
Legalább 138 halálos áldozata van a szombatra virradóra történt vérengzésnek Burkina Fasóban, mondták nigeri illetékesek az AFP-nek, hozzátéve, hogy az áldozatok között van legalább hét gyerek. A dzsihadista felkelés 2015-ös kezdete óta nem volt ekkora vérfürdő az országban.
Az eset a Nigériával határos északi Yagha tartomány Solhan nevű településen történt. A támadás eredetileg egy paramilitáris egység ellen irányult, de utána civil házakba is betörtek a fegyveresek, házakat gyújtottak fel, és a piacot is lángba borították. A mészárlás áldozatai emlékére háromnapos gyászt rendeltek el az országban. Egyelőre senki sem jelentkezett elkövetőként.
Solhan több hasonló támadás célpontja volt az elmúlt időszakban. Chériff Sy védelmi miniszter május közepén biztosította a környék lakóit, hogy a katonai műveleteknek köszönhetően az élet visszatérhet a normális kerékvágásba a térségben. A solhani mészárlást péntek este egy másik támadás előzte meg. A szintén a régióban található Tadaryatban legalább 14 emberrel végeztek.
A Száhel-övezetben az év eleje óta jelentősen megnőtt az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz vagy Iszlám Állam nevű terrorszervezethez köthető dzsihadista csoportok támadásainak száma, annak ellenére, hogy több mint ötezer francia katona tartózkodik a térségben. Különösen Maliban, Nigerben és Burkina Fasóban fokozódott az erőszak, amelynek legfőbb elszenvedői civilek.
A Burkina Fasó-i hadsereg május 5-én katonai műveletbe kezdett az északi és a száheli térségben, de egyelőre nem sikerült megfékezni az erőszakot, amelyben több mint 1400-an vesztették életüket, és legalább egymillióan váltak földönfutóvá az elmúlt években. Eközben mintegy 20 ezren érkeztek Maliból az országba a dzsihadisták elől menekülve. (MTI)

Engedélyezte pénteken a brit gyógyszerfelügyelet (MHRA) a 12-15 éves korosztály beoltását a Pfizer és a BioNTech koronavírus elleni vakcinájával.
June Raine, az MHRA vezérigazgatója azt mondta, a hatóság a klinikai hatásvizsgálati adatok gondos tanulmányozása után meggyőződött arról, hogy a Pfizer/BioNTech-vakcina hatékony és biztonságos ebben a korcsoportban is. Úgy fogalmazott, a Pfizer/BioNTech-oltóanyag alkalmazásának előnyei messze felülmúlják a kockázatokat a gyerekek körében is.
A Pfizer vakcinájának alkalmazását ebben a korosztályban legutóbb Ausztriában és Szerbiában engedélyezték.
Az Európai Gyógyszerügynökség május 28-án engedélyezte, hogy 12-15 éves gyerekek is megkaphassák a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni oltását. Kanada és az Egyesült Államok már korábban engedélyezte az oltás használatát ebben a korosztályban. (MTI)

Egy II. világháborús bomba hatástalanítását végzik vasárnap délelőtt, ezért jelenős korlátozásra kell készülni a Lánchíd környékén.
A BKK közleménye szerint vasárnap délelőtt lezárják a forgalom elől a Lánchidat, a budai alsó rakpartot az Erzsébet híd és a Halász utca között, a Széchenyi István teret és az Arany János utca, a Nádor utca és a Wekerle Sándor utca által határolt területet.
A lezárás idején a 2-es és 2M villamosok északon csak a Jászai Mari tér és Kossuth Lajos tér között közlekednek; délen a 2M villamosok a Keleti pályaudvar és a Boráros tér között, a 2-es villamosok pedig a Közvágóhíd és a Március 15. tér között járnak. A 16-os autóbuszok csak a Széll Kálmán tér és a Clark Ádám tér között járnak. A 105-ös autóbuszok a Clark Ádám tér és a Deák Ferenc tér között módosított útvonalon, a Lánchíd helyett az Erzsébet hídon át közlekednek; a Deák téren a 9-es busz megállóiban állnak meg. A lezárás idején a 2-es metró használatát javasolták. (MTI)

Reinhard Marx bíboros benyújtotta lemondását érseki címéről a pápának, mondván, „osztoznia kellett a papok által az elmúlt évtizedekben elkövetett szexuális bántalmazások katasztrófájában”.
Lemondását azután nyújtotta be, hogy a pápa két magas rangú püspököt küldött a Kölni Főegyházmegyébe, hogy vizsgálják ki az egyházon belüli szexuális visszaélések kezelését.
Reinhard Marx úgy fogalmazott, reméli, hogy távozása „teret nyit egy új kezdet számára”. (Reuters)

Sztojcso Kazarov, Bulgária egészségügyi minisztere június 3-án jelentette be, hogy elbocsátják a korábbi kormánykórház, most pedig gyakorlatilag VIP kórházként működő Lozenetz Egyetemi Kórház komplett vezetését nemcsak pénzügyi visszaélések miatt, de azért is, mert 2019 és 2021 között több illegális transzplantációs műtétet hajtottak végre.
Kazarov csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte, hogy a kórházban 14 alkalommal vették ki Ukrajnából és Moldovából származó fiatalok veséjét, amiket aztán Ománból, Izraelből és más országokból érkező páciensekbe ültettek át. A bolgár törvények szerint szervátültetést csak abban az esetben lehet élő donoron végezni, amennyiben a donor és a befogadó fél rokonok.
A rendőrség most amiatt folytat nyomozást az ügyben, mert több esetben feltételezhető, hogy a szervátültetésekben részt vett emberek nem voltak rokoni kapcsolatban egymással, több páciens esetében pedig felmerült a hamis személyazonosság is.
A kórházban, ahol az illegális szervkereskedelem folyt, korábban politikusokat és magas rangú tisztviselőket kezeltek. A kórház idén áprilisban is törvényt sértett, amikor egy elhunyt szerveit nem a soron következő beteg, hanem a sorban negyedik helyen várakozó páciens kapta meg, aki magas pozíciót tölt be az államigazgatásban. (intellinews.com)

Jogerősen hat év szabadságvesztéssel sújtott a Szegedi Ítélőtábla egy dombegyházi férfit, aki társaival együtt 500, 1000 és 10 000 forintos bankjegyeket fénymásolt házilag. A fénymásolt bankjegyekkel Békés megyei településeken több üzletben is próbáltak fizetni, több helyen sikerült is.
A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség szóvivőjének közleménye szerint a férfi bűntársai Romániában is hamisítottak bankjegyeket, hogy abból fizessék szórakozásukat, illetve hogy azokat valódi készpénzre váltsák.
Az első fokon eljáró Gyulai Törvényszék a bűnösségét beismerő és a tárgyaláshoz való jogáról lemondó 29 éves férfit hat év szabadságvesztéssel sújtotta. Az ítélet ellen a vádlott és védője a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést, de ezt a táblabíróság a fellebbviteli főügyészség indítványával egyezően alaptalannak látta. (MTI)

Barnard Kemter, 77 éves nyugalmazott alezredes épp beszédet mondott az Ohio állambeli Hudsonban az emlékezet napján, amikor mikrofonja kikapcsolt, pont akkor, amikor a feketék szerepéről kezdett beszélni.
Kemter azt mondta, először azt hitte, valami technikai probléma lépett fel, csak később tudta meg, hogy mikrofonját az esemény szervezői szándékosan kapcsolták ki, miután nem értettek egyet a mondandójával. Az amerikai veteránszövetség az ügyben vizsgálatot indított és kérte az esemény szervezőinek lemondását.
Az egyik szervező, Cindy Suchan-Rothgery azt mondta, azért kapcsolták ki Kemter mikrofonját, mert amit mondott, az „nem volt releváns a napi programjuk szempontjából”.
James W. Oxford, az amerikai veteránszövetség országos parancsnoka csütörtöki közleményében köszönetet mondott Kemternek, amiért megpróbálta felhívni a figyelmet „a fekete amerikaiak fontos szerepére az elesett hősökre való emlékezésben”.
Kemter egy tizenegy perces beszéddel készült, aminek leiratát napokkal az esemény előtt elküldte a szervezőknek, akik „kértek pár változtatást”, de a veterán azt mondta, már nem volt ideje átírni a beszédet.
Kemter azt mondta, szerette volna, ha beszéde informatív és oktató jellegű lenne, amivel tiszteleghet azon fekete amerikaiak előtt, „akik hozzájárultak az emlékezet napjához köthető hagyományokhoz”. (New York Times)

Hadházy Ákos Facebookon hívta fel a figyelmet Tessely Zoltán két Facebook-posztjára és a kettő között eltelt négy évre, illetve plusz 650 millió forintra.
A Fejér megyei 3. országgyűlési választókerület fideszes képviselője 2017 szeptemberében jelentette be, hogy Ráckeresztúron 277 milliós EU támogatásból megújul és kibővül az általános iskola, majd a következő három évben, 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban nem történt semmi. Egészen 2021 júniusáig, amikor Tessely Zoltán Facebookon bejelentette, hogy a kormány hozzádob további 636 millió támogatást az iskola megújításához, vagyis összesen 1 milliárd forintból épül meg az, ami négy éve nem épült meg.

