Sarkadi Zsolt

Németország támogatja, hogy újabb szankciókat vezessenek be Oroszországgal szemben, ha az megpróbálja „fegyverként használni” Ukrajnával szemben az Északi Áramlat-2 gázvezetéket - jelentette ki Angela Merkel német kancellár vasárnap Kijevben, a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélésüket követő sajtótájékoztatón.

„Nagyon komolyan vesszük az ukrán fél aggodalmát” - mondta. Emlékeztetett arra, hogy a kérdést felvetette pénteki moszkvai tárgyalásain is. „Beszéltem erről a problémáról, és nagyon világosan kijelentettük, hogy európai keretek között támogatjuk az új szankciókat, ha Oroszország megpróbálja ezt a csővezetéket (geopolitikai céljai érdekében) fegyvereként használni” - fogalmazott.

A kancellár szerint Berlin amellett van, hogy a felek mielőbb meghosszabbítsák az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitjáról kötött, 2024-ig érvényben lévő ukrán-orosz megállapodást. (MTI)

Stefan Löfven svéd miniszterelnök bejelentette vasárnap, hogy novemberben lemond a kormányfői és a pártelnöki tisztségéről is.

Sajtókonferenciáján elmondta, hogy erről már tájékoztatta az általa vezetett Szociáldemokrata Párt végrehajtó bizottságát és a jelölő bizottság vezetőjét is. Löfven a szociáldemokaraták november eleji kongresszusán távozik a pártelnöki tisztségéből, ebből kifolyólag pedig a miniszterelnöki posztról is lemond, amelyet 2014 óta tölt be.

„A jövő évi (szeptemberi) választáson a szociáldemokratákat már másvalaki fogja vezetni. Egyszer minden véget ér, és én a legjobb feltételeket szeretném nyújtani az utódomnak” - mondta a miniszterelnök. (MTI)

„A Balaton nem három vármegye tulajdona, hanem a nemzet kincse” – írta Eötvös Károly 1900-ban az Utazás a Balaton körül című, útikönyvnek álcázott elbeszélésfüzérében.

Magyarországnak természetesen a Balatonon kívül is vannak kivételesen szép tájegységei, 1900-ban pedig még a jelenleginél is több volt, mégsem írta senki, hogy Szeged nem a szegedieké, hanem mindenkié, a Medve-tó nem Maros-Torda vármegye tulajdona, Poprád pedig nem tartozik Szepes vármegyéhez.

Hogy kié a Balaton, ki és hogyan húz hasznot a tóból és környékéből, kétszáz éve kemény viták tárgya. Társadalmi csoportok, kultúrák és gazdasági érdekek feszülnek egymásnak az ország Budapest után legfontosabb turisztikai tájegységében, az újabban érkezők rendszeresen kiszorítanak már ott lévő csoportokat a Balaton kulturális és fizikai tereiből, mert akár tetszik, akár nem,

ez a tó valóban nem elég mindannyiunknak.

Ezekről a konfliktusokról szól a 444 nyomtatott magazinjának legújabb száma, a 4. Makró, amit ide kattintva lehet megrendelni.

A magazin három nagy részre tagolódik, az első egy történeti áttekintés, arról szól, hogyan számolta fel az utóbbi kb. 200 évben az őslakosok kultúráját a balatoni turizmus, és az ezzel járó elképesztő modernizációs nyomás. A második rész a Fidesz balatoni térnyerését taglalja, és azt elemzi, milyen képe lehet a kormánypártnak a tóról. A harmadik rész a Balaton használatának ökológiai határairól szól, mert bármennyit is alakítottunk rajta, a Balaton még mindig egy természeti képződmény, saját törvényekkel, köztük olyanokkal, amiket nem fogunk tudni fölülírni a tó élővilágának pusztítása nélkül.

Most ezekből a fejezetekből adunk némi ízelítőt.

A Balaton gyarmatosítása

Az utóbbi pár évben talán a legfontosabb olvasmányélményem az egyik leghíresebb szaúd-arábiai író, Abdel Rahman Munif Cities of Salt című regénye volt. Arról az időszakról szól, amikor az Arab-félsziget oázisainak sárkunyhói és tevéi között megjelennek az amerikai, francia és brit olajmérnökök, és elindítják a folyamatot, aminek következtében az Arab-félsziget gyéren lakott, koldusszegény és senkit nem érdeklő sivatagból néhány évtized alatt a világ egyik leggazdagabb régiójává, az olajkutak, mesterséges szigetek és felhőkarcolók hazájává vált.

A könyvben egy, az olajmezők feltárása során ledózerolt oázis lakói próbálnak beilleszkedni az új világba, együtt élni és felvenni a tempót a nyugatiakkal, és közben nem beleőrülni abba, hogy néhány hét alatt nyomtalanul eltűnt a világ, amiben ők és az ősiek évszázadokon át éltek.

Nem hittem volna, hogy a Balatonról szóló Makró történeti részének írása ezt a regényt juttatja majd eszembe.

A magazinban mindenképp szerettük volna a balatoni őslakosok szemszögéből is bemutatni az elmúlt 200 évet, a turisták szempontjait egyébként is ismeri mindenki. Nemcsak azért, mert sokan turistáskodtunk már a tónál, hanem azért is, mert Balatonról írt könyvek, újságcikkek és tudósítások túlnyomó többsége is a fürdőalapítókat és a villák építtetőit ünnepli, őket tartja a Balaton fejlesztőinek, „balatoni embereknek”. Azt azonban módszeresen igyekszik elfelejteni a magyar társadalom jelentős része, hogy a Balaton partján a fürdőhelyek megnyitása előtt is éltek, dolgoztak, szerettek, építkeztek, imádkoztak, gyereket neveltek és haltak az emberek. Nem légüres térbe tört be a turizmus, a fürdőfejlesztők készen találták az őslakosok kultúráját és tóhasználatát.

Ezek a használati módok, különösen a halászat, az állatok itatása és fürdetése, a nádvágás, a bortermelés, a mosás vagy a kenderáztatás ellentétben álltak a fürdőzők érdekeivel, számukra ugyanis a tó a zavartalan kikapcsolódást és a fürdőzést jelentette. A turizmus összehasonlíthatatlanul jobb helyzetből indult: a magyar elit pénzével és támogatásával fokozatosan kiszorította az őslakosokat a tóról, rákényszerítve őket életmódjuk megváltoztatására. Ahogy az Arab-félsziget törzsei sem tarthatták meg hagyományos életmódjukat az olajtermelő Szaúd-Arábiában, úgy a balatoni őslakosok előtt is rövid idő alatt ellehetetlenültek az ősiek életpályái. A legtöbb település lakói egyetlen generáció alatt váltak olyan szülőkké, akik nem tudták felkészíteni a gyerekeiket az új viszonyok közötti boldogulásra, és olyan gyerekekké, akik minták híján nem is értették, mi zajlik körülöttük.

Ez a mi tengerünk

Mindenki tudja (vagy legalább érzi), hogy a Fidesz kormányzása alatt, azaz az utóbbi 11 évben valami megváltozott a Balatonnál. Mindannyian látjuk az egyre nagyobb léptékű építkezéseket, lakóparkok, villák, nyaralók nőnek ki a földből, újabb és újabb kikötők szabdalják a partot, havonta érkeznek hírek súlyos természetkárosításokról, nádirtásokról, tiltott földmunkákról, környezetszennyezésről. Az ellenzék szerint a Fidesz ellopja a Balatont, a kormány szerint sosem fejlődött még így a régió.

Közhelyszerű, de: egyik oldalnak sincs igaza.

A statisztikai adatok ugyanis azt mutatják, hogy a Fidesz senkit nem szorít ki a balatoni idegenforgalomból, 2011 és 2019 között egyre több vendég egyre több vendégéjszakát töltött a tó körül. Ráadásul nem is áll érdekükben bárkit kiszorítani, hiszen már szinte minden az övéké: ha a balatoni idegenforgalom jól teljesít, Mészáros, Tiborcz és a többi oligarcha szállodáinak is jól megy.

A kormánypárt nem gazdagoknak szánt rezervátumot akar építeni a Balaton körül, inkább úgy tekint a tóra, mint a hülyegyerek az első autójára: tövig nyomja a gázpedált, a lehető legnagyobb sebességet akarja kipréselni a járgányból, nem érdekli az sem, hogy régiek a gumik, rozoga a karosszéria, senki nem nézte át a motort és tele az úttest labdázó gyerekekkel. A Fidesz és holdudvara pénztermelésre használja a Balatont, és igyekszik kifacsarni belőle minden egyes forintot.

A Fidesz holdudvara már a 2010-es választási győzelem előtt megjelent az építőiparban, ebben a szektorban ugyanis viszonylag könnyű állami megrendeléseken keresztül komoly cégbirodalmakat építeni, közben közpénzt magánkézbe juttatni. Ennek megfelelően az utóbbi évtizedben iszonyatos méretűre nőtt a magyar tulajdonú építőipari cégek kapacitása. Ezt a kapacitást mindig le kell foglalni, hogy ezáltal pörögjön a gazdaság és ne legyenek munkanélküliek a szektorban dolgozók, ráadásul, ha pörög az építőipar, a fideszes építőipari vállalkozók is egyre gazdagabbak.

A tó, aminek partján 200 éve folyamatosan építkezünk, akkor is ideális vadászterep lenne a kormánypárt oligarchái számára, ha ezek az emberek csak az építőiparban utaznának, a 2014-es választási vereség után viszont már a balatoni turizmusra is rátették a kezüket. Ma már kormányzati pénzből kormányközeli reklámügynökségek népszerűsítik óriásplakátokon a Balatont, hogy az emberek a kormányközeli oligarchák szállodáiban költsék a pénzüket, vagy vegyenek ingatlant a kormányközeli oligarchák cégei által felépített balatoni lakóparkokban.

A használat határai

De meddig engedjük még ezt? Mennyi építkezést, nádirtást, betonozást, térkövezést, mederkotrást bír még el a Balaton? Hány invázós idegen fajt hurcolunk még be a tóba? Ezeket a kérdéseket vizsgáljuk a magazin harmadik fejezetében.

Szakértők szerint egyébként a Balaton ökológiai állapota jónak mondható, főleg, ha a másik nagy magyar állóvíz, a Velencei-tó állapotával hasonlítjuk össze. Az egyensúly azonban érzékeny, és nem tudjuk pontosan azt sem, mit tartogat a klímaváltozás. Elsősorban turisztikai érdekcsoportok nyomására a vízügyi igazgatóság néhány éve megemelte a tó szabályozási vizszintjét is, de néhány ökológus szerint a 2019-es brutális algavirágzás is ennek volt köszönhető, ezért a vízszintet inkább csökkenteni kellene a vízminőség megóvása érdekében. Viszont ha csökkentenénk a vízszintet, nyaranta sárdagonya lenne a déli parton, amit viszont a turizmus sínylene meg.

A Marko legújabb számát megrendelheted a 444 webshopjában, vagy fizess elő a Belső Körre és megkapod ajándékba!

• Megjelent a MAKRO, a 444 magazinjának negyedik száma, "Kié a Balaton?" címmel.
• A 444 legújabb nyomtatott magazinja arról szól, hogyan lett az elmúlt 200 évben egy három vármegye perifériáján elhelyezkedő, korábban teljesen haszontalannak tartott, mocsaras tóból a magyar idegenforgalom motorja, a nyár és a pihenés szinonimája, és hogy mit kellett mindezért feláldoznunk.
  
• A Fidesz Balatonhoz való viszonyát is elemezzük, annak járunk utána, hogy tényleg a szemünk előtt lopják-e el a Balatont, és ha igen, egyáltalán kitől. Kiderül, milyen történelmi előzményei vannak a Fidesz Balaton-politikájának, azaz a tó kompromisszum nélküli kihasználásának és a partvidék nyakló nélküli beépítésének.
  
• Megkeressük a Balaton emberi használatának határait, azt, hogy meddig lehet még egyáltalán valakié „a magyar tenger”. Természetes állapotától ugyanis már most is nagyon-nagyon messze van a tó.
  
• A Makro legújabb számát megrendelheted a 444 webshopjában, vagy fizess elő a Belső Körre, és elküldjük ajándékba!

Március óta tíz egyedülálló szülőnek engedélyezte Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter, hogy gyermeket fogadhasson örökbe – derült ki az RTL Híradójának keddi adásából. Novák az RTL-nek azt mondta, eddig az összes kérelmet jóváhagyta, ami hozzá érkezett. A csatorna szerint azonban nem tudni, hány kérelem vár még elbírálásra.

A miniszter engedélyére február óta van szükség az egyedülállók örökbefogadásához, ekkor jelent meg ugyanis az a kormányrendelet, ami az ilyen örökbefogadást miniszteri engedélyhez köti, az azonos nemű párok örökbefogadását pedig kifejezetten ellehetetleníti.

Észak-Macedónia hajlandó 450 menekültet befogadni Afganisztánból - közölte kedden a szkopjei vezetés.

„A kormányzat jelen helyzetben kötelezettséget vállalt 450 afgán állampolgár befogadására” - ismertette a kabinet. A tájékoztatás szerint ez a személyi kör nőkre és gyermekekre, humanitárius és segélyszervezetek alkalmazottaira, jogvédő aktivistákra, újságírókra, tolmácsokra, diákokra, illetve olyanokra terjed ki, akik az utóbbi húsz évben támogatást nyújtottak a NATO és más szövetséges erőknek, ideértve az észak-macedón csapatokat.

A szkopjei vezetés közölte azt is, hogy az első csoport a kabuli repülőtéren kialakult helyzet függvényében már a hét végén megérkezhet a balkáni ország területére. Ennek kapcsán a belügyminisztérium és a nemzetbiztonsági szolgálat utasítást kapott a menekültek fogadásának műveleti és adminisztratív előkészítésére. A kormány egyben felmentette a vízumilleték megfizetésének kötelezettsége alól az érkező afgánokat.

A radikális iszlamista tálibok augusztus 15-én harc nélkül vonultak be Kabulba, és néhány óra leforgása alatt átvették az afgán főváros felett az irányítást. Nem sokkal korábban Asraf Gáni afgán elnök külföldre menekült, a kormány pedig összeomlott. A nyugati országok a kabuli repülőtéren keresztül evakuálják állampolgáraikat és a diplomáciai képviseleteik személyzetét. (MTI)

Egy látogató sietett a bajba kerülő gondozó segítségére egy utah-i állatkertben, miután a gondozót megtámadta egy aligátor. Az esetről videó is készült:

A gondozó, akinek feladata a hüllő etetése volt, valamint az, hogy a látogatók szórakoztatására mutatványokra vegye rá az aligátort, az állat szája körül matatott, amikor az aligátor fogai az alkarjára záródtak, majd behúzta maga mellé a medencébe. A hős vendég, Donnie Wiseman ekkor sietett a gondozó segítségére, és lefogta az aligátort, amíg az el nem engedte a nőt.

