Mészáros Juli

A Philip Morris International (PMI) vezérigazgatója felszólította az Egyesült Királyság kormányát, hogy egy évtizeden belül tiltsák be a cigarettákat. Jacek Olczak úgy fogalmazott, cége „el tudja képzelni a világot cigaretta nélkül”, és „minél előbb megtörténik, annál jobb mindenkinek”.

Szerinte a cigarettákat hasonlóan kellene kezelni a benzines autókhoz, amelyek értékesítését Nagy-Britanniában az eddig tervezettnél tíz évvel előbb, már 2030-ban megtiltják.

A Philip Morris ezzel saját márkája, a Marlboro alatt is vágja a fát, ellenben jobban az előtérbe tolja egy másik termékét, az IQOS-t, ami nem égeti, hanem melegíti a dohányt, a reklámjuk szerint pedig füst és kátrány nélkül juttatja be a nikotint a szervezetbe. Olczak szerint ha a kormány tényleg a tiltás mellett döntene, és felajánlana a dohányosok számára „füstmentes alternatívákat”, azzal „mindörökre megoldanák a problémákat”.

Arról nem tett említést, hogy a PMI nemrég egymilliárd font értékben tett ajánlatot, hogy felvásárolják a Vecturát, egy asztmás inhalátorokat gyártó brit gyógyszeripari céget.

Az Egészségügyi Világszervezet felmérése szerint a dohányzás évente közel 8 millió ember halálát okozza. (Guardian)

Kaisz Szaíd tunéziai elnök vasárnap éjjel bejelentette, maga gyakorolja majd a végrehajtó hatalmat, és új kormányfőt fog kijelölni, ezért felfüggesztette a parlament működését és leváltotta a miniszterelnököt, miután az országban erőszakba torkolló tiltakozások voltak a gazdasági helyzet és a járványkezelés miatt.

„Sokakat megtévesztett a képmutatás, a hazugság, és a népet megfosztották jogaitól. Figyelmeztetek mindenkit, aki fegyvert akar fogni, hogy ha valaki csak egyetlen lövést is lead, arra a fegyveres erők is így fognak válaszolni” – mondta az elnök, aki azt is bejelentette, hogy egyben felfüggeszti az összes parlamenti képviselő mentelmi jogát is.

A bejelentés után Szaíd támogatói autókkal lepték el Tunisz utcáit, és dudálni kezdtek. A hőség és a kijárási korlátozások ellenére ezrek vonultak fel, a kormány távozását, a parlament feloszlatását és új választásokat követelve. A tiltakozók a parlament meghatározó ereje, az Újjászületés Mozgalom (En-Nahda) székházát is megrohamozták. A rendőrök könnygázt is bevetettek, és több embert őrizetbe vettek.

Az éjszaka folyamán katonai járművek zárták körül a parlament épületét, hajnalban pedig a katonák megakadályozták, hogy a parlament elnöke belépjen az épületbe. Rásid Gannúsi parlamenti elnök, az En-Nahda vezetője azzal vádolta meg Szaídot, hogy „puccsot hajt végre a forradalom és az alkotmány ellen”. A mérsékelt iszlamista politikus hétfő hajnalban felszólította az embereket, hogy vonuljanak az utcára, „mint 2011. január 14-én”, amikor kezdetét vette az arab tavasznak nevezett tüntetéshullám. A megmozdulások révén akkor sikerült elmozdítani hivatalából az országot több mint 20 éven át irányító Zejn el-Abidin ben Alit.

Az elnök intézkedéseit az alkotmány 80. cikkére hivatkozva jelentette be, ami azt mondja ki, hogy az ország biztonságát, függetlenségét vagy intézményeinek működését fenyegető közvetlen veszély esetén az elnök rendkívüli intézkedéseket hozhat, miután egyeztetett a kormányfővel és a parlament elnökével, és értesítette az alkotmánybíróság elnökét. Az alaptörvény értelmében ilyenkor a parlament folyamatosan ülésezik, és az elnök nem oszlathatja fel, továbbá a kormány ellen sem nyújtható be bizalmatlansági indítvány. (MTI)

Julia Haart az elmúlt közel tíz évben saját cipőmárkát hozott létre, dolgozott a La Perla kreatív igazgatójaként, jelenleg pedig az Elite World Group ügynökség vezérigazgatója és résztulajdonosa. Ezek így önmagukban is elég erősek, de Haart sztorija leginkább azért érdekes, mert tíz évvel ezelőtt még egy New York-i ultraortodox zsidó közösségben nevelte férjével közös négy gyerekét, parókával a fején.

A My Unorthodox Life címében és alapsztorijában is emlékeztet valamennyire a szintén Netflixen futott Unorthodox című minisorozatra, csak míg az egy erősen drámai történet volt, addig ez egy klasszik szórakoztató tartalom a valóságshow-k jól bejáratott elemeivel. A kilenc részes első évadot július közepén mutatták be, mintha számoltak volna azzal, hogy valamivel mindenképpen be kell tölteni a Kardashianok után keletkezett űrt. A Haart családjáról szóló reality viszonylag sok helyen rezonál a legcelebebb celebcsalád júniusban véget ért műsorával, csak itt Kim, Kylie, Kendall meg Kourtney helyett Batshevának, Shlomónak, Miriamnak és Aronnak hívják a gyerekeket, közülük pedig hárman anyjukkal ellentétben továbbra is ragaszkodnak a valláshoz. Egyikőjük annyira, hogy továbbra Monsey-ban, a haszidi zsidók egyik legnagyobb központjában él apjával.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Julia Haart (@juliahaart) által megosztott bejegyzés

A Kardashianokkal ellentétben itt azonban nem a gyerekek, hanem az anya az igazi főszereplő, Julia Haart, aki a parókát és a mindent takaró ruhákat, illetve exférje vezetéknevét eldobva most dekoltált felsőkben és rövidnadrágokban, új nevével mutat meg magából minél többet, és minden alkalommal el is mondja, mennyire fontos, hogy mindezt megteheti, hogy megvan minden szabadsága ahhoz, hogy úgy öltözzön fel, ahogyan csak szeretne. Amikor pedig nem erről, akkor a vibrátorokról beszél. Szinte nincs olyan epizód az első évadban, amikor nem kerül elő egy szexuális segédeszköz, amit vagy az egyik lányának, vagy épp egy olyan nőnek ajánlgat, aki hozzá hasonlóan épp próbál szabadulni az ortodox zsidó közösségből. Haart teljesen őszinte segítő szándékkal teszi mindezt, miközben el is mondja, mennyire fontos, hogy egy nő ezek használatával megismerheti a testét, és ha csak fél fokkal komolyabban venné magát a sorozat, ezek a részletek végül nem arra futnának ki, hogy Haart megmozdulásai miatt folyamatosan húzzák a szájukat a gyerekei.

Batsheva, a legidősebb lány 19 évesen, gyakorlatilag napokkal azelőtt ment férjhez a közösségen belül, amikor Haart úgy döntött, összepakol és lelép. Bár parókát már ő sem hord, ellenben visel rövidebb szoknyákat, továbbra is javarészt a gyerekkorában kapott tanítások szerint él, de annyira azért elengedte magát, hogy TikTokon influenszerkedjen a divatról az egymillió követőjének. Ő és férje, Binyamin 19 éves koruk óta házasok, azóta sem sikerült megegyezniük abban, hogy mikor vállaljanak gyereket, a legnagyobb problémájuk most inkább az, hogy Batsheva próbálja férjét megbékíteni azzl a gondolattal, hogy szoknya helyett néha nadrágot is felvenne.

Shlomo tinédzser volt, amikor anyja elhozta őt a közösségből, most jogi egyetemre készül, ő azonban látványosan nem szeret szerepelni, ellentétben húgával, Miriammal, aki anyjához hasonlóan már Monsey-ban is lázadt a szabályok ellen. Ő nemrég coming outolt biszexuálisként, a sorozatban gyakorlatilag minden második részben újabb barátnője vagy pasija van, és előszeretettel fogadja meg anyja tanácsait.

A tizennégy éves Aron, Haart legkisebb fia viszont továbbra is fekete kalapot visel, egy ultraortodox nyári tábor után pedig úgy tér vissza, hogy többet nem hajlandó tévét nézni vagy lányokkal szóba állni, attól pedig kifejezetten rosszul van, hogy anyja egy bár vallásos, de koedukált iskolába küldené. Emiatt a sorozatban a vibrátorokól, szexről vagy divatról szóló elmélkedések közé becsúszik néha pár aggódó gondolat is a fundamentalizmusról. Bár Haart sokszor hangsúlyozza, hogy neki csak a vallási fanatizmussal van baja, és az nem zavarja, hogy gyerekei többsége továbbra is vallásos életet él, valójában látszik, hogy örülne, ha hozzá és kisebbik lányához hasonlóan a többi gyereke is elutasítaná a zsidó vallást.

Haart története nyilván egyedi, ahogy a személyisége is, nem véletlen, hogy felépítették köré ezt a realityt, de akaratlanul is előjön az emberből pár rosszindulatú kérdés, hogy miért pont akkor készült el a sorozat, amikor Haart a memoárja kiadására készül, vagy amikor nagyobbik lánya próbálna az eddiginél is jobban befutni influenszerként.

A My Unorthodox Life-nak összességében ugyanaz a hibája, ami egyben jó is benne: a csomagolás. Jó, hogy szórakoztatóan kezel egy olyan szituációt, amit hajlamos mindenki drámaian feldolgozni, de ezzel el is kerül a hangsúly a lényegről, és csak arra tudunk figyelni, hogy ki milyen dizájner szettet húzott magára Haart, vagy milyen szép az a kastély, amit a párizsi divathét idejére bérelt ki magának a család. Mint minden realityben, a legtöbb konfliktus itt is megrendezettnek, a beszélgetések pedig begyakoroltnak tűnnek. Sokkal érdekesebb lenne látni, hogyan jutott el odáig Haart és exférje, a továbbra is Monsey-ban élő, ortodox Yosef Hendler, hogy a mai napig közösen, látványos egyetértésben, konfliktusok nélkül neveljék gyerekeiket. Igaz, akkor lekerülne a hangsúly Haart személyes brandjéről és arról, hogy milyen csodálatos hely az Elite modellügynökség.

(Nagy kép: Julia Haart/Instagram)

Semmi sem jelzi jobban az olimpia körüli katasztrofális állapotokat, mint az, hogy az esemény főszponzora, a Toyota napokkal a megnyitó előtt jelentette be, hogy kihátrálnak, és lemondanak minden megjelenést az olimpián.

A Toyota Japán legértékesebb vállalata, több millió dollárt költöttek arra is, hogy amerikaiak millióihoz jussanak el a Super Bowl félidejében vetített olimpiai karikás reklámjukkal. Miután azonban az elmúlt hónapokban egyre több közvéleménykutatás jutott arra, hogy a japán lakosság többsége ellenzi, sőt, egyáltalán nem tartaná meg az olimpiát, a Toyota eljutott odáig, hogy úgy érezték, ronthat a márka megítélésén, ha bármilyen formában is részt vesznek a világ legnagyobb sporteseményén.