Tessely úgy fogalmazott,a „közös munkával és nagy-nagy hittel elért többletforrásnak köszönhetően” kezdődhetnek meg „most már egészen biztosan” a Petőfi Sándor Általános Iskola felújítási munkálatai. „A 1333/2021.(V.31.) számú Korm.határozat értelmében, a most odaítélt több, mint 636 millió forintos kormányzati támogatásból és a már rendelkezésre álló közel 277 millió forintból, azaz csaknem egymillárd forintból, a jelenleg az alsó tagozatos tanulók elhelyezését biztosító, igencsak leromlott állapotban lévő, földszintes épület részleges bontására, átalakítására, bővítésére, valamint egy emeleti szint hozzáépítésére kerül sor” – írja Tessely.
Hadházy ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, „sajnos 2017 óta 30-40 százalékos áremelkedés reális lenne”, majd hozzátette: ”Ennyibe kerül a totojázás, amíg megtervezik, hogy kellene lopni az összegből, addigra már nem elég az alkotmányos költség kifizetésére a pénz. Nade 200 százalékos drágulás?!”

Rusvai Miklós virológus az ATV Startban arról beszélt, hogy bár hivatalosan nem tehetik meg az orvosok, hallott már olyan esetről, amikor ellenanyag hiánya miatt az orvos harmadik oltást is adott páciensének.
A virológus arról is beszélt, hogy számításai szerint a 60 feletti korosztálynál a kínai vakcinával oltottak körében ötből egy embernél nem alakult ki kellő immunválasz. Azt mondta, a hozzá eljutott információk szerint az összes oltotthoz képest ez 15-20 százalékot jelent, szerinte emiatt szükséges lenne egy tömeges felmérés.
Azt mondta, az immunválasz egyénfüggő, de a korral arányosan nő, hogy az immunrendszer nem reagál megfelelően, ezért szerinte azok, akik nem tudják az ellenanyagot teszteltetni, viselkedjenek úgy, mintha nem lennének védettek.
Szerinte annak, akinél a második oltás után négy héttel sincs antitestes válasz, amint lehet, be kellene adni a harmadik oltást, és hozzátette, hogy ebben az esetben a harmadik oltásnak más típusú vakcinának kell lennie.
Rusvai azt mondta, hallott olyanról is, hogy sokan Romániába mennek át a harmadik oltásért, ami szerinte „magyaros megoldás”, de addig, amíg nem kapják meg az oltást, védtelenek ezek az emberek.

A bíróság 12 ausztrál médiumot büntetett összesen 1,1 millió ausztrál dollárra, amiért a bírósági tiltás ellenére, vagyis a hírzárlatot megsértve tudósítottak George Pell bíboros ügyéről, akit pedofíliával vádoltak, majd később jogerősen felmentettek a gyerekmolesztálási vádak alól.
Pell ügyében a hírzárlat miatt bizonyos ausztrál sajtóorgánumok úgy tudósítottak az első ítélethirdetéskor, hogy „egy meg nem nevezett, ismert személyt ítéltek el súlyos bűntény miatt, amiről nem tudósíthatnak”, többen azonban jelezték, hogy az interneten megtalálhatók a perről szóló hírek, több külföldi lap pedig nemcsak megnevezte a bíborost, de a vádakat is ismertette. A külföldi médiumok ellen nem emeltek vádakat.
John Dixon, Victoria állam legfelsőbb bíróságának bírája azt mondta, a pénzbírsággal sújtott sajtóorgánumok a perről szóló információk közzétételével meghiúsították a bírósági döntés betartását. A pénzbírsággal sújtott médiavállalatok közt ott van Rupert Murdoch News Corpja és a the Daily Telegraph is.
George Pell bíborosra pedofil bűncselekményekért 2019 márciusában hatévi börtönbüntetést szabott ki egy melbourne-i bíróság. A vádlott bűnösségét még decemberben megállapították, de ezt csak februárban ismertették, miután feloldották a hírzárlatot az ügyben. A hírzárlatot azért rendelték el, hogy a döntésről szóló beszámolók ne befolyásolják Pell egy párhuzamosan zajló perének tárgyalását.
2020 tavaszán az ausztrál legfelsőbb bíróság megsemmisítette a George Pell ellen gyerekmolesztálás miatt hozott ítéletet, a bíborost felmentették a vádak alól és kiengedték a börtönből. (BBC/MTI)

Egészen hihetetlen, de június 4-én úgy tűnik, mintha megérkezett volna a nyár, legalábbis az Időkép előrejelzése szerint péntek délután már 22-27 fok közé melegszik a levegő, szombaton pedig még ennél melegebb is lehet.
Szombat délután 23-28 fok várható, helyenként viszont belerondíthat a napsütésbe egy-egy gomolyfelhő, zápor vagy zivatar, vagyis a strandra vinni kell az ernyőt is.
Vasárnap marad a meleg, de jön a szél és több lesz a zápor, amik után gyorsan visszaesik majd a hőmérséklet.

Ezek olyan cégek, amelyek kötődnek a kínai védelmi és megfigyelési technológiákat fejlesztő ágazathoz. Az elnöki rendelet szerint az amerikai vállalatok augusztus 2-től nem fektethetnek be a szóban forgó vállalatokba, nem kereskedhetnek értékpapírjaikkal. A rendelet megakadályozza azt, hogy amerikai vállalatok befektetéseikkel támogassák a kínai hadiipart, a hadsereget, a hírszerzést, a hozzájuk kötődő kutatásokat és fejlesztési programokat. Tiltja az amerikai befektetéseket olyan kínai cégekben, amelyek aláássák az Egyesült Államok és szövetségesei biztonságát vagy demokratikus értékeit.
A Joe Biden által aláírt rendelet még a Donald Trump által tavaly novemberben kiadott rendeletre épül, a felsorolt vállalatok listája felváltja a védelmi minisztérium által korábban összeállított feketelistát, amin több mint ötven kínai vállalat szerepelt.
A Biden rendeletében felsorolt vállalatok közül sokan már az előző elnöki rendeletben is szerepeltek, köztük a Huawei, illetve Kína harmadik legnagyobb olajipari cége, a CNOOC. (MTI)

Az amerikai hírszerzés egyelőre nem talált bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az elmúlt években a haditengerészet pilótái által észlelt azonosítatlan repülő tárgyak ufók (vagyis azonosítatlan repülő tárgyak) lennének. Pontosabban beismerték, hogy technikailag nem tudják megmondani, milyen repülő tárgyakat észleltek, ami bár azt jelenti, hogy ezek a repülő tárgyak technikailag ufók, biztosra nem tudják mondani a földönkívüli eredetüket. Igaz, kizárni sem tudják.
Mindez a New York Times szerint egy kormányzati jelentésből derült ki , aminek részleteit június 25-én hozzák nyilvánosságra, de nagy valószínűséggel a részletekből is csak annyi derül majd ki, hogy sem bizonyítani, sem kizárni nem tudták az „azonosítatlan légi jelenségek” ufóságát.
Nemrég James Corden műsorában beszélt Barack Obama volt amerikai elnök az ufóészlelésekről. Obama akkor azt mondta, az az egy biztos, hogy vannak felvételek repülő tárgyakról, csak azt nem tudják, hogy mik azok.
A New York Times szerint a jelentésből csak az derül ki, hogy a repülő valami mozgásával kapcsolatban sok mindenre továbbra sem tudnak magyarázatot adni. Vagyis nem tudják, hogyan változtat irányt, hogyan gyorsul és miként képes még víz alá is merülni.
A 120 vizsgált eset közül sokat a haditengerészettől jelentettek, emiatt a hírszerzők azt sem zárták ki, hogy a tapasztalt jelenségek egy része egy-egy rivális nagyhatalom, akár Oroszország vagy Kína kísérleti technológiája lehet. Csak annyit tudnak biztosra mondani, hogy amit láttak a felvételeken, az nem amerikai technológia. (New York Times)

Több mint száz tintahalbébit küld magyar idő szerint csütörtök este a NASA a Nemzetközi Űrállomásra.
A 128 tintahalbébit azért választották a kísérlethez, mert a tintahalak immunrendszere hasonló az emberéhez, a kísérletekkel pedig az űrutazás hatásait akarják vizsgálni az űrállomáson. A NASA szerint a kísérlet segíthet olyan védelmi intézkedések kidolgozásában, amelyek biztosíthatják, hogy az űrhajósok a hosszú űrmissziók során egészségesek maradjanak.
„Az állatok és az emberek is a mikrobákra támaszkodnak az egészséges emésztőrendszer és immunrendszer fenntartása érdekében. Nem teljesen értjük, hogy az űrrepülés hogyan változtatja meg ezeket a jótékony kölcsönhatásokat” – mondta Jamie Foster, a kísérlet vezető kutatója.
Az is kiderült, hogy a tintahalakat a Földre való visszatérésük előtt lefagyasztják majd.
Az űrállomásra felküldtek már 5000 mikroszkopikus medveállatkát is, akik jól viselik a szélsőséges körülményeket. (MTI)

A május 29-én elhunyt Jankovics Marcell emlékére vasárnap éjfélig ingyenesen megtekinthető a Nemzeti Filmintézet streaming platformján a rendező emblematikus rajzfilmje, a Fehérlófia 4K felbontású, digitálisan felújított változata.
Az 1981-ben készült, egész estés rajzfilm a Fehérlófia című magyar népmesén alapul, cselekménye az avar, hun és magyar eredetmondák jelképtárából merítkezik. A filmet minden idők legjobb ötven animációs filmje közé választották 1984-ben Los Angelesben. A Kossuth-díjas, Nemzet Művésze és Balázs Béla-díjas, világszerte elismert Jankovics Marcell formabontó filmjében a pazar színvilágú, álomszerű képek folyamatosan egymásba alakulnak, ornamentikus, geometrikus mintázatokba rendeződnek – írja közleményében a Nemzeti Filmintézet. (MTI)