Az állatkert közleményben fejezte ki háláját a látogatónak. (via 24.hu)

A Holland Rádiócsillagászati Társaság koordinálásával európai csillagászok több mint 70 ezer antenna mozgását szinkronizálva készítettek képeket galaxisokról. A felvételek nem hagyományos képalkotó eljárással készültek, hanem a galaxisok által kibocsátott rádióhullámokat rögzítették, ezzel soha nem látott felbontású képeket tudtak készíteni. A képekkel a csillagászok galaxisok eddig nem látott régióit vizsgálhatják.

Ezen a fenti képen például két galaxis ütközik éppen.

Ezen az alábbin pedig egy nagyon nagy tömegű fekete lyuk látható a Hercules A galaxis középpontjában:

(BBC, Astron)

„Afgán nőként és afganisztáni állampolgárként” kérdezte Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt Lailuma Sadid, a Brussels Morning Newspaper újságírója arról, hogyan látja Afganisztán jövőjét. Az újságíró szerint afgán nők ezrei nem tudják, mi lesz velük a visszatérő tálibok uralma alatt, és nem érti, hogyan dobhatja sutba az elmúlt 20 évet a nemzetközi közösség és a NATO.

Sadid ezenkívül sírva kérte Stoltenberget, ne ismerje el a tálib kormányt, és ne kössön velük a NATO olyan nemzetközi megállapodást, amilyet a Trump-kormányzat kötött.

„Nehéz döntés volt az afganisztáni NATO-jelenlét megszüntetése, nehéz volt, mert osztozom a fájdalmában és megértem a csalódottságát” - kezdte válaszát a NATO-főtitkár, aki egyébként épp Norvégia miniszterelnöke volt 2001-ben, amikor a NATO-hadművelet keretében az ő országa is részt vett Afganisztán megszállásában. Stoltenberg szerint a NATO továbbra is támogatni fogja az afgánokat, figyelni fogja az eseményeket, és ha kell, felelősségre vonja az ország új vezetőit, hogy rávegye őket az emberi jogok, köztük a nők jogainak biztosítására.

(via BBC)

Visszatért Afganisztánba Abdul Gáni Baradar molla, a tálib mozgalom társalapítója és második vezetője kedden, két nappal az iszlamisták hatalomátvétele után - közölte a tálibok egyik szóvivője.

Baradar előzőleg az iszlamista lázadók katari politikai irodáját vezette.

„Egy magas szintű küldöttség, élén Baradar mollával elhagyta Katart, és ma délután megérkezett a kandahári repülőtérre” - közölte Twitter-oldalán Mohammad Naím tálib szóvivő.

Ez az első alkalom, hogy egy magas rangú tálib vezető nyilvánosan tér vissza Afganisztánba, amióta az Egyesült Államok vezette katonai szövetség húsz évvel ezelőtt kiűzte az iszlamistákat a hatalomból.

Kandahár volt a tálibok fővárosa, amíg 1996 és 2001 között hatalmon voltak. Az azonos nevű dél-afganisztáni tartományban hozták létre a tálib mozgalmat az 1990-es évek elején.

Abdul Gáni Baradar a dél-afganisztáni Uzurgán tartományban született, és Kandahárban nőtt fel, a 2013-ban elhunyt Omar mollával közösen alapította meg a tálib mozgalmat. Sok afgánhoz hasonlóan az 1979-es szovjet megszállás hatására lett mudzsahid (fegyveres harcos), feltételezik, hogy Omár molla oldalán harcolt.

2010-ben a tálibok katonai vezetője volt, amikor a pakisztáni Karacsiban elfogták. Washington nyomására engedték szabadon 2018-ban. Később a katari tálib politikai iroda vezetője lett. Onnan irányította a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal a külföldi csapatok kivonásáról Afganisztánból, majd a kudarcba fulladt béketárgyalásokat az afgán kormánnyal.

A tálibok vasárnap vették át a hatalmat Afganisztánban a májusban, a külföldi csapatok kivonásának kezdete után indított heves offenzíva eredményeképpen. (MTI)

Légicsapást mért a török légierő egy klinikára Irak északnyugati részén kedden, többen meghaltak, mások megsebesültek.

Helyi illetékesek azt mondták, hogy a támadást pilóta nélküli repülőgépekkel hajtották végre, „teljesen lerombolva” a Szindzsár tartományban lévő egészségügyi intézményt. A halottak és a sebesültek száma egyelőre ismeretlen.

Egy nappal korábban a török hadsereg ugyanebben a térségben végzett a terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) három jazidi harcosával. Egy harcos megsebesült, őt társai abba a kórházba vitték, amelyet kedden a török légierő támadott - jelentette az AFP hírügynökség.

A helyszínen készített fényképek tanúsága szerint az iskolából klinikává alakított épület romokban van, szürke füst gomolyog felette.

Törökország rendszeresen hajt végre szárazföldi és légi műveleteket a PKK ellen Észak-Irakban. (MTI)

Nem várt drámába torkollott az Igor Matovic szlovák exminiszterelnök által megálmodott oltási lottó első adása vasárnap. Az RTVS nevű tévécsatorna este fél 9-kor kezdte közvetíteni a játékot, amelynek lényege, hogy kiválasztanak öt beoltott embert, majd felhívják őket, és ha 20 másodpercen belül felveszik a telefont, majd újabb 20 másodpercen belül bemondják a képernyőn látható kódot, 101 ezer eurót nyernek. A telefon felvételéért jár az 1000 euró, további százezer pedig a kód bediktálásáért.

Az első nyertes, Lýdia simán megoldotta a feladatot, így 101 ezer euróval, azaz kb. 35 millió forinttal lett gazdagabb. A második nyertes, Matej azonban csak az utolsó pillanatban vette fel a telefont, amikor már izgalmukban kiáltoztak a műsorvezetők. Matej, meghallva az üvöltözőket, azt hitte, megviccelik, ezért letette a kagylót.

„Azt hittem, valami tréfáról van szó. Nem az a normális, hogy először bemutatkozunk, és utána adunk ki furcsa hangokat?” - írta később Matej a Redditen.

Mivel az el nem vitt nyeremények halmozódnak, a harmadik nyertes, Jakub már 200 ezer eurót nyerhetett volna, de nem vette fel a telefont. Mint később kiderült, azért nem, mert mentősként éppen éjszakai szolgálatot teljesített. „Egy olyan furcsa számról hívtak, az állomáson tartózkodtam, nem terepen, de más kötelességeim voltak. A tévét sem kapcsoltam be, mert a munka fontosabb” - mondta később a szlovák sajtó munkatársainak. Jakub egyébként egyetért a szabályokkal, de kicsit azért szigorúaknak tartja őket, szerinte akit kisorsolnak, már eleve kaphatna valamit. Természetesen sajnálja, hogy nem lett az övé a nyeremény, a házára költötte volna.

A negyedik nyertesre így 300 ezer euró várt, és Lukás fel is vette a telefont, de nem volt épp a tévé előtt, így nem tudta bemondani a kódot. 1000 eurós vigaszdíjat kapott.

Az ötödik nyertes, Zuzana tehát 400 ezer eurót, azaz több mint 140 millió forintot nyerhetett volna. Felvette időben a telefont, és az adást is nézte, de sajnos nem tévén, hanem az interneten, ahol viszont a lassú kapcsolat miatt késett a műsor, ezért nem tudta időben bediktálni a kódot, így ő is csak 1000 eurót kapott.

Matovic azóta személyesen látogatta meg a nőt, azt mondta, ügyvédekkel dolgozik azon, hogy Zuzana megkaphassa a nyereményt. (Új Szó)

Sajtótájékoztatót tartott Kabulban a tálibok szóvivője. Zabihullah Mudzsahid, aki most először lépett nem eltakart arccal a kamerák elé, az újságírókkal telezsúfolt teremben arról beszélt, hogy az egész ország számára „büszke pillanat”, hogy a tálibok visszafoglalták egész Afganisztánt 20 évnyi harc után.

„Nyilvánvalóvá akarjuk tenni, hogy Afganisztán többé nem háborús terület. (...) Mindenkinek megkegyelmeztünk, aki ellenünk harcolt, az ellenségeskedésnek vége. (...) Nem akarunk sem külső, sem belső ellenségeket.” Újságírói kérdésekre válaszolva hozzátette, senkit nem fognak elrabolni, vallatni és kihallgatni sem, nem kell attól tartani, hogy emberekre fogják rátörni az ajtót. Nem akarják, hogy ettől való félelmében bárki is elhagyja az országot.

A szóvivő szerint a tálibok az eredeti tervek szerint nem akartak behatolni Kabulba, hanem megálltak volna az afgán főváros határánál, kivárva, hogy békésen, tárgyalásos úton szerezzék meg a hatalmat, azonban az előző, nyugatbarát kormány annyira inkompetens volt, hogy nem tudta kézben tartani a várost, ezért mégis Kabul elfoglalása mellett döntöttek. „Nem akartunk káoszt látni Kabulban (...) be kellett hatolnunk a lakosok biztonsága érdekében.”

Zabihullah Mudzsahid a tálibok nevében igyekezett biztosítani a nemzetközi közvéleményt arról, hogy senkit nem akarnak bántani, és más államokkal sem akarnak rossz viszonyba kerülni.

„Ugyanakkor megvan a jogunk ahhoz, hogy a vallási előírásainknak megfelelő szabályokat hozzunk. Más országok más megközelítést és más szabályokat alkalmaznak, de az afgánoknak is megvan a joguk ahhoz, hogy az általuk vallott értékeknek megfelelő szabályokat hozzanak (...)

Elkötelezettek vagyunk azt illetően, hogy a nők jogait az iszlám jog, a saria alapján szabályozzuk.”

- jegyezte meg a szóvivő, de hozzátette, nem lesz diszkrimináció. Újságírói kérdésekre válaszolva elmondta azt is, hogy a nők így is aktívak lehetnek az afgán társadalomban, csak be kell tartaniuk az új szabályokat, figyelemmel kell lenniük az új keretekre. Megígérte azt is, hogy „a saját szabályaik szerint” engedik majd azt is, hogy az afgán nők tanuljanak és dolgozzanak.

A média szintén működhet az országban továbbra is, de rájuk is vonatkoznak majd az új szabályok, a szóvivő szerint például az újságíróknak is a nemzet egységéért kellene dolgozniuk, tiszteletben tartva az új szabályokat. A magántulajdonú média pedig továbbra is „szabad és független maradhat”.

A szóvivő szerint egyébként a tálibok jelenleg is ellenőrzik Afganisztán határait, és a kormányalakításon dolgoznak.

Megígérte, hogy „idegen harcosoknak” sem fogják többé engedni, hogy Afganisztán területéről megtámadjanak másokat, utalva a 2001-es háború okára, miszerint Oszama bin Laden Afganisztánból szervezte meg az Egyesült Államok elleni szeptember 11-i terrorcselekményeit. (BBC)

„Az előzetes laboratóriumi eredményeket a klinikai vizsgáltok is igazolják: a széles körben elérhető allergiaellenes azelasztin tartalmú orrspray forradalmasíthatja a COVID-19 kezelést!” - írta a Facebookon a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai Kutatóközpontjának Virológiai Nemzeti Laboratóriuma.

A CEBINA osztrák biotechnológiai cég kedden tette közzé az URSAPHARM Arzneimittel közösen szponzorált, 2. fázisú klinikai vizsgálatának első eredményeit, és ezek bizonyítják, hogy az azelasztin-hidrokloridot tartalmazó antiallergiás orrspray hatékonyan csökkentette a vírusfertőzést SARS-CoV-2 pozitív betegeknél.

„Ezek a klinikai adatok megerősítik a Pécsi Tudományegyetem virológusai által korábban, emberi orrszöveten elvégzett laboratóriumi vizsgálatok eredményeit, ahol az azelasztin kezeléssel drasztikusan sikerült csökkenteni a SARS-CoV-2 fertőzést. Mivel az orrban és a torokban megjelenő magas vírusszám súlyosabb lefolyású betegséget eredményezhet, valamint a vírus átadásának a lehetősége is nagyobb ebben az esetben, az orrspray használata mind a fertőzött, mind pedig a fertőzöttekkel kapcsolatba kerülő személyeknek egyaránt ajánlott lehet. Az azelasztint engedélyezett allergia-gyógyszerként már 30 éve biztonságosan használják szerte a világon, így a klinikai vizsgálatok eredményei alapján, akár azonnal be is lehetne vezetni, mint profilaktikus vagy poszt-expozíciós gyógyszert. - jegyezte meg Dr. Nagy Eszter a CEBINA alapítója és vezérigazgatója. „Ezen túlmenően úgy gondoljuk, hogy az azelasztin hatékonyságának bizonyítása a SARS-CoV-2 főbb változatai ellen – beleértve a delta változatot is – tovább növeli az azelasztin orrszöveten történő, helyi alkalmazásának fontosságát a COVID-19 kezelésében.”

„Múlt hét hétfőn érkezett a felsőoktatási intézmények felé az a kormányzati kérés – az évkezdéshez képest szerencsétlenül közeli időpontban –, miszerint több mint 5000 kollégiumi férőhelyre van szükség a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) sikeres lebonyolításához” - áll a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, azaz a HÖOK keddi közleményében. Emiatt több kollégista nem költözhet be a tanévkezdésre a kollégiumi szobájába, csak a Kongresszus után.

A koronavírus-járvány miatt tavaly elhalasztott 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust szeptember 5. és 12. között tartják Budapesten, és a kormányzat kollégiumi férőhelyeket érintő kérésére válaszul hétfőn két nagy fővárosi egyetem, az ELTE és a BME is bejelentette, hogy kollégiumi szobákat bocsát a NEK vendégei rendelkezésére. Az ELTE maximum 2200 vendég elszállásolását ígérte meg, előreláthatólag az egyetem az Ajtósi Dürer sori, Damjanich utcai és Kőrösi Csoma Sándor kollégiumai lesznek érintettek. A BME pedig kb. 2000 főre tett ígéretet, ez a Kármán Tódor és a Schönherz kollégiumok kivételével minden BME-s kollégiumot érint.

Az ELTE tájékoztatása szerint a kollégiumi férőhelyek felszabadításának tervezésébe bevonták az egyetemi hallgatói önkormányzatot is, a BME-n azonban a HÖK az egyeztetés mellőzésére panaszkodott. „A HÖK teljes kihagyása, előzetes tájékoztatása nélkül készült, annak tartalma, összeegyeztethetősége a folyamatban lévő kollégiumi felvételi eljárással, valamint a javasolt eljárásrend és annak megvalósíthatósága az EHK-val nem lett egyeztetve. Az egyeztetést a dokumentum nyilvánossá tételét követően megkezdtük, valamint jeleztük, hogy az abban foglaltakkal nem értünk egyet” - írták.

