Mészáros Juli

Vastagon itt van a karácsonyi reklámok ideje, és most a norvég posta is bedobta a sajátját: reklámjuk a When Harry met Santa (Harry találkozik a Mikulással) címet kapta – utalva ezzel Nora Ephron egyik tökéletes romkomjára, a When Harry met Sally-re –, a rövid videóban pedig azt láthatjuk, hogyan szeret egymásba egy férfi és a Mikulás.

A reklám szerint a szerelem évek alatt alakul ki Harry és a Mikulás között, minden karácsonykor egyre közelebb kerülnek egymáshoz, majd Harry végül levelet ír a Mikulásnak, amiben Mariah Carey karácsonyi slágerének címe olvasható: „All I want for Christmas is you”, vagyis „Csak téged akarlak karácsonyra”.

A reklám happy enddel zárul: Harry és a Mikulás végre összejönnek és megcsókolják egymást.

A norvég posta azért készítette el a reklámot, mert 2022-ben lesz 50 éve, hogy Norvégiában dekriminalizálták a homoszexualitást. (Telex)

A héten újabb, majdnem 240 ezer adag Pfizer-BioNTech-vakcina érkezett Magyarországra. A két vállalat által fejlesztett oltóanyagból így már mintegy 11 millió érkezett az országba – közölte az MTI, de azt már nem jegyezték meg, hogy a cégnek ez volt az utolsó szállítmánya Magyarországra, miután a kormány tavasszal jelezte, hogy Magyarország nem vesz részt a következő, közös európai uniós vakcinabeszerzésben. Gulyás Gergely akkor úgy fogalmazott, a kormány kellő tartalékot halmozott fel.

A Pfizer 2020. december 26. óta heti rendszerességgel szállítja Magyarországra a koronavírus elleni vakcináját, a mostani volt a 49. szállítmány. A cég az első negyedévben több mint 1,5 millió adag, a második negyedévben több mint 4,6 millió adag, a harmadik negyedévben pedig 3,2 millió adag vakcinát szállított Magyarországra.

Nemrég írtunk róla, hogy 3,5 millió Pfizer lehet raktáron, ehhez érkezett most ez a 240 ezer adag, több azonban nem lesz, miközben a harmadik oltás legnagyobb része, 87 százaléka Pfizer. Ha pedig bejön a kormány szándéka az oltási program felpörgetésére, akkor kifogyhatunk a Pfizerből, pláne 2022 végéig, amikor a debreceni oltóanyaggyár elkezdi gyártani az oltóanyagot. De azok sem mRNS-vakcinák lesznek, hanem a Sinopharm és a Szputnyik licenszei.

„A Madách Színház mély megrendüléssel tudatja, hogy elhunyt Csűrös Karola színművésznő” – olvasható a színház Facebook-oldalán. A színész 85 éves volt.

Csűrös Karola 1959-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Első jelentősebb filmszerepét a Két emelet boldogság című filmben kapta 1960-ban. 1962-ben szerződött a Madách Színházhoz, ahol ötven évig dolgozott.

Férje, Horváth Ádám teleregényében, a Szomszédokban lett országosan ismert.

1993-ban Erzsébet-díjat és Déryné-díjat kapott, 2001-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, 2006-ban pedig Érdemes művész lett.

Csűrös Karolát a Madách Színház saját halottjának tekinti.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) közleménye szerint a jövőre induló űrmérnök mesterképzés hallgatói űripari projektekbe kapcsolódhatnak be akár az egyetemen, akár ipari partnereknél, a megszerzett tudást pedig mind a magyar, mind a nemzetközi űrszektorban kamatoztathatják, a kutatási területen kiemelkedők pedig akár doktori képzésen is folytathatják tanulmányaikat.

Bihari Péter, a BME oktatási rektorhelyettese szerint arra számítanak, hogy 2022-ben a gazdasági mellett a műszaki, az informatikai és a természettudományi képzési területet választó jelentkezők száma is növekedik majd, mert az intézményben minden karon olyan szakembereket képeznek, akik tíz-húsz év múlva is alkalmasak lesznek a kor problémáinak megoldására.

A felvi.hu adatai alapján 2021-ben a nappali felsőfokú alap-, mester- és osztatlan képzésekre 102 ezren jelentkeztek Magyarországon. A leggyakrabban a gazdasági képzési területeket választják, de az előző évhez képest nőtt a műszaki és az informatikai képzési területet választók száma is. (MTI)

Az Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerdán az MTI-n keresztül kiadott közleményben üzent a fővárosnak, miután Karácsony Gergely főpolgármester nemrég azt követelte a kormánytól, hogy fizesse ki a BKV-nak járó 12 milliárd forintot a központi költségvetésből.

Az ITM közleménye szerint „minimális együttműködési hajlandóság esetén már hosszú hónapokkal ezelőtt rendezhette volna a budapesti tömegközlekedés idei finanszírozásának ügyét” a főváros. A hivatalos közleményben aztán úgy fogalmaznak: „Ha a városvezetés még ezt sem tudja megoldani, azzal csak a főpolgármester alkalmatlanságára szolgáltat újabb bizonyítékot. A könnyen rendezhető kérdés felhabosítása átlátszó, ezért kudarca ítélt próbálkozás arra, hogy a Városháza eladása körüli botrányról másra tereljék a figyelmet. A megoldás kulcsa a fővárosi vezetés kezében van, a helyzet mielőbbi rendezésének felelőssége így Karácsony Gergelyt terheli.”

A közlemény szerint „a kérdés megoldásának kulcsa még mindig a főpolgármester kezében van”, és „a kifizetés feltétele az aláírás”. Vagyis az ITM szerint Karácsonynak csak alá kellene írnia a támogatás kifizetését megalapozó szerződést.

Karácsony Gergely ezzel egyidőben Facebookon azt írta, „nem a kormány támogatja a fővárost, hanem a főváros a kormányt”, és „nem elég, hogy a fővárosban befizetett adók 98 százalékát elvonják, még a fővárosi önkormányzatnak a saját bevételeiből is fizetnie kell a kormánynak, így valósult meg az a korábban elképzelhetetlen forgatókönyv, hogy mára a főváros nettó befizetője lett a költségvetésnek”.

A főpolgármester szerint „két év alatt szisztematikusan kifosztották Budapestet”, majd felsorolta, hogy

• elvonták a gépjárműadót,
• négyszeresére, 37 milliárd forintra emelték a szolidaritási hozzájárulást,
• 80 milliárd forint iparűzési adót vontak el a Fővárostól és a kerületektől,
• értelmetlen víziközműadóval igyekeznek tönkretenni az ivóvízellátást,
• pazarló állami kukaholdinggal a szemétszállítást,
• a kedvezményes hitelfelvételek blokkolásával akadályozzák a járműbeszerzést.

Karácsony szerint „most épp a közösségi közlekedést akarják ellehetetleníteni azzal, hogy a költségvetési törvényben a Budapestnek járó 12 milliárd forintot visszatartják”, és „a kormány bünteti a budapestieket, mert a fővárosiak masszív többsége nem vevő a gyűlöletkampányaikra és tisztán látják, hogy a NER hogyan lopta szét 11 év alatt az országot, hogyan rohasztották le az oktatást és az egészségügyi rendszert”.

Az amerikai külügyminisztérium kedden közölte, hogy Joe Biden amerikai elnök 110 országot hívott meg egy online csúcstalálkozóra, amit december 9-én és 10-én rendeznek meg, a központi téma pedig a demokrácia lesz.

A meghívott országok listáján nem szerepel

• Kína,
• Törökország,
• Oroszország,
• de Magyarország sem,

ellenben Lengyelország az Európai Bizottsággal kialakult jogállamisági vitája ellenére is meghívást kapott.

A Közel-Keletről egyedül Izrael és Irak kapott meghívást, az Egyesült Államok regionális szövetségeseinek számító Egyiptom, Jordánia, Szaúd-Arábia, Katar és az Egyesült Arab Emírségek nem szerepelnek a listán.

A Fehér Ház tájékoztatása szerint a demokráciacsúcson a tekintélyuralmi rendszerek elleni küzdelemről, a korrupció elleni harcról és az emberi jogok támogatásáról lesz szó.Az MTi az erről szóló tájékoztatásában fontosnak találta kiemelni, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a „demokráciacsúcs” mindössze arra szolgál, hogy „megossza az embereket, illetve az országokat aszerint, hogy demokratikusak vagy nem demokratikusak”.

A most 62 éves Kevin Stricklandet 1979 júniusában ítélték el hármas gyilkosság miatt, mint kiderült, jogtalanul. A férfit emiatt most 42 év után engedték ki a börtönből, ahol ártatlanul ült.

A BBC azt írja, ez volt a leghosszabb jogtalan bebörtönzés Missouri állam történetében, de az állam törvényei szerint nem valószínű, hogy Strickland anyagi kártérítést kapna, mivel Missouri állam csak azokat a DNS-bizonyíték alapján felmentett rabokat kártalanítja, azokat nem, akiket szemtanú vallomása miatt mentenek fel.

A Midwest Innocence Project ügyvédjei hónapok óta dolgoztak azon, hgy szabadon bocsássák Stricklandet, aki 15 487 napot töltött a börtönben. Tricia Rojo Bushnell, a Midwest Innocence Project jogi igazgatója szerint a férfinek „semmmi sem fogja visszaadni az elveszett éveket”, úgy fogalmazott, az, hogy az állam nem kárpótolja őt a történtekért, „nem igazságszolgáltatás”.

Stricklandet azután ítélték el, hogy 1978-ban négy támadó három embert is lelőtt, a 22 éves Sherrie Blacket, a 22 éves Larry Ingramet és a 20 éves John Walkert. Egy negyedik ember, a húszéves Cynthia Douglas csak megsérült, neki úgy sikerült megmenekülnie, hogy halottnak tetette magát. A rendőrség végül a nő nővérének barátja gyanújára alapozva tartóztatta le az akkor tizenéves Stricklandet, majd állítólag nyomást gyakoroltak Cynthia Douglasre, hogy kiválassza Stricklandet az elég felsorakoztatott emberek közül. Strickland azt mondta a rendőröknek, hogy a gyilkosság idején otthon volt és tévét nézett. Soha semmilyen tárgyi bizonyítékot nem tudtak felmutatni, ami bizonyította volna, hogy köze lett volna a gyilkossághoz.

