örülök magamnak, mert ebben az egész hírlevélben sikerült elkerülnöm azt a szót, hogy népszavazás.

„A vers soha nem vallomás, amely a patetikus vagy tragikus regiszterben a lélek legmélyebb titkait tárja föl, hanem tapogatódzás valami felé, valami önkimagyarázás felé, valami megfoghatatlannak a tisztázása felé. A legtöbb Kántor-vers tépelődés, amelynek formát adó föltétele egy hallgató, odahallgató, meghallgató barát jelenléte. Ez a jelenlét szabályozza a kommunikációs helyzetet: nem kell mindent elmagyarázni, a barát – az olvasó – sok mindent tud már; nem kell határozott léptekkel haladni valami cél felé, vissza lehet lépni, lehet újrakezdeni. A tárgyválasztás lehet mindennapi, akár banális; bármi elindíthat egy baráti beszélgetést” - írta Radnóti Sándor pár éve Kántor Péter verseiről, amelyekkel a költő tegnapi halála után kicsit másképpen beszélgetünk majd.

A Kossuth tér mellett lakó folyami költőnek van jól megírt pályaképe és terjedelmes szakirodalma, ezek helyett csak egy verset idézek, az a címe, hogy És ha mégis.
És ha mégis úgy volna,
ha Menny lenne és Pokol lenne,
s mikor az ember odamenne,
egy nyájas öreg Úr szólna:
Na, Kántor fiam, te merre?
Emitt tisztább a dunyha,
amott ízesebb a konyha,
s még ilyeneket sorolna,
ő maga dehogyis terelne,
minek is befolyásolna,
egy pártsemleges öreg Úr,
amolyan hajléktalan-forma.
Te válassz, fiam! – különben
nincs az egésznek értelme.
S akkor én: Rágyújthatnék, Uram?
S akkor ő: Of course! Hát persze!
A feleségem meg azt mondaná,
amit, ha habozok, mindig szokott:
Nem vagy eléggé határozott!
Mert ő nem szeret vacillálni.
Mintha múlhatna ezen bármi.
De most ne kezdjük ezt elölről megint! –
sziszegném szerelmesen neki.
Jó, emitt tisztább a dunyha,
és amott ízesebb a konyha,
de ami az Olvasót illeti,
mert Olvasó biztosan volna,
költő Pokolba vagy Mennybe,
az Olvasó csak olyan volna,
emitt fanyalogna, korholna,
bókjába sértést burkolna,
amott dunyha alatt horkolna.
A feleségem meg azt mondaná –
de most ne kezdjük ezt elölről megint!
Tegyük fel, mégis úgy volna,
hogy az ember csak odamenne,
ahol a Menny és Pokol lenne,
az Oktogonon vagy a Köröndnél,
s egy nyájas öreg Úr szólna:
Na, Kántor fiam, döntöttél?
Mintha múlhatna bármi ezen!
S akkor én, végre, nagy nehezen:
Balassi–Stollár sarok, Uram.
S akkor ő: Of course! Hát persze!

Mintegy három hónap alatt lezárta a kalocsai gyermekotthon utáni nyomozást a Bács-Kiskun Megyei Rendőrfőkapitányság: „a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján bűncselekmény elkövetése nem állapítható meg”. A témában cikksorozatot közlő 24.hu az eljárást megszüntető határozat alapján azt írja, hogy ezen bizonyítási eszközök között nem szerepelt az érintettek meghallgatása.
A rendőrség kíváncsi volt a vezetőség (az igazgató Juhász Gábor korábbi fideszes képviselő) és a gyermekjogi képviselő véleményére, de amikor a lap feltette a kérdést, hogy meghallgatták-e az érintetteket, vagyis az otthon munkatársait és az erőszakról beszámoló gyermekeket, annyi volt a rendőrség válasza: „a nyomozás lezárult.”
A problémák régóta jól dokumentáltak:

az egyik tanár „egyfolytában ütöget, lefog, ordibál velem, és üti a fejemet”. A másik azt mondta, hogy „nem bántott, csak megette a reggelinket, és kutya módon bánt velünk, azt mondta, maradjunk kussba, beszélni sem lehetett”.
A fenntartó Emmi is reagált februárban: Fülöp Attila államtitkár diadalmas háttérzene kíséretében a helyszínen jelentette ki, hogy „a kalocsai gyermekotthonban fontos és komoly szakmai munka folyik” - és hogy beperlik a 24.hu-t.
Bábel Balázs érsek, akinek István atya korábban a második embere volt, és aki mai napig a felettese, az ügyet egyházi szempontból elintézettnek tekinti azzal, hogy István atya anno lemondott vezetői pozíciójáról, vagyis szolgálhat tovább.

Az otthon egyik nevelője név nélkül azt nyilatkozta a gyerekek és a pap kapcsolatáról: „Nemrég jött vissza az egyik gyerek, kérdezem, mi történt, mert furán viselkedett, csak vigyorgott maga elé. Azt felelte, a vállát vonogatva: még mindig jobb, mint ha magamnak csinálnám. Mit mondjon erre az ember? Nem kísérgethetjük át őket.” Az érsek reakciója: „az Emmi kalocsai gyermekotthonában a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyének nincs lehetősége, illetve joga vizsgálódni”. A főpap a további kérdésekkel István atyához irányította a 24.hu újságíróját, de a pap se neki, se nekem nem nyilatkozott, korábbi ígéretei ellenére.
Az ügyészség pedig ugyebár feltette a kezét. Nehéz-Posony Kata büntetőjogász, a TASZ ügyvédje a 24-nek azt mondta, neki ellentmondásosnak tűnik, hogy van egy információhalmaz egy gyermekvédelmi intézményben történő rendszeres bántalmazásról, ami összecseng egy korábbi és egy mostani ombudsmani jelentés adataival, a nyomozóhatóság pedig csupán aktákat vizsgál át, és néhány intézményi szinten érintett személyt kérdez meg. De ez nem egyedi eset: „Többnyire elmondható, hogy egy kerékpárlopás miatt is sokkal komolyabb nyomozás folyik, mint egy gyermekbántalmazási ügyben, ha az a társadalmi periférián lévő szociális gondozottakat érinti” - mondta a jogász a nagy gyermekvédelmi kampány kellős közepén.

„Az uniós országok pontosan értik, miért sérti magyar gyerekek, felnőttek és szivárványcsaládok jogait a három hete elfogadott törvény” - reagált a mai, pártközleményre hajazó kormányhatározatra a Szivárványcsaládokért Alapítvány .
Az elmúlt két hétben a magyar kormánynak sikerült felkavarnia az európai politikát:
Mindeközben a törvényt megvédte
Itthon
A Szivárványcsaládok három észrevételt fűzött a nemzetközi kritikákat visszautasító kormányrendelethez.
„Korlátozzák azokat az iskolai foglalkozásokat, ahol az előítéletek és az iskolai erőszak ellen küzdenek. Nem lehet társadalmi célú reklámokban felhívni a figyelmet az LMBTQ-embereket érő joghátrányokra. Betiltják azokat a mesekönyveket, amikben nem-heteroszexuális szereplők jelennek meg. Csak a horrorfilmek idősávjában, 18-as karikával lehet leadni olyan reklámokat, sorozatokat és filmeket, amikben az LMBTQ-közösség tagjai szerepelnek. A nem-heteroszexuális gyerekeket, felnőtteket és szivárványcsaládokat pedig összemossák az egyik legaljasabb bűncselekmény elkövetőivel, a pedofilokkal - ez pedig önmagában is nagyon megbélyegző.”
„Hogy csak az elmúlt időszak intézkedéseit említsük: megszüntették az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, korlátozták az azonos nemű párok örökbefogadását, ellehetetlenítették a nemváltást, alkotmányba írták, hogy sok-sok család, ahol szeretetben nevelik a gyermeküket, nem számít családnak.”
„Az ismeretterjesztő órák célja az előítéletek, az alaptalan tévhitek és a homofóbia csökkentése, hogy a gyerekek jobban értsék a világot és ne reagáljanak erőszakkal arra, ha valami valamilyen - bármilyen - kisebbséghez tartozik. A legújabb kutatások szerint a gyerekek 8-12 százaléka nem-heteroszexuális. Az aktuális KSH adatok alapján ez 100 ezer magyar fiatalt jelenthet. A törvénymódosítás miatt ők akkor maradnak segítség nélkül, amikor a legnagyobb szükségük lenne rá.”
Az alapítvány szerint ezek miatt váltott ki nemzetközi tiltakozást a jogszabály, amelyről az Európai Parlament is vitázik szerdán - igaz, Orbán Viktor nélkül.

Sokáig Lengyelországban is az volt a közvélekedés, mint Magyarországon, hogy szemben a nyugati papság által elkövetett sok ezer visszaéléssel, náluk legfeljebb néhány botlásról lehet szó. De miután az áldozatok és a média nyomás alá helyezte a lengyel püspököket, azok vizsgálatot indítottak, amelynek 2019-ben publikált összesítése szerint a rendszerváltás óta összesen 625 kiskorú molesztálásával vádoltak meg 382 egyházi személyt.
A jelentés közzététele után másfél év alatt összejött még több mint kétszáz elkövető.
A lengyel püspöki kar tegnapi sajtótájékoztatója szerint - nyilvánvalóan az egyház aktívabb fellépésétől is bátorítva - 2019 nyarától 2020 végéig további 292 egyházi személy ellen érkezett bejelentés. Közülük 42 neve már a korábbi vizsgálatban is szerepelt. (A dátumok tehát a bejelentés idejére vonatkoznak, maguk az esetek felölelik az elmúlt 60 évet.) A Vatikán eddig 144 esetet igazoltnak vagy hihetőnek minősített, 186 kivizsgálás alatt van, 38-at elutasított.
Ahogy korábban többször, Lengyelország prímása, Wojciech Polak érsek ezúttal is az áldozatok bocsánatát kérte, de ez már nem tűnik elégnek. A botrány mára több püspök bukását okozta, míg másoknak nem kellett ugyan lemondaniuk, de a Vatikán büntetést szabott ki rájuk a zaklatási ügyek eltussolása miatt.
Fontos megjegyezni, hogy a fenti számok az egyházmegyék önbevallásán alapszanak. Nemrég a katolikus egyházzal szinte szimbiózisban létező lengyel hatalom, illetve a parlamenti többség is vizsgálatot volt kénytelen indítani. Az állami bizottság tagjai arról panaszkodnak, hogy nem kapnak információt a püspöki konferenciától, ezért múlt héten a Vatikánhoz fordultak.
Az állami vizsgálat minden területen igyekszik feltárni a gyerekmolesztálást, de a vezetője szerint az elemzett esetek mintegy 30 százaléka a papsághoz kötődik.
Magyarországon a kormány mereven elzárkózik egy ilyen vizsgálattól, a püspöki kar pedig nem nyilatkozik. A Katolikus Iskolaközpont főigazgatója nemrég azt mondta a 444-nek, hogy nálunk azért nem indul a külföldiekhez hasonló vizsgálat, „mert máshol tartanak ezek a társadalmak.” (Euronews, AP)