Az ELTE egyébként azt is jelezte, hogy a kollégiumi szobákért a kormány 135 millió forintot fizet, amit az egyetem a kollégiumok fejlesztésére fordíthat. Emellett közölték azt is, hogy az egyetem elengedi a beköltözni nem tudó hallgatók szeptemberi kollégiumi díjait, illetve az érintett időszak nem számít majd igazolatlan hiányzásnak a jelenléti oktatás során. Mindemellett az ELTE biztosítja majd az érintett hallgatóknak a tananyag online elérését is.

Ez egyébként megfelel a HÖOK kéréseinek is, akik emellett azt is jelezték, hogy szeretnék, ha a gólyákat és a nyári bentlakókat nem érintené az intézkedés, tehát ők tanévkezdésre beköltözhetnek, illetve a kollégiumokban maradhatnak. (Telex)

Meghalt a 2015-ben a bukaresti Colectiv klubban történt tűzvész nyomán indított per egyik fővádlottja, aki első fokon több mint tizenkét év börtönbüntetést kapott - adta hírül kedden a román média.

A Digi24.ro hírtelevízió szerint a 44 éves Daniela Nitat hétfőn találták meg holtan a lakásán, az első jelentések szerint erőszakra utaló nyomok nem voltak a holttestén.

Nita annak a pirotechnikai cégnek volt a tulajdonosa, amelytől a Colectiv klub működtetői megvásárolták a tűzijátékokat, amelyek közül az egyik lángra lobbantotta a szórakozóhelyet. A tűzvészben 65 ember vesztette életét. A tűzvész éjszakáján 27-en haltak meg, 150 ember került kórházba. További 38 áldozat napokkal, hetekkel később halt bele elszenvedett égési sérüléseibe, a füstmérgezés szövődményeibe és a kórházi fertőzésekbe.

A bukaresti törvényszék 2019 decemberében hozta meg az elsőfokú ítéletet, Nita ítélete volt a legsúlyosabb, 12 év és 8 hónap letöltendő börtönbüntetést kapott. A jogerős ítélet - amelynek meghozatalát eddig már többször elnapolta a bíróság - szeptember végére várható.

A tragédia nyomán tüntetések robbantak ki Romániában, ennek hatására mondott le Victor Ponta akkori szociáldemokrata miniszterelnök. (MTI)

A lengyel kormány levélben tájékoztatta az Európai Bizottságot, hogy megszüntetik a Legfelső Bíróságon működő bírói fegyelmi tanácsot, aminek feladata a lengyel bírók rendszabályozása volt. A tanács tagjait egy kormánypárti politikusok által megválasztott testület nevezte ki, emiatt pedig az Európai Unió úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárást indított Lengyelország ellen, mert álláspontjuk szerint a fegyelmi tanács működése sérti a bírói függetlenséget, hiszen a testület eljárhat akár a kormánynak nem tetsző ítéleteket hozó bírókkal szemben is.

Az EU és a lengyel kormány közti jogi harcban most az utóbbi látszik meghátrálni: nem sokkal azután, hogy az EU pénzbüntetést helyezett kilátásba, Jarosław Kaczyński, a kormánypárt elnöke egy interjúban ígéretet tett a fegyelmi tanács megszüntetésére. Keddi tájékoztatásuk szerint a lengyel kormány az EU-nak küldött levelében jelezte, hogy a tanács megszüntetése után is fenntartja a jogot, hogy a lengyel bírók munkáját szabályozó testületet állítson fel, és hogy továbbra is magasabb rendűnek gondolja a lengyel jogot az EU-s jogszabályoknál. Utóbbi szintén régóta vitás kérdés az EU és néhány nemzeti kormány között.

Az Európai Bizottság szóvivője szerint a lengyel levelet megkapták, még tanulmányozzák. (Guardian)

„A 26 fő mellett, időközben további magyar állampolgárok is jelentkeztek a Külügyminisztériumnál. Velük is folyamatos a kapcsolattartás, számukat és kihozataluknak pontos részleteit biztonsági okokra való tekintettel nem hozhatjuk nyilvánosságra” - közölte kedden a Külgazdasági és Külügyminisztérium.

Korábban még csak 26 Afganisztánban tartózkodó magyarról tudtak, de a külügy szerint folyamatos a kinn rekedt magyarok jelentkezése, ezért a számuk napról napra változik. Az eredeti 26 fő hazaszállításáról már megállapodott a kormány egyik katonai szövetségesünkkel, de nem nevesítették, melyik állammal. Ez a 26 fő már a kabuli repülőtéren várja a kimenekítést, az újonnan jelentkezettek hollétéről egyelőre nem közöltek információkat.

Bencsik András, a kormánypárti Demokrata hetilap főszerkesztője a HírTV Sajtóklub című műsorában elemezte az elmúlt napok afganisztáni történéseit. Az ázsiai országban az amerikai katonák kivonulása után a szélsőséges tálibok szinte napok alatt visszafoglalták az országot.

Bencsik szerint a tálibok hadjárata inkább szabadságharc, ezért is háborítja fel, hogy a magyar sajtó gyakran tálib lázadókról beszél.

„'56-ban a pesti srácok nem lázadók voltak, hanem szabadságharcosok”

- vont párhuzamot a főszerkesztő, aki szerint egyébként az afgánoknak nagyon tetszik, ami történik, és „örülnek ennek a felszabadításnak”.

Bencsik szerint a történtek ismét bizonyítják a Nyugat és az USA arroganciáját, hiszen rá akarták kényszeríteni az akaratukat Afganisztánra, holott ez az afgánoknak nem tetszett. A főszerkesztő arról is beszélt, mindegy, hogy nekünk ez tetszik-e vagy nem, a dolog csak arról szól, hogy az afgánok mit akarnak.

(via Magyar Hang)

Néhány évvel ezelőtt a kezembe került pár családi fotó a nagyszüleimről és néhány rokonunkról, köztük a két dédanyámról. A képek a 80-as évek elején készülhettek Balatonfüreden, többségük a Kistói utcában, akkorra épült meg a társasüdülő, ahol a nagyszüleim is vettek egy lakást. Eleinte nem értettem, mi a furcsa a fotókon. A Kistói utcai üdülőház aprókaviccsal felszórt udvarát és a 70-es évek végén tervezett épületek kellemes, balatoni szocreál vonalait ismerem, hiszen amióta élek, minden nyáron töltöttem ott néhány hetet. A nagyszüleimen sem láttam semmi különöset, úgy voltak öltözve, ahogy szoktak, úgy álltak, ahogy szoktak, az arcuk is olyan volt, amilyen lenni szokott. Aztán rájöttem: a dédnagymamám az, aki le akar esni a képekről.

Özvegy Farkas Istvánné Romsics Teréziát addig csak Öregcsertőn láttam, a Kalocsai-Sárköz kis falujában, ahonnan a családom egyik fele származik. Az összes emlékemben karosszékben ül, régi parasztházak verandáján vagy szobáiban, építészeti szempontból a legmodernebb forma, amihez kötni tudom, a Kádár-kocka. Ehhez képest a fotókon ott áll a modern balatoni üdülőházak között vagy a füredi mólón maga varrta fekete szoknyájában, fekete kiskabátban és fekete kendőben, azaz gyászban, amit az öregcsertői szokások szerint a férje halála óta viselt. Mit keresne ő a Balatonon, ahol mi strandolni, lángosozni, kirándulni, pihenni szoktunk? Egyszerűen nem illett a képbe, olyan volt, mint aki nagyon messziről vetődött oda, egy jegesmedve a sivatagban, kókuszpálma az Északi-sarkon.

Romsics Terézia és a Balaton között kulturális és földrajzi értelemben is hatalmas a távolság, Közép-Európa legnagyobb tava a 80-as évekre valahogy mégis maga felé hajlította a dédnagyanyám sorsát, ahogyan tette ezt több millió magyar sorsával.

A 444 legújabb, nyomtatott magazinjában, a 4. Makróban ezt a bűvös vonzást mutatjuk be. Azt, hogy hogyan lett az elmúlt 200 évben egy három vármegye perifériáján elhelyezkedő, korábban teljesen haszontalannak tartott, mocsaras tóból a magyar idegenforgalom motorja, a nyár és a pihenés szinonimája, és hogy mit kellett mindezért feláldoznunk.

Kié a Balaton? – ez a 4. MAKRO központi kérdése. Először a tó elmúlt 200 évét mutatjuk be, azt a folyamatot, ahogy a magyar elit kulturálisan és fizikailag is gyarmatosította a Balatont, módszeresen ellehetetlenítve az őslakosok hagyományos térhasználatát. Ez volt az ára annak, hogy a II. világháború után a Balaton valóban mindenkié lehessen: előbb el kellett venni az eredeti tulajdonosoktól. A második részben a Fidesz Balatonhoz való viszonyát elemezzük, annak járunk utána, hogy tényleg a szemünk előtt lopják-e el a Balatont, és ha igen, egyáltalán kitől. Kiderül, milyen történelmi előzményei vannak a Fidesz Balaton-politikájának, azaz a tó kompromisszum nélküli kihasználásának és a partvidék nyakló nélküli beépítésének. A harmadik részben pedig a Balaton emberi használatának határait keressük, azt, hogy meddig lehet még egyáltalán valakié „a magyar tenger”. Természetes állapotától ugyanis már most is nagyon-nagyon messze van a tó.

Kié tehát a Balaton?

• Az enyém?
• A tiéd?
• A miénk?
• Az övék?
• Másoké?
• A magyaroké?
• Az őslakosoké?
• A helyieké?
• A turistáké?
• Mindenkié?
• Az uraké?
• A Fideszé?
• Netalántán az algáké, halaké és madaraké?

Ajánljuk ezt az újságot a kánikulában is meleg szívvel strandra, hajóra, kempingbe, nyaralóba, hotelbe, otthonra, lángos, hekk, vattacukor és jégkása mellé, vagy csak úgy magában, mindenkinek.

A MAKRO legújabb számát megrendelheted a 444 webshopjában, vagy fizess elő a Belső Körre, és megkapod ajándékba!

• Megjelent a MAKRO, a 444 magazinjának negyedik száma, "Kié a Balaton?" címmel.
• A 444 podcastjában a szám szerzőjével, Sarkadi Zsolttal beszélgettünk arról, milyen konfliktusok jellemezték a balatoni turizmust annak kezdetétől fogja, ki uralja most a tavat és mit hozhat a Balaton élővilágának és a fürdőzőknek a jövő.
• A MAKRO valamennyi száma, beleértve a legfrissebb, balatoni is, megvásárolható a 444 webshopjában 1990 forintért
• Illetve ha a 444 előfizetési opciók közül a "Belső Kör" csomagot választod, akkor automatikusan megkapod a nyomtatott MAKRO valamennyi számát, a tagsággal járó minden más szolgáltatás mellett.
• A 444 podcastjait meghallgathatod a Spotifyon, A Google Podcast és az Apple Podcast, és az Amazon Audible nevű szolgáltatásnak podcastoldalán is.

A Balaton nagyon különleges hely, nemcsak Magyarországon, de talán a Európában és a világon is, mert ehhez a tóhoz minden magyar kötődik valahogy, ezt a régiót az országban mindenki egy kicsit a magáénak érzi, és mindenki igényt is tart belőle magának. És bár szívmelengetően és patriótán hangozhat, hogy ennél a tónál tényleg minden magyar egy kicsit otthon érzi vagy otthon akarja érezni magát, mindez egy dologhoz vezet: konfliktushoz.

A Balaton ugyanis nem lehet mindenkié, így a tó fejlődése, fejlesztése állandóan egymással szembe állította azokat, akik magukat helyinek tekintették és azokat, akik csak nyaralni jönnek a tóhoz, de azt szeretnék, hogy addig minden csak róluk szóljon. Ezt a konfliktust dolgozza fel a 444 magazinjának 4. száma, amely a Kié a Balaton címet viseli, és amelyet Sarkadi Zsolt írt. A lapszám az első füredi fürdőház megalapításától a NER térfoglalásáig dolgozza fel a Balaton őslakosainak és gyarmatosítóinak iszapbirkózását és azt, hogy milyen viták várhatóak a tó jövőjéről.

A 444 podcastjában Sarkadi Zsolttal beszélgettünk arról, kié volt és kié lesz a Balaton, és hogy az ezen folyó harc hogyan hat magára a tóra és annak élővilágára.

A Marko legújabb számát megrendelheted a 444 webshopjában, vagy fizess elő a Körre!

„Kérem, ossza meg ezt a videót, ez nem kitaláció, ez itt és most történik (...) és felháborító!” - kéri nézőit csuklóig olajos kézzel Gary Aboud, a Fishermen and Friends of the Sea (Halászok és a tenger barátai) nevű trinidadi környezetvédő szervezet aktivistája egy Facebook-videóban. Aboud és társai épp azt dokumentálták, hogyan takarítja fel a legutóbbi olajszennyezést a Trinidad és Tobago valamint Venezuela között hullámzó Paria-öböl víztükréről a szennyezést okozó olajcég:

sehogy.

Az aktivisták videóján látszik, hogy a vízbe ömlött olajat egyáltalán nem szívják fel, az olajcég által megbízott kis hajó csak forgolódik a szennyezett vízen, így igyekszik kisebb részekre bontani az olajfoltot. Aboud szerint ez azért baj, mert ilyen esetekben az olaj lesüllyed a tenger fenekére, ahol évekbe telik a lebomlása, nemcsak pusztítja a tengeri élővilágot, de a táplálékláncba is bekerül. Utóbbi az olaj rákkeltő hatása miatt kifejezetten rossz hír az emberekre nézve is.

Az, hogy ez az olaj növények, halak és így emberek szervezetébe is kerüljön, egyáltalán nem lehetetlen, hiszen a Paria-öböl Venezuela illetve Trinidad és Tobago halászhajóinak is fontos célpontja, Trinidad és Tobago összes halászati termékének például kb. 60 százaléka innen kerül ki. A sekély és az óceánnál kevésbé sós beltenger élővilága kifejezetten sokszínű, így az öböl több zónája is fokozottan védett. Évszázadokkal ezelőtt rengeteg volt errefelé a bálna is, éppen ezért Kolumbusz Kristóf még Bálna-öbölnek keresztelte, csak aztán a 19. századra a bálnavadászok teljesen kiirtották az itteni populációt, ezért egy ideig még Szomorú-öbölnek is hívták.