Az első, 1979-es tárgyalása az esküdtszék döntése nélkül ért véget, miután a 12 tagú testület egyetlen fekete esküdtje a felmentése mellett foglalt állást. A második tárgyaláson a kizárólag fehér esküdtekből álló esküdtszék már bűnösnek találta Stricklandet.

Douglas évekkel később azt írta a Midwest Innocence Projectnek, hogy „a dolgok akkoriban nem voltak világosak, most már többet tudok, és szeretnék segíteni ennek az embernek”, de a nő még azelőtt meghalt, hogy hivatalosan is visszavonhatta volna a tanúvallomását. Douglas családtagjai mindannyian azt vallották a bíróságon, hogy a nő „rossz embert választott”.

Jackson megye ügyészei 2020 novemberben kezdték el felülvizsgálni Strickland ügyét, és egy új törvény értelmében indítványt nyújtottak be, amelyben a férfi azonnali felmentését és szabadon bocsátását követelték. (BBC)

Szexuális zaklatás miatt nyomövetővel a lábán praktizált továbbra is egy háziorvos, akit most újabb szexuális zaklatással vádolnak, a férfi idén nyáron egy budapesti rendelőintézetben a vizsgálóágyon fekvő, kiszolgáltatott helyzetben lévő női beteget fogdosott – írja a Blikk.

A lapnak megszólalt az orvos egyik munkatársa, aki szerint „folyamatosan téma volt, hogy az orvost nem szabad egyedül hagyni női páciensekkel, mert tapogatja őket, ahol csak lehet”. Ő beszélt arról is, hogy „furcsa volt, hogy folyamatosan húzkodta a zokniját a doktor, de csak később tudtuk meg, hogy azért, mert nyomkövető van a lábán”.

A Blikk információi szerint az orvos ellen korábban nyomozás indult egy 14 év alatti lány megerőszakolásáért, de az eljárást végül azt megszüntették. A lap szerint a férfit azzal vádolták, hogy 2016-ban elcsalt magához egy kiskorú, mentálisan sérült lányt, akit háromszor is megerőszakolt. A lány feljelentést tett, de a nyomozást később azért szüntették meg, mert a lány 2018-ban öngyilkos lett, az ő beszámolóján kívül pedig nem volt más bizonyíték.

A Blikk megkereste a Magyar Orvosi Kamarát, hogy miképp dolgozhatott az orvos nyomkövetővel a lábán, tudott-e a munkáltató az ellene folyó eljárásokról, illetve indult-e vele szemben etikai vizsgálat. A kamara mindhárom kérdésre azt válaszolta: „Nincs erről információnk”.

Kedd éjszaka megszökött egy rab Pálhalmán. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának tájékoztatása szerint a lopásért elítélt rab munkavégzéskor, a büntetés-végrehajtás hangosi szarvasmarhatelepéről lépett le.

Egyelőre nem találják, nagy erőkkel keresik.

A G7 azután jutott erre a következtetésre, hogy összevetették az alapvető női higiénés termékek árait a három országban, ugyanannál a drogérialáncnál.

A virtuális bevásárlás során sampont, szappant, vécépapírt, fogkrémet, vagyis alapvető tisztálkodási szereket vásároltak, illetve olyan női higiénés termékeket, mint a tampon és a betét. A G7 dm-bevásárlása a némileg eltérő kosárérték ellenére Ausztriában és Németországban is egyaránt 0,52 százalékos terhelést mutat a nettó medián bérekhez képest, a magyar vásárló terhelése azonban ehhez képest négyszeres.

A rekordmagas, 27 százalékos magyar áfa miatt a drogérialánc Magyarországon összerakott kosarának forgalmi adótartalma 926 forint. Ausztriában ezzel szemben minden termékre 20 százalék rakódik rá, a menstruációs szegénység megakadályozása miatt az egészségügyi betétre és tamponra viszont csak 10 százalék. Ez Németországban ennél is alacsonyabb: ott az általános adókulcs 19 százalék, de az egészségügyi betétre és a tamponra csak 7 százalék, így a kosár német adótartalma csak 543 forintnak megfelelő euró.

Így jött össze az, hogy a G7 ugyanazokért az alapvető, higiénés termékekért a magyar dm-ben 4356 forintot fizetett, Ausztriában 4258-at, Németországban pedig 3684 forintnak megfelelő eurót.

Közel 5 milliárd forint értékű, tavaly beszerzett és időközben lejárt PCR-teszt megsemmisítését rendelték el a Jelen információi szerint. A lap úgy tudja, a tesztek leselejtezését az Országos Kórház Főigazgatóság rendelte el, a munkát pedig a SEPTOX Kórházi és Egészségügyi Hulladékokat Gyűjtő, Szállító és Ártalmatlanító Kft. végzi.

A több milliárd forintnyi PCR-teszt beszerzését a Külügyminisztérium bonyolította. A Jelen azt írja, a Fosun típusú tesztből – aminek darabja 6070 forint volt – 3,4 milliárd forintért vásárolt a külügy. Ezek idén tavasszal jártak le, de ezeken felül vásároltak 161 milliót a Clinomics termékéből is, darabját 2593 fortintért, de ezek a tesztek is idén tavasszal jártak le. Ahogy a Maccura tesztjei is idén áprilisban jártak le – ezekből a Jelen szerint 1,355 milliárdért vásárolt a külügy, 4106 forintos darabáron.

Ezeket a teszteket semmisítik meg most a lap információi szerint darabonként 206 forintért, így az ötmilliárd fortint értékben vásárolt és fel nem használt tesztek eltüntetése most több mint 200 millió forintba kerül.Vagyis ahelyett, hogy ingyen teszteltek volna velük, ezeket a teszteket legyártatták, idehozatták, kifizették, tárolták, majd most még több pénzt költenek a megsemmisítésükre.

Megkapta a környezetvédelmi engedélyt, nem támasztott ellenvetést sem a fővárosi, sem az I. kerületi önkormányzat és beleegyezett a vasútüzem létesítésébe a katasztrófavédelem, az örökségvédelmi és természetvédelmi hatóság, valamint a területért felelős Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság is, vagyis megépülhet a gellérthegyi sikló – írja a Népszava.

A lap információi szerint a beruházónak, vagyis a Rác Sikló Kft.-nek mindössze annyi feltételt szabtak, hogy a felső állomás épületét a „táji háttér színvilágához és anyagaihoz történő minél teljesebb illeszkedéssel” valósítsák meg. A Népszava szerint az engedélyben, illetve indoklásában nem esik szó a korábbi környezetvédelmi hatástanulmányban emlegetett „negatív táji hatásokról”, így a hegy oldalában több méter szélesen kivágott fákról, illetve az építendő sikló és állomásainak „markáns művi elemként” való megjelenéséről. Pedig a korábbi tervek szerint a sikló pályavonalán 12 méter szélességben nem lehet fa, az építkezés idején pedig 20 méter szélesen kell kivágni, csonkolni a fák lombkoronáját és eltüntetni a bokrokat.

Az eredeti tervekben szereplő felső állomás – ami egy többszintes épület kilátóterasszal – sok volt a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak, ezért a végállomás méretének minimalizálását javasolták, de a Népszava szerint a beruházónak erre az volt a válasza, hogy „az utasokat nem lehet egy zárt lépcsőházba kényszeríteni, ha már éppen a kilátás miatt érkeztek ide”.

A sikló nyomvonala a Hegyalja út és a Citadella között húzódik majd, az alsó állomás üzletekkel és kávézóval közvetlenül a Rác fürdő mellett épülne meg. A sikló egy 100 méteres alagútból indulna, a kabin pedig az Orom utcánál bukna ki felszínre, ahonnan 190 méter hosszan átlag négy méter magasan haladna a Citadella-sétány alatti végállomásig.

Zuzana Caputová szlovák államfő az országos kijárási tilalom mielőbbi bevezetését sürgette kedden, miután a kórházak az egészségügyi ellátórendszer összeomlására figyelmeztettek a koronavírussal fertőzöttek magas száma miatt.

„Jelenleg mi vagyunk a legrosszabb helyzetben lévő ország a világon, ami az új fertőzöttek lakosságarányos számát illeti. A kórházak teljesítőképességük határán állnak, és kénytelenek az ellátást korlátozni, a kimerült egészségügyi személyzet segítséget kér.” Caputová szerint „ideje végre hallgatni a szakértőkre”.

A kormányzó pártok képviselői a sajtónak már jelezték, hogy szerdán szigorítanak a járványügyi korlátozásokon, konkrét intézkedéseket azonban egyelőre nem említettek. A négypárti szlovák kormánykoalícióban eddig sokszor belső viták nehezítették új intézkedések kidolgozását és életbe léptetését.

Caputová több mint egy hete írta alá azokat a törvénymódosításokat, amelyek értelmében a munkavállalóknak hetente kétszer munkakezdés előtt igazolniuk kell, hogy beoltották őket a koronavírus ellen, átestek a betegségen, illetve negatív vírustesztet kell felmutatniuk a legfertőzöttebb térségekben. Ugyanez vonatkozik az éttermi és más szolgáltatások igénybevételére is. Az új jogszabályoknak elvileg hétfőn kellett volna hatályba lépniük, de az ország egészségügyi hatóságai hiányosnak tartották a szabályozás gyakorlati alkalmazásának előkészítését.

Az 5,4 millió lakosú Szlovákiában a lakosság mindössze 46,8 százaléka kapott oltást, ez az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint a harmadik legalacsonyabb átoltottsági arány az Európai Unióban. (MTI)

Dr. Várkonyi Andrea könyvet írt. Közszereplései során most először használta a dr. előtagot, feltehetően azért, hogy ezzel is jelezze, nem tévésként, de nem is az ország leggazdagabb emberének feleségeként, hanem pszichológusként írta az És ezt lehet? című könyvét, aminek természetesen alcíme is van – Jogod van jól lenni –, mert Magyarországon hírességként ezek szerint nem lehet alcím nélkül könyvet kiadni.