A covid miatt egy évet csúsztatott olimpia megnyitóünnepségét július 23-án tartják, azonban a több mint 7 milliárd dollárból felhúzott vagy felújított stadionok és arénák a jelenlegi járványhelyzet miatt gyakorlatilag üresek lesznek a versenyek alatt. Egészen márciusig úgy volt, hogy csak külföldi nézőket nem engednek be, aztán addig módosítgattak a terveken a szervezők, hogy végül bejelentették, inkább teljesen lezárják a lelátókat.

A tokiói olimpia az eredeti költségvetés szerint közel 7 milliárd dollárba került volna, ez az összeg 2020-ra már 12,6 milliárd dollárra nőtt, aztán egy évvel halasztottak mindent, a költségvetés pedig további 22 százalékkal emelkedett az év végére, vagyis decemberben már 15,4 milliárdnál tartottak. A Wall Street Journal szerint a tokiói olimpia költségvetése jelenleg 20 milliárd dollárnál jár.

Mindenki veszít

Azzal, hogy az olimpiát gyakorlatilag a világ minden országában követik majd a tévén keresztül, nem nyer sokat a japán lakosság. A nézők nélkül megrendezendő eseménybe már most többen belebuktak, legalábbis a Wall Street Journalnak többen számoltak be arról, hogy már most mennyi pénzt veszítettek. Yoshiko Tobe például több millió dollárért újította fel a Tokió közelében található fogadóját, gyakorlatilag feleslegesen. A Japán egyik legnagyobb utazási irodáját működtető KNT-CT Holdings Co. pedig eredetileg utazási csomagokkal és túrákkal készült az olimpia idejére Japánba látogatóknak, csakhogy most jó darabig nem érkeznek még turisták az országba.

Abe Sindzó, Japán korábbi miniszterelnöke a 2012-es londoni olimpiát követően, egy évvel a 2011-es, húszezer halálos áldozatot követelő szökőár után azt mondta, egy olimpia megrendezése minden szempontból segítené az országot. 2019-re a legtöbb helyszín fel is épült, szinte biztos volt, hogy a legtöbb jegy el fog kelni, egyedül amiatt lehetett csak aggódni, hogy a nyáron ne legyen hőhullám. Aztán beütött a covid.

2020 márciusában döntöttek az olimpia halasztásáról, abban reménykedve, hogy 2021 nyarára a járvány véget ér, ez azonban a Delta-variáns terjedése miatt nem jött össze. Tokióban most, napokkal a megnyitó előtt is naponta több mint ezer új megbetegedést regisztrálnak, az ország lakosságának pedig még mindig csak 22 százaléka van teljesen beoltva.

Egyre több fertőzött

A japán vezetés mindenképpen meg akarta és meg akarja tartani az olimpiát, május végén a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezető tagja, Dick Pound úgy fogalmazott, hogy csak az armageddon állíthatja meg az olimpiai játékok megtartását. Szuga Josihide japán miniszterelnök is teljes magabiztossággal jelentette ki, hogy az óvintézkedéseknek köszönhetően biztosan meg tudják fékezni a járvány terjedését, illetve hogy az ország is profitálni fog abból, hogy az egész világ az olimpiát nézi majd a tévében bő két hétig. Egy a WSJ által idézett interjúban úgy fogalmazott, „visszalépni a legegyszerűbb és a legkönnyebb”, a kormány feladata pedig az, hogy „kezelje a kihívásokat”.

A járvány terjedésének sikeres megfékezése azonban nem feltétlenül jött össze. Az olimpia miatt több mint 50 ezer ember utazott Tokióba, a világjárvány kezdete óta ekkora eseményt ennyi ember részvételével még nem tartottak. Nem véletlen, hogy egyre több a fertőzött az olimpiai buborékban, és egyre több az olyan versenyző, akinek vissza kell lépnie a versenytől a pozitív covid-tesztje miatt. A sportolók, az edzők, a NOB tisztviselői és a sajtómunkások között is találtak már koronavírus-fertőzöttet az olimpiai faluban, ahova kizárólag egy sorozatnyi negatív teszt után lehet csak belépni. Emellett az olimpián résztvevőket távol tartják a helyi lakosoktól, azokat pedig, akik nem tartják be a szabályokat, kiutasítják az országból.

Ha újabb hullám jön, ennél is többet bukhatnak

Egy július 9. és 11. között végzett közvélemény-kutatás szerint a japánok közel kétharmada nincs meggyőződve arról, hogy meg kell tartani az olimpiát. Más közvélemény-kutatások eredményei szerint pedig soha nem látott mélyponton van a jelenlegi miniszterelnök támogatottsága, mindössze a lakosság egyharmada áll mellette.

A 2012-es londoni olimpia az Egyesült Királyság egyik legsikeresebb és legnépszerűbb sporteseménye volt, amin az is segített, hogy az olimpiából a parkokba és a belváros különböző pontjaira kihelyezett kivetítőkkel is közösségi élményt csináltak. Azzal, hogy Tokióban most nemcsak a stadionok, de az utcák is üresek lesznek, és a versenyek alatt a sportolóknak korábbi meccseken felvett szurkoló-hangokat játszanak majd be, a közösségi élmény is elmarad, és sokan attól tartanak, a sportolók is kevésbé lesznek motiváltak.

Bármennyire is nézők, és így jegybevételek nélkül rendezik meg ezt az olimpiát, ami már most is a sokszorosába kerül a tervezettnek, vannak, akik optimisták, és úgy gondolják, a későbbiekben megtérülhet ez a pénz. A Nomura Kutatóintézet egyik közgazdásza szerint bőven elképzelhető, hogy az olimpiát a tévén keresztül végigkövető külföldiek a járvány lecsengése után majd elutaznak Japánba, és akkor nem hiába újítottak fel egy rakás éttermet és szállodát. A WSJ szerint azonban aggasztóbb, hogy a gazdasági kockázatok mellett továbbra is ott van az egészségügyi kockázat, ami miatt a japánok többsége a mai napig az olimpia ellen van. Mert ha végül az olimpia megdobja az újabb megbetegedések számát, az még több kiadással járhat, vagyis az olimpiára fordított összegen felül is nagyobbat buknának.

(Nagy kép: Forgalomirányítók Tokióban az egyik stadion előtt, július 19-én - Fotó: Yasushi Kanno / Yomiuri / The Yomiuri Shimbun via AFP)

A 21 éves Tres Genco a hatóságok szerint 2019 illetve 2020 között egy írásában úgy fogalmazott, „gyűlöletből, féltékenységből és bosszúból” fog „lemészárolni” nőket. 2020 júniusában fogták el a hatóságok, ha bűnösnek találják, életfogytig tartó börtönbüntetést is kaphat. Tárgyalását július 23-án tartják.

Genco saját magát incelnek nevezi, ami az involuntarily celibate kifejezés rövidítése, és olyan embereket takar, akik nem saját akaratukból élnek cölibátusban, hanem egyszerűen csak nem fekszik le velük senki. A hatóságok szerint Genco tagja volt egy „főleg férfiakból álló online társaságnak, akik közösen gyűlölik a nőket”. Úgy tudni, Genco korábban egy narancslével megtöltött vízipisztollyal lőtt rá nőkre egy egyetemi lányszövetségben, hasonlóan Elliot Rodgerhez, aki ugyanezt tette, mielőtt 2014 májusában megölt hat embert, 14 másikat pedig megsebesített egy kaliforniai egyetemen.

A hatóságok jelentése szerint Genco 3000 ember megölését tervezte, illetve 2019 végén részt vett egy katonai kiképzésen is. Emellett online keresett rá ohiói egyetemi szövetségekre, beszerzett egy golyóálló mellényt, egy kapucnis pulcsit „bosszú” felirattal, illetve lőszereket. Online olyanokra is rákeresett, hogy „hogyan tervezzek meg egy lövöldözést”, illetve „mikortól számít kísérletnek egy bűncselekményre való felkészülés”. (Independent)

Ausztrália elegendő támogatást szerezhetett ahhoz, hogy az UNESCO világörökség bizottsága elhalassza a döntést, hogy veszélyeztetett világörökségi helyszínné minősítik-e a Nagy-korallzátonyt.

A testület elvileg pénteken dönt a javaslatról, Ausztrália azonban kiegészítést terjesztett elő, amit a világörökségi bizottság 21 tagja közül 12 támogat, pontosabban ellenzik, hogy veszélyeztetetté nyilvánítsák a korallzátonyt. A kiegészítő javaslat szerint inkább csak 2023-ban döntenének a kérdésről. Ausztrália mindent megtett azért, hogy megakadályozza a Nagy-korallzátony átsorolását a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára, mivel attól tart, hogy az gyengítheti a természeti csoda idegenforgalmi erejét.

Az utolsó pillanatban kezdtek lobbizni, hogy elkerüljék a világörökségi leminősítést: Párizsba küldték a környezetvédelmi minisztert, hogy találkozzon az UNESCO tisztviselőivel, a múlt héten pedig búvárkirándulást is szerveztek a zátonyra a legfontosabb nagyköveteknek.

A Nagy-korallzátony 1981 óta szerepel a világörökségi listán. Egyike annak a hét világörökségi helyszínnek, amely az ökológiai károk, a túlzott fejlesztés, a túlzott turizmus vagy a biztonsági problémák miatt kaphat veszélyeztetett státuszt. (CNN/MTI)

A beszédterapeuták szakszervezetének öt vezetőjét vették őrizetbe Hongkongban csütörtökön azzal a gyanúval, hogy lázító gyerekkönyvek kiadásával és terjesztésével akartak gyűlöletet és erőszakot szítani a kormányzat ellen.

Hongkongban őrizetbe vették a Hongkongi Beszédterapeuták Általános Szakszervezetének elnökét, elnökhelyettesét, titkárát, kincstárnokát és egyik bizottsági tagját, amiért kiadtak három, gyerekeknek szóló képeskönyvet, amelyekben a hongkongi kormányellenes tüntetéseken elkövetett „gonosztetteket” próbálták szépíteni. A South China Morning Post rendőrségi forrására hivatkozva azt írja, a könyvekben „azt a tizenkét szökevényt is dicsőítették”, akiket 2020-ban a kínai parti őrség fogott el, amikor megpróbált Tajvanra menekülni.

A szakszervezetet olyan gyerekkönyv-sorozat tette ismertté, amiben egy bárányok lakta falu küzd a betolakodó farkasok ellen. Az egyik könyvben szerepel egy történet egy bárányról, aki megpróbált elszökni az üldöztetés elől, de a farkasok falujában fogságba esett. Egy másik történet arról szól, hogy a bárányoknak maguknak kellett megvédeniük a falut azután, hogy a pásztor távozott. A szakszervezet mesemondó eseményeket is szervezett öt és nyolc év közötti gyerekeknek.