Az ember által nem kiirtott állatoknak és növényeknek persze továbbra is szinte tökéletes élettér maradt a Paria-öböl, de pechjükre, az ezredforduló táján jelentős szénhidrogén- (kőolaj és földgáz) lelőhelyeket fedeztek fel a víz alatt. Természetesen hamar megindult a kitermelés, a sekély tengerbe pedig sokfelé olajvezetékeket fektettek.

A mostani szennyeződés is egy ilyen vezetékből került a vízbe, a vezetéket üzemeltető Paria Fuel Trading Company Limited hétfőn kiadott közleményében el is ismerte, hogy szombaton az egyik vezetéke megsérült, és olaj került a tengerbe, de hozzátették, hogy az olajfoltot körülvették, a szennyeződés további terjedését megakadályozták, és megkezdődött a feltakarítás. Aboud és társai videója azonban nem ezt mutatja. Trinidadi halászok elmondása szerint a cég nem is akadályozta meg a szennyeződés terjedését, ehhez általában használt, úgynevezett merülőfalas olajzárakat sehol nem láttak a több kilométer átmérőjű olajfolt közelében. Azt viszont látták, hogy néhol olajdiszpergens vegyszereket öntenek a vízbe a cég munkatársai, holott ilyen anyagokat a vízparthoz ennyire közel elvileg tilos használni Trinidad és Tobago hatályos törvényei szerint is.

A halászok hamar összetűzésbe kerültek az olajipari cégekkel, és a problémák csak szaporodtak, amikor 2014-ben bezuhant az olajár, és a Paria-öbölben is aktív cégek egyre inkább elhanyagolták az eszközeiket. A karbantartások elmaradása miatt egyre szaporodtak az olajszennyezések a tengeren, egy helyi közadatigénylésből kiderült, hogy 2018 eleje és 2021 áprilisa között összesen

498 esetben regisztráltak olajszennyezést a Paria-öböl Trinidad és Tobagóhoz tartozó részén.

Emiatt az öböl halállományának jelentős része már most is szennyezett, egy 2019-es tanulmány szerint az itt fogott halakban már veszélyes mértékben fordulnak elő rákkeltő anyagok, és ez minden bizonnyal az olajszennyezéseknek köszönhető. Ez meg is látszik a helyi halfogyasztáson is, ami minden nagyobb olajszennyezés után menetrendszerűen eltűnik, hirtelen nem lesznek vevők a helyi halra. Ez viszont azért probléma, mert Trinidadon több tízezer (egy 1992-es kimutatás szerint 40 ezer) ember él a halászatból, és ezek a halászok az olajszennyezések miatt kieső bevételek után lényegében nem kapnak kárpótlást. Az olajcégek általában még az olajjal érintkező halászhálók árát sem térítik meg, holott ezek a kb. 1,5 millió forintnak megfelelő Trinidad és Tobagó-i dollárt érő hálók használhatatlanná válnak, ha nyersolajjal szennyeződnek.

A kormány természetesen az olajcégek pártján áll, a Guardian szerint 2018 óta - az 500 olajszennyezés ellenére - a hivatalos szervek nemhogy vádat nem emeltek olajcégek vagy képviselőik miatt környezetkárosítás miatt, még csak bírságot sem szabtak ki rájuk. Bírság nélkül úszta meg az üzemeltetőcég azt a 2020-as esetet is, amikor egy 1,3 millió hordónyi olajat szállító, rozsdásodó venezuelai tartályhajó az oldalára borult a Paria-öbölben. A Nabarima nevű tankert még 3 trinidadi kormánytisztviselő is megvizsgálta, és arra jutottak, hogy ezzel a járművel minden rendben van. Igaz, a Nabarimából végül - a hivatalos híradások szerint - nem jutott olaj a tengerbe.

Gyóreggelt minden kedves és kedvetlen olvasónak! Életemben először írok reggeli hírlevelet, ráadásul tegnap este szerkesztőségi iszogatás is volt a Margitszigeten, szóval nézzék el nekem, ha esetleg ez az olvasmányélményük nem lesz ahhoz mérhető, mint amikor először olvasták a Háború és békét, de - isten látja lelkem - nagyon fogok próbálkozni.

Szóval alább következzék mindaz, ami fontos, szerda, azaz ma (máma) reggel.

Brüsszel összevonja a szemöldökét, Orbán Viktor a lovát ugratja

Az Európai Bizottság kedden megjelentette jogállamisági jelentéseit az EU-tagállamokról, köztük Magyarországról. Azt írják benne, amit sejtünk, hogy írnak, sajnos nem valami elégedettek. A legerősebb mondat a jelentésből így hangzik:

„Továbbra sem történtek intézkedések a közigazgatás felsővezetésében megjelenő klientizmus, favoritizmus és nepotizmus kockázata, valamint az üzleti és politikai szereplők közötti kapcsolatból eredő kockázatok tekintetében.”

Magyarország eddig sem tulajdonított nagy jelentőséget ezeknek az uniós jelentéseknek, és ezt a kormány meg is tehette, hiszen eddig nem vont maga után szankciókat az, ha nem teljesítettük az uniós ajánlásokat. Ez azonban most változni látszik.

Orbánéknak persze megvan a válaszuk: SOROS.

(Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.)

Halló, hibabejelentő? Nem megy a Pegasus a telefonomon!

Természetesen továbbgyűrűzik a hét (hónap? év?) legnagyobb botránya, a Pegasus-ügy is. Vasárnap kiderült, hogy a magyar kormány újságírókat, ellenzékinek tartott üzletembereket és rivális politikusokat figyeltethetett meg egy izraeli kémszoftverrel, azóta több kormányzati politikus is igyekezett, több vagy kevesebb sikerrel, meg-, el-, szét-, össze-, vissza- és kimagyarázni az ügyet.

• Gulyás Gergely szerint például csak technikai kérdés, hogy a kormányzati szervek, használják-e a Pegasus kémszoftvert. A fontos csak az, hogy mindezt a jogszabályoknak megfelelően tegyék.
• Orbán Balázs államtitkárt viszont nem várt helyről érte támadás: véletlenül Velkovics Vilmos hozta szorult helyzetbe a HírTV-n egy előre nem egyeztetett kérdéssel.

A legszörnyűbb az egészben azonban az, hogy az utóbbi években az Orbán-kormány és a fideszes parlamenti többség olyan jogszabályokat fogadott el, amik sajnos tényleg nem védik a magyar állampolgárokat a Pegasus-ügyben is lelepleződött, túlzó és indokolatlan megfigyelési műveletektől - erről Szily László írt publicisztikát.

Az európai országokat persze így is eltérő mértékben rázza fel a botrány, a párizsi ügyészség például már vizsgálatot is indított a francia újságírók megfigyelése miatt, Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos azonban még nem tudta megtenni ugyanezt, mert NYARAL.

Elment a pénz, a vonat viszont még meg se jött

Június 18-án adták át ünnepélyesen a Szabadbattyán és Balatonfüred közötti felújított vasúti szakaszt. Ez volt az északi parti, tényleg nagyon lerongyolódott vasútvonal megújításának első üteme. Az 55 kilométeres szakaszt másfél év alatt 23 milliárd forintból újította fel a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. és a MÁV. A vonatok azonban a sínek minősége miatt még mindig késnek a vonalon.

Antitestnevelési Egyetem

Egy friss magyar kutatás szerint a 60 évesek negyedénél, a 80 évesek felénél nem termelődik antitest a Sinopharm-oltás után. Közben több mint félmillió, 60 évesnél idősebb magyar kapta ezt a vakcinát. A kutatás szerint az antitestszint nem függ az alany nemétől, ahogy attól sem, hogy mennyi idő telt el a második adag beadása után. A vizsgálat során olyan típusú tesztet használtak, amivel az mRNS-vakcinák működését ellenőrizték a klinikai kutatások első és második fázisában.

Másegyéb?

Köszönöm a kérdést, van. Például:

• Mészáros Lőrinc beszállt a covid-tesztelésbe, 30 milliót keresett. Gratulálunk!
• Jeff Bezos, az Amazon tulajdonosa kiment az űrbe a saját rakétáján, aztán visszajött. Gratulálunk!
• Több mint hetvenezer forintot számolt el néhány pogácsára és egy-két pohár italra Müller Cecília hivatala.
• Bayer Zsolt valószínűnek tartja, hogy a következő Békemenet az USA budapesti nagykövetsége elől indul majd.
• Valószínűleg a jelzőrendszer hibái is kellettek ahhoz, hogy a Németország nyugati felén levonuló árhullám több mint 170 ember halálát okozta.

Steve Wozniak, aki a 70-es években Steve Jobsszal együtt alapította az Apple-t, támogatásáról biztosította az ügynevezett right to repair mozgalmat. A mozgalom évek óta szeretné elérni, hogy az Apple hozzon nyilvánosságra információkat arról, hogyan kell megszerelni az eszközeit, és forgalmazzon ehhez szükséges alkatrészeket is. A cég évek óta végletesen ellenzi, hogy rajtuk kívül bárki másnak is joga és lehetősége legyen szerelni az általa gyártott elektronikai cikkeket. Arra hivatkoznak, hogy nagyon veszélyes lenne, ha rajtuk kívül más is szerelhetne.

Wozniak szerint valószínűleg az Apple sem létezne, hogyha ő és Jobs a maihoz hasonló, zárt és szigorúan ellenőrzött számítástechnika világában nőttek volna föl. A 70 éves villamosmérnök szerint a mai techcégek azért próbálják maguknál tartani a szerelési jogokat, mert ez hatalmat és ellenőrzést ad nekik.

„Ideje elkezdeni helyesen cselekedni”

- mondta.

(BBC)

A koronavírus terjedése miatt elrendelt lezárások ellenére a helyi média szerint már több mint 15 ezer ember látogatta meg a bangladesi Charigramben az ország legújabb hírességét, egy Rani nevű butáni tehenet. Rani azért lett híres, mert nagyon kicsi, majdnem kétéves kora ellenére mindössze 28 kilós és 51 centi magas.

Gazdája már értesítette a Guinness Rekordok Bizottságát, és biztos benne, hogy Rani elnyeri a világ legkisebb szarvasmarhája címet. A rekordot eddig egy indiai tehén tartott, de az 61 centi magas volt, Ranihoz képest langaléta. A kis állat egyébként nem a charigrami farmon született, gazdája úgy vette egy másik tehenészetből Banglades észak-nyugati részén.

Ahogy azt valószínűleg mindenki sejti, Raninak nem így kellene kinéznie, méretben a fenti képen szereplő másik állathoz kellene inkább hasonlítania. Az ennyire törpe állatok között sok az életképtelen, de Rani nem az, gazdája szerint csak a járás megy neki nehezen, és fél a többi tehéntől, ezért elkülönítve tartják. (BBC)

A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét egy új evolúciós kutatás szerint, mely 300 kövület adatait vetette össze klímamodellekkel.

A Homo sapiens faj mintegy 300 ezer éve alakult ki az emberi nemen, a Homón belül. Alfaja a Homo sapiens sapiens, vagyis a mai modern ember, amely jóval nagyobb termettel és háromszor nagyobb aggyal rendelkezik, mint az egymillió éve élt emberek.

Régóta folyik a vita arról, milyen tényezők támogatták az ember ilyen irányú fejlődését.

A Cambridge-i Egyetem és a Tübingeni Egyetem tudósai a vizsgált 300 kövületnél - melyek kora mintegy egymillió évre nyúlik vissza - meghatározták, milyen hőmérséklet, mennyi csapadék és milyen egyéb éghajlati viszonyok jellemezték az adott egyed életkörülményeit.

Eredményeikről a Nature Communications című tudományos lapban számoltak be. Arra jutottak, hogy szoros kapcsolat van a hőmérséklet és a test mérete között, bizonyítva, hogy a klímának fontos szerepe volt ebben az időszakban a testméret alakulásában - írja a The Guardian.

„Minél hűvösebb van, annál nagyobbak az emberek. Ha nagyobb vagy, nagyobb a tested, akkor több hőt termelsz, de viszonylag kevesebbet veszítesz el, mivel a tested felszíne nem tágul ugyanolyan mértékben” - mondta Manuel Will, a Tübingeni Egyetem szakértője, a tanulmány vezető szerzője.

A klíma és a testtömeg közti kapcsolat egybevág a Bergmann-féle biogeográfiai szabállyal, mely szerint hidegebb környezetben nagyobb a testtömeg. Ez megfigyelhető például olyan fajoknál, mint a medvék: az Északi-sarkvidéken élő jegesmedvék például jóval nagyobb tömegűek, mint a melegebb éghajlaton élő barnamedvék.

„Ez nem teljesen meglepő eredmény, de érdekes látni, hogy ebből a szempontból az evolúciónk nem is annyira tér el más emlősökétől” - fogalmazott Nick Longrich, a Bathi Egyetem Milner Evolúciós Központjának munkatársa, aki nem vett részt a kutatásban.

A tanulmány összefüggést talált az agy mérete és a klíma között is, de az eredmények szerint a környezeti tényezőknek jóval kisebb hatása van az agy, mint a test méretére. Ez azt bizonyítja, hogy az agy és a test mérete különböző evolúciós nyomás alatt áll és különböző okok miatt növekszik.

A tudósok arra jutottak, hogy a hőmérsékletnek nincs hatása az agy méretére, ehelyett inkább a stabilitás a döntő tényező: a stabilabb klíma nagyobb agyat eredményez.

Egy nagy agy működtetéséhez sok energiára van szükség. Stabil környezetben több élelem található állandó jelleggel, így valószínűleg elég tápanyag áll rendelkezésre az energiaszükséglet kielégítésére - fogalmazott Will.

Arra is találtak jeleket, hogy az agy méretére a viselkedésbeli változások, például a vadászati stratégiák alkalmazása is hatással lehetett. Ezek a jóval közvetettebb tényezők rávilágítanak arra, mennyire összetett folyamatok vezettek az emberi evolúcióhoz.

Will kiemelte: az evolúció folyamatosan tart, de ma más tényezők hatnak, mint egymillió éve. „A múlt utalhat a jövőre, tanulhatunk belőle. De nem vonhatunk le egyszerű következtetéseket. Miközben most azt látjuk, hogy a klíma egyre melegszik, nem következtethetünk ebből arra, hogy az emberek teste emiatt egyre kisebb lesz” - véli Will. (MTI)

Kevesebb mint egy hét alatt több mint 560 ezer ember írta alá a petíciót, ami Sha’Carri Richardson visszavételét kéri az amerikai olimpiai csapatba. A több futószám komoly esélyesének számító Richardsont marihuánahasználat miatt tiltották el, eredményét, amivel megnyerte a 100 méteres síkfutás amerikai válogatóját, törölték.

