
Mit tehet az ember, ha újságíró, és azt látja, hogy a kormánya világjárvány idején tízmilliárdokat költ egy vadászati világkiállításra és annak mellékeseményeire?
Hát elmegy megnézni, hogy ha már úgyis megcsinálják, akkor legalább jól lehet-e szórakozni az embermagasra tornyozott húszezreskötegek fényénél. Így kerültem a Városligetbe, azon belül is a Mezőgazdasági Múzeum előcsarnokába, a pár hét múlva nyitó - illetve egyes pletykák szerint esetleg mégsem nyitó - világkiállítás előeseménye, a Vadászat és vadászfegyverek Magyarországon című kiállítás megnyitójára.
Adófizető állampolgárként én már az épület előtt jól szórakoztam, mivel összeakadtam a Kovács Zoltán államtitkár környezetében minden nagyobb vadászeseményen felbukkanó, halálfejes tarkótetkót viselő, kopasz solymásszal.

Zavarba ejtő interjút közölt a Magyar Nemzet Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, amiben annak készítője még arra sem kérdezett vissza, amikor a politikus az emberi jogok helyzetéért aggódott abban az Ukrajnában, amelytől Oroszország törvénytelen módon elcsatolta a Krím félszigetet, és amely ellen alig leplezett háborút folytatott Kelet-Ukrajnában.
Az interjú első válaszában Lavrov előbb megnyugtatta a kormánylap olvasóit, hogy az uniós tagságunk ellenére jó szövetségesnek tartja az Orbán-kormányt
“Tudomásul vesszük, hogy az EU- és a NATO-tagság bizonyos kötelezettségeket ró Magyarországra, amelyek többek között harmadik országok ellen bevezetett szankciók támogatására is vonatkoznak, még olyankor is, ha ez ellentmond Magyarország nemzeti érdekeinek.”
Majd az ötvenes évek stílusában méltatta a magyar vezetés lojalitását:
“Megelégedéssel jegyezném meg, hogy az országaink közötti együttműködés páratlan szintet ért el.”
Az egész interjún végigvonult Lavrov érzhető szándéka, hogy feszültséget keltsen Magyarország és az Unió között, amiben a Nemzet újságírója lelkes partnere volt. A következő kérdésben például a háborús agresszor Oroszország elleni uniós szankciókat a riporter “egyre ellenségesebb nemzetközi környezetnek” nevezte, Lavrov válaszában pedig azt fejtegette, hogy
“Ennek (a szankcióknak, a szerk.) természetesen nemcsak Magyarország látta kárát, hanem más európai kereskedelmi partnereink is. Lényeges, hogy az uniós szankciók a kelet-európaiakat sújtják a legfájdalmasabban, az európai nagyok pedig még kamatoztatni is tudják a maguk javára a kialakult helyzetet. Erre többször is felhívta a figyelmet Szijjártó Péter kollégám, aki igen látványos statisztikai adatokat is felsorakoztatott.”
Lavrov ezután is tovább brüsszelezett:
“Örvendetes, hogy a Brüsszel által generált szankciós akadályok ellenére nemcsak a korábban beindított nagyberuházásainkat sikerül következetesen megvalósítanunk, hanem közös erőfeszítéseink következő célpontjait is képesek vagyunk meghatározni.”
Az ezt követő blokkban a riporter a labda feladása után egyszer sem kérdezett bele Lavrov meglepő logikájú eszmefuttatásába arról, hogy az Északi Áramlat 2 nevű új orosz gázvezeték üzembe állításával nem növekedni fog Európa kiszolgáltatottsága az orosz gáznak, hanem pont fordítva.
Lavrov csúcsmondata:
“Az Északi Áramlat 2 üzembe helyezésével biztosítva lesz a gázszállítások útvonalának további diverzifikálása azok jelenlegi volumenének növelése nélkül.”
Az interjú leghosszabb blokkjában Lavrov zavartalanul fejthette ki aggodalmát az emberi jogok ukrajnai érvényesüléséről, és hasonlíthatta az általuk megtámadott Ukrajnát - amelyről főnöke, Putyin elnök nemrég fejtette ki, hogy ukránok valójában nem is léteznek - a hitleri Németországhoz.
A beszélgetés apropója az volt, hogy Lavrov kedden Budapesten tárgyal Szijjártó Péter külügyminiszterrel.


Óriási a felháborodás a többek között a macskaszeretetéről ismert Tajvanon, miután a hatóságok mind egy szálig elaltatták egy elfogott csempészhajó drága macskákból álló szállítmányát.
A Kínából érkező hajót még múlt csütörtökön tartóztatták fel a sziget déli csücskének közelében. A legénység Covid-tesztelése után pénteken vontatták be a hajót egy tajvani kikötőbe, ahol a raktér átvizsgálása közben 62 állatszállító dobozt találtak, bennük 154, látszatra ép és egészséges, drága fajtákba tartozó macskával.
Mivel a helyi törvények szerint Tajvan szigetére csak engedéllyel és a kiindulási helyen letöltött karantén után vihetők be állatok, a hatóságok rövid tanakodás után, még a hétvégén elaltatták a 154 macskát.
A botrány azután tört ki, hogy a közösségi médiában fotók jelentek meg a vámraktárban sorakozó, még éppen élő macskákkal teli dobozokról.
A tajvaniak az átlagnál is lelkesebb háziállattartók, és a macskákat különösen kedvelik. A tiltakozók nem értették, hogy a speciális helyzetre való tekintettel miért nem helyezték helyben karanténba az állatokat. A hatósági magyarázat szerint tisztázatlan volt az eredetük, így nem lehetett tudni, hogy nem hurcolnak-e be valamilyen fertőzést, ezért végeztek velük.
Az ügyben megszólalt Caj Jing-ven tajvani elnök is, két macska gazdája, akikkel gyakran szerepel közös képeken a közösségi médiában.

Az elnöknő azt mondta, hogy az eset elszomorította, de az állatok sorsáért a csempészeket okolta, és felhívta a közvélemény figyelmét arra, hogy milyen veszélyekkel járhatnak a behurcolt fertőzések. Azzal azonban egyetértett, hogy lenne értelme módosítani a jelenlegi szabályozáson.
Csen Csi-Csung mezőgazdasági miniszter ugyanakkor kiállt a döntés mellett, mondván, az állatok még egy esetleges karanténidőszak után is veszélyesek lehettek volna, mert egyes vírusoknak hosszú a lappangási ideje. Ez azonban némi ellentmondásban áll azzal, hogy ha a kiindulási helyen helyezik őket karanténba, Tajvanra legálisan lehet például macskákat is importálni.
(via Guardian, focustaiwan)

A kapu mögötti labdafogó hálóba gabalyodott egy dámszarvas Nyergesújfalun, ami egy tűzesetnél sokkal szívderítőbb feladatot adott a helyi tűzoltóknak, akik sikeresen kibogozták a szálakat, aztán futni hagyták. Aubéli Péter János tűzoltó főtörzsőrmester a profi sportfotósokat megszégyenítő képet lőtt róla:

A harmadik Pfizer-oltás jelentősen csökkenti mind a megfertőződés, mind a kórházi ápolással járó komoly megbetegedés esélyét a hatvan év felettieknél - közölte az izraeli egészségügyi minisztérium.
A tárca összesített adatai szerint a harmadik vakcina beadása után 10 nappal négyszeresére nőtt a megfertőződéssel szembeni védettség a kétszeresen oltottakéhoz képest, míg a komoly megbetegedéssel és kórházba kerüléssel szembeni védettség 5-6-szorosára nőtt. (Ezt úgy kell érteni, hogy a háromszor oltottak negyedakkora része bizonyult fertőzöttnek és ötöd-hatodakkora százaléka került kórházba súlyos állapotban.)
Bár a múlt héten már közöltek ezzel egybehangzó adatokat, ezek csak egyes egészségügyi szervezetek számításai voltak, ez a friss hír pedig az országos összesítésről szól.
Miután azt tapasztalták, hogy elkezdett csökkenni a beadott oltások hatékonysága, Izraelben július 30-án indult a 60 évnél idősebbek harmadik oltása. Múlt csütörtökön aztán elkezdték beadni az emlékeztetőt a 40 felettieknek, illetve a terhes nőknek, a tanároknak és az egészségügyi dolgozóknak. Izraelben az kaphatja meg a harmadik Pfizer-adagját, aki legalább öt hónapja kapta meg a másodikat.
A 9,3 milliós országban július 30. óta közel 1,5 millió embernek adták be a harmadik oltását. (via Reuters)
Hétfőn új fázisba lép az ellenzéki előválasztás folyamata: miután kialakult a jelöltek végleges listája, ma indul az ajánlások gyűjtése. Csak az a miniszterelnök-jelölt kerülhet fel a szavazólapra, aki összeszed legalább 20 ezer érvényes ajánlást. A képviselőjelöltek esetében 400 darab az alsó határ.
7 miniszterelnök-jelölt versenyez egymással, akik közül 6 komoly:
Dobrev Klára, Fekete-Győr András, Jakab Péter, Karácsony Gergely, Márki-Zay Péter és Pálinkás József.
A hetedik, Ecsenyi Áron, a Le az adók 75 százalékával! nevű libertárius minipárt vezetője azért nem az, mert ő maga beszélt arról, hogy trollkodásból-provokálásból jelentkezett be, annak biztos tudatában, hogy nem fogadják el a regisztrációját.
Képviselőjelöltből 265 van, őket összesen 13 szervezet jelölte. A 106 egyéni választókerület közül 11-ben nem lesz ellenzéki előválasztás, mert egy jelölt akadt, 45-ben ketten, 50 helyen pedig legalább hárman versenyeznek. Átlagosan a legtöbb jelölt Hajdú-Bihar megyében, a legkevesebb pedig Komárom-Esztergom megyében regisztrált.
Ajánlást csak az Országos Előválasztási Iroda által létrehozott ajánlóíveken lehet gyűjteni. A miniszterelnök-jelöltek íveit az Országos Előválasztási Iroda munkatársai, az egyéni képviselőjelöltek ajánlásait pedig a helyi választási bizottságok tagjai ellenőrzik.
Az ajánlásgyűjtési szakasz két hétig, szeptember 6-ig tart. Az ellenőrzésre két napot terveznek, így szeptember 8-ra kialakulhat a mezőny. Az előválasztás első fordulóját szeptember 18-26. között tartják, a tervek szerint online és személyesen is lehet majd szavazni.

A hétvégi, 2-2-val záruló Leeds-Everton PL-meccs 30. percében, 0-0-ás állásnál 11-est kapott a vendégcsapat. Dominic Calvert-Lewin állt oda. Egy kreatív Leeds-szurker, egyben Dr Genya-hasonmás nekifutás közben ezzel a látvánnyal próbálta meg kizökkenteni:

Nem sikerült, Calvert-Lewin belőtte, az Everton pedig a komolya Leeds-fölény ellenére végül el tudott rabolni egy pontot.

A 24.hu cikke szerint január óta 30-40 százalékkal csökkent a magyar légi irányítók keresete. Ez azért érdekes, mert amikor július végén sztrájkot terveztek, amit a kormány végül rendelettel tiltott be, a kormánypárti sajtó azt írta, hogy nem volt elég nekik a 3 évre megajánlott 15 százalékos emelés, pedig a járvány miatt tavaly jelentősen csökkent a munkaterhelésük.
Egy név nélkül nyilatkozó szakszervezeti forrás szerint azonban nem emelésről, hanem a fizetéscsökkenés mértékéről folytak tárgyalások, ráadásul a szakszervezet addigra már feladta azt a célját, hogy az új szerződés legalább a 2019-es pénzüket garantálja és már belementek volna a reálértéken számított 5 százalékos csökkentésbe.
A téma megértéséhez azt érdemes tudni, hogy egy kezdő légi irányító keresetének eddig durván 40 százalékát tette ki a bruttó 830 ezer forintos alapbér és a műszakpótlék állomány mellett kifizetett úgynevezett jelenléti bónusz, ami 395 ezer forint. Ezt január óta nem fizetik.
Maguk a bértárgyalások még 2018 őszén kezdődtek, az akkori, járvány előtti viszonyoknak megfelelően nemhogy nem bércsökkentésről, hanem a növelés mértékéről. Csakhogy közben jött a járvány és vele a légi forgalom jelentős zuhanása. Ekkor felfüggesztették a tárgyalásokat, amik csak 2020 őszén indultak újra. Az irányítókat alkalmazó Hungacontrol ekkor már emelés helyett jelentős csökkentésre tett javaslatot a helyzet miatt. A szakszervezet szerint ez a hozzáállásuk azután sem változott meg, hogy a helyzet idénre javult.
Amikor a tárgyalások idén júliusban holtpontra jutottak, a szakszervezeti ajánlat állításuk szerint már a válság előtti szinthez képesti 5 százalékos reálbércsökkenésről szólt, ám a menedzsment erről sem volt hajlandó tárgyalni. Az ő, három évig évi 5 százalékos emelést tartalmazó ajánlatuk a fizetések idei jelentős csökkenése miatt a valóságban komoly fizetéscsökkentés elfogadását jelentette volna.
A vele járó felelősség miatt a légi irányítóké az egyik legjobban fizetett szakma, tapasztalattól függően bruttó 1,5-3 millió forintos fizetésekkel.