Két német orvostanhallgató, a Magyarországon tanuló Emilia és Filippa jelentkezett be pénteken a Bild élő műsorába. A legolvasottabb európai napilap, a német közéletben különösen befolyásos bulvárújság videófelvételeket is bemutatott, amelyen a rendőrségi feljelentés mellett a Puskás Arénában lezajlott jelenetek és a feltételezett támadók is látszanak - utóbbiak arca kitakarva.
A két egyetemista története úgy szól, hogy kimentek a szerdai portugál-franciára a Puskásba, de ott természetesen számos magyar szurkolóval is találkoztak. Akik nem hagyták szó nélkül, hogy a lányok szivárványos zászlót pingáltak az arcukra és a kalapjukra, jöttek a beszólások, hogy ez undorító, bemutattak nekik és így tovább. A németek elmondása szerint a meccs végén vitába szálltak a magyar szurkolókkal, akik közül kettő megütötte és leköpte őket.
A lányok sérelmezik, hogy a rendezők nem álltak ki mellettük, és a rendőrség is csak hosszas kérlelés után volt hajlandó jegyzőkönyvet felvenni, mintegy nekik kellett kiharcolni, hogy vallomást tehessenek. Ha jól értem, a bemutatott fotókon látható „vitatkozásban” sokan részt vettek, de tettlegességgel csak két embert vádolnak a német egyetemisták.
Emilia és Filippa amúgy az elmúlt egy évben nagyon jól érezte magát Budapesten.
A magyar szurkolók közt megbúvó, hangos homofób kisebbségnek nem lesz könnyű dolga holnap, hiszen nagyon úgy néz ki, hogy a Hollandia-Csehország Eb-nyolcaddöntőn szivárványos lesz a Puskás Aréna, méghozzá belülről, az MLSZ viszont elég határozottan arra kéri a szurkolókat, hogy tartózkodjon a rasszista és homofób megnyilvánulásoktól, a magyar foci érdekében.

Lemondott szombaton Matt Hancock brit egészségügyi miniszter, aki a brit sajtóban megjelent fotók tanúsága szerint bensőséges kapcsolatba került egyik hivatali kolléganőjével.
A nős, háromgyermekes Hancock távozását a kormányzó brit Konzervatív Párton belül is többen sürgették, nem elsősorban a munkatársnőjével kialakított intim viszony miatt, hanem azért, mert a legolvasottabb brit bulvárlap, a The Sun által közölt fotók és videó szerint
megsértette a saját minisztériuma által a koronavírus-járvány megfékezése végett érvényben tartott munkahelyi távolságtartási ajánlásokat.
Az egészségügyi minisztériumban május 6-án készült, a lap által e héten közölt felvételeken Hancock és szintén házasságban élő, ugyancsak háromgyermekes kolléganője, Gina Coladangelo csókolózik. A brit kormány jelenleg érvényes ajánlásában az szerepel, hogy akik nem otthonról dolgoznak, munkahelyükön lehetőség szerint tartsanak egymástól két méter távolságot. Hancock májusban pedig többször beszélt róla, hogy nem szabad senkit megölelni, a legközelebbi, rég nem látott családtagjainkat is esetleg szabadtéren, két oltás után, talán.
Boris Johnson sajnálatát fejezte ki a történtek miatt, méltatta a kollégáját, és arra utalt, hogy Hancockra még fontos megbízatások várhatnak. Továbbá kinevezte a megüresedett miniszteri székbe Sajid Javid korábbi pénzügyminisztert. (BBC, MTI)


„Újabb vagyonelemmel, ezúttal egy patinás, százéves ház egy teljes emeletével bővült a Fidesz pártalapítványának ingatlanportfóliója szeptemberben. Nem is akárhol: Brüsszelben, annak is az egyik legfrekventáltabb pontján, az unió főterének is nevezett Schuman téren” - adta hírül a hvg.hu januárban, nem sokkal később pedig arról írt a Szabad Európa, hogy részben innen akarja újraszervezni az európai jobboldalt a Fidesz.
A DK posztja szerint péntek este e ház falára világították oda, hogy Magyarország nem Orbán. „Nem hagyjuk, hogy Magyarországot és a magyar embereket Orbánnal, vagy a Fidesz kirekesztő, vállalhatatlan politikai nézeteivel azonosítsák!”

Csányi Sándor üzenete a szurkolóknak - ezzel a címmel jelent meg közlemény az MLSZ honlapján.
„A Magyar Labdarúgó Szövetség elnökeként ezúton is köszönetet mondok azért, hogy olyan fantasztikus hangulatot teremtettek az Európa-bajnokság mérkőzésein, mely egyértelműen hozzájárult a magyar férfi válogatott tiszteletre méltó szerepléséhez. Köszönöm, hogy az utazási nehézségek ellenére, sokan idegenbe is elkísérték a csapatot” - kezdi a Csányi, majd többször is körülírja lényegi mondanivalóját, miszerint normálisan kellene viselkedni a holnapi meccsen a Puskásban.

Először is:
„Vasárnap még egy nyolcaddöntő-mérkőzésnek, a Hollandia–Csehország összecsapásnak ad otthont a Puskás Aréna, melyre ismét több tízezer magyar néző váltott jegyet. Ahhoz, hogy a jövőben is házigazdája lehessen Magyarország rangos sporteseményeknek, és ami legalább ennyire fontos, hogy a magyar válogatott mindig és mindenkor telt házas buzdítás mellett játszhassa mérkőzéseit, a kitűnő hazai szervezés mellett a sportszerű légkör is elengedhetetlen. Vendéglátóként ki kell vívni a széleskörű nemzetközi elismerést ezen a téren is.”
Még egyszer, összefoglalva:
„Tiszteljük a résztvevő csapatok játékosait, szurkolóit!”
És még egyszer:
„Kérek mindenkit, hogy minden tekintetben sportszerűen szurkoljon, tartózkodjon a himnuszok kifütyülésétől, továbbá minden olyan kirekesztő (rasszista, homofób, soviniszta) megnyilvánulástól, mely beárnyékolná a magyar nemzeti válogatott és a szurkolók elismerésre méltó teljesítményét, és ez által az ország megítélését. Kérem ezt tartsák be akkor is, amikor mások részéről provokációt tapasztalnak.”
Mert:
„A fentieket nem a Magyar Labdarúgó Szövetség miatt, hanem a magyar labdarúgás, a szurkolók és a magyar válogatott érdekében kérem Önöktől.”
(Érdekesség, hogy az ellenfelet kifütyülő magyar szurkolókat maga Orbán Viktor biztosította támogatásáról korábban.)

Véget ért a magyar játékvezetők képzése, ezzel a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) által előírt minden követelménynek megfelel a magyar szövetség (MLSZ), így július végén, az OTP Bank Liga következő idényének rajtján elkezdődhet a videobíró-rendszer alkalmazása.
Az MTI képein a videobíró-rendszert (VAR) tesztelik a mátyásföldi Ikarus-pályán:



A világbajnok Julian Alaphilippe nyerte a Tour de France országúti kerékpáros körverseny két tömegbukást hozó nyitószakaszát szombaton. Az első etapon a Brest és Landerneau közötti 197,8 kilométeres táv és hat kisebb kategorizált emelkedő várt a mezőnyre - írja az MTI.
A leglátványosabb jelenet alighanem az volt, amikor mintegy 46 kilométerrel a cél előtt a Jumbo-Visma egyik versenyzője, a négyszeres időfutam-világbajnok Tony Martin
felakadt egy szurkoló betartott tábláján és elesett. A bukásban több tucat versenyző érintett volt.
Így nézett ki:
Mivel az eset a mezőny legelejében történt, megtorpant a sor. A földre kerültek számához viszonyítva - köztük volt az esélyesek közül a szlovén Primoz Roglic - szerencsésnek mondható, hogy csupán egy kerékpáros kényszerült feladni a viadalt a bukás miatt.

A szervező Magyar Kerékpárosklub és a Rendőrség becslése szerint kb. 15 ezren voltak a szombati I bike Budapest bringás felvonuláson, amit másfél év kényszerszünet után tartottak meg újra, és ahol olyan útvonalakon tekertek együtt gyerekektől idősekig a legkülönbözőbb emberek, ahol máskor csak nehezen lehet.
Közleményük szerint a Kerékpárosklub a felvonulással azt üzeni a döntéshozóknak, hogy érdemes folytatni a kerékpáros fejlesztéseket, mert
láthatóan nagy igény van a biciklis közlekedésre, hosszú távon pedig ez az élhető városok kialakításának egyik legolcsóbb eszköze.


A város több külső kerületéből, de még Szentendréről is szervezett csoportok indultak a Margit hídnál startoló felvonulásra, amelynek a célja az volt, hogy egy napra megmutassa, milyen jó hely lehetne a bringás Budapest - írják. A felvonuláson lezárt utakon tekertek át kb. 15 ezren Budapest legszebb, egyben fejlesztésre szoruló pontjain.
A menet a rekordokat döntő, emiatt egyre szűkebb bicikliúttal rendelkező budai rakparton haladt végig, majd a Petőfi híd érintésével a pesti alsó rakparton keresztül érte el az Andrássy utat és a Városligetet, ahol a hagyományos bringaemeléssel ért véget. A felvonulást a magyar biciklis mozgalmat 11 éve támogató Hollandia nagykövete, René van Hell nyitotta meg.

Júniusban minden korábbinál nagyobb biciklis forgalmat mértek a fővárosi kerékpárutakon. A budai rakparton, a Hungária körúton és az Árpád hídon is napi rekordok dőltek. A trendeket követve a Kiskörúton, a Csepelre vezető Weiss Manfréd úton és az Árpád hídon is meg fog dőlni a havi biciklis rekordforgalom.
A biciklis forgalom növekedésének egyik oka lehet, hogy sokan kerékpárral kerülik el az útlezárásokat, de a koronavírus és a kerékpáros mozgalom által elért fejlesztések is motiválók lehetnek a korábban nem bringázóknak - írja a Magyar Kerékpárosklub, amelynek reprezentatív felmérése szerint a magyarok többsége szívesebben kerékpározna a hétköznapokban is, ha azt több kerékpársáv és kerékpárút építésével segítenék.