Azzal gyanúsítják őket, hogy „aljas és különösen gonosz” szándékkal terjesztettek tévhiteket és szítottak gyűlöletet. (MTI)

A Karib-tengeren végigsöprő, a korallok közt terjedő fertőzés a kutatások szerint a közelben közlekedő hajók szennyvizéhez és ballasztvizéhez köthető.

A fertőző betegséget, ami miatt a korallszövetek megkövesednek, először 2014-ben azonosították Floridában, azóta azonban máshol is felütötte a fejét. A tudósok ezért is, illetve amiatt is aggódnak, mert a fertőzés minden más korallbetegségnél gyorsabban terjed, és az arra fogékonyabb fajok között a pusztulás aránya is magasabb. 2018-ban Jamaikában, a Mexikói Karib-térségben és a Bahamákon is, azóta pedig további 18 országban azonosították ezt az új fertőzést.

A tudósok egyelőre nem tudták megállapítani, hogy a fertőzést vírus, baktérium vagy valamilyen vegyszer okozza, de a Frontiers in Marine Science folyóiratban megjelent egy szakértői vélemény, amely szerint a betegséghez köze lehet a hajók szennyvizének és ballasztvizének, ugyanis azoknál a zátonyoknál gyakoribb a betegség, amelyek közelében hajók is közlekednek.

A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet 2017-ben döntött arról, hogy a hajók még a kikötőbe érkezésük előtt, a parttól 200 tengeri mérföldre eresszék le a ballasztvizüket, hogy ne hozzanak be a kikötőkbe és a partszakaszokra halálos kórokozókat. (Guardian)

Oroszország jogsértések sorozata miatt bepanaszolta Ukrajnát az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB). A törvénytelen fogva tartás, a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása, a másként gondolkodók üldözése, az orosz ajkú lakosság hátrányos megkülönböztetése és a krími vízszolgáltatás blokádja miatt nyújtottak be „államközi panaszt”– írja az MTI. Ez az első ilyen jellegű panaszbeadvány, amellyel Oroszország fordult az EJEB-hez egy másik ország ellen.

Az orosz főügyészség tételesen és részletesen összeállított beadványában azzal vádolja Kijevet, hogy számos esetben megsértették az Európa Tanácsnak az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezményét. A felsorolt vádak a 2014 februárjában történt „erőszakos hatalomváltást” követő eseményeket érintik.

Hónapokkal korábban az ukrán kormány nyújtott be panaszt az Emberi Jogok Európai Bíróságán Oroszország ellen az ország részét képző Krími Autonóm Köztársaság orosz megszállása miatt. Beadványuk szerint Oroszország a katonai megszállással és a helyi önkormányzat támogatásával adminisztratív gyakorlattá tette az emberi jogok megsértését.

„A Pegasus kémszoftver alkalmazása városvezetőkkel szemben olyan antidemokratikus cselekedet, amely súlyos támadást jelent az önkormányzatiság és a szólásszabadság alkotmányos értékeivel szemben. Ezért a Szabad Városok polgármesterei mélyen elítélik ezt a nemtelen, minden korábbi határt átlépő tettet, szolidárisak Gémesi Györggyel és minden erejükkel kiállnak az önkormányzatok autonómiája mellett”

– írta Facebookon Karácsony Gergely, jelezve, hogy „a Szabad Városok polgármesterei válaszokat követelnek a kormánytól a lehallgatási ügyben a Pegasus-botrányban, és kiállnak a lehallgatás célpontjává tett Gémesi György polgármester mellett”.

A főpolgármester úgy fogalmaz, „elfogadhatatlannak, sőt, bűnnek” tartják, hogy „2021-ben, Európa közepén ilyen megfigyelési botrány megtörténhet”, és „a Fidesz, mint kormányzó párt pedig »nem tartja indokoltnak« a Nemzetbiztonsági bizottság összehívását”, emiatt azonnali válaszokat követelnek.

Latifa hercegnő telefonszáma is szerepel azon a listán, ami az izraeli Pegasus kémprogram célpontjait tartalmazza, írja a BBC. Latifa apja Mohammed bin Rashid al-Maktoum, a dubaji sejk. Az 50 ezer telefonszámot tartalmazó listán állítólag szerepel Haja Bint al-Husszein telefonszáma is, ő a sejk korábbi felesége.

Februárban szintén a BBC közölt egy videót a Dubajban bebörtönzött hercegnőről. A felvételek minden bizonnyal korábban készültek, valójában azóta sem tudni, hogy Latifa egyáltalán él-e, a videót a barátai hozták nyilvánosságra, hogy nyomást gyakoroljanak az Egyesült Arab Emírségekre és Dubaj sejkjére. Az ügyből nemzetközi botrány kerekedett, az ENSZ is Latifa hol- és hogylétéről követelt információt az Emírségektől.

Ahogy a Direkt36 és számos nemzetközi lap kiderítette, a Pegasus nevű izraeli megfigyelőszoftvernek magyar célpontjai is voltak, köztük az Orbán-kormány kritikusai és újságírók.

Jean Asselborn szerint az egész EU-ban népszavazást kellene tartani arról, van-e helye még Orbán Viktornak Európában, és meg van győződve arról, hogy a válasz egyértelmű „nem” volna – írja a Népszava a Spiegel cikkére hivatkozva.

A luxemburgi külügyminiszter szerint akkor egy csapásra befejeződnének a véget nem érő viták a magyar kormány elleni számtalan büntető eljárásról, beleértve azt, amelyik a 7-es paragrafus alapján elvezethet a magyar szavazati jog megvonásához. Hozzátette, hogy ilyen jogintézmény jelenleg nem létezik, de szerinte el kellene gondolkodni a bevezetésén.

Orbán Viktor szerdán jelentette be, hogy „gyermekvédelmi” népszavazást kezdeményez a kormány öt kérdésben, mert ahogy fogalmazott, „Brüsszel az elmúlt hetekben egyértelműen megtámadta Magyarországot a gyermekvédelmi törvény miatt”.

Ceng Ji-hszin, a kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság helyettes vezetője kedden közölte, hogy nem fogadják el az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által javasolt, a koronavírus eredetvizsgálatának második szakaszára vonatkozó tervet. Szerintük a munkaterv olyan elemeket tartalmaz, amelyek nem tartják tiszteletben a tudományt.

A WHO főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz július 15-én szólította fel Kínát, hogy biztosítsanak nagyobb fokú átláthatóságot a legelső koronavírus-fertőzöttekről szóló tájékoztatásokkal kapcsolatban. Hogy kivizsgálják a koronavírus eredetét, most ismét nemzetközi szakértőket küldenének Kínába. A WHO főigazgatója elismerte, hogy még mindig nem zárták ki annak a lehetőségét, hogy a vírus laboratóriumból szabadult el. Utóbbit Ceng Ji-hszin elutasítja, mondván, hogy a Vuhanban működő laboratóriumban nincsen emberekre közvetlenül átterjedni képes vírus.

A koronavírus eredetének vizsgálata miatt az év elején Kínába látogató nemzetközi misszió (tagjai között 17 nemzetközi és 17 kínai szakértővel) nem jutott konkrét következtetésre. A legvalószínűbbnek azt tartották, hogy a vírus feltehetően egy közvetítő faj révén terjedt át az emberre. Azt pedig, hogy a vírus laboratóriumból szabadult el, „nagyon valószínűtlennek” vélték. A WHO főigazgatója azonban nem tartotta elég alaposnak a március közepén ismertetett eredményeket, és további vizsgálatokat rendelt el az ügyben. (MTI)

Gázolás miatt nem jár a 2-es metró a Déli pályaudvar és a Deák Ferenc tér között.

A katasztrófavédelem közleménye szerint a metró a Batthyány téren gázolt el egy embert, akit a tűzoltók kiemeltek a szerelvény alól, és átadtak a mentőknek.

A BKK Info Facebooik-oldalán közölte, hogy az érintett szakaszon pótlóbusz közlekedik, amely nem érinti a Batthyány tér állomást. A Batthyány tér és a Margit híd budai hídfője között a H5-ös HÉV-vel, a 19-es és a 41-es villamossal, valamint a 109-es autóbusszal érdemes utazni. (MTI)

Az ügyészség a Mediapart francia oknyomozó portál két újságírójának panasza nyomán indít vizsgálatot, miután azt állítják, hogy telefonjukat megfigyelték a Pegasus izraeli fejlesztésű kémszoftverrel, írja az MTI.

A Mediapart a Twitteren azt állította, hogy a marokkói titkosszolgálat használta a kémszoftvert arra, hogy megfigyelje két újságírójának telefonos adatait. A marokkói kormány hivatalos közleményben utasította vissza a vádat, amit „alaptalan és hamis állításnak” nevezett. A párizsi ügyészség közleményében nem említette Marokkót, csak annyit közölt, hogy kiberkémkedéshez köthető potenciális bűncselekmények gyanúját vizsgálják. Várhatóan hasonló panaszt tesz a Le Canard Enchainé volt újságírója is, aki állítása szerint szintén a Pegasus egyik célpontja volt.

A hétvégén derült ki, hogy a Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel figyelhettek meg kormánykritikus magyar újságírókat, vállalkozókat és politikusokat is. A kormányzat részéről érdemi reakció egyelőre nem érkezett, Szijjártó Péter annyit mondott, nem tud ilyen adatgyűjtésről, Varga Judit igazságügyi miniszter pedig egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, „ne legyünk nevetségesek, ilyen eszközökre minden országnak szüksége van! Az egy illúzió, ha ebből bárkik bármilyen ügyet próbálnak csinálni”.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos éppen szabadságon van, azt mondta, ezért majd csak augusztus 3. után dönt egy esetleges vizsgálat megindításáról.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos éppen szabadságon van, ezért majd csak augusztus 3. után dönt egy esetleges vizsgálat megindításáról, írja a Magyar Hang.

„A mostani hírek titkos információgyűjtésre utalnak, ezt a szakszolgálat végezheti igazságügyi miniszteri vagy bírói engedély alapján”

– mondta a Magyar Hangnak Péterfalvi, hozzátéve, hogy ha indul vizsgálat, azt biztosan meg tudják majd állapítani, hogy kaptak-e a szakszolgálatok felhatalmazást. Korábban egyébként – 2016-2017 folyamán – a NAIH már végzett egy auditot a szakszolgálatok tevékenységével kapcsolatban, akkor azt vizsgálták meg, hogy általában megfelelően működnek-e.

A Magyar Hang kérdésére, hogy a helyzet súlyosságára való tekintettel nem lehetne-e augusztus 3. előtt dönteni a vizsgálat megindításáról, Péterfalvi nem tudott felelni.