Mindjárt tele lesz az internet azoknak az ismerőseidnek a lelkes posztjaival, akik ki nem állhatják a nyarat, és semmi sem teszi őket elégedettebbé egy kis nyirkos hidegnél. Idegesít a jelenség? Képzeld el, ők hogy éreznék magukat, ha mondjuk Barbadoson élnénk!
A hidegfront először észak, nyugat, valamint északnyugat felől támad, ezeken a tájakon már reggel elkezd esni vagy záporozni, az őszi idő kelet-Magyarországot csak délután éri el. A többi részeken nem is megy ma már 20-22 fok fölé a hőmérséklet. Egy miatt nem érdemes kétségbeesniük a jó idő kedvelőinek sem: utána egész héten ugyanilyen idő lesz.
De egyet mondok: van remény. 2022 június!
Txiki tacskó kommentárja az egészhez:
Mindenkinek javaslom, hogy fogadja meg a tanácsát.

84 éves korában meghalt Don Everly, a korai rock and roll legendás duója, az Everly Brothers egyik fele, aki az öccsével, Phillel kettesben alapította meg az együttest. A zenészt 4 gyereke és 5 unokája mellett 101 éves édesanyja is gyászolja. Halála okát egyelőre nem közölték.
A két Everly testvér olyan sokszor feldolgozott, nagy hatású slágerek előadója volt, mint a Bye Bye love
Vagy az All I Have To Do Is Dream
Bár lágy harmóniáikról voltak híresek, az övék az egyik legvadabb rock and roll-válás sztorija is: a családi együttes úgy oszlott fel 10 évre, hogy egy 1973-as koncertjük közben Phil dühében egyszer csak széttörte a gitárját, és otthagyta a színpadon a bátyját, hogy egyedül fejezze be a koncertet. 83-ban aztán újra összeálltak, és 2006-is aktívan koncerteztek.
(via NPR)

Azt már eddig is tudni lehetett, hogy nem mindig méznyalás az orosz Rendkívüli Helyzetek Minisztériumában dolgozni. Amikor például Krím kormányzója idén júniusban motorcsónakos látogatást tett az árvíz borította Kercs városában, a tárca három munkavállalója úszva, öltönyben volt kénytelen követni őt.

Egy másik alkalmazottnak most a maszkottörténet egyik legijesztőbb kabalafigurafejét kell viselnie.
A minisztérium tulai kirendeltsége ugyanis kitalálta, hogy a helyi gyerekek biztosan sokkal hamarabb szívják majd magukba az alapvető tűzvédelmi ismereteket, ha azokat nem egy unalmas bürokrata magyarázza el nekik.
"Mit szólnátok inkább egy sorozatgyilkoshoz?"
- hangozhatott el a kreatív megbeszélésen és az ötletet tett követte. Íme a tulai gyerekek álmainak új főszereplője:

Ők még nem tudják, hogy ő nem más, mint Bol-dog, a legijesztőbb magyar kabalaállat gazdája.

Az orosz minisztériumban azért gondoltak egyébként kabala gyanánt süteménylényre, mert Tula egy mézeskalácsra emlékeztető süteményről híres Oroszországon belül. A kabalatervező ügyes kezét és jó szemét bizonyítja, hogy az igazi tulai prjanik így néz ki

vagy így

azaz kiköpött olyan, mint hősünk, a tűzvédelmi előadó.

Remek, friss tényfeltáró cikkben mutatja be a Balatontipp, hogyan hány fittyet a helyi építési előírásokra, és hogyan privatizálta a Balaton partját legalább 2022 nyaráig az összesen 6,4 milliárd forint állami támogatásból épített Balaland luxustelep. Aminek a kivitelezője a tavalyig Mészáros Lőrinc és Tiborcz István tulajdonában lévő Appenin, tulajdonosa pedig egy Matolcsy Györgyhöz közelálló NER-es vállalkozó család.
Mi a sztori?
A helyi építési előírások szerint hiába épül közvetlen tóparti telekre a félkész állapotban lévő luxustelep, a beruházó köteles szabadon elérhetővé tenni a part menti 10 méteres sávot, amint használatba vették a Balalandet. Most nyáron ez megtörtént, a parti sáv ennek ellenére kerítéssel van elzárva a pórnép elől, miközben a telep vendégei ingyenes magánstrandként használják a Balaton partját.

Hogyan lehetséges ez?
Az eredeti megállapodás úgy szól, hogy a beruházó azután köteles átadni a nagyközönségnek a parti sávot, hogy a beruházást használatba vették. Ennek a várható idejét az érintett több korábbi nyilatkozatában is 2022 nyarára tette. Azért csak ekkorra, mert a telek addig építési területnek számít, így munka- és balesetvédelmi szempontból sem lenne jó ötlet fürdőzőket engedni oda.
Mit reagált a kivitelező Appenin, amikor megkérdezték, miért nem nyitotta meg a parti sávot?
Azt, hogy a telek jelenleg építési területnek számít, így munka- és balesetvédelmi szempontból sem lenne jó ötlet fürdőzőket engedni oda.
Igazat mondtak ezzel?
Igen.
Akkor mi ebben a poén?
Az, hogy a Balaland első, elkészült ütemének, vagyis az apartmantelepnek a vendégei a valóságban a saját privát strandjukként használják ezt a területet. Ami eszerint azt jelenti, hogy a NER ügyfeleit nem fenyegeti baleset ott, ahol a köznép tagjait igen. Felmerül az a kérdés is, hogy ha ez tényleg építési terület, akkor az apartmanok tulajdonosait milyen alapon veszélyeztetik azzal, hogy nekik megengedik a fürdőzést ebben az életveszélyben. A Balatontipp egyik fotóján jól látszik, hogy a valóságban az a helyzet, hogy a valódi építési területet kerítéssel választották el a már elkészült résztől, ahol az apartmanok lakói nyugodtan strandolnak, miközben a lakosságot az építkezésre hivatkozva nem engedik be oda:

Mi ez a Balaland?
A közvetlenül a szántódi révnél fekvő, 5,5 hektáros tóparti óriástelken 3 blokkban épül a gyerek-család tematikájú, ötcsillagos luxusberuházás. Már elkészült a 112 luxusapartmanból álló lakóblokk - ennek a lakói strandolhatnak már a parton -, épül a 109 szobás, prémium kategóriás, ötcsillagos, gyerekbarát szálloda, és elvileg 2022 tavaszán nyit meg a 80 nap alatt a Föld körül sztorijára épülő családi vízi élménypark. A beruházás mögött a DLHG Invest Zrt. nevű családi vállalkozás és az Appenin ingatlanfejlesztő cég állnak.
Van-e benne közpénz?
Igen. Nem is kevés. A projektre létrehozott Szántód BalaLand Family (SZBFamily) Ingatlanfejlesztő Kft. két körben is kapott kivételesen magas, vissza nem térítendő állami támogatást. Először 2018-ban 2,9 milliárdot a szállodára, majd idén további 3,4 milliárdot az élményparkra. (Amikor az SZBFamily megkapta a 2,9 milliárdot a hotelre, ugyanannak a támogatási akciónak a keretében a cég mögött álló DLHG Invest Zrt. másik leánycége ugyancsak 2,9 milliárdot kapott egy tokaji hotelprojektre.)
Csak nem kormányközeli a beruházás?
De. Az Appenin ingatlancégnek tavaly tavaszig majdnem a fele az Orbán-család érdekeltsége volt Tiborczon és Mészároson keresztül. A napi.hu korábbi cikkéből kiderül, hogy a DLHG pedig Szepesi Richárd és felesége, Kante Awa érdekeltsége. Szepesi azután lett a magyar hotelbiznisz üstököse, hogy eladta a hegyaljai Andrássy Hotelt Mészáros Lőrinc egyik cégének. A felesége, Kante Awa pedig a Matolcsy György jegybankelnök bizalmi körébe tartozó Nagy Róza lánya. Nagy államtitkár volt az első Orbán-kormányban, helyettes államtitkár Medgyessy Péter idején, 2010 után államtitkár a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági minisztériumban, majd ismét Matolcsy munkatársaként 2013 és 15 között a Magyar Nemzeti Bank Főigazgatója.

Nem ő találta ki a népszerű játékot, ami több száz éve létezett, mégis a most 69 évesen epevezeték-rákban elhunyt japán Maki Kaji a Sudoku keresztapja. Ami speciel nem hangzatos, de nem is kamu marketingszöveg, hanem igaz történet.
Az 1951-ben, Szapporóban született Maki Kaji az egyetemi tanulmányait abbahagyva két barátjával együtt alapította meg japán első rejtvénymagazin-kiadóját, a Nikolit. Pár évvel később, 1984-ben találkozott egy egyszerű amerikai számjátékkal, aminek Number Place volt a neve. Egyből megtetszett neki, és mivel a Nikoli már akkor olyan kiadó volt, amelyik nem annyira saját fejlesztésű fejtörőkkel, mint bevált rejtvényekkel operált, azonnal eldöntötte, hogy felveszi a repertoárba. De a neve nem tetszett neki, ugyanis úgy érezte, hogy a játék a japán piacon japán néven népszerűbb lehetne. Későbbi elmondása szerint kábé 25 másodperc alatt találta ki a nevet, mivel baromira sietett lóversenyre.
Ahhoz képest, hogy az egész világ a zseniális névadásért ajnározta később, a kegyetlen igazság az, hogy a sudokunak ő eredendően a kissé nehézkes “szudzsi wa dokusin ni kagiru” nevet adta, ami kábé annyit jelent japánul, hogy “a számok maradjanak meg szinglinek”. Ez a név talán nem hozott volna azonnali világsikert, de előbb a kiadóban, majd a magazinjaikban is a név rövidített verzióját, a sudokut kezdték el használni.
A siker ennek ellenére nem volt azonnali, csak Japánban. Maki Kaji a kilencvenes években még hiába próbálta elpasszolni a Japánban akkorra már közkedveltté vált játékot amerikai lapkiadóknak. Aztán a kétezres években a világ pár év leforgás alatt valósággal beleszeretett a rejtvénybe. Ami ennek ellenére nem hozott mesés gazdagságot a névadónak, ugyanis későn jutott eszébe levédetni a nevet. De Kaji ezt nem bánta, mert mint egy interjújában elmondta, ő az egészet a rejtvények iránti rajongásból csinálta, nem a pénz miatt.
A sudoku globális berobbanását a Guardian 2005-ös cikke egy Hongkongban élő új-zélandi bírónak, Wayne Gouldnak tulajdonítja. A férfi 1997-ben Tokióban vásárolgatott, amikor a kezébe került egy ilyen rejtvény. Azonnal beleszeretett, de annyira, hogy utána hat éven keresztül fejlesztett egy sodokufeladvány-író programot, és ahol csak tudott, sudokukat publikált különféle angolszász lapokban. Ő maga mesélte el, hogy a londoni Times egy hónappal azután kezdett ilyen rejtvényeket közölni, hogy bejelentés nélkül beállított a szerkesztőségbe, és "utazó ügynök módjára" bemutatta nekik a feladványt.
Leonhard Euler svájci matematikus 1783-ban publikált egy, a későbbi sodokuhoz igencsak hasonló feladványt, aminek szintén az volt a lényege, hogy minden számjegy vagy szimbólum csak egyszer szerepelt benne minden sorban és oszlopban. A XIX. században több francia napilapban jelentek meg hasonló rejtvények. Sok évvel később egy New York-i rejtvénykiadó, a Dell Puzzle Magazines kezdett erre az elvre épülő kitöltögetős számrejtvényeket publikálni valamikor az 1970-es évek második felében, Number Place néven. Ezt kedvelte meg Maki Kaji, aki az átkeresztelése mellett a szabályait is megváltoztatta egy kicsit.

71 éves korában meghalt Hankiss Ágnes író, pszichológus, kultúrpolitikus, a Fidesz egykori EP-képviselője.
Az első férje, Hankiss Elemér szociológus nevét felvevő, Erdős Ágnes néven született Hankiss Ágnes élete maga volt a XX-XXI századi magyar történelem.
Édesapja a bori és buchenwaldi haláltábort túlélő, 50 és 53 között Rákosi magánzárkájában ülő, 1956 elején Rákosi-ellenes izgatás miatt újra börtönbüntetésre ítélt, a forradalom után megint börtönbe kerülő, majd a Hungaroton lemezkiadónál dolgozó Erdős Péter újságíró/popmenedzser volt. Édesanyja, Köves Erzsébet a Nagy Imre-kormány államminiszterének, Losonczy Gézának volt a titkárnője. A forradalom után a kis Erdős Ágnes ezért az édesanyjával - és Nagy Imréékkel - együtt száműzetésbe került a romániai Snagovba.
Hankiss Ágnes később az ELTE-n szerzett pszichológus és szociológus diplomát, tanított a jogi karon, volt szabadfoglalkozású író, majd a rendszerváltás után a Fideszben kezdett politizálni. Volt fővárosi képviselő a még liberális Fideszben és európai parlamenti képviselő a már illiberális pártban. Több fontos politikai-kulturális posztot töltött be, 12 éven át volt a közrádió kuratóriumának fideszes delegáltja és 14 éven keresztül a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület alelnöke.
Első férje Hankiss Elemér szociológus, filozófus, a Magyar Televízió egykori elnöke volt, a második Vitézy László filmrendező. Hankiss Ágnes halálhírét fia, Vitézy Dávid, a BKK egykori vezérigazgatója, a Közlekedési Múzeum főigazgatója, a Budapest Fejlesztési Központ vezetője jelentette be.

