Mészáros Juli

Ruszin-Szendi Romulusz, a magyar honvédség parancsnoka a szombati kormányinfón elmondta az afganisztáni helyzetről: felállítottak egy különleges műveleti egységet és kidolgoztak egy kimenekítési műveletet. Eddig 78 embert – 10 családot, 23 férfit, 25 nőt és 30 gyereket – helyeztek biztonságos helyre egy Kabul melletti bázison.

Ruszin arra kért mindenkit, „senki se kezdjen interneten kutakodni, hogy hol vagyunk, mert nem segíti a katonákat”. Azt mondta, bővebben akkor számolnak be minderről, ha már mindenkit hazahoztak.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: jelentős migrációs hullámra számít a kormány, de a migrációs kvóta alapján Magyarország senkit sem akar befogadni. Azokat ugyanakkor, akik a szövetségeseink voltak, és az életük veszélyben van, befogadhatjuk.

Az afganisztáni magyar szerepvállalásról itt írtuk bővebben.

A Szuezi-csatornát márciusban napokig teljesen elzáró konténerhajó, az Ever Given visszatért a csatornába egy hajókonvojjal együtt a Földközi-tengerről, hogy folytassa útját a Vörös-tengeren át Ázsia felé. A hajó most mindenféle probléma és keresztbefordulás nélkül áthaladt a Szuezi-csatornán.

A hírt egy videóval együtt a Suez Canal Authority közölte Twitteren:

A 400 méteres és 200 ezer tonnás teherszállító hajó márciusban fordult keresztbe és akadt el a Szuezi-csatornában. Az Ever Given egy hétig torlaszolta el a világ egyik legforgalmasabb tengeri kereskedelmi útvonalát, egy hat napig tartó mentési művelet után sikerült csak kiszabadítani. Ezután a hajót Egyiptom hónapokra lefoglalta, de végül sikerült megállapodniuk a kártérítés mértékéről a hajó tulajdonosaival és a biztosítókkal. (BBC)

Augusztus 17-én este a XV. kerületi rendőrkapitányság rendőrei egy újpalotai lakásban keresték a 37 éves K. Róbertet, aki ellen 2020 decemberében adtak ki elfogatóparancsot, miután nem kezdte meg a szexuális visszaélés miatt rá kiszabott 5 éves börtönbüntetésének letöltését. A rendőröknek egy nő nyitott ajtót, „aki gyanúsan viselkedett és többször ellentmondásba keveredett”, amikor K. Róbertről kérdezték.

A lakást átkutatták, de nem találták a férfit, a rendőrök azonban nem sokkal később a háztetőről recsegést hallottak: kiderült, hogy a férfi a tetőn át próbált menekülni. K. Róbertet elfogták és azonnal a büntetés-végrehajtási intézetbe vitték. (police.hu)

Egy kínaiakat szállító jármű volt a célpontja egy Gwadarban, Pakisztán délnyugati részén fekvő kikötővárosban elkövetett öngyilkos merényletnek pénteken. A merényletben egy tízéves és egy tizenegy éves gyerek meghalt, négyen pedig megsebesültek.

A délnyugati Beludzsisztán tartományban található Gwadarban számos terrorszervezet működik, szeparatista fegyveresek folytatnak felkeléseket. A mostani támadást egy szeparatista militáns szervezet, a Balochistan Liberation Army vállalta magára. A csoport közleménye szerint „a BLA önfeláldozó támadást hajtott végre egy kínai mérnökökből álló konvoj ellen”.

A járművön utazók közül hárman sérültek meg, köztük a sofőr, a merényletben meghalt gyerekek nem a járművön utaztak, csak a közelben játszottak az utcán.

A robbanás helyszínén megtalálták a merénylő maradványait is. A hatóságok szerint egy fiatal fiú volt, aki 15-20 méterre robbantotta fel magát a konvojtól, amit a hadsereg és a rendőrség kísért.

Júliusban az északnyugati Khyber-Paktunkhwa tartományban egy busz ellen követtek el merényletet, a támadásban tizenhárom ember halt meg, köztülük kilenc kínai munkás volt. (Reuters/Dawn)

A három dózisból álló ZyCoV-D elnevezésű vakcinát egyelőre csak sürgősségi használatra hagyták jóvá. A vakcinát gyártó Cadila Healthcare által idézett előzetes tanulmány szerint a DNS-alapú vakcina a beoltottak 66 százalékánál előzte meg a tüneteket okozó megbetegedést.

A Cadila Healthcare közölte, hogy Indiában eddig a legnagyobb klinikai vizsgálatot végezték el a vakcinával kapcsolatban, több mint 50 központban, 28 000 önkéntes bevonásával. Ez volt az első eset az országban, hogy egy vakcinát fiatalokon is teszteltek: ezer adagot 12 és 18 év közöttieknek adtak be.

A klinikai vizsgálatok harmadik szakaszát a járvány második hullámának csúcsán végezték, a gyártó szerint ez megerősítette a vakcina „hatákonyságát a variánsokkal szemben”, az oltást „biztonságosnak és jól tolerálhatónak” találták. Terveik szerint évente 120 millió adagot gyártanának a DNS-alapú Indiában. Az országban ez a második, saját fejlesztésű vakcina. Viszont ez az első olyan oltás az országban, amit egy eldobható, tű nélküli injektorral adnak be.

A DNS-alapú vakcinák az mRNS vakcinákhoz – mint a Pfizer vagy a Moderna – hasonlóan arra „tanítják” a szervezet immunrendszerét, hogy harcoljon a vírus ellen. ZyCoV-D plazmidokat, vagyis kis DNS-gyűrűket használ, ezek genetikai információt tartalmaznak és így juttatják be az oltást a bőr két rétege közé. A plazmidok információt hordoznak a sejtek számára a tüskefehérje előállításához, amit a vírus alapesetben arra használ, hogy megtapadjon, így azonban a már előre előállított tüskefehérje miatt beindul az immunrendszer és az antitest-termelés.

Ez az első olyan DNS-alapú vakcina, amit emberi használatra is engedélyeztek, korábban ilyen típusú vakcinákat csak állatoknál használtak, például lovaknál vagy kutyáknál, utóbbiak esetében egy bőrrák elleni vakcinát.

Az Egyesült Államokban közel 160 különböző DNS-vakcinát tesztelnek, a legtöbbet rákos megbetegedések, a vakcinák harmadát pedig a HIV kezelésére szánják. A DNS-vakcinák előnye, hogy viszonylag olcsók és biztonságosak, illetve magasabb hőmérsékleten, vagyis -2 és 8 Celsius-fok között is tárolhatók. (BBC)

Külföldi ügynökké nyilvánították a Dozsgy nevű független tévécsatornát pénteken Oroszországban, vagyis a választások közeledtével a hatóságok fokozzák a nyomást a kritikus médián.

Az igazságügyi minisztérium bejelentése szerint a már kizárólag az interneten sugárzó Dozsgy mellett a Vázsnij Isztorij oknyomozó portált, illetve hét újságírót is külföldi ügynöknek minősítettek. Natalja Szindejeva, a csatorna vezetője tisztességtelennek nevezte ezt az intézkedést, és leszögezte, hogy maximálisan átlátható volt a tájékoztatásuk a finanszírozásukkal kapcsolatban, közzétettek minden pénzügyi dokumentumot.

„Ostoba döntés. Nem vagyunk külföldi ügynökök, egy médiaorgánum vagyunk, amely tizenegy éve jelen van Oroszországban, és amelyet mindenki ismer, így a döntéshozók is” – mondta Szindejeva az AP amerikai hírügynökségnek, hozzátéve, hogy fellebbezni fognak.

A Dozsgy gyakran élesen bírálta az orosz hatóságok kemény fellépését a másként gondolkodókkal szemben, rendszeresen tudósított tüntetésekről, valamint részletesen foglalkozott például a tavaly nyáron megmérgezett, majd idén bebörtönzött Alekszej Navalnij ellenzéki politikus ügyével is. A Kreml júniusban megvonta a tévécsatorna akkreditációját, arra hivatkozván, hogy a társaság támogatta év elején a Navalnij melletti, engedély nélküli demonstrációkat. Ezt a Dozsgy tagadja.

A vonatkozó orosz törvény értelmében a külföldi ügynöknek minősített tömegtájékoztatási eszközök anyagai csakis ilyen megjelöléssel terjeszthetők, fel kell tüntetni minden tartalmukon, hogy más államok érdekeit szolgálják. Ezt a szabályozást 2019-ben kiterjesztették magánszemélyekre, köztük bloggerekre is, jogvédők szerint azzal a céllal, hogy elhallgattassák a másként gondolkodókat. (MTI)

Csütörtök hajnalban megérkezett Frankfurtba az a huszonhat magyar állampolgár, akiket Afganisztánból menekítettek ki repülőgéppel, jelentette be Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy a 26 magyar valószínűleg csoportokban érkezik Budapestre még csütörtökön.

Arról is beszámolt, hogy csütörtök hajnalban felszálltak Magyarországról azok a repülőgépek, amelyek a még mindig Afganisztánban lévő magyar civilekért és azokért az afgánokért mennek, akik a magyar csapatokat korábban segítették. A gépek Üzbegisztán érintésével érkezhetnek meg Kabulba.

„Nem volt egyszerű megszervezni az utat, hiszen nemcsak Kabulban vannak kaotikus állapotok, hanem az egész közép-ázsiai légtérre jellemző az, hogy ott tülekedik a fél világ, mindenki menekítené ki az állampolgárait” – mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy emiatt a szabadságon lévő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter személyesen járt közbe az üzbég miniszterelnök-helyettesnél, hogy soron kívül megkapják a magyar gépek az engedélyt, hogy Üzbegisztán légterén átrepülhessenek és üzemanyaghoz jussanak.

Magyar úgy fogalmazott, nagy kérdés, hogy Kabulban milyen állapotok fogadják a magyar gépeket, és milyen ütemben tudják majd felvenni az utasokat, de „mindent megtesznek, hogy a repülőgépek ne üresen legyenek kénytelen visszatérni Magyarországra”.

Arról is beszélt, hogy Magyarország „semmiféle elosztási mechanizmusban” nem kíván részt venni az afganisztáni menekülthullám kapcsán, „ide senki nem jöhet, akit mi nem hagyunk jóvá, akit nem fogadunk be, és akit mi befogadunk azok kizárólag azok az afgán állampolgárok, akik a magyar csapatoknak valamilyen módon a segítségére voltak az elmúlt években”.

Szerinte kérdéses az is, hogy az afgán civilek, akik ígéretet kaptak a távozásra, valóban eljutnak-e a kabuli repülőtérre, mert egyelőre még a magyarok közül sem jutott el mindenki a reptérre. (MTI)

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írja, Kásler Miklós „utasítására, az EMMI szakmai javaslatait tartalmazó rendelet módosítása megteremtette annak lehetőségét, hogy – amennyiben az adott alapellátást nyújtó fogorvosi szolgáltató vállalja az emelt szintű szolgáltatás nyújtását – létszámkorlátozás nélkül fogorvosi praxisközösséget hozhat létre, ami által jogosulttá válik a 100%-os bértámogatás igénybevételére”.