A lengyelek eredetileg 23 úszót neveztek, de 17 fősre csökkent a sportági küldöttségük, miután az utolsó pillanatban kiderült, hogy hatan nem feleltek meg a vizes sportokat tömörítő szövetség, a FINA kvalifikációs szabályainak.

Pawel Slominski, a Lengyel Olimpiai Bizottság (PZP) elnöke bocsánatot kért, és azt mondta, „Ennek a helyzetnek nem szabadott volna előállnia. Teljesen érthető és jogos a versenyzők reakciója”.

A helyi média szerint a hat úszó Alicja Tchorz, Bartosz Piszczorowicz, Aleksandra Polanska, Mateusz Chowaniec, Dominika Kossakowska és Jan Holub. Tchorz, aki 2012-ban és 2016-ban is ott volt az olimpiai mezőnyben, közösségi oldalán azt írta: „Képzelje el mindenki, hogy öt évet áldoz az életéből azért, hogy rajthoz állhasson a világ legnagyobb sporteseményén. Aztán a végén jön a csalódás.”

A SwimSwam szakportál szerint több lengyel úszó aláírt egy nyílt levelet, amelyben a PZP elnökségének lemondását követelik. (MTI)

A Greenpeace Magyarország aktivistái egy Tiszta levegőt! feliratú molinót eresztettek le a budapesti Váralagút bejáratánál kedd reggel, hogy ezzel hívják fel a települési és országos szintű döntéshozók, különösképpen a kormány figyelmét arra, hogy sürgősen meg kell hozniuk a levegőtisztasági intézkedéseket.

A Greenpeace Magyarország közleménye szerint azt várják a választáson induló minden párttól, hogy hozza nyilvánosságra, kormányra kerülés esetén 2022-től mit tenne a légszennyezettség csökkentéséért.

Közleményükben azt írják, évente több mint 13 ezer magyar hal meg idő előtt az egészségtelen levegő miatt. Magyarország az egyik legszennyezettebb levegőjű tagállam az Unióban, a súlyos légszennyezettség miatt pedig februárban kimondta az Európai Bíróság, hogy Magyarország uniós jogot sértett azzal, hogy nem hozott megfelelő levegőtisztasági intézkedéseket a PM₁₀-szennyezettség csökkentése érdekében. Magyarország ellen a nitrogén-dioxid éves határértékének túllépése miatt is kötelezettségszegési eljárás van folyamatban, amelynek a vége hasonló ítélet lehet, mint a PM₁₀-szennyezettség esetében, amennyiben a kormány nem lép fel az NO₂-szennyezettség ellen sem.

„Elszomorító, hogy 2021-ben nem evidencia Magyarországon a szennyező, emberek millióinak egészségét leginkább károsító gépjárművek forgalmának korlátozása, sőt egyesek »autósüldözésként« bélyegzik meg az erre irányuló törekvéseket. Ráadásul egy ökológiai és klímaválság kellős közepén, amikor a szennyező járművek használatával a saját egészségünk mellett az éghajlatunkat is tönkretesszük” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace levegőtisztasági szakértője.

Az Európai Kézilabda Szövetség 1500 euróra büntette Bulgáriában a strandkézilabda Európa-bajnokságon a norvég csapatot, amiért annak tagjai „nem megfelelő ruházatban” álltak pályára. Mármint nem bikinialsó volt rajtuk, hanem rövidnadrág, amikor a spanyolokkal játszottak a bronzéremért.

A norvég kézilabda szövetség előre jelezte, hogy bármilyen bírságot hajlandóak fizetni a játékosok helyett, mivel már az Eb előtt kérvényezték, hogy a sportolóik játszhassanak rövidnadrágban, de közölték velük, hogy azért pénzbírság jár.

Kare Geir Lio, a szövetség vezetője elmondta, az, hogy ki milyen ruhában játszik, mindenki „szabad döntése kell, hogy legyen, szabványosított keretek között”, és a legfontosabb, hogy olyan ruhában legyenek a sportolók, amiben jól érzik magukat. A szabványok módosítására vonatkozó norvég indítványt a jövő hónapban vitatják meg. (BBC)

„Megvásárolta, illetve használta-e a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a Pegasus nevű megfigyelőprogramot? Adott-e engedélyt Varga Judit igazságügyminiszter vagy hivatali elődje, Gémesi György polgármesterrel, illetve Panyi Szabolcs, Szabó András vagy Dercsényi Dávid újságírókkal szemben titkos információgyűjtésre?”

– teszi fel a kérdéseket Facebook-oldalán Karácsony Gergely, aki hozzáteszi, szerinte ezekre igennel vagy nemmel lehet válaszolni, és „minden más nyilatkozat a kormányzat részéről egyenlő a beismeréssel”.

A hétvégén derült ki, hogy a Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel figyelhettek meg kormánykritikus magyar újságírókat, vállalkozókat és politikusokat. A kormányzat részéről érdemi reakció egyelőre nem érkezett, Szijjártó Péter annyit mondott, nem tud ilyen adatgyűjtésről, Varga Judit igazságügyi miniszter pedig egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, „ne legyünk nevetségesek, ilyen eszközökre minden országnak szüksége van! Az egy illúzió, ha ebből bárkik bármilyen ügyet próbálnak csinálni”.

Edward Snowden az ügyet az év sztorijának nevezte, és azt mondta, szerinte a magyar kormány válasza a legárulkodóbb a megfigyelési botrányban.

Egy férfi csütörtökön az M1-es autópályán, egy másik pedig vasárnap kora reggel az M3-as leállósávján tekert, írja közleményében a Magyar Közút, akik arra kérnek mindenkit, hogy „soha, semmilyen körülmények között ne kövessék ezeket a rossz példákat, amelyeket a KRESZ is egyértelműen tilt”. Hozzátették, hogy egyik esetben sem történt baleset.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Magyar Közút Nonprofit Zrt. (@magyarkozut) által megosztott bejegyzés

Két közterület-felügyelő állított meg egy autóst július 18-án délután Budapesten, a III. kerületben. Az autós nem volt hajlandó igazolni magát, majd elütötte az egyik közterület-felügyelőt. és közel 50 méteren keresztül az autó motorháztetőjén vitte magával, míg a férfi a földre esett. A közterület-felügyelőt a mentők könnyű sérülésekkel vitték kórházba.

A helyszínről elhajtó 22 éves férfi július 19-én délután önként feladta magát a rendőrségen, ahol kihallgatták és őrizetbe vették. (police.hu)

A tantestület és a szülők tiltakozása ellenére leváltanák a csepeli Széchenyi István Általános Iskola vezetőjét, a szaktárca „még jobb” jelöltre vár, írja a Népszava.

A cikk szerint az igazgatónő egyedüli pályázóként indult, és a tantestület, a diákok és a szülők bizalmát, támogatását is élvezi. A magyar-német tanítási nyelvű iskola szülői munkaközössége ezért petíciót indított, amelyben azt kérték a döntéshozóktól, hogy újabb öt évre a jelenlegi igazgatónőt nevezzék ki intézményvezetőnek. A petíciót elküldték Kásler Miklós emberi erőforrások miniszternek, Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak és a Dél-Pesti Tankerületi Központ igazgatójának, Tóth Jánosnak.

A Népszavának az Emberi Erőforrások Minisztériumától azt a választ adták, hogy a döntéskor „számos körülményt mérlegelnek”, és amikor az a döntés születik, hogy a pályázat eredménytelen, abban bíznak, hogy egy újabb pályázaton több jelölt közül, „még jobb intézményvezetőt választhatnak. Arra nem válaszoltak, hogy a jelenlegi igazgatóval mi a probléma.

Napokkal ezelőtt derült ki, hogy a szlalom kajak-kenuban visszaosztott kvótával rendelkező Schmid Julia visszalép az olimpiától a kötelezően előírt Covid-oltás miatt. Arról, hogy mi volt a pontos ok, Schmid a Blikknek beszélt, a kérdésre pedig, hogy oltásellenes, nemmel válaszolt: „Egy bécsi klinikán dolgozom állatorvosként, tisztában vagyok vele, mennyire fontos a vakcina.”

Elmondta, hogy viszonylag későn szerezte meg a kvótát, sok versenyen vett részt, és amikor már lett volna lehetősége oltatni, migrénes fejfájása volt, hányt és ágyhoz volt kötve.

„Mivel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem tette kötelezővé a vakcina beadását, és ekkor még a MOB-nál sem volt szó erről, július elején nyugodtan utaztam el Japánba edzőtáborozni. A terv az volt, hogy a tokiói játékok után beoltatom magam” – mondta Schmid, csak aztán július 9-én, két héttel a megnyitó előtt a MOB kötelezővé tette a vakcinát.

„Nem értettem ezt a döntést. Hét nappal a viadal előtt kaphattam volna meg az első adagot, amiről tudjuk jól, még nem biztosított volna semmilyen védettséget az olimpia idejére, Viszont, a mellékhatások veszélyeztethették volna a szereplésemet, én pedig ezt nem akartam kockáztatni.”

Az amerikaiak tűzijátékos ünnepe, július 4. előtt a Los Angeles-i rendőrség lefoglalt egy halom, veszélyesnek ítélt házi készítésű tűzijátékot, amit betettek a tűzszerészek kamionjának robbanásálló rekeszébe, hogy a helyszínen megsemmisítsék. Most derült ki, hogy a szakemberek elmérték a robbanóanyag súlyát, és a detonáció nem csak a rekeszt, de az egész kamiont szétszaggatta. A robbanásban több ház és környéken parkoló autó súlyosan megrongálódott. 17 ember, köztük négy rendőr megsérült.

A rendőrség közleménye szerint a robbanásálló rekesz tíz éves, és most használták a 42. alkalommal. A rendőrség bombaosztagának öt tagját felfüggesztették az ügy kivizsgálásának idejére.

A tűzijátékok miatt letartóztattak egy 26 éves férfit, akit egy 500 ezer dolláros óvadék megfizetése után már szabadon is engedtek. A tárgyalása októberben lesz. (Fox News)

Az amerikai Ben & Jerry's hétfőn bejelentette, hogy nem árulja tovább fagylaltjait a megszállt palesztin területeken Izraelben. Az elnevezés az 1967-ben Jordániától elhódított Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet, valamint a Gáza-övezetet fedi, melyek a nemzetközi jog szerint nem minősülnek Izrael részének.

A cég nem újítja meg a jövő év végén lejáró licencszerződését eddigi izraeli partnerével, amelynek két telephelye van, Javnében és Beér Tuviában, az állam 1948-as megalakulása óta folyamatosan Izraelhez tartozó részeken. Más úton folytatja majd termékeinek forgalmazását Izraelben.

„Úgy gondoljuk, hogy nem felel meg az értékeinknek, ha a Ben & Jerry's fagylaltjait a megszállt palesztin területeken értékesítik. Halljuk és megértjük rajongóink és üzleti partnereink erről velünk megosztott aggályait” – írta a cég Twitteren.