Facebook-posztban jelentette be Bardóczi Sándor, a főváros főtájépítésze, hogy a Bartók Béla út fáinak átvizsgálásakor 11 menthetetlen példányt találtak, amiket augusztus utolsó napjaiban ki fognak vágni, hogy új példányokat ültessenek a helyükre.
Az egész azzal indult, hogy három hete, július 26-án egyszer csak kidőlt egy nagy platán a Karinthy út és a Móricz Zsigmond körtér torkolatánál. Ez sarkallta arra a Főkertet, hogy átvizsgálja a Bartók Béla fáit, amiről 90 oldalas jelentést készítettek.
Bár Bardóczi is azt hangsúlyozta, hogy a fő cél minden esetben a fák megtartása, “11 fa esetében azonban az utolsó utáni állapot is véget ért.” A tájépítész szerint
“a favizsgálati lapokon több helyen is jól látható, ahogy a favizsgálók az ún. erdészeti átlalót kézzel tövig be tudták nyomni a fa törzsébe vagy a koronaalapjába. Azokra a pontokra, ahol a fának több tonnányi súlyt kellene megtartania. Ez nagyon rossz hír.”
Íme egy tövig nyomott átlaló jobbra lent:

“Az is rossz hír, hogy ezeken a pontok hangyák vagy jellegzetes farontó gombák termőtestjei figyelhetők meg” - folytatta Bardóczi.
“Ezek olyan nyomok egy favizsgáló számára, amelyek árulkodók. Ezek a fák veszélyesek, minél hamarabb meg kell szüntetni ezt a veszélyt, hiszen az emberélet mindennél fontosabb.”
- írta a tájépítész.
A kivágottak helyére új fák kerülnek.
“Én azt szeretném, hogy az ültetések a Bartók Béla úton már kipróbált SFR (Stockholm Faültetési Rendszer) módszerével legyenek elültetve, hogy a fák új generációjának sokkal jobb életkilátása legyen, mint a most végét járó fáknak.”
- írta Bardóczi.
Ez a Budapesten nemrég tesztelt módszer leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az ültetendő fa gyökérzetének helyén köveket rétegeznek speciális talajkeverékkel, gombakultúrákkal és humusszal, mert a fák növekvő gyökerei szeretik az ilyen környezetet, és gyorsabban nőnek benne.

Preambulum:
A moderálás célja a résztvevők számára komfortos társalgási hangnem megőrzése. Nem a büntetés, hanem a prevenció. Ezért amikor csak lehetséges, először kérünk, magyarázunk és figyelmeztetünk, és fizikailag csak akkor moderálunk, ha nincs más megoldás. Akkor viszont szívbaj nélkül, gyorsan és mindig a közösség érdekében.
A moderálás a gyakorlatban a következő lépéseket jelentheti:
a hozzászólás törlése,
a felhasználó időszakos kitiltása,
a felhasználó végleges kitiltása.
1.) A témához szólj hozzá!
Ez persze nagyon sokféle módon lehetséges, így viccelődve vagy áttételesen is. A lényeg az, hogy a cikkel kapcsolatban a normális emberi jó ízlés keretei között bármit és bárhogyan szabad mondani egymásnak, a teljesen öncélú, offtopic kommunikációt viszont akkor is moderáljuk, ha az egyébként nem sértő vagy agresszív. Nem mintha ne kedvelnénk az öncélú és offtopic kommunikációt, az életünk 90 százaléka ebből áll, de a 444-univerzumon belül ennek a Közértben van a helye, a kommentelés arra való, hogy cikkekről beszélgessünk. Éppen ezért ne a kommentek között vitasd az esetleges moderátori döntéseket sem - mert ez is offtopicnak számít -, hanem írj a [email protected] címre!
2.) Ne személyeskedj!
Ezt a tiltást különösen komolyan vesszük. Természetesen bárki tetteit, szavait, érveit, cselekedeteit értékelheted és kritizálhatod, ideértve a cikkek szereplőit, szerzőit és a többi kommentelőt is. Akár élesen is. De őket magukat és a vélelmezett szándékaikat vagy tulajdonságaikat sohasem! Ez ugyanúgy igaz, ha Orbán Viktorról, Gyurcsány Ferencről, a 444-ről, egy másik kommentelőről vagy egy cikkben, illetve 444-es hirdetésben feltűnő cégről van éppen szó. Példa: Azt, hogy “A Kisvakond egy mocskos tolvaj”, kimoderáljuk. Azt, hogy “Micsoda mocskos lopás, hogy a Kisvakond a saját unokaöccsét bízta meg a túrások elegyengetésével, pályáztatás nélkül, túrásonként harminc pajorért” pedig nem.
3.) Ne legyél agresszív és ne zaklasd a többi kommentelőt!
A véleménykülönbség jelzése normális dolog, a más véleményt vallók gyalázása, gúnyolása, fenyegetése vagy akár csak visszatérő piszkálása nem az. Ha úgy érzed, hogy verbális zaklatásnak, bullyingnak vagy kitéve, és mi nem vettük észre a dolgot, kérlek, azonnal jelentkezz a moderátoroknál a [email protected] címen!
4.) Ne kommentelj be semmilyen illegális tartalmat!
Ide tartoznak például a jogvédett fotók és videók, a pedofil és erőszakra buzdító tartalmak, a tiltott önkényuralmi jelképek vagy a pornográfia. A jogvédett kategóriát kivéve ilyen tartalmakra mutató linkeket se posztolj!
5.) Ne reklámozz, ne spamelj!
6.) Se magadról, se másról ne adj meg érzékeny személyi adatokat! Ne posztold ki a jelszavadat, azonosítódat vagy mailcímedet!
Ha az utóbbit megteszed, nem mi büntetünk meg, hanem az élet.
7.) Ne leplezd le más kommentelők valós identitását!
Az anonimitás a valóban szabad társalgás egyik sarokköve, ezért ennek a tiltásnak a megszegését szigorúan szankcionáljuk. Ettől természetesen még bárki nyugodtan kommentelhet a saját nevén.
8.) Ne add ki magad másnak! Ne válaszd nicknek olyan élő személy nevét, aki nem te vagy!
Ha valaki megtévesztő módon, önmagát neked kiadva kommentel, azonnal jelentkezz a [email protected] címen.
9.) A nickedben ne szerepeljen gyalázkodás, trágárság!
Bármilyen nevet választhatsz magadnak, de csak olyant, amit a komment szövegében is nyugodtan leírhatnál.
10.) Ugyanazt a kommentet ne posztold ki többször!
11.) Ne posztolj kommentben felzaklató képeket és videókat!
A világ sokszor szörnyű, de ezzel sokan nem szeretnek vizuálisan szembesülni. De természetesen nem akarjuk cenzúrázni sem a felkavaró témákat. Ezért ha ilyen témáról - például háború, zavargás, népirtás, hatósági erőszak, természeti csapások, állatkínzás - kommentelsz, arra kérünk, hogy a képek közvetlen beágyazása helyett minden esetben linkelj, és lehetőleg írásban is jelezd, ha a link felkavaró tartalomra mutat.
12.) Közlekedési balesetek áldozatairól különösen ne kommentelj képet vagy videót!

Publikálták a vadászati világkiállítás hivatalos dalát, amit a Kerekes Band és Baricz Gergő adnak elő.
A zene klassz, a szám kifejezetten jó is lehetne, de a Csodaszarvas-legendát feldolgozó szöveg néhol kissé furcsa hatást kelt. Mintha a szerző hiányzott volna töri- és magyaróráról - ami rockerek esetében persze nem ritkaság. Baricz például azt énekli, hogy
Hé, csodaszarvas, hazahoztál / Hé, körülöttünk Magyarország
pedig csodaszarvas a keleti nyitás jegyében nem Magyarország területére, hanem az orosz-ukrán határra, az Azovi tenger térségébe vezette a proto-Kovács Zoltánokat. De az mindenképp dicséretesen önkritikus, hogy egy vadászati kiállítás hivatalos dala egy elbénázott vadászatról és a vadászokat megszívató párosujjú patásról szól.

A hivatalos dal klipjében visszatér két régi ismerősünk, a világkiállítás korábbi videójából megismert Fajsz és Kurd, a két csintalan ősmagyar, akik már megint rájártak a légyölő galócára, a gomba pedig azt súgta nekik, hogy vadásszanak.
Hőseink a pszichoaktív iboténsav, muszcimol, muszkarin, muszkazon és muszkaridin együttes hatására megint teljesen megfeledkeznek a vadászat legalapvetőbb szabályairól is, és vadul csörtetve rohannak a távolból ordító Titokzatos Zsákmányállat felé. A Lényt sokáig nem látjuk, de a két szereplő fejtartása alapján ez a példány is 8-24 méter magas lehet.
Amikor meglátjuk, hogy valójában szarvast - talán megaszarvast - üldöztek, akkor már úgyis mindegy, mert a hőseink annyira kicsinálják magukat, hogy konkrét hallucinációk kezdik gyötörni őket. Előbb kinő egy kisebb erdő a szemük láttára, majd a szárazföldön fognak maguknak ebédre kecsegét, hogy a delírium csúcs- vagy mélypontján úgy lássák, mintha kigyulladt volna a szarvas agancsa. Ősdumbtól és Paleodumbertől úgy búcsúzunk, hogy néznek bután, mint külsős jelentkező a kommunikációs tenderen.
Jó dal, jó koncepció, már csak a kiállításnak kéne megnyitnia.

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztos augusztus 2- én 13 óra 30 perckor felhörpint egy tucat sört, felszív egy rockerlófarok hosszúságú és szélességű csíkot, megcsinál mindenkit a színpad 100 méteres körzetében, aztán terpeszbe áll és kiereszti a NER-korszak leghorzsolósabb riffjét, ami annyira varacskos, hogy Kovács Zoltán később kitömve állítja ki a vadászati világkiállításon előadást tart a Strand fesztiválon a könnyűzenei pályázati lehetőségekről.
Ezt az eseményt az alanti, pompásan sikerült fotóval hirdetik.
A műsorvezetés szubjektív műfaj, ezért ki merem mondani: szerintem ez a legrockandrollabb fotó a 2010 óta tartó Orbán-rendszer bármelyik káderéről. De ne legyen igazam! Ha tudsz jobbat, küldd el képként vagy linkkel a szerk KUKAC 444.hu címre, és én nyilvánosan ismerem be, hogy neked volt igazad.
David Schwimmer, a Jóbarátok sztárja a brit Independent kérdésére cáfolta, hogy járni kezdett volna Jóbarátok-beli kollégájával, Jennifer Anistonnal. Az Independent azért érdeklődött ilyesmiről, mert az angolszász bulvársajtó augusztus 8. óta ezen a témán pörög. Ekkor jelent meg a Closer hírességmagazin források és lesifotók nélküli cikke arról, hogy a kultikus sorozat két sztárja állítólag életükben először járni kezdett egymással, és sok időt töltenek együtt Aniston házában.

A két színész a Jóbarátok Újra együtt című, idén májusban bemutatott különkiadásában beszélt arról James Corden műsorvezetőnek, hogy a forgatás 10 éve alatt baromira buktak egymásra, de úgy alakult, hogy amikor az egyikük lépett volna, a másik épp járt valakivel, így végül sosem történt köztük semmi.
A Closer cikke - azon túl, hogy minimális “bizonyítékkal” sem szolgált - pár nappal azután jelent meg, hogy piacra dobtak egy sor hivatalos Jóbarátok merchandising ruhadarabot. A reklámkampány részeként Aniston és Schwimmer is posztolt a témáról az Instagramra, marketingokokból egymással évődve.
Kevés klasszikusabb bulvármagazinos marketingfogás akad a szerepük szerint egymásba szerelmes színészek való életbeli kapcsolatának meglebegtetésénél.

A delta variáns megjelenése miatt lehetetlen a nyájimmunitás elérése. Ezt Sir Andrew Pollard, az Oxford Vaccine Group (OVG) vezetője szögezte le parlamenti meghallgatásán. Az OVG a patinás oxfordi egyetem oltáskutató csoportja.
“Az a baj ezzel a vírussal, hogy nem olyan, mint a kanyaró. Ha az emberek 95 százalékát beoltjuk kanyaró ellen, akkor a vírus nem tud terjedni. A delta variáns viszont megfertőzi a beoltottakat is. Ami azt jelenti, hogy aki nincs beoltva, előbb-utóbb találkozik a vírussal és nincs olyan szer a kezünkben, ami képes lenne megakadályozni a továbbfertőzést.”
- magyarázta Pollard a képviselőknek.
A létező vakcinák ugyanis igen hatékonyak abban, hogy megakadályozzák a súlyos megbetegedést vagy a halált, de azt nem tudják teljesen megakadályozni, hogy az illető elkapja a vírust.
Az Imperial College London friss kutatása szerint a kétszer beoltott 18-64 évesek 49 százalékkal kisebb eséllyel fertőződnek meg, mint az ugyanilyen korú oltatlanok. A kutatás szerint az oltottak harmad akkora eséllyel produkáltak pozitív teszteredményt, ha fertőzött személlyel kerültek kapcsolatba, mint az oltatlanok.
(via Guardian)