„Ma hajnalban a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet babamentő inkubátora újszülött elhelyezését jelezte kollégáinknak. Az újszülött fiú, 2800 g súlyú, az orvosi vizsgálatok alapján egészséges, gondos ápolásban, folyadékpótlásban és táplálásban részesül. Az egészségügyi dolgozók Nyári Martinnak nevezték el” - írja a kórház, ahol 2009 óta működik babamentő inkubátor. Martin a tizedik baba, akit elhelyeztek benne.
„Az édesanya egyetlen esetben sem jelentkezett utólag. Egészen újszülött és több napos baba is volt eddig közöttük. Legtöbbjük felöltöztetve érkezett, szinte mindig hajnalban.”
Az újszülöttmentő inkubátorok nyilvántartása szerint 36 ilyen működik az országban, megyénként egy-kettő, Budapesten négy, főleg nagy kórházak mellett.
A Családvédelmi Szolgálatok tájékoztatója szerint „az egészségügyi intézményeknél kihelyezett inkubátor egy komplex újszülöttmentő program része. Előfordulhat, hogy a válsághelyzetben lévő anyák és családok - különböző okok miatt - veszélyeztetve látják a gyermekük felnevelését, és ezért a gyermek újszülöttmentő inkubátorba történő elhelyezésével segítik a biztonságos élet esélyeit. Az inkubátorba helyezett gyermekek védett helyre kerülnek, ahol szakszerűen gondoskodnak róluk.”

A 2010-es évek elejétől több vita kísérte ezeket az inkubátorokat. Az ENSZ és az EU szakértői anyagai is kritizálták a gyakorlatot azért, mert így a babának később sincs esélye a szülei, a születési helye és ideje pontos megismerésére, vagy mert nehezen elérhetők a jellemzően megyeszékhelyeken felállított inkubátorok. Az ombudsman 2013-as jelentése többek között arra szólította fel a kormányt, hogy
Dr. Kemény János, a Heim Pál gyermekgyógyásza 2012-ben azt mondta: „Igyekszünk minél nagyobb nyilvánosságot szerezni a babamentő programnak, hogy minél szélesebb körben megismertessük az embereket az inkubátor lehetőségével, információt kapjanak róla, és később terjesszék azt. Ez egy utolsó előtti lehetőség azon édesanyák számára, akik félnek a krízisközpontokhoz fordulni segítségért – noha ott ellenőrzött körülmények között, legálisan történhet az örökbefogadás. Amíg azonban nincs más mód, – például anonim kórházi szülés – addig az inkubátorok kihelyezése indokolt és fontos, hiszen a kukánál mindenképpen jobb megoldást jelentenek.”

Megnyitották a 19. Múzeumok Éjszakája programsorozatot szombaton Budapesten, az eseményen kiosztották az Év Múzeuma díjakat is, az elismerést a nagy múzeumok kategóriában a Magyar Nemzeti Múzeum; a kis múzeumok kategóriában a Petőfi Irodalmi Múzeum sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeuma nyerte el - írja az MTI.
„Ebben az évben a fordulópont az esemény szlogenje. Szentivánéj napja a fordulópontról szól, hiszen ez a tavaszból a nyárba fordulás ideje. Idén, ezzel párhuzamosan vége a pandémiás időszaknak is, a múzeumok pedig készen állnak az újranyitással a látogatók fogadására, rengeteg munkát téve a megújulásba” - mondta Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a Ludwig Múzeumban tartott megnyitón levetített videóüzenetében.

Sölch Gellért helyettes államtitkár szerint kiemelt fontosságú az idei Múzeumok éjszakája, mert ez a koronavírus-járvány után az első olyan kulturális rendezvény, amely az egész országra kiterjed. Idén
Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt években már megközelítőleg 400 ezer látogató vett részt a Múzeumok éjszakáján, ezzel az ország legnagyobb kulturális eseménye volt.
A rendezvény honlapján külön kiemelik a gyerekprogramokat, illetve azt, hogy a múzeumokban általában jó hűvös van.

Ezzel a kiemelt mondattal kezdődik az MTI tudósítása:
„A pálosok életerejének titka a hit valóságteremtő erejében gyökerezik - mondta a pálosszentkúti felújított kolostorépület és kegyhely, a kibővített zarándokház, a petőfiszállási felújított kápolna és a megépült ásványvíz-palackozó üzem átadásán a Magyar Országgyűlés elnöke Petőfiszállás-Pálosszentkúton szombaton.”

A magyar történelem kilenc legjobb nemzeti konzultációja után nyakunkon a tizedik. Hasonlóan például a
című nemzeti konzultációkhoz, „a járvány utáni életről” szóló 2021-es nemzeti konzultációban is főszerepet kap
Soros György és a migráció.
A Magyarország kormányzati kommunikációjáért felelős államtitkár a Facebookon közölte: a kérdések többsége a gazdaság megerősítéséről, illetve a védekezéshez szükséges intézkedésekről szól, de - meglepetés! - Kovács Zoltán szerint
nem mehetnek el a migráció kérdése mellett sem.
Olyannyira nem mehetnek el mellette, hogy az államtitkár első körben csak ezeket, a
Soros Györgyre és a migrációra
vonatkozó három kérdést ismertette:
Nagy az izgalom szerte az országban: vajon mi lesz az eredmény? Megváltozott az emberek véleménye, vagy esetleg ugyanazt válaszolják, mint 2015-ben, 2017-ben kétszer, valamint az ugyanerről szóló országgyűlési, önkormányzati és európai választásokon?
Az elmúlt hat év nemzeti konzultációihoz képest az a kommunikációs fordulat tekinthető újdonságnak, hogy - Kovács államtitkár megfogalmazásában - „a migránsok megjelenése az európai határokon nagyon komoly közegészségügyi, járványügyi kockázatot is rejt. Hiszen ezek az emberek anélkül próbálják elérni céljaikat az Európai Unióban, hogy bármilyen egészségügyi ellenőrzésen átestek volna, és ismeretlen vírusvariánsokat hozhatnak a kontinensre.”
Három autó rongálódott meg, amikor kidőlt egy platánfa szombaton délután a Móricz Zsigmond körtéren - tájékoztatta a katasztrófavédelem az MTI-t. A tűzoltók a kárelhárítás során láncfűrésszel feldarabolták a 20 méteres platánfát.

A Magyar Kultúra Napja alkalmából megtisztelő elismerést kaptam Dr. Benkő Tibor honvédelmi minisztertől - tudatta a világgal L. Simon László.

A képen a háromszoros olimpiai bajnok tiszteletére elhelyezett emléktábla Reccóban 2021. június 25-én.
Az északnyugati Liguria tengerpartján, Genovától húsz kilométerre található kisvárosban 1913-ban alapított Pro Recco klub az olasz vízilabdasport uralkodó csapataként ismert, amely az idén a Ferencvárostól hódította vissza a Bajnokok Ligájáért járó trófeát.
A Pro Recco egykori és jelenlegi magyar játékosai családtagnak számítanak a városban, fényképeik a helyi éttermek falait díszítik - írja az MTI. A város több utcáját is sportolókról nevezték el.
Recco díszpolgára, Benedek Tibor 2001 és 2004, valamint 2007 és 2014 között játszott az olasz csapatban. Halálakor a Pro Recco uszodaépülete falára felírták a sportoló szívbe zárt nevét a csapat színeivel, ami azóta is ott látható. A pénteken felavatott tábla a Pro Recco uszodájával szemközti sziklafalon kapott helyet, az onnan induló lépcsősoros sétányt nevezték el az elhunyt sportolóról.

Ahogy számos más területen, a gyerekmolesztálás a kezdetektől problémát jelentett a katolikus egyházban is. A kilencvenes évektől egyre több extrém esetről jött hír, a kétezres évekre világossá vált, hogy a visszaélések és azok eltussolása világszintű probléma, a 2010-es évek pedig már egyre inkább az átfogó kutatások és az ezekre támaszkodó, újabb és újabb megoldási javaslatok jegyében teltek.
A tisztánlátás és a megtisztulás alapjai azok a nagy vizsgálatok, amelyeket egy-egy állam vagy helyi egyház kezdeményezett, és a zaklatással vádolt papok nagy számával sokkolták a közvéleményt:
Fent azokat az eljárásokat emeltem ki, amelyek az ún. püspöki konferenciák, vagyis egy adott ország legfelsőbb katolikus testülete rendelésére és együttműködésével születtek. Ilyen volt még például a skót jelentés is, de Írországban és Ausztráliában például az állam lépett; számos helyen egy-egy püspökség készített alapos háttéranyagot, és bizony olyan is megesett, hogy a pápa - akár II. János Pál, akár Ferenc - személyesen adott utasítást a visszaélések intézményi vagy országos szintű feltárására.

Ez csak egy része a folyamatban lévő vagy már publikált vizsgálatoknak, amelyek sokféle módszertannal, időtávval és céllal készültek. A legtöbbjük az elmúlt 30-60 év belső egyházi feljegyzéseire támaszkodik. Szinte mindegyiket érték heves kritikák az áldozatok részéről, például azért, mert nem publikálták az igazolt elkövetők nevét sem, vagy mert nem tették egyértelművé, hogy ezek a szörnyű számok is csak a töredékei a valóságnak. Keserű viták folynak arról, milyen adatokat kell átadnia az egyháznak, vagy hogy kik lehetnek a vizsgálóbizottságok tagjai, mekkora arányban kell katolikus vagy egyházközeli embereket felkérni.
De minden vitán túl: az áldozatok és az oknyomozó újságírók munkája mellett ezek az egyházi részvétellel készült nagy kutatások termelték ki azt a tényanyagot, amely alapján el lehetett kezdeni a beszélgetést, ki lehetett dolgozni eljárásrendeket, meg lehetett hozni egyházi és világi törvényeket. Maguk a jelentések is sokféle és jól átgondolt javaslatcsomagokat tartalmaznak.
Magyarországon egyelőre ott tartunk, hogy a kormány egy trollhoz méltó válasszal utasította el az ötletet, amiről a püspöki konferencia nem nyilatkozik, és amit katolikus vezetők nem látnak megvalósíthatónak.
Amikor két éve, az egyházon belüli gyerekmolesztálási ügyekről induló cikksorozat előtt megkérdeztem a Miniszterelnökséget és az egyházügyi államtitkárt, egyszerűen nem válaszoltak. Akkoriban rajtam kívül nagyjából senki nem is beszélt ilyen vizsgálatok szükségletéről. Néhány hónapnyi kutakodással annyit sikerült összeszedni, hogy Magyarországon sem egy-két eset volt, hanem eljárásból is húsznál több ismert. Ez persze még lakosságarányosan is messze van a fenti számoktól, aminek aligha az az oka, hogy Magyarországon valamiért a papok töredéke tett ilyet, mondjuk, Lengyelországhoz vagy Ausztráliához képest. Ahogy azt a pannonhalmi főapát visszafogottan megfogalmazta: „azt nem hiszem, hogy teljesen más jellegű nép lennénk, mint az összes többi”.
Az első kormánypárti reakció a felvetésre két évvel később, idén márciusban érkezett, amikor beküldtem kérdésként az online kormányinfóra, hogy felmerült-e a kormányban ilyen vizsgálatok szükségessége. A körülményeket azért hangsúlyozom, mert Gulyás Gergely miniszternek így volt ideje felkészülni, és maga döntötte el, hogy akar-e válaszolni. Akart, méghozzá azt, hogy három liberális véleményvezér szerinte évekkel ezelőtt mentegette a pedofilokat, nekik bocsánatot kell kérniük, más teendő nincs. (Tényleg ezt mondta.)