Az EMMI közleménye szerint „a praxisközösségekben zajló szoros szakmai együttműködésnek köszönhetően a lakosság szélesebb körben és magasabb színvonalon, lakóhelyükhöz legközelebb juthat hozzá komplex egészségügyi szolgáltatásokhoz, anélkül, hogy terhelnék a járóbeteg-szakellátást”.

A modellváltásra azért kerül sor, mert 928 üresen álló praxis van Magyarországon a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint, és e lépéstől várják a probléma megoldását.

Júliusban 648 betöltetlen háziorvosi praxisban nem volt orvos, új kilépőként pedig tízen jelezték, hogy nem dolgoznak tovább. A tartósan betöltetlen fogorvosi praxisok száma 280 volt, a nyári hónapban nyolc praxis szűnt meg. Jellemzően viszont nem a fogorvosi, hanem a háziorvosi praxisok között volt gyakoribb a megszűnés

„A Mészáros Csoporthoz tartozó agrárvállalkozások mintegy 220, nemzeti színű szalaggal átkötött búzával teli zsákot adnak át a hozzájuk legközelebb eső átadási pontra a Magyarok Kenyere elnevezésű program keretében a rászoruló gyerekeket segítő szervezeteknek” – írja közleményében a Mészáros Csoport.

A közleményből az is kiderül, hogy a nemzeti színű szalagokkal átkötött zsákokba annak ellenére is „első osztályú búza kerül a programban részt vevő szántóföldi növénytermesztő cégektől”, hogy „az aszály, a heteken át tartó csapadékmentes időszakok, a sorra dőlő melegrekordok és a néha váratlanul lecsapó jégesők rengeteg kihívás elé állították a növénytermesztőket”.

A búzát szerencsére nem a szervezeteknek és nem is a gyerekeknek kell megőrölniük, azt többek közt a szintén Mészáros Csoporthoz tartozó Talentis Agro Zrt. tulajdonában álló Aranka Malomban elintézik.

Egy brit tanulmány szerint a BioNTech/Pfizer vakcinája, bár kezdetben erősebb védelmet nyújt, mint az Oxford/AstraZeneca vakcinája, idővel kevésbé lesz hatékony. A Pfizer a második oltás után két héttel a fertőzések akár 85 százalékát is megelőzi, hatékonysága azonban gyorsabban csökken, és 90 nap után 75 százalékra esik vissza. Mindezt az Oxfordi Egyetem kutatói állapították meg a Politico szerint egy még lektorálásra váró tanulmányukban.

Két héttel a második oltás után az AstraZeneca a Pfizerrel szemben 68 százalékos hatékonyságú a koronavírusos fertőzések megelőzésében, három hónap elteltével ez a hatékonyság pedig 61 százalékra csökken. Bár a tanulmány szerint a Pfizer hatékonysága gyorsabb ütemben csökken, mint az AstraZenecáé, az oxfordi kutatók modellezése szerint „négy-öt hónap elteltével a két vakcina hasonló védelmet nyújt”.

A harmadik oltással kapcsolatban Penny Ward, a londoni King's College gyógyszerészprofesszora szerint a tanulmány alátámaszthatja, hogy az mRNA-oltást kapott embereknek szükségük lehet egy emlékeztető oltásra, és azt javasolja, hogy az AstraZenecával oltottak is kapjanak egy mRNA-oltást, hogy „a tél közeledtével fokozzák a védelmet” a delta variánssal szemben.

A kutatók óva intettek attól, hogy bárki bármilyen következtetést levonjon a tanulmányból, legfőképp a két vakcina közti különbséggel kapcsolatban, és hozzátették, hogy a tanulmány során az összes fertőzöttet, köztük a tünetmenteseket is vizsgálták, és nem tettek különbséget a súlyos vagy kevésbé súlyos megbetegedések közt.

A tanulmányban megállapították azt is, a delta variáns hatással lehet a már beoltott emberek vírusátviteli képességére is. Azok az emberek, akik két oltás beadását követően kapták el a koronavírust, hasonló vírusterhelést mutattak, mint azok az oltatlanok, akik elkapták a vírust. A járvány kezdeti szakaszában, amikor még az alfa vírus dominált, az oltottak sokkal kisebb vírusterhelést mutattak. Koen Pouwels, az oxfordi közegészségügyi osztály vezető kutatója szerint ezzel a tanulmány arra utal, hogy a vakcinák „a súlyos megbetegedéseket valószínűleg megakadályozzák, a vírus átvitelét azonban kevésbé”, vagyis a legfontosabb, hogy „minél többen beoltassák magukat”.

Napokkal a játékok kezdete előtt találtak egy koronavírus-fertőzöttet a tokiói paralimpiai faluban. Egyelőre csak annyit tudni, hogy a pozitív tesztet nem sportoló és nem is helyi lakos produkálta.

A szervezők elmondták, hogy már több mint hetven, a paralimpiához kapcsolódó covidos esetet találtak, főként a személyzet körében, de a paralimpiai faluban ez az első eset.

A tokiói paralimpiai játékok augusztus 24-én kezdődnek, a nyári olimpiához hasonlóan ezekre a versenyekre sem engednek be nézőket, és ahogy a nyári olimpián, úgy itt is naponta tesztelik a résztvevőket, akiknek maszkot kell viselniük és be kell tartaniuk a járványügyi korlátozásokat.

Az elmúlt napokban Japánban több mint húszezer napi új megbetegedést regisztráltak, többet, mint valaha. (BBC)

A londoni legfelsőbb bíróság is elutasította az állatvédők beadványát, amivel egy Geronimo nevű, beteg alpaka elaltatását akarták megakadályozni.

Az alpaka tulajdonosa, Helen Macdonald azt mondta, mindent megtesz majd azért, hogy megakadályozza, hogy bárki is a farmjára menjen elaltatni az állatot, aki állítólag szarvasmarha-tuberkulózissal fertőződött meg. Az állat elaltatását az Élelmiszerügyi, Környezetvédelmi és Vidékügyi Minisztérium rendelte el.

Az alpaka elaltatása elleni tiltakozást több mint 130 ezren írták alá, az állatvédők szerint mindkét teszt, ami megállapította az állat betegségét, hibás volt. Harmadszorra már nem engedték tesztelni az állatot, pedig a Macdonaldot képviselő ügyvéd szerint előfordult már, hogy azoknál az állatoknál, akiken ugyanolyan teszteket végeztek, mint Geronimón, az altatást követő boncolás során derült ki, hogy nem is voltak betegek. (BBC)

A kormány több mint egymilliárd forintos forrást biztosít az idei évi költségvetésből az Erdélyi Református Egyházkerület intézményfejlesztésére, valamint a Sapientia Alapítvány működésének támogatásához – írja a Telex a Magyar Közlöny szerdai száma alapján.

A miniszterelnök által aláírt kormányhatározat szerint Varga Mihály pénzügyminiszternek és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek kell gondoskodnia az 1 050 324 900 forint egyszeri forrás biztosításáról. A határozat alapján a jövő évi költségvetésből 264 millió forint fordítható erre a célra.

• Ezen felül összesen 47,5 milliárd forintot csoportosított át a kormány gazdaság-újraindítási programokra,
• 804 909 059 forint forrást biztosít tanterem-, tornaterem- és tanuszoda-beruházásokhoz kapcsolódó ingóságok idei beszerzésére,
• 1 564 492 391 forint többletforrást biztosít a mórahalmi kollégium építésére, az ehhez kapcsolódó eszközbeszerzésre és az ideiglenes kollégium kialakítására
• és 5,5 milliárd forintot biztosít a Kossuth Lajos téri Igazságügyi Palota és Agrárminisztérium épületének rekonstrukciójához.

Előfordulhat, hogy a kormány „gyermekvédelmi” népszavazási kérdéseinek hitelesítéséről a Varga Zs. András Kúria-elnök, illetve Patyi András elnökhelyettes által vezetett háromtagú bírói tanács dönt, írja a Népszava.

A lap azt írja, Varga Zs. András nemcsak népszavazási, de választási és gyülekezési ügyek elbírálásában is részt vesz mint a Kúria egyik közigazgatási tanácsának elnöke, és ugyanez igaz a Varga Zs. javaslatára a Kúria elnökhelyettesének kinevezett Patyi Andrásra is. Utóbbinak van pár évnyi bírói gyakorlata, míg Varga Zs. mindenfajta bírói gyakorlat nélkül került az Alkotmánybíróságról a Kúria tanácselnöki, majd elnöki posztjába.

A Népszava emlékeztet arra, hogy a Fidesz-kormány korábban Alaptörvénybe is foglalta, hogy egy új, a rendes bíróságoktól független közigazgatási bírósági rendszert hoz létre, amit 2019 tavaszán elhalasztottak, ősszel pedig teljesen elálltak a bevezetésétől. Az akkori találgatások szerint az új bírósági rendszer élére Patyi került volna, a végül be nem vezetett közigazgatási bíróság pedig éppen azokkal a – népszavazási, választási, gyülekezési, adatkérési – ügyekkel foglalkozott volna, amelyekben most a Kúria vezetőiként és tanácselnökeiként Varga Zs.-nek és Patyinak meghatározó szerep jut.

Hszi Csin-ping megüzente az ország szupergazdagjainak, hogy a jövedelmek igazságosabb újraelosztását tervezik, hogy így tegyék rendbe a vagyoni egyenlőtlenségeket.

A Kínai Kommunista Párt központi pénzügyi és gazdasági bizottságának keddi ülésén a kínai elnök úgy fogalmazott, a kormánynak „szabályoznia kell a túlzottan magas jövedelmeket, és arra kell ösztönöznie a vállalatokat, hogy többet adjanak vissza a társadalomnak”.

A bizottság közölte, folytatja „a közös jólét menetrendjét”, amivel azóta foglalkoznak, hogy a párt központi bizottságában elkezdtek elégedetlenkedni egy új, gazdag, vállalkozói réteg felemelkedése miatt.

Elemzők szerint az egyik legnagyobb kínai techcég, a Tencent játékfejlesztő és közösségi média-vállalat már jelezte is, hogy bővíti társadalmi kötelezettségvállalásait, a cég vezérigazgatója, Pony Ma pedig úgy fogalmazott, a Tencent célja, hogy segítse a társadalmat „technológiájukkal és szakértelmükkel”.

A Tencent játékait augusztus elején az állami médiában „szellemi ópiumnak” nevezték, és arra kényszerítették a céget, hogy szigorítsa a gyerekek hozzáférésének ellenőrzését.