Az Összefogás Kőszegért Egyesület nevű civil lokálpatrióta szervezet fb-odaláról tudhatták meg vasárnap a kőszegiek, hogy az ÖKE három önkéntese a hétvége során vidám mesefigurákkal és más illusztrációkkal festette ki a helyi gyerekorvosi rendelő falait.
A fideszes városvezetés első reakciója két nappal később érkezett: Básthy Béla polgármester kedden szintén a Facebookon publikált közleményben jelentette be, hogy kis híján rendőrségi feljelentést tett az ügyben, mivel azt állapították meg, hogy az önkéntesek engedély nélkül, jogosulatlanul mentek be a rendelőbe.
Ő így kommentálta a történteket:
„az önkormányzati vagyon kezeléséért felelős munkatársak tudomása és az intézményvezető felhatalmazása nélkül napokig illetéktelen személyek tartózkodtak a Kőszegi Egészségház épületében, ahol az ingatlanért felelős vezetők jóváhagyása és a velük való egyeztetés nélkül végeztek dekorációs munkálatokat."
A feljelentést végül megúszták, de a polgármester által aláírt levél szerint
„A jogsértés kivizsgálása, az esetleges dolgozói mulasztás feltárása érdekében az intézményen belül rendeltem el vizsgálatot"
Mivel a freskók a jelek szerint egyébként mindenkinek tetszettek, a kemény hangú közleményre szinte csak felháborodott online reakciók érkeztek. Talán ezeknek is köszönhető, hogy Básthy polgármester pár órával később a saját FB-oldalán már egy olyan posztban igyekezett magyarázni a fellépését, ami azzal kezdődik, hogy
"1. Szigeti Vanda és társai alkotása szép, joggal tetszik gyereknek, szülőnek egyaránt."
Utána azonban azzal folytatja, hogy
"2. Akkor is szép lenne, ha nem titokban festik fel, hanem akiknek az a dolguk, jelzik ezt a szándékot az intézményvezetőnek, vagy a tulajdonos önkormányzatnak."
Azt egyébként a polgármester sem állítja, hogy az önkéntesek mondjuk betörtek volna a rendelőbe, sőt mindkét fél azt mondja, hogy az ott dolgozókkal való egyeztetés alapján engedték be őket, csakhogy az intézményvezető azt mondja, ő nem tudott az akcióról.
A polgármester kemény fellépését csak részben magyarázza, hogy az ÖKE két képviselője a helyi közgyűlés ellenzéki frakciójában ül. Kőszeget ugyanis nagy fölénnyel, kétharmaddal uralja a Fidesz, a 8 kormánypártival szemben 3 ÖKE-s és egy Mindenki Magyarországa-képviselő ül, a következő önkormányzati választásig pedig 3 év van hátra. Vagyis a festést nehéz lenne valamiféle kampányakciónak beállítani.
(via ugytudjuk.hu)

“Teljességgel elfogadhatatlannak és igazságtalannak” nevezte Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, hogy az észak-kínai Dandong városának bírósága szerdán kémkedés címén 11 éves börtönbüntetésre ítélte Michael Spavor kanadai üzletembert. Spavor és a vele egy időben letartóztatott, szintén kanadai Michael Kovrig meghurcolását nem csak a kanadaiak tekintik politikai zsarolásnak és államilag szervezett túszejtésnek.
Kovrignak a kanadai mellett egyébként magyar állampolgársága is van, magyar származású, és a kilencvenes évek felében Budapesten élt. Ekkoriban a Bankrupt nevű magyar punkzenekar énekese volt.
A két kanadait 2018-ban, napokkal azután fogták el, hogy Kanadában amerikai kérésre letartóztatták Meng Van-csout, a Huawei kínai technológiai és telekommunikációs óriásvállalat pénzügyi igazgatóját. Meng Van-csout az Egyesült Államokban súlyos pénzügyi visszaélésekkel vádolják, a kiadatási eljárása máig tart Kanadában. Miközben a kínai asszony óvadék ellenében szabadlábon várja az eljárás végét a saját luxusvillájában, szabadon közlekedve Vancouver területén,a két kanadait a külvilágtól szeparálva, titkos börtönökben tartják fogva, és a családjukkal sem kommunikálhatnak.
(via New York Times)

A Washington Post tudomása szerint a Biden-adminisztráció most már azzal kalkulál, hogy a talibán egy-három hónapon belül elfoglalhatja Kabult, Afganisztán fővárosát. Az amerikai kivonulás júliusi bejelentése előtt még azzal számoltak, hogy ez 6-12 hónapon belül történhet meg.
A kivonulás megkezdése óta azonban az a helyzet, hogy a központi kormány hadserege alig képes ellenállást kifejteni, így a tálibok napok leforgása alatt legalább hét tartományi fővárost tudtak elfoglalni.
Joe Biden elnök kedden mindezek ellenére kitartott a döntése mellett. Azt mondta újságíróknak, hogy nem sajnálja, hogy véget vetett a katonai jelenlétnek.
“Több mint egybillió dollárt költöttünk el ott húsz év alatt. Kiképeztünk és modern felszereléssel láttunk el több mint 300 ezer kormánykatonát. Az afgán vezetőknek össze kell fogniuk”
nyilatkozta az amerikai elnök.

A Lengyelországot vezető jobboldali koalíción belül is óriási feszültségeket okoz a médiatörvény azon tervezett módosítása, amiről ma, szerdán fog szavazni a parlament, és ami ellen kedden országszerte tüntetéseket tartottak. Akkora feszültségeket, hogy Mateusz Morawiecki miniszterelnök (Pis) tegnap kirúgta a kormányból saját helyettesét, Jaroslaw Govint, az Egyetértés párt alapító elnökét. Gowin azt nyilatkozta előtte, hogy a törvénymódosítás
“nyilvánvalóan sérti a sajtószabadság elvét.”
A módosító javaslat a felszínen arról szól, hogy nem európai vállalkozás ne birtokolhasson lengyel médiacéget. Valójában arról, hogy hatalmi eszközökkel betiltsák az ország legnagyobb - és kormányzattól független - hírtévéjét, ami az amerikai Discovery érdekeltsége.
Kirúgása után Gowin azt nyilatkozta, hogy a lépés
“a kormánykoalíció de facto felbomlását jelenti”,
és közölte, hogy az általa alapított párt szerdán szavaz arról, hogy marad-e a koalícióban. Ha a képviselőik úgy döntenek, hogy nem, az a PiS vezette Egyesült Jobboldal parlamenti többségének elvesztését jelentené.
Piotr Muller kormányszóvivő erre azt reagálta, hogy a törvény szerinte így is átmehet, mert a PiS abban bízik, hogy lesz elég Egyesült Jobboldal-i, illetve egyéb képviselő, aki mindezek ellenére megszavazza azt.
Anne Applebaum történész-újságíró kedden arról twittelt, hogy a PiS pénzt és zsíros állásokat ajánlgat a szavazatokért cserébe.
(via Reuters)

A repülô kicsi vagy a növények nagyok? - merül fel a kérdés az Északhirnök fotóját látva, ami a miskolci reptér közelében készült, egy mezőgazdasági táblában:
A válasz pedig: mindkettő. Ez ugyanis egy kisgép egy napraforgótáblában.

A rendőrség ugyanezt így fogalmazta meg:
“Kényszerleszállást hajtott végre a 26-os számú főút 6. kilométerszelvénye melletti napraforgó táblában egy sportrepülőgép. A légi jármű 2021. augusztus 9-én 19 óra 45 perckor szállt fel a miskolci repülőtér 34-es felszálló pályáját használva két férfival a fedélzetén. A felszállás után a pilóta a motorteljesítmény csökkenését észlelte és a közeli mezőgazdasági területen kényszerleszállást hajtott végre. A landolás során személyi sérülés nem történt, azonban a repülőben anyagi kár keletkezett.”
A kényszerleszállást ráadásul nyomozás követi:
"A Miskolci Rendőrkapitányság légi közlekedés veszélyeztetése vétség elkövetésének gyanúja miatt rendelt el nyomozást, az eset körülményeit a szakemberek vizsgálják."

Bámulatos pénzköltésbe kezdett a több mint egymilliárd dollár értékű magyar állami részvénycsomaggal, illetve készpénzzel kistafírozott, Fidesz-közeli Mathias Corvinus Collegium (MCC) nevű tehetséggondozó szervezet, amit Tombor András NER-es üzletember és lovaspóló-játékos, Habony Árpád üzletfele alapított.
Ennyi közpénzből nemcsak a diákok járnak jól, hanem az MCC oktatói, sőt vendégkutatói is. (Tavaly év végén hirdettek például olyan pályázatot az itt végzetteknek, aminek a győztesei egy éves alkotói pihenésre mehetnek havi egymillió forintos ösztöndíjjal, amiért cserébe egy darab élménybeszámolót kell tartaniuk.)
A vendégeknek szánták az úgynevezett visiting fellowship programot. Ez külföldi kutatóknak és professzoroknak szánt ösztöndíj, amit 2 hét és egy év közötti időtartamra lehet megpályázni, budapesti kutatásra és tanításra. Az ösztöndíj egy Öböl-menti olajkirályságban is csábítóan hangozna. A 35 évesnél idősebb győztesek havi tízezer dollárt - hárommillió forintot - kaphatnak úgy, hogy a pénzen felül fizetik az ide-vissza utazásukat, az egészségbiztosításukat és a budapesti szállásukat, illetve irodát is kapnak. Ha van gyerekük, annak ellátását is támogatják, csakúgy, mint a nemzetközi konferenciákon való részvételüket.
De kik azok, akiket a közpénzből átalakított MCC-pénzből lényegében a magyar adófizetők finanszíroznak? Az Örülünk, Vincent? blog remek posztjában összeszedett pár érdekes nevet a kutatói-oktatói karból. Nézzünk meg néhány arcot a listából részletesebben is!
Milyen lesz a progresszív-konzervatív kultúrharc 100, 200 vagy 1000 év múlva? Mit tegyen egy XXII-XXXII. századi, a hagyományos emberi testhez ideológiai okokból ragaszkodó biokonzervatív, ha szembetalálkozik egy nanotechnológiával felturbózott, génmódosítás révén fotoszintetizáló és a bőrén át lélegző, két pinájú-három pöcsű progresszív poszthumán kultúrharcossal? Ez nem valami vicc vagy egy poszthumánok között játszódó Dan Simmons-féle sci-fi alapsztorija, hanem az MCC egyik vendégkutatójának, a perui, apai ágról magyar főnemesi származású Miklos Lukacs de Perenynek a fő kutatási területe. (Ennek a Perényi-Lukács családnak volt talán a legjobb nemesi előneve azelőtt, hogy 1912-ben császári engedéllyel felvették volna az anyai ágról származó Perényi nevet is: úgy hívták őket, hogy erzsébetvárosi Lukács.)
A civil életben a Miklos Lukacs nevet használó perui professzor júliusban interjút adott az El American című konzervatív weboldalnak, amiben részletesen kifejtette, hogy mi érdekli leginkább. Nem más, mint az általa is lelkesen űzött kultúrharc jövője.
Lukacs elképzelése szerint a világot nemzetközi- és civil szervezeteken keresztül irányító progresszívok terve az, hogy fizikailag is átalakítsák a ma ismert homo sapienst.
Éppen ezért a kultúrharc következő korszakában a transzhumanista progresszívok és a biokonzervatívok között fog folyni a küzdelem, szó szerint az emberi fajért.
Az oktatás, a kutatás és a privát biznisz unortodox keveréke jellemzi az MCC és a látogatói ösztöndíjprogramban is résztvevő, az MCC-ben órákat is tartó Julius Strauss kapcsolatát. Strauss brit újságíró, egykori haditudósító, aki az utóbbi tizenöt évben főleg grizzlymedve-megfigyeléssel foglalkozott a kanadai vadonban, Brit Columbiában, ahol Wild Bear Lodge néven olyan luxusszállást üzemeltet, ahonnan a vendégeket túravezetők viszik el kis csoportokban grizzlymegfigyelő túrákra.
Strauss az MCC vendégtanáraként összetett kapcsolatban áll a szervezettel. AZ MCC végzett hallgatói 2020 utolsó heteiben egy körlevélből például arról értesülhettek, hogy az MCC új exkluzív tréningjeinek egyike a „Különleges küldetés - Grizzly Encounter” névre hallgat. A programra jelentkezők közül kiválasztott két főt kiutaztatják Strauss grizzlyfarmjára - a nyolcnapos program tartalmazza az utazás, a szállás és a teljes ellátás költségeit - ahol brit katonáktól túlélési készségeket tanulhatnak.
Strauss egyébként újságíráshoz kapcsolódó órákat tart az MCC-n. Magyarországhoz olyan módon kötődik, hogy a kilencvenes évek elején budapesti tudósító volt, a magyar főváros angolszász közösségének ismert figurája. Később haditudósító lett belőle, amit azért hagyott abba, mert a beszláni túszdrámáról beszámolva posztraumás stresszt szenvedett el. (2004-ben csecsen és ingus fegyveresek elfoglaltak egy észak-oszétiai iskolát, benne 1100 emberrel, köztük közel 800 általános iskolás gyerekkel. Az orosz biztonsági erők 3 napos tárgyalás után tankokkal és más nehézfegyverekkel ostromot indítottak az iskola ellen, amibe 334 túsz halt bele, köztük 186 gyerek. A túlélő gyerekek közül ketten birkózóként olimpiai érmet szereztek most Tokióban, az egyikük aranyat.)
Benjamin Harris-Quinney a Bow Group nevű brit konzervatív think tank elnöke, aki ennek ellenére többször is komoly politikai botrányt kavart a Konzervatív Párton belül. Egyszer időlegesen le is mondott a Bow Group vezetéséről, miután a 2015-ös parlamenti választások előtt a szélsőjobboldali idegengyűlölő UKIP támogatására szólította fel a konzervatív szavazókat. Egy másik esetben saját párttársai nevezték aljas homofóbnak, miután 2014-ben egy Putyin által támogatott, Oroszországban rendezett melegellenes nagycsaládos konferencián olyanokat mondott - mint most, 7 évvel később a magyar kormány. Vagyis hogy az „LGBT-lobbi” arra hajtana, hogy hétéves kortól tarthassanak szexuális felvilágosítást és így „népszerűsíthessék a homoszexuális életmódot”.
A 31 éves, alapfokú magyar nyelvvizsgával is rendelkező francia doktorandusz legtudományosabb állása eddig egy gimnáziumi franciatanári pozíció egy falu méretű északnyugat-francia városka, Sées gimijében. Az egyetemi tanulmányai alatt történelmet és politológiát hallgató Thibaud Gibelin a diploma után négy évet húzott le asszisztensként az Európai Parlamentben, a vendégtanári lehetőséget viszont minden bizonnyal az hozta meg neki, hogy eddigi egyetlen könyvének címe: Miért játszik és nyer Orbán Viktor.