A kérdés az elmúlt hetekben azért került politikai szintre, mert egyes ellenzéki politikusok, úgymond,
a papokkal akartak visszavágni a melegekért,
vagyis errefelé akarták tolni a pedofiltörvényről szóló „vitát”. A Párbeszéd és a DK törvényjavaslatai tartalmaznak irreális elemeket, például a gyónási titok eltörléséről, de a többségükön érdemes elgondolkozni - még ha a megszavazásukra ezekkel a kormánypártokkal nincs is esély.
Tordai Bencéék például úgy módosítanák a vallási közösségek jogállásáról szóló törvényt, hogy az egyházi személyeknek jelenteniük kelljen a hatóságoknak azt is, ha munkájuk során jut tudomásukra egy kiskorú sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmény. Szintén előírnák, hogy a vallási közösségeknek legyen belső szabályzata az abúzusok kivizsgálására - ezeken egyébként nagy erőkkel dolgoznak sok iskolában, máshol pedig már évek óta használják.
Vadai Ágnesék javaslatai szerint pedig ez is belekerülne a „pedofiltörvénybe”: „Az Országgyűlés felkéri a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát, hogy e törvény hatályba lépését követő 15 napon belül indított átfogó, belső vizsgálatában tárja fel a katolikus egyházon belül a kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális visszaéléseket. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a vizsgálat eredményét e törvény hatályba lépését követő hatodik hónap utolsó napjáig jelentésében nyilvánosságra hozza.”
A DK gondolkodásának irányát jól mutatja, hogy a katolikus egyház felé támasztott számtalan igény mellett, mintegy mellékesen, egyetlen bekezdésben elintézné az egész gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszer átvilágítását. Ami alighanem történelmi lépés lenne, de ez nem az a munka, amit hat hónap alatt, a katolikus vizsgálattal párhuzamosan kellene lefolytatni.
Megkérdeztem a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát, mit gondolnak a hét közepén kiadott ellenzéki sajtóközleményekről, benyújtott törvényjavaslatokról, van-e esetleg olyan részlet bennük, amelyeken elgondolkoznának.
„A szerdai bejelentéssel kapcsolatban továbbra is az az álláspontunk, hogy semmilyen politikai provokációra nem kívánunk reagálni”
- írta a püspöki kar sajtószolgálata. Rákérdeztem arra is, hogy a Demokratikus Koalíció megígérte: „pedofilellenes törvényjavaslatát a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának is eljuttatja, egyben konzultációt kezdeményez arról, hogy az Országgyűlés milyen törvényjavaslattal segítse elő a katolikus egyház megtisztulását, amelyet Ferenc pápa is követel.” A püspöki kar erre azt írta, hogy a törvényjavaslatokról a sajtóból értesült, „ezekkel kapcsolatban az MKPK Titkárságára az előterjesztők részéről semmilyen megkeresés nem érkezett.”

Mit gondolnak arról a felvetésről, hogy Magyarországon is indíthatna a püspöki konferencia átfogó vizsgálatokat, mint számos külföldi országban? - tettem fel a harmadik kérdést, amire viszont csak egy korábbi közleményt küldtek, amiben nincs szó az átfogó vizsgálatokról. Egy szerencsés véletlen kellett hozzá, hogy valamilyen válaszokat mégis kapjak.
Szerda délután megírtam az ellenzéki javaslatokról a cikket, aztán beültem egy katolikus gyermekvédelmi tanácskozásra.
A résztvevők közül sem mindenki értette, miért tartják meg most ezt a rendezvényt, hiszen nem sok újdonság hangzott el, és a szervezés során azt sem sikerült tisztázni, hogy ez akkor egy szakmai konferencia vagy sajtótájékoztató. Újságírók nem nagyon voltak ugyanis, szinte mindenhol ezt az előre megírt szöveget másolták be, az MTI-ben is. Szakmai szempontból ugyanakkor nem sok újdonság hangzott el, a katolikus egyház intézményeiben ugyanis évek óta elhivatott gyermekvédelmi munka folyik. A szerdai előadók például szinte mind részei a szerzetesrendek szakemberei által idén elindított, öt évre tervezett Emberi méltóság projektnek, amelynek összefoglalója demonstrálja, milyen összetett gondolkodás folyik a háttérben.

Ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott most az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye is, tulajdonképpen ez volt a hírértékű esemény. Erdő Péter bíboros viszonya ugyanis, hát, legalább is ellentmondásos a gyerekmolesztálási ügyek feltárásához, miközben a prímás hozzáállása az egész egyházi rendszert befolyásolja. Ezért is volt nagy lépés, amikor Pető Attila februári kiállása után a bíboros bejelentette:
Ez a bizonyos felelős, Gájer László volt a szerdai tanácskozás kitalálója és fő előadója. Hivatalosan nem állt ugyan az asztalnál ülő szakemberek fölött, de a hierarchikus katolikus kultúrában sokat számít, hogy egy papról van szó, a bíboros kijelölt emberéről, korábbi érseki titkárról, a Pázmány tanszékvezetőjéről. Gájer korábban politikailag is mert élesebbeket mondani, a gyerekmolesztálási ügyek értelmezésekor pedig nyíltan kritizálta a püspöki kar elnökét, sőt Benedek pápát is. Több érintettől, szerzetesektől, szakembertől és áldozattól hallottam, hogy sokat várnak tőle.
Előadásában nem csak az elmúlt húsz év gyermekvédelmi mérföldkövein ugrált végig, hanem elmondott egy személyes történetet arról, hogy a saját családjában is volt olyan, aki gyanakvással kezdett el nézni rá a pedofil papokról folyamatosan érkező hírek hatására.

A hosszúra nyúlt előadássorozat végén néhány kérdést is fel lehetett tenni, itt tudtam felvetni, miért nincs tervben Magyarországon egyházi vizsgálat. Gájer is érezte, hogy erre elsősorban neki kellene válaszolnia, bár azt későbbi levelezésünk során - amiből idézek is - hangsúlyozta, hogy nem a Magyar Katolikus Egyház nevében szólt, hanem egy szakmai fórumon fejtette ki a véleményét. Ezzel együtt ez - és a következő hozzászólás - az első részletes katolikus vélemények a magyarországi vizsgálatok hiányáról.
Gájer onnan indult ki, hogy a szoros értelemben vett szexuális visszaéléseket érintő eljárások titkosak, a Vatikán és az egyes egyházmegyék között zajlanak, teljes adatsor a Vatikánból kérhető. „Az országos statisztika elkészítésére szakemberek véleménye szerint nincs metrikánk: nem lehet megmondani, hogy mi alapján számoljuk az eseteket: rendőrségi ügy lett belőle? Polgári büntetőítélet született? Vagy egyszerűen csak bejelentést tettek? Valaki ellen egyházi vizsgálat indult? Mivel nem csak a szoros értelemben vett szexuális visszaéléseket vizsgáljuk, így különösen nehéz meghatározni a statisztika elkészítésének módját. Szakembereink egyszerűen szakmaiatlannak neveztek egy úgynevezett statisztika elkészítésére irányuló igényt, mert az nem az áldozatokat szolgálja, hanem a közvéleményt terheli csupán.”
Gájer személy szerint nem tartaná sem hasznosnak, sem megnyugtatónak egy bizonyos - vitatható - szempontrendszer alapján elkészített statisztika erőltetését.
„Az áldozatok tudnak bennünket segíteni: akkor, ha megszólalnak, ha bejelentést tesznek. Mi ehhez elfogadó közeget igyekszünk biztosítani, a személyes törődés és figyelem légkörében fogadjuk az esetleges sértetteket.” A gyermekvédelmi felelős a magyar közegben ritka módon nem csak a rendőrségi feljelentésben látja a megoldást, hanem kifejezetten kéri az áldozatokat, hogy forduljanak hozzájuk: „tegyenek bejelentést az őket ért sérelemről a mi fórumainkon”. Gájer arra is figyelmeztet, hogy „a gyermekek bántalmazása, az ellenük elkövetett visszaélés olyan jellegű bűn és bűncselekmény, amelynek a feltárásához elengedhetetlen az áldozatok és szüleik közreműködése. Rettenetesen nehéz áttörni a hallgatás falait, miközben minden vizsgálat erre az egyetlen bizonyítékra épül. Személyes tapasztalataink azt mutatják, hogy az áldozatok vagy azok szülei sokszor nem vállalják az ezzel járó nehézségeket, olykor azért, mert az egyház jóhírét akarják megvédeni a bűnösök cselekedeteitől.”

Ezek után visszakérdeztem: ha elfogadjuk Gájer lényegi állításait, akkor mi a magyarázat arra, hogy a legkülönbözőbb országokban az elmúlt húsz évben egymást egymást érték a vizsgálatok, amelyek hatására nem csak megsokszorozódott a tudásunk, de az áldozatok is tömegével álltak elő és buktatták le az elkövetőket?
Ezúttal Rubovszky Rita, a rendezvény házigazdája, a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont főigazgatója válaszolt - Gájer utóbb külön kiemelte, mennyire „értékesnek” tartotta a hozzászólását. A korábban a Fidesznél is megfordult, de a Hungarofest éléről az Orbán-kormány idején eltávolított Rubovszky a rendezvényen azt mondta, hogy nálunk azért nem indul a külföldiekhez hasonló vizsgálat,
„mert máshol tartanak ezek a társadalmak.”
„A katolikus egyházon nem lehet számon kérni a demokrácia és intézményrendszere iráni bizalomnak azokat az évtizedeit, amelyek máshol előbb elkezdődtek” - mondta a kérdésemre. „Akkor fogja a nagyon súlyos bántalmazást bejelenteni bárki, akkor jutunk el bármilyen statisztikához, ha kultúraváltás történik. Ebben az országban még ehhez kell 15 év, és amikor már öregek leszünk, akkor lesz statisztika, és ön is boldog lesz.”