A könyv keményborítású, borítóján Várkonyi Andrea mosolyog, és majdnem háromszáz oldalas, de nem kell megijedni, a 12-es betűméretnek és a gigászi sorközöknek köszönhetően három óra alatt lazán ki lehet olvasni. Sőt, azt, hogy totálisan kikapcsolt aggyal, csak szemmel szaladjunk végig a sorokon, az is megkönnyíti, hogy telerakták az önismereti könyvek egyik fő összetevőjével, vagyis csodás közhelyhalmokkal – „az embernek arra van ideje, amire akarja, hogy legyen” –, illetve tökéletes facebook-csoportokba illő megfejtésekkel, és olyan, az 1998-as Cosmopolitanba illő kifejezésekkel, mint az „ágyban akrobatikázás”.

Ráncok nélkül, három diplomával

Viszonylag sok hasonlóságot találtam Várkonyi most megjelent könyve és Yvonne Dederick egy évvel ezelőtti alkotása között: az egy dolog, hogy mindkettőt egy TV2-közeli híresnő írta, és hogy mindkettő tele van közhelyes megmondásokkal, de ahogy Dederick, úgy Várkonyi is végtelen mennyiségű önbizalommal rendelkezik, szeret sokszor emlékeztetni arra, hogy mennyi mindent ért el az életben, miközben néha rácsodálkozik azokra a szegény szerencsétlenekre, akik nem értek el annyi mindent az életben, mint ő.

A „Függetlenség” című fejezetben például Várkonyi Andrea tollából az alábbiak szaladtak ki: „Néhány éve bementünk egy közintézménybe, és amikor kijöttünk, Nóri azt kérdezte: anya, miért ilyen szörnyen unott arccal ül itt mindenki? Mondom: édes kicsim, azért, mert egész életükben nem csinálnak mást, mint iratokat tologatnak ugyanazzal a három emberrel összezárva egy ronda hivatalban, nagyon kevés pénzért. Mondom: de jó, hogy észrevetted! Látod, nem azért papolom, hogy tanuljál, mert mindenáron nevelni akarlak, hanem azért, hogy felnőve majd dönthess úgy, hogy te nem egy hivatalban akarsz ülni.”

Peng Suaj Kína egyik legismertebb sportolója, a legeredményesebb kínai teniszező. Országszerte népszerű, az állami média is kiemelt figyelemmel követte karrierjét, november 2. óta viszont gyakorlatilag teljesen eltűnt. Suaj aznap írta meg a kínai közösségi oldalon, a Weibón egy nyilvános posztban, hogy az ország egykori miniszterelnök-helyettese, Csang Gaoli szexre kényszerítette. Peng posztját körülbelül fél órán belül törölték, de az írásáról készült screenshotok továbbra is terjedtek, persze a kínai tűzfalon kívül. Posztjában a most 35 éves teniszező leírta, hogy először több mint tíz évvel ezelőtt, 25 éves korában feküdt le először Csanggal, de első szexuális kapcsolatuk körülményeire nem adott magyarázatot.

Miután nemrég sikerült egy génmódosított disznó veséjét egy emberi testhez csatolva működésre bírni, egyre inkább úgy néz ki, hogy ezzel a tudományos áttöréssel rengeteg vesebeteg ember életét lehetne megmenteni. Amellett azonban, hogy hány halálesetet előzhet meg így a tudomány, az a kérdés is felmerül, hogy emiatt hány állatnak kell majd meghalnia. Utóbbit taglalja a Vox cikke: hogy milyen erkölcsi súlya van annak, ha intelligens állatokat szaporítunk, majd ölünk meg a szerveikért.

Robert Montgomery, az NYU Langone Medical Center transzplantációs intézetét vezető sebész szeptember 25-én végezte el a mérföldkőnek számító műtétet, ami nem volt a szó szoros értelmében szervátültetés, már csak azért sem, mert a műtétet egy halotton végezték el. A család beleegyezésével tartották életben egy lélegeztetőgép segítségével még 54 órán keresztül, hogy megfigyelhessék, ezen idő alatt hogyan működik a testhez kapcsolt disznóvese.

Bár viszonylag rövid idejük volt megfigyelni a szerv működését, az nagyjából olyan jól működött, mint egy normál veseátültetés során egy emberi vese. Montgomery a műtétet követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a lábhoz rögzített vese „perceken belül elkezdett működni és nagy mennyiségű vizeletet termelni”, vagyis pont úgy funkcionált, ahogy kell. Az is kiderült, hogy az átültetés után az alany vérében mért kreatinin, vagyis az izmok által termelt és a vese által kiszűrt bomlási termékének szintje is normális volt. Montgomery szerint egy-két éven belül már rendszeresen végezhetnek sertésvese-átültetéseket emberekbe. Úgy fogalmazott, hogy a sertésvesére úgy is tekinthetünk, mint a szél- és napenergiára, ami „fenntartható és korlátlan”.

Több tízezer sertés élete, több tízezer ember életéért cserébe

Az, hogy egy sertésvese teljes értékű szervként működhet átültetés után egy emberi testben, hatalmas változást jelenthet minden vesebeteg számára. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint világszerte 5-10 millió ember szenved olyan súlyos veseelégtelenségben, hogy dialízisre vagy transzplantációra van szüksége. A Vox cikke szerint csak az Egyesült Államokban évente 43 ezer ember hal meg amiatt, mert nem kapott új vesét, ez a szám viszont nulla is lehet a sertésveséknek köszönhetően.

Ez azonban azt is jelenti, hogy évi több tízezer sertést kell majd leölni azért, hogy használhassák a veséjét. Igaz, összességében csak fele annyi sertést, ahány ember életét megmenthetik ezzel, mivel egy disznónak is két veséje van, az embernek pedig bőven elég egy vese is. Miután Amerikában évente körülbelül 60 ezer beteg vár veseátültetésre, évente körülbelül 30 ezer disznót kell elaltatni. Igaz, ez a szám szinte semmi ahhoz képest, hogy csak az Egyesült Államokban 2020-ban több mint 130 millió disznót öltek le a húsáért.

Az, hogy más állatok szerveit ültessék át emberbe, közel sem új ötlet: xenotranszplantációt már évtizedekkel korábban is alkalmaztak, igaz inkább kevesebb, mint több sikerrel. A hatvanas években csimpánz szerveket ültettek át emberekbe: egy kivételével mind a tizenhárom műtét sikertelen volt, fertőzés lépett fel, vagy kilökődtek a szervek. Mindössze egy páciens élte túl a beavatkozást, de kilenc hónappal a műtét után ő is meghalt. 1984-ben aztán egy másik majom szervével is kísérleteztek: egy haldokló csecsemőbe ültettek be egy páviánszívet, de azt kilökte a gyerek szervezete és nem sokkal később meghalt.

A probléma a legtöbb esetben a kilökődés volt, a szervezet idegen testként értelmezte az új szervet és gyakorlatilag megtámadta azt. Sok esetben ez még akkor is előfordulhat, ha ember és ember között történik meg a transzplantáció. Igaz, utóbbi már kevésbé jelent problémát, amióta léteznek a kilökődést csökkentő immunszupresszív gyógyszerek.

Egy vese/két vese

Az NYU csapatának módszerében az igazi újdonság az volt, hogy nem egy szimpla sertés veséjét, hanem egy genetikailag módosított sertés veséjét használták fel.

Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) 2020 decemberében hagyta jóvá a genetikailag módosított sertés előállítását, amelyeket anRevivicor, a United Therapeutics biotechnológiai cég leányvállalata később transzplantációs forrásként használna. A génmódosított sertés annyiban különbözik a szimpla sertéstől, hogy előbbinél a génmódosítás megakadályozza egy olyan biomolekula termelődését, ami a szervkilölődést okozza.

Az Egyesült Államokban a legtöbbször elhunyt donortól származó vesét ültetnek át, 2020-ban 17 583 ilyen műtétet végeztek el. A transzplantációra sorban állók életét nyilván megkönnyítené, ha élő emberek adnák oda nekik az egyik veséjüket, mivel mindenkinek kettő van belőle, de egy is elég. A Vox szerint az Egyesült Államokban a népesség mindössze 0,014 százalékának kellene odaadnia a veséjét ahhoz, hogy megszűnjön a várólista, vagyis elviekben az önkéntesekkel kiküszöbölhető lenne nemcsak azok halála, akik nem kaptak új vesét, de a transzplantáció miatt tenyésztett állatok halála is. A gyakorlatban azonban borzasztóan kevesen adományozzák oda a veséjüket: 2020-ban összesen 5234 élődonoros veseátültetést végeztek az Egyesült Államokban, miközben több mint százezren állnak sorba új veséért. A világon mindössze egyetlen országban tudják az összes veseátültetést élődonortól származó vesével megoldani: Iránban, ahol a donorok ezért pénzt kapnak.

Nemcsak az Egyesült Államokban, Magyarországon sem lehet pénzt fizetni a donornak. Ha valaki nem rokonként adományoz vesét, egy etikai bizottságnak is engedélyeznie kell a szervadományozást, és a donornak nyilatkoznia kell, hogy „az adományozás minden kényszertől, fenyegetéstől, és megtévesztéstől mentesen, ellenérték nélkül történt”.

A Semmelweis Egyetem tájékoztatója szerint az élődonoros veseátültetés során a halálozási arány kevesebb, mint 0,03 százalék, 1999 és 2002. között több mint 15 ezer élődonoros műtétet végeztek az Egyesült Államokban, ezek közül pedig kettő végződött halállal.

Mivel Iránon kívül más országokban nem bevett szokás fizetni a veséért, önként pedig kevesen döntenek úgy, hogy megválnak az egyik szervüktől, így egyetlen használható opcióként marad a sertésvese, vagyis az, hogy egy disznó leölésével két ember életét is meg lehet menteni.

Állatjóléti kérdések

A New Yorki Egyetemen a műtétet végrehajtó Montgomery is egyetértett abban, hogy a veséjükért tenyésztett disznók leölése valóban fontos állatjóléti kérdéseket vet fel. Például hogy humánusabb-e elaltatni a sertést és eltávolítani mindkét veséjét két átültetéshez, ezzel azonnal megmentve két ember életét, mint megtartani az egyik veséjét és csak az egyik veséjét eltávolítani, hogy tovább élhessen, miközben ott van a műtét után egy fájdalommal és fertőzésveszéllyel járó időszak, amíg felépül az állat, amiről valakinek továbbra is gondoskodni kellene.