A jobboldali-populista lengyel kormány meghátrálásával érhet véget az Unió és Lengyelország súlyos konfliktusa, amit a igazságszolgáltatás függetlenségének kormányzati fenyegetése okozott.
Jaroslaw Kaczynski, aki miniszterelnök-helyettesként is az ország igazi irányítója, a PAP hírügynökségnek adott interjújában így fogalmazott:
“Jelenlegi formájában megszüntetjük a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi tanácsát, így az Európai Unióval fennálló vita tárgytalanná válik.”
A most eldöntött változásokat Kaczynski elmondása szerint szeptemberben tárgyalhatja a lengyel parlament, a szejm.
AZ EU és a Bizottság évek óta hevesen kritizálja a lengyel igazságszolgáltatási reformot, azzal vádolva a lengyel kormányt, hogy reform címén fokozatosan felszámolja a szféra függetlenségét. A konfliktus azután durvult el igazán, hogy az EU Bírósága júliusban a Bizottság és Lengyelország közötti perben előbbinek adott igazat a még 2019-ben elfogadott törvény ügyében és arra kötelezte a lengyel kormányt, hogy azonnali hatállyal vonja vissza a törvény fegyelmi tanácsot létrehozó részét. Csakhogy a lengyel kormány visszautasította az ítélet végrehajtását, a PiS kinevezettjeivel feltöltött lengyel Alkotmánybíróság pedig olyan ítéletet hozott, ami szerint az Európai Bíróság ítélete ellentétes a lengyel alkotmánnyal, ezért nem végrehajtandó.
Mivel a uniós bíróság joghatóságának megkérdőjelezése az egész unió működését veszélyezteti, a dologból komoly feszültség támadt. A Bizottság augusztus közepéig adott ultimátumot Lengyelországnak, hogy hajtsa végre az ítéletet.
Ez a bizonyos fegyelmi kamara egy olyan, ezzel a 2019-es törvénnyel létrehozott új szerv, ami a meghozott ítéleteik miatt marasztalhatja el utólag a bírákat és retorziókat is kiszabhat. Mivel a kamara tagjait a kormány által megválasztott Igazságszolgáltatási Tanács nevezi ki, a testület függetlensége és pártatlansága a bíróság szerint nem biztosított.

Látványos baleset történt szombaton reggel Gyálon, ahol egy autóbusz és egy személykocsi ütköztek előbb össze a Szent István utcában,

hogy a busz a karambol lendületével áttörje egy családi ház kerítését, majd a homlokzatba csapódjon. A katasztrófavédelem szerint a ház a csattanástól megrogyott.
A dolog így nézett ki kintről:
Bentről pedig így:

A házban szerencsére nem tartózkodott senki és a buszon is csak hárman ültek. Az első hírek nem szólnak sérültekről, az esetleges fejleményekről beszámolunk.

A magyar kormányzat annyira kiemelten kezeli Orbán Viktor miniszterelnök Tucker Carlson jobboldali-konzervatív amerikai tévésnek, a Fox News műsorvezetőjének adott interjúját, hogy annak szövegét a Miniszterelnökség pénteken átirat formájában körbeküldte a Budapesten dolgozó külföldi újságíróknak.
Ráadásul kétszer egymás után. Nem véletlenül.
A jelenleg a New York Timesnak, korábban a 444-nek is dolgozó Benjamin Novak újságíró twitelte ki, hogy az eredeti szétküldött átiratból hiányzik Kína és Hzsi Csin-Ping elnök említése.
Ellenőriztem és valóban így van. Az elsőként szétküldött átirat ugyanis nem teljes. Hiányzik belőle egy kérdés, ami a következőképpen hangzott:
“Nem hiszen, hogy Joe Biden például valaha is totalitárius gengszternek nevezte volna azt a Hszi Csin-Pinget, aki közismert módon sok politikai ellenfelét megölette. Akkor Önt és nemcsak Önt, hanem a lengyel kormányt miért nevezhette annak?”
A kérdésen kívül Orbán leghosszabb válasza is hiányzik az átiratból, de nem az a válasz, amit erre a kicenzúrázott kérdésre válaszolt.
Hogy érthetőbb legyen, kicsivel előbb kezdem.
Az interjú ötödik, igen terjedelmes kérdésében Tucker Carlson arra kérdezett rá, hogy Orbánnak, az amerikai politika egykori kedvencének milyen érzés volt, amikor Joe Biden nemrég, még elnökjelöltként, “totalitárius gengszternek” nevezte őt. Őt, akit az amerikai adminisztrációk korábban még hős antikommunistaként kezeltek.
Orbán erre azzal reagált, hogy az ilyesmire Magyarországon az a jellemző - nem túl udvarias - reakció, hogy
“Ki ez a fickó, hogy ilyeneket mondjon??” Aztán azt mondja az ember magában, hogy “OK, ő az Egyesült Államok elnöke, vegyük komolyan”.
“De tényleg, ha valaki, aki nem beszéli a nyelvünket és igen korlátozottak az ismeretei Magyarországról, még annak utóbbi évtizedeiről is, és nyilvánvalóan nem ért meg minket, ilyen véleményt fogalmaz meg, az személyes sértés minden magyarnak.”
- vélte Orbán.
Az ezt követő miniszterelnöki eszmefuttatás szerint mivel Biden az amerikai elnök, nekünk magyaroknak nagyon szerénynek kell lennünk és “udvariasan” kell bemutatnunk, hogy amit az elnök mond, az “kamu”.
Orbán szerint mind katonailag, mind gazdaságilag kiváló az együttműködésünk Amerikával, "minden remekül megy, kivéve a politikában, amikor a liberálisok vannak kormányon."
Tucker Carlson ezután a válasz után tette fel a fent idézett Hiszi Csing-Ping-es kérdését. Amire Orbán egyáltalán nem reagált, hanem válasz gyanánt arról kezdett beszélni, hogy a Nyugat azért támadja őt, mert annyira sikeres társadalmat épített, amiben jobb élni, mint Nyugaton.
A Miniszterelnökség első átiratában ott szerepelt a bidenes kérdés, de utána válaszként ez a dicsekvő, a következő kérdésre adott Orbán-válasz következett, vagyis kihagyták az átiratból Orbán valódi válaszát, plusz az azt követő kínais kérdést is.
Hogy durván egy óra múlva újabb körlevelet küldjenek a címzetteknek, immár az interjú csonkítatlan szövegével.

Pár másodperces és alig látni rajta valamit, mégis igen kifejező az a videó, amit a görög meteorológiai szolgálat tette közzé arról, ahogy a második legnagyobb görög sziget, Evia lakóinak egy részét menekítik ki éppen komppal a lakóhelyüket fenyegető erdőtűz elől.
A Reuters szerint pénteken 154 helyen pusztított erdőtűz az országban. A legkomolyabb gócpontok Athéntól északra, a fent említett Evia szigetén, illetve a Peloponnészoszi félszigeten vannak. Miközben éppen véget ér a modern olimpia, az eredeti játékok helyszínét lángok fenyegetik.
A Görögországot - és a szomszédos Törökország Égei tenger-menti részeit - pusztító tüzek fellobbanását egyhetes, 40 fokos hőséggel járó, 30 éve nem tapasztalt hőhullám előzte meg. A hőség azóta sima kánikulává enyhült, de az idő szelessé vált, ami miatt a tüzek igen sebesen terjednek. A szombati előrejelzés az egész országban erős szelet jósol.

“A kormány felhívja a külgazdasági- és külügyminisztert, az innovációért és technológiáért felelős minisztert, valamint a pénzügyminisztert a Magyarország és a Norvég Királyság közti gazdasági kapcsolatok átfogó felülvizsgálatára.”
Hogy ez mit jelent annak a fényében, hogy a Norvégiába irányuló magyar export tavaly 200,7 millió dolláros volt, miközben az import onnan csak 25,6 millió, vagyis Magyaroszág igencsak jól járt a gazdasági kapcsolatainkkal, azt senki sem érti, de az biztos, hogy ez a pont is szerepel abban a friss kormányhatározatban, amit a kormány a Norvég Alap körüli vita miatt hozott meg.
Emlékezetes, hogy a Miniszterelnökség szerdán szokatlanul éles hangú közleményt jelentetett meg „Magyarország nem fogadja el Norvégia diktátumát” felütéssel. Aznap, amikor a Népszava arról cikkezett, hogy a Norvég Alapból Magyarországnak járó 77 milliárd forintos támogatás a norvégok és a magyar kormány vitája matt végleg elveszett.
A friss határozatban a kormány “rosszhiszeműséggel” vádolja a norvégokat, utasítja az igazságügyi minisztert, hogy az ügyről tájékoztassa az Unió intézményeit, ugyanőt, hogy vizsgálja meg Norvégia beperlésének lehetőségeit, illetve a gazdasági kapcsolatok felülvizsgálatával “fenyegeti” a Magyarországnál sokkal tehetősebb skandináv országot.
A 2004 óta létező Norvég Alap (és közeli rokona, az EGT Alap) olyan pénzügyi alapok, amiken keresztül három olyan ország - Norvégia, Izland és Liechtenstein - támogatja az EU 16 kevésbé fejlett tagállamát, amelyek tagjai az Európai Gazdasági Térségnek (vagyis élvezik az EU gazdasági előnyeit), de nem tagjai magának az EU-nak, így nem járulnak hozzá az unió költségvetéséhez. Ezért cserébe kötöttek olyan megállapodást az Unióval, hogy a gazdasági lehetőségek fejében jelentős pénzzel támogatják az érintett tagországok civil szervezeteit és gazdaságát, de a kormányoktól független szereplőkön keresztül.
Az Orbán-kormány 2014-ben került látványos konfliktusba a norvégokkal, mert meg akarta akadályozni, hogy az északi támogatás töredékét jelentő, a civil szférának járó összeget egy kormánytól független szervezet oszthassa el. Ekkor vezették el bilincsben az érintett Ökotárs egyes vezetőit, hogy később kiderüljön, minden ellenük felhozott gyanú alaptalan volt.
Hosszas tárgyalások után 2020 decemberében született megállapodás arról, hogy a Norvég Alap pénzeit egy kormánytól független szervezetnek kell kiosztania Magyarországon és hét hónap van rá, hogy megtalálják, melyik legyen ez a szervezet. Aztán elérkezett ez a határidő, mégsem született döntés. A norvég külügyminiszter akkor arról írt, hogy a donorországok mind a 15 érintett tagországban elvárják, hogy a civil támogatások lebonyolítója a kormánytól és az államtól független legyen. Ezt az elvárást Magyarország elfogadta, mégsem fogadta el a legjobbnak ítélt pályázatot. Amit az Ökotárs nevű, a kormány által üldözött és korábban is zaklatott civil szervezet nyújtott be.

A Blikk tudomása szerint nem öngyilkos vagy részeg bulizó, hanem egy jó fénykép miatt a magasba mászó fiatal, 19 éves holland turista volt az a férfi, aki pénteken hajnalban zuhant le a híd járdarészére, ahol azonnal meghalt. A fiú az egyik vasíven mászott fel a magasba, ahol megbillent és visszaesett a hídra.

Vége a furcsán visszafogott időnek, a hétvégére és a jövő hét elejére várhatóan visszatér a meleg, sőt forró, napos nyár.
Szombaton 29-34 fokig emelkedik a hőmérséklet, itt-ott előfordulhat némi fátyolfelhő, kisebb zápor vagy némi szél, de alapvetően napos idő lesz.
Vasárnap ennél is melegebb, 31-36 fok várható szinte az egész országban, kivéve északnyugaton, ahol picivel kevesebb, de azért ott sem kell majd megfagyni. Ezeken a részeken vasárnap estefelé azért előfordulhatnak záporok, zivatarok is.

Ilyen helyzetben a legjobb megoldás, ha szakképzett horgászkutyák társaságában vízre szállunk.