A szexuális visszaélést elkövető egyházi személyek - elsősorban katolikus papok - szigorúbb büntetése érdekében szinte egyszerre nyújtott be hasonló, de nem megegyező törvényjavaslatot a DK és a Párbeszéd. Tették ezt egy nappal azután, hogy a kormánypártok és a Jobbik megszavazták a pedofíliát és homoszexualitást összemosó törvényt.
Ez ugyanúgy elfogadhatatlan, mint a pedofília és a katolikus egyház összemosása - mondta a 444-nek Vadai Ágnes. A DK politikusa ugyanakkor a sajtótájékoztatóján úgy vezette fel a javaslatot, hogy „a Fidesz propagandacélú és a szexuális kisebbségeket sértő törvényének elfogadása után a DK ma egy valódi pedofilellenes törvényt nyújt be a parlamenthez, amely feltárná az egyházon belüli pedofil bűncselekményeket.” A Párbeszéd mai sajtóközleménye pedig úgy érvel: „Az egyházak, illetve az egyházi személyek speciális jellege - a napvilágra került ügyekből, illetve azok kezeléséből is kiindulva - elengedhetetlenné teszi speciális szabályozás bevezetését.”
A Szabó Tímea és Tordai Bence által már két hete benyújtott törvényjavaslat leszögezi, hogy „a pedofil ügyek más egyházakat is érintenek, de az elmúlt években a katolikus egyházról derült ki a legtöbb ilyen ügy, emiatt emeljük ki a módosító javaslatunk indoklásában ezen egyházat.”
A Párbeszéd a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvényt módosítaná úgy, hogy
az egyházi személyek se mentesülhessenek a bejelentési kötelezettség alól ilyen ügyekben.
Így módosulna a törvény, dőlttel az új betoldás: „(2) Az egyházi személy a hitéleti szolgálata során tudomására jutott, személyiségi jogot érintő információkat – a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett, a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményre vonatkozó információk kivételével – nem köteles állami hatóság tudomására hozni.”
Az egyházi személy a hitéleti szolgálata során tudomására jutott, személyiségi jogot érintő információkat nem köteles állami hatóság tudomására hozni - olvasható a javaslat indoklásában. „E titoktartási kötelezettség jelenleg sem korlátlan, célszerű azonban tovább szűkíteni oly módon, hogy az ne terjedjen ki a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett, a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményre vonatkozó információkra.”
A gyónási titkokra mindjárt visszatérünk a DK-nál, de addig is egy további párbeszédes javaslat: „Az ismertté vált esetek egyházon belüli kezelése elengedhetetlenné teszi annak előírását, hogy a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek belső szabályzatot fogadjanak el a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények megelőzése, az azokkal összefüggő bejelentések elintézése, valamint azok sértettjeinek segítése tárgyában, valamint annak előírását is, hogy e szabályzatot, valamint a bejelentések elintézésének eljárásrendjét közérthető megfogalmazásban a vallási közösség honlapján közzé kelljen tenni. E kötelezettség előírásával biztosítható a sértettek jogainak érvényesülése, valamint a kellő transzparencia megteremtése.”
Az elmúlt hónapokban több eset is napvilágot látott, amelyben egyházi személyek követtek el gyermekek elleni szexuális bűncselekményeket, következmények nélkül: a mai napig szabadlábon vannak, maradhattak az egyházban, sőt fiatalokkal, gyerekekkel is foglalkozhatnak - érvelt Vadai, miközben valójában sokkal régebb óta kerülnek elő ilyen esetek, és volt olyan, amelynek lett jogi következménye.
A Demokratikus Koalíció pedofilellenes törvényjavaslata értelmében, idézem a közleményüket:
Kérdésemre Vadai azt mondta: itt arra gondoltak, hogy a pedofiltörvény nevesít helyzeteket és foglalkozásokat, mint például az állatkert és a strand, ahol nem dolgozhat elítélt ember. Ehhez tennék hozzá a hittanórákat és a templomokat.
Amikor felvetem Vadainak, hogy nem nagyon van olyan ország, ahol a gyónási titok feloldására köteleznének katolikus papokat, a képviselő sem tud ilyen példát említeni. Azt is megemlítem neki, hogy a szembenézésben általa is példának tekintett Ferenc pápa is mereven ellenzi ezt, mire Vadai hangsúlyozza, hogy ők nyitottak a párbeszédre, és el tudják képzelni, hogy van más megoldás. A Demokratikus Koalíció pedofilellenes törvényjavaslatát a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának is eljuttatja, egyben konzultációt kezdeményez arról, hogy az Országgyűlés milyen törvényjavaslattal segítse elő a katolikus egyház megtisztulását, amelyet Ferenc pápa is követel.
A törvényjavaslat azóta felkerült szövegéből egyértelmű, hogy a DK nem azt írná elő, hogy két hét alatt zavarják le a vizsgálatot, hanem hogy ennyi idő alatt induljon el belső vizsgálat, amelynek eredményét fél éven belül kell nyilvánosságra hozni. Az indoklásban az is szerepel, hogy nem csak az egyházi közegben akarnak tényfeltárást:
„A javaslat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményeket érintően is kezdeményezi vizsgálat lefolytatását.”
Alapos múltfeltáró vizsgálatokra valóban nagy szükség lenne egyházon belül és kívül, de ezektől Gulyás Gergely nemrég elzárkózott.

„Nagyon gonosz az a politika, amely a közbeszéd uralása miatt képes feláldozni gyerekek életét” - mondta a kormánypárti törvényjavaslatról az Amnesty International Magyarország igazgatója. „A kormány ezt úgy keretezi, mint pedofilellenes törvény, de ahhoz ugye semmi köze nincsen. Kísértetiesen hasonlít ez a retorika arra, amikor a menekültekre azt mondták, hogy terrorista” - folytatta kérdésünkre Vig Dávid. A Budapest Pride és más jogvédő szervezetek szerint
„a szólásszabadságot és a gyermekjogokat is súlyosan korlátozná a Fidesz egy új, az orosz propagandatörvényre hasonlító javaslattal, amivel betiltaná az iskolai LMBTQI témájú oktatási programokat és társadalmi célú reklámokat.”
Ennyiből is látható, milyen indulatokat kavar ez az új javaslat, amiből könnyen lehet az előttünk álló hónapok egyik fő kampánytémája. De hogyan jutottunk idáig?
Amikor a Kaleta-ügy kikényszerítette, hogy a kormány lépjen fel szigorúbban a gyerekek elleni szexuális visszaélések ellen, majdnem egy évig szöszöltek a törvényjavaslattal, és gondoskodtak róla, hogy kampánycélokra is fel tudják használni. Az ellenzék azonban ezúttal nem harapott rá a csalira, és még a Fidesznél is szigorúbb pedofilellenes szankciókat, illetve hatékonyabb áldozatvédelmet követelt. Utóbbi lépés szükségessége a civil szervezetek és a független média közleményeiben merült fel, de a kormánypártok kivételes módon meg is ígérték, hogy törvényt hoznak róla szeptemberben. Úgy tűnt, hogy a megoldás felé halad a kérdés.
Aztán benyújtottak egy rakás módosítót az elvileg hónapok óta csiszolgatott törvényükhöz, és ezt a törvényalkotási bizottság kormánypárti többsége csütörtökön meg is szavazta. Az előterjesztésről jövő héten dönt a parlament.

A „pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról” szóló törvénybe eleve belerakták, hogy az anya nő, az apa férfi, de ezt az elég nyilvánvalóan üres provokációt az ellenzék nagyrészt elengedte a füle mellett.
A módosítók viszont már egész másról szólnak, és ezeknek abszolút lesz gyakorlati következményük.
A javaslat olvasható a parlament honlapján, de inkább átadom a szót az MTI tudósítójának, mert ezt a szöveget is érdemes lenne kifüggeszteni valahová "Magyarország 2021" címmel, de addig is alaposan tanulmányozni:
„A változtatás kimondja, hogy az iskolai szexuális felvilágosítás nem irányulhat a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére.
A módosítás célja még, hogy gyermekeknek szexuális felvilágosító foglalkozásokat az intézmény pedagógusain kívül csak olyan személyek, szervezetek tarthassanak, amelyek szerepelnek egy hivatalos, folyamatosan frissülő nyilvántartásban. Ennek részletszabályait az emberi erőforrások minisztere dolgozza ki rendeletben.
A javaslat a szabályok megsértésére szabálysértési felelősséget ró mind az intézményvezetőre, mind a foglalkozást tartóra.
A módosítás indoklása szerint a megkérdőjelezhető szakmai hitelességű és több esetben speciális szexuális irányultság képviseletére létrehozott szervezetek által tartott foglalkozásokat szabályoznák. »Egyes szervezetek képviselői ezeken a foglalkozásokon a hátrányos megkülönböztetés elleni felvilágosító tevékenység keretében érzékenyítő programnak nevezett tevékenységgel kívánják befolyásolni a gyermekek szexuális fejlődését, amivel súlyos károkat okozhatnak a gyermekek fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődésében« - olvasható az indoklásban.
Egy másik módosítás kimondja, hogy az állam gyermekvédelmi rendszerben is védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát.
Azt is rögzíti, hogy tizennyolc év alatti fiatal számára tilos elérhetővé tenni pornográf tartalmakat, a szexualitás öncélú bemutatását, valamint olyat, ami a születési nemnek megfelelő önazonosságtól eltérést, annak megváltoztatását vagy a homoszexualitást népszerűsíti. Ugyanez a szabály vonatkozik a reklámokra is.
A jövőben a tévék is csak tizennyolc év felettieknek ajánlhatják az ilyen tartamú filmeket, műsorokat, a Médiatanács pedig köteles lesz kérni azon tagállam intézkedését, amelynek joghatósága alá tartozik a szabályt megsértő médiaszolgáltató.
Arató Gergely (DK) szerint ostoba és homofób szabályokat szavazott meg a kormánytöbbség; középkori cenzúrához hasonlította a módosításokat. Demeter Márta, a testület LMP-s alelnöke azt kifogásolta, hogy az előerjesztés továbbra sem tekinti sértettnek azokat a gyermekeket, akik gyermekpornográf felvételeken szerepelnek.
Az előterjesztőket képviselő Selmeczi Gabriella (Fidesz) elmondta: a gyermekpornográf felvételekkel kapcsolatos bűnelkövetőket akkor is el kell ítélni, ha nem lelhető fel a felvételen szereplő gyermek, például azért, mert a világ túloldalán él. Visszautasította a homofóbiával kapcsolatos megjegyzést, és leszögezte: az igazi liberalizmus az, ha a gyermekeket 18 éves korukig békén hagyják a szexuális irányultságukat érintő kérdésekkel.”
Az előterjesztést az Amnesty mellett a melegek jogvédelmével is foglalkozó szervezetek közös nyilatkozatban bírálták. A Budapest Pride, a Háttér Társaság, a Labrisz Leszbikus Egyesület és a Prizma Transznemű Közösség többek között azt írja:
„Most az orosz mintán alapuló, Európában példa nélküli propagandatörvényt vezetne be a Fidesz: a melegség vagy a transzneműség megjelenítését tiltanák meg az iskolákban és társadalmi célú reklámokban 18 éven aluliaknak. Pedig a melegség, biszexualitás vagy transzneműség nem az illető 18. születésnapján lapul ajándékpapírban: a szexuális irányultság és nemi identitás minden személy természetes tulajdonsága. Ez a lépés veszélyezteti az LMBTQI fiatalok lelki egészségét, és megakadályozza, hogy kellő időben, prevenciós céllal jussanak információhoz és affirmatív támogatáshoz. Nekik is joguk van megkapni a személyiségük teljes kibontakoztatásához szükséges oktatást, nevelést: beleértve a szexuális edukációt és családi életre nevelést is. Ahogyan az EJEB is hangsúlyozta: az ilyen jogszabályok csak erősítik az előítéleteket és a homofóbiát, ami pedig összeegyeztethetetlen a demokratikus társadalmak értékeivel. Az iskolai zaklatásnak is jobban ki lesznek téve, pedig a Sokszínűség Oktatási Munkacsoport 2020-as felmérése szerint a válaszadó tanárok több mint fele tapasztalt a diákjai között LMBTQI emberekkel kapcsolatos előítéletes megnyilvánulásokat. Ezek a sztereotípiák épp olyan érzékenyítő, informatív képzésekkel enyhíthetők, amelyeket a kormány betiltana.”