Utóbbi kérdés persze csak a vese esetén vetődik fel, de a génmódosított sertések más szerveit is hasonlóan lehetne használni, így a szívét, tüdejét vagy hasnyálmirigyét. Ezekben az esetekben mindenképpen le kellene ölni az állatot.

Még Peter Singer, etikai és politikai filozófus, az állatjogvédő mozgalom egyik elindítója is azt mondta a Voxnak, hogy ha „óvatosan is”, de támogatja ezt a módszert.

„Nem ragaszkodnék ahhoz, hogy a sertés túlélje a műtétet, mert az azt jelentené, hogy kétszer annyi állatra lenne szükség. Viszont szeretném, ha az eljárásba bevont összes állatot – beleértve azokat is, amelyeket a kutatási szakaszban használnak – olyan körülmények között tartanák, amely nemcsak a fizikai, de a pszichológiai és szociális szükségleteiknek is megfelelnek, tehát nem üzemi körülmények között” – mondta Singer, aki szerint ez „minimális ellenszolgáltatásnak tűnik azért cserébe, amit a sertés ebben az esetben az embereknek ad”.

A Vox egyébként megkérdezte a Revivicort, hogy milyen körülmények közt tartják a transzplantációs célokra tenyésztett génmódosított sertéseket, de a cég nem volt hajlandó válaszolni a kérdésre.

Christine Korsgaard, a Harvard filozófiaprofesszora a Voxnak azt mondta, elszomorítja, hogy az emberek nem hajlandóak egymásnak vesét adományozni, és emiatt azt inkább egy másik fajtól veszik el. „A nők nem azért léteznek, hogy a férfiaknak teremtsenek otthont, a színesbőrűek nem azért léteznek, hogy olcsó munkaerőt biztosítsanak a fehéreknek, az állatok pedig nem azért léteznek, hogy élelmet, munkaerőt és szerveket biztosítsanak az embereknek”. Ő inkább támogatná, hogy pénzt kaphassanak azok, akik felajánlják egy veséjüket transzplantációra, mert ebben az esetben „egyetlen embernek és egyetlen sertésnek sem kellene meghalnia”.

(Nagy kép: FRISO GENTSCH/dpa Picture-Alliance via AFP)

A Takarékbank a Mészáros-csoporttal együttműködve adott át egy speciális kutató-mentő terepjárót a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálatnak csütörtökön Szentendrén, az átadón pedig ott volt Mészáros Lőrinc, a Mészáros-csoport tulajdonosa is.

A felcsúti milliárdos a Blikk fotói szerint alkalomhoz illően testhezálló bőrdzsekiben és egy Louis Vuitton bakancsban jelent meg. Persze nem egy mezei LV bakancsról van szó, ez a cipő ugyanis a Louis Vuitton x NBA kollekció része, vagyis a finoman feltűnő monogramozás mellett díszíti egy NBA gumicímke és egy aranyszínű NBA-logó is.

Ha valaki meglepné magát egy ilyen darabbal, csupán 1300 dollárt, vagyis körülbelül 416 ezer forintot kell kifizetnie érte.

A terepjáró átadáson egyébként Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója is ott volt, ő azt mondta, „életet menteni a legnemesebb feladat, az ilyen munkát végző szakembereket segíteni pedig szinte kötelesség”. Mészáros Lőrinc az MTI beszámolója szerint nem mondott semmit.

Az evéseit élőben közvetítő kínai férfi azt állítja, egy all you can eat étteremből azért tiltották ki, mert ott túl sokat evett. Szerint ezzel a Csangsa városban található Handadi Seafood BBQ étterem diszkriminatív azokkal szemben, akik sokat tudnak enni.

Azt is elmondta, hogy amikor először volt az étteremben, másfél kiló sertéscombot evett meg, egy másik alkalommal pedig 3,5-4 kiló garnélarákot. „Sokat tudok enni. Ez baj?” – mondta a túl sokat evő férfi, aki hozzátette, „semmit sem pazarolt el az ételből”, de hogy ezalatt pontosan mit értett, nem fejtette ki.

Az étterem tulajdonosa azonban azt nyilatkozta, amikor a túl sokat evő férfi megjelenik az éttermében, „kifosztja” őt, és „minden alkalommal” elveszít párszáz jüant. „Még ha szójatejet is iszik, akkor is megiszik 20-30 üveggel. Amikor sertéscombot eszik, az egész tálcát elfogyasztja. A garnélarákból pedig, amiből az emberek általában darabonként szednek, egy tálcával szed.”

A történtek miatt az étterem tulaja azt mondta, minden olyan embert kitilt az étterméből, aki élőben közvetíti az evését.

A kínai kormány tavaly kezdett keményebben is fellépni a zabáló influenszerek ellen, a hasonló videókat akár teljesen be is tilthatják az országban. Azután döntöttek így, hogy Hszi Csin-ping elnök az élelmiszerhiány miatti növekvő aggodalmak miatt felszólította az embereket, hogy „harcoljanak az élelmiszerpazarlás ellen”. (BBC)

Miután Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden 30 bázisponttal 2,10 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, az MNB egy csütörtöki intézkedésével most további 40 bázisponttal 2,5 százalékra emeli az irányadó kamatot.

A keddi, 30 bázispontos alapkamatemelést követő tájékoztatón Virág Barnabás, az MNB alelnöke bejelentette, hogy új szakaszt indít a monetáris politikában a jegybank, ami gyorsabb alapkamat-emelési ciklust jelent, mert a külső inflációs hatások tartós emelkedése, a másodkörös inflációs kockázatok erősödése nagyobb mértékű és hosszabb ideig tartó monetáris politikai szigorítást tesz szükségessé. Ezen túl a jegybank készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatát az alapkamat fölött alakítani - tette hozzá.

Az MTI szerint a forint erősödött, az euró jegyzése a reggeli 363,95 forintról 363,15 forintra csökkent. (via Portfolio)

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje és a közös listát állító ellenzéki pártok elnökei az Alkotmánybírósághoz fordulnak, hogy a testület vizsgálja felül a fiktív lakóhelyek létesítését legalizáló törvényt és a kifogásolt rendelkezéseket semmisítse meg. Erről azután küldtek közleményt, hogy az Országgyűlés elfogadta azt a törvényjavaslatot, a javaslatot, ami az eddigieknél is szélesebb kapukat nyithat a voksturizmus előtt, mert lehetővé teszi, hogy bárki jogszerűen a tényleges lakóhelyétől eltérő lakcímet jelenthessen be.

Közleményük szerint „ez a módosítás egyrészt azzal a veszéllyel jár, hogy a 2022. évi országgyűlési választáson tömegessé válik az a 2018-ban már megtapasztalt jelenség, miszerint „egy-egy romos ingatlanba tucatszám jelentenek be ténylegesen nem Magyarországon élő magyar állampolgárokat. Másrészt a törvénymódosítás annak is megnyitja az utat, hogy a jövő évi választást megelőzően országon belül a »billegő«, kétesélyes egyéni választókerületekbe jelentkezzenek át Magyarországon élő választópolgárok”.

Szerintük mindkét lehetőség megnyitja az utat „egy-egy választókerület választási eredményének tudatos eltérítésére”, azzal pedig „a választás kimenetelének befolyásolására”. Úgy gondolják, hogy a kormánypártok „most ilyen jogi trükközéssel akarnak megágyazni annak, hogy választási csalással tarthassák meg a hatalmukat”. Az ellenzéki pártok emellett a Nemzeti Választási Irodához fordulnak és követelik, hogy naponta tegyék közzé a valasztas.hu oldalon, hogy az adott napon egy-egy településen és egy-egy országgyűlési egyéni választókerületben hány választásra jogosult polgárnak van lakcíme, hogy nyomon követhető legyen, változik-e a választások előtt egy-egy településen a választásra jogosultak száma.

Gyanúsítottként hallgatta ki a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség azt a tisztet, aki a tavaly júliusban történt vértesszőlősi siklóernyős-baleset során azt a katonai helikoptert vezette, ami miatt a mentés során egy mentőtiszt is megsérült.

A fára zuhant egy siklóernyős a fán várta, hogy lehozzák onnan, végül mentés közben szenvedett életveszélyes sérüléseket, miután a mentésére siető honvédségi helikopter rotorszele lesodorta őt az ágakról.

Az ügyészség közleményében az áll, hogy a gyanú szerint a gyanúsított katonatiszt anélkül repült egyre közelebb a siklóernyőshöz, hogy „a mentési körülményekről az elvárható módon, kellő körültekintéssel tájékozódott volna”. Emiatt „a helikopter rotorlapátjaival olyan mértékű turbulens légáramlatot keltett, ami a faágak letörésével, majd a fán lévő siklóernyő belobbanásával járt”. A légörvény és a siklóernyő súlya végül letörte azt a faágat, a siklóernyős pedig a földre zuhant, életveszélyes sérüléseket szenvedett, majd 2020. augusztus 10-én a kórházban halt meg.

Kovács Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője a 24.hu-nak azt mondta, a mentési munkálatot irányító helikopter parancsnokát légi közlekedési halált okozó gondatlan veszélyeztetéssel gyanúsították meg.

A katonatiszt nem tett vallomást és panaszt jelentett be a gyanúsítás ellen, utóbbit a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította.

A 36 éves zenészt szerdán lőtték agyon Memphisben, egy pékségben. Adolph Robert Thornton Jr. halálhírét Memphis polgármestere, Jim Strickland is megerősítette.

A helyi média szerint Young Dolphot szerdán koradélután lőtték le egy süteményes boltban a repülőtér közelében. Unokatestvére a Daily Memphian lapnak azt nyilatkozta, a rapper a nagynénjét látogatta meg és hálaadási pulykákat osztott volna ki a rászorulóknak.

A Chicagóban született rapper első stúdióalbuma 2016-ban jelent King of Memphis címmel. 2017 februárjában egyszer már rálőttek az autójára Los Angelesben, majd még abban az évben szeptemberben meg is sebesült egy lövöldözésben. (BBC)

„Tudtam, hogy nem élhetek azzal a tudattal, hogy végignézem, ahogy 10-20 millió ember meghal a következő 20 évben a közösségi média által elősegített erőszak miatt.”