A kínai kommunista párt tavaly novemberben akadályozta meg, hogy a sanghaji és hongkongi tőzsdére vigyék az Alibaba résztulajdonában álló Ant Groupot, ami tovább erősítette volna a tulajdonos, Jack Ma pozícióját és vagyonát. (Guardian)

Izraelben az új megbetegedések számának ugrásszerű növekedése miatt a legtöbb zárt helyen a három évnél idősebbektől oltási igazolványt vagy negatív tesztet kérnek.

Éttermekbe, kávézókba, múzeumokba, könyvtárakba, edzőtermekbe és uszodákba is csak védettségi igazolvánnyal vagy negatív covid-teszttel lehet menni. Boltokba és bevásárlóközpontokba továbbra is bárki mehet, ezeken a helyeken nem szükséges a védettségi igazolvány.

Egy izraeli orvos, Salman Zarka úgy fogalmazott, a következő két hét „kritikus” lesz, és ha nem javul a helyzet, „az első és a második lezáráshoz hasonló lesz, amikor nem megyünk 100 méternél messzebb a házunktól”.

Az izraeli egészségügyi minisztérium kedden 7870 új megbetegedést regisztrált, hétfőn pedig 8752 esetet, ami rekordmagas szám az elmúlt hat hónap adatait nézve. Az elmúlt egy héten több mint 120 ember halt meg koronavírus miatt, kétszer annyi, amennyi halálesetet júliusban, egy hónap alatt regisztráltak. (BBC)

Tovább emelkedett, és már jócskán meghaladta a kétezret a szombati haiti földrengés halálos áldozatainak száma az ország polgári védelmi igazgatóságának szerda esti beszámolója szerint. A hatóságok legfrissebb adatai már 2419 halálesetet tartanak nyilván.

Az amerikai földtani intézet szerint a 7,2-es erejű földrengés epicentruma tíz kilométer mélyen volt a fővárostól, Port-au-Prince-től 150 kilométerre nyugatra található Petit Trou de Nippes település térségében. A polgári védelem 13 694 megsemmisült lakóépületről, valamint összedőlt iskolákról, kórházakról, templomokról és szállodákról tájékoztatott. Harmincezer család maradt otthon nélkül.

Szerdán tovább nőtt a feszültség a segítségnyújtás lassúsága miatt. A délnyugati Les Cayes városának repülőterén, az egyik legsúlyosabban érintett területen emberek tömegei gyűltek össze a terminál kerítése előtt, miután egy segélyszállító repülőgép megérkezett, és a személyzet megkezdte a szállítmány berakodását a várakozó teherautókba. A szállítmányokat őrző haiti nemzeti rendőrség egyik tagja két figyelmeztető lövést adott le, hogy szétoszlasson egy fiatalokból álló csoportot.

Dühös tömegek gyűltek össze a város összeomlott épületeinél is, ponyvákat követelve, hogy ideiglenes menedékhelyeket hozzanak létre, amelyekre minden eddiginél nagyobb szükség volt, miután a Grace trópusi vihar hétfőn és kedden heves esőzéseket hozott.

A 2010-es földrengés haitiban szinte teljesen elpusztította a sűrűn lakott főváros, Port-au-Prince egy részét, 222 ezren haltak meg, és több mint egymillióan váltak hajléktalanná. Haiti még nem kászálódott ki a tizenegy évvel ezelőtti földrengésből, aztán jött a világjárvány is, július 7-én pedig meggyilkolták Jovenel Moise államfőt, ami teljes káoszba lökte az országot.

Recep Tayyip Erdogan török elnök szerda este egy televíziós interjúban közölte, hogy országa kész együttműködni az Afganisztánban újonnan hatalomra került tálib vezetéssel. Erdogan öt török televízió közös adásában, újságírók kérdéseire válaszolva hangsúlyozta, hogy jó és rossz napjaiban is a „testvéri” Afganisztán oldalán állnak, bárki is vezeti a dél-ázsiai országot. Hozzátette, hogy korábban is jelezték már, elismerhetik a tálib vezetést: „Ma is fenntartjuk ezen álláspontunkat”. Erdogan egyúttal „józannak” és „bölcsnek” nevezte a tálib vezetők napokban tett nyilatkozatait.

A török elnök jelezte, hogy a hétvégéig Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Angela Merkel német kancellárral is egyeztet Afganisztán ügyében. Az Afganisztánból fenyegető migrációs hullámmal kapcsolatban pedig azt mondta, hogy a teljes török-iráni határon épülő betonfalból az Agri és Igdir tartományokat érintő szakaszok már elkészültek.

A radikális iszlamista tálibok augusztus 15-én harc nélkül vonultak be Kabulba, és pár óra alatt átvették az afgán főváros felett az irányítást. Nem sokkal korábban Asraf Gáni afgán elnök külföldre menekült, a kormány pedig összeomlott. A nyugati országok a kabuli repülőtéren keresztül menekítik ki az állampolgáraikat és a diplomáciai képviseleteik személyzetét. (MTI)

Egy önkéntes tűzoltókat foglalkoztató szervezet a Monash Egyetem és amerikai intézmények kutatóival együtt végzett egy kutatást, ami mind az átlagos tűzveszély, mind a szélsőségesen tűzveszélyes napok számának növekedését vetítette előre az egész államban.

A tanulmány 12 modellt alkalmazott a tűzveszély előrejelzésére Victoria államban az évszázad végéig. Ezek az üvegházhatású gázok kibocsátásának közepestől a nagy mértékűig tartó forgatókönyveit veszik figyelembe. Sarah Harris, a Victoria állambeli tűzoltószervezet (CFA) kutatás-fejlesztési vezetője és a tanulmány egyik társszerzője szerint az előrejelzések az eső és a relatív páratartalom jövőbeli csökkenésére utalnak, különösen tavasszal és kora nyáron: „Hosszabb bozóttüzes szezonra és összességében több kiemelkedően tűzveszélyes napra számíthatunk.”

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) augusztus elején tette közzé hatodik átfogó jelentését, amelyben megállapította, hogy 1950 óta meghosszabbodott Ausztráliában a bozóttüzek szezonja.

A CFA modellje alapján a legrosszabb forgatókönyv szerint – ha az üvegházhatású gázok kibocsátása ebben az évszázadban tovább nő – a tűzveszélyességi index pontszámai 10 és 20 százalék között emelkednek Victoria államban, a legnagyobb változás pedig az állam északnyugati részén várható. Ha a magas károsanyag-kibocsátási forgatókönyv valósul meg, a kutatók előrejelzése szerint a különösen tűzveszélyes napok száma akár 200 százalékkal is növekedhet Victoria állam öt területén. Az állam délkeleti részén fekvő Bairnsdale-ben a nagyon magas vagy ennél is magasabb kockázatú tűzveszélyes napok száma az előrejelzések szerint 2100-ra megháromszorozódik, és évi nyolc napra emelkedik. A Victoria északnyugati részén található Walpeupban pedig az előrejelzés alapján ez a szám évi 60-ról 100-ra nő.

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatóinak egy másik tanulmánya közben felhívta a figyelmet a súlyos tűzesetek fokozott kockázatára a vidéki települések közelében található, fakitermelésre szánt erdőkben. A délkelet-ausztráliai tűzvészek súlyosságát vizsgáló kutatás szerzői hangsúlyozták, hogy fontolóra kell venni a települések közelében található idősebb erdők fenntartását. (MTI)

A kormány nem csupán elvonásokkal és újabb adókkal sújtja az ellenzéki vezetésű fővárosi önkormányzatot, de még a közösségi közlekedés kötelező ellátására biztosított normatívát sem fizeti ki, írja a Népszava, hozzátéve, hogy korábban erre nem volt példa, Tarlós István főpolgármestersége idején időben megkapta a pénzt a város.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes elmondása szerint a 12 milliárdos célzott támogatás benne van a 2021-es és a 2022-es költségvetési törvényben is, a kormány tehát azzal, hogy nem fizet, nem hajtja végre az Országgyűlés által elfogadott törvényt. Így a fővárosi önkormányzat kénytelen megelőlegezni ezt az összeget, miközben a járvány miatt a saját, illetve a cégeinek a bevételei is csökkentek.

A városvezetés már arra is gondolt, hogy ezt a pénzt is megspórolná rajtuk a Fidesz-kormány. Egyelőre ugyanis a normatíva kifizetéséhez szükséges támogatási szerződés tervezetét sem küldték meg az önkormányzatnak, márpedig ebben kellene megjelölni a fizetés ütemezését is. A főpolgármester-helyettes több levelet is írt az ügyben a felelős Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM), de állítása szerint válaszra sem méltatták, ahogy a Népszavának sem reagáltak az ügyben.

Eddig azt hitték, a cickányra hasonlító ezüstfejű antechinus (Antechinus argentus) teljesen kihalt a 2019-20-ban pusztító bozóttüzek miatt, de a queenslandi Bulburin Nemzeti Parkban most felfedezték az erszényes pár egyedét.

A Queenslandi Műszaki Egyetem kutatója, Andrew Baker beszámolója szerint a felégett és épen maradt területeken összesen 21 példányt találtak a különleges fajból, aminek jellegzetessége, hogy hím példányai a rendkívül intenzív párzási időszak végére bele is halnak a jelentős mértékű stresszbe.

A párzási időszak két hétig tart, a hímek utána rögtön elpusztulnak, a nőstények viszont akár három párzási időszakot is megélnek. Baker magyarázata szerint a hímeknél a túl nagy herék miatti magas tesztoszteronszint megakadályozza a kortizol stresszhormon blokkolását: a szaporodási időszakban túlcsordul bennük a kortizol, ami végül megmérgezi őket.

Viszont bármennyire is örülnek most annak, hogy mégsem halt ki ez az állat, Baker szerint a klímaváltozás okozta súlyos aszályok és az így kialakuló bozóttüzek miatt a faj továbbra is veszélyben van. Emellett a nem őshonos ragadozók, például a macskák és más állatok, szarvasmarhák, lovak és vaddisznók is veszélyeztetik életüket és élőhelyüket. (MTI)

Sydneyben már nyolcadik hete tart a kijárási korlátozás, amit a hadsereg és a rendőrség segítségével próbálnak betartatni az ausztrál városban. Gladys Berejiklian új-dél-walesi miniszterelnök hétfőn közölte, hogy az elmúlt 24 órában heten haltak meg a városban koronavírusban. Ez eddig a legmagasabb napi halálozási szám. Az államban egy nap alatt 478 új fertőzöttet regisztráltak, ami szintén a legnagyobb napi adat a járvány kezdete óta.

Ausztráliában július 11-éig több mint három hónapon át nem volt halálos áldozat, azóta azonban 55-en haltak meg. A járványnak összesen 966 halálos áldozata volt eddig.