A fagylaltokat eddig terjesztő kereskedő elítélte, és az ország elleni bojkottnak nevezte a Ben & Jerry's döntését: „Felhívjuk az izraeli kormányt és a fogyasztókat, hogy ne álljanak Izrael bojkottja mellé. Ez az Unilever anyavállalat és a Ben & Jerry's példátlan lépése. A fagylaltok nem részei a politikának. Felszólítjuk az izraelieket, hogy továbbra is vásárolják az izraeli termékeket, amelyek több száz munkavállalót tartanak el az ország déli részén.”

Naftali Bennett miniszterelnök tévedésnek nevezte a döntést, és megígérte, hogy teljes erejéből harcolni fog ellene. „A Ben & Jerry's úgy döntött, Izrael-ellenes fagylaltnak minősíti magát. Ez erkölcsi hiba, és hiszek benne, hogy üzleti hibának is fog bizonyulni.”

„Szégyenteljes kapituláció az antiszemitizmus, a BDS (A bojkott, tőkekivonás, szankciók nevű, Izraellel szembeni nemzetközi mozgalom) és minden előtt, ami rossz az izraeli- és zsidóellenes közbeszédben” – ezt már Jaír Lapid külügyminiszter mondta, aki megígérte, hogy fellép a BDS elleni törvényekkel bíró, több mint harminc amerikai szövetségi államnál.

A ciszjordániai településeken élő, nagyjából félmillió izraelit képviselő Jesa tanács ellenbojkottot hirdetett, és felszólította az izraelieket, hogy ezen a nyáron csakis helyi fagylaltmárkákat vegyenek. (MTI)

Szíriai ellenzéki fegyveres csoportok szerint a támadások célpontjai a damaszkuszi vezetéssel szövetséges iráni Forradalmi Gárda támaszpontjai és egy fegyvergyára voltak. A dubaji székhelyű al-Hadasz tévécsatorna viszont Iránhoz köthető síita milíciák fegyverraktárairól tett említést. Az al-Hadasz szerint a milícia veszteségeket szenvedett, de pontos adatokat nem közölt.

Izrael a 2011 óta tartó szíriai polgárháború kezdete óta hajt végre katonai műveleteket az országban, elsősorban a kormányerők és az Irán támogatását élvező síita szövetségeseik ellen, az idén pedig fokozta az offenzívákat. Izrael fenyegetésként tekint ezekre a milicistákra, különösen azokra, akik a határának másik oldalán, a megszállt Golán-fennsík közelében tartózkodnak. Nyugati hírszerzési források szerint Izrael „árnyékháborút” folytat Szíriában az iráni befolyás gyengítése érdekében.

Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimje sosem ismerte el nyilvánosan, hogy az országban iráni erők állomásoznak, csak iráni katonai tanácsadók jelenlétéről tett említést. (MTI)

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a V4-ek külügyminiszteri találkozóján sajtótájékoztatót tartott Komáromban, ahol a lehallgatási botránnyal kapcsolatban mondta:

„Erről a vélelmezett adatgyűjtésről semmilyen tudomással nem rendelkezem.”

Hozzátette, hogy megkérdezte a felügyelete alá tartozó Információs Hivatalt, akik tájékoztatást adtak arról, hogy „semmifajta együttműködést ebben az ügyben nem folytattak sem az izraeli, sem más titkosszolgálatokkal”, a „szóban forgó technikai eszközt, nevezzük szoftvernek” pedig nem használja az Információs Hivatal, és „arra vonatkozólag semmifajta megállapodást nem kötött”.

A kérdésre, hogy bár az az általa felügyelt szolgálat nem végzett ilyen adatgyűjtést, más szerv végzett-e, és hogy kinek állhat érdekében megfigyelni és hónapokon keresztül lehallgatni Magyarországon kormánykritikus szereplőket, Szijjártó azt válaszolta:

„Találgatásokba nem szeretnék belemenni, és ha azt mondom, hogy nincsen tudomásom, akkor kormányzati álláspontot közlök, tehát nincsen tudomásunk – ha így jobban tetszik – ilyen típusú adatgyűjtésről.”

„Amikor a világ az erősen fertőzöttre, pirosra vált, az izraeli kormány célja a megszokott élet és a napi rutintevékenységek fenntartása” – mondta Naftali Bennett miniszterelnök a kormány szokásos heti ülésén, amit a koronavírus delta-variánsának terjedése miatt ismét az izraeli parlament, a Kneszet legnagyobb termében tartották, ahol egymástól legalább két méterre ülték körül az asztalt a miniszterek.

Bennett bejelentette, hogy a közeljövőben ismertetik a szeptember elsejei tanévkezdés terveit, hogy az iskolák időben felkészülhessenek a koronavírus-járvány miatti különleges követelmények teljesítésére. Majd arról beszélt, hogy még mindig nem oltottak be több mint egymillió, tizenkét évesnél idősebb izraelit. A kormányfő szerint ők veszélyeztetik önmagukat, a családjukat, a környezetük megélhetését és a tanév megkezdését is, ezért felszólította őket, hogy oltassák be magukat.

Azt is kifejtette, hogy az oltás önmagában nem nyújt elég védelmet a maszkok viselése nélkül.

Bár a kormány azt kérte az izraeliektől, hogy a járvány miatt csakis feltétlenül indokolt esetben utazzanak külföldre, szombaton és vasárnap is zsúfolt sorok várakoztak a tel-avivi Ben Gurion repülőtéren az indulásra várva, valamint az érkezési oldalon a teszteknél. Az utóbbi hetek új fertőzöttjeinek az egytizede külföldön kapta el a koronavírust.

Az egészségügyi minisztérium egyelőre nem javasolja a repülőtér bezárását, viszont szeretnék bevezetni az úgynevezett „zöld címkét” azokon a helyeken, ahol száznál többen gyülekeznek. Ez azt jelentené, hogy ott csakis az oltással védettek, a felgyógyultak és a friss negatív tesztet felmutatók léphetnek be.

Az egészségügyi minisztérium hétfő reggel közzétett adatai szerint vasárnap 49 373 vírustesztet végeztek el, ebből 829 volt pozitív, ami 1,71 százalékos arány. Az elmúlt héten átlagosan napi 735 új esetet vettek nyilvántartásba, pénteken március óta először több mint ezret.

A 9,3 milliónyi izraeli lakosból eddig 5 744 309, tizenkét évesnél idősebbet már legalább egyszer beoltottak a Pfizer vakcinájával. Ez az ország lakosságának 61,77 százaléka. (MTI)

„A Forbidden Stories jelentése tele van téves feltételezésekkel és megalapozatlan elméletekkel, amelyek komoly kétségeket vetnek fel a források megbízhatóságával kapcsolatban. Határozottan tagadjuk a jelentésükben megjelent hamis állításokat. Forrásaik olyan információkkal szolgáltak számukra, amelyeknek nincs ténybeli megalapozottságuk, ezt az állításaikat alátámasztó dokumentáció hiánya is igazolja. Valójában ezek az állítások annyira felháborítóak és távol állnak az igazságtól, hogy az NSO rágalmazási per indítását fontolgatja”

– írja közleményben az izraeli NSO group. E cég szoftverét használhatta több kormány, köztük a magyar is, hogy újságírókat és ellenzékinek gondolt közéleti szereplőket figyeljen meg.

Azt írták, hogy az NSO „kizárólag bevizsgált kormányok bűnüldöző és hírszerző ügynökségeinek értékesíti a technológiát, kizárólag azzal a céllal, hogy a bűncselekmények és terrorcselekmények megelőzésével életeket mentsenek”, hozzátéve, hogy a rendszert nem az NSO üzemelteti, és nincs rálátása az adatokra.

Nem tartja elfogadhatónak a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, hogy a 2022 elejére tervezett juttatást, más néven a „fegyverpénzt” csak a katonák és a rendőrök kapják, 15 ezer másik rendvédelmi dolgozó nem, írja az atv.hu.

A háromévente esedékes, hathavi bérnek megfelelő plusz pénz 2023-ban járna legközelebb, de Orbán Viktor június elején bejelentette, hogy a kifizetést előrehozzák 2022 első hónapjaira.

A választási évre előrehozott juttatást akkor fizetik ki, ha a gazdasági növekedés meghaladja az 5,5 százalékot. A kifizetés feltétele a három év folyamatos hivatásos szolgálati jogviszony, de a pénzt csak katonák és rendőrök kaphatják meg, rajtuk kívül 15 ezer rendvédelmi közalkalmazott nem.

„Nem hivatásos állományúakról van szó, és annak ellenére, hogy ez a sok kolléga, bizony-bizony segített a pandémiában és minden másban a hivatásosok helyett, amikor ők máshová voltak vezényelve, nem kapnak. Nem újdonság, mert amikor az állomány 2019-ben karácsonykor kapott egy 500 ezer forintos jutalmat, akkor a Riaszos állomány, azt hiszem, 30 ezer forintban részesült” – mondta az ATV híradójának Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

Egy apát és fiát azért ítélték el most Japánban, mert segítették Carlos Ghosnt, a Nissan korábbi főnökét abban, hogy elkerülje az igazságszolgáltatást, és 2019 végén engedély nélkül elhagyja Japánt. A 60 éves Michael Taylor, nyugalmazott kommandós két év börtönt, fia, a 28 éves Peter Taylor egy év és nyolc hónap börtönt kapott. Korábban mindketten bűnösnek vallották magukat.

Ghosn 2018-ban távozott tisztségéből, miután a japán hatóságok azzal vádolták meg, hogy saját anyagi veszteségeit a Nissannal fizettette ki, valamint a cégnek szóló külföldi utalásokat irányított át saját számláira. Ghosn ártatlanságát hangoztatta, majd 2019 decemberében megszökött a házi őrizetből, majd az országból is, egy biztonsági magáncég jóvoltából: Egy zenekar Ghosn tokiói lakására ment, látszólag azért, hogy játsszon a karácsonyi partiján, valójában csak azért, hogy a férfit egy elvileg a koncerthez szükséges eszközöket tartalmazó ládában kicsempésszék a lakásából.

Feltehetően gyorsvonattal jutott el Tokióból Oszakába, a Kanszai nemzetközi repülőtérre, ahonnan magánrepülőgépen Törökországba, majd onnan Libanonba utazott, ahol a gyerekkorát töltötte. Libanon és Japán közt nincs kiadatási egyezmény, Bejrútot pedig az Interpol sem kötelezheti Ghosn őrizetbe vételére.

Az ügyészség szerint Michael és Peter Taylor a szökés után találkozott a cégvezetővel egy tokiói szállodában, ahova közvetlenül a házi őrizetéből szökött. Onnan szállították egy ládában Oszakába, majd megkerülve a vámvizsgálatot egy magángép fedélzetére csempészték, és Törökországba vitték. Az ügyészség szerint a két Taylor 1,3 millió dollárt kapott azért, hogy segédkeztek a szökésben. (MTI)

Az Egyesült Királyságban szinte a járvány kezdete óta zárva volt a legtöbb szórakozóhely, amiket csak most, hétfőn nyithattak meg, miután megszüntették a járványhelyzet miatti jogi korlátozásokat.