Ezzel indokolta a Facebook káros gyakorlatait leleplező dokumentumok nyilvánosságra hozását a cég egykori alkalmazottja a Deutsche Wellének adott interjújában. Frances Haugent az etiópiai vérontás hírei késztették arra, hogy beszéljen. Az afrikai országban a fegyveres csoportok a közösségi oldal segítségével bátorították az embereket a kisebbségek elleni erőszakra. Azonban ahogy az a dokumentumokból kiderül, a Facebookot erre hiába figyelmeztették, a techóriás csak az Egyesült Államokban ügyel gondosan a platformján megjelenő tartalmakra.

Ez az anyag a Deutsche Welle és a 444 együttműködésében készült.

Egy moszkvai bíróság pénzbírságot szabott ki a nemrég Nobel-békedíjat kapott Dmitrij Muratovra és újságjára, összesen 132 ezer rubel (közel 600 ezer forint) értékben, mert a rendszerkritikus Novaja Gazetában állítólag nem közölték a lap cikkeiben említett „külföldi ügynökök” státuszát, amivel állítólag „megsértették a tömeges információszabadságot”.

A Novaja Gazeta nem kapott értesítést a bírósági tárgyalásról, az a lap képviselőinek jelenléte nélkül zajlott le.

A bíróság sajtószolgálata november 17-én szerdán közölte a Mediazonával, hogy Muratovot 12 000 rubel, a Novaja Gazetát pedig 120 000 rubel pénzbírságra büntették.

Az idei Nobel-békedíjat két újságíró, a Fülöp-szigeteki Maria Ressa és az orosz Dmitrij Muratov kapták a szólásszabadságért vívott harcuk elismeréseként. Vlagyimir Putyin orosz elnök később úgy fogalmazott, a Nobel-békedíj nem „védi” Muratovot, és ha megszegi a törvtényt, ugyanúgy „külföldi ügynökként” bélyegezhetik. (Meduza)

2020 májusa és 2021 áprilisa között, a járvány első évében több mint 100 000 ember halt meg drogtúladagolásban az Egyesült Államokban, az erről szóló adatokat szerdán tette közzé az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) – írja az MTI.

A CDC közlése szerint a túladagolás miatti halálozások száma több mint két évtizede folyamatosan emelkedik, az elmúlt két évben ez a folyamat felgyorsult, és 2020 májusától 2021 áprilisáig közel 30 százalékkal nőtt.

A haláleseteket ópiátok és szintetikus ópiátok – például a fentanil – okozták. A fentanil az Egyesült Államokban öt évvel ezelőtt a legtöbb túladagolásos halálesetet okozó kábítószer-típusok között megelőzte a heroint.

A fentanil elterjedése mellett feltehetően a koronavírus-járvány is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államokban megnőtt a drogfogyasztás és -túladagolás, illetve az ezzel összefüggő halálozások aránya. A járvány sok drogfogyasztót is elszigetelt szociálisan, emiatt nem kapták meg a szükséges kezeléseket. A témáról bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

„Ezek az adatok iszonyúak. Ez olyan mértékű túladagolásos haláleset, amelyet ebben az országban még nem tapasztaltunk” – nyilatkozta Katherine Keyes, a Columbia Egyetem kábítószerrel történő visszaélésekkel foglalkozó szakértője az amerikai AP hírügynökségnek.

Az USA-ban a drogtúladagolás ma már meghaladja az autóbalesetek, a fegyveres erőszak, sőt az influenza és a tüdőgyulladás miatt bekövetkezett halálesetek számát is. Az összesített adat megközelíti a cukorbetegség miatt elhunyt emberek számát. A cukorbegtegség az ország hetedik számú halálozási oka.

A CDC adatai szerint a túladagolásban elhunytak száma Delaware, New Hampshire, New Jersey és Dél-Dakota államok kivételével minden államban nőtt az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest. A legnagyobb növekedést Vermont (70%), Nyugat-Virginia (62%) és Kentucky (55%) államokban tapasztalták. Minnesotában 858-ról 1188-ra, körülbelül 39 százalékkal nőtt a túladagolás miatti halálesetek száma 2020 májusa és 2021 áprilisa között.

Egy Alec Baldwin ellen indított perben azt állítják, a Rust című film forgatókönyve nem írta elő, hogy Baldwinnak ott és akkor el kellene sütnie egy fegyvert, amikor forgatás alatt lelőtte Halyna Hutchinst, a film operatőrét. A keresetet Mamie Mitchell, a film scriptese (naplóvezetője) nyújtotta be. Ő volt az, aki az új-mexikói forgatáson leadott halálos lövés után hívta a rendőrséget.

Mamie Mitchell ügyvédje szerint Baldwin „orosz rulettet játszott”, amikor ellenőrzés nélkül elsütötte a fegyvert. A benyújtott keresetre egyelőre sem Baldwin, sem a film producerei nem reagáltak.

A hatóságok továbbra is vizsgálják, hogy mi történt a Rust című film forgatásán, amikor Alec Baldwin egy kellékfegyverrel véletlenül halálosan megsebesítette a film operatőrét, Halyna Hutchinst, miután azt mondták neki, hogy a forgatás helyszínén, a próbafelvételek idején használt kellékfegyver hatástalanított, és ezért biztonsággal használható. Egyelőre senkivel szemben sem emeltek vádat.

Mitchell keresetében azt állítja, a forgatókönyv három közeli felvételt írt elő, egyet Baldwin szeméről, egyet a vállán látható vérfoltról, egyet pedig a felsőtestéről, „amint kezével a pisztolytáskához nyúl és előveszi a fegyverét”. Mitchell szerint „a forgatókönyvben nem szerepelt, hogy a fegyvert Baldwinnak vagy bárki másnak el kellett volna sütnie”.

Mitchell állítása szerint kicsivel több mint egy méterre állt Baldwintól a lövés pillanatában, azóta pedig „újra és újra” eszébe jut a lövés hangja. A keresetben érzelmi sérelem szándékos okozására, valamint szándékos károkozásra hivatkozik és egy nem meghatározott összegű kártérítést követel. (BBC)

Szükségállapotot hirdettek ki Kanada nyugati részén, Brit Columbia tartományban, miután egy szupervihar teljesen elvágta a régió közúti és vasúti összeköttetéseit a külvilággal. Ezreket evakuáltak, miután egy nap alatt egy havi csapadékmennyiség esett. Vancouvert és környékét két napig el sem lehetett hagyni, mivel víz árasztotta el az autópályákat, a kisebb utakat pedig több helyen földcsuszamlás tette járhatatlanná. Egy nő meghalt a földcsuszamlás miatt, két embert pedig még mindig keresnek.

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök washingtoni látogatása során segítséget ígért, és azt mondta, hogy a kanadai fegyveres erőket is bevetik, hogy segítenek az újjáépítésben. A régió tisztviselői szerint a brutális esőzés okozta természeti katasztrófát egyértelműen az éghajlatváltozás okozta.

John Horgan, Brit Columbia miniszterelnöke szerint „nincs olyan, akit ne érintettek vagy ne érintenének az elmúlt hétvége eseményei”, amihez hasonlók szerinte egyre gyakrabban fordulhatnak elő „az ember által okozott éghajlatváltozás miatt”.

Rachel White, a British Columbia Egyetem légkörkutatója a BBC-nek azt mondta, a mostani katasztrófáról nemcsak a felmelegedés tehet, de az is, hogy a fakitermelés és az erdőtüzek miatt sok, mélyen gyökerező, idős fa hiányzik, ami miatt esőzésekkor nagyobb a földcsuszamlásveszély. Ahogy az árterek beépítése és az egyre több aszfaltozott felület is növeli az áradások kockázatát. (BBC)

„Örömmel vettük, hogy az Auróra utcai rendelőintézetünk is részt vehet a kormány által meghirdetett Oltási Akcióhétben. Egy órája érkezett a levél a Kormányhivatal illetékesétől, hogy sztornó, vissza minden! A kormányzati Oltási Akcióhétben sem mi, sem más kerületi rendelők nem vehetnek részt”

– írta Facebookon szerda este Pikó András józsefvárosi polgármester, hozzátéve, hogy már a rendelési időket is átszervezték és a kommunikációs kampányt is megtervezték, hogy minél többen vehessék fel az oltást.

A kormány november elején jelentette be, hogy oltási akcióhéttel növelné az oltottak számát, és hogy országszerte megemelt oltási kapacitással és időpontfoglalás nélkül is várják majd a még oltatlanokat, és azokat is, akik a második vagy harmadik oltásukat vennék fel.

„Nem tudom hogyan jutott erre a döntésre a titokzatos nevű Fővárosi Oltási Munkacsoport, de ezúton is gratulálok az okos és bölcs döntéshez. Elképzelni sem tudom, hogyan szolgálja az oltási akcióhét nagyobb sikerét az, hogy az önkormányzati rendelők nem vehetnek benne részt? Netán arra a népi bölcsességre hagyatkoztak, hogy a oltásban és oltóhelyben is a kevesebb valójában több?” – írta Pikó, aki „felelőtlen döntés”-nek nevezte a történteket. Szerinte ez ”újabb megnyilvánulása annak, hogy a kormány mindent feláldoz, még a helyes oltási akcióját is veszélyezteti, csak hogy a látszata se alakuljon ki annak, hogy együttműködnek velünk”.

Józsefváros polgármestere egyúttal bejelentette, hogy „ha kormány által szervezett Oltási Akcióhét nem lehet november 22-től a kerületben, akkor lesz önkormányzat által szervezett Józsefvárosi Oltási Hét az Auróra utcai rendelőintézetben”, amelynek keretében ahogy változatlan feltételekkel, legfeljebb csökkentett időtartamban, de minden oltást igénylőt el fognak látni vakcinával”.

„Csak 10 napja indult a programunk és a gyerekek 10 százalékánál tartunk. Körülbelül 50 napba telt, amíg az első adag oltással a felnőttek körében elértük a 10 százalékot. Amikor az 1950-es években a gyermekbénulás elleni védőoltást először beadták a gyermekeknek, körülbelül három hónapba telt, mire beadtak két és fél millió oltást” – jelentette be szerdán Jeff Zients, a Fehér Ház Covid-19 munkacsoportjának vezetője.