A petíció aláírói szerint az amerikai és a nemzetközi doppingellenes szabályok, amik az Egyesült Államokban és a világ több országában már legalizált marihuána használatát is szigorúan tiltják, idejétmúltak. (Forbes)

Egy dózis után a Pfizer és AstraZeneca vakcinájával beoltottak csak kb. 10 százaléka védett a koronavírus indiai, delta variánsával szemben - állítja egy friss tanulmány, ami a Nature című tudományos lapban jelent meg csütörtökön. Ugyanakkor a második dózis beadása 95 százalékossá növeli a védettséget.

A tanulmány szerint egyébként a delta variáns kb. kétszer fertőzőbb, mint a koronavírus első, a kínai Vuhanban kimutatott variánsa, és 60 százalékkal fertőzőbb, mint a Nagy-Britanniában kimutatott variáns.

A delta jelenleg az uralkodó koronavírus-variáns szinte minden országban, ahol növekszik a fertőzöttek száma, de a betegség már jórészt csak az oltatlanok között terjed. A magas átoltottságú országokban ezért az újabb hullám egyelőre nem járt a halálozások megugrásával és a kórházak leterheltté válásával, az alacsony átoltottságú vidékeken viszont ezek a mutatók is megugrottak.

A tanulmány szerint egyébként a delta variáns már képes elkerülni bizonyos antitesteket, amik a koronavírus egyes részeit célozzák, emiatt jelent komoly veszélyt. (New York Times)

Tetőzött a hőség, meg is dőlt az országos napi melegrekord - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön a Facebook-oldalán.

Országszerte 33 és 40 Celsius-fok között alakultak a maximumok, csak kevés állomáson mértek 35 fok alatti értékeket. Mostanáig július 8-án 39,3 fok volt a napi melegrekord, amelyet 2015-ben Budakalászon mértek. Most ennél csaknem egy fokkal melegebb volt:

a Fejér megyei Adonyban 40,2 fokig melegedett a levegő.

Megjegyezték, hogy az eddigi csúcsot tartó Budakalászon 39,2 fok volt. Emellett 39 fokot regisztráltak Simontornyán, Szúnyogon, Fehérvárcsurgón, Gyálon, Kiskunhalason és Pakson is - közölték.

Müller Cecília országos tisztifőorvos szerdától péntek éjfélig rendelte el legmagasabb, harmadfokú intézkedését, a hőségriadót.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön korábban arra figyelmeztetett, hogy pénteken nyugat felől heves zivatarokkal érkezik a hidegfront. Péntekre zivatarveszély miatt az egész országra másodfokú figyelmeztetést adtak ki. A zivatarokat többfelé viharos szél, intenzív esőzés, illetve nagy méretű jégdarabok kísérhetik.

Az előrejelzés szerint péntek hajnalban 16-24 fok várható. A nappali maximumok 25 és 37 fok között alakulnak, északnyugaton mérhetik az alacsonyabb, délkeleten a magasabb értékeket.

Szombaton és vasárnap már legfeljebb 32-33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. (MTI)

Az Európai Parlament háromnegyedes többséggel, 459 szavazattal, 147 ellenszavazat és 58 tartózkodás mellett fogadta el azt a határozatot, amiben elítélik a Fidesz eredetileg a pedofilok elleni fellépés érdekében benyújtott, de aztán homofóbbá módosított törvényét, és kérik az Európai Bizottságot, hogy

minden lehetséges módon lépjen fel a jogszabály ellen.

Ebbe a kötelezettségszegési eljárás megindításán kívül beletartozik az is, hogy az Európai Unió Bíróságától kérik a törvény ideiglenes hatályon kívül helyezését. Az Európai Parlament emellett a tagállamokat is felkérte, hogy amennyiben az Európai Bizottság nem lép, vigyék ők az ügyet az EU Bírósága elé. A határozat megjegyzi azt is, hogy ha európai értékekbe ütköző nemzeti jogszabályok befolyásolják az uniós források elköltését, akkor fel kell függeszteni a támogatások kifizetését is.

A határozat szerint a törvény „egy újabb szándékos és előre kitervelt lépés az alapvető jogok fokozatos leépítése felé", miközben az államilag támogatott LMBTQ-ellenesség és a félretájékoztatási kampányok a magyar kormány politikai cenzúrájának eszközeivé váltak. „Az emberi jogok ilyen megsértése egy szélesebb körű politikai terv részét képezi, amelynek célja a demokrácia és a jogállamiság lebontása a médiaszabadsággal együtt. Ezt az uniós értékek rendszerszintű megsértésének kell tekinteni” - áll a szövegben, ami szerint a gyerekek érdekeinek teljes körű tiszteletben tartását az LMBTQ-ellenesség és a gyűlölet szítása helyett a tolerancia és az elfogadás ösztönzésének és a sokszínűség támogatásának kellene vezérelnie. (hvg.hu)

Június 29-én és 30-án tartották Panamavárosban egy nemzetközi szervezet, a nemzeti parlamentek hírszerzési bizottságai közti koordinációt elősegítő Parlamentary Intelligence-Security Forum ülését. Hende Csaba, a Fidesz szombathelyi képviselője és korábbi honvédelmi miniszter mint a szervezet irányító bizottságának tagja természetesen részt vett az ülésen, utazásának költségeit az Országgyűlés Hivatala állta, közpénzből.

Az egyelőre nem világos, hogy Hende miért utazott ki Panamába már napokkal a konferencia kezdete előtt, de az ugytudjuk.hu-nak a parlamenti sajtóiroda azt válaszolta, hogy Hende azért érkezett már június 26-án este, mert 27-én egy szűk körű egyeztetésen vett részt a konferencia előadóival. Erről azonban a képviselő semmilyen hírt nem adott, pedig általában kifejezetten aktív a Facebookon.

Az ugytudjuk.hu végignézte a konferenciáról készült felvételeket is, és megtalálták Hende egyetlen felszólalását, ezt:

A másfél perces beszédben Hende méltatta a szervezetet, aminek az ülésére érkezett, és meghívta a jelenlévőket Budapestre, a szervezet szeptemberi tanácskozására. Az előadók közül egyébként sokan online tartották meg a Hendéénél néha sokkal hosszabb előadásukat, így nem világos az sem, a képviselő miért érezte úgy, hogy ezért a másfél percért feltétlenül el kell utaznia a világ másik felére.

Az ugytudjuk.hu közérdekű adatigényléssel fordult a parlamenthez, hogy kiderüljön, Hende magával vitte-e a feleségét (aki korábban a titkárnője volt) az útra, vagy egyedül ment. (ugytudjuk.hu)

Csökkent az algák látható jelenléte a Balatonban, és a remények szerint a hétvégi lehűlés tovább javít a helyzeten, ugyanakkor egyre nyilvánvalóbb, hogy a folyamatok megértéséhez és előrejelzéséhez több pénzt kell fordítani kutatásokra - közölte Szári Zsolt, a Balaton élővilágáért felelős miniszteri biztos az MTI-vel csütörtökön.

Emlékeztetett arra, hogy már a 2019-es algavirágzás is figyelmeztető jel volt, hogy mélyebb és összehangoltabb Balaton-kutatásra van szükség, amelyhez meg kell teremteni a forrást is.

A kutatás-fejlesztés fontos eleme lenne egy modern, naprakész monitoring rendszer kiépítése, valamint egy olyan közös adatbázis létrehozása, ahol minden kutató egy helyen és ingyen fér hozzá a témával kapcsolatos adatokhoz, eredményekhez - mondta.

Megjegyezte, hogy jelenleg több intézményben is foglalkoznak valamiféle Balaton-kutatással, és a kutatók álláspontja nem egységes azzal kapcsolatban, hogy lehet-e érdemben csökkenteni a Balaton foszforterhelését a roppant drága kotrásokkal. Az azonban nem lehet kérdés, hogy a Balatonba kívülről esetlegesen bekerülő foszforterhelést minél részletesebben mérni és csökkenteni kell.

A legsürgetőbbnek annak vizsgálatát nevezte, hogy a 35 éve létrehozott Kis-Balaton vízvédelmi rendszer be tudja-e még tölteni a funkcióját, vagy már annyi szerves anyaggal telítődött, hogy a nagyobb áradásoknál kockázatot jelenthet.

Két polgármester is arról számolt be az MTI-nek, hogy az elmúlt napokban olykor akár pár óra lefogása alatt nagy mennyiségű alga jelent meg a strandjaikon, ami kisebb szél hatására a partra sodródott, illetve eltűnt.

Somogyi Boglárka, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főmunkatársa az MTI megkeresésére elmondta: a jellemzően nyár elején, a vízfelszínen felbukkanó fonalas kékalga (Dolichospermum flos-aquae) a hét első felében nagyobb vízfelületeken is megjelent, főként a tó nyugati részében, azonban ezek nagy része azóta eltűnt. A szerdai vízminták szerint Szigliget és Balatongyörök partjainál továbbra is jelen van. Ahol felbukkant, ott közvetlenül a vízfelszínen magas A-klorofill-értéket mértek, azonban a teljes vízoszlopot tekintve ezeken a helyeken is alacsony, megengedett határérték alatti az érték - mondta. Ennek a felszínre úszó algafajnak az időjárástól függően dinamikusan változik a jelenléte: szélmentes kánikulai napokon felbukkan, majd kisebb szelek, lehűlés hatására eltűnik - magyarázta a kutató.

Arról is beszámolt, hogy a szerdai vízmintákban már kimutatták a Balatonban 2019-ben nagyobb algavirágzást okozó fecskemoszatot és kék algafajt, de egyelőre csak elenyésző mennyiségben. Azt nem lehet előre megjósolni, és nagyban időjárásfüggő is, hogy okozhatnak-e problémát ezen a nyáron - tette hozzá. (MTI)

Egyre több gyerek kerül kórházba Új-Zélandon légzőszervi kórokozók miatt, többnyire súlyos tünetekkel. Helyi orvosok szerint az ország most tapasztalja meg, hogy a koronavírus miatt elrendelt lezárások és a távolságtartás miatt „immunitáshiány” halmozódott fel a társdalomban.

A kórházba kerülő gyerekek többségét az úgynevezett szinktikus légzőszervi vírus (angol rövidítéssel: RSV) fertőzte meg, és a betegség akár halálos kimenetelő is lehet, a fertőzöttek közül sokan már oxigént kapnak. Az RSV viszonylag gyakori vírus, felnőtteknél maximum enyhe tüneteket vált ki, gyerekeknél azonban súlyos lefolyású, sőt akár halálos is lehet. Helyi szakértők szerint a fertőzöttek száma most azért ugrott meg, mert az előző télen a lezárások miatt sok kórokozó, például az influenza vagy a hagyományos koronavírusok mellett az RSV sem terjedt, ezért alakult ki immunitáshiány az új-zélandiak között.

Az egyik orvos bozóttűzhöz hasonlította a járványokat, azt mondta, az immunitáshiány olyan, mintha néhány éven keresztül nem lenne bozóttűz egy olyan területen, amit általában a tűz évente letarol. A kimaradás utáni első bozóttűz így értelemszerűen sokkal pusztítóbb lesz, mint az évente jelentkező bozóttüzek, egyrészt azért, mert nagyobb mennyiségű biomasszát tud elégetni, másrészt pedig azért, mert a természet egyre inkább elszokik a bozóttűztől. (Guardian)

Nyugat felől érkezik pénteken a hidegfront, amelynek hatására mérséklődik a hőség: vasárnap legfeljebb 32 Celsius fokig emelkedhet a hőmérséklet. Péntekre zivatarveszély miatt az egész országra másodfokú figyelmeztetést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzésükben azt írták: a valószínűbb forgatókönyv szerint péntekre virradóra alakulnak ki intenzív zivataros csapadékgócok, először az Alpokalján és az Észak-Dunántúlon, majd az Északi-középhegység nyugati felén. Éjszaka a zivatarokat 70 kilométer/órát meghaladó szél, akár 2-3 centiméteres átmérőjű jég és intenzív csapadék kísérheti.

Péntek délelőtt és kora délután elsősorban a Dunántúl keleti felén és a középső országrészben alakulhatnak ki heves zivatarok. A délután első felében már a Tiszántúlon és az Északi-középhegység keleti felében is kipattanhatnak zivatarok. A heves zivatarokat 90 kilométer/órásnál erősebb széllökés, 2-3, helyenként akár 4 centiméteresnél is nagyobb jég és felhőszakadás kísérheti.

Délután a zivatarok fokozatosan kelet felé helyeződnek át, estétől, éjszakától jellemzően a Dunától keletre fordulhatnak elő.

Pénteken a nyugat felől érkező hidegfront és a csapadék hatására mérséklődik, a déli és keleti területekre szorul vissza a hőség - tették hozzá.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott országos, középtávú előrejelzése szerint péntek hajnalban 16-24 fok várható. A nappali maximumok 25 és 37 fok között alakulnak, északnyugaton mérhetik az alacsonyabb, délkeleten a magasabb értékeket.

Szombaton a Dunántúlon többnyire gyengén felhős, napos időre lehet számítani, másutt a többórás napsütés mellett több helyen valószínű zápor, zivatar. A szél a Dunántúlon megélénkül, helyenként megerősödik, másutt zivatarok környezetében lehet erős, akár viharos széllökés. A leghidegebb órákban 14-21 fok lehet. Délutánra 27 és 33 fok közé emelkedik a hőmérséklet.

Vasárnap a napsütés mellett többfelé alakulhat ki záporeső, zivatar. Jellemzően mérsékelt marad a légmozgás, de zivatar környezetében viharos széllökések is lehetnek. A legalacsonyabb hőmérséklet 14-21, a legmagasabb 26-32 fok között valószínű. (MTI)

A magyar munkavállalók a magyarországi székhelyű munkaadójukkal szemben hivatkozhatnak a magyar bíróságok előtt azon tagállamok minimálbérre vonatkozó előírásainak megsértésére, amelyekben kiküldetésben dolgoznak - ismerteti az Európai Unió Bírósága sajtóközleményében a luxembourgi székhelyű testület csütörtöki döntéséről.

A bírói határozat előzménye az volt, hogy magyar tehergépjármű-vezetők pert indítottak egy magyar bíróságon a „magyarországi székhelyűnek tűnő munkaadójukkal szemben”, azt állítva, hogy a munkabérük a franciaországi munkavégzésük idején nem a francia minimálbérnek megfelelő óránkénti 10,40 euró volt, hanem a munkaszerződésük szerinti, 3,24 euró összegű alapbért kapták meg.

Az árufuvarozást végző munkások annak ellenére kapták a 3,24 euró óránkénti díjazást, hogy franciaországi munkájuk során birtokukban volt egy magyar közjegyző és a francia munkaügyi miniszter által hitelesített nyilatkozat, amely igazolja, hogy a fuvarozási ágazatra vonatkozó francia minimálbérnek felel meg a kiküldetésük alatt fizetett munkabérük.