Nemcsak Sydneyben, de Melbourne-ben, Canberrában és Darwinban is szigorú kijárási korlátozások vannak, ennek ellenére mindenütt nő a fertőzésszám. Ausztráliában a 16 év feletti lakosságnak csak a 26 százaléka van teljesen beoltva.

(MTI)

Mindezt pedig arra alapozza, hogy az Egyesült Államokban egyelőre nem mutatták be a Minamata című, új filmjét. A színész most a Sunday Timesnak adott interjút, amiben „a médiamatematika abszurditásának” nevezte, hogy kiesett Hollywood kegyeiből. Hogy utóbbi alatt pontosan mit ért, nem sikerült kifejtenie, csak annyit tett hozzá, hogy a film témájául szolgáló betegség sokakat érint, ahogy „a filmek is sokakat érintenek meg”, Hollywood pedig az egész filmet bojkottálja „egyetlen ember, egyetlen színész egy kellemetlen és zűrös helyzete” miatt.

A Minamatában Depp egy amerikai fotóriportert alakít, aki a film szerint a japán tengerparti közösségekben segít feltárni a higanymérgezés tragikus hatásait a hetvenes években.

Miután Deppet a volt felesége, Amber Heard családon belüli erőszakkal vádolta, majd a színész 2020 novemberében vesztett egy újság ellen indított rágalmazási ügyben, miután a lap feleségverőnek nevezte, az MGM eltolta a Minamata bemutatóját az eredetileg tervezett februári időpontról, a Warner Bros. pedig megkérte a színészt, hogy távozzon a Legendás állatok-filmekből.

Miközben Depp amiatt panaszkodik, hogy Hollywood kirekeszti őt, két rangos nemzetközi filmfesztivál, a Karlovy Vary-i Filmfesztivál és a San Sebastian filmfesztivál is életműdíjjal jutalmazná őt, annak ellenére is, hogy ezt elítéli a spanyol filmesek egy csoportja és egy nőket támogató szervezet is, akik szerint „sértő”, hogy a színészt életműdíjjal jutalmazzák. (Variety)

„Ez a vírus eddig már annyi meglepetést okozott, hogy nem lehet tudni, miképp alakul a jövő, mi lesz itt az iskolakezdéskor. Az a helyzet, hogy ez egy exponenciális görbe, egy-két hét alatt kialakulhat a katasztrófahelyzet, de reméljük, hogy ez nem történik meg” – mondta a Pénzcentrumnak Duda Ernő virológus, aki hozzátette, hogy szerinte nem volt rossz döntés, hogy az iskolásokat szeptember első napjaiban oltják csak, „de előnyösebb lett volna, ha ezt korábban teszik meg”, mondjuk a nyári táborokban.

Duda szerint „a társadalmon belül is a középiskolások és az egyetemista korúak azok, akik leginkább tudják terjeszteni a fertőzést”, mert egy középiskolás egy hét alatt annyi emberrel találkozik, amennyivel egy nyugdíjas egy év alatt sem.

Arról is beszélt, hogy a maszkviselést az órákon nem tenné kötelezővé, „mert a vírus cseppfertőzéssel terjed, ha valaki ül a helyén, és csendben van, az nagy valószínűséggel nem terjeszti a betegséget”, inkább azt javasolja, tartsanak minden ablakot nyitva az iskolákban, hogy járjon a levegő.

„Amikor kiszabadulnak a gyerekek az óráról, harsány ordítással kommunikálnak egymással, ekkor történik a legtöbb fertőzés. Gondolom, mindannyian vissza tudunk emlékezni, milyen hangzavar van egy iskolában a szünetben: márpedig minél hangosabban beszél valaki, annál magasabb a fertőzés esélye” – mondta Duda, aki szerint ezért is veszélyesek a focimeccsek és más sportesemények, ahol „mindenki torkaszakadtából ordít”.

Duda Ernő szerint az „átlagpopuláció” ne rohanjon harmadik oltásért, az most azoknak fontos, akik „Sinopharmot kaptak és 60 éven felüliek”. Szerinte a kínai vakcinával oltott időseket nemcsak egyszer, de kétszer is újra kellene oltani, mert „már bizonyított, hogy egy jelentős részüknek semmiféle védettség nem alakult ki”.

A virológus úgy fogalmazott, „elkerülhetetlennek” érzi a negyedik hullámot, mert „az ország harmada nem oltatta be magát, ez a delta-variáns pedig legalább kétszer-háromszor olyan fertőző, mint az a vírus, ami tavaly volt forgalomban”. Emiatt úgy látja, „megvan az esély arra, hogy ugyanakkora hullám következzen be, mint a második, vagy a harmadik volt”.

A koronavírus elleni védőoltás harmadik adagját keddtől kaphatják meg Szerbiában azok, akik gyenge immunválaszt adtak a vakcina első két adagjára, jelentette be Darija Kisic Tepavcevic szociálisügyi miniszter, a koronavírus-járvány kezelésével megbízott válságstáb tagja. Először csak a legveszélyeztetettebbek, a későbbiekben viszont bárki felveheti az oltás harmadik adagját. Szerbiában Magyarországhoz hasonlóan oltottak Szputnyikkal és Sinopharmmal is.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában hétfőre 817-tel 732 044-re, Koszovóban 1096-tal 115 921-re, Észak-Macedóniában 805-tel 162 182-re, Montenegróban 446-tal 106 196-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 172-vel 207 468-ra növekedett.

A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában néggyel 7167-re, Észak-Macedóniában tízzel 5551-re, Montenegróban pedig kettővel 1644-re növekedett. Koszovóban és Bosznia-Hercegovinában az elmúlt napon nem volt halálos áldozata a kórnak, így a halottak száma 2282, illetve 9745 maradt. (MTI)

Hétfőn tetőzik a hőség, a napi középhőmérséklet sok helyen 26, 27, délen pedig 28, 29 fok felett alakul, emiatt néhány megyére a legmagasabb fokú figyelmeztetést is kiadta az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Az országos előrejelzés szerint a csúcsértékek 30 és 39 fok között alakulnak, a Fertő-tó térségében és az északi határnál lesznek az alacsonyabb, a Dél-Alföldön a magasabb értékek. A tartós hőség miatt Müller Cecília szombattól hétfő éjfélig rendelte el másodfokú intézkedését, a hőségriasztást.

Hétfőn este északnyugat felől viharos széllel érkezik a hidegfront. Eső azonban csak keddre virradó éjszaka valószínű. Zivatarveszély és felhőszakadás miatt adtak ki figyelmeztetést Budapestre, Pest, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megyére. (MTI)

„Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy a romák integrációjával számos szakember és politikus foglalkozik, a romaügyet nemzeti ügynek tartjuk”

– mondta Sztojka Attila, frissen kinevezett romaügyi kormánybiztos, aki a Népszavának adott interjújában arról is beszélt, szerinte a Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta a romapolitika alkalmas keretet nyújt a „nemzetstabilitás” megteremtéséhez, és a romák illetve nem romák viszonyára a „békés együttélés” a jellemző.

A felvetésre, hogy kutatások szerint Magyarországon igen erős a cigányellenesség, a Népszava szerint Sztojka a fejét rázta, szerinte „a mindennapokban a jószomszédi viszony érvényesül, egy-egy konfliktusból nem szabad általánosítani. A magyar mindig is békés, nyugodt, befogadó nép volt”.

Utóbbiakat arra alapozza, hogy óraadóként óvodapedagógusokat, tanítószakosokat és szociálpedagógusokat tanít a Pázmányon, ahol első alkalommal mindig megkérdezi, kinek mi jut eszébe a cigányokról, és állítása szerint régebben többségben voltak a negatív sztereotípiák, de öt-hat éve főleg pozitív fogalmakat – érték, zene, művészet, tánc, vidámság – sorolnak a megkérdezettek.

Sztojka fontosnak érezte megjegyezni, hogy „a maga részéről amúgy legszívesebben nem az adatoknak, hanem a saját szemének hisz”, mert mindenfelé azt látja, hogy a romák dolgoznak, az országban pedig nem állás-, hanem munkaerőhiány van.

A háborúnak vége Afganisztánban, az uralom típusa és a rendszer formája hamarosan tisztázódik – ezt Mohammed Naim, a tálibok politikai irodájának szóvivője nyilatkozta vasárnap az al-Dzsazírának, hozzátéve, hogy szervezete gondoskodik az állampolgárok és a diplomáciai képviseletek biztonságáról, illetve hogy békét akarnak.

„Készek vagyunk párbeszédet folytatni minden afgánnal, és garantálni fogjuk számukra a szükséges védelmet. (...) Elértük, amire vágytunk, vagyis országunk szabadságát és népünk függetlenségét. Nem engedjük, hogy bárki arra használja a földjeinket, hogy bárkit célba vegyen, és nem akarunk ártani másoknak” – mondta Naim, aki szerint szervezete nem fog beavatkozni mások ügyeibe, és cserébe nem engedi, hogy beavatkozzanak az ő ügyeikbe.

A tálib fegyveresek vasárnap vonultak be az afgán fővárosba, Kabulba. Közben Asraf Gáni elnök elhagyta az országot, a tálibok pedig elfoglalták az elnöki palotát és a főváros valamennyi területét ellenőrzésük alá vonták.

Ezek után levonták az amerikai zászlót az Egyesült Államok kabuli nagykövetségéről, az alkalmazottak a washingtoni külügyminisztérium közleménye szerint a Hamid Karzai repülőtéren, egy táborban várják a kimenekítést. A NATO mintegy 6000 katonát küldött, hogy segítsenek az evakuálásban. A jelentések szerint ők őrzik a repülőtér környékét is, miközben Kabul más városrészeiből lövésekről és összecsapásokról érkeznek hírek.

A Stars and Stripes című amerikai katonai lap információi szerint a kabuli amerikai nagykövetségről távozó diplomatáknak nemcsak a titkos iratokat, hanem az amerikai zászlókat is meg kellett semmisíteniük, hogy azokat ne lehessen propagandacélokra használni. A lap úgy tudja, a nagykövetség néhány alkalmazottját nem figyelmeztették előre az evakuálásról, emiatt a képviseleten hagyták néhány holmijukat.

A legtöbb nagy légitársaság, például a United Airlines, a British Airways és a Virgin Atlantic is közölte, átirányították járataikat, és leállították az afgán légtér használatát, emiatt sok járat most Pakisztán és Irán fölött repül. Az Emirates pedig további értesítésig teljesen felfüggesztette a Kabulba közlekedő járatait. A kabuli kereskedelmi járatok is érintettek.

A kabuli reptéren kaotikus a helyzet, hiányos a személyzet a becsekkolásnál és a biztonsági ellenőrzésnél is. A külföldi országok elsősorban a saját diplomatáikat és állampolgáraikat próbálják kimenekíteni az országból, de az Egyesült Államok közölte, felgyorsítják a nekik dolgozó afgánok – például fordítók – kimenekítését is.