A múlt héten 1,7 millió gyereket oltottak be, ami körülbelül a duplája az azt megelőző héten mért adatoknak. A kormányzat becslése szerint szerdára – az 5 és 11 év közötti korcsoportba tartozó 28 millió gyerek közül – 2,6 millió kapta meg az első adag Pfizert, amely számukra jelenleg az egyetlen engedélyezett vakcina az Egyesült Államokban.

Az előírások szerint a vakcinát két 10 mikrogrammos adagban, háromhetes különbséggel adják be a gyerekeknek. Ez a 12 éven felülieknek adott mennyiség egyharmada. A Pfizer egy korábbi tájékoztatóján közzétett tanulmány szerint az általuk kifejlesztett oltás kisebb dózisai biztonságosak az 5 és 11 év közöttiek esetében, valamint csaknem 91 százalékban hatékonyak a tünetekkel járó betegségek megelőzésében.

Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) legfrissebb adatai szerint a 12 éves és ennél idősebb amerikaiak már csaknem 80 százaléka megkapta az első oltást. (MTI)

Miután megírtuk, hogy Merkely Béla két Szputnyikra harmadik oltásként egy Janssent kért és kapott, miközben a központi útmutatás szerint csak Pfizert, Modernát, Sinopharmot és Szputnyikot lehet adni Szputnyikra, a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága közleményt küldött, miszerint

„Merkely Béla a nemzetközi gyakorlat és ajánlás szerint vette fel a harmadik oltást”.

Az egyetem közleményében azt írják, az NNK még a nyáron jelentetett meg szakmai ajánlást arról, hogy kinek, milyen típusú koronavírus elleni oltóanyagot javasol harmadik vakcinaként, azóta pedig már „rendelkezésre állnak olyan újabb klinikai eredmények és nemzetközi ajánlások, melyek alapján dr. Merkely Béla – az oltást végző orvosával egyeztetve - felvehette a Janssent a két korábbi, Sputnik oltás után”.

Bár ezt eddig hivatalosan nem közölték, a Semmelweis Egyetem mostani leveléből kiderül, hogy „a rendelkezésére álló nemzetközi adatok és ajánlások alapján adható vektor alapú oltóanyagra, azonos adenovírust tartalmazó vektor alapú vakcina”. A közlemény szerint a fentieket alátámasztja, hogy „az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) például engedélyezte a Janssen oltás ismételt beadását, vagy, hogy Angliában is engedélyezték a három egymást követő, vektor alapú Astra Zenecával történő oltást, valamint Oroszországban a harmadik Sputnikkal történő vakcinációt is”.

Levelüket azzal zárták, hogy „a jelenlegi helyzetben a legfontosabb, hogy mindenki vegye fel az első, második és harmadik oltást”.

Októberben az Európai Unió országaiban az átlagos éves infláció 4,4 százalék volt, ezen belül az eurózóna országaiban 4,1 százalékos átlagos drágulást mértek. Egy hónappal korábban az uniós átlag 3,4 százalék, egy évvel korábban pedig 0,3 százalék volt – írja a G7 az Eurostat ma közzétett adatai alapján.

• A legalacsonyabb inflációt októberben éves szinten Máltán mérték (1,4%), a második helyen Portugália (1,8%), a harmadikon pedig Finnország és Görögország (2,8%) áll.
• A legmagasabb az inflációt Litvániában (8,2%) mérték, ezt követte Észtország (6,8%), majd Magyarország (6,6%).

A G7 azt írja, bár magyar lakossági fogyasztók a rezsicsökkentés (árbefagyasztás) miatt közvetlenül nem érzékelik az energiárak növekedését, az ipari fogyasztókat ez nem védi, és a megugró költségek a fogyasztói árakban is megjelennek.

A KSH legutóbbi adatai szerint októberben 6,5 százalékkal nőttek az árak. Azóta a kormány 480 forintban maximalizálta az üzemanyagok literenkénti árát.

Miután pénteken egy Los Angeles-i bíróság megszüntette Britney Spears 13 éve tartó gondnokságát, az énekesnő Instagramon tett közzé egy videót, amiben köszönetet mondott rajongóinak, akik „megmentették” az életét, egyben pedig utalt arra is, hogy hamarosan interjút ad majd Oprah Winfrey-nek.

„13 évig éltem gyámság alatt. Ez nagyon hosszú idő, hogy egy olyan helyzetben legyél, amiben nem akarsz. Őszintén szólva minden egyes napért hálás vagyok, ahogy azért is, hogy van saját kulcsom a saját autómhoz, hogy újra független lehetek, hogy nőnek érezhetem magam, hogy van bankkártyám és újra láthatok készpénzt, amiből vehetek gyertyát”

– mondta Spears, aki arról is beszélt, hogy erős nőnek tartja magát, így csak elképzelni tudja, „mit tett ez a rendszer” a „valódi fogyatékosággal és valódi betegséggel” élőkkel. Úgy fogalmazott, hogy reméli, az ő története változást hoz „a korrupt rendszerben”.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Britney Spears (@britneyspears) által megosztott bejegyzés

Britney Spears 2007-es idegösszeomlása miatt 2008 óta élt apja gondnoksága alatt, aki a pémzügyeit is kezelte. 2021 júniusában Britney Spears egy nyilvános bírósági meghallgatáson először szólalt meg helyzetéről, és kérvényezte, hogy szüntessék meg a gyámságát. Az apja felügyelete alatt töltött éveket emberkereskedelemhez hasonlította, és úgy fogalmazott, „kínos és demoralizáló”, amin keresztül ment, állítása szerint többször fenyegették a gyerekei elvesztésével, begyógyszerezték, és sokszor akarata ellenére dolgoztatták.

Júliusban Britney Spears új ügyvédet kapott, Matthew Rosengart azonnal kérte Jamie Spears elmozdítását. Szeptemberben végül Jamie Spears maga kérte a gondnokság megszüntetését.

(BBC)

Öt helyett csak négy kérdés szerepelhet a jövő áprilisi, a kormány által gyermekvédelminek nevezett népszavazás kérdőívén, a Magyar Nemzet információi szerint „a nagyobbik kormánypárt az ötödik kérdést kiveszi”. Mármint azt, amit a Kúria először elmeszelt, majd helyben hagyott. A kérdés úgy hangzott: „Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek a nemátalakító kezelések?”

A Magyar Nemzet információ szerint azért kerül ki ez a kérdés, mert a kormány nem akarja megvárni az Alkotmánybíróság döntését, és így akár egy napon is lehet a népszavazás az országgyűlési választással. Volner János szerint akár 12 milliárd forintot is meg lehet spórolni a központi költségvetésben azzal, ha az országgyűlési választással egy időben tartják meg a népszavazást.

Így a következő négy kérdésről tartanak népszavazást jövő tavasszal:

• „Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?”
• „Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?”
• „Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?”
• „Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?”

Győrffy Balázs fideszes parlamenti képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke egy a kollégáinak kiküldött emailben a Népszava szerint azt írta, legyenek vendégei és nézzék meg vele az Elkúrtuk című filmet december 9-én a budapesti Cinema City Allee moziban. Levele szerint a mozizáshoz regisztrálni kell november 19-ig.

A Népszava kérdéseire, hogy nem tart-e attól, hogy az agrárkamara tevékenysége emiatt pártpolitikai színezetet kap, és hogy mennyibe kerül a vetítés és azt milyen forrásból fedezi, Győrffy a következőket válaszolta.

„Az Elk*rtuk című film vetítésére saját elhatározásomból, saját költségemre hívtam meg a kollégáimat. Egy mozi egyik termét kibéreltem, oda várom a kollégákat a vetítésre. A filmvetítésen természetesen nem kötelező a részvétel, semmiféle előnnyel vagy hátránnyal nem jár az, hogy valaki eljön rá vagy sem.” A Győrffy által bérelt moziterem bérleti díja 364 650 forint, tájékoztatása szerint ezt saját pénzéből, saját lakossági folyószámlájáról átutalva fizeti ki.

Válaszlevelében úgy fogalmazott, „senki előtt sem ismeretlenek politikai nézeteim, a világról alkotott képem, amely természetesen befolyásolja kulturális ízlésemet is, ezért esett erre a filmre a választásom”. Ehhez hozzátette még: „ahogy én, úgy bármelyik kollégám meghívhatja a többi munkatársát például egy sörre, egy pizzára vagy akár a lakodalmára is”.

Merkely Béla az RTL Klub Reggeli című műsorában mondta el, hogy az eddigi két Szputnyik oltására megkapta a harmadikat is, a Semmelweis Egyetem rektora pedig a Janssent választotta, ami különösen izgalmas választás, miután a központi útmutatás szerint csak Pfizert, Modernát, Sinopharmot és Szputnyikot lehet adni Szputnyikra.

Ennek ellenére nemrég Gulyás Gergely is Janssent kapott a két Szputnyikjára. Utóbbinak leginkább gyakorlati haszna van, mert ha valaki külföldre akar utazni, azt egy Janssennel már megteheti, míg a Pfizerből ehhez két oltás is szükséges.

A 24.hu cikkében emlékeztet arra, hogy korábban Merkely is azt mondta, nem javasolt a Szputnyikra Janssent oltani: „Az mRNS vakcina után jöhet vektorvakcina (például az egy dóziusú Janssen), míg az Astra Zenecát vagy Szputnyik V-t kapottaknak más típusú oltóanyagra van szükségük.”

Merkely az interjúban egyébként belengette a negyedik oltás lehetőségét is, legalábbis azt mondta, „ha kell a negyedik majd hat hónap múlva, azt is fel fogom venni”.

Tony Buzbee, egy houstoni ügyvéd nyújtotta be azt a keresetet, amiben 125 fesztiválozó perli nemcsak Travis Scottot de Drake-et, az Apple-t és a Live Nationt is 750 millió dollárra. A kereset szerint Travis Scott és a fesztivál szervezőinek hanyagsága miatt nem sikerült megfelelően megszervezni a koncertet, ami alatt nyolcan meghaltak és több százan megsérültek.