Ennek köszönhetően éjfélkor már kígyózó sorokban vártak az emberek, hogy bejuthassanak egy-egy éjszakai szórakozóhelyre bulizni, amit már másfél éve nem tehettek meg. Egy erről készült videót a BBC Twitteren osztott meg:

Jair Bolsonaro brazil elnököt négy nappal ezelőtt szállították kórházba, az első információk szerint azért, mert tíz napja folyamatosan csuklott, majd kiderült, hogy valójában bélelzáródása van.

„Csak Isten távolíthat engem el abból a székből”

– mondta Bolsonaro a hivatalára utalva, amikor elhagyta a kórházat. Hozzátette, már az első napon haza akart menni, de nem engedték, és reménykedik abban, hogy napokon belül már grillezett bordákat fog enni.

Amióta a 2018. szeptemberi elnökválasztási kampány közepén egy merénylő hasba szúrta, Jair Bolsonaro már hat műtéten esett át, ebből öt az emésztőrendszerét érintette. 2020 júliusában koronavírusos lett, de csak enyhe tünetei voltak, és akkor nem kellett kórházba szállítani. A mostani kórházi kezelésére a brazil belpolitikai válság közepén került sor, miután korrupciós vádak merültek fel a brazil kormánynak a koronavírus-járvány kezelése érdekében kötött szerződéseivel kapcsolatban.

Utóbbira is reagált most, és visszautasította a vádakat, miszerint egészségügyi minisztere nyerészkedett volna a vakcinabeszerzéseken. (BBC)

Rövid idő alatt mintegy ötven helyszínre riasztották a katasztrófavédelem egységeit Budapesten és Pest megyében a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű eső miatt hétfőn kora reggel, mondta Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője az MTI-nek.

A katasztrófavédelem hivatásos és önkéntes egységeit leszakadt faágak eltávolításához és vízzel elöntött pincék, garázsok, alagsorok kiszivattyúzásához riasztották. A legtöbb bejelentés eddig Szigetszentmiklósról, Törökbálintról, valamint Budapest V., VI. és VII. kerületéből érkezett.

Az OKF szóvivője szerint vasárnap 175 tűzoltói beavatkozásra volt szükség, a vasárnapi vihar Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kivételével mindenhol okozott károkat, leginkább leszakadt faágak dőltek utakra, házakra és elektromos vezetékekre

Jelenleg is felhőszakadás miatt van narancsriasztás érvényben. A legtöbb riasztás most a fővárosból és Pest megyéből érkezik. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint napközben többfelé, akár több alkalommal is számíthatunk záporokra, zivatarokra, amelyeket felhőszakadás kísérhet. A felhőzet és így az eső is csak estefelé kezd csökkenni.

A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 26 és 30 fok között alakul. Késő estére 18 és 24 fok közé hűl le a levegő.

A BKK hétfő reggel közölte Facebook-oldalán, hogy a vihar miatt több BKK-járat közlekedése is megváltozott. A 4-es és a 6-os villamos helyett pótlóbusz jár a Jászai Mari tér és a Blaha Lujza tér között, a 75-ös és a 79M trolibusz terelve közlekedik, nem érinti a Vágány utca/Dózsa György út megállót.

Terelve közlekedik a 30-as, a 30A, a 105-ös, a 178-as és a 230-as autóbusz is, és nem érintik a Vágány utca/Dózsa György út és a Hősök tere megállót. Szintén terelve közlekedik a 20E autóbusz, a Keleti pályaudvar felé nem érinti a Hősök tere megállót. A Dózsa György úton a Podmaniczky úti vasúti aluljáró a nagy mennyiségű esővíz miatt nem járható.

A japán Toyota az egyik fő szponzora az idei olimpiának Tokióban, a cég azonban az utolsó pillanatban visszalépett és lemondta minden megjelenését. A Hollywood Reporter azt írja, a cég lemondta a vezérigazgató július 23-i nyitóünnepségen való részvételét is.

A helyi sajtó feltételezései szerint azért döntöttek így, mert attól tartanak, hogy ronthat a márka megítélésén a szereplésük az olimpián, ami rendkívül népszerűtlen Japánban. Most arra várnak, hogy kiderüljön, a Toyotán kívül más cég is elhatárolódik-e a tokiói olimpiától.

Az olimpia csak ezen a hétvégén indul, de már most egyre több fertőzöttet találtak az olimpiai buborékban, annak ellenére is, hogy szigorú karanténszabályokat és ellenőrzési rendszert vezettek be.

Az egyik japán újságban hétfőn közzétett szavazásban a válaszadók 68 százaléka kételkedett az olimpiát szervezők járványkezelő képességeiben, 55 százalékuk pedig kifejezetten ellenezte, hogy megtartsák az olimpiát.

Japánban mindössze a lakosság kicsivel több mint ötödét oltották be eddig koronavírus ellen.

A brit kormány négy lépésből álló nyitási tervének utolsó lépéseként hétfőtől megszűnnek az összejövetelekre elrendelt létszámkorlátozások a zárt helyiségekben és szabadtéren egyaránt. Nincs többé létszámkorlátozás az esküvőkön vagy temetéseken sem, és minden olyan hely megnyithat, ami eddig zárva volt a járvány miatt, így az éjszakai szórakozóhelyek is. Mostantól az éttermekben és pubokban már nemcsak az asztalnál, de a bárpultnál is lehet fogyasztani.

Hétfőtől védettségi igazolást sem kell felmutatni sehol, illetve a maszkviselés sem kötelező a zárt helyeken, így a tömegközlekedési eszközökön sem, de továbbra is ajánlják a maszk viselését olyan zsúfolt helyeken, ahol idegenekkel találkozik az ember.

Boris Johnson miniszterelnök közleménye szerint mostantól „az egyéni ítélőképességre és felelősségérzetre” helyezik a hangsúlyt, de „továbbra is elvárás, hogy az emberek vigyázzanak magukra és másokra”, mert várhatóan folytatódik a koronavírusos esetek számának növekedése.

„Ha most nem nyitunk, azt a kérdést kell feltennünk magunknak, hogy nyitunk-e valaha is. Most jött el a megfelelő pillanat” – mondta Johnson, hozzátéve, hogy a nyitást óvatosan kell végrehajtani, mivel a vírus még mindig jelen van, és a delta variáns rendkívül fertőző.

A kormány az eredeti, június 21-i időpontról halasztotta négy héttel későbbre, vagyis hétfőre a jogi korlátozások megszüntetését, hogy az oltási kampány lépést tudjon tartani a delta-variáns terjedésével. Az elmúlt négy hét alatt alatt közel 8 millió első és második dózist adtak be az Egyesült Királyságban a koronavírus elleni vakcinákból, a felnőttek több mint kétharmada mindkét oltási adagot, a 25 évnél fiatalabbak csaknem 60 százaléka legalább az első dózist megkapta, és minden felnőttnek van már lehetősége időpontot foglalni az oltás beadására. (MTI)

Az Oroszországban élő, egykori amerikai hírszerző Twitteren reagált arra, hogy kiderült, izraeli kémszoftverrel figyeltek meg kormánykritikus magyar újságírókat, vállalkozókat és politikusokat. A Guardianon megjelent, a nemzetközi megfigyelési botrányról szóló cikket az év sztorijának nevezte.

A cikk szerint Orbán Viktor kormánya a világ egyik legagresszívabb kémprogramját használta oknyomozó újságírók és Magyarország egyik utolsó független médiatulajdonosa ellen. A kiszivárgott anyagokban azoknak a telefonszámai voltak, akik a jelek szerint törvényes nemzetbiztonsági vagy bűnügyi nyomozás célpontjai voltak. Egyikük Panyi Szabolcs, Direkt36-nál dolgozó újságíró. Az ő telefonján az Amnesty International igazságügyi elemzése szerint többször is bevetették a Pegasus kémszoftvert, miután Panyi a magyar kormány tisztviselőitől kérdezett.

„Nincs tudomásunk semmilyen állítólagos adatgyűjtésről”

– az ügyben küldött részletes kérdésekre egy kormányzati szóvivő mindössze ennyit reagált, ami Edward Snowden szerint a legárulkodóbb válasz.

„Magyarország a valaha látott legárulkodóbb választ adta a Pegasus-botrány kapcsán feltett kérdésekre. Én is mindig úgy vagyok vele, hogy ha »nincs tudomásom« arról, hogy tettem-e valamit, vagy sem, akkor rögtön azt akarom tudni, hogy külföldi kémek szóltak-e róla annak, aki engem kérdez a dologról.”

A magyar kormány közleménye szerint „Magyarország egy demokratikus jogállam, ami mindig a törvénynek megfelelően jár el, bárkiről is legyen szó. Magyarországon a titkos eszközök használatára jogosult állami szerveket rendszeresen ellenőrzik a kormányzati és nem kormányzati szervek.”

A Washington Post cikkében megjelent közleményben ezek után még vissza is kérdeztek: „Feltették ugyanezeket a kérdéseket az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország vagy Franciaország kormányainak is? Amennyiben igen, mennyi ideig tartott, hogy válaszoljanak, és hogyan reagáltak? Valamilyen hírszerző szolgálat segített megfogalmazni a kérdést?”

„Attól tartok, csak a következő napokban látjuk majd teljes mértékében a katasztrófát”

– mondta Angela Merkel német kancellár csütörtökön, miután a jelentések szerint már több mint száz halálos áldozata van a Németországban és Belgiumban is pusztító hatalmas esőzések utáni áradásoknak. A mentőalakulatok továbbra is több száz embert keresnek, a Rajna-vidék-Pfalzban található Ahrweiler környékén 1300 emberrel például teljesen megszakadt a kapcsolat a megrongálódott telefonhálózat miatt, róluk nem tudnak semmit. Roger Lewentz regionális belügyminiszter szerint a halálos áldozatok száma tovább fog nőni.

A belga hatóságok jelentése szerint az országban már 12 halálos áldozata van az áradásoknak, öt embert pedig továbbra sem találnak. A legtöbben Liege-ben haltak meg, annak ellenére is, hogy elrendelték a Meuse folyó közeli területek evakuálását.

Halálos áldozatok nincsenek, de az áradások Svájcot, Luxemburgot és Hollandiát is súlyosan érintik, Schleitheim és Beggingen svájci falvakban villámáradások söpörtek át, Maastricht lakosait pedig felszólították, hogy hagyják el otthonaikat. Roermondban is legalább 550 háztartást evakuáltak.

Az előrejelzések szerint a régióban még több eső várható, miközben a Rajna és mellékfolyóinak vízszintje már így is veszélyesen megemelkedett.