Eközben több mint 60 ország (köztük az Egyesült Államok, Ausztrália, az Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Kanada, Katar, a Koreai Köztársaság, Németország, és Olaszország) közös nyilatkozatot adott ki, amelyben azt írják, a repülőtereknek és a határátkelőknek nyitva kell maradniuk, engedélyezni kell az afgánoknak és más nemzetek állampolgárainak a távozását: „Az afgán nép megérdemli, hogy biztonságban és méltóságban éljen. Mi a nemzetközi közösségben készen állunk arra, hogy segítsük őket.” (MTI/BBC/Guardian)

„Ki ne szeretne szóhoz jutni ebben a döntő, fontos következményekkel járó pillanatban? Ki ne szeretne egy esélyt, hogy segítsen eldönteni, merre tartson a hazánk? A kanadaiaknak dönteniük kell a koronavírus elleni küzdelem befejezéséről, és az ország újjáépítéséről”

– mondta Justin Trudeau, kanadai miniszterelnök, miután bejelentette, hogy előrehozott választásokat tartanak, és 2023 októbere helyett idén szeptember 20-án lesz a választás.

Egyes hírek szerint Trudeau most a sikeresnek tartott járványkezelést kihasználva nyerné vissza pártja többségét a kanadai parlamentben. 2019-ben a Liberális Párt elveszítette korábbi többségét, miután a választásokon csak 157 mandátumot kaptak a 338-ból. A többség megszerzéséhez minimálisan 170 mandátumot kell megszerezni a kanadai parlamentben. A választások megindításához a kanadai miniszterelnöknek a parlament feloszlatására irányuló kérelmet kell benyújtania Mary Simon főkormányzóhoz, aki II. Erzsébet brit királynőt képviseli az országban.

„Olyan döntéseket fogunk hozni, amelyek nemcsak az elkövetkező hónapokra, hanem az elkövetkező évtizedekre is hatással lesznek. A kanadaiak megérdemlik, hogy beleszóljanak ezekbe a döntésekbe, és pontosan ezt a lehetőséget fogjuk megadni nekik” – mondta Trudeau.

Politikai elemzők szerint a miniszterelnök már nem olyan népszerű, mint korábban volt, de kormánya járványkezelését széles körben sikerként értékelték. Kanada ma már elegendő vakcinával rendelkezik ahhoz, hogy akár minden állampolgárát beoltsák. A jogosult kanadaiak több mint 71 százaléka a koronavírus elleni védettséghez szükséges összes oltását megkapta. Ezenkívül a kormány több milliárd dollárt fordított a gazdasági szereplők támogatására. (MTI)

Kemenesi Gábor virológus szerda esti Facebook-posztjában egy Izraelből származó adatsorral mutatta meg, hogy miért érdemes a hatvan év felettieknek felvenniük a harmadik oltást is.

Kemenesi az oltatlanok, a kétszer, illetve a háromszor oltottak statisztikáit hasonlította össze a delta variáns terjedése alatt Izraelben, ahol már hónapokkal azelőtt beoltották az időseket a Pfizer vakcinájával.

„Vakcina nélkül rossz a helyzet (legnagyobb esély a fertőzésre), két dózissal látványosan jobb, és ami a lényeg – a harmadik dózis látványosan csökkenti a delta variánssal való fertőzés esélyét, még a két vakcinadózishoz képest is”

– írja Kemenesi, hozzátéve, hogy ez „mindenképpen egyértelmű bizonyíték arra, hogy van értelme ráoltatni”. Bejegyzését azzal zárta: „Harmadik oltásra fel, mert a delta-hullám minden eddigi jel szerint érkezik!”

A lengyel parlament elfogadta a médiatörvény módosításáról szóló javaslatot: 228 képviselő mellette, 216 ellene szavazott, 10 pedig tartózkodott. Ezzel ellehetetleníthetik a legnagyobb független tévét, az amerikai hátterű TVN24-t.

A lengyel parlamentben szerda délután ültek össze, hogy szavazzanak a médiatörvény-módosításról, Władysław Kosiniak-Kamysz azonban azt kérte a parlamenttől, hogy halasszák el az ülést szeptember 2-ára, emiatt végül a módosítás helyett az ülés elnapolásáról szavaztak. Másfél órával később azonban egy nyilvánvaló házszabálysértéssel megismételték a szavazást az elnapolásról, amit másodszorra már elutasítottak, így végül folytatták az ülést, és szerda este mégis szavaztak a módosító indítványról.

A médiatörvény tervezett módosítása Lengyelországban széles körű tiltakozást és kormányválságot okozott, Morawiecki kormányfő pedig kirúgta a kormányból a saját helyettesét, Jaroslaw Gowint, aki korábban azt nyilatkozta, a törvénymódosítás „nyilvánvalóan sérti a sajtószabadság elvét”.

A törvénymódosítás szerdai szavazása előtt a kormánykoalícióból kivált Gowin azt mondta: „Minden képviselőtársam – ma és a korábbi napokban – politikai szempontból nagyon vonzó »üzleti ajánlatot« kapott, ahogy én nevezném. (…) Ez nyilvánvalóan politikai korrupció.”

Az 55 éves Igor Redkin az orosz sajtónak kiküldött közleményében azt írta, miután megtudta, hogy egy medve ólálkodik a kamcsatkai Ozernovszkij szeméttelepén, rá akart ijeszteni az állatra, és elsütötte a fegyverét, később azonban kiderült, hogy egy helyi lakos ugyanebben az időben és helyen súlyosan megsebesült.

A 30 éves férfi, akit Redkin eltalált, később meghalt a kórházban, az ügyben a múlt héten indítottak büntetőeljárást.

Redkin több nagyvállalat társtulajdonosa a Kamcsatka félszigeten, és az ország milliomosainak egyike. A történtek óta kilépett Putyin pártjából, közleményében pedig úgy fogalmazott, „kész elfogadni a bíróság által kiszabott büntetést”.

Az orosz sajtó információi szerint a nyomozás ideje alatt házi őrizetben tartják. (BBC)

Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) egy új tanulmányra hivatkozva közölte, hogy miután nincsenek arra utaló jelek, hogy a koronavírus elleni oltás növelné a vetélés kockázatát, engedélyezték a terhes nők oltását mindhárom, az Egyesült Államokban használatos vakcinával (Pfizer, Moderna és Janssen).

A CDC korábban nem javasolta a terhes nőknek az oltást, az eddigi ajánlások szerint rájuk, illetve kezelőorvosukra volt bízva, hogy oltatnak-e. Az új ajánlás szerint azonban érdemes beadatni terhesen a koronavírus elleni oltást, mivel a terhesség növelheti a koronavírus okozta súlyos megbetegedés kockázatát, a covid pedig a koraszülés kockázatát.

Az Egyesült Államokban így eddig a terhesek mindössze 23 százaléka kapta meg legalább az első oltását.

A CDC ajánlása szerint minden 12 éven felülinek érdemes beoltatnia magát, beleértve a terheseket, azokat, akik tervezik a teherbe esést és azokat is, akik még szoptatnak. (Reuters)

Az Ausztrál Olimpiai Bizottság (AOC) úgy fogalmazott, „miközben más országok a sportolóik visszatérést ünneplik, addig mi kegyetlen bánásmódnak tesszük ki a mieinket”, mivel a Tokióból hazatérő ausztrál sportolókra 28 nap karantén vár, vagyis kétszer annyi, mint ameddig egy alap karantén tart.

Az AOC hozzátette, a sportolókat „azért büntetik, mert büszkén és kitűnően képviselték hazájukat az olimpián”, és azért sem értik a hosszú elzárást, mert az olimpikonok mind be vannak oltva, Tokióban pedig egy szigorúan ellenőrzött buborékban éltek, ahol naponta tesztelték őket.

Az AOC kérelmét, hogy az olimpikonok mentesülhessenek a karantén alól, elutasította a kormány, mondván, hogy nagy a kockázata a delta-variáns terjedésének.

Az olimpiai csapat 16 tagja már elkezdte a karantént Sydney-ben. (BBC)

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) most az állampolgárok személyiségét és jogait sértő szervezet létrehozásával vádolta meg a bebörtönzött Alekszej Navalnijt. A nyomozók szerint az ellenzéki politikus által vezetett korrupcióellenes szervezet „törvényszegésre buzdított”: az SZK közleménye szerint Navalnij Leonyid Volkovval, Ivan Zsdanovval és másokkal „annak tudatában szólított fel a tervezett tüntetésekre az interneten, hogy tisztában volt azok jogsértő mivoltával”, mert a járványügyi korlátozások idején, a hatóságokkal való egyeztetés nélkül szervezték őket. Elítéltetése esetén Navalnijra 200 ezer rubelig (jelenlegi árfolyamon mintegy 816 ezer forintig) terjedő bírságot vagy három évig terjedő szabadságkorlátozást, szabadságvesztést, illetve kényszermunkát szabhatnak ki.

Alekszej Navalnij jelenleg két és fél éves szabadságvesztését tölti a Vlagyimir megyei Pokrovban. Az úgynevezett Yves Rocher-ügyben gazdasági bűncselekmény miatt kiszabott, de felfüggesztett szabadságvesztését azért kell leülnie, mert a FSZIN (orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat) szerint sorozatosan megsértette a feltételes szabadlábra helyezés előírásait.

Az SZK kedden büntetőeljárást indított a Litvániába menekült Volkov és Zsdanov ellen azon a címen, hogy anyagi támogatást gyűjtenek a szélsőségesnek és idegen ügynöknek minősített FBK és a Navalnij Törzsei elnevezésű mozgalom számára. (MTI)

Már legalább hatvanöt ember vesztette életét az Algériát sújtó erdőtüzekben, a lángokat több helyen továbbra sem sikerült megfékezni. A tájékoztatás szerint a hadsereg egységei is részt vesznek a tűzoltásban a hegyvidéki Kabília régióban. A halálos áldozatok között huszonnyolc katona is van, tucatnyian pedig válságos állapotban vannak.

Kabíliában sok a nehezen megközelíthető falu, forróság idején gyakori a vízhiány. Számos épület leégett, sok helyi menekülni kényszerült. Ajmán Benabderrahmán algériai kormányfő azt mondta, gyújtogatókra gyanakszanak, és a nemzetközi közösséghez fordult segítségért. Abdel-Madzsid Tebbun elnök pedig háromnapos nemzeti gyászt hirdetett, és elrendelte, hogy a teljes államigazgatás a tűzoltásra összpontosítson.

A nagy hőség miatt a Földközi-tenger térségében több országban is erdőtüzek pusztítanak, Algérián kívül Törökországban és Görögországban is. Eközben az Algériával szomszédos Tunéziában kedden hőmérsékleti rekordok dőltek meg: Tuniszban 48 fokot mértek. (MTI)

20:30 - Frissítés:

A lengyel parlamentben másfél órával az első után – nyilvánvaló házszabálysértéssel – megismételték a szavazást az elnapolásról, másodszorra azonban elutasították a kérelmet, így végül folytatták az ülést, vagyis feltehetően még szerda este megszavazzák a törvénymódosítást, ami ellehetetleníti a TVN24-et.