A kereset szerint a 750 millió dollár „a fizikai és a mentális sérüléseket és a haláleseteket” fedezi. Buzbee ehhez hozzátette, hogy „nincs az az összeg, ami helyreállíthatná egy ember életét”, de az összeggel próbálják „kárpótolni a felperesek által elszenvedett károkat és veszteségeket”.

Az Astroworld fesztiválon történtek miatt eddig összesen tíz ember vesztette életét, köztük egy kilencéves gyerek is. A hatóságok továbbra is vizsgálják, mi okozta a fesztiválozók halálát, de feltehetően az, hogy a tömeg egyszerűen maga alá gyűrte és eltaposta őket. (TMZ)

Az indiai fővárosban a hatóságok határozatlan időre bezárták az összes iskolát és főiskolát az egyre súlyosbodó légszennyezettség miatt. November 21-ig az építési és épületbontási munkálatokat is leállították, és hogy javuljon a levegő minősége, korlátozzák a forgalmat, illetve több széntüzelésű hőerőművet is leállítottak.

A fővárosban most négy napig nem közlekedhetnek a 10 évesnél idősebb, benzint és dízelt használó autók, és „büntetőparkolóba” kell mennie a kibocsátási tanúsítvány nélküli autóknak.

A PM2,5-szennyezés mértéke Újdelhiben jóval magasabb az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott értéknél. A város több részén kedden 400-hoz közeli vagy annál magasabb értékeket mértek, ami a súlyos kategóriába sorolható. (Jónak a 0 és az 50 közötti érték számít.)

A kormány közölte, hogy a sűrű szmogfelhők miatt további lezárásokat is fontolgatnak. Idén annyira súlyos a légszennyezés, hogy az indiai Legfelsőbb Bíróság arra utasította az állami és szövetségi kormányokat, hogy hozzanak „azonnali és sürgős” intézkedéseket a probléma kezelésére.

A Chicagói Egyetem Energiapolitikai Intézetének (EPIC) jelentése szerint az indiai városok rendszeresen vezetik a globális szennyezettségi listákat, a rossz levegő miatt pedig évente több mint egymillió ember hal meg. Észak-Indiában „tízszer rosszabb levegőt lélegeznek be, mint bárhol máshol a világon”, és idővel ez az ország más részeire is érvényes lesz. (BBC)

Hszi Csin-ping kínai és Joe Biden amerikai elnök keddi, online egyeztetése előtt három megállapodást fogadtak el, köztük azt, hogy a két ország kölcsönösen engedélyezni fogja egymás újságíróinak a szabad be- és kiutazást a koronavírus-járvány miatt érvényben lévő utazási szabályok betartása mellett.

A China Daily forrásai szerint az amerikai fél egyéves időtartamú, többszöri beutazásra felhasználható vízumot ad majd ki kínai újságírók számára, a kínaiak pedig viszonzásképpen, az amerikai intézkedés hatályba lépését követően ugyanígy fognak eljárni az amerikai újságírók esetében. A lap szerint a megállapodás több mint egy évig tartó, az egymás sajtóképviseleteivel szemben alkalmazott bánásmódról szóló, „nehéz tárgyalások” eredményeként jött létre.

A megállapodás a kínai külügyminisztériumi források szerint azt az új irányt tükrözi, mely alapján Kína és az Egyesült Államok egyenlő félként kezeli egymást.

Az Egyesült Államok tavaly májusban rendelte el, hogy kínai újságírók legfeljebb 90 napra kaphassanak amerikai vízumot, ehhez pedig külföldi ügynökként kellett regisztrálniuk magukat, ráadásul csak egyszeri beutazásra feljogosító vízumot kaptak. Az USA ezek mellett korlátozta is a kínai sajtóképviseleteken dolgozóknak kiadható vízumok számát.

Peking pedig tavaly márciusban vonta vissza, a New York Times, Wall Street Journal és a Washington Post Kínában dolgozó újságíróinak sajtóengedélyét, ezzel gyakorlatilag kiutasítva őket az országból. Emellett 90 naposra csökkentették az amerikai újságírók számára kiadható vízumok időtartamát. (MTI)

2022-ben lesz húsz éve, hogy bemutatták az első Harry Potter-filmet, ennek örömére az HBO Max valami hasonlóval készül, mint amilyen a Jóbarátok különkiadása volt.

A Harry Potter különkiadását január elsején mutatják be, a beharangozó szerint pedig nemcsak a főszereplőket, vagyis Daniel Radcliffet, Rupert Grintet és Emma Watsont lehet majd látni benne, de Helena Bonham Cartert, Ralph Fiennest, Gary Oldmant, Imelda Stauntont, Tom Feltont, Matthew Lewist és még a rendezőt, Christopher Columbust is. A leírás szerint a szereplők „együtt emlékeznek vissza és ünneplik a Harry Potter maradandó örökségét és a világra gyakorolt mérhetetlen hatását”.

A Visszatérés Roxfortba címen futó különkiadás során a szereplők a Warner Bros. stúdiójában ülnek majd össze, január elsején pedig minden HBO Max-előfizető meg tudja majd nézni. Az HBO Max szolgáltatása elvileg 2022-ben már Magyarországon is elérhető lesz, de hogy pontosan mikortól, az egyelőre nem derült ki.

Dézsi Csaba András egy kis késéssel, de a reméltnél is jobban utánozta le Szijjártó Péter súlyemelős közösségi médiás posztját. Mert míg a külügyminiszter egy szimpla fotót tett csak közzé arról, hogy súlyt emelt, addig Győr polgármestere egy majdnem fél perces videóban mutatta meg, hogy tízszer egymás után is képes megemelni súlyzóját.

A hangulatot csak tovább fokozza, hogy miközben Dézsi Csaba András mosolyogva mozgatja az izmait, a háttérben Doja Cat Woman című száma szól.

A NAV hétfőn megkezdte a benzinkutak ellenőrzését, az első nap mérlege pozitív, egyetlen üzemeltető se követett el jogszabálysértést – erről tájékoztatta az MTI-t Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára.

Tállai szerint a pénzügyőrökre „komoly és fontos feladat hárul”, miután a kormány november 15-étől a nem prémium benzin és a gázolaj literenkénti árát 480 forintos felső határral rögzítette, mert a legfrissebb vámhivatali adat alapján 1600 településen 2016 benzinkút üzemel, ezeket pedig mind ellenőrizniük kell.

Tállai azt is belengette, hogy szerdától nemcsak az árakat ellenőrzi a NAV a kutakon, de azt is, hogy megfelelő-e az üzemanyag minősége. Ezt mobillaborokkal vizsgálják majd. Tállai itt mindenkit emlékezetett arra, hogy „a szabályokat be nem tartó benzinkút üzemeltetői bírsággal, sőt ismételt jogsértés esetén üzletzárással is számolhatnak”. A NAV százezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, egy ismételt jogsértésnél pedig akár fél évre is bezárathatja a benzinkutat, aminek üzemeltetését ebben az esetben átveszi egy nyilvántartott szolgáltató.

A Decathlon kedden leállította a kajakok és kenuk eladását calais-i és Grande-Synthé-i üzleteiben, magyarázatuk szerint azért, mert az észak-franciaországi térségekből Nagy-Britanniába induló menekültek kajakokkal és kenukkal próbálnak átkelni a La Manche-csatornán.

A Decathlon sajtószolgálata ezzel együtt hangsúlyozta, hogy az általuk árult kajakok és kenuk alkalmatlanok arra, hogy azokkal átkeljenek a La Manche csatornán, és hogy aki mégis megpróbálja, az életét kockáztatja. Közleményükben ehhez hozzátették, hogy életmentő mellényeket, evezőket és hővédelmi eszközöket továbbra is értékesítenek. A Decathlon szerint a javaslat, hogy a kajakokat és kenukat vegyék ki a kínálatból, az érintett üzletektől érkezett.

Péntek óta három menekültnek veszett nyoma, miután kajakokkal vágtak neki a veszélyes tengeri átkelésnek az Egyesült Királyságba. Nem sokkal korábban két sodródó kajakot találtak Calais partjainál, ahol két embert mentettek ki a vízből. November elején pedig közel háromszáz embert tartóztattak fel, miután kis csónakokkal próbáltak meg átkelni a La Manche-csatornán.

Kedden, a Decathlon közleményével egyidőben Gérald Darmanin francia belügyminiszter utasítására felszámolták az egyik legnagyobb menekülttábort az északkeleti Dunkerque Grande-Synthe nevű elővárosa közelében. (MTI)

Egy tucat tűzoltót riasztottak a strasbourgi katedrálishoz, miután egy férfi felgyújtotta magát a katedrális előtti téren. A 27 éves férfit súlyos égési sérülésekkel szállították kórházba, ahonnan még az este folyamán egy kelet-franciaországi, égési sérülésekre szakosodott egészségügyi központba helyezték át.

A strasbourgi prefektúra szerint a férfi egy olyan létesítményből szökött el, ahol pszichés problémái miatt kezelték. (MTI)

A calabriai maffia, a 'Ndrangheta Mole nevű klánja ellen zajló nyomozás keretében a gyanúsítottakat Milánóban, Firenzében és Reggio Calabriában fogták el, hat embert pedig Svájcban sikerült őrizetbe venni.

Bruno Megale, Reggio Calabria rendőrfőnöke szerint „Európa egyik legkeményebb bűnszervezetét sikerült felszámolni”. A nyomozók úgy tudják, a klán külön egy búvárt is alkalmazott, hogy a calabriai kikötőbe érkezés előtt a hajókról tengerbe dobott csempészett kábítószert kiemeljék a vízből.

Gaetano Paci helyettes főügyész közlése szerint a Mole klán irányítását a 26 éves Rocco Mole vette át, miután apja életfogytiglani börtönbüntetését tölti. A Gazzetta del Sud napilap szerint Rocco Mole fiatalkorúként három éven át részt vett egy programban, ami a maffiacsaládok gyerekein próbált segíteni, hogy ne kerüljenek be a szervezett bűnözésbe. A CNews24 pedig úgy tudja, hogy miután egy rivális klán meggyilkoltatta egyik nagybácsiját, Rocco Mole visszatért a bűnözéshez.