Az Egyesült Királyság öt városában is betiltották a dohányzást a kávézók, éttermek és kocsmák azon teraszain, ahol az asztalokat a járdára tették ki. Ezzel gyakorlatilag azt készítik elő, hogy az ország a következő tíz évben eljusson oda, hogy teljesen füstmentes legyen.
2020 nyarán, a járvány után már tettek kísérletet arra, hogy módosítsák a jogszabályokat, és a járdákon ne lehessen dohányozni, ezt most azzal oldották meg, hogy a járdára kihelyezett teraszokon tiltották be a dohányzást öt városban: Northumberlandben, Durhamben, North Tyneside-ban, Newcastle-ben és Machesterben.
A Guardian cikke szerint Oxfordshire az egész országot megelőzve már 2025-re teljesen füstmentes lenne, ezért most azon dolgoznak, hogy a 18 év alattiak az eddiginél is nehezebben vásárolhassanak cigit, és azért kampányolnak, hogy az emberek ne csak a közterületeken, de lehetőleg otthon vagy az autójukban se gyújtsanak rá.
A brit kormány június 9-én mutatja be a legújabb, dohányzást szabályozó tervét, amitől sokan azt várják, hogy országszerte szigorúbban rendelkezik majd a dohányzást illetően. Chris Witty, brit országos tisztifőorvos szerint az országban az elmúlt évben több ember halt meg a dohányzás, mint a covid miatt, ötből közel egy ember tüdőrák miatt veszti életét. (Guardian)

Elutasította az Európai Bíróság a magyar kormány keresetét, amelyben a Sargentini-jelentés elfogadásának körülményeit támadta meg, és azt kérte, a testület semmisítse meg az EP állásfoglalását, írja az EUrologus. A csütörtökön hozott ítélet szerint
„az Európai Parlament az állásfoglalás elfogadásakor leadott szavazatok számlálása során jogosan hagyta figyelmen kívül a tartózkodásokat”.
Az Európai Parlament 2018. szeptember 12-én fogadta el a Sargentini-jelentést és indította el a hetes cikkely szerinti eljárást Magyarországgal szemben, hogy megvizsgálják, fenyegeti-e rendszerszintű veszély a jogállamiságot.
A jelentést kétharmados többséggel kellett elfogadni, ami az EP szerint teljesült: 693 EP-képviselőből 448-an igennel, 197-en nemmel szavaztak, 48-an pedig tartózkodtak. A magyar kormány azzal érvelt, hogy a tartózkodásokkal együtt 462 igenre – vagyis 14-gyel több támogató voksra – lett volna szükség ahhoz, hogy a hetes cikkely szerinti eljárást el lehessen indítani, ezért az Európai Unió Bíróságához fordultak.
Decemberben Michal Bobek, a luxemburgi testület főtanácsnoka azt javasolta, utasítsák el Magyarország keresetét.
Jelenleg a magyar és a lengyel demokrácia védelmében zajlik a hetes cikkely szerinti, vagyis az uniós alapértékeket súlyosan megsértő tagállamokkal szembeni eljárás. Lengyelország esetében csak az igazságszolgáltatás függetlenségének különböző vetületeit vizsgálják, Magyarországnál viszont 12 témában merültek fel aggályok: az alkotmányos és választójogi rendszer működése, az igazságszolgáltatás függetlensége, korrupció, adatvédelem, szólásszabadság, akadémiai szabadság, vallásszabadság, gyülekezéshez való jog, egyenlő elbánáshoz való jog, kisebbségek.

„Veszprém felett drónok repkednek, a lakosság kezd megőrülni. Második napja azt kell hallgatni folyamatosan, hogy zzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzz”
– jelezte a 444 egyik olvasója, és valóban, a VEOL is arról ír, hogy Veszprémben és térségében napok óta amerikai pilóta nélküli repülőgépek zaját lehet hallani.
A lap szerint a pilóta nélküli RQ-7 típusú Shadow azaz „árnyék” fedőnevű felderítő drónokkal „nemzetközi hadgyakorlat támogatása céljából települtek ki” amerikai katonák Tótvázsony közelébe. A drónok típusváltozatuktól függően akár 8-10 órát is a levegőben vannak.
Hogy válaszolni tudjunk olvasónk kérdésére, vagyis hogy „meddig kell ezt tűrni”, emailben kerestük az illetékes hatóságokat, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.

A kormány 300 százalékos társasági nyereségadóalap-kedvezményt adna azoknak a cégeknek, amelyek támogatnák a vagyonkezelő alapítványi vagy egyházi fenntartású egyetemek alapítványát, írja a Népszava a parlament Törvényalkotási bizottsága elé terjesztett módosító javaslatáról, amiről mai ülésén tárgyal a testület.
A kormány a 2022-es adócsomagjában eredetileg 50 százalékos adóalap-kedvezményre tett javaslatot az alapítványokat támogató cégek számára. Ezt emelnék az adományozott összeg 300 százalékára, de az adót maximum a nyereség összegéig lehetne csökkenteni. Vagyis a cégek számára negatív adó nem alakulna ki, de a befizetett összeg többszörösével csökkenthetnék adóalapjukat.
Szakács László MSZP-s képviselő és a Törvényalkotási bizottság tagja szerint példátlan és felháborító a kormány javaslata, szerinte egyenesebb út lett volna, ha a kormány a szükséges pénzt odaadta volna az egyetemeknek, így viszont mind a kormánypárti delegáltakkal feltöltött egyetemi alapítványok, mind az adományozó cégek nyerészkedhetnek.

Csütörtöki hatállyal kinevezte Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagyot a Magyar Honvédség parancsnokává Áder János köztársasági elnök. Ruszin-Szendi Romulusz kinevezése 2021. június 3-ától 2026. május 31-éig szól.
A Magyar Közlöny múlt szerdai számában jelent meg a határozat, amely szerint Áder János felmentette Korom Ferencet, a Magyar Honvédség parancsnokát. A honvédelmi miniszter később azt közölte, hogy a vezérezredes – akinek megbízatása 2023. május 15-éig szólt – maga kérte felmentését. Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség parancsnoksága hétfői, székesfehérvári rendkívüli állománygyűlésén jelentette be, hogy Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagyot javasolta a Magyar Honvédség parancsnokának.
Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának keddi ülésén a Magyar Honvédség parancsnokának jelölt Ruszin-Szendi Romulusz a kinevezése előtti meghallgatásán a térség meghatározó és ütőképes haderejének további építését nevezte fő feladatának.
Ruszin Romulusz 1973. május 5-én született Miskolcon. Katonai pályafutását 1995-ben Tapolcán kezdte, később Irakban és Afganisztánban is járt külszolgálaton. 2014-től 2016-ig a Honvéd Vezérkar hadműveleti csoportfőnökségénél szolgált. 2016-ban a debreceni MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnokává nevezték ki. A Magyar Honvédségnél legutóbb 2019 elején töltött be beosztást, az MH Hadkiegészítő Felkészítő és Kiképző Parancsnokságának vezetőjeként.
2019-ben a Honvédelmi Minisztériumban folytatta karrierjét, ahol kezdetben titkárságvezetőként, 2020. április elsejétől 2021. május végéig pedig humánpolitikai ügyekért felelős helyettes államtitkárként dolgozott. (MTI)

Nyilvánossá váltak a magánegészségügyi intézmények tavalyi éves beszámolói, amikből kiderül, hogy aki ügyes volt, annak a koronavírus-járvány is szépen növelte a számait, másoknak pedig ügyesnek sem kellett lennie, mert a leállt közegészségügyből a magánellátásba menekültek a páciensek, írja az mfor.hu.
A legnagyobb árbevételt 2019-hez hasonlóan a Synlab Magyarország produkálta (közel 5 milliárd forintos emelkedést 2019-hez képest), amiért a járványban nemcsak a magán, de a közellátási tesztelésekben való részvételével is nagy szerepet vállalt.
A második legnagyobb forgalmat a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Budai Egészségközpont könyvelhette el, ahol annak ellenére, hogy magánklinikáról van szó, Covid-betegeket is fogadtak és gyógyítottak. A top ötbe még befért az országban 11 központtal működő és évi 1 millió vizsgálatot végző Affidea Magyarország, hatodik helyen pedig úgy áll a Duna Medical Center, hogy idén májusban 14,3 milliárd forintos fejlesztésként egy nyolcemeletes, 20 ezer négyzetméteres új kórházépületet avattak.
Akadt olyan hely is, ahol forgalomcsökkenés volt: a már említett Duna Medical Centernél 600 millió forintos csökkenést jelentettek, a legnagyobb visszaesést viszont a pécsi Da Vinci Magánklinika produkálta, ahol a 2019-es bevételek 2020-ra 5,7 milliárddal csökkentek.
(Az mfor.hu cikkének megjelenésekor a a Wáberer Medical Center, a Medicover Egészségközpont Kft., a Tritonlife Magánkórház és a Dr. Rose 2020-as beszámolóit még nem tették közzé.)