Egyelőre megakadt a lengyel médiatörvény módosítása, aminek a célja a legnagyobb független tévé, az amerikai hátterű TVN24 ellehetetlenítése.

Addig még simán ment, hogy a kormánytöbbség a kulturális bizottságban lesöpörte az ellenzéki módosító indítványokat, így a lengyel parlament elé került a médiatörvény „lex TVN”-ként emlegetett, külföldi részesedésű médiának odaítélt működési engedélyekről szóló módosítása.

Aztán kiderült, hogy a kormányválságot kirobbantó törvény elfogadása mégsem megy simán a legnagyobb kormánypártnak, a Jog és Igazságosságnak (PiS).

A lengyel parlamentben szerda délután ültek össze, hogy szavazzanak a médiatörvény-módosításról. Władysław Kosiniak-Kamysz azonban azt kérte a parlamenttől, hogy halasszák el az ülést szeptember 2-ára, emiatt végül a módosítás helyett az ülés elnapolásáról szavaztak, 229 képviselő szavazott mellette, 227 pedig ellene. Ami rögtön bizonyította, hogyan gyengült meg a törvényhozásban a PiS által vezetett kormánykoalíció.

Tüntetés és szakadás

A médiatörvény tervezett módosítása ugyanis Lengyelországban széles körű tiltakozást és kormányválságot okozott.

Mindez odáig mélyült, hogy Morawiecki kormányfő kirúgta a kormányból a saját helyettesét, a gazdaságfejlesztési minisztert, Jaroslaw Gowint, az Egyetértés párt alapító elnökét. Gowin korábban azt nyilatkozta, hogy a törvénymódosítás „nyilvánvalóan sérti a sajtószabadság elvét”.

Gowin leváltása miatt az Egyetértés választmánya úgy döntött, hogy a párt kilép a kormánykoalícióból: a párt képviselői elhagyják a kormánytábor frakcióját az alsóházban, és saját parlamenti csoportot alapítanak.

Az Egyetértésnek 12 képviselője van a 460 fős szejmben, és ha mind távoznak, a Jog és Igazságosság (PiS) által irányított kormánykoalíció a megmaradt 220 mandátummal formálisan elveszíti a többségét. De Piotr Müller kormányszóvivő azt mondta: az Egyetértésben és más, kormánytáboron kívüli képviselők között akadnak most is olyanok, akiknek a támogatása biztosítja a többséget.

A Gazeta tudósítása szerint a törvénymódosítás szerdai szavazása előtt a kormánykoalícióból kivált Egyetértés vezetője, Jarosław Gowin azt mondta: „Minden képviselőtársam – ma és a korábbi napokban – politikai szempontból nagyon vonzó »üzleti ajánlatot« kapott, ahogy én nevezném. (…) Ez nyilvánvalóan politikai korrupció.”

Gowin a miniszterelnökkel a gazdaságfejlesztési program miatt is összekülönbözött. Azt mondta, bejelentették, hogy az Egyesült Jobboldal kormánykoalíció nem emel adót, de a kormányfő adótörvénye drasztikus adóemelést jelent a cégeknek és minden vállalkozó szellemű embernek, a középosztálynak is – írja az Euronews.

Többségének fenntartásához a PiS-nek más pártok képviselőire – főleg szélsőjobboldaliakra – kell támaszkodnia. A kormánykoalíció eddig három pártból állt: a PiS és az Egyetértés mellett a Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter által vezetett, szélsőjobboldali Szolidáris Lengyelországból, de a PiS parlamenti frakciójában ülnek az Egyetértésből nemrég kivált Republikánus Párt tagjai is. A PiS június közepén megegyezett a Lengyel Megállapodás támogatásáról a volt elnökjelölt, Pawel Kukiz rockénekes által irányított kisebb ellenzéki tömörüléssel. Ez az egyezség és egy-két független képviselő szavazata elvileg biztosíthatja a PiS többségét egyes szavazásokon.

Magyarország lesz-e Lengyelországból?

A szavazás a 2023-as választásra készülő Jarosław Kaczyński hatalmának próbatételévé vált. A törvény csak a legutóbbi lépés a lengyel kormánypárt elnökének kampányában, amivel Magyarország mintájára Lengyelországot jobboldali egypárti állammá alakítaná – írja az EUObserver, felidézve, hogy a PiS a 2015-ös kormányra kerülése óta hadakozik az EU-val a bírói függetlenség, a médiaszabadság, a nők és a melegek jogait illetően.

(A bírói függetlenségről azt írtuk, hogy Kaczyński, az ország legbefolyásosabb politikusa azt mondta, a fegyelmi tanácsot a jelenlegi formájában megszüntetik. Hogy ez mit jelent, még nem világos, de az eddigi nagyon kemény lengyel álláspont felpuhult: az EU-s és a lengyel jogrendszer végső összefeszülésekor, a pénzbüntetés közvetlen fenyegetettsége idején Varsó időt akart nyerni, és egy gesztust tett a kompromisszum felé.)

A kormányválság megerősítheti Donald Tuskot, a jobbközép Polgári Platform elnökét, az EU-párti ellenzék vezetőjét.

Az Európai Néppárt elnöki posztját betöltő Tusk azt mondta Gowin kirúgásáról, hogy ami történt, annak meg kellett történnie, és valami groteszk véget ért.

Károly herceg és Diana hercegné 1981-ben házasodtak össze, az esküvőre készített 23 torta közül az egyikből kivágott szeletet pedig most, negyven évvel később vásárolta meg valaki 1850 fontért, vagyis több mint 770 ezer forintért.

A vásárlóról csak annyit tudni, hogy online vett részt az aukción és Leedsből licitált.

A torta az elmúlt negyven évet nem a fagyasztóban, hanem fóliába csavarva töltötte egy süteményes dobozban. Az nem derült ki, hogy mennyire volt penészes, mindenesetre 2008-ban került először egy gyűjtőhöz, aki most bocsátotta ismét árverésre.

A negyvenéves süti leütési árát eredetileg egyébként 300-500 font közé becsülték. (BBC/MTI)

Az utóbbi hetekben több helyen is oltópontokat rongáltak meg Franciaországban, náci jelképeket festettek több épületre, népirtásnak minősítve a koronavírus elleni immunizációs kampányt. A horogkeresztek mellé a „kollaboráns”, „náci” és „népirtás” feliratokat is felfestették. Ezeket a járványügyi korlátozások ellen szervezett tüntetéseken is többen felírták a transzparensükre.

A Loire völgyében fekvő Neuillé-Pont-Pierre-ben a múlt hónap végén Dávid-csillagokat festettek fel egy oltópont falaira, a francia Baszkföldön fekvő Urrugne-ban nemrég felgyújtottak egy sátorban berendezett ideiglenes oltópontot, a kelet-franciaországi Audincourt-ban pedig elvágták egy oltópont áramellátását, veszélybe sodorva így az oltóanyagok hűtését.

Az utóbbi időben hetente legalább egy hasonló esetről érkezik jelentés, és egyre több a támadás, amióta bejelentették a kötelező védettségi igazolvány bevezetését. (MTI)

Egy családon belüli erőszakkal foglalkozó szervezet két nagy európai filmfesztivált is kritizált, amiért úgy döntöttek, közelgő díjátadóikon kiemelt díjakat adnak Johnny Deppnek.

A színészt a Karlovy Vary-i Filmfesztiválon, illetve a San Sebastian filmfesztiválon is életműdíjjal jutalmazzák.

A cseh filmfesztivál „sokoldalú művésznek” és „a kortárs filmművészet ikonjának” nevezte Deppet, akit „eddigi karrierje és maradandó öröksége” miatt díjaznak, a San Sebastian filmfesztiválon pedig „kiemelkedő életpályája elismeréseként” adnak neki életműdíjat. A színészt „a kortárs filmművészet egyik legtehetségesebb és legsokoldalúbb” színészének nevezték. A Solace Women's Aid szervezet azonban „félrevezetőnek” és „sértőnek” nevezte, hogy Depp életműdíjakat kap.

Depp 2020 novemberében vesztett egy újság ellen indított rágalmazási ügyben, miután a lap feleségverőnek nevezte. Ez a per is része volt Depp és exfelesége, Amber Heard különösen csúnyára sikerült válásának és évek óta folyó persorozatának, amelyben egymást oda-vissza vádolják bántalmazással és/vagy rágalmazással. Szintén novemberben lépett ki Depp a Legendás állatok-filmekből, miután a Warner Bros. megkérte rá, hogy távozzon. (BBC)

A Veresegyházi medveotthon hírlevélben számolt be arról, hogy a medvék érdekében a továbbiakban nem lehet mézzel etetni az állatokat, írja a szeretlekmagyarország.hu.

„Az újranyitást követően több látogatói jelzés és a szakemberekkel történő egyeztetés után megszüntettük a medvék mézzel történő etetését. Sajnos a járvány előtt a medvék a látogatóktól nagy mennyiségben fogyasztották a mézeket, amitől több medvénél úgynevezett cukorsokk alakult ki”

– áll a közleményben, amiben hozzáteszik, hogy a több hónapos látogatóstoppal normalizálódott az állatok állapota, emiatt a jövőben a medvéknek csak gyümölcsöt lehet adni, amit helyben vehetnek meg a látogatók.

Frissítés:

A cikk korábbi verziójából lemaradt az a fontos adalék, hogy a mézzel etetés korábban sem a látogatók ötlete volt, helyben vehették meg a mézet, amihez a medveotthon üzemeltetői külön kitettek a kerítések mellé hatalmas fakanalakat is, hogy tömni lehessen vele az állatokat.

Az ukrán oktatási ombudsman közölte szerdán, hogy jogellenes azon pedagógusok munkától való eltiltása, akik nem oltatták be magukat koronavírus ellen. Mindezt azután jelezte, hogy az ukrán kormány bejelentette, szeptembertől csak azokban az intézményekben kezdődhet meg a tanítás a megszokott módon, ahol a pedagógusok legalább 80 százaléka be van oltva.

Eközben hangsúlyozzák, hogy a védőoltás felvétele mindenki számára önkéntes, de a tanárok felé külön felhívást intéztek, miszerint az oltással nemcsak magukat védik meg a súlyos megbetegedéstől, de a velük együtt dolgozókat és a diákokat is. Az ukrán oktatási miniszter adatai szerint országos átlagban eddig a pedagógusok 35 százaléka oltatta be magát.