A kiközösítés, a bullying nincs a gyerek valós nemi identitásához kötve, egyszerűen mondva: olyan gyerekeket is buzizni és verni fognak a felfokozott közhangulatban, akik amúgy nem melegek.
„Május közepén Budapesten egy 13 éves fiú azért oltotta ki saját életét, mert környezete kiközösítette melegsége miatt. Az új törvényjavaslat tovább mérgezné a közvéleményt”
- írják a jogvédők, akik emlékeztetnek: az LMBTQI fiatalok túlnyomó részben azért követnek el öngyilkosságot, mert kilátástalannak gondolják a helyzetüket: a családon belül, oktatásban, kortársi vagy vallási közösségükben tapasztalt kirekesztést és zaklatást elviselhetetlennek tartják.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2017-ben már kimondta, hogy jogsértő az orosz propagandatörvény: megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének a véleménynyilvánítás szabadságáról, illetve a megkülönböztetés tilalmáról szóló cikkelyét. Kínában kényszermunkatáborba vetik az LMBTQI közösség tagjait, de ami azt illeti, az ujgurokat, a keresztényeket és mindenki mást is, aki nem tetszik az állampártnak - olvasható a közös közleményben.
„A magyar állam most arra készül, hogy fokozza az LMBTQI fiatalok szenvedését, hasonlóan azokhoz az autokratikus berendezkedésű államokhoz, amelyekkel a kormány egyre barátibb viszonyt ápol.”
A 444 kérdésére az amnestys Vig Dávid azt mondta, hogy bár szerinte a javaslat nincs rendben se a magyar, se az uniós jog alapján, de ez csak évek múlva derül ki, a törvény addig nagyon sok kárt tud okozni.

Meglepetésvendégként megjelent Orbán Viktor a kormányinfón, és így a kijelölt fő téma, a családok adó-visszatérítése mellett reagálhatott olyasmikre is, mint a Balkán újrafelosztása, a pápa keresztényellenessége, pockok és pofonok, Habony és Tibocz. Mindezt élőben közvetítettük.
Mindezzel együtt különleges pillanat ez lapunk életében: két és fél év várakozás után élőben kérdezhettük a miniszterelnököt.
(Orbán Viktor elvileg évente egyszer tart rendes sajtótájékoztatót, ami olyan, amilyen, de tavaly a 444-et itt sem engedték kérdezni. Amikor pedig két éve véletlenül összefutottunk Orbánnal a szerkesztőség előtt, így jártunk.)
Számos probléma megtárgyalása elől kitért a kormányfő, de azok is tanulságos megnyilvánulások voltak, miközben volt olyan fontos kérdés, amire érdemben reagált.
Először a világszinten is kiemelkedőnek számító halálozási arányról kérdezte a miniszterelnököt Haszán Zoltán. A folyamatos sikerpropagandát folytató miniszterelnök („Legyőztük a járványt”) egy újságíróval szemben már vonakodott méltatni a kormány járványkezelési teljesítményét: „mi magunkat nem jó, ha vizsgáljuk”, ezt „meghagynám a szakembereknek, statisztikusoknak és tudósoknak” - mondta Orbán arra, hogy esetleg hibáztak-e bármiben.
Amikor viszont már-már az önkritika határáig merészkedett a miniszterelnök, a járványkezelés esetleges hiányosságai mellett az egész magyar társadalom felelősségét firtatta. Kollégánk felvetésére, miszerint Ausztriában 10 ezren haltak meg a járvány miatt, míg itthon 30 ezren, ezt válaszolta ugyanis:
„Szerintem ez nagyon fontos kérdés. Az Akadémia elnökével és néhány kisebb tudóscsoporttal is beszéltem róla, és kértem őket, hogy készítsenek egy elemzést: mi az oka annak, hogy a magyar társadalom láthatóan sérülékenyebb, mint mások. Mit kell másképpen csinálni, mire kell inkább figyelni?”
Érdemes elolvasni Szurovecz Illés lefegyverzően részletes cikkét arról, hogy mióta rosszul festenek a covidos halálozási adatok, a kormány azt üzeni: nem érdemes összehasonlítani magunkat más országokkal, hiszen nem egyformán számolunk. Az egészségügyért felelős miniszter pedig kerek-perec kijelentette, hogy végig tökéletesen kezelték a járványt.
Csak ehhez képest, de ehhez képest feltétlenül előrelépés, hogy Orbán most azt mondta: a közvetkező járvány idején
„fölkészültebben ennél jobb teljesítményt kell nyújtania az egész országnak”.
Orbán többször elismételte, hogy a többlethalálozást tekintve az „európai középmezőnyben vagyunk”. Ez újabb jelentős távolodás az egy éve tolt sikerpropagandától, ami „Európa legjobb védekezéséről” beszél, de arra már nem reagált Orbán, hogy az a bizonyos középmezőny tavalyra volt igaz, a különösen durva idei harmadik hullámra nem. (Áprilisban 40 százalékkal többen haltak meg Magyarországon a KSH adatai szerint, mint 2020-ban.)
Orbán azt mondta, lassúnak találja, hogy 2022 második felében lesz saját oltóanyagunk, addig lesz olyan helyzet, hogy a készleten lévő vakcinamennyiség lejár. Az átmenet alatt hogyan oldjuk meg a vakcinabeszerzést? – kérdeztük. Orbán szerint az időtáv tolódik, először 6 hónapra ígértek védettséget, de már 8-ról van szó, és szerinte lesz az több is. Orbán azt mondta, még 5 millió AstraZenecát, Modernából 1 milliót, Pfizerből 6,1 milliót várunk, egyedül az orosz vakcina fut ki hamarosan. Normális készletgazdálkodással ennek elégnek kell addig lennie – mondta Orbán.
Korábban azt mondta, hogy 6-7 millió beoltottnál kellene járnunk mostanra. Ezt a célt mintha elengedte volna a kormány, de mi lesz a 3 millió be nem oltott felnőttel? Mi a terv? - kérdeztük. Mindenkit kérünk, hogy oltassa be magát, de a kérésnél többet tenni nem tudunk - jött a válasz. A kormány megvizsgálta a kötelező oltás lehetőségét, de elvetette. Más ösztönzőkről nem ejtett szót.

Megint nem engedték be a Direkt36 oknyomozó portált Orbán Viktor rendhagyó sajtótájékoztatójára. „Nem először fordul elő, hogy kizárnak bennünket, pedig kollégánk ezúttal is időben regisztrált az eseményre” - tették hozzá.
Wirth Zsuzsanna az Antall József Tudásközpont költekezéséről szeretett volna kérdéseket feltenni, különösen arról, hogy ebben milyen szerepet játszott a Miniszterelnökség. Addig is, amíg válaszokat kap, olvassák el ezt a remek cikket, ami a 444-en is megjelent:
Nem járt szerencsével a Magyar Hang tudósítója sem. Nekik sikerült megkérdezniük a miniszterelnököt, hogy miért nem engedik be őket, amire Orbán némi viccelődés után azt válaszolta:
„sajttájokat nem én szervezem, én csak beszélek”.
Frissítés: cikkünk megjelenése után a Hócipő fotósa is jelezte, hogy indoklás nélkül nem engedték be, pedig időben regisztrált. „Hiába mutogattuk mi pórul járt sajtósok a telefonunkon az időben elküldött regisztrációs e-mailünket, sajnos nem jártunk sikerrel.”

A 2006-os őszi rendőri fellépések következtében megsérült 53 ember kap kártérítést a kormánytól - közölte az igazságügyi miniszter szombaton a Facebook-oldalán.
„2006 őszén egy egész nemzet lelkét sebezte meg az az esztelen erőszakosság, mely során az akkori kormányzat ahelyett, hogy felelt volna saját bűneiért és mulasztásaiért, inkább az embereket büntette gumibottal” - írta Varga Judit, és kiemelte, hogy a 2006. szeptember 19. és 22. között, valamint 2006. október 23-án történt rendőri fellépések következtében sérelmet szenvedett emberek és a rendőrattakok áldozatai közül még mindig vannak, akik az események után 15 évvel sem kaptak kártérítést.
„Ezért a magyar kormány a korábbi kártérítéseknek megfelelő, 862 euró kártérítési összeget ajánlja fel annak az 53 áldozatnak, akiknek alapvető jogait a Gyurcsány-kormány lábbal tiporta és a mai napig nem kapták meg az őket megillető jóvátételt” - idézi az MTI.
A Fidesz 11. éve kormányoz, de nem véletlenül most jut eszükbe ez az ötlet: a 2006-os rendőri túlkapásokat a kampány kiemelt témájává tették, és a választásokig napirenden is tervezik tartani, a kampányidőszakra dokumentum- és játékfilm is készül róla.

A magyar közmédia központi híroldala is beszámolt a mai tüntetésről, ami hosszú hónapok után az első nagy politikai megmozdulás volt, és a járványügyi körülményeskedés ellenére ezreket vonzott a Kossuth térre.
A lenti képernyőkép 20.15-kor készült, eddigre már nagyjából az összes független hírportál, de még néhány kormánypárti oldal is órák óta tudósított róla. A hirado.hu címlapján ez volt a helyzet:

Megoldás: a képkivágás bal alsó sarkában Schanda államtitkár hisztériakeltésnek nevezi a tüntetést, a Fudanhoz kapcsolódó utcaneveket pedig Kínai Népköztársaság külügyi szóvivője becsmérli. A tüntetés két szónokáról is felfért egy kép a jobb alsó sarokba, igaz, hogy a cikk egy sokkal fontosabb témát dolgoz fel.