Több ezren maradtak otthon nélkül, miután házaikat elpusztította a víz, vagy a hatóságok veszélyesnek ítélték az épületet. Szakértők szerint rengeteg olyan épület van, amelyik bármikor összeomolhat. (Guardian)

A tervezett enyhítésekkel ellentétben július 22-étől Ausztriában éjszakai szórakozóhelyekre csak azok mehetnek, akiket már beoltottak vagy negatív PCR-teszttel rendelkeznek. Az eddig elfogadott gyógyult státusz vagy az antigén gyorsteszt már nem elég a belépéshez. A vendéglátásban és rendezvényeken – a kontaktkutatás megkönnyítése érdekében – továbbra is megmarad a regisztrációs kötelezettség. A zöld igazolványt augusztus 15-től csak azok kaphatják meg, akik mindkét oltásukat felvették.

Wolfgang Mückstein egészségügyi miniszter a delta variáns rohamos terjedésével indokolta a döntést: „A járvány elleni harcban továbbra is az oltás a legfontosabb és leghatékonyabb eszköz.”

Elisabeth Köstinger turizmusért felelős miniszter hangsúlyozta, a célirányos intézkedésre azért van szükség, hogy el lehessen kerülni a járvány esetleges negyedik hullámát, és „a nemrég visszanyert szabadságunk se kerüljön veszélybe”.

Ausztriában eddig 5 098 929 ember kapta meg a koronavírus elleni vakcina első adagját, mindkettőt pedig 3 926 213. Az elmúlt 24 órában 341 embernél igazolták újonnan a vírusfertőzést, a járvány kezdete óta 653 001 pozitív esetet regisztráltak. A kórházban ápoltak száma jelenleg 105, az intenzív kezelésre szorulók 37-en vannak. A covid szövődményeibe az elmúlt napon egy ember halt bele, a járvány halálos áldozatainak száma így 10 728-ra emelkedett. A betegségből felgyógyultak száma 639 352.

Izraelben is egyre több az új fertőzött

Az új fertőzöttek száma Izraelben is megugrott, az egészségügyi minisztérium adatai szerint legutóbb március 22-én találtak hasonlóan magas számú, 855 új koronavírus fertőzöttet, mint csütörtökön: az elvégzett 56 624 teszt 1,5 százaléka bizonyult pozitívnak. Jelenleg 99-en szorulnak kórházi ellátásra, közülük 52-en súlyos esetnek számítanak, és 17 embert ápolnak lélegeztetőgépen Izraelben, ahol rendkívül magas az átoltottság.

Most 5817 aktív esetet tartanak nyilván, 27 százalékuk 11 év alatti, 14 százalékuk 12-18, 10 százalékuk 20-30 éves, 25 százalékuk 30 és 50 év közötti, 16 százalékuk 50-től 70 éves, és csak 7 százalékuk tartozik a több mint 90 százalékban kétszer is beoltott 70 év fölöttiek közé.

A csütörtökön diagnosztizált betegek 45 százaléka nem vette fel az oltást, vagy nem is vehette fel, mert 12 éven aluli, négy százalékuk részben volt védett, vagyis még nem telt el a két hét a második vakcina beadása óta, 51 százalékuk viszont oltással védett.

Az új fertőzések több mint 90 százalékát a korábbiaknál fertőzőbb delta variáns okozza.

A december végén kezdődött oltási kampányban Izrael mintegy 9,3 millió lakosából eddig 5 740 832, 12 évesnél idősebbet már legalább egyszer beoltottak a Pfizer vakcinájával. Ez az ország lakosságának 61,73 százaléka. A pandémia megjelenése óta 849 654 koronavírus-fertőzöttet azonosítottak. A betegségben tavaly február óta 6443-an haltak meg Izraelben. (MTI)

A Citizen Lab információi szerint legalább 100 aktivistát, újságírót és politikust figyelhettek meg tíz országban az izraeli Candiru kémprogramjával, írja a Bloomberg. A programból, ami a Windows gyenge pontjait kihasználva működik, többek közt Szaúd-Arábiában, Izraelben, Indonéziában és Magyarországon is vásároltak.

A szoftvert „precíziós támadásokra” használták a megfigyelt emberek számítógépein és telefonjain, mondta Cristin Goodwin, a Microsoft digitális biztonsági részlegének vezetője, miután a céget is értesítették a támadásokról. A heteken át tartó vizsgálat után a Microsoft július 13-án adta ki a javításokat a kémprogram által érintett sebezhető pontokhoz, ezt a cég csütörtökön közölte a blogján. A közleményben nem nevezték meg a Candirut, helyette egy „izraeli székhelyű magánszektor támadó szereplője”-ként hivatkoztak rá.

A Citizen Lab szerint a Candiru része annak a „virágzó magániparnak, amely kormányoknak és autoriter vezetőknek ad el kémtechnológiát”, hogy azzal hozzáférhessenek magánemberek és politikai ellenfeleik levelezéseihez.

John Scott-Railton, a Citizen Lab egyik vezető kutatója úgy fogalmazott, ez megmutatja, hogy már „egy egész ökoszisztéma épült fel az autoriter rezsimek számára” és „az olyan eszközöket, mint a Candiru, a félelem exportálására használják”.

Korábban egy másik izraeli céget, az NSO-t is megvádolták, hogy kémprogramokat adott el elnyomó kormányoknak, akik újságírókkal és aktivistákkal szemben használták azokat.

A Hastingsben élő, korábban ügyvédként dolgozó Archie White 96 évesen, most diplomázott le az East Sussex College képzőművészeti szakán. Ezzel ő lett a valaha élt legidősebb frissdiplomás az Egyesült Királyságban. A Guardian cikkében külön hangsúlyozzák, hogy amikor White született, még V. György volt a király.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

East Sussex College (@weareescg) által megosztott bejegyzés

White 92 évesen vonult nyugdíjba, és akkor kapott kedvet a továbbtanuláshoz, amikor egy barátja jelentkezett erre a szakra. A munkát egyébként azért hagyta abba, mert 91 évesen volt egy sztrókja.

Tanult fotózást, szobrászatot, megtanulta használni a Photoshopot is, utóbbiról azt mondta, nem teljesen az ő világa.

Súlyos hiba volt a 60 év felettiek kínai vakcinával való oltása, amit gyors újraoltással kell orvosolni, mondta Falus András immunológus az ATV-nek. Falus mindezt azután mondta, hogy eltérő eredmények születtek a Fővárosi Önkormányzat ellenanyagszint-vizsgálata és a Semmelweis Egyetem tesztjén.

Falus András megjegyezte, a különbség abból adódik, hogy melyik teszttel dolgoznak és mit mérnek. Vannak olyan antitesttesztek, amelyek sok minden mást is mérnek, például olyat is, aminek semmi köze a vírusfertőzéshez, a Semmelweis Egyetem ilyet használt. De ez is hasznos, például azt mutatja ki, hogy valaki átesett a fertőzésen, viszont ez az immunválasz nem ad neutralizáló védelmet. A főváros neutralizáló tesztelést végzett, ebből adódott az eltérő eredmény. Ő úgy látja, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a Fővárosi Önkormányzat mérése autentikusabb.

„Ötszázezer idős ember kapott helytelenül Sinopharm-vakcinát, arra nem voltak figyelemmel, hogy maguk a kínaik felhívták arra a figyelmet a használati utasításban, hogy 59 éves korig lehet beadni” - mondta Falus, aki szerint ez egy súlyos szakmai hiba, amit újraoltással lehet orvosolni.

A harmadik oltás lehetőségét Orbán Viktor péntek reggel jelentette be. Arról, hogy ki, mikor és milyen vakcinát kapjon harmadik oltásnak, az orvos dönt.

Egy 16. századi flamand festő még komoly, inkább érzéketlen arccal festett meg egy zöldségárust az egyik festményén, de az elmúlt négyszáz évben akadt valaki, aki úgy gondolta, jobb lesz, ha a kép főszereplője mosolyog.

A festményt most restaurálták újra, a mosolyt pedig eltüntették, így a zöldségárus ismét olyan arcot vág, mint a 16. században.

A helyreállítási munkák során az is kiderült, hogy a korábbi kontár restaurátor nemcsak mosolyt festett az eredetileg komor arcú nőnek, de az eredetileg téglalap alakú kép tetejére egy sötét, maszatos eget is festettek valamikor a 19. században, és a téglalap alakú festményből négyzet alakút csináltak, valószínűleg azért, hogy beleférjen egy négyzet alakú keretbe. A festmény eredete eddig rejtély volt, csak a mostani helyreállítási munkáknak köszönhetően derült ki, hogy nagy valószínűséggel Joachim Beuckelaer munkája, akinek festményei közül párat a brit Nemzeti Képtárban és a madridi Pradóban is őriznek. (Guardian)

Összesen százmillióval támogatja a kormány, hogy az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) pályázatot nyújtson be arra, hogy Magyarországon tartsák meg az Apimondia 2025-ös Nemzetközi Méhészeti Kongresszust, írja a hvg.hu a Magyar Közlönyben megjelent erről szóló kormányhatározat alapján.

A kormány az előkészületekre 2022-ben 58 420 000 forintot, 2023-ban pedig 44 450 000 forintot, vagyis több mint százmillió forintot ad.

Nagy István agrárminisztert arra kérték, hogy „gondoskodjon a Méhészeti Kongresszus rendezésének előkészületeihez szükséges, az OMME által igényelt források rendelkezésre állásáról”, a Méhészeti Kongresszus védnökségi feladatainak ellátásáról, illetve a kongresszus népszerűsítéséről, másrészt a miniszterelnök kabinetfőnöke bevonásával, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), a Magyar Kongresszusi Iroda és az OMME közreműködésével „vizsgálja meg a Méhészeti Kongresszus megrendezésére alkalmas potenciális rendezvényhelyszíneket, többek között a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központ területét”.

Orbán Viktor a szokásos péntek reggeli Kossuth-rádiós interjújában bejelentette, hogy lesz harmadik oltás, pontosabban lehetőséget biztosítanak arra, hogy aki kéri, kaphasson harmadik oltást is.

„Nem ismerünk olyan körülményt, ami szerint ártana. Félni nem kell tőle, ha az emberek biztonságérzetét növeli, miért zárnánk el őket ettől a lehetőségtől? Lehetővé tesszük a harmadik oltás felvételét, ha jól figyelem a nemzetközi eseményeket, ez máshol nincs így”

– mondta Orbán Viktor, aki ezek szerint lemaradt arról, hogy májusban az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein is bejelentette, hogy harmadik körös oltást ajánlanak fel a kínai Sinopharm-vakcinával oltottak számára.

Orbán azt mondta, azt ajánlják, a második oltás után négy hónappal adják be a harmadik oltást, de ha valaki előbb szeretné megkapni, abban az esetben az orvosra bízzák, hogy döntse el ő, ki kell-e várni a négy hónapot a második és a harmadik oltás között.