Közben a súlyosbodó járványhelyzetre hivatkozva az ukrán kormány október 1-jéig meghosszabbította az augusztus végével lejáró országos karantént. Denisz Smihal miniszterelnök a szerdai kormányülésen úgy fogalmazott, a járványhelyzet „teljes mértékben ellenőrzött", de szakértők szerint már emelkedik a súlyos betegek száma és a kórházak is egyre jobban leterheltek.

Viktor Ljasko egészségügyi miniszter szerint a koronavírus új hulláma még nem érte el Ukrajnát, de arra kérte a lakosságot, oltassanak és tartsák be a szabályokat, vagyis viseljenek maszkot, fertőtlenítsenek és tartsanak távolságot.

A delta variáns már Ukrajnában is terjed, leginkább a nyugati országrészben Kárpátalján, Voliny, Ternopil, Ivano-Frankivszk és Lviv megyékben, délen Odessza megyében, valamint a fővárosban, Kijevben.

Ukrajnában keddre 1122-vel nőtt az azonosított fertőzöttek száma, az elhunytaké pedig 25-tel. A 42 millió lakosú országban az oltási kampány februári kezdete óta több mint 4 millióan kapták meg valamely védőoltás első, 2,5 millióan pedig a második dózisát is. (MTI)

„Nem sokkal azután, hogy előbújtam, egy meleg férfi egyenesen és nyíltan kimondta, hogy vér tapad a kezemhez, amire csak annyit tudtam reagálni, hogy nem merek a kezemre nézni. Vezetőként arra tanítottak, hogy elismerjem a veszteséget, de magyarázzam ki, ne vegyek róla tudomást. Utálom, hogy ezt tettem. Sokan vagyunk olyanok, akik nem leszünk öngyilkosok, de belülről felemésztjük magunkat, megtagadva azt, akinek Isten teremtett minket. Helytelen volt, amit tettem. Szörnyen helytelen.”

A fentieket Randy Thomas, az Exodus mozgalom egyik volt vezetője mondta 2021-ben, Kristine Stolakis Pray Away/Istennel a vágy ellen című, Netflixen most megjelent dokumentumfilmjében.

Az Exodust 1976-ban alapították. A mozgalom elhitte és elhitette, hogy a keresztény életmóddal, a vallás és a Biblia segítségével fel lehet hagyni az „LMBTQ-életmóddal”, és azok, akik korábban a saját nemükhöz vonzódtak és melegként éltek, a jövőben önmegtartóztatással heteroszexuálisként élhetnek. A mozgalom vezető arcai közt nagy számmal voltak exmelegek, akik maguk is elhitték, hogy élhetnek „meleg gondolatok” nélkül.

Michael Bussee a mozgalom alapítójaként az elsők közt jött rá, hogy amit tesznek, az nincs rendben, ő 1979-ben hagyta ott az Exodust. A magát sokáig szintén exmelegnek tartó Randy Thomas a végéig kitartott, a mozgalom egyik leghíresebb arca, John Paulk pedig annak ellenére volt a mozgalom tagja még évekig, hogy lefotózták őt egy melegbárban, ami miatt nyilvánosan kellett magyarázkodnia. A kilencvenes években Paulk volt az exmeleg-mozgalom fő bizonyítéka arra, hogy a reparatív terápia működőképes. A mozgalom egyfajta karizmatikus vezetőjeként magazinok címlapjain és talkshow-kban szerepelt feleségével együtt, aki hozzá hasonlóan korábban melegként élt. Évekig turnéztak az országban azt bizonygatva, hogy ha valaki „közelebb kerül Istenhez”, az segít neki megszabadulni a „beteg és bűnös vágyaitól”.

„Egy percig sem voltam őszinte életemben. Hazugságot hazugság követett” – mondta Paulk, akit aztán a mozgalomból kirúgtak, felesége pedig elvált tőle. Ma már egy férfival él együtt.

„Az emberek félelmeire építettünk”

A mozgalom tagja és vezető arca lett később Yvette Cantu is, aki előzőleg hat évig élt – ahogy akkoriban ő fogalmazott – „gyakorló leszbikusként”. Az ő segítségével mutatja be a film, milyen hatással volt a mozgalom a politikára és fordítva:

„Minden erőnkkel azon voltunk, hogy minél többet tegyünk Bush elnöksége alatt az LMBTQ-jogok ellehetetlenítéséért, lehetőleg örökre. Az élet idealizált változatát népszerűsítettük, a melegházasság pedig egzisztenciális fenyegetésnek tűnt a szervezetünk tagjai számára kitűzött, idealizált célokra nézve. Látták, hogy a közvélemény szerint egészséges és jó dolog egybekelni azzal, akihez igazán vonzódsz és akit szeretsz. Harcolnunk kellett ezzel az üzenettel.”

Egészen hasonló kommunikációt alkalmaztak, mint a gyerekvédelminek nevezett pedofiltörvényt homofób módosítókkal teletűzdelt törvényt elfogadtató magyar kormány. Összemosták a homoszexualitást a pedofíliával, de még a vérfertőző kapcsolatokkal is, kihagyva egy lényeges részt, a konszenzust: „Oké, most engedélyeznétek két nőnek és két férfinak, de hová fog ez fajulni?”

„Az emberek félelmeire építettünk. Arra, hogy mi az, amivel végképp rájuk ijeszthetnénk, ha bizonytalanok a kérdésben. Mert sokan ingadoztak. Vegyes érzéseik voltak egyik vagy másik oldallal kapcsolatban: »Mit számít, hogyan hat ez majd rám?« »Majd én megmondom, hogyan!«”

– magyarázta Cantu az Exodus akkori működését, ami végül a Prop 8 néven ismert 8. javaslathoz, egy olyan alkotmánymódosításhoz vezetett, ami megtiltotta az azonos neműek házasságát. (2015-ben végül az amerikai legfelső bíróság döntése értelmében az azonos neműek házassága az egész Egyesült Államokban legális lett, azóta az azonos neműek alapvető joga, hogy házasodjanak.)

Cantu elmondása szerint a Prop 8 után súlyos szorongása és folyamatos pánikrohamai voltak, csak később jött rá egy pszichológus segítségével, hogy ezek poszttraumás tünetek voltak: „Lassan a helyükre kerültek a kirakós darabjai. A saját nememhez való vonzódásom is. Sosem múlt el. Azelőtt kizárólag tettek alapján határoztam meg a változást. Aztán belegondoltam, hogy tényleg elmúlt? Nem. Csak változtattam azon, hogy milyen kapcsolatom volt az emberekkel, és kerültem bizonyos dolgokat”.

Halálos és pusztító mozgalom

Az Exodushoz hasonló mozgalmak abból indultak ki, hogy az emberek minden esetben valami gyerekkori trauma vagy abúzus miatt lesznek melegek. Julie Rodgers azonban, aki azután került a szintén melegek szexuális orientációjának megváltoztatásával foglalkozó Living Hope-hoz, hogy 16 évesen comingoutolt az anyjának, nem tapasztalt hasonlót, emiatt Ricky Chelette, a Living Hope vezetője elintézte a dolgot annyival, hogy biztos „nem emlékszik rá”. Rodgersnek elmondása szerint boldog gyerekkora volt, vallásos családban nevelkedett, és szeretett volna megfelelni az elvárásoknak. A Living Hope tagjaként viszont súlyosan depressziós lett, és öngyújtóval felhevített fémdarabokkal égette magát.

„Nem tudtam, mitől vagyok besokallva, miért vagyok szomorú. Mindig is szörnyetegnek éreztem magam. »Mi baj van velem? Nem vagyok normális, hogy megégetem és bántom a saját testem.« Ilyeneket gondoltam, mert nem ismertem fel, hogy az engem körülvevő rendszer és közeg miatt gyűlölöm magam. Mert továbbra is hittem benne, hogy Isten segít romlatlan és tiszta életet élni.”

Azután jött rá, hogy nem tudja tovább csinálni és nem akar része lenni a „mérgező” mozgalomnak – aminek időközben vezető arca lett –, hogy tartottak egy közös beszélgetést olyan fiatalokkal, akik már kiléptek a mozgalomból, és elmondták, hogyan tette tönkre az életüket a keresztény csoport, ami elhitette velük, hogy rosszak, és ha helyesen cselekednek, boldog heteró emberekké válhatnak.

"Ironikus, de azért veszítettem el a lelkem, mert próbáltam helyesen cselekedni. Nem azért mert helytelenül cselekedtem. Elveszett a lelkem, mert helyesen cselekedtem" – mondta egy korabeli felvétel szerint ezen a beszélgetésen az egyik résztvevő, egy másik pedig arról beszélt sírva, hogy nem hajlandó tovább hallgatni, mert „vannak fiatalok, akik megölik magukat, amiért folyamatosan azt sulykolják beléjük, hogy nem elég jók, hogy nem gyönyörűek úgy, ahogy vannak”.

Miután az Exodus akkori vezetője, Randy Thomas látta a beszélgetést, úgy fogalmazott, ráébredt, „hogy az Exodus halálos és pusztító”. „Többé nem tudtuk kimagyarázni, nem tudtuk letagadni. Az Exodus nem hirdethette tovább a változás eszméjét, mert hazugság volt."

Amíg létezik homofóbia, mindig lesznek hasonló szervezetek

Csak az Egyesült Államokban körülbelül 700 ezer ember esett át az Exoduséhoz hasonló konverziós terápia valamilyen formáján az elmúlt évtizedekben. Az Exodus mozgalom 2013-ban megszűnt, miután a vezetők többsége felismerte, hogy amit tettek, azzal valójában ártottak az embereknek, és bár az orvostudomány is veszélyes áltudománynak tartja a konverziós terápiákat – húsz amerikai államban be is tiltották –, azok továbbra is elterjedtek a konzervatív keresztény közösségekben. Egy amerikai felmérés szerint az olyan LMBTQ-fiatalok körében, akik részt vettek konverziós terápián, több mint kétszer gyakrabban fordult elő öngyilkossági kísérlet.

Bármennyire is arra számítottak a megszűnő mozgalom korábbi vezetői, hogy beismerésük után elhalnak ezek a terápiák, nem ez történt. Az Exodus megszűnése után sok vezető úgy döntött, máshol folytatja, több, ma is aktív mozgalom létezik, köztük a filmben is szereplő Freedom March/Szabadság Menete, amit Jeffrey McCall alapított, aki korábban transzneműként élt, most pedig azt hirdeti, hogy Jézus segítségével megváltoztatható a szexuális orientáció. Elmondása szerint csak részleteiben alkalmazzák azokat a sémákat, amiket az Exodus és az ahhoz hasonló mozgalmak alkalmaztak. Szerinte azért mások, mert nem konferenciákat tartanak, hanem az utcán gyűlnek össze. Épp emiatt a Freedom March első ránézésre inkább valami magából kifordult Pride-nak tűnik az ott megjelenő szivárványos logókkal, a sokszínű emberekkel és zenével, miközben olyan üzenetek hangzanak el a színpadról, mint hogy „mi urunk Jézus, te meg tudsz szabadítani minket”, illetve „atyám kérlek, egyesíts minket, akik győzedelmeskedtünk, azt akarjuk, hogy újra te vezesd Amerikát”.