Palotás János, a Vállalkozók Országos Szövetségének egykori elnöke 1994 óta nem volt képviselő, de most elindulna az ellenzéki előválasztáson, írja a Blikk.
Palotás ugyanabban a választókerületben, a XVI. kerületben indul, ahol 1990-ben is. Akkor függetlenként, de az MDF támogatásával indult, most az Új világ Néppárt támogatásával indul: „Ők jelöltek, ha sikerül frakciót alakítaniuk, akkor oda ülnék majd be, de a pártba nem fogok belépni.”
Varga Mihályról, aki már a 90-es évek elején is ott volt a parlamentben, azt mondta, „a mai napig fenntartja”, hogy „szakember, kultúrlény, aki érti a szakmáját”, Orbán Viktorral kapcsolatban pedig úgy fogalmazott, neki már 1990-ben is „negatív véleménye” volt róla, és szerinte „az első parlamenti ciklusában már teljesen megmutatkozott a hatalommániákus felfogása”.
Palotás János ha másról nem, a csokornyakkendőjéről lehet ismerős, amit azóta már nem visel, mert „ma már kicsit lazább”.
„Mindig hordtam rendes nyakkendőt és csokornyakkendőt. Úgy alakult, hogy a taxisblokád idején csokornyakkendő volt rajtam. Ez véletlen volt. Tény, hogy ez még egy nagyot dobott az ismertségemen. Ezért utána egy jó darabig ragaszkodtam hozzá, és hihetetlen sok csokornyakkendőt kaptam ajándékba”.
Palotás János most 66 éves, nyugdíjas, és egy egyszemélyes tanácsadó irodát vezet. A Blikknek úgy fogalmazott: „Az elmúlt években a magyar államot, a Magyar Nemzeti Bankot és az Állami Számvevőszéket ültettem le a törvényszék elé, amiért nem működtek megfelelően a csődbe ment brókercégek, a Quaestor, a Buda-Cash és Hungária Zrt. ügyében.”
Palotás János az alábbi 1992-es felvételen Koós Jánossal énekel:

„Nem halaszthatjuk tovább”
– mondta a japán olimpiai miniszter, Seiko Hashimoto, aki ezzel kizárta az olimpia lemondását vagy további halasztását, annak ellenére is, hogy a fogadó városok és az egészségügyi szakemberek is kétkednek abban, hogy a világ legnagyobb sporteseménye biztonságosan megtartható a járványban.
Japánban a közvélemény-kutatások megmutatták, hogy a többség leginkább újabb egy évet tolná az olimpiát a járványhelyzet miatt, és így érzi a Tokiói Fővárosi Közgyűlés is, illetve más, az olimpiát fogadó városok, ahol az edzéseket tartanák. A többség amiatt aggódik, hogy az olimpiára érkezők elterjesztik a vírus variánsait és leterhelik az egészségügyet.
Ota városának vezetőit a lakók már elárasztották panaszaikkal, amiért rettegnek a hamarosan náluk elszállásolandó ausztráloktól, Kurume városa pedig egyszerűen kivonult a rendezésből, vagyis a kenyai atlétáknak új edzővárost is kell keresni.
Heteken belül kezdődik az olimpia, Japán pedig a járvány negyedik hullámával küzd, az ország tíz régiójában is rendkívüli helyzetet hirdettek egészen június 20-ig. Az országban a járvány kezdete óta 746 ezer megbetegedést és több mint 13 ezer halálesetet regisztráltak.
Az egyik japán újság úgy tudja, Szuga Josihide japán miniszterelnök az olimpiai és paralimpiai játékok után előrehozott választásokat ír ki. (Reuters)

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Kínába utazott, és magas állami kitüntetést adott át Vang Ji kínai külügyminiszternek Kujcsou tartományában.
Szijjártó azt mondta, a koronavírus-világjárvány során Ji bizonyította barátságát, neki köszönhetően már több mint egymillió magyar ember életét „tudtuk biztonságba helyezni, azáltal, hogy lehetőségünk nyílt a Sinopharm oltóanyagának megvásárlására, ez a segítsége nélkül nem valósulhatott volna meg”.
Emiatt a „magyar emberek nagyrabecsülésének és köszönetének jeleként” átnyújtotta neki a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést. (MTI)

Két férfi súlyos égési sérüléseket szerzett még május 11-én a szerbiai Kiszácson. A Szabad Magyar Szó értesülései szerint azóta mindketten belehaltak sérüléseikbe.
A lap úgy tudja, egy puskagolyó vágta át az Újvidék-Szabadka vonal felsővezetékét, ami a 37 éves és a 32 éves férfiak mellett esett le a földre, emiatt mindketten súlyos égési sérüléseket szenvedtek. Mindkét férfit mentőautóval szállították a vajdasági Klinikai Központba, ahol egyikőjük május 18-án, a másik férfi pedig pár napja halt meg.
Állítólag május 11-én a vasút mellett az esti órákban a két férfi azt ünnepelte, hogy egy rokonuknak gyereke született. A helyszínelés során nem derült ki, hogy ki lőtt a puskából, de feltételezhetően az egyik férfi lehetett, velük azonban állapotuk miatt nem tudtak beszélni a rendőrök.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Karmelita kolostorban fogadta Wolfgang Sobotkát, az osztrák törvényhozás, a Nemzeti Tanács elnökét, akivel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnökének tájékoztatása szerint arról tárgyaltak, hogy Magyarország kész kétoldalú megállapodást kötni Ausztriával a védettségi igazolásaink kölcsönös elismeréséről, mert az európai COVID-útlevél bevezetéséig még hosszú hetek lehetnek hátra.
Orbán Viktor azt mondta, „Magyarországon az oltásoknak köszönhetően megkezdődhetett a korlátozások fokozatos enyhítése, és most már a legjobbak között vagyunk Európában az átoltottságot és a korlátozó intézkedések feloldását tekintve”, hozzátéve, hogy „örömmel látjuk, hogy Ausztria is fokozatosan visszatér a normális élethez, és ismét be lehet utazni az országba turisztikai céllal is”.
Az MTI-hez eljuttatott tájékoztatásból nem derült ki, hogy Orbán és Sobotka végül mire jutottak.

Branislav Tiodorović, a köztársasági válságstáb tagja hétfőn azt mondta, az Európai Gyógyszerügynökség engedélye után a Szerbiai Gyógyszerügynökség megindította az eljárást, amely keretein belül kezdeményezik, hogy Szerbiában is alkalmazzák a Pfizer vakcináját a 12 éven felüli gyerekek számára, írja a Szabad Magyar Szó.
„Ez igen jelentős döntésnek számít, mert ennek a generációnak az immunizációjával egy olyan csoportot fedünk le, amely potenciálisan komoly vírusterjesztő” – mondta Tiodorović, hozzátéve, hogy az oltás a gyerekek számára sem lesz kötelező, a szülők dönthetnek majd, hogy beadatják-e, miután kikérték a gyerekorvos véleményét.
Az Európai Gyógyszerügynökség pénteken engedélyezte, hogy 12-15 éves gyerekek is megkaphassák a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni oltását. Kanada és az Egyesült Államok már engedélyezte az oltás használatát ebben a korosztályban.

Kiderült, hogy Sanna Marin, Finnország miniszterelnöke többet költött havonta az étkezésre, mint azt korábban hitték, és az eddigi 300 eurós összeg helyett 850 eurót evett meg.
Marin asszisztense, Elisa Gebhard az Ylenek elismerte, hogy valóban magasabb lett a miniszterelnök étkezéseinek költsége, mert a miniszterelnöki hivatal korábban csak a reggeli hozzávalóit finanszírozta.
Egy újságíró Twitteren kérdezte meg a miniszterelnököt, hogy a 850 eurós összegből a reggelin kívül más étkezést is biztosított-e magának, amire Marin azt válaszolta, hogy igen, a reggelin kívül egyéb hideg ételeket is evett.
Az ügyben a finn rendőrség nyomoz. (Yle)

A Ryanair egy Dublinból Krakkóba tartó, 160 utast szállító járata vasárnap késő este hajtott végre kényszerleszállást Berlin nemzetközi repülőterén. Átvizsgálásával hétfő reggelre végeztek a szövetségi rendőrség keresőkutyás egységei. Az MTI azt írja, a kényszerleszállás okát egyelőre nem közölték, de a Bild és a BZ információi szerint pokolgépes fenyegetés miatt szállították le a gépet. Az utasokat egy mentesítő járattal szállították tovább, hétfő kora reggel. A Ryanair-gép Berlinben maradt.
Május 23-án, szintén a Ryanair egyik repülőgépét, az Athénból Vilniusba tartó járatát szállíttatta le egy MiG-29-es a minszki repülőtérre, a hivatalos indoklás szerint bombafenyegetés miatt, valójában viszont azért, mert a gépen utazott a 26 éves Raman Prataszevics, fehérorosz ellenzéki újságíró, aki azóta is fogva tartanak a belarusz hatóságok.
A Ryanair Dublin-Krakkó járatával is történt egy hasonló eset tavaly nyáron, akkor a Londonhoz közeli Stansted nemzetközi repülőtéren kellett terven kívüli leszállást végrehajtani egy névtelen pokolgépes fenyegetés miatt. Robbanószerkezetet vagy más veszélyes tárgyat nem találtak a fedélzeten.

Szakács Árpád, a jobboldali kultúrharc szellemi vezetője korábban is kritizálta már saját oldalát, most viszont gyakorlatilag vascsővel ment neki a kormánynak, legalábbis az Erdély.ma portálon megjelent írásában többek között olyan mondatok jöttek ki belőle, mint:
„A galádság természetessé vált, mint egy jó szippantás a friss levegőből. Mára pedig ez működteti a rendszert.”
Illetve, hogy szerinte ”van annak üzenetértéke, hogy jelenleg a magyar lét, a magyar jövő legfontosabb bástyájába, a kultúra megszervezésének komplex, sok területet összefogó menedzselési feladataira egy cirkuszigazgatót neveznek ki”. Mármint Fekete Pétert.
És szerinte annak is van üzenete, „amikor egy külügyminiszter Kis Grofóval szórakozik, és még hivalkodik is vele, akárcsak azzal, hogy az egyik legprimitívebb rapsztárral, Majkával egyezteti ügyeit”.
Ahogy szerinte „annak is van üzenetértéke, hogy Borkai Zsolték Fekete Pákóra orgiáztak az Adrián”, és „az is sokat mond, hogy a miniszterelnök Fásy Ádám mulatóskirállyal levelezik”. Utóbbival kapcsolatban feltette a kérdést: „Vajon kormányfői hatáskör-e – még akkor is ha ezt hallgatja az autójában – egy olyan személynek hajbókolni, akinek az életműve fekete lyuk a magyar égbolton?” Majd megemlítette, hogy „az is annyira, de annyira idétlen, ahogy a kormányfő a fiatalokat a végtelenül buta Fluor Tomi-féle Wellhelloval próbálja megnyerni”, bezzeg az ő generációja „még P. Mobilt hallgatott, Csurka István és Molnár Tamás filozófus gondolatain szocializálódott”.
„Ma már néhány huszadrangú politikus kihirdeti mindenkinek a véleményét, amit a szellemileg kiüresedett, közhelyeket harsogó megmondóemberek papagáj módjára szajkóznak.”