Egyelőre nem világos, hogy szolgálatban volt-e az a két ausztrál katona, akik a kontinensország legészakibb nyúlványa, a Cape York félsziget partjainál úszkáltak egy halászfalu közelében pénteken délután. A katonákra rátámadt egy agresszív sósvízi krokodil, az egyiküknek súlyos fej- és mellkassérüléseket okozva. Az áldozat szerencséjére a társa azonnal a segítségére sietett, ő kar- és csuklósérülésekkel megúszta.
A két katonát kórházban ápolják, az állapotuk stabil.
A Kelet-Indiától Délkelet-Ázsián ás Ausztráliáig elterjedt sósvízi krokodil a világ legnagyobb termetű krokodilfaja, átlagosan jóval nagyobb a nílusi krokodilnál. Az ismert rokonainál vaskosabb termetű és szélesebb állkapcsú sósvízi hímjei hatméteresnél is hosszabbra és egytonnásnál is nehezebbre nőhetnek meg, 8-9 centis fogakkal. Annyira rámenős ragadozó, hogy elterjedési területén az ott élő cápákat is zaákmánynak tekinti.
(via Reuters)

Péntek este megjelent a kormányrendelet a halasztható műtétek, fogászati kezelések és rehabilitációs kezelések előtti kötelező tesztről. A frissen rögzített szabályok szerint csak az kaphat ilyen kórházi ellátást, aki
vagy védett, vagy van 48 órásnál frissebb negatív PCR tesztje, vagy a műtét napján készített negatív bármilyen tesztje. Fontos, hogy a beteg esetleges kísérőjére ugyanezek a feltételek vonatkoznak.
Ezek a nem védettek számára kötelező tesztek azonban pénzbe kerülnek, kivéve, ha az érintett kiskorú, esetében felmerült a fertőzöttség gyanúja vagy ha a szakorvosa papírt adott arról, hogy nem kaphat vakcinát. És annak is ingyenesek, aki 18 évesnél fiatalabb beteg kísérője.
A friss rendeletet azért hozták meg, mert az alapvető jogok biztosa pár napja azt írta, hogy ellentétes a jogállamiság elvével és jogsértő az oltatlanok fizetős tesztelése, de Kozma Ákos azt is kifogásolta, hogy erről Kásler miniszter és a tisztifőorvos sima körlevelekben rendelkeztek. A kormány reakciója az volt, hogy az ombudsmani véleményt elutasították, de abban engedtek, hogy a miniszteri levélhez képest szabályos kormányrendeletbe foglalták a szabályt.
(via Népszava)

A HVG által beadott közérdekű adatigénylésre derült ki, hogy a kormányzat idén igencsak felpörgette az állampolgárok titkos megfigyelését. Varga Judit igazságügyminiszter július 19-ig 928 esetben adta meg az engedélyt. Tavaly például összesen 1285-ször írt ilyesmit alá, idén, ha nem csökken a tempó az év végéig, 1700 körül lehet a vége. Plasztikus adat, hogy tavaly napi 3 körül volt a megadott hozzájárulások száma, ez nőtt közel 5-re.
A 168 óra korábbi információja szerint 2015-ben 1038 miniszteri engedélyt adtak meg és ezek száma a vírus miatt ezen a téren is csonka 2020-as évet kivéve azóta folyamatosan növekszik. 2016-ban 1151, 2017-ben 1256, 2018-ban 1282, 2019-ban már 1340 esetben gyűjtöttek így titkos információkat, tavaly pedig, mint említettük, 1285-ször.
Ezek a számok azonban az összes megfigyelés töredékét jelentik, azokat az eseteket, amikor a titkosszolgálatok úgynevezett “nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést” végeznek. Ez az a kategória, amihez nem kell semmiféle gyanú vagy bűncselekmény, elég annyit mondani, hogy a cél az ország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése. Ezeket a kérelmeket írja alá az igazságügyminiszter.
A másik nagy kategória a “bűnüldözési célú titkos információgyűjtés”, ez az, amit rendőrségi és egyéb nyomozások részeként végeznek, ehhez bírói vagy ügyészi engedély kell és az előzővel szemben tételesen meg kell indokolni.
A harmadik kategóriába a titjkosszolgálatok vezetői által saját hatáskörben engedélyezhető megfigyelések tartoznak.

Egy héten át Budapestről készíti napi politikai hírmagyarázó műsorát az amerikai média egyik legnagyobb, legnézettebb, markánsan jobboldali-trumpista sztárja, Tucker Carlson, a Fox News műsorvezetője. A műsorfolyam részeként Carlson durván negyedórás interjút készített Orbánnal a Karmelita kolostor könyvtárszobájában. Azt egyelőre nem tudni, hogy fizetett PR-interjúról van-e szó, ami azért merülhet fel egyáltalán, mert egy amerikai tényfeltáró újságírócsapat által a netre kitett dokumentum szerint amikor a magyar kormány 2018-19-ben lobbiszerződést kötött a Policy Impact Communications nevű washingtoni lobbicéggel, aminek az egyik igazgatója Carlson apja, a 265 ezer dolláros összeg egy részéből Szijjártó külügyminiszternek szerveztek élő interjút a Tucker Carslon Show-ba.
De lássuk a friss beszélgetést!
A Budapestről sugárzott műsorszegmensben Carlson többek között azzal vezette fel Orbánt a konzervatív amerikai hírfogyasztóknak, hogy a magyar miniszterelnöknek sikerült “feldühítenie a liberálisokat”. Tucker Carlson felvezetőjében arról beszélt, hogy bár Joe Biden elnök “totalitárius diktátornak” nevezte Orbánt, a valóság az, hogy Budapest összes sem hasonlítható New Yorkkal vagy más amerikai nagyvárosokkal. Mint kiderült, azért, mert Carlson szerint ha ma Amerika valamelyik nagyvárosában hangosan kritizálni meri Joe Biden politikáját, azt az elnök Szilicium-völgyi barátai elhallgattatják, ha pedig az illető ezután is fenntartja a véleményét, fegyveres testőröket kell fogadnia a saját védelmére. Ez általános dolog az Egyesült Államokban - igyekezett elhitetni Tucker Carlson, aki dollármilliomos műsorvezető és Joe Biden egyik leghevesebb kritikusa. Bezzeg Magyarországon semmi ilyesmitől nem kell tartaniuk az ellenzékieknek - magyarázta. Orbánt - akinek szerinte erős az akcentusa, de precízen fogalmaz angolul - végül azzal ajánlotta a nézők figyelmébe, hogy az ő Magyarországában szabadabban élnek az emberek, mint Amerikában.
Az interjú első kérdése arra vonatkozott, hogy a 2015-ös menekültválság idején Orbán miért ment szembe az EU-val és mondott nemet a menekültek beengedésére.
"Ez volt az egyetlen ésszerű lépés. Ha valaki a magyar állam engedélye nélkül át akarja lépni a határt, meg kell védened az országodat"
- mondta erre Orbán. “Azt kell mondanod nekik, hogy Fiúk, állj, ha át akartok menni az országon vagy ide akartok költözni, ennek megvan a jogi útja és csináljuk aszerint. De csak úgy nem mehettek át.” Carlson ezen a ponton nem kérdezett vissza, hogy mi történt azokkal a menekültekkel, akik a jogi utat próbálták követni, sőt az interjú hátralévő részében sem kérdezett bele egyszer sem, bármit is állított a magyar miniszterelnök.
Carlson ezután arról beszélt, hogy Orbán migrációügyi véleménye annak idején mennyire nem tetszett a nyugat-európaiaknak. Hogy miért? Orbán ezt azzal magyarázta, hogy sok európai ország úgy döntött, hogy új fejezetet nyit a saját történelmében. Ezt az érintettek szerinte “új társadalomnak” hívják, ami poszt-keresztény, poszt-nemzeti társadalmat jelent. Ezek az országok Orbán szerint szilárdan hiszik, hogy ha az eredeti keresztény lakosságot nagy számú muszlim közösséggel keverik össze, annak jó eredménye lesz.
Nem tudni, hogy ez valójában jó vagy rossz eredménnyel járna-e - fejtegette a miniszterelnök - de a dolog szerinte mindenképpen nagyon kockázatos és nyilvánvaló esély van arra, hogy rosszul süljön el. “Mi magyarok úgy döntöttünk, hogy nem vállaljuk ezt a kockázatot. Emiatt nagyon rossz a személyes megítélésem és kezelnek az EU fekete bárányaként. “ - magyarázta.
Carlson itt sem kérdezett vissza, hogy Orbán honnan veszi a szélsőséges összesküvés-elméletekből ismert "higítási-keverési" elméletét.
A következő blokkot Carlson azzal vezette fel, hogy Orbán a szovjet megszállást ellenző diákvezetőként tűnt fel a politikában és akkoriban az amerikai kormányzat kedvence volt, ehhez képest Biden elnök még elnökjelöltként “totalitárius gengszternek” nevezte őt. Tanulságos jelenet volt, amikor ezt egy olyan archív felvétel bejátszásával illusztrálták, amiről az derült ki, hogy Biden ebben a formában azért nem nevezte Orbánt “totalitárius gengszternek”. A kérdéses tévéadásban az akkor még csak elnökjelölt demokrata politikus azt fejtegette, hogy
“Jól látni, hogy mi történik Fehéroroszországtól Lengyelországon át Magyarországig, a totalitárius rezsimek felemelkedését a világban és azt, hogy ez az elnök (Trump, a szerk) felkarolja a világ összes gengszterét.”
Orbán erre azzal reagált, hogy az ilyesmire Magyarországon az a jellemző - nem túl udvarias - reakció, hogy “Ki ez a fickó, hogy ilyeneket mondjon??” Aztán azt mondja az ember magában, hogy “OK, ő az Egyesült Államok elnöke, vegyük komolyan”.
“De tényleg, ha valaki, aki nem beszéli a nyelvünket és igen korlátozottak az ismeretei Magyarországról, még annak utóbbi évtizedeiről is, és nyilvánvalóan nem ért meg minket, ilyen véleményt fogalmaz meg, az személyes sértés minden magyarnak.”
- vélte Orbán.
Az interjú egyik legmeredekebb miniszterelnöki eszmefuttatása szerint mivel Biden az amerikai elnök, nekünk nagyon szerénynek kell lennünk és “udvariasan” kell bemutatnunk, hogy amit az elnök mond, az “kamu”.
Orbán szerint mind katonailag, mind gazdaságilag kiváló az együttműködésünk Amerikával, "minden remekül megy, kivéve a politikában, amikor a liberálisok vannak kormányon."
Carlson egyszer még visszatért a gengszterezéshez, azzal a felütéssel, hogy Biden hogyhogy nem nevezte soha totalitárius gengszternek a politikai ellenfeleit meggyilkoltató XI Jingping kínai elnököt, ha egyszer Orbánt és lengyel kollégáját is annak titulálta.
Orbán ekkor meglepetésre nem védte meg kínai szövetségesét, nem kérte ki magának a gyilkosozást, sőt arra utalt, hogy ő sikeresebb politikus kettejük közül. Válasza ugyanis szó szerint ez volt:
"A probléma a siker. Igazi kihívás a liberális gondolkodóknak, hogy Kelet-Európában, Lengyelországban és Magyarországon igen sikeres társadalomépítés folyik." Gazdaságilag, politikailag és kulturálisan sikeres, sőt már demográfiai sikereket is értünk el Orbán szerint. Ez szerinte sikersztorinak minősíthető, de ennek a sikernek az alapjai alapvetően térnek el attól, amit egy csomó nyugati ország szeretne.
A nyugati liberálisok a magyar miniszterelnök szerint képtelenek elfogadni, hogy a nyugati civilizáción belül létezik egy konzervatív, nemzeti alternatíva, ami a mindennapi élet szintjén sikeresebb, mint a liberális.
A demokratákat közismerten rühellő Carlson ekkor arról kezdett beszélni, hogy milyen furcsa, hogy az amerikai baloldal Orbánnal szemben a volt kommunisták és antiszemiták koalíciójának drukkol. A miniszterelnök erre azt felelte, hogy ha pár éve Carlson megkérdezi tőle, hogy megtörténhet-e, hogy az exkommunisták az antiszemita szélsőjobbal fogjanak össze az Izrael-, Amerika- és NATO-párti nyugatos irányultságú magyar kormány ellen, akkor ő azt mondta volna, hogy ez lehetetlen. A riporter még a magyar kormány nyugatos orientáltságára sem kérdezett vissza a keleti orientációt hirdető Orbánnál.
Magyarország egészen más irányba tart, mint az európai országok többsége. Hol látja az országot 20 év múlva? - kérdezte meg az amerikai kommentátor. Orbán erre azt fejtegette, hogy a volt szocialista kelet-európai országokban szerinte az ő politikai táborának van többsége, nemcsak Lengyelországban, de lát esélyt arra, hogy nyugaton is változzon a helyzet, amire a legnagyobb esélyt Olaszországban látja.
De ennél sokkal nagyobb ívű víziót festett fel, amikor arról értekezett, hogy "nem zárhatjuk ki", hogy új migrációs hullám fog elindulni Európában, de ezúttal a keresztény konzervatív nyugatiak migrációja Magyarország és más közép-európai országok felé.
Orbán "nagy kihívásnak", és új, nem szerencsés helyzetnek nevezte azt, hogy két fontos politikai szövetségese, Trump és Netanjahu is választási vereséget szenvedtek az elmúlt időszakban.
A közelgő választásokról Orbán azt mondta, hogy nem tart tőle, hanem biztos benne és felkészült rá, hogy a "nemzetközi baloldal" mindent meg fog tenni a kormány leváltásért és be fog avatkozni. A miniszterelnök abban reménykedik, hogy az őt nem kedvelő amerikai adminisztráció is belátja, hogy
"Egy nem kedvelt, de stabil partner jobb, mint egy bizonytalan új".

18 évesen, fatális balesetben meghalt a legendás német focista, Michael Ballack középső fia, a 18 éves Emilio. Portugál sajtóhírek alapján a fiú a család birtokán quadozott szerdán éjjel, egyedül, amikor négykerekű jármű egy túl meredek szakaszon a hátára esett, maga alá gyűrve a kamaszt.
A helyszínre a mentők mellett a tűzoltókat is kihívták, de a fiún már senki sem tudott segíteni, a helyszínen halottnak nyilvánították, hajnali két óra tájban.
A Ballack család birtoka a Troia félszigeten, Lisszabontól délre található. A mentés egyik résztvevője azt nyilatkozta, hogy a baleset idején a családtagok a házban tartózkodtak.
A Ballack családnak három fia van, Emilio volt a középső.