Ezek a mozgalmak pedig továbbra is működni fognak, mert ahogy az Exodus egykori alapítója, Michael Bussee fogalmaz, „amíg létezik homofóbia, mindig lesznek az Exodushoz hasonló szervezetek”, mivel ezeket a mozgalmakat az a hiedelem tartja életben, hogy „melegnek lenni eredendően rendellenes dolog, amin változtatni kell”. A mozgalmak vezetői pedig követik meggyőződésüket, és azt teszik, ami szerintük mindenki javát szolgálja. Csak azt nem ismerik fel, hogy szerintük akkor lesz valaki „egészséges és normális”, ha mássá válik, ha megtagadja önmagát.

(Nagy kép: Pray Away/Netflix)

Egy nyolcéves hindu kisfiút tartanak őrizetben egy kelet-pakisztáni rendőrségen, miután a gyereket istenkáromlással vádolják: a vád szerint szándékosan vizelte le a szőnyeget egy muszlim vallási iskola (madrassza) könyvtárában. Pakisztánban az istenkáromlásért halálbüntetés is járhat.

A gyerek családja bujkál, a helyi hindu közösség pedig elhagyta otthonait, miután a múlt héten óvadék fejében szabadon engedték a fiút, és feldühödött muszlimok támadtak meg egy hindu templomot.

A Guardian úgy tudja egy családtagtól, hogy a fiúnak fogalma sincs arról, mi az az istenkáromlás, továbbra sem tudja, mivel vádolták meg és miért volt egy hétig börtönben. A család szerint az egész közösség fél, ezért is menekültek el.

Az, hogy gyereket vádolnak istenkáromlással, a Guardian szerint sokkolta a jogi szakértőket, szerintük példa nélküli az eset, ilyen fiatalon még senkit nem vádoltak hasonlóval Pakisztánban. Az országban egyébként az istenkáromlásra vonatozó törvényeket aránytalanul alkalmazzák a kisebbségek ellen (Pakisztánban a lakosság több mint 95 százaléka muszlim).

Nigériában idén januárban egy 13 éves fiú szabadulhatott egy évvel azután, hogy egy iszlám vallási bíróság elítélte, amiért egy barátjával vita közben szájára vette Istent. Végül egy világi fellebbviteli bíróságsemmisítette meg az ítéletet, mondván, hogy kiskorú gyerekről van szó.

1703-ban alapították, állítólag a világ legrégebbi, a mai napig megjelenő napilapja a Wiener Zeitung, ami több mint három évszázadot és több háborút illetve pénzügyi válságot túlélt. A Politico szerint azonban kérdéses, hogy túléli-e Sebastian Kurzot, ugyanis az osztrák kancellár és kormányának terve megfoszthatja a lapot a fő finanszírozási forrásától.

A Wiener Zeitung teljes egészében a kormány tulajdonában áll és évtizedek óta Ausztria „hivatalos közlönye”, annyira, hogy egy törvény szerint meg kell jelentetni benne a kormányzati álláshirdetéseket vagy a cégek pénzügyi eredményeit. Ezek adják a lap fő bevételét, a kormány azonban „a vállalati információk digitális terjesztését előíró uniós szabályokra” hivatkozva 2022 végére berekesztené a Wiener Zeitung pénzügyi forrását.

Ettől függetlenül Kurz is azt mondta, ragaszkodik ahhoz, hogy a Wiener Zeitung legalább a nevében fennmaradjon és a jövőben „a köztársaság digitális és átlátható faliújságja legyen”, de hozzátette, „nem a köztársaság feladata egy napilap működtetése és finanszírozása”.

A Wiener Zeitung 1857-ben került állami kézbe, amikor a Habsburg monarchia megtagadta a tulajdonosok kiadói engedélyének megújítását, miután nem tetszett nekik, hogy a lap támogatta az 1848-as forradalom liberális eszméit.

A fenti megállapításra a Publicus Intézet jutott a július végi közvélemény-kutatásából, írja a Népszava, hozzátéve, hogy ezek után már nem meglepő, hogy a megkérdezettek 42 százaléka szerint létező veszély, hogy az óvodákban és az iskolákban a többségitől eltérő szexuális irányultságot népszerűsítő propagandát folytatnak az LMBTQ-szervezetek.

A gyermekvédelminek mondott, valójában azonban homofób népszavazási kezdeményezésről az ellenzéki szavazók 90 százaléja, míg a kormánypártiaknak csak a 75 százaléka értesült. A Fidesz-szavazók 55 százaléka pedig úgy gondolja, a népszavazás tényleg a gyerekek védelméről szól. A fideszesek 78, az ellenzékiek 27 százaléka venne részt az erről szóló népszavazáson.

A felmérést a Népszava megbízásából készítették, kérdezték benne a Karácsony Gergely által benyújtott népszavazási kezdeményezésről is. A válaszadók 58 százaléka ellenzi a Fudan beruházást, és 77 százalék mondana nemet az autópályák üzemeltetésének magánkézbe adására is. Az autópályák koncesszióba adását a kormánypárti szavazók kétharmada is ellenzi.

A pártkülönbség egyedül az ingyenes tesztelés kérdésénél tűnik el, ezt az összes megkérdezett 82 százaléka szükségesnek tartja.

Fegyveresek egy célzott támadás során vasárnap Kabulban lelőtték Tufan Omárit, a Paktia Gagradio igazgatóját, aki egyben a független médiát támogató egyik jogvédő csoport munkatársa is volt. A szervezet vezetője, Mudzsíb Helvatgar azt mondta, azért vették célba Omarit, mert liberális volt és mert függetlenként végezte munkáját. Kabuli tisztségviselők a tálibokat tették felelőssé a gyilkosságért.

Hivatalos értesülések szerint szélsőséges csoportok a média legalább harminc munkatársát gyilkolták meg, sebesítették meg vagy ejtették túszul az idén Afganisztánban.

Az ország déli részén található Hilmend tartományban eközben tálib fegyveresek túszul ejtettek egy helyi újságírót, Nematulláh Hematot, akit a Laskargáhban található otthonából rabolták el vasárnap.

A tálibok egyik szóvivője azt mondta, nem tud sem a gyilkosságról, sem a túszul ejtett újságíróról.

Afgán hírszervezetek arra kérték Joe Biden amerikai elnököt és a washingtoni képviselőházat, biztosítsanak rendkívüli vízumot az afgán média munkatársainak és támogassák őket.

A tálibok a hétvégén elfoglaltak három várost Afganisztán északi részén és teljes gőzzel folytatják offenzívájukat az afgán kormány ellen, pénteken a tálib lázadók Kabulban agyonlőtték az afgán kormány sajtófőnökét, aki egyúttal Asraf Gáni afgán elnök szóvivője volt. Kedden Majdan Vardak tartomány Szájed Abad kerületének kormányzója is a tálib lázadók merényletének áldozata lett Kabulban.

A radikálisok kerületek és határátkelők tucatjait vonták uralmuk alá az elmúlt hónapokban. Májusban átfogó offenzívát indítottak az ellenállást alig tanúsító kormányerők ellen, kihasználva azt, hogy az amerikaiak vezette nemzetközi haderő megkezdte a kivonulást az országból. (MTI)

Nem indul jól a hét. Indonéziában kitört a Merapi tűzhányó, ami forró lávát, hamut és gázokat lövellt ki magából, emiatt a hegyen élőket arra kérték, hogy öt kilométeres sugarú körben ne közelítsék meg a krátert. A 2968 méter magas vulkán legutóbb 2010-ben végzett nagyobb pusztítást: akkor 347-en vesztették életüket, és 60 ezer embert kellett kitelepíteni.

Mindeközben a délnyugat-kínai Szecsuan tartományban a súlyos esőzések miatt tízezreket evakuáltak. Az árvíz földcsuszamlásokat okozott, az utakat elárasztotta a víz, körülbelül 80 ezer embernek kellett elhagynia otthonát.

Szibériában pedig az erdőtüzek füstje miatt tartóztattak fel repülőjáratokat: a jakutföldi tűz füstjét körülbelül ezer településén, de Hakaszföldön és Tuvában is lehetett érzeni, sőt a NASA műholdfelvételei szerint az erdőtüzek égéstermékei elérték az Északi-sarkot is, amire eddig nem volt példa.

Eközben Görögországban is változatlan intenzitással tombolnak az erdőtüzek, vasárnap pedig egy tűzoltó repülőgép is lezuhant a Jón-tengeri Zákinthosz szigeten, de a pilóta megmenekült. (MTI)

Egy férfi álnéven hozott létre egy profilt egy közösségi oldalon, és egy ott megismert nőnek „embereket és állatokat - szexuális cselekmény közben - ábrázoló fényképeket és videókat is küldött”, írja sajtóközleményében a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség.

Az ügyészség vádirata szerint a 33 éves férfi tavaly februárban küldte a fényképeket és videókat a nőnek, miután megtudta, hogy utóbbi szereti az állatokat. A közlemény szerint a felvételek között olyan is volt, „ahol kiskorú szerepelt együtt félreérthetetlen helyzetben egy állattal, a nemiséget súlyosan szemérmesértő nyíltsággal ábrázolva”.

A férfi gépén 117 gyermekpornográf felvételt találtak, hét és fél év is kiszabható vele szemben.

Bár a kormány Karácsony Gergellyel egy napon nyújtotta be népszavazási kérdéseit a Nemzeti Választási Bizottsághoz, a két voksolás lebonyolítása között akár egy év is eltelhet, annyira, hogy Karácsonyé akár 2023-ra is eltolható – írja a Népszava.

Mindez úgy történhet meg, hogy a „mezei” választó által benyújtott kérdéseket formai vizsgálatnak kell alávetni, míg a kormány által benyújtottat nem, így utóbbi még belefért a Nemzeti Választási Bizottság ülése előtti 5 napos „döntés-előkészítő” határidőbe, Karácsony kérdései viszont kicsúsztak belőle. A lapnak nyilatkozó László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint extrém esetben akár 2023 elejéig-tavaszáig is elhúzhatják a Karácsony Gergely által kezdeményezett népszavazás lebonyolítását. Kevés az esély arra, hogy a Karácsony által szorgalmazott ügyekben még a jövő évi választások előtt népszavazást írjanak ki.

László szerint az ellenzék csupán két ponton avatkozhat be a történésekbe: jogorvoslati kérelmet nyújthat be a választási bizottság július 30-i határozata ellen, vagyis az ellenzék megpróbálhatja lassítani a kormány népszavazását azzal, hogy megtámadja az NVB döntését, vagy a lehető legrövidebb idő alatt összegyűjtik a szükséges aláírásokat.