Rogán Antal új feleségének falujában, Dédestapolcsányon az a vállalkozó vásárolhatta meg a műemlék kastélyt, aki több V. kerületi ingatlanhoz is kedvezményes áron jutott hozzá Rogán Antal polgármestersége idején, írja a Magyar Narancs.
A műemléki státuszú dédestapolcsányi Serényi-kastélyra május 13-án jegyezték be a földhivatalban a Dunai Fedélzet Vagyonkezelő Zrt. (DF) tulajdonjogi kérelmét. Az ingatlan-bérbeadásra és szálláshely szolgáltatásra alapított céget egy éve jegyezték be az V. kerületben, ügyvezetője az a Moór Sándor, aki áprilisig volt tisztségviselője a szintén a belvárosban üzemelő Winestore Kft.-nek, aminek alapítója a belvárosi Le Roy éttermeket működtető Lefkovics György. Lefkovics 1997-ben alapította meg a Le Roy. Co. Kft.-t egy magánszeméllyel és azzal a Borzován Jánossal, aki 2000-2010 között a belvárosi önkormányzat legkedveltebb építési vállalkozója volt. A Magyar Narancs szerint a Le Roy. Co. Kft. közel két évig volt kizárólagos vevőjelöltje a kastélynak, majd lemondtak arról a Dunai Fedélzet javára.
Azt, hogy a kastélyvásárlás mögött valójában Fintha-Nagy Ádám áll, a Magyar Narancs megkeresésére közölte Moór Sándor.
„Az ingatlanvásárlás pénzügyi fedezetét a Dunai Fedélzet Zrt. végső tulajdonosa, Dr. Fintha-Nagy Ádám biztosította, a vásárláshoz sem bankhitel, sem pályázati forrást nem vett igénybe a vállalkozás” – mondta a Magyar Narancsnak a DF ügyvezető-tulajdonosa, de a vételárat nem árulta el, ahogy azt sem, hogy mi a céljuk a kastéllyal: „A Dunai Fedélzet Zrt.-nek jelenleg még nincs végleges üzleti elképzelése az ingatlan jövőbeni funkciójára, több lehetséges opciót vizsgálunk.”
A lap úgy tudja, a kastély felújítását hamarosan megkezdi egy szentendrei cég.

„Az idei május a kedvezőtlen időjárás miatt júniusban kezdődik, addig folytatódik az április” – írja Facebookon előrejelzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A met.hu előrejelzése szerint hétfőn a déli óráktól az ország nagy részén záporok, zivatarok alakulnak ki, de akár apró szemű jég is eshet. Élénk, északias szél is várható, illetve maximum 20 fok, késő estére viszont 10 és 15 fok közé csökken a hőmérséklet.
Kedden annyival lesz jobb a helyzet, hogy már csak néhol fordulhat elő zápor, viszont továbbra is szél lesz, 22 foknál pedig nem lesz melegebb. A hét második felében lesz csak valami májusra emlékeztető melegedés, csütörtökön a maximum hőmérséklet 20 és 25 fok között várható, a hétvégén pedig akár 27 fok is lehet, de hajnalban akkor is simán lehűlhet 10 fok köré a hőmérséklet.

Összesen 693 millió forint osztalékkifizetést szavaztak meg Mészáros János három cége, a Pegazus Trade Kft., a Herceghalom Interat Zrt. és a Híd-Tám Kft. tavalyi nyereségéből, írja a 24.hu.
A három cég az Agro-Felcsút Kft.-vel együtt tavaly 14,3 milliárd forintos forgalmat csinált, durván 800 millió forinttal többet, mint 2019-ben. Az adózott eredményük viszont csökkent: 1023 millió forint volt a 2019-es 1,2 milliárd forint után. Ugyanakkor több pénzt vettek ki a cégekből: az osztalék 43 millió forinttal 693 millióra nőtt.
Az állami közbeszerzéseken nemcsak Mészáros Lőrinc, de öccse, Mészáros János cégei is jól teljesítenek: a Híd-Tám Kft. nettó 2 milliárd 569 millió forintért végzi a Lillafüredi Állami Erdei Vasút felújításának mélyépítési munkáit, a Herceghalom Interat Zrt. pedig a Hidrot Kft.-vel közösen kapott 241,1 millió forintos megbízást a Magyar Közúttól a 24.hu szerint.

Orbán Viktor nemrég úgy fogalmazott, a magyar tőkések eljutottak oda, hogy már a határon túl is terjeszkednek, és hazahozzák a profitot, a hvg360 oknyomozása szerint a valóságban ez azt jelenti, hogy Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje, Szalay-Bobrovniczky Kristóf vehet cseh vadászgépgyárat.
Az eredeti elképzelés az volt, hogy a cseh fegyvergyáros Richard Hava cége, az Omnipol összeáll a Habony Árpád hitelezőjeként ismertté vált Tombor Andrással, aki többségi tulajdonosa az Aero Vodochodynek. Tombor azonban nem tudta szállítani az üzlethez elegendő összeget, ekkor került a képbe a hvg360 szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki nemrég létrehozott egy új vállalkozást, a Magyar Aerojet Befektetési Vagyonkezelő Zrt-t, amivel beszállna a cseh repülőgép-gyártásba.
A Penta Csoport a hvg értesüléseit hivatalosan nem akarta kommentálni, annyit mondtak, hogy reményeik szerint a nyár során zárják le sikeresen az üzletet, az Omnipol cégvezetője pedig úgy fogalmazott, „érzékeny adás-vételről van szó”, ezért nem kommentálják. A Penta és az Omnipol fejlesztett egy új, kiképzésre használt vadászgépet, ami eddig 2 milliárd cseh koronába, vagyis bő 27 milliárd forintba került. A gépekből eddig tizenkettőt adtak el Vietnamnak, és néhányra állítólag bejelentkezett Szenegál is.
A lehetséges vevők közt pedig ott van Magyarország is, vagyis ha a NER üzleti körének sikerül a gyárba bevásárolni magát, akkor ahogy a HVG fogalmaz: a magyar gépvásárlások profitja is visszacsorog a kormányzati klubhoz.

2012 és 2014 között olyan európai politikusok után után kémkedtek, mint Angela Merkel német kancellár. A Danmarks Radio információi szerint a dánok az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökséggel, vagyis az NSA-vel működtek együtt, és a német vezetőn kívül francia, svéd és norvég tisztviselőkről gyűjtöttek információkat.
Hasonló vádak merültek fel 2013-ban, akkor Edward Snowden állította azt, hogy az NSA lehallgatja a német kancellár telefonját. A kémkedéssel kapcsolatos vádakat akkor a Fehér Ház nem tagadta egyértelműen, de úgy fogalmaztak, Merkel telefonja akkor nem volt bepoloskázva, és a jövőben sem lesz.
A BBC azt írja, egy több európai hírügynökséghez is eljuttatott jelentés szerint az NSA számos európai vezető szöveges üzeneteihez és telefonbeszélgetéseihez jutott hozzá a dán hírszerzés segítségével. Merkel mellett Frank-Walter Steinmeier akkori külügyminiszerről és Peer Steinbruck ellenzéki vezetőről is gyűjtöttek adatokat.
Trine Bramsen dán védelmi miniszter a Danmarks Radiónak azt nyilatkozta az üggyel kapcsolatban, hogy „a közeli szövetségesek rendszeres lehallgatása elfogadhatatlan”. Az ügyben egyelőre sem a dán, sem az amerikai hírszerzés nem nyilatkozott.
A vasárnap kirobbant hír kapcsán Edward Snowden Twitteren azt írta, Joe Biden amerikai elnök, aki akkoriban az Egyesült Államok alelnöke volt, „mélyen érintett volt ebben a botrányban”. (BBC)

„Egy baloldali koalíciós kormány veszélyeztetné Izrael biztonságát és jövőjét”
– mondta Benjamin Netanjahu, 12 éve regnáló izraeli miniszterelnök vasárnap este, miután szélsőjobboldali szövetségese, Naftali Bennett úgy döntött, összeáll a centrista Yair Lapid vezette ellenzékkel. Bennettet az ország népének átverésével vádolta, Bennett bejelentését az évszázad csalásának nevezte.
„Senki sem szavazott volna Bennetre, ha tudják, mit fog tenni” – mondta Netanjahu, aki szerint Bennet nem egységkormányt, hanem egy gyenge kormányt hoz létre, amely árt Izrael elrettentő erejének. „Hogyant fogjuk elrettenteni Izrael ellenségeit? Hogyan fogunk a szemükbe nézni? Mit fognak tenni Iránban vagy Gázában? Mit fognak mondani a washingtoni kormányzat folyosóin? Ez a kormány ellen fog állni Iránnak? Ez a kormány támogatja a veszélyes nukleáris megállapodást” – mondta Netanjahu, aki hozzátette, „Naftali Bennet balra szalad”, ami szerinte „ellentmond minden elvüknek és ígéretüknek, és minden, államunk jövőjét biztosító szükségletnek”.
Ha Bennett és Lapid megállapodnak, akkor 2009 óta ez lesz az első kormány, amit nem a bíróságon korrupciós vádakkal szembenéző Benjamin Netanjahu vezet. (BBC/MTI)