Az ügyben eljáró magyar bíróság azt kérdezte az Európai Bíróságtól, hogy a magyar munkavállalók a magyarországi székhelyű munkaadójukkal szemben hivatkozhatnak-e a magyar bíróságok előtt a francia minimálbérre vonatkozó franciaországi előírások megsértésére.

Az ítéletben a bíróság emlékeztet arra, a munkavállalók kiküldetéséről szóló uniós irányelvet minden olyan határon átnyúló szolgáltatásnyújtásra alkalmazni kell, amely munkavállalók kiküldésével jár, így a közúti közlekedésre, különösen az árufuvarozási tevékenységre is.

Következésképpen az említett munkavállalók számára meg kell adni a lehetőséget, hogy bírósági úton érvényesítsék az irányelv szerinti munka- és foglalkoztatási feltételek tiszteletben tartását, így a minimális bérszintre vonatkozó feltételt is. A munkavállalók tehát a francia minimálbérre vonatkozó franciaországi előírások megsértésére hivatkozva perelhetik Magyarországon a munkaadójukat.

A magyar bíróság azt is tudni akarta, hogy a munkavállalók részére a külföldi kiküldetésük idejére fizetett napidíj a munkabér részének tekinthető-e.

Ebben a kérdésben az uniós bíróság kimondta, hogy a kérdéses napidíj a minimálbér részét képező, kiküldetéshez tartozó juttatásnak minősül, kivéve, ha azt a kiküldetés kapcsán ténylegesen felmerült költségek, például utazás, lakás és ellátás megtérítésére fizetik ki. (MTI)

Japán nézők sem lehetnek a július 23-án kezdődő tokiói olimpia versenyein, az esemény így teljesen zárt kapus lesz.

Ezt csütörtökön jelentették be a szervezők.

A döntés a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal történt egyeztetés után született meg, és az előzménye az, hogy a japán kormány a koronavírus-járvány miatt július 12-étől augusztus 22-éig rendkívüli állapotot hirdetett a fővárosban.

Az augusztus 8-ig tartó tokiói játékokon - amelyet a pandémia miatt tavalyról halasztottak idén nyárra - 176 magyar sportoló vesz részt. A külföldi szurkolók részvételét már tavasszal megtiltották. (MTI)

Fizikai határzárat emel a litván határőrség a fehérorosz határra, és növeli az itt szolgálatot teljesítő határőrök számát is, valamint katonákat vezényelnek a határra - jelentette be Ingrida Simonyte litván miniszterelnök Vilniusban. A politikus szerint idén már több mint 1000 illegális határátlépőt fogtak el a 679 kilométer hosszú fehérorosz-litván határon, ami óriási növekedés a 2020-as szint után, akkor ugyanis egész évben csak 81 embert fogtak el.

A litván miniszterelnök azzal vádolta Fehéroroszországot, hogy utazási irodákat működtetnek a Törökországból és Irakból az EU-ba szökni próbáló emberek számára. Több, a határon elfogott menekült ugyanis arról számolt be, hogy repülővel érkezett Minszkbe Bagdadból vagy Törökországból, ahonnan elszállították a fehérorosz-litván határra. A litván kormány felszólította a fehérorosz vezetést, hogy lépjen fel keményebben az illegális migrációval szemben, és őrizze a határait.

Litvánia és Fehéroroszország között Roman Protaszevics fehérorosz újságíró elfogása óta fagyos a viszony. Az EU-tag Litvánia nyugati szövetségeseivel együtt a választások manipulálásával és állampolgárai elleni erőszakkal vádolja Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnököt. (BBC)

A friss Magyar Közlönyben megjelent határozattal hivatalosan is felmentették nagyköveti feladatai alól Bus Szilvesztert, aki korábban Magyarország nagykövete volt a thaiföldi Bangkokban. A közlönyben nem írnak semmit a menesztés okairól, de a hvg.hu korábban azt írta, hogy a diplomatának „tisztségéhez méltatlan viselkedés miatt” kellett távoznia a külügy állományából.

(Bus Szilveszter egy thai tévéműsorban 2019 elején)

Bust minden előzmény nélkül hívták vissza áprilisban, újságírói kérdésekre válaszolva Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csak annyit tisztázott június elején, hogy a nagykövettel szemben jelenleg semmilyen eljárás nem zajlik, és már nincs a külügy állományában. Neve egyébként már korábban eltűnt a KKM oldaláról. (Telex)

A várakozások szerint 12 millió fontnál, azaz 5 milliárd forintnál is drágábban kelhet el Leonardo da Vinci 7 x 7 centis, medvefejet ábrázoló rajza.

A Christie's aukciósház árverésén így a több mint 500 éves rajz beállíthatja a legdrágábban gazdát cserélő da Vinci-rajz rekordját, amit jelenleg a 2001-ben elkelt Ló és lovas című rajz tart. Az alkotás értékét növeli, hogy egyre kevesebb Leonardo-rajz van magánkézen.

Leonardo egyébként az 1480-as években rajzolta a medvét, úgynevezett ezüstpont-technikával, pink- és bézsszínű papírra. Ez a technika az aukciósház szerint különösen komplikált, ugyanis nem tűri a hibákat. (BBC)

Napos idő várható csütörtökön az időjárás-előrejelzések szerint, felhőképződés csak délután várható, akkor se sok, és többnyire a Dunántúlon. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzése alapján a legmagasabb nappali hőmérséklet

33 és 39 fok között alakul.

Késő este a hőmérséklet 23 és 29 fok között várható. Az OMSZ ezért az egész országra másod- és harmadfokú hőségriasztást adott ki, ebben a megyei eloszlásban:

Eszerint az ország középső részén, Budapesten és az Alföldön kell a legmelegebbre készülni. Müller Cecília országos tisztifőorvos már korábban hőségriadót rendelt el, ez a figyelmeztetés péntek éjfélig van érvényben.

Az előrejelzések szerint egyébként pénteken is meleg lesz, de akkor már csak 36 fok körül alakul a maximum, és az országban többfelé zivatarok hűsíthetik le a levegőt. (MET)

A haiti rendőrök tűzharcba keveredtek egy zsoldososztaggal, amely feltehetően meggyilkolta Jovenel Moise elnököt, a csoport négy tagját megölték, kettőt őrizetbe vettek - közölte helyi idő szerint szerda este az ország rendőrfőnöke a közszolgálati televízióban.

A zsoldosok rövid ideig túszként tartottak fogva három rendőrt, de sikerült kiszabadítani őket - mondta Leon Charles. Közölte: a tűzharc még nem ért véget, de a rendőrök megölik vagy elfogják a zsoldosokat. A rendőrfőnök más részlettel nem szolgált.

Korábban a karibi ország tájékoztatási minisztere, Frantz Exantus is az írta a Twitteren, mellőzve a részleteket, hogy a rendőrség őrizetbe vette az államfő feltételezett gyilkosait.

Fegyveresek szerdára virradóra ölték meg a rezidenciáján Jovenel Moise haiti elnököt. A támadásban megsebesült az elnök felesége, Martine Moise is, őt szerdán válságos állapotban szállították egy floridai kórházba.

A karibi ország ügyvivő miniszterelnöke, Claude Joseph szerint az elnököt „angolul és spanyolul beszélő külföldiek” gyilkolták meg.

A haiti médiában olyan hírek láttak napvilágot, hogy a támadók az amerikai kábítószerellenes ügynökség (DEA) embereinek adták ki magukat. Ned Price amerikai külügyi szóvivő leszögezte, hogy a DEA érintettségével kapcsolatos híresztelésen teljesen hamisak.

A merénylet után Haitin rendkívüli állapotot hirdettek, és hajtóvadászat indult a merénylők után.

Haitit politikai válság sújtja, Moisét - aki ellen nemrég erőszakos tüntetéseket is szerveztek - korrupcióval vádolták, illetve azzal, hogy bűnbandákkal állt kapcsolatban. A meggyilkolt elnök egy ideje rendeleti úton kormányzott, mert az országban nem tartottak választásokat, holott az ellenzék szerint az államfő mandátuma lejárt.

Haitin az utóbbi években elharapózott a bűnözés, a súlyos szegénységgel küzdő ország egyes részeit fegyveres csoportok ellenőrzik. (MTI)

Három tucat amerikai állam és a főváros, Washington is beperelte a Google-t a versenyszabályok megsértése címén - közölte szerdán az amerikai média.

Az NPR szerint a felperesek azt kifogásolják egy kaliforniai szövetségi bíróságon benyújtott keresetükben, ahogyan a Google az Android operációs rendszerrel ellátott okostelefonokon működteti az alkalmazásokat kínáló Play Áruházat.

A Google tiltja a Play Áruházban az általa kifogásolt tartalmú applikációk megjelenését, egyesektől megköveteli fizetési eszközeinek igénybe vételét, illetve a tartalmak és a szolgáltatások eladásából származó bevételeik után harminc százalékos bizományosi díjat szed be.

Az ilyen gyakorlat miatt a Google-t bírálatok érték az alkalmazások fejlesztői részéről, különösen azután, hogy a vállalat szeptemberben bejelentette, szigorúbban fogja megkövetelni a szabályok betartását.

A Google applikációs áruházát jóval többen használják, mint az Amazon, a Samsung, a Huawei vagy más, ilyen profilú vállalatok hasonló szolgáltatásait.

Ez már a sokadik per az Alphabet tulajdonában lévő vállalat ellen az Egyesült Államokban, illetve az Európai Bizottság is többször hatalmas büntetéseket szabott ki rá a trösztellenes szabályok megsértése, dominanciára törő magatartás, illetve piaci erőfölényével való visszaélés miatt. (NPR, MTI)

A koronavírus-járvány újabb hulláma miatt rendkívüli állapotot hirdet a japán kormány negyven napra Tokióban; ebben az időszakban tartják meg a nyári olimpiai játékokat a japán fővárosban - jelentette be a kormány járványügyi intézkedéseit irányító gazdasági miniszter a járványügyi szakértői bizottság csütörtöki ülésén. A rendkívüli állapot július 12-étől augusztus 22-éig tart.

Nisimura Jaszutosi közölte: Tokióban továbbra is emelkedik a fertőzöttek száma, terjed az indiai eredetű delta vírusmutáció, és közben a nyári időszak miatt a lakosság is egyre tevékenyebb.

A miniszter elmondta, ugyanerre az időszakra meghosszabbítják a rendkívüli állapotot Okinava prefektúrában, illetve a valamivel enyhébb korlátozásokkal járó, fokozott járványügyi intézkedések rendjét a Tokióval szomszédos Csiba, Kanagava és Szaitama, illetve a délnyugati Oszaka prefektúrában.

A járvány kezdete óta Tokióban négyszer vezettek be rendkívüli állapotot, a legutóbbi június 20-áig volt érvényben, és másnaptól felváltotta a fokozott járványügyi intézkedések rendje. Mindkét esetben korlátozzák az éttermek, bárok és szórakozóhelyek nyitva tartási idejét, és a szeszes italok eladását.

A hétfőtől újra bevezetendő rendkívüli állapot idején - július 23-ától augusztus 8-áig - tartják meg a tokiói nyári olimpiai játékokat, jóllehet egészségügyi szakértők és a polgárok zöme ezt ellenzi. Korábban az olimpia szervezői azt mondták, nem zárják ki, hogy rendkívüli állapot bevezetése esetén a helyi lakosokat sem engedik be a sporteseményekre. A tokiói városvezetés, Japán és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság illetékesei a nap folyamán döntik el, hogy hány nézőt engednek be a lelátókra.

Az egészségügyi minisztérium összesítése szerint Tokióban szerdán 920 fertőzéses esetet regisztrálták, 206-tal többet, mint egy héttel korábban. Ennyi fertőzéses esetet utoljára május 13-án vettek nyilvántartásba. (MTI)

Egy 1996-os, a Vas megyei Gersekaráton elkövetett gyilkosság gyanúsítottját fogták el a rendőrök - jelentette be a rendőrség a Police.hu oldalon csütörtökön.

A gyilkosság 1996 decemberében történt, az áldozat egy 84 éves nő volt. Az elkövető az idős asszonyt saját házában bántalmazta, majd megfojtotta. A gyilkos a holttestet a ház udvarán található mellékhelyiségbe rejtette el, majd az áldozat pénzével és arany ékszereivel távozott - olvasható a közleményben.

„A sértett idős kora ellenére a közösség meghatározó és aktív tagja volt, ezért halála és különösen annak körülményei megrázták a kistelepülésen élőket. A széleskörű nyomozás ellenére az elkövető kilétét nem sikerült azonosítani” - írták.

Az üggyel 2021-ben kezdtek foglalkozni a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda gyilkossági nyomozói, majd a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai is bekapcsolódtak a munkába.

„Az újraindult nyomozás során a KR NNI által végrehajtott adatgyűjtések és tanúkihallgatások mellett a tudomány mai állásának megfelelő eszközökkel végzett szakértői vizsgálatok vezettek eredményre. Sikerült azonosítani a bűncselekmény feltételezett elkövetőjét, akit a nyomozó iroda és a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai 2021. július 6-án reggel fogtak el Vasváron” - áll a közleményben.

A hatóságok nyereségvágyból elkövetett emberöléssel gyanúsítják az elkövetéskor a 20-as éveiben járó, most 46 éves N. Zsoltot. Őrizetbevételét követően előterjesztést tettek letartóztatására a Vas Megyei Főügyészségnek. A nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Életvédelmi és Célkörözési Főosztálya folytatja - tudatták. A Kisalföld úgy tudja, a férfi mellett az apját is őrizetbe vették. (MTI, Kisalföld)

Egy amerikai rendőr, Kelemen János seriffhelyettes oktatja a Taser sokkoló használatára a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatóit - írta a Magyar Nemzet csütörtökön.

A 16 éves rendőrségi múlttal rendelkező rendőrtiszt az egyik amerikai speciális rendőri egységénél dolgozik kiképzőként, egykori mentőtisztként elsősegélynyújtásban is jártas.

A Magyar Nemzet információi szerint egyelőre harminc darab Taser X2 típusú, modern elektromos sokkolót kapott a rendőrség. Az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint az eszközök a Rendőrségi Oktatási és Kiképzési Központhoz kerültek, hogy a hivatásos állományt kiképző instruktorok sajátítsák el először azok használatát.

A közterületi szolgálatot ellátó járőrök és a nyomozók - a tanfolyamok és a beszerzések rendjéhez igazodva - előreláthatólag az utolsó negyedévben kapják meg a sokkolókat.