Az elmúlt évtizedekben egész folklór alakult ki a bokrok között vagy buszmegállókban elbújva radarozó, csak a kicseszésre hajtó közlekedési rendőrök körül, de a magyar rendőrség hivatalosan is szakított a múltjával ezen a téren.
“A rendőrség a közúti közlekedési intézkedések során is a büntetés helyett a prevenciót helyezi előtérbe, tekintettel arra, hogy a fő cél a jogsértések kockázatának lehetséges csökkentése.”
- írták a 444 kérdésére.
A téma úgy került elő, hogy Hadházy Ákos parlamenti képviselő közérdekű adatigényléssel fordult a rendőrséghez, miután olyan információkat kapott, hogy hogy idén nyáron teljesen megszűntek a mobil traffipaxos sebességellenőrzések az országban. A kérdése konkrétan az volt, hogy június 21. és július 4. között hány gyorshajtást rögzítettek a rendőrség sebességmérő eszközei az országban összesen és ezen nyomán hány büntetést osztottak ki.
A válaszból az derült ki, hogy míg a vizsgált időszakban a fixen telepített eszközök segítségével 10958 büntetést szabtak ki, míg a mobilok használatával egyet sem.
Miközben a 365 fix traffipaxra amúgy 189 darab mobil készülék jut.
A rendőrség kérdésünkre most megerősítette, hogy Hadházy jól értelmezte a válaszukat. De azt állítják, hogy ez azért nem jelenti azt, hogy örökre vagy tartósan letettek volna az elbújós sebességmérésről. Miután leszögezték, hogy a fő cél ma már nem a büntetés, hanem a megelőzés
“A rendőrség folyamatosan elemzi és értékeli a közlekedésbiztonsági helyzetet, a közlekedésrendészeti tevékenység formáját, irányultságát, intenzitását, így a rendőri szervek a levont konzekvenciák alapján az aktuális közlekedésbiztonsági helyzet által indokolt helyszíneken, időpontokban és intenzitással végzik sebességellenőrzési tevékenységüket.”
Az mindenesetre árulkodó, hogy az aktuális közlekedésbiztonsági helyzet két hét alatt egyetlen mobil sebességmérést sem igényelt június végén.
A rendőrség ezzel együtt arra figyelmeztet, hogy
“ (...) nem jelenthető ki általánosságban, hogy a mobil sebességmérő készülékek igénybevételének csökkenésére, vagy tendenciaszerű alkalmazására kell számítani a jövőben, ugyanis azokat mindig az aktuális helyzethez mérten használjuk.”
Érdekes választ kaptunk arra, hogy helytálló-e Hadházy azon információja, miszerint a változás okai között van az is, hogy kevés és csökken a rendőrség személyi állománya, vagyis nem jutna elég rendőr a fontosabb feladatokra, ha radarozni küldenék őket.
A rendőrség ugyanis nem cáfolta ezt, mindössze annyival reagáltak, hogy:
“A Hadházy úrnak írt rendőrségi válaszlevél nem tartalmaz a rendőrség állományának csökkenésére vonatkozó részt, így parlamenti képviselő úr ezirányú következtetéseinek forrását nem ismerjük. “
Azt viszont határozottan cáfolták, hogy bármi probléma lenne a traffipaxok hitelesítésével.


Nincs unalmasabb, mint az „ez ezt mondta - az azt mondta”-újságírás. Kivéve, ha a Mol épülő székházáról, Magyarország első felhőkarcolójáról van szó.
Az ellenzői szerint egy kanos nagyvállalat hivalkodóan égnek meredő, 28 emeletes óriáspénisze fog puszítító árnyékot vetni erre a csodálatos metropoliszra, ami csak és kizárólag azért volt eddig csodálatos, mert földszintes.
A támogatói szerint ez a toronyház fogja végre rendes XXI. századi metropolisszá tenni Budapestet, abban a korban, amikor már Ököritófülpösön is lenne turistacsalogatóan ikonikus felhőkarcoló, ha Ököritófülpöst időben egy Normális Országhoz csatolták volna.
A Mol-toronynál azért sincs jobb vitatéma, mert tisztára összezavarta a Nagy Honvédő Véleményháború szokásos frontvonalait. Amíg nem volt felhőkarcoló Budapesten, csak tét nélkül lehetett sóhajtozni/morogni, a nyugatos liberális közönség jellemzően toronypárti volt, a jobbos-konzervatív meg inkább status quo-támogató. Aztán ahogy kiderült, hogy a Progresszió Első Tornyát az Orbán klán gazdasági érdekeltségébe tartozó Market építheti fel a NER egyik topmenedzsere által vezetett Mol-nak, egyből megsavanyodott a kozmopolita szőlő. Egy rakás toronykövetelő most már inkább lakna földbe vájt üregekben, hiszen Budapest múltjához mi más illene jobban. Egy csomó fotelszittya meg arra döbbent rá, hogy Dr Szkíta Lajos nyugalmazott agronómus magánkutatásai szerint már Koppány is egy 312 méter magas, turulguánóból emelt vályogtoronyban lakott.
Ennek megfelelően a bokrétaünnepre igyekezve a szokásosnál is felajzottabb állapotban közelítettem meg az objektumot a Lágymányosi öböl partján. Lassan bandukoltam direkt, így perceken át élvezhettem azt a fura jelenséget, hogy a Mol-torony a város egész meglepő, távoli sarkaiból is marha nagynak néz ki, közelről viszont a legkevésbé sem, sőt.

Nemhogy nem nyomja agyon a környék látványát - na nem mintha lenne rajta bármi agyonnyomható - de a körülötte csapkodó indulatokhoz képest kifejezetten szerénynek hat. Közelről nem olyan hatása van, mint egy felhőkarcolónak, hanem olyan, mint egy nagy irodaépületnek.

Még mielőtt bárki is elragadtatná magát, ezen a ponton fontos megjegyezni, hogy az most még szinte egyáltalán nem derül ki, hogy igazából fog kinézni az első magyar felhőkarcoló. Most még csak a bokrétaünnepet tartották, ami annyit jelent, hogy az épület betonváza elérte a legnagyobb magasságát. (A szavak persze itt is elvesztették a valós jelentésüket: a bokréta itt konkrétan egy nagyjából köbméteres fekete kockából kimeredő komplett kis fa volt. Próbálta volna bárki is a kalapjára tűzni!)

De ez még csak egy félig kész ház, amibe csak 2022 őszén, több mint egy év múlva lehet majd beköltözni. Egyelőre maximum a tömegeket lehet érzékelni, az épületkomplexumról nagyrészt hiányzik a külső-belső borítás és a belső tagolás.
Bátor kijelentés, tudom, de azt kell mondanom, hogy péniszre sem hasonlít,
a szokásosan kérkedő-nagyotmondó péniszábrázolásokra biztosan nem, maximum a realistákra, merthogy igazi felhőkarcolóhoz képest nem is olyan magas, vagyis hosszú. Ha már hasonlítgatjuk, a jelenlegi állapotában inkább olyan, mint egy elektromos szúnyogcsapda, annak mondjuk szép méretes.

Azért is örülök, hogy a torony nem pöcsszerű, mert korábban mindig azon fantáziáltam, hogy Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatónak biztos a makkjában, 120 méter magasan lesz a városra lenéző extrém irodája, ahonnan olyanokat fog rikoltozni, a karjaival szélesen kaszálva, hogy „ez mind az enyém lesz, HAHAHA”.
Amihez képest az első információ, amit a helyszínre érkezve szereztem, az volt, hogy Hernádi hozzám hasonlóan tériszonyos, ezért a kérésére lent, a hatodik emeleten lesz az irodája, ami az elektromos szúnyogcsapda töve felé található, azon a tájon, ahol kiskoromban kullancs ment az elektromos szúnyogcsapdámba, amit anyukám a nagyszüleim kertjében, varrótűvel operált ki, amitől én úgy visítottam, mint az egyszeri beruházó, aki most tudta meg, mennyit kér egy napra az analfabéta hidegburkoló.
El is voltam veszve rendesen a hasonlatok erdejében, így kifejezetten örültem, amikor Ratatics Péter, a MOL első embere a bokrétaünnepi beszéde elején bátran feltette a szónoki kérdést, miszerint mit is szimbolizál az új székház. Pajzán célozgatást vártam, de Ratatics buligyilkosként azt mondta, hogy a múltat, a jelent és a jövőt szimbolizálja. Majdnem elegáns menekülés, kár, hogy nincs semmi értelme. Akkor már inkább szimbolizál egy kukoricacsövet, utalva arra, mit Ratatics is megemlített, miszerint a Föld szénhidrogén-készletei záros időn belül el fognak fogyni és addigra a Mol-nak is át kell állnia. Például, ahogy a székháza is mutatja, a kukoricából előállítható bioetanolra.
A kis magyar felhőkarcoló valójában két, egészen eltérő tömeg párosa: egy lapos, nagy, lepényszerű épületből nő ki a kukoricacső. A lepényben lesz a nagy konferenciaterem és a kantin, a toronyban az irodák.
Az régóta izgatott, hogy mi lesz a torony legtetejéből kiemelkedő két dobozban. Korábban arra tippeltem, hogy a főnöki irodák. Az életemet kockáztatva felimbolyogtam egy külső liften, hogy kiderüljön, valójában fűtő-hűtő gépészeti berendezések.

De a toronycsúcs ezzel együtt is ígéretes, itt lesz ugyanis Budapest messze legkirályabb kilátója, amit a jelen állás szerint a nagyközönség is szabadon használhat majd egy, a külső falon futó üveg panorámalift segítségével.
A toronyba való felliftezés két okból is majdnem örök élményt jelentett: sosem féltem ennyire életemben, és sosem kerültem ilyen fizikai közelségbe igazi divatikonnal. Scheer Sándor Market-alapító fekete öltönyéhez ugyanis nyitott gallérú fehér inget és mezítlábra húzott barna krokodilbőr topogót választott.
Az persze papírforma volt, hogy Budapest első majdnem-felhőkarcolójából jó lesz a kilátás, de erre a látványra azért nehéz felkészülni. Az élményt nem önmagában a magasság adja, hanem az, hogy teljesen új nézőpontból láthatunk rá a város emiatt sosem látottnak tűnő részeire. Az én kedvencem a dunai kilátás dél felé,

az előtérben a Lágymányosi öböllel és az új szögből kifejezetten drámai hatást keltő budai hegyek.

De a fél horizontot betöltő Pest se kutya.
A közeli látványelemek közül ötcsillagos a vasútimakett-hatású lágymányosi híd és az istentelenül nagy és annál is sokkal feleslegesebb épülő atlétikai vb-stadion a folyó szemközti partján.

Ha a magasépületektől idegenkedő budapestiek is meg fogják szeretni ezt a házat, akkor az emiatt a kilátó miatt fog megtörténni. Itt a toronycsúcsban található pillanatnyilag Magyarország legjobb panorámával rendelkező mobil vécéje

és itt lesz - elhelyezkedését tekintve mindenképpen - Budapest legkülönlegesebb fine dining étterme is. Ez nyilván nem boldogítja az irodaház leendő lakóit, az viszont annál inkább, hogy az Öbölre nyíló kilátás már a relatíve lapos lepényépületből is lenyűgöző, és nekik itt lesz az étkezdéjük meg a szupernek ígérkező óriásteraszuk.
A toronyszerű munkahelyeken alapprobléma, hogy az ott dolgozók alig találkoznak egymással, mert mindenki lifttel jár, és egyből bemegy a vackára. Itt ezt olyan módszerrel próbálják lazítani, hogy a mukatársakat részlegenként háromemeletes blokkokba rendezik. A blokkokon belül látványos csigalépcsőkön is lehet majd közeledni és senkinek sem lesz állandó íróasztala. Ez nagyon modernül hangzik, az általam megkérdezett MOL-alkalmazottak ennek megfelelően úgy beszéltek az új rendszerről, mint a vérmesebb angol géprombolók a legújabb típusú szövőgépekről.
A Mol-toronynak most már ismerjük a tömegét. Azt, hogy igazából mit ad hozzá a város látványához - vagy éppen mit vesz el belőle - azt csak a következő hónapokban fogjuk megtudni, ahogy azt is, hogy tényleg annyira kellemes és progresszív munkahely lesz-e belőle, ahogy hirdetik. De az biztos, hogy lenézni isteni belőle.

Megérkezett a 444-hez a müncheni ügyészség válasza arról, hogy milyen feltételekkel engedték szabadon az utolsó még fogvatartott magyar szurkolót, több mint egy hónappal a müncheni Németország-Magyarország Eb-csoportmeccs után. Ő az, akinek a szabadon engedését maga Szijjártó külügyminiszter jelentette be videóüzenetben múlt pénteken.
A férfi azért maradt ennyi ideig német fogdában, mert őt gyanúsították a legsúlyosabb bűncselekményekkel, konkrétan garázdasággal és hivatalos személy elleni erőszakkal. Vagyis azzal, hogy palackkal dobott meg egy rendőrt az Allainz Arenában. Ehhez képest eltörpült az a szabálysértés, hogy füvet is találtak nála.
A friss ügyészségi levél szerint a férfira egyéves, 3 évre felfüggesztett börtönbüntetést, és ugyanekkora időre szóló kitiltást szabtak ki a stadionból, illetve arra kötelezték, hogy fizessen be ezer eurót egy nonprofit szervezetnek. Emellett elkobozták a füvét és a rendőrt megdobásához használt palackját.
Ezzel azonban még nincs vége az ügynek. Az innentől szabadlábon védekező vádlottnak egy hete van annak eldöntésére, hogy elfogadja-e a büntetést vagy fellebbez. Utóbbi esetben a Müncheni Kerületi Bíróság tűzi ki a leendő tárgyalás időpontját.

A Financial Times értesülése szerint az EU-val megkötött legutóbbi vakcinaszállítási szerződésben az amerikai Pfizer és Moderna gyógyszergyárak is árat módosítottak. A Pfizer oltása ebben a legutóbbi - összesen a harmadik - körben 15 euró 50-ről 19,50-re drágult. Az első, 2020-ban letárgyalt uniós vakcinaszállítmányok esetében még 12 euróba került egy adag Pfizer.
A Moderna ára most csökkent, de így is magasabb, mint első körben volt. A nagyobb megrendelt mennyiség miatt az ár most adagonként 24,02 euróról 21,49 euróra csökkent, a nyitó adag esetében ez még 19 euró volt
Az árakat azért tárgyalták újra, mert az időközben elvégzett vizsgálatok alapján e két cég mRNS-vakcinája magasabb hatásfokkal működik, mint a konkurencia - az Oxford/AstraZeneca és Johnson & Johnson - olcsóbb oltóanyagai.