Ismét diákokat raboltak el ismeretlen fegyveresek, feltehetően váltságdíj reményében egy korániskolából Nigéria Niger államában, az ország északi részén. December óta több mint 700 gyereket raboltak el hasonló módon. A nigeri állami rendőrség szóvivője szerint a támadók motorral érkeztek, lőni kezdtek, majd magukkal vitték a gyerekeket. Legalább egy ember meghalt, egy másik pedig súlyosan megsérült.
„Magam láttam 20-25 állig felfegyverzett embert motoron. Behatoltak az iskolába, és legalább 150 diákot magukkal vittek” – mondta a Reutersnek Abubakar Tegina, az iskola tulajdonosa, ami az eddigi iskolákkal szemben nem bentlakásos iskola.
A nigeri kormányzó szóvivője elmondta, hogy 11 gyereket a támadók elengedtek, mert ők túl kicsik voltak, és nem tudtak elég gyorsan menni. Elrabolták viszont a diákokon kívül egy busz utasait is.
Egy korábbi tömeges gyermekrablás 14 utolsó áldozatát éppen előző nap engedték el emberrablók Nigériában. Előtte azonban öt másik gyereket megöltek, hogy nyomást gyakoroljanak a szülőkre és az államra, hogy kifizessék a váltságdíjat. A helyi sajtó szerint a gyerekekért 180 millió naira (körülbelül 124 millió forint) váltságdíjat fizettek ki. (MTI)

A maszkviseléssel, távolságtartással és az állandó fertőtlenítéssel nem adtunk sok teret más vírusoknak és baktériumoknak, így az influenzának sem, emiatt az elmúlt télen gyakorlatilag kimaradt a szokásos influenzajárvány. A Telegraph szerint az Egyesült Királyságban a szezonális influenza miatt általában 10-30 ezer ember hal meg évente, de ezen a télen alig akadt halálos áldozat. A Stat szerint az USA-ban is hasonló a helyzet, alsólégúti fertőzések miatt telente átlagosan 60 ezer öt év alatti gyerek szokott kórházba kerülni, idén ez a szám gyakorlatilag nulla volt. Februárban Müller Cecília országos tisztifőorvos pedig azt mondta, ezen a télen Magyarországon is csak néhány elszigetelt esetben azonosították az influenzavírust.
A koronavírusos megbetegedések száma nemcsak az óvintézkedéseknek, de az oltásoknak köszönhetően is látványosan javult a legtöbb országban, Magyarországon is újranyitottak az óvodák és az iskolák, maszkot pedig már csak beltérben, illetve a közösségi közlekedés járművein kell viselni. Több szakértő szerint azonban azzal is számolnunk kell, hogy a maszkok eldobása után a szezonális influenza idén nemcsak visszatér, de a korábbiaknál súlyosabb lehet. Ezt mondta a Statnak Ben Cowling, a Hong Kong-i Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó kutatója is, aki szerint a következő télen mindenki influenzás és megfázásos tünetekkel megy majd orvoshoz.
Az Egyesült Államokban már most egyre több megfázásos, pontosabban RSV-fertőzést regisztrálnak. (Az RSV, vagyis a respiratory syncytial virus – magyarul légzőszervi óriássejtes vírus – erősen fertőző, alsó légúti megbetegedést okozó, vagyis a tüdőt megbetegítő vírus.) A Stat A Utah-i Intermountain Healthcare jelentésére hivatkozva azt írja, a téli hónapokban az orvosok hetente átlagosan 300 fertőzött gyereket látnak el, ezen a télen ez a szám elenyésző volt, azonban május közepe óta megtízszereződött a megbetegedések száma.
Trevor Bedford, a seattle-i Fred Hutchinson Rákkutató Központ biológusa is hasonlót figyelt meg: a járvány kezdete óta az Egyesült Államokban egy éven keresztül gyakorlatilag kizárólag covidos és rhinovírusos eseteket jelentettek, ennek azonban most vége, az elmúlt hónapban több RSV-fertőzéssel találkoztak.
Az, hogy az elmúlt egy évben a koronavírus mellett nem kellett megküzdeni az influenzával is, nyilván megkönnyítette mindenki, így az egészségügyben dolgozók helyzetét is. Azonban minél többen dobják el a maszkot, és minél többen térnek vissza home office-ból a munkahelyükre, annál nagyobb eséllyel kezdenek el terjedni más, korábban is velünk élő vírusok, amiktől az elmúlt több mint egy évben elszokhatott a szervezetünk.
A normál, vagyis a koronavírus-járvány előtti időben ha nem is napi szinten, de viszonylag gyakran találkozott a szervezetünk légúti kórokozókkal, amik néha megbetegítettek minket, néha viszont szimplán lerázta őket az immunrendszerünk. Az elmúlt közel másfél évben ezek kimaradtak, az immunrendszerünk sincs edzésben ellenük, tehát a szervezetünk jó eséllyel sokkal érzékenyebben reagál ezekre a vírusokra, így a szezonális influenzára is.
A Stat a cikkében arra figyelmeztet, hogy bár a felnőttekre ez a másfél évnyi kihagyás nem feltétlenül lesz durva hatással, a gyerekek inkább megszenvedhetik. A tavaly októberi hongkongi tapasztaltok valami ilyesmit sugallnak. Az ázsiai városállamban több hónapnyi távoktatás után októberben kezdtek újra iskolába járni a gyerekek, és azonnal elkezdett terjedni köztük a megfázást okozó rhinovírus, ami miatt néhányan kórházi kezelésre is szorultak.
A Yale Egyetemen rhinovírusokat tanulmányozó Ellen Foxman immunológus azt mondta, hasonlóra számít az Egyesült Államokban is: „El tudom képzelni, hogy ősszel, amikor minden újraindul, és a gyerekek visszatérnek az óvodákba és iskolákba, rengeteg légúti vírusfertőzéses eset lesz.” Hozzátette, hogy az elmúlt másfél évben sok kicsi gyerek egyáltalán nem találkozott légúti fertőzést okozó vírussal, így azoknál, akik még soha nem voltak kitéve hasonlónak, és most ősszel mennek először közösségbe, nagy a kockázata a megbetegedésnek.Az RSV miatt aggódik Andrew Pavia is, aki fertőző gyermekbetegségekkel foglalkozik a Utah-i Egyetemen. Szerinte rengeteg olyan bölcsődés és óvodás korú gyerek van az Egyesült Államokban, akik még soha nem találkoztak RSV-vel, emiatt a következő szezonban berobbanhat az alsólégúti megbetegedéseket okozó vírusfertőzések száma.
Céclie Viboud virológus szerint emiatt mindenképpen érdemes lenne beadatni idén az influenza elleni védőoltást, még úgy is, hogy szerinte feltételezhető, hogy bármennyire is kimaradt most egy szezon, az influenza elleni immunitás 15, de akár 24 hónapig is kitarthat.
Többen abban reménykednek, hogy az influenza azért sem lesz erősebb, mert a szezonális influenza terjedésében nagy szerepe van a nemzetközi utazásoknak is, amik most még nem indultak be.
Tavaly is sok szakértő tartott attól – teszi hozzá a Stat –, hogy a koronavírus- és a szezonális influenzajárvány egymásra torlódik, és együttes erővel bénítja le az egészségügyi rendszereket, aztán végül mégsem így történt: az influenza szinte teljesen kimaradt.
Ellen Foxman immunológus úgy fogalmazott: nincs kristálygömbje, hogy meg tudja mondani, pontosan mi történik majd a maszkkorszak után, de az biztos, hogy az emberek viselkedése nagyban befolyásolja majd a járványhelyzetet:
„Nem hiszem, hogy örökre lemondanánk a nemzetközi utazásokról, vagy hogy mostantól kizárólag otthonról dolgozna mindenki. De biztos vagyok benne, hogy ami történt, az sokak gondolkodását megváltoztatta abban, hogy elmennek-e dolgozni betegen, vagy elküldik-e a beteg gyereket iskolába, ami a covid előtti időszakban gyakori és bevett szokás volt.”
(Nagy kép: A Sars-CoV-2 vagyis a koronavírus (narancs), az influenza vírus (lila) és a norovírus (kék) méreteinek különbségét mutató ábra – JUAN GAERTNER/SCIENCE PHOTO LIBR / JGT / Science Photo Library via AFP)

A saját osztálytalálkozóimra se szívesen megyek el, pont emiatt tartottam attól, hogy utálni fogom a Jóbarátok különkiadását, a Reuniont, amit azzal reklámoztak, hogy a hat főszereplő mellett lesznek benne meglepetésvendégek is, vagyis gyakorlatilag pont olyan, mint egy érettségi találkozó, ami előtt attól retteg az ember, hogy vajon ott lesz-e az a tanár is, aki megbuktatta kémiából. Utóbbi végül nem jött el, eljött viszont helyette egy rohadtul idegesítő alak a másik osztályból, hogy teljesen felesleges dolgokat kérdezzen mindenkitől. Ezt a kellemetlen alakot a Jóbarátok száz perces különkiadásában James Corden alakította, aki egy lehetetlenül szűkre szabott bordó öltönyben tett fel olyan kérdéseket, Amiket Korábban Soha Senki Nem Kérdezett Meg a Jóbarátok Szereplőitől, például hogy ki hogyan érzi magát, vagy tartják-e egymással a kapcsolatot a sorozat 2004-es befejezése óta.
A show gyakorlatilag három részből állt:
A műsorban nagyon hamar jött el az a pont, amikor már mindenki a szemét törölgette, én viszont egy darabig ellen tudtam állni, mert arra próbáltam rájönni, vajon mi történt a sokáig drogfüggőséggel küszködő Matthew Perryvel, miért néz ki és beszél furcsán. Sajnos a századik perc végéig sem sikerült megfejtenem ezt a rejtélyt, de azóta találtam egy újságcikket, ami megadta a választ, amit vagy elhiszünk, vagy nem: Perry a felvételek előtt egy sürgősségi fogorvosi beavatkozáson vett részt.