A lap a nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva azt írta, hogy a sokkolóval felszerelt rendőri egységeknél ritkább a fegyverhasználat, ezzel minimálisra csökkenthető a jogszerű, ám mégis halálos kimenetelű rendőri intézkedések száma.

Az amerikai Taser X2-vel ötméteres távolságon belül két lövést is le lehet adni. A gyártó az eszközt lézeres célpontkijelölővel is ellátta, amely garantálja a pontos használatot, valamint a vétlen személyek biztonságát. (MTI)

Mit vártunk?

Itt talán ki lehet jelenteni egészen konkrétan: angol győzelmet. A csoportjából harmadikként, Észak-Macedónia legyőzésével továbbjutó Ukrajna volt a legrosszabb a továbbjutó harmadikok között, majd a svéd válogatott legyőzésével, nagy meglepetésre jutottak be a legjobb 8 közé, ahol az Eb-n eddig gólt sem kapó, remek formában focizó angolokkal játsszon. Azt meg nem is érdemes részletezni, hogy mekkora szakadék van a két válogatott között a játékosok értéke és eredményeik tekintetében.

A legnagyobb kérdés tehát az volt, vajon kapott gól nélkül jut-e Anglia a legjobb négy közé, ahol a dánokkal játszik a döntőbejutásért.

Ehhez képest milyen lett a meccs?

Pont olyan, amilyet vártunk. a kiegyenlített labdabirtoklás ellenére 4-0-ás, sima angol győzelem, Southgate csapata kapott gól nélkül került a legjobb négy közé.

Angol nyomással kezdődött a meccs, ami már a 4. percben gólhoz vezetett, Sterling beadása után Harry Kane lőtt.

A korai gól meghatározta az első félidőt, az ukrán válogatott mindenképp támadóbb szellemben játszott. A 6. percben már volt is lövésük, igaz lepattant. Az ukrán támadások ellenére az angol védelem ismét jól vizsgázott, amikor nem az ukrán támadók zavarták össze magukat, Pickford kapus védett vagy az angol hátvédek felán nem tudott túljutni a labda.

Az első félidő legveszélyesebb ukrán támadása Jaremcsuk lövése volt a 17. percben, Pickfordnak kellett védenie.

De hiába hajtottak az ukránok, így is az angol válogatott volt veszélyesebb, többször is növelhették volna az előnyüket, a 33. percben egy angol támadás végén a sokadik lepattanót Rice lőtte távolról kapura, de Buscsan ügyesen védett.

A második félidő is gyors angol góllal kezdődött, egy Kane elleni szabálytalanság után Shaw kapu elő tartó szabadrúgását Harry Maguire fejelte be. Két perccel később szintén Shaw tekert kapu elé, majd Kane fejelt, 3-0-ra állítva az eredményt.

Ilyen előnynél Gareth Southgate már elkezdett cserélgetni, az egyik érkező, a Rice helyére küldött Henderson a 63. percben fejelt még egy gólt.

Az ukrán válogatott becsületére legyen mondva, nem adták fel, a 70. percben még gólt is szerezhettek volna, miután egy gyors kontra után Pickford rosszul jött ki a kapujából, és még labdába érnie is nagyon szerencsétlenül sikerült, de végül tisztázott a visszaérő angol védelem. A 74. percben pedig Makarenko távoli lövését kellett kiütnie Pickfordnak.

A végére kicsit el is fogytak az ukránok, az angolok pedig értelemszerűen nem siettek sehová, így az utolsó negyedóra eseménytelenül telt.

Térdelés?

Angolok térdeltek, ukránok nem.

Meccs embere?

A védekezésben is alapembernek számító, a második és a harmadik gólhoz asszisztáló Luke Shaw és a kétgólos Kane.

Mit vártunk a meccstől?

Spanyol labdabirtoklást, szép horvát kontrákat, leginkább egy nyitott, kétesélyes mérkőzést. Papíron ugyan a spanyolok voltak esélyesebbek, de ezen az Eb-n egyelőre egyik válogatott sem élete formájában futballozott. Mindketten a csoportjuk második helyéről jutottak tovább, Spanyolország Svédországgal (0-0) és Lengyelországgal (1-1) ikszelt, majd nagyon megsorozták Szlovákiát (5-0, az 5-ből 2 öngól). A vb-ezüstérmes horvátok rögtön egy küzdelmes meccsel kezdték a bajnokságot, a 2018-as vébé-elődöntő visszavágójában 1-0-ra kikaptak az angoloktól, majd 1-1-es döntetlent játszottak a csehekkel, végül 3-1-re jól megadták Skóciának. Eszerint tehát mindkét válogatott 3 meccsen 1 győzelmet aratott a csoportkörben, igaz, a spanyolok emellett nem kaptak ki egyszer sem, sőt, gólt is csak egyet kaptak, a lengyelektől.

A horvátoknál ráadásul épp most kiesett egy alapember: Ivan Perisic koronavírusos lett, ezért nem játszhatott a gólerős támadó középpályás. Perisic nincs is rossz formában, a skótok és a csehek ellen is betalált.

Ehhez képest milyen volt a meccs?

Elképesztő. A spanyolokat nem törte meg az Eb eddigi legszerencsétlenebb öngólja, de a horvátokat meg nem törte meg a kétgólos spanyol vezetés. Az 5-3-as végeredménnyel a spanyolok az első csapat az Eb-k történetében, amelyik 10 gólt lő két egymás utáni meccsen.

A spanyol labdabirtoklási fölény már az első percekben kiütközött, a horvátok az első 10 percben szinte labdába sem értek, első támadásukra a 11. percig kellett várni, de lövésig az sem jutott el. A spanyoloknak ezzel szemben egészen veszélyes helyzetei voltak, de néha Morata találta el rosszul a labdát vagy fejelte rá Vidára, esetleg Koke lövését védte Livakovic kapus.

A 20. percben aztán Pedri távoli hazaadását a kapu előtt álló Unai Simón nem tudta lekezelni, így a horvátok egy öngóllal megszerezték a vezetést. Ez eddig is az öngólok Eb-je volt, és amikor már azt hittük ennél bugyutább öngólok már nem születhetnek, a sors mindannyiunkat meglep: a labdát csak 28 százalékban birtokló, lövésig el sem jutó horvátok egy ilyen öngóllal szereznek vezetést a spanyolok ellen:

A gól váratlanul nagy lendületet adott a horvátok játékának, védelmük jól zárt, és közben a támadóik is felébredtek, a 25. percben Vlasic lőtte ki az oldalhálót, aztán Kovacic lőtt messziről, de gólig nem jutottak. Ezt bánhatták is, a 38. percben ugyanis a spanyol nyomás is eredményt hozott: megzavarodott a horvát védelem, és órási gombfocizás után a sokadik lepattanót Sarabia bombázta a kapu jobb felső sarkába. A korábban még hárító Livakovicnak itt már esélye sem volt.

Az első félidőben nagyjából ennyi történt, a szünet előtt nem sokkal a Perisicet addig elég gyengén helyettesítő Rebic fejelt egyet a spanyol kapura, a labda azonban Unai Simón kezében landolt.

A szünetben csak a horvátok cseréltek, Kramaric érkezett a középcsatár Petkovic helyére, de a játékon ez nem változtatott sokat, úgy ment minden, mint az első félidőben, spanyol labdabirtoklási fölény, spanyol támadások, a horvát kontrák pedig általában lövésig sem jutottak el.

Az 58. percben meg is fordították a mérkőzést a spanyolok, Ferrán Torres beadását a jobbhátvéd Azpilicueta fejelte a horvát kapuba.

A 66. percben, azon ritka alkalmak egyikén, amikor a horvátok birtokolták a labdát a spanyol 16-osnál, Rebic találta el rosszul a labdát, így Unai Simón könnyedén fogta a lövését. Rebicet ezután le is cserélték, Mislav Orsic érkezett a helyére. Nem sokkal később a horvátok eljutottak az addigi legszebb, legveszélyesebb helyzetükig, Gvardiol lövését azonban fogta a spanyol kapus.

Az éledező horvát lendületet kettős cserével törték meg a spanyolok, Sarabia helyére érkezett Olmo, Eric Garcia helyére pedig Pau Torres. Nem sokkal később Morata lőtt is egy gólt, de ezt nyilvánvaló les miatt nem adta meg a bíró.

A 74. percben a horvátok már kifejezetten a támadások segítse miatt hoztak le egy hátvédet: Juranovic helyett jött a középpályás Brekalo. A csere után egy ideig iszogattak a csapatok, a horvátoknak azonban nagyon sokba került ez a pár korty, a 77. percben ugyanis, nem sokkal a sípszó után Ferrán Torres gólt lőtt, a horvátok teljesen lemaradtak róla, Gvardiol a kulacsát dobta el, hogy üldözőbe vegye.

Még ennél is meglepőbb volt viszont, hogy a 84. percben a horvátok régóta az első értékelhető támadásukkal szépíteni tudtak. A gólt videózni is kellett, nem volt biztos az sem, hogy bent volt, és az sem, hogy nem volt kezezés a támadók részéről, de a VAR szerint tiszta gól volt, Modris beadása után lepattanóból Mislav Orsic volt eredményes.

A gól értelemszerűen új lendületet adott a horvátoknak. A 90. percben Kramaric lőtt a kapu mellé, igaz, lesről. A hosszabbításban, a 92. percben viszont jött az egyenlítés, egy tökéletes támadással a csereként beállt Orsic beadását a szintén csere Pasalic fejelte be, a sírból visszahozva a horvát válogatottat.

3-1-es állásról hozták vissza a meccset a remekül cserélő horvátok, elképesztő iramot adtak hozzá a játékhoz a horvát cserék, miközben a spanyolok lehozták a legjobbjaikat, Ferrán Torrest, Sarabiát és Kokét is.

A hosszabbításra láthatóan lelkileg megújulva érkeztek a horvátok, a csodacsere Orsic már majdnem a hosszabbítás második percében gólt lőtt, de labdája a kapu fölött szállt el. A hosszabbítás elején megfordultak a szerepek, a horvátok vették át a kezdeményezést. A 96. percben is ők jutottak ziccerig, de Kramaric a kapusba lőtte.

A 97. percben ehhez képest már Dani Olmo lövése pattant le a horvát védőktől, a 100. percben pedig Olmo beadása után Morata góljával a spanyolok visszaszerezték a vezetést.

A 103. percben pedig Oyarzabal 5-3-ra állította az eredményt, szintén Dani Olmo passzából.

Újra kétgólos előnyt élvezhettek a spanyolok a hosszabbítás félidejében, de voltak már ugye ilyen helyzetben a meccsek 3-1-nél is, és nem sokra mentek vele. A 106. percben a horvátok meg is mutatták, hogy még mindig veszélyesek, Budimir lőtt kapura, Unai Simónról ment ki szögletre.

A hosszabbítás végére látványosan elfogyott a horvátok ereje, egyre kevésbé tudták semlegesíteni a fiatal spanyol válogatott támadásait. A 114. percben a csapatkapitány Modric is lejött a pályáról, Ivanusec váltotta. Ezzel még akár arra is van esély, hogy a horvátok 35 éves klasszisának ez volt az utolsó meccse a nemzeti válogatottban.

A meccs embere?

Ha nem cserélik le őket, talán Sarabia vagy Ferrán Torres lett volna, így inkább a két csodacsere: Dani Olmo spanyol és Mislav Orsic a horvát oldalon.

Mit vártunk?

A világbajnok Franciaország csapott össze az Európa-bajnok Portugáliával az Eb-csoportkörének talán legjobban várt meccsén, ráadásul úgy, hogy ez a mérkőzés a 2016-os franciaországi Eb-döntő visszavágója is. Azon a meccsen nagy küzdelem után némi meglepetésre Portugália nyert Éder 109. percben távolról lőtt góljával.

Ranglisták alapján a francia keret számít erősebbnek, és nekik is volt kevesebb vesztenivalójuk, hiszen a németek elleni győzelem és a magyar döntetlen után 4 ponttal csoportelsőként és biztos továbbjutóként érkeztek a meccsre, hiszen legrosszabb esetben is 4 pontos harmadikként mehetnek tovább. A portugáloknak közben minimum pontot kellett szerezniük a továbbjutáshoz, hiszen a magyar válogatottat hiába verték meg, a németektől eléggé kikaptak, a három pont pedig biztosan nem elég ahhoz, hogy továbbmenjenek.

Ehhez képest mit láttunk?

Ez a meccs Karim Benzemáról szólt. A csatárt büntetőügye miatt 2015-ben rakták ki a válogatottból, és rengeteg kritikát kapott most is Deschamps szövetségi kapitány, amiért visszahívta a keretbe az európai profi futball egyik legproblémásabb, ha nem a legproblémásabb aktív játékosát. Benzema ráadásul sem a felkészülési meccseken, sem az Eb eddigi mérkőzésein nem mutatott sokat, sőt érződött a francia támadójátékon, hogy nincs összeszokva Griezmannal és Mbappéval. Ezen a meccsen azonban csaknem 6 év után értékesítette első válogatott gólját egy büntetőből, aztán nem sokkal utána a másodikat is, ami a végső esélyesnek is tartott francia válogatott legszebb akciógólja volt eddig a tornán (igaz, nem valami erős a verseny).

Deschamps a magyarok elleni döntetlen után átszervezte a csapatát, nem lépett pályára az előző meccsen nem sokat nyújtó Rabiot és Pavard, helyettük Tolisso és Koundé érkezett. A magyarok elleni meccsen nyújtott teljesítménye alapján bekerülhetett volna a kezdőbe Dembelé is, ő azonban pont a Puskásban megsérült, várhatón hónapokig nem játszhat. A portugál kezdő is két poszton változott a németek ellen pályára lépőhöz képest, William Carvalho és Bruno Fernandes helyett érkezett Joao Moutinho és Renato Sanches.

A meccs elején inkább a portugálok építettek támadásokat, a 6. percben már Ronaldo fejesét fogta Lloris, és előre vetítve a franciák stratégiáját, a kapus egy gyors indítással meg is alapozott egy francia támadást, ami ugyan gólig nem jutott, csak egy veszélytelen szögletig.

A 13. percben szintén Llorisnak kellett lehúznia Ronaldo feje elől a labdát, és ekkor már látszott, hogy hiába veszélyesebbek a portugálok, annyira azért nem veszélyesek, hogy különösebben megizzasszák a francia védelmet.

Persze a francia támadások még ennél is gyengébbek voltak, az első valamire való próbálkozásig a 16. percig kellett várni, Mbappé hagyta ott a védőjét, de korán lőtte el a labdát, Rui Patrício könnyedén hárított.