Tanulságos olvasmány a Batthyány Lajos Alapítvány éves beszámolója, amelyre a K-Monitor hívta fel a figyelmet. A korrucióellenes szervezet azt írta:
„Az élet körforgása: a Rogán-féle Kabinetiroda több, mint 3 milliárdot ad egy Alapítványnak, akik aztán továbbosztanak több, mint 700 milliót az Alapjogokért Központ mögött álló Kft.-nek. Akik aztán elmondják a TV-ben, hogy mennyire jó munkát végez a Kormány. Mindezt az adónkból.”

A 3,5 milliárdos kormányzati juttatás tételei közül az Alapjogokért Központ - és az azt működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. - támogatása nem újdonság, van mellette azonban egy tökéletesen ismeretlen kft is: az Apriori Cultura.
Ennek tulajdonosa-ügyvezetője a cégjegyzék szerint Szalai Zoltán, a többszáz milliárd forintnyi közpénzt magába olvasztó, elképesztő ingatlanbirodalmat építő Mathias Corvinus Collegium főigazgatója. Az MCC-ra zúduló, elapadhatatlannak tűnő pénzesőhöz képest nem nagy tétel, de
egy kávézó támogatására meglehetősen nagyvonalú a Batthyány Alapítvány által kiutalt 600 millió forint.
Persze igen könnyen elképzelhető, hogy máshova is jutott az Apriori Culturának kiutalt támogatásból, de a cég egyetlen látható tevékenysége a Scruton nevű belvárosi kávézó és „közösség”.
Ami arról nevezetes, hogy rendszeresen szolgál díszletként különböző kormánypárti médiumok műsoraihoz, illetve hogy
a magyar kormány arcai gyakorlatilag influenszerként reklámozzák a helyet.
Rácz Zsófia helyettes államtitkár például ezt írta az Instán a fotó mellé még tavaly:
A @scruton_wearetheplace lesz az egyik törzshelyem, ez már biztos.

A kormánypárti napilap információi szerint a Nemzetközi Judószövetség elnöke meghívta a hétvégén kezdődő világbajnokságra Vlagyimir Putyin orosz elnököt, aki már 2017-ben is ott ült Orbán Viktor mellett a Papp László Budapest Sportarénában.
„A szombati megnyitón aligha lesz itt, mert akkor már komoly biztonsági ellenőrzések zajlanának az arénában, de a jövő héten is befuthat. Meghívásának tényét rövid keresés után az orosz sajtóban is megtaláltuk, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is megerősítette a TASZSZ hírügynökségen keresztül. A szóvivő arról egyelőre nem tudott nyilatkozni, hogy az elnök ellátogat-e Budapestre” - írja a Magyar Nemzet.
A napilap szerint „a vb-n feltűnhet” Matteo Salvini, az olasz Liga párt elnöke, korábbi belügyminiszter is, és „így a cselgáncsos csúcstalálkozó mellett akár egy politikai is összejöhet Budapesten a világbajnokság égisze alatt.”
„Mi, magyarok bármikor lefőzzük a világot - hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Magyarország étele 2021 szakácsverseny szombati díjátadó ünnepségén, Felcsúton.”

Június 15-étől az önkormányzatok a korábbi, a veszélyhelyzet előtti rendnek megfelelően ülésezhetnek - ismertette a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormány rendkívüli jogrendért felelős munkacsoportjának döntését szombaton az MTI-vel.
Gulyás Gergely elmondta: a döntés értelmében június 15-ével megszűnik a polgármestereknek a veszélyhelyzetben a törvény által biztosított teljhatalma. Hozzátette, az ehhez szükséges jogszabály-módosítást még szombaton aláírja Orbán Viktor miniszterelnök, és az a hévégén megjelenik a Magyar Közlönyben.
„Fontosnak tartjuk, hogy amikor az élet visszatérhet a normális kerékvágásba, akkor az önkormányzatok működése is visszatérhessen” - jegyezte meg.
A demokrácia szempontjából fontos lépés lenne, ha az önkormányzatok végre visszakapnák minden jogkörüket – mondta a Népszavának Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, miután Orbán Viktor arról beszélt: a polgármesterek követelik, hogy állítsák vissza az önkormányzatok normális működését. A napilap arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormányfő épp azután jelentette be a működési rend helyreállítását, hogy a Fidesz kirohant Karácsony Gergely főpolgármester és Baranyi Krisztina polgármester ellen, akik a veszélyhelyzet adta jogkörükkel elneveztek négy utcát a Fudan Egyetem tervezett helyén.

Péntek délután Dobrev Klára egri kampányeseményén megjelent három ellentüntető, akik szóváltásba kerültek a miniszterelnök-jelölt híveivel, mire egyikük gázpisztolyt fogott a vele szemben álló DK-szimpatizánsra.
A rendőrök előállították a három férfit. A DK pedig „A Fidesz fegyveres provokátorokat küldött Dobrev Klára egri utcafórumára!” felütéssel adott ki közleményt.

Dobrev Klára azóta több posztban is foglalkozott az esettel.
„Látjuk, hogy ki áll nyerésre: aki fegyveres provokátorokkal akar a változás útjába állni, az fél, retteg. Van is mitől. A tisztességes sokaknak elegük van a kiváltságos kevesek luxusba áztatott uralmából. És igen: hiába fognak fegyvert a fejünkhöz - akár szó szerint is - vissza fogjuk venni a hazánkat!” - írta péntek este.
Egy órával később hozzátette: „Kérdeztétek tőlem, hogy abbahagyom-e az országjárást, miután az egyik DK-sra néhány órája fegyvert fogtak Egerben. Dehogy hagyom! (...) Minket DK-sokat pedig nem lehet megfélemlíteni! Folytatom az országjárásomat, addig nem állok meg, amíg be nem járom a legkisebb helyet is az országban.”

Szombat koradélután pedig többek között azt írta: „Ide vezet az a gyűlöletpolitika, amit Orbán Viktor már több mint egy évtizede űz az országban. Ez növekedett azokból a magvakból, amelyeket a hazaárulózással, a másik magyarságának a megkérdőjelezésével, a folyamatos, magyar és magyar közti háborúskodással vetett el a lelkekben. Orbán tudja, hogy rendszerének legnagyobb gyengesége éppen a mi erősségünk. Hogy mi nem parancsolunk, hanem kérdezünk.”

Az 56 éves H. László ellen embercsempészés és más bűncselekmények miatt három elfogatóparancsot is kiadtak, mire a rendőrök hírt kaptak arról, hogy érdemes körbenézni az újpesti lakásban.
A férfi felesége azt állította, hogy férje már egy éve Németországban van, de amikor a rendőrök átvizsgálták a lakást, ez történt:
Miután a fürdőszobában kialakított rejtekhelyen megtalálták, a férfit a büntetés-végrehajtási intézetbe vitték. (police.hu)

Harminc évvel ezelőtt, 1991. június 2-án indult Magyarországon az első InterCity-vonat Miskolcra. Azóta a hazai távolsági szolgáltatás alapját jelentő járatokat évente közel 10 millióan választják, és a szolgáltatás színvonala rendületlenül emelkedik - írja magáról magabiztosan a MÁV.
Az InterCity vonatok megjelenéséig, a MÁV hálózatának nagy részén a távolsági szolgáltatás alapját a sebes- és gyorsvonatok jelentették, a fontosabb úticélok pedig expresszvonatokkal voltak elérhetők. A 30 évvel ezelőtti első IC-szerelvényt az akkori színvonalon igen korszerű, nagy teljesítményű mozdony húzta. A vonat része volt egy első osztályú és négy másodosztályú, valamint egy étkező-bisztró kocsi.

Mára naponta közel 250 IC vonat közlekedik és évente 10 millió utas használja a hálózatot. A vasúttársaság járműállományában több mint 350 IC forgalomra alkalmas kocsi van, és ez a szám az IC+ gyártásnak köszönhetően folyamatosan nő.
A politikusi nyilatkozatok helyett inkább nézzük az igen informatív történeti áttekintést az eddig is idézett közleményből: a miskolci után

A társasági adóztatás globális kiterjedésű reformjának előmozdításáról állapodtak meg Londonban tartott szombati értekezletükön a világ hét vezető ipari hatalmának (G7) pénzügyminiszterei. A „történelmi jelentőségű egyezség” alapján az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada, Japán, Németország, Franciaország és Olaszország pénzügyminiszterei támogatják azt az alapelvet, amely 15 százalékos szinten határozná meg az országok számára célként kitűzött társaságiadó-kulcs minimumát.
Ez nyomást helyez a világ összes fejlett gazdaságára, hogy ők is adóztassák meg jobban a multikat.
A brit pénzügyminiszter kiemelte: a G7 fő célja, hogy a vállalatok „a megfelelő helyen fizessék a megfelelő adókat”, vagyis hogy a globális cégek ott adózzanak, ahol áruikat vagy szolgáltatásaikat forgalmazzák. A lépés leginkább az olyan óriáscégeket érintheti, mint az Amazon és a Google, és azt remélik tőle a kormányok, hogy dollármilliárdok folynak be a koronavírus okozta válság miatt megcsappant központi költségvetésekbe.