A belarusz ellenzéki Franak Viacorka legfrisebb információja szerint Kriszcina Cimanovszkaja humanitárius alapon megkapta a vízumot Lengyelországtól és Japánból pár napon belül oda is fog utazni.
A férje közben Kijevbe, Ukrajna fővárosába menekült a diktatúra bosszúja elől, ami a jelek szerint a sportolónő egész családjára lecsap: Viacorka a Twitteren arról írt, Cimanovszkaja nagymamájára hivatkozva, hogy Lukasenka titkosrendőrei úton vannak Klimavicsi városa felé, ahol a rövidtávfutónő szülei laknak.
A férj, Arszenij Cimanovszkij, aki egyben az edzője is, már interjút is adott, amiben elmesélte, hogy abban a pillanatban kezdte szervezni a menekülést, amint meghallotta, hogy a felesége nem akar hazautazni.
Az olimpia eddigi legdrámaibb történése nem a sportpályákon zajlik.
Az eredendően a 200 méteres síkfutásra benevezett Kriszcina Cimanovszkaját a fehérorosz olimpiai csapat vezetői vasárnap váratlanul, akarata ellenére a tokiói repülőtérre vitték. Arra akarták kényszeríteni, hogy azonnal hazautazzon, pedig még pályára sem lépett. Ennek oka az volt, hogy a sportoló az Instagramon kritizálni merte a csapat vezetőit, amiért nem tudták, hogy a 4X400 méteres női váltó tervezett résztvevői közül egyesek nem léphetnek pályára, így az utolsó pillanatban őt is benevezték erre a számra, amit életében egyszer sem gyakorolt. Bár mégcsak nem is a Lukasenka-rezsimet bírálta, a fehérorosz diktatúrának ennyi is elég volt, hogy azonnal közellenségnek kiáltsák ki.
Cimanovszkaja, tudva jól, hogy ez jó eséllyel börtönben, megkínozva végzi, nem volt hajlandó felszállni a repülőre, a japán rendőrség, majd a Nemzetközi Olimpiai Bizottság segítségét kérte és jelezte, hogy menekültstátuszért fog folyamodni valahol.
Először Ausztria került szóba, mivel itt dolgozik a futónő elsőszámú edzője.
A cseh és a lengyel diplomácia rövid időn belül jelezte, hogy befogadnák a sportolót, aki ezután a tokiói lengyel nagykövetségre utazott, ahol menedékjogért folyamodott.
Közben kiszivárgott egy hangfelvétel, ami szerint az edzői azzal fenyegették meg a nőt, hogy ha nem hajlanó csendben hazautazni és külföldön marad, egyszer csak öngyilkos lesz.

Harry Kane, az angol válogatott kapitánya, a Tottenham szupersztárja, a világ egyik legjobb csatára hétfőn nem jelent meg a klub edzőközpontjában, bár véget ért a szabadsága és ma Covid-tesztelték volna, hogy kedden már ténylegesen edzhessen.
Az ilyen ügyekben tipikus jól értesült Fabrizio Romano fociújságíró szerint a dolog szándékos, nem valami tesztelés körüli kavarásról van szó, hanem arról, hogy Kane tudatosan nem jelent meg az edzőközpontban. Azért, hogy így kényszerítse ki az eladását.
Az ilyen zsarolás a kortárs fociban nem kivétel, hanem maga a rendes gyakorlat, Kane esetében csak azért nem volt mindenki egészen biztos ebben a végkifejletben, mert az angol csatár imidzse annyira jófiús.
De legyen bármennyire málészáj, Kane-nek nem nagyon van más eszköze, ha annyira lépni akar. 2018-ban ugyanis igen ritka hosszúságú, hatéves szerződést írt alá, amiből még hátravan 3 év. Vagyis a klubja nem küzd a “ha idén nem teszem pénzzé, jövőre már semmit sem kapok érte”-problémával. Kane problémája viszont az, hogy amikor elkötelezte magát, lényegében a karrierje végéig, még egy olyan klub ikonja volt, amelyikről legalább el lehetett hinni, hogy a bajnoki címre és a BL-serlegre hajt. Ha különösebb esélye nincs is ezekre. Mauricio Pochettino kirúgása, majd a katasztrofálisan kapkodó tavalyi idény óta a legfanatikusabb Spurs-szurkoló sem hinne el ilyesmit, nemhogy egy játékos. Kane közben generációja legjobb középcsatára, aki érthető módon szeretne nyerni valamit egyszer az életben, de minimum szeretne valós versenyben lenni egy komolyabb trófeáért.
Ha mindez nem lenne elég, ezt a szinte képtelen meccset azzal a Daniel Levy klubelnökkel kell lejátszania, akit a PL legkeményebb tárgyalói között tartanak számon, és aki érthető módon nem akarja áron alul adni a klubja legnagyobb aranytartalékát.

Abból, hogy valaki szociológiát tanul egy híres angol egyetemen, logikusan következik-e, hogy az illető nem csinálhat csak úgy magától, minden hátsó szándék és duplacsavar nélkül, puszta lelkesedésből és hírnév iránti vágyból egy irtó szar popszámot + hozzá egy kulisszahasogató klipet? Ez a kérdés foglalkoztatja leginkább azokat, akiknek a kattintásai révén Sarah Brand “Red Dress” című száma jól halad afelé, hogy ez legyen az 2021-nak, ami tíz évvel ezelőtt a Rebecca Black-féle “Friday” volt.
Ciki? Menő? Annyira előbbi, hogy utóbbi? Egyik sem? Ha nem láttad még, itt a lehetőség, hogy kialakítsd a Véleményedet. Ha mások is vannak a szobában, húzd ki a fejhallgató zsinórját!
A vallásos képmutatás témakörét feldolgozó alkotás igazi egyszemélyes show, mert bár szerepel benne egy rakás statiszta, akikről kiderül, hogy a színészkedésen túl pompásan tudnak táncolni is, a zene, a szöveg, a rendezés és a vágás is a természetesen a főszerepet is elvállaló, amerikai származású oxfordi diák, Sarah Brand műve.
Brand a saját weboldalán "Los Angeles-i rendező-íróként" mutatkozik be, aki önbevallása szerint olyan szociálisan tudatos médiát szeretne létrehozni, ami az együttérzést és a szociológiaközpontú önvizsgálat fontosságát hirdeti olyan témakörökben, mint a vallás, a szerelem vagy az egyenlőtlenség.
Az instant rajongókat lelkesítendő arról is ír, hogy a most berobbanó Red Dress-videóklipet egészestés filmforgatókönyvvé fejlesztette, amit tényleg le is szeretne forgatni.
Vagyis komoly erőfeszítéseket tesz, hogy vegyük komolyan azt, ami eléggé úgy néz ki, mint egy végig faarccal előadott vicc.
Mindkét eddig közzétett dalában figyelemreméltó, hogy a lehengerlően hamis ének hogyan tudja kiradírozni az ember agyából, hogy a szövegnek általában nincs semmi értelme, úgyis mint "I want to live the heartbeat of my sleep".
Az igazi egyéniségeknek javaslom, hogy egyből az ezzel egyidőben publikált, egyelőre sokkal kevésbé népszerű B-száma iránt rajongjanak:

2019. áprilisa és novembere között figyelték meg a Pegasus kémszoftverrel Magyarország egyik legtapasztaltabb bűnügyi újságíróját, a korrupciós ügyeket is feltáró Csikász Brigittát - írja DIREKT36 tényfeltáró sorozatának legfrissebb cikke.
Csikász telefonszáma szerepelt azon az ismeretlen forrásból kiszivárgott, több mint 50 ezer telefonszámot tartalmazó listán, ami állítólag a Pegasus kémprogram célpontjait tartalmazza. Azt még az ügy kirobbantói sem állítják, hogy a listán való szereplés automatikusan azt jelentené, hogy a telefon gazdáját ténylegesen le is hallgatták. De Csikász telefonját az Amnesty International szakemberei laborban is megvizsgálták és bizonyítékot találtak arra, hogy az újságírót valóban meg is figyelték 2019-ben.
Ezen időszak alatt a telefonját többször is feltörték, a szakértők ráadásul arra is találtak bizonyítékot, hogy Csikászt ugyanazok figyelték meg, mint Panyi Szabolcsot és Szabó Andrást, a Direkt 36 újságíróit: a három riporter telefonja ellen ugyanis legalább egy alkalommal ugyanabból az iMessage-fiókból intéztek támadást.
„Oknyomozó újságíró vagyok, aki leginkább az igazságszolgáltatással és bűnügyekkel foglalkozik” – mondta a Direkt36-nak Csikász, aki azt is megjegyzte, hogy már jó tíz éve figyelmeztették, hogy a hatóságok megfigyelés alatt tartják. A riporter a 2019-es időszakban az Átlátszónál dolgozott, azóta a Blikkhez távozott.
A Pegasust forgalmazó izraeli NSO alapítója, Shalev Hulio, a múlt héten egy izraeli rádióműsorban arról beszélt hogy amennyiben valóban újságírók megfigyelésére használták a Pegasust Magyarországon, az elfogadhatatlan, és az esetet kivizsgálják. Ha pedig beigazolódik a visszaélés, akkor Hulio állítása szerint annak elkövetője többé nem férhet hozzá a kémprogramhoz. Azt azonban továbbra sem árulta el, hogy a magyar állam-e a cég ügyfele. Az NSO alapvetően azt kommunikálja, hogy csakis állami szervekkel üzletel.

A kormány drágállta a Velencei-tó vízpótlására kidolgozott, szavazásra bocsátott tervet, így jelenleg nem megoldott a tó feltöltése.
Ezt Tessely Zoltán, a Velencei-tó fejlesztéséért felelős kormánybiztos árulta el egy helyi tévének nyilatkozva. A Fehérvár Tv műsorában (a minket érdeklő blokk 14:44-nél kezdődik) Tessely arról mesélt, hogy a tó vízpótlásának megoldására nemrég előterjesztést készítettek a kormánynak, amit a gazdaság újraindításáért felelős operatív törzs támogatott, Szijjártó Péter külügyminiszter pedig beterjesztett,
ám a kormányülés nem szavazta meg azt.
A politikus szavaival:
”a szükséges pénzeszköz olyan nagy mértékű, hogy az ország jelenlegi helyzetében a kormány ezt nem szándékozik biztosítani”
A kérdéses összeg 40 milliárd forint lett. Volna. Bár Tessely azt nem részletezte, hogy pontosan mi lett volna a megoldása a vízpótlásra, az elmúlt hetek sajtóhíreinek és a tó földrajzi viszonyainak ismeretében ez minden bizonnyal a kincsesbányai karsztvíz idevezetését jelentette volna. Július elején még arról volt szó, hogy heteken belül indul a karsztvizes visszatöltés.
A tó időnkénti kiszáradása természetes jelenség, a klímaváltozás előtt is megtörtént többször. Az oka lényegében az, hogy a Velencei-tó igen kis vízgyűjtő területtel rendelkező, sekély, mocsárszerű állóvíz, amit nem táplál komolyabb vízfolyás, mindössze két kisebb tározó vize engedhető bele, de ezek együttesen is csak néhány centivel tudják megemelni a vízszintjét. Vagyis a vízállása az átlagosnál is jobban függ az aktuális csapadékhelyzettől. Ilyen adottságok mellett kizárásos alapon sem marad nagyon más lehetőség a karsztvíz dfelhasználásánál. Csakhogy ennek egy rakás kockázata van, hiszen a kincsesbányai karsztvízbázistól függ Székesfehérvár ivóvize és a környék patakjainak vízhozama is, végső soron a talajvízszintet is befolyásolva.
Tessely úgy fogalmazott, hogy az előterjesztést - bár nem szavazták meg - a kormány nem is utasította el. Az azonban nem világos, hogy ez mit jelent valójában, ha egyszer nem finanszírozzák a vízpótlás ezen módját.
(via portfolio.hu)

55 évesen meghalt Berke Barna, az Európai Unió Törvényszékének bírája az Igazságügyi Minisztérium egykori államtitkára.
Berke az ELTE-n végzett jogászként 1990-ben, majd a Stockholmi Egyetemen 1995-ben Master of Laws fokozatot szerzett. Ügyvéd, majd jogi tanácsadó az Országgyűlésnél Magyarország európai uniós csatlakozása során. Tanácsadóként dolgozott évekig az Alkotmánybíróság elnöke mellett is, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese, majd a Versenytanács elnöke lett, emellett választottbíróként is tevékenykedett a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságon. Az egyetemre oktatóként tért vissza. Az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkáraként tevékenykedett 2016-ig, amikor is az Európai Unió Törvényszéke bírájának választották.
A Törvényszék az Unió polgárait köti össze az EU legfelsőbb igazságszolgáltatási szervével, Európai Bírósággal.
Magánszemélyek ugyanis nem fordulhatnak közvetlenül az EB-hez.Ha jogi vitájuk támadna bármilyen uniós intézménnyel, elsőfokú bíróságjként a Törvényszékhez fordulhatnak.

Milyen műalkotás képes megfogni egy egész ország hangulatát, egyetlen gesztusba fagyasztva milliók fájdalmas, hitetlen rácsodálkozását? Olyan, aminek az egyszerűsége ad erőt, a vitathatatlan igazsága pedig súlyt. Ilyen műalkotás a 444 Galéria friss felfedezettje, X. Csaba amatőr festőművész “Tavalyi glett, idei glett” című absztrakt expresszionista mesterműve.
Érti, aki érti!
A műalkotás keletkezéstörténetéről X. Csaba a maga utánozhatatlanul Fejes Endrés stílusában ennyit nyilatkozott a 444 Galériának:
"A törtenet nagyon prózai, asszony vette egyiket tavaly, a másikat most, ugyanott."