A Corden-vezette showműsor nélkül ez ha nem is egy hibátlan, de egy teljesen vállalható, doku-elemekkel kevert pszichodráma lett volna. Még úgy is, hogy sok új információt nem mondtak el benne. Mert azt, hogy kit hogyan válogattak be a műsorba, eddig is tudtuk, ahogy azt is, hogy Courteney Cox korábban szerepelt egy Bruce Springsteen-videóklipben. Gyakorlatilag egyetlen újdonság hangzott csak el, és az sem feltétlenül eget rengető, bár az szinte csodával határos, hogy az elmúlt 25 évben erről sem Jennifer Aniston, sem pedig David Schwimmer nem beszélt nyilvánosan: 1994-ben, az első évad forgatásakor tetszettek egymásnak, de végül soha nem jöttek össze, mert valamelyiküknek mindig volt kapcsolata.
Kifejezetten élveztem volna, ha a szereplőkben vagy a készítőkben lett volna annyi bátorság, hogy legalább pár mondat erejéig beszéljenek arról, mennyi minden ment félre a sorozatban, ami sokszor volt szexista, homofób, transzfób, és előszeretettel röhögte ki a túlsúlyosokat. De simán ki lehetett volna tölteni ezt a száz percet azzal is, hogy az elmúlt 17 évben mennyire változott meg a világ és az igények, hogy ma hogyan dolgoznák fel ezt a történetet, vagy a hat főszereplőt végre elfelejtve megnézni azt, hogy a sorozat készítőinek miként változott meg az élete, hogy a munkájuk milyen hatással volt a későbbi szitkomokra. De ha továbbra is a hat főszereplőre akarunk koncentrálni, azt is jó lett volna megtudni, hogyan dolgozták fel, hogy a sorozat vége óta valójában egyikőjükből sem lett kifejezetten sikeres színész.
Mert bármennyire is ez a sorozat hozta el nekik az igazi hírnevet és a sztárságot, valójában egyikőjüknek sem dobta meg nagyon a későbbi karrierjét. Matthew Perry 2017 óta semmiben nem szerepelt, ahogy Matt Le Blanc sem, pedig ő még spinoffot is kapott, amit aztán senki se nézett. David Schwimmer azért szerepelt pár sorozatban ahogy Courteney Cox is, Lisa Kudrow-nak viszont sokkal több és sokkal jobb sorozatokat is adhattak volna. Jennifer Aniston pedig pár vasárnapi vígjáték főszerepe után bár 2019-ben végre megkapta a The Morning Show egyik főszerepét, végül az sem lett akkora siker, mint amekkorának szánták, és a színésznővel kapcsolatban továbbra is leginkább az érdekli az embereket, hogy vajon újra összejön-e Brad Pitt-tel. Valószínűleg nem.
Ha ebben a száz percben kizárólag ennek a hat embernek a beszélgetését és visszaemlékezését nézhettük volna végig, anélkül, hogy közben néha teljesen indokolatlanul besétál a képbe Justin Bieber, Malala Yousafzai, David Beckham vagy a komplett BTS, ez egy kifejezetten élvezhető és érdekes műsor lett volna. Így viszont csináltak belőle egy zavaros showműsort, amiben követhetetlenül ugrálnak a forgatókönyv-felolvasások, a James Cordennel való beszélgetések és a random bevágott emberek teljes mértékben érdektelen megszólalásai között. Ez a nagy újraegyesülés akkor működött volna igazán, ha kihagyják belőle a show-t, ha senkinek nem kellett volna öltönyben meg kisestélyiben feszengenie a szintén öltönyös James Corden és az egymástól másfél méterre ültetett maszkos közönség előtt. Egyszerűen csak törölgethette volna a szemét hol a sírástól, hol pedig a nevetéstől ez a hat ember, amitől ők is és mi is sokkal jobban éreztük volna magunkat.

Ehelyett meg kellett néznem, ahogy Lady Gaga egy felturbózott Phoebe Buffay-nek beöltözve gitárral a kezében leül Lisa Kudrow mellé elénekelni a Büdös Macskát, végig kellett hallgatnom, hogy a Trónok Harcából ismert Kit Harington szerint ő mindenképpen a Geller család tagja lenne, mert ő is neurotikus, hogy aztán David Beckham is Monicához hasonlítsa magát, amiért ő is tisztaságmániás. Ennél még az is érdekesebb volt, hogy mit gondolnak a sorozatról teljesen random, hétköznapi emberek, akik hasonlóan rövid bejátszásokban mondták el, hogyan segített nekik a sorozat a szorongásuk vagy depressziójuk alatt. Velük legalább tudtam azonosulni, mert a járvány első hulláma alatt én is csak azzal tudtam kikapcsolni az agyamat, hogy bezárkóztam a fürdőszobába, és a kádban fekve néztem a Jóbarátokat.
James Corden a végén persze nem bírta ki és megkérdezte azt, amit 2004 óta túl sokan és túl sokszor kérdeztek meg, hogy kellene-e forgatni egy újabb részt vagy filmet. Lisa Kudrow hálistennek viszont nagyon gyorsan és nagyon röviden rávágta, hogy nem, majd azt is kifejtette, miért:
„Nem, mert ez Marta és David (Marta Kauffman és David Crane, a készítők) döntése, ők kimondták, és ezzel egyet is értek, hogy szépen befejezték a történetet. Mindenki boldogan él, amit vissza kellene fejteniük, hogy újabb történeteket szőhessenek. Nem szeretném, ha bárkitől elvennék a happy endjét.”
Elmondásuk szerint a hat főszereplő a 2004-es befejezés óta most másodszorra tartózkodott egyszerre, ugyanazon a helyen, most viszont, hogy újra összeborulhattak, megbeszélték, nem várnak újabb 15 évet, hogy ismét leüljenek. Amennyire könnyeztek, ezt el is hihetjük nekik, simán elképzelhető, hogy hamarosan tényleg újra találkoznak. Csak akkor már kamerák nélkül, és azért már nem kapnak fizetést.
A Jóbarátok: Újra együtt címen futó különkiadást május 27-től lehet megnézni az HBO GO-n.

Három embert tartóztattak le a hétvégén Olaszországban lezuhant felvonó ügyében, miután kiderült, hogy „szándékosan manipulálták” a felvonó vészfékrendszerét, hogy „ne akadályozza a felvonó működését”.
A járványhelyzet miatt sokáig nem működő felvonó az áprilisi újraindulása után vészfék nélkül működött. Ha azt nem iktatták volna ki, úgy a rendszer megakadályozhatta volna, hogy a kabin lecsússzon a kábelen és nekiütközzön egy oszlopnak.
A kabinban 15 ember utazott, már csak pár méter volt hátra az útból, amikor a kabin húsz métert zuhant egy erdős területre. 14 ember meghalt, egy ötéves gyerek súlyos sérüléseket szenvedett, őt jelenleg is intenzív osztályon ápolják.
Azt továbbra sem tudni, hogy miért szakadt el a vonókábel. (Guardian)

Hatalmas, eddig kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a tengerek, óceánok energiájának kinyerésében, becslések szerint csak ez a megújuló energia sokszorosan képes volna fedezni az egész világ energiaigényét – írja a Másfélfok.
Miután az árapályt a Föld, a Hold és a Nap egymáshoz viszonyított mozgása vezérli, légköri hatások kevéssé befolyásolják, így az energiatermelés megbízhatóan előrejelezhető. A hullámenergia viszont már kevésbé, de még így is jobban kiszámítható, mint a szél vagy nap, emellett jól kiegészítheti az offshore szélerőműveket, a hullámzás ugyanis a szél lecsendesedése után is tovább folytatódik.
Franciaországban már több mint ötven éve üzemel árapály-erőmű, aminek működési elve egyezik a folyóvízi erőművekével. A cikk szerint azonban költségei és környezeti hatásai miatt mégsem ennek a típusnak várható további térnyerése, hanem az árapály áramlatok mozgási energiáját hasznosító alkalmazásoknak. Az ilyen erőműveket úgy kell elképzelni, mintha szélturbinákat helyeznének a vízfenékre. Néhány éve egy-egy ilyen turbina még csak 100 kW teljesítményű volt, napjainkra az átlagos teljesítmény viszont már 1,5 MW.
A cikk szerint az energiatermelésnek nem kell a szárazföldekre korlátozódnia, és mivel a Föld felszínének nagy részét víz borítja, logikus a terjeszkedés ezek irányába, legyen szó lebegő napelem- és szélturbina-platformokról, vagy az óceáni energiák kiaknázásáról.

Naponta ötször adott engedélyt Varga Judit igazságügyi miniszter az év első 3,5 hónapjában nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésre a titkosszolgálatoknak – írja a 168.hu.
A korábbiakhoz képest idén jóval aktívabbak voltak a titkosszolgálatok, április 14-ig 499 esetben (vagyis naponta ötször) kaptak engedélyt, hogy valakit az illető tudta nélkül megfigyeljenek, lehallgassanak, a lakását titokban átkutassák, leveleit elolvassák.
2018-ban 1282 ilyenre kaptak engedélyt, 2019-ben már 1340-re, a járványhelyzet alatt 2020-ban 1285 engedélyt hagyott jóvá Varga Judit. A 168.hu szerint ha az első negyedéves számokhoz hasonlóan alakul az egész év, akkor 2021-ben 1700-nál több is összejöhet.