A harmadik oltást augusztus elsejétől lehet felvenni, az oltást mindenki ott kapja meg, ahol a másodikat is megkapta. Arról, hogy mi legyen a harmadik oltás, szintén az orvos dönt.

Bejelentette azt is, hogy az egészségügyi dolgozók számára kötelező lesz a koronavírus elleni oltás. Ehhez hozzátette, az egészségügyben dolgozók számára „egyébként is vannak olyan oltások, amiket kötelező felvenni”.

Szerinte „Magyarország még mindig az egyik legbiztonságosabb ország átoltottság tekintetében, és a teljes védettséget adó második oltást nagyobb arányban kapták meg Magyarországon mint máshol”. Hozzátette, hogy „még ha visszafertőződés van második oltás után – előfordul –, annak a lefolyása jóval enyhébb”.

Az idősebb korosztály átoltottságáról a következőt mondta: „85 százaléka van átoltva a 65 év felettieknek, akik nincsenek beoltva, ők veszélyben vannak. A delta variáns agresszív, durva, és megtalálja azt, aki nincs beoltva. Ezért az időseket személyesen fel fogjuk keresni. Ebbe bevonjuk a háziorvosokat is, megróbáljuk rávenni őket, hogy vegyek fel az oltást. Ha felveszi, felveszi, ha nem, nem.”

Elmondása szerint „a 16-18 év közöttiek átoltása nagy sebességgel halad, 45 százalék körül van” az átoltottságuk, a 12-15 év közöttieknél pedig még csak 13-14 százalék körül mozog az átoltottság. Utóbbi miatt azt is bejelentette, hogy a szeptemberi iskolakezdés előtti két napon, hétfőn és kedden minden iskolában oltást rendeznek, ahol minden gyerek megkaphatja az oltást, ha a szülő engedélyezi.

Pénteken napközben elsősorban az ország déli és keleti felén pattanhatnak ki nagyobb számban zivataros gócok az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint.

A késő délutáni, kora esti órákban dél, délkelet felől kiterjedt zivatarzóna érkezik, amely fokozatosan északnyugat felé halad. A legintenzívebb cellákat ekkor már elsősorban felhőszakadás (rövid idő alatt lehulló 25-30 mm, esetenként akár 50 mm-t meghaladó) kísérheti, e mellé viharos (jellemzően 60-80 km/h-s, néhány helyen esetleg ezt meghaladó sem kizárt) széllökés és apróbb szemű jégeső is társulhat. A zivatarok a szombatra virradó éjszakába is átnyúlnak, emellett ekkor a Dunántúl nyugati, délnyugati tájain nagyobb mennyiségű tartós csapadékra is esély van.

A délelőtt első felében a keleti országrész felett lévő maradványfelhőzetet leszámítva napos idő lesz. A záporok és zivatarok leginkább késő délután és este érkeznek meg. A legmagasabb nappali hőmérséklet 28 és 33 fok között valószínű. Késő estére 20 és 27 fok közé hűl le a levegő.

Több mint hetvenen meghaltak Németországban és Belgiumban az évszázad legnagyobb esőzése okozta áradásokban, írja a BBC. A CNN információi szerint legalább 1300 emberről feltételezik, hogy eltűnt, a kedden kezdődött özönvízszerű esőzés miatt az ország nyugati részén fekvő Rajna-vidék-Pfalz és Észak-Rajna-Vesztfália tartományban teljes városokat és falvakat árasztott el a víz, rengeteg épület megsemmisült. A legtöbb halálos áldozat Németországban van, de legalább tizenegy ember halt meg Belgiumban, ahol szintén több eltűntet is jelentettek.

Csütörtök esti adatok szerint a Bonn közelében fekvő Schuldban 19 ember halt meg az Ahr folyó áradása miatt, és több lakóépület megsemmisült, a szomszédos Euskirchen járásban legalább 15-en vesztették életüket. Kora este több település lakosságának kimenekítését is megkezdték, mert a Steinbach patakon átszakadhat egy völgyzáró gát. Több ezer embernek kell elhagynia az otthonát. A Wupper folyó mentén több települést ki kellett üríteni, és a régió egyik legnagyobb városa, Wuppertal egy része víz alá került. Rohamosan emelkedik a Rajna, a Mosel és több kisebb nyugat-németországi folyó vízszintje is.

Az esőzés áramkimaradásokat, jelentős károkat és közlekedési fennakadásokat is okozott. A Westnetz hálózatüzemeltető társaság adatai szerint Észak-Rajna-Vesztfáliában és Rajna-vidék-Pfalzban legalább kétszázezren maradtak áram nélkül, mert vízbetörés vagy annak veszélye miatt le kellett kapcsolni a transzformátorállomásokat. Leverkusenben egy kórházat ki kellett üríteni az áramellátás megszakadása miatt. Az Aachen melletti Eschweilerben is kiürítettek egy kórházat, ott az ivóvízellátás szakadt meg. A Deutsche Bahn vasúttársaság csütörtöki figyelmeztetése szerint érdemes egész Észak-Rajna-Vesztfáliát elkerülni.

Rheinbachban a tegnap esti adatok szerint hárman haltak meg, Kölnből, Solingenből és Unna járásból két-két halálesetet jelentettek csütörtökön. Szerdán két tűzoltó halt meg a térségben mentési munkálatok közben. A halálos áldozatok száma várhatóan tovább emelkedik, mert sok embert eltűntként tartanak nyilván, és számos helységbe még nem jutottak be a mentőcsapatok.

Az előrejelzések szerint pénteken még több eső eshet

A védekezésben és a mentésben 15 ezer emberrel vesz részt a tűzoltóság, a katonaság, a rendőrség és a katasztrófavédelmi szervezet. A katonaság munkagépekkel és tankokkal segít megtisztítani az utakat a kidőlt fáktól és törmeléktől, a háztetőkön ragadt embereket pedig helikopterekkel mentik.

Egy AFP-nek nyilatkozó helyi, 65 éves lakos úgy fogalmazott, teljesen váratlanul érte őket az eső, ami „annyira hangos volt, és olyan gyorsan érkezett”, hogy azt hitték, az ajtót is betöri.

Angela Merkel német kancellár, aki épp az Egyesült Államokban vesz részt egy hivatalos látogatáson, beszédében katasztrófának nevezte a történeteket, részvétét fejezte ki az áldozatok családtagjainak, és azt mondta, a kormány minden erejével azon lesz, hogy megkeressék és megmentsék az eltűnteket, illetve enyhítsék a veszélyt. Malu Dreyer, Rajna-vidék-Pfalz miniszterelnöke bejelentette, hogy kormánya 50 millió eurót (18 milliárd forint) különít el azonnali segélyekre. Olaf Scholz szövetségi pénzügyminiszter a szövetségi költségvetésből is támogatást ígért.

A német meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint az időjárási helyzet várhatóan a hét végéig alig változik, a régióban pénteken még több eső eshet, szakértők szerint a kialakult helyzet valószínűleg a klímaváltozásnak tulajdonítható. Emiatt Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke, Armin Laschet szerint fel kell gyorsítani a klímavédelmi intézkedéseket.

Hollandiában is hasonló a helyzet, Maastrichtot kiürítik

A dél-hollandiai Maastrichtben tízezer embert szólítottak fel arra az MTI szerint, hogy hagyják el otthonaikat, és keressenek védelmet az árvíz elől, mert a Mass folyó várhatóan lakott területeket áraszt el. Roermondban szintén evakuáltak városrészeket, több száz embernek kellett elhagynia otthonát.

A hollandiai folyók vízszintje a Németországból és Belgiumból érkező víztömegek miatt gyorsan emelkedett. A hadsereg több száz katonát küldött segítségül. A holland királyi pár csütörtök este az árvíz sújtotta térségbe utazott, ahol helyi polgárokkal és polgármesterekkel találkozott.

Belgium keleti részén kilencre emelkedett csütörtök este a napok óta tartó özönvízszerű esőzések és áradások halálos áldozatainak száma, további négy embert pedig eltűntként tartanak nyilván. A közel 200 ezer lakosú Liege városának központi pályaudvarát csütörtök délután lezárták. A városban az áram-, a gáz- és a vízellátás is akadozott.

Annelies Verlinden belügyminiszter az Európai Unió polgárvédelmi mechanizmusának elindítására szólított fel, Franciaország, Olaszország és Ausztria pedig sürgősségi segítséget ajánlott fel. (BBC/CNN/MTI)

Portugália felfüggesztette az egyik Janssen-szállítmány koronavírus elleni vakcinájának alkalmazását csütörtökön, mivel több esetben is mellékhatásokról számoltak be a beadásukat követően.

A portugál gyógyszer- és egészségügyi hatóság (Infarmed) beszámolója szerint meg nem határozott számú – helyi médiumok szerint csaknem húsz – ember elájult azok közül, akiknek beadták az egydózisú vakcinát a Lisszabontól északra található Mafrában.

A portugál kormány csütörtöki rendeletében lehetővé tette a koronavírustesztek árusítását szupermarketekben, valamint további 30 járásra terjesztett ki korlátozásokat. Ezeken a területeken este 11-től hajnali 5-ig tartó kijárási tilalmat vezetnek be, valamint péntek este 7-től egész hétvégén negatív koronavírustesztet vagy digitális igazolást kérnek azoktól, akik be akarnak menni az éttermek beltéri részére.

Mariana Vieira da Silva elnökségi államminiszter egy sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a helyzet tovább romlik, hozzátéve, hogy bár az elmúlt héten nőtt a naponta feljegyzett fertőzöttek száma, az újabb megbetegedések üteme látszólag csökken. Bár a kórházakban 774 koronavírus-fertőzöttet kezelnek jelenleg – ami a legnagyobb szám március óta –, szerinte a helyzetet sikerült ellenőrzés alá vonni. Úgy gondolja, ehhez a kulcsot a teszt jelenti, ezért engedélyezték a tesztek árusítását a szupermarketekben is a gyógyszertárak után. Vieira da Silva hangsúlyozta továbbá, hogy az oltási kampány alapvető fontosságú az országot sújtó negyedik hullám megfékezésében.

A 10 millió lakosú Portugáliában eddig 920 200 koronavírus-fertőzöttet és a fertőzéshez köthető 17 187 halálesetet jegyeztek fel. (MTI)

Viszonylag szokatlan felhívást tett közzé a brit rendőrség, miszerint egy olyan nőt keresnek, akinek hiányzik az egyik lába. A BBC azt írja, az amputált testrészt egy kutyasétáltató találta meg még 2019 áprilisában New Walthamben.

A láb tulajdonosát a DNS-vizsgálatok ellenére sem találták meg, a rendőrség szerint pedig az is elképzelhető, hogy a lábat egy műtét során távolították el. Emiatt arra kérik azokat a 16 éven felüli, körülbelül 160 cm körüli nőket, akiknek 2014 után amputálták a bal lábát, hogy jelentkezzenek a rendőrségen.