Délelőtti cikkünkben azt a két friss példát hoztuk fel, hogy
A cél, amitől egyelőre még messze vagyunk, az lenne, hogy a multik ne tudjanak elbújni az adófizetési kötelezettségeik elől, vagyis hogy ne adóparadicsomokba legyenek bejelentve, hogy adózzanak azokban az országokban, amelyekben eladják a szolgáltatásaikat, és amelyek így természetesen a bevételeiket is biztosítják.
A G7 ezért akar globális minimumadót.
Délelőtt még nem volt egyértelmű, hogy a végleges megállapodásba a „minimum 15 százalék” formula kerül bele, de végül ennyire lőtték be a társasági adó mértékét.
A minimumadó globális elterjesztése azt a célt szolgálná, hogy az országok ne kezdjenek ráígérni egymásra az egyre kisebb adókulcsokkal, amivel multikat lehet csábítani, és amivel így egy-egy ország jól járna, de mindenki más rosszul.
A magyar kormány nem fogadja el a globális minimumadó bevezetését, miután az Magyarországon adóemeléshez vezetne – mondta Szijjártó Péter május közepén, miután találkozott az OECD megválasztott főtitkárával. A külügyminiszter szerint az elmúlt évtizedben bebizonyosodott, hogy az adóemelések útja zsákutca, az adócsökkentések jelentik a legjobb ösztönzőt a munkahelyek létrehozására, és a gazdaság növekedéshez.
Ez régi konfliktus. Ahogy a témát alaposan körül járó cikkében Csurgó Dénes emlékeztetett: „az Európai Bizottság még Manuel Barroso vezetése alatt (amikor még Kovács László volt az adóügyi biztos) kidolgozott egy tervet az uniós államok adóalapjainak harmonizációjára, amit Jean-Claude Juncker vezetése alatt beterjesztett. Erről viszont Írország, Ciprus és Magyarország hallani sem akart. Az adóügyek továbbra is tagállami hatáskörben vannak, ez a három ország pedig alapvetően a lefelé tartó adóversenyben látja a nemzetközi sikerét és versenyképességét. Írországot már sokat emlegettük, ami nem véletlen, az ország legnagyobb vállalatai mind amerikai techcégek és gyógyszergyártók leányvállalatai, amelyek alapvetően adóoptimalizáció miatt választották Dublint, de munkahelyeket is hoztak az országba. Magyarország is profinak számít az adóversenyben, a multicégeket a kormány bőkezűen támogatja pénzzel és adókedvezményekkel, 2017 óta pedig nálunk a legalacsonyabb a társasági adó kulcsa, 9 százalék, amire az Orbán-kormány kifejezetten büszke.”
(via BBC, MTI)

A gyermekbántalmazásról adott ki közleményt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK), „a téma iránti társadalmi érdeklődésre tekintettel”. A hazai katolikusok kommunikációjára jellemző módon ezúttal is homályban hagyták, pontosan mire reagáltak, ami remek táptalaja a félreértéseknek, akadálya az őszinte beszédnek, a kívülállók számára pedig sokszor érthetetlenné teszi, amit mondani akarnak.
A közlemény bevezetése mindenesetre az egy-két évvel ezelőtti, összeesküvés-elméletekkel és vádaskodásokkal teli megszólalásokhoz képest sokkal befogadóbb és empatikusabb: „A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a leghatározottabban elítéli a gyermekbántalmazás minden formáját. A gyermekek bántalmazása, az ellenük elkövetett visszaélés súlyos bűn és bűncselekmény, történjék az bárhol: iskolákban, sportklubokban, táborokban vagy családon belül, világi vagy egyházi intézményben. Mélységes együttérzéssel vagyunk mindazok iránt, akik gyermekként sérelmet szenvedtek el. Imádkozunk az ilyen cselekedetek áldozatainak lelki békéjéért, a múltban ejtett sebek begyógyulásáért, és az elkövetők helyett bocsánatot kérünk.”

A következő bekezdések viszont csak akkor válnak értelmessé, ha valaki tisztában van a valószínűsíthető előzményekkel: az Országgyűlés keddi ülésén elhangzottakkal.
„Minden egyházi személyre, illetve egyházi intézményben dolgozóra ugyanazok a büntetőjogi szabályok vonatkoznak, mint mindenki másra. A Magyar Katolikus Egyház a zéró tolerancia elvét követi minden, a kiskorúak sérelmére elkövetett bántalmazással szemben. Ez arra is kiterjed, ha valakinek ilyen eset a tudomására jut, és azt nem jelenti az illetékeseknek” - írják a püspökök.
Itt alighanem arra utalnak, hogy a „pedofilellenes törvénycsomag” keddi vitájában szóba került a papok szexuális visszaélésének kérdése is. A párbeszédes Tordai Bence például azt hangoztatta, hogy „ebben az országban bizonyos emberek kivételt képeznek”, az egyházi személyeket „bújtatják”, pedig a köztük lévő elkövetőket is el kellene tiltani a gyerekektől. „Ne legyen kettős mérce, a pedofil az pedofil.”
A KDNP-s Nacsa Lőrinc azt mondta, hogy a feljelentési kötelezettség még egyeztetést igényel, az eltussolás azonban jelenleg is benne van a büntető törvénykönyvben. Nincs olyan, hogy papi pedofília, ahogy olyan sincs, hogy mérnöki vagy politikusi pedofília - szögezte le, hangsúlyozva, hogy mindenkire a törvény legteljesebb szigorával kell lesújtani.
„A Magyar Katolikus Egyház szervezetei minden tudomásukra jutott esetben a Vatikánnal együttműködve a világinál szigorúbb szabályok alapján folytatják le vizsgálatukat - írják a püspökök. - Amennyiben a cselekmény a világi jogszabályok alapján is büntethető,
felhívja a sértetteket és gondviselőiket, hogy tegyenek feljelentést az állami hatóságoknál.
A tettesek felelősségre vonását segíti, hogy az Országgyűlés 2014-ben eltörölte a súlyos bűncselekmények, köztük a gyermekbántalmazás elévülését. A visszaélések feltárása – főleg, ha évekkel korábban történtek – igen nehéz, mert ez a szörnyű bűntett többnyire az áldozatok lelkében hagy mély nyomokat, nincsenek rá sem tanúk, sem egyéb bizonyítékok. Nyomozati jogok és eszközök hiányában az Egyház csak az áldozatok közreműködésével tudja feltárni a múltat, elítélni a bűnösöket és segíteni begyógyítani a sértetteken, családokon ejtett sebeket. Az áldozatok vagy azok szülei olykor nem vállalják a világi büntetőeljárással járó nehézségeket, de emiatt az Egyházat hibáztatni több mint igazságtalan.”
Hogy mennyivel összetettebb ennél az egyház hozzáállása, arra a közelmúlt vitatható módon kezelt gyerekbántalmazásai mellett Pető Attila molesztálási ügye önmagában is elég példát szolgáltat. Nála az esztergomi érsekség egyik vezetője első alkalommal egyáltalán nem biztatta feljelentésre az áldozatot, egy évtizeddel később viszont az érsekség második embere bejelentést tett a pap ügyében a rendőrségen, hogy aztán később ugyanő az áldozatot is feljelentse.
Nem egyértelmű tehát, hogy az egyház - vagy annak vezetői magánszemélyként - milyen elvek szerint tettek eddig feljelentéseket. A közlemény fent kiemelt részlete alapján mindenesetre úgy tűnik, hogy a püspökök szerint az egyháznak nincs ilyen kötelezettsége. A gyermekek védelméről szóló 1997. évi törvény szerint viszont az egyházi személyek is a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai, és mint ilyenek, kötelesek hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása esetén.
Vadai Ágnes arról is beszélt a parlamentben, hogy „igazságot kell szolgáltatni az elmúlt évek meg nem vizsgált bűneiért, ezért ki kellene egészíteni a javaslatot azzal, hogy a katolikus püspöki konferenciát felkérik, indítson átfogó belső vizsgálatot”.
A DK képviselője ugyan már-már parodisztikus mértékben hegyezte ki a felszólalását a katolikus egyházra, de abból a szempontból adekvát a felvetése, hogy a világ legkülönbözőbb pontjain indultak vizsgálatok a katolikus egyházon belüli visszaélések miatt, és találtak több száz, sőt egyes országokban több ezer elkövetőt. Ilyen vizsgálat történhetett állami kezdeményezésre máshol, de nálunk a 444 kérdésére Gulyás Gergely ettől elzárkózott.
Épp azért lett volna érdekes a magyar egyház véleménye arról, miért nem indulhat nálunk - mondjuk a magyarhoz talán legközelebb álló lengyel egyházéhoz hasonló - egyházi vizsgálat múltbéli esetekről, ami ugyanakkor most is aktív elkövetőkhöz is elvezethetne. De erre a felvetésre az MKPK közleménye egyáltalán nem reagál, csak a nyomozati jogok és eszközök hiányát említi.
Ferenc pápa pont tegnap adta ki az egyházi törvénykönyv eddigi legátfogóbb, szigorított módosítását, amelynek egyik leghangsúlyosabb része, hogy a püspököket nagyobb szigorra kényszeríti a gyerekmolesztáló papokkal szemben.
A módosítás, amelyen 2009 óta dolgoznak, a hét könyvből és mintegy 1750 törvénycikkből álló, 1983-ban kiadott egyházi törvénykönyv hatodik részének egészét érinti. Ez a katolikus egyház büntető törvénykönyve, amelyben körülbelül 90 cikk foglalkozik a bűncselekményekkel és azok büntetésével. Az átdolgozott dokumentum számos olyan korábbi változtatást rögzít, amelyek Ferenc pápához vagy elődjéhez, XVI. Benedekhez köthetők - írja az MTI.

Egy kísérő dokumentumban a pápa emlékeztette a püspököket, hogy ők felelnek a törvény betartásáért. A katolikus egyházfő szerint a módosítások egyik célja, hogy csökkentsék azoknak a nem egyértelmű eseteknek a számát, amikor a hatóságok jóindulatára van bízva a büntetés kiszabása. Filippo Iannone érsek, a projektet felügyelő vatikáni részleg vezetője hangsúlyozta, hogy eddig túlzott engedékenység jellemezte a törvény értelmezését, és
néhány püspök a könyörületességet az igazságosság elé helyezte.
Az egyházi törvénykönyv átdolgozott verziója egyúttal szigorúan tiltja a nők pappá szentelését, és figyelmeztet, hogy mind a nőt felszentelő egyházi személyt, mind a papi rendbe belépni kívánó nőt automatikusan kiátkozzák, a papot pedig kizárják a klérus tagjai közül.
Bár a nyugati püspököknél ez természetes és hangsúlyos, a magyar püspöki kar tudomásom szerint most először nyilatkozott pozitívan a molesztálási ügyeket feltáró médiáról: „Rendkívül nehéz a múlttal indulatok nélkül, alázattal szembenézni: az áldozatoknak, a szülőknek, a társadalomnak és az Egyháznak egyaránt. Ezt a szembenézést segíti és bátorítja minden őszinte, elfogultság nélküli önvizsgálat, jó szándékú kritika és tényfeltáró publikáció.”
A folytatásnál azonban megint csak találgatni lehet, mire utalhatnak a főpásztorok (talán Perintfalvi Rita két nap múlva megjelenő könyvére?): „Nem szolgálja azonban a társadalom érdekeit, amikor olyan egyoldalú megnyilatkozások születnek, amelyek rendszerszintű, ok-okozati összefüggést sugalmaznak az egyházi hivatás és egy súlyos bűncselekmény elkövetésére való »hajlam« között. Nem szolgálja az igazságot, amikor elhallgatják vagy letagadják katolikus közösségünk hasonló esetek feltárásában játszott szerepét, vagy figyelmen kívül hagyják őszinte, jó szándékú erőfeszítéseit, intézkedéseit. Nem szolgálja továbbá az áldozatok és a társadalom érdekeit sem, ha egyéni és családi tragédiákat hangulatkeltő szalagcímekben egész közösségek, egyházi és világi hivatások megbélyegzésére, lejáratására használnak fel.”