Kedden egy videó került ki a közösségi oldalakra Raman Prataszevics barátnőjéről, Szofija Szapegáról, amin a nő bár beismerő vallomást tesz, úgy tűnik, mintha kényszerítették volna egy bemagolt szöveg elmondására.
Raman Prataszevics barátnőjét, Szofija Szapegát is letartóztatták a fehérorosz ellenzéki újságíróval együtt, miután Minszkbe térítették a Ryanair társaság légi járatát, amelyen utaztak.
A Reuters szerint a videón látszik, hogy a 23 éves Szapega akarata ellenére mondta, hogy a Telegram szerkesztője volt, ami a fehérorosz rendőrök és titkosszolgálat tagjainak személyes adatait szivárogtatta ki. Az orosz külügyminisztérium szerint Szepegát a fehérorosz büntetőtörvénykönyv több cikkelye szerint is büntetőeljárás alá vonhatják.
A TASS hírügynökség Szapega apjára, Szergej Dudicsra hivatkozva azt írja, a nőt a fehérorosz hatóságok akár két hónapig is előzetes letartóztatásban tarthatják.
Szapega anyja, Anna Dudics a Reutersnek azt mondta, lánya ártatlan, és csak rossz helyen volt, rossz időben. Szapega a litván főváros, Vilnius egyik egyetemén tanul, vasárnap repültek volna vissza oda Prataszeviccsel Görögországból. (Reuters)

„A tavaszi évszak végéhez képest hűvös az idő” – állapította meg Facebook-oldalán az Országos Meteorológiai Szolgálat, majd jelezték, hogy bár napokon belül június van, a hőmérsékletminimumok inkább az április eleji értékekhez hasonlítanak.
Azt írják, szerda hajnalban a hőmérséklet az ország döntő részén jóval a május végi átlag alatt alakult. Országos átlagban 5-6 fok köré hűlt le a levegő, Zabarban pedig közel 0 fokot mértek.

Azt, hogy a Chelonoidis phantasticus fajhoz tartozó felnőtt nőstényre talált rá még 2019 elején egy expedíció, most közölte Gustavo Marique, az ecuadori környezetvédelmi miniszter:
„Újra megerősítjük ezen faj létezését. A Chelonoidis phantasticus, más néven Fernandina-szigeti óriásteknős fajt megtalálták a Galápagoson.”
A Yale Egyetem kutatói a két éve talált nőstény DNS-ét egy olyan hím egyedével hasonlították össze, amit a Kaliforniai Tudományos Akadémia 1906. áprilisi expedíciója gyűjtött be, és amit múzeumban őriznek. A Fernandina szigetén őshonos Chelonoidis phantasticus egyike a Galápagos-szigeteken élő 15 óriásteknősfajnak, amelyből kettő már kihalt.
„A felfedezés kétségtelenül felébreszti ezen fajok talpra állításának reményét, hogy elkerüljük a Magányos George sorsához hasonló esetet” – mondta Danny Rueda, a Galápagosi Nemzeti Park igazgatója. Magányos George, a Chelonoidis abingdonii faj utolsó képviselője 2012-ben pusztult el utódok nélkül, mivel nem volt hajlandó fogságban párosodni nőstényekkel.
Az Ecuadortól 1000 kilométerre található szigetcsoport élővilága egyedülálló, sehol máshol nem látható fajok élnek rajta. A 13 nagyobb és 6 kisebb szigetből, 42 szigetecskéből és csaknem 200 sziklából álló szigetcsoport 1978 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. (MTI)

New York-i ügyészek hívták össze a speciális esküdtszéket, hogy kivizsgálják, indítanak-e büntetőeljárást a volt amerikai elnök ellen.
Cyrus Vance Jr., Manhatten kerületi ügyésze indított nyomozást Trump ellen, a vádak szerint a volt amerikai elnök a cégén, a Trump Organizationön keresztül nemcsak üzletfeleit, de az adóhatóságokat is félrevezette, vállalata hamisan adott meg ingatlanárakat, hogy ezzel biztosítson magának kölcsönöket, illetve gazdasági és adózási előnyöket. A Guardian beszámolója szerint az esküdtszék fél éven át heti három alkalommal ülésezik majd. Az ügyben most sem Vance, sem Trump ügyvédje nem nyilatkozott.
New York állam főügyészségének szóvivője május közepén közölte, hogy már nem polgári, hanem bűnügyi vizsgálatot folytatnak Trump cégével szemben. (Guardian)

Az énekes ellen New Hampshire államban adtak ki elfogatóparancsot egy bántalmazási ügy miatt, miután többszöri figyelmeztetésre sem jelent meg a rendőrségen. Az 52 éves Mansont, akinek valódi neve Brian Hugh Warner, azzal vádolják, hogy 2019-ben egy gilfordi koncerten bántalmazott egy videóst.
A rendőrség közleménye szerint az énekest kevesebb mint egy év börtönbüntetéssel és 2000 dollárnyi pénzbírsággal büntethetik. A közleményben kihangsúlyozták, hogy a bántalmazás nem szexuális jellegű.
Az elmúlt hónapokban több nő is azt állította, hogy Marilyn Manson lelkileg és fizikailag bántalmazta őket, és szexuális erőszakot követett el velük szemben. Legutóbb volt asszisztense állította, hogy Manson bántalmazta őt, és volt, hogy 48 órán keresztül folyamatosan dolgoztatta. (BBC)

A Fudan budapesti kampuszán épül könyvtár, lesznek edzőtermek, ezek használatáért a kínai egyetem hallgatóinak nem, csak a magyar diákoknak kell majd fizetniük, írja a Népszava.
Palkovics László Fudan-ügyi kormánybiztos szerint a régi nagyvásártelepen kialakítandó közösségi tér mérete és funkciója nem változik, csak azt közben már hozzácsatolták a Fudanhoz, vagyis az ott épülő sportlétesítményeket és a könyvtárat külsősök csak térítési díj ellenében használhatják, miközben a Fudan diákjainak ingyenes.
A Népszava azt írja, a korábban 135 hektáros fejlesztési terület időközben 200 hektárra nőtt, mert belevették az atlétikai csarnok, az edzőpályák, a ferencvárosi szabadidőpark, az új evezős központ és a csepeli közpark területét is. Palkovicsék szerint a Diákvárosnak most több hely jut, mint korábban – úgy, hogy az eredeti tervben szó sem volt egyetemépítésről –, valójában viszont beszorult az északi részre, ami Baranyi Krisztina szerint nem több, mint 6-7 hektár, a Fudan pedig már 22,2 hektárt tesz ki.
A Fudan budapesti kampusza ellen június 5-re 12 tüntetést jelentettek be.

Az Egyesült Államok több más országgal együtt indítana újabb vizsgálatot, hogy kivizsgálják a koronavírus-járvány eredetét, miután az Egészségügyi Világszervezet (WHO) év elején Kínában tartott vizsgálata nem bizonyult túl hatékonynak és meggyőzőnek.
A WHO tagországainak éves genfi találkozóján az amerikaiakat képviselő Jeremy Konyndyk kedden úgy fogalmazott, fontosnak tartják „a covid eredetére vonatkozó átfogó és szakértői vizsgálatot”.
Az Egyesült Államok mellett támogatja az újabb vizsgálat indítását Ausztrália, Japán és Portugália is, mondván, a járvány elterjedésének megismerése segíthet az esetleges jövőbeni járványok kezelésében.
A WHO jelentése szerint továbbra is azt tartják legvalószínűbbnek, hogy a vírus a denevérektől terjedt át az emberre egy közvetítő faj segítségével, és az a felvetés, hogy a vírus egy vuhani laboratóriumból szabadult el, „rendkívül valószínűtlen”. Utóbbit látszik cáfolni, hogy az amerikai hírszerzés szerint a vuhani labor három kutatója is covidra utaló tünetekkel került kórházba már 2019 novemberében. (Guardian)

A Kaposvári Járási Ügyészség közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt nyújtott be vádiratot azokkal az általános iskolás fiúkkal szemben, akik közül az egyik a maszkját levéve szándékosan és közel hajolva tanárnőjére köhögött, a másik pedig egy égő öngyújtót tartott a tanár arca elé.
A Somogy Megyei Főügyészség közleménye szerint a 14 és 16 éves fiúk évismétlőként kerültek a Nagyatádhoz közeli település általános iskolájának hetedik osztályába. 2020 novemberében óra közben felálltak és engedély nélkül elindultak kifelé a teremből, amiért rájuk szólt a tanár. A két fiú ezután szólt vissza a tanárnak, szidni kezdték, elállták az útját, majd az egyik fiú a maszkját levéve közelről többször a tanárra köhögött, azzal fenyegetve, hogy most megfertőzi. A másik fiú eközben a tanárt szidva égő öngyújtót tartott a tanár arcához. Végül az egyik diák kért segítséget az iskolaőrtől.
Az ügyészség felfüggesztett szabadságvesztést kért rájuk.
2020 nyarán a kormány az Országgyűlés elé terjesztette az iskolai erőszak megszüntetéséről és megelőzéséről szóló törvényjavaslatát, ekkor vezették be az iskolaőrség intézményét. Az iskolaőrök gumibottal és bilinccsel felügyelik a diákok és a tanárok biztonságát, szükség esetén kényszerítő intézkedést is alkalmazhatnak.