A világbajnok és az Európa-bajnok közepesen érdekes, középpálya-centrikus labdázgatását csak a 27. percben zavarta meg egy súlyos francia kapushiba, Lloris lemaradt Danilóról, és néhány pillanattal azután szállt csak bele könyökkel a portugál fejébe, hogy az elfejelte a labdát. A mutatvány sárgalapot ért a kapusnak, és 11-est a portugáloknak, amit Ronaldo magabiztosan értékesített is. Ez volt egyébként az első gólja, amit a francia válogatottnak rúgott.

Néhány percre a franciák el is vesztették a fonalat, a büntető miatt, a csapat szétesése két sárgát ért, Griezmann és Hernández kapott egyet-egyet. Néhány perc múlva azonban összeszedték magukat, és átvették a meccs irányítását.

A 45. percben is ők támadtak, amikor Mbappét a 16-oson belül lökte el Semedo, legalábbis a bíró és a VAR szerint, mert azért a döntés nem volt nagyon egyértelmű. A megítélt 11-est a válogatottba az Eb-re visszatért Karim Benzema lőtte a portugál kapuba, megszerezve ezzel csaknem 6 év után az első gólját a válogatottban.

A második félidőre magukra találtak a franciák, Benzema rögtön a 47. percben Pogba remek indítása után meglőtte az első akciógólját is a válogatottban, nem is akármilyet.

Az 58. percben azonban Koundé kezezése miatt újabb büntetőt kaptak a portugálok, Ronaldo ezt is értékesítette.

A portugál egyenlítés nem törte meg a franciákat, veszett iramot diktáltak a gól utáni percekben, a 68. percben Rui Patrício csak bravúrral tudta hárítani Pogba távoli lövését, majd a kipattanóra érkező Griezmannét. Egymást követték a francia támadások, de gól egyikből sem lett.

Az utolsó 10 percben már mindkét csapat visszavett, a biztos továbbjutás tudatában valószínűleg már inkább azt számolgatták, kit kapnak ellenfélként az egyenes kieséses szakasz első meccsén.

A meccs embere?

A legnagyobb dráma és a legnagyobb megkönnyebbülés Karim Benzemáé, de nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Ronaldo is két gólt lőtt ezen a mérkőzésen mindenféle rekordokat beállítva.

Bíró és VAR?

Ezen az Eb-n alig volt még meccs, ahol ekkora szerep jutott a bírónak. A spanyol Antonio Mateu Lahoz és csapata három büntetőt ítélt meg (sőt a meccs végén majdnem megadott még egyet a franciáknak), és mind a hármat be is lőtték, alapjaiban változtatva meg nemcsak a meccs, hanem az F-csoport állását is. A háromból az egyik büntető (a franciáké) ráadásul vitatható döntés is volt.

Az F-csoport végeredménye:

A franciák csoportelsőként mennek tovább, Németország a második, Portugália a harmadik. Franciaország Svájccal, Németország Angliával, Portugália Belgiummal találkozik a következő meccsen.

Mit vártunk?

Nagy izgalmakat semmiképp. Bár a belga csapat erő-, sebesség- és technikai fölénye vitathatatlan, azért sem ők, sem a finnek nem arról híresek, hogy a támadásépítés érdekében felelőtlenül kinyílnának. Az egyetlen kérdés igazából az volt a meccs előtt, hogy Belgium fölénye van-e akkora, hogy a belgák a kedvüknek megfelelő focit játszhassák. Ha igen, azaz De Bruyne és Witsel labdái megtalálják Lukakut, Hazard és Doku előtt pedig lesz tér az előrenyomulásra, akkor Finnországnak nincs sok esélye. Ha viszont jól zár a finn védelem, akkor jó esély van arra is, hogy az egész meccs belga fölényben, de gól nélkül telik.

Már csak azért is, mert Belgium a csoportban Oroszországot és Dániát is megverte, tehát biztos továbbjutók, akár tartalékcsapattal is pályára léphetnek. Ehhez képest Finnországnak azért legalább egy pont nagyon jól jönne erről a meccsről a továbbjutás bebiztosításához. Természetesen a két csapat keretét elemezve is messze a belgák a meccs esélyesei, a dánok ellen már pályára lépő, sérüléséből felépülő De Bruyne még tovább emelt az amúgy is elég jó formában focizó válogatott színvonalán. A finnek közben csak meglepetésre verték meg 1-0-ra első meccsükön a Christian Eriksen összeesése után fejben nagyon máshol járó Dániát, Oroszországtól pedig nagyon kemény meccsen, egyetlen, de gyönyörű góllal kaptak ki.

Ehhez képest mit láttunk?

Nagyjából azt, amit vártunk, nem pörgött túl a meccs. A finn védelem hatékonyan állította meg a belgákat, és ki tudja, meddig bírták volna, ha a 74. percben a labda nem pattan szerencsétlenül a kapufáról és Hradecky kezéről a finn gólvonal mögé.

Természetesen belga kontroll alatt indult a meccs, lövésig azonban egészen a 16. percig nem jutottak el. De Bruyne indította Lukakut, aki a kapu mellé lőtt, később derült csak ki, hogy amúgy lesen volt. A 23. percben Witsel lőtt távolról, de Hradecky kapus könnyedén védett, a meccs első fél órájában ez volt az egyetlen kapura tartó lövés. Később a belgák egyre inkább távolról kezdtek lövöldözni, ezzel is jelezve, hogy a finn védelem nagyon is működött, a belga támadások többsége elakadt.

A 37. percben szintén De Bruyne indítása után fejelt kapura az emberél lehagyó Lukaku, emlékeztetve a finn védőket, hogy ellene egyetlen pillanatra sem szabad bealudni, de Hradecky a helyén volt.

Az első finn támadásra a 41. percig kellett várni, ám egy labdavesztés után azonnal beindultak a belgák, az első félidő legnagyobb helyzetét kialakító Doku lövését Hradecky bravúrral hárította.

Courtois az első félidőben szinte játékba sem avatkozott.

A második félidő nem hozott változást, folyamatos belga nyomás alatt kitartott a finn védelem. A 62. percben a finn válogatott még kapura tartó lövésig is eljutott, Kamara lőtt a lapu közepén álló Courtois kezébe.

A 65. percben pillanatokra úgy tűnt, Belgium vezetést szerez, De Bruyne indítása után Lukaku lőtt gólt, de aztán ezt videós ellenőrzés után nem adták meg, Lukaku lábujjai ugyanis talán 1-2 centiméterrel valóban az utolsó finn védő sarka előtt voltak.

A belga nyomás a 74. percben érett be, finn szempontból nagyon szerencsétlenül: De Bruyne szöglete után Vermaelen a kapufára fejelt, a labda azonban az addig tökéletesen védő Hradecky kezéről pattant be a gólvonalon túlra.

A finneknek ezután már nem volt erejük arra, hogy egyszerre támadjanak és védekezzenek, a 81. percben Lukaku is megrúgta a maga gólját, ezzel ő az Eb-k történetének legeredményesebb játékosa.

Térdelés volt?

De még mekkora!

A meccs embere

Az első gólig mindenképpen Lucas Hradecky finn kapus, utána már valószínűleg a meccshez képest rengeteget dolgozó, de önmagukhoz képest nem kiemelkedő De Bruyne és Lukaku.

Biró és videóbíró

Rájuk nem lehetett panasz, igaz, egy VAR nélküli világban valószínűleg Lukaku első gólját is megadták volna.

A B-csoport állása:

Mivel a másik hétfői meccsen Dánia 4-1-re megverte Oroszországot, Finnország jó eséllyel kiesik, igaz, a csoport harmadik helyéről még lehet némi esélye a továbbjutásra.

Mire lehetett számítani?

Na, mégis mire? A világbajnokkal, az előző Eb ezüstérmesével és a mostani Eb talán legfőbb esélyesével került össze a magyar csapat. Azzal a francia válogatottal, aminek még a cserepadján is olyan játékosok ülnek, mint Kingsley Coman, Olivier Giroud vagy Corentin Tolisso. Ennyire erős ellenféllel hosszú évek óta nem találkozott a magyar válogatott, a 2016-os Eb-n a magyarokat 4-0-ra elverő belga keret sem volt annyival erősebb a magyarnál, mint ez a francia.

A franciák ráadásul egészen biztosan győzni érkeztek Budapestre, nemcsak azért, mert a papírforma ezt diktálta, de azért is, mert a csoport utolsó meccsén a portugálokkal játszanak majd, és azt a meccset mindenképp kényelmes nekik 6 ponttal (azaz Németország után Magyarország legyőzésével) várni.

A magyar válogatott legfőbb célja a kőkemény F-csoportban ehhez képest a tisztes helytállás, ami a portugálok elleni meccsen az utolsó percekig gyönyörűen sikerült is. Komoly elemzők között tulajdonképpen még felvetés szintjén sem merült fel, hogy ezen a meccsen a magyar válogatott győzhet. A magyar köztévé elemzői már abba kapaszkodtak a meccs előtt, hogy a magyar esélyeket esetleg a hőség javíthatja, nagy melegben ugyanis a franciák nem játszanak valami jól.

A lényeg: ezen az Európa-bajnokságon eddig egyetlen meccsen sem volt ekkora különbség az összecsapó válogatottak között, és valószínűleg ezután sem lesz, talán csak a hétfői Észak-Macedónia - Hollandia mérkőzésen.

Ehhez képest mi történt?

Messze nem az, amit vártunk. A magyar válogatott nemhogy pontot szerzett a világbajnok ellen, de sokáig vezetett is, és az egész meccsen képes volt lépést tartani a francia válogatottal. Olyan szintű meccs volt ez, mint amilyet a portugálok ellen játszottunk a 2016-os Eb-n, sőt még annál is kiegyenlítettebb. Csoda történt Budapesten, a Puskás Arénában, a magyar válogatott utóbbi 30 évének legszebb és legfelemelőbb meccsén vagyunk túl.

(Percről percre beszámolónk ide kattintva elérhető.)

Óriási elánnal kezdték a magyarok a mérkőzést, több támadást is indítottak az első negyedórában, és még ha a kapura lövésig nem is jutottak el, az egyik francia védő, Benjamin Pavard már a 10. percben besárgult a magyar támadókkal vívott küzdelemben. Ezután tértek magukhoz a franciák, a 12. percben Benzema távoli lövését hárította Gulácsi, majd rögtön ezután Griezmann közelijét is, igaz, utóbbit nem is lett volna fontos kivédeni, ugyanis már lesen volt a francia.

Az első félidőben végig ugyanilyen maradt a játék: a várakozásokhoz képest meglepően szépen helytállt a magyar csapat. Igaz, a papírforma szerint a franciák többször jutottak el a magyar kapuig, mint a magyarok a franciáig, de a vendégeknek sem voltak igazán nagyon veszélyes támadásai.

Viszont amikor már mindenki kezdte elfogadni, hogy az első félidő végén 0-0 lesz az állás, a hosszabbítás első percében megtörtént a csoda, ez:

Már a meccs első perceiben látszott, hogy a sárgalapos Pavard oldalán van keresnivalója a magyar támadóknak, ezúttal itt indult a gólhoz vezető Fiola-Sallai-összjáték. Egészen elképesztő gól a világbajnok ellen.

A második félidőben természetesen hajtani kezdtek a franciák, ha addig nem is túlságosan vették komolyan a magyar válogatottat, ekkor már nem volt választásuk: muszáj volt az intenzívebb támadójáték felé lépniük, még annak ellenére is, hogy ezeket a szituációkat a francia válogatott hagyományosan nem kedveli.

Közben a magyarok kezdtek az olyan kontrákra játszani, amilyenekre a franciák szoktak: Sallai és Pavard párharcát jellemzően a magyar játékos nyerte, komolyan megzavarva ezzel az egész francia védelmet, amivel még a német válogatott sem tudott mit kezdeni kedden este.

A magyar válogatott közben megtáltosodott a góltól, a kánikula ellenére a francia keretnél rosszabb fizikumú játékosaink elképesztő iramot diktálva simán tartották a lépést a francia válogatottal, még a helyzeteink is veszélyesebbek voltak, hosszú perceken át jobban ment a futball, mint a világbajnoknak.

Egészen a 66. percig, amikor egy francia kirúgás után a magyar védelem elnézte Mbappét, hiszen a legtöbb magyar játékos egy újabb magyar gól beerkőlködésén dolgozott elől. Mbappé a védők mögé kerülve a kapu elé tudta adni Lloris labdáját, ami Orbánról megpattanva Griezmannhoz került. A francia pedig belőtte a világbajnok csapat első gólját ezen az Eb-n.

Kár volt ebbe a gólba beleszaladni, a franciáknak ennél azért jóval szebb helyzetei is voltak.

Hála Istennek, a magyar válogatottat nem törte össze úgy Griezmann gólja, mint a portugálok ellen Raphael Guerreiróé, Sallaiék továbbra is nagy kedvvel alakítottak ki néha egészen veszélyes helyzeteket is.

A 76. percben Didier Deschamps át is alakította a francia válogatottat, a nagy szája ellenére az Eb-n eddig semmit nem mutató Benzemát Giroud-ra, Pogbát pedig Tolissóra cserélte. Közben Rossi Schäfer helyére hozta be Cserit, aki a második magyar csere volt a Szalai Ádám csapatkapitányt még az első félidőben kényszerűségből váltó Nikolics után. Nem sokkal később Kleinheislert Lovrencsics váltotta

A francia válogatott ennek ellenére sem támadt fel, igaz, helyzeteik voltak, de azokat a lövéseiket, amik nem a védelemben akadtak el, Gulácsi könnyedén fogta.

A rendes játékidő utolsó 10 percét szinte végig a magyar kapu elé beszorulva töltöttük, óriási volt a francia nyomás, közben több magyar játékoson is látszott, hogy tartalékaik végén járnak, de hősiesen végigküzdötték a mérkőzést.

Orbán kint volt?

Persze, a pályán és a lelátón is.

Térdelés?

Meglepetésre nem volt, még az egyébként rendszeresen térdelő franciák is állva maradtak. Nem tudni, ehhez mennyi köze van annak, hogy Orbán Viktor miniszterelnök két hete provokációnak minősítette, hogy az ír válogatott tagjai letérdeltek Budapesten.

Ki volt a meccs embere?

Nehéz bárkit kiemelni a magyar csapatból, a gólszerző Fiola mellett Nagy Ádám, Sallai, Kleinheisler, Botka, Schäfer és természetesen Gulácsi is elképesztő meccsen van túl. Az UEFA Kleinheislert választotta. A francia csapatban ezzel szemben konkrétan senki nem nyújtott kiemelkedő teljesítményt, egészen picit lehet csak kiemelni a gólszerző Griezmannt, és a védelemben azért elég sokat dolgozó Varane-t, a világbajnok legrosszabbul teljesítő játékosa pedig Benjamin Pavard volt.

Az F-csoport állása:

A továbbjutásért játszunk a németek ellen.