A 'Ndrangheta domináns szerepet játszik a nemzetközi kábítószer-kereskedelemben, de fegyverkereskedelemből, pénzmosásból és korrupcióból is származnak bevételei. Becslések szerint a bűnszövetkezet éves globális forgalma 50 és 100 milliárd euró között mozoghat.

Idén januárban kezdődött el az utóbbi évtizedek legnagyobb maffiapere Olaszországban: a 'Ndrangheta 355 tagjának tárgyalásán 900 tanú tesz majd vallomást, az eljárás évekig is eltarthat. (MTI)

Amikor a magyar kormány minden kommunikációs és gazdasági erejével arra szeretné ösztönözni, hogy legyen minél több embernek minél több gyereke, érdemes elgondolkodni azon, hogy egyáltalán miért vállalnak az emberek gyereket, illetve mit tesz az emberekkel a gyerekvállalás. Tudományos kutatások szerint nem tesz túl sok jót. Sőt, egyes kutatók odáig is elmerészkednek, hogy ha valaki boldog akar lenni, inkább ne vállaljon gyereket.

A 444 podcastjának mai adásában kicsit eltávolodunk a napi politikától és olyan dolgokról fogunk beszélgetni, mint hogy mi a boldogság, mit tesz ezzel a boldogsággal a gyerekvállalás, és mégis miért vállalnak emberek gyereket. Erről beszélgetünk Mészáros Julival, a 444 újságírójával, aki nemrég ezt a témát járta körbe a Mit tesz a boldogságunkkal a gyerekvállalás? című cikkében.

A 444 podcastjait meghallgathatod a Spotifyon, A Google Podcast és az Apple Podcast, és az Amazon Audible nevű szolgáltatásnak podcastoldalán és a 444.hu Youtube csatornáján is.

Tényleg nem hittem volna, hogy valaha is olyan szituációba keveredek, amikor Borbás Marcsi vagy Molnár Margit műsorvezetését gasztrovonalon totálisan lényegtelennek fogom gondolni, pedig ez történt, miközben Juhász Hajnalka videósorozatát néztem, amiben kormánypárti politikusokkal főz, és olyan mondatok hagyják el a száját, mint: „köszönöm azt a pozitív visszajelzést, hogy együtt főzhetünk”, vagy hogy: „miközben sül a hal, azt szeretném megkérdezni tőled, hogy a családi háttér mennyire határozta meg a te nemzetpolitikai gondolkodásodat”.

Juhász, a KDNP parlamenti frakciójának egyetlen női tagja még a nyáron kezdte el főzős műsorát, amiben kormánypárti politikusoknak kérdez alá hol nagyobb, hol kisebb lelkesedéssel. Az első adásban Deutsch Tamással, a legutóbbiban Hollik Istvánnal főzött, azt megelőzően pedig Németh Zsolttal tettek tönkre egy adag tőkehalat.

Amennyire lelkesedett a nyáron a Deutsch Tamással együtt főzésért, Juhász annyira rezignáltan viselkedett, miközben Németh Zsolt nagypapás történetmesélést tartott a Fidesz rendszerváltás körüli megalakulásáról. Némethnek egyetlen feladata lett volna: felvágni a salátát, miközben Juhász használhatatlanra süti a fokhagymaporos(!) tőkehalat, de nagyon hamar kiderült, hogy Németh Zsolt nem tud egyszerre beszélni és aprítani. Juhász egy ideig csak szúrós pillantásokat vetett az érintetlenül heverő koktélparadicsomokra, egyáltalán nem figyelt arra a jó kis sztorira, hogy mi is volt akkor a Bibóban, majd végül nem bírt magával és maga kezdte szeletelni a paradicsomot.

Ezután szaladt ki a száján az a kérdés, hogy: „miközben sül a hal, azt szeretném megkérdezni tőled Zsolt, hogy a családi háttér mennyire határozta meg a te nemzetpolitikai gondolkodásodat”. A kérdésre hirtelen Németh sem számított, el is kezdte húzni az időt azzal, hogy gyorsan tovább keverte a már összekevert salátát, majd egy újabb sztoriba kezdett, amit azzal indított, hogy „az anyai üknagybátyám, Kriza János...”.

Aztán végre megsült a hal, a darabjait belekeverték a káposztás paradicsomba, ami Juhász szerint „esztétikailag is eléggé rendben” volt, majd miközben mélyen Németh Zsolt szemébe nézett, gyorsan lezárta a beszélgetést azzal, hogy „reménykedjünk abban, hogy jövő év, Tusványos, élőben, ott leszünk és együtt”.

Juhász is érezhette, hogy ennél nagyobbat is lehet dobni, ezért következő videójában jött egy andalító, kilencvenes évekbeli, romantikus filmekre emlékeztető zongoraszó és Hollik István – akarom mondani Dodi, mert ahogy Juhász elmondta, ő így hívja a Fidesz kommunikációs igazgatóját. Hollik Dodi rögtön szinte bocsánatkérő magyarázkodással kezdte a főzést, amiért nem magyaros ételt készít, hanem gombás, tejszínes fetuccinit. „A magyar konyha az nagyon jó, gasztroforradalom volt Magyarországon, és persze a francia konyha a gasztrokultúra legteteje, de én nagyon szeretem az olaszt, mert elképesztően egyszerű.”

„Elég régóta ismerjük egymást, nem tudom emlékszel-e, hol találkoztunk először” – kérdezte aztán Juhász, a kérdéssel pedig újra egy romantikus filmben éreztük magunkat, amiből azonnal kirántott minket Hollik Dodi válasza: „Miskolcon, az ifjúsági kereszténydemokrata táborban.” Ezután azzal folytatta: az, hogy „az egész közélettel való foglalatoskodást, ifjúsági szervezetben való tevékenykedést” még ellenzéki időszakban kezdték, „adott egy nagyfokú őszinteséget a dolognak”.

„Valamikor reggel tévében kezdek – most belerakhatod a hagymát –, akkor korán kell kelni” – ezt Hollik már arra mondta válaszul, hogy elég-e neki egy nap 24 óra, majd Juhász hozzátette, szerinte „egyébként érdemes arról beszélgetni”, hogy bár „általában mi vagyunk a rivaldafénybe', de a társaink, a házastársunk rendkívül sok áldozatot vállal egy közszereplő mellett”. Hollik Dodi nem sokat beszélt végül párkapcsolatáról, csak annyit mondott: „a feleségem is pontosan tudja, mit akar az életben”, amire Juhászból hangos nevetés tört ki, miközben a Fidesz kommunikációs igazgatója azzal folytatta, hogy „vannak ebből fakadóan összezördüléseink”, szerinte „olaszosan” zajlik náluk az élet.

Mindeközben egyre intenzívebbé vált a svédasztal mellé illő vacsora-jazz, Juhász pedig megszakértette a fetuccinit, ami szerinte „kicsit vastagabbnak tűnik az állagából adódóan”. Aztán amikor megkérdezte, mennyit főzzön ki a tésztából, fergeteges poéndobálás kezdődött: „legyen kétharmad”, „a szokásos kétharmad”, „legyünk stílszerűek”, „kövessük a hagyományokat”. Majd végül megfőzték az összeset.

Már a tálalásnál jártunk, amikor Juhász megmutatta, hogy ő bizony rengeteg főzőműsort nézett, mielőtt elkezdte csinálni a sajátját, mert olyan mondatok nem akárkiből szaladnak ki, hogy „még a színek is gyönyörűek lesznek, ahogy a petrezselyem táncolni fog a tésztán”.

Aztán egy kávé mellett tudomást vettek az ellenzéki előválasztásról, Hollik pedig, aki hónapokkal ezelőtt még azt mondta, hogy „Gyurcsány Ferenc nem fogja engedni”, hogy Márki-Zay Péter „miniszterelnök-jelöltje legyen a baloldalnak”, most úgy fogalmazott, hogy „érdemben semmi nem változott”, mert „bár a plakátarcot lecserélték Karácsonyról Márki-Zayra”, szerinte „most éppen Márki-Zay Pétert használják serpának, hogy őket fölvigye a csúcsig”. Itt Juhász sem bírt a műsorvezető szerepében maradni és becsatlakozott azzal, hogy szerinte „valahogy azt érzi az ember, hogy hiába akarja Márki-Zay Péter eljátszani, hogy egy jobboldali ember".

Ezután hirtelen felcserélték a szerepeket, és Hollik kérdezte Juhászt: a KDNP politikusa 2021-ben, egy olyan országban, ahol tizenkettedik éve van kormányon ugyanaz az egy párt, azt mondta, hogy úgy érzi, „szakmai viták során nagyon nagy hiátusokat szenved az ellenzék”, azt látja, hogy „a liberális oldalon nincs koncepció", csak „ígérgetések", amik mögött „nincs igazán tett".

Hollik Dodi aztán megpróbálta lezárni a beszélgetést azzal, hogy nagyon fontos továbbra is harcolni a „migráció, a rezsiválság és a hozzánk beszivárgó genderőrület” ellen, de Juhász nem hagyta, hogy a kommunikációs igazgatóé legyen az utolsó szó, ezért elmondta, hogy úgy látja, az Európai Unióban „szükség van a magyar hangra, mert „a miniszterelnök úr is úgy fogalmazott, hogy a magyaroknak nagyon fontos szerepük lesz abban, hogy az Európai Unióban egy erős kereszténydemokrata hang legyen”. Arra pedig már nem is reagált, amikor Hollik közbeszúrta, azért reméli, ízlett a fetuccini.

Már csak drukkolni kell, hogy legyen karácsonyi különkiadás is decemberben, és Szijjártó Péter, esetleg Gulyás Gergely ráérjen.

A nézők mostantól csak a lájkok számát láthatják a YouTube-videók alatt. A vállalat magyarázata szerint a céljuk ezzel az, hogy a videók feltöltői „ne váljanak a dislike-támadások vagy zaklatások célpontjává”, és hogy elősegítse a „nézők és az alkotók közötti tiszteletteljes interakciókat”. A Verge azt írja, ettől függetlenül a dislike gomb marad, de az a nyilvános megszégyenítés helyett a privát visszajelzésre szolgál.

A lépés nem volt váratlan, a YouTube már márciusban bejelentette, hogy kísérletezik a dislike-számok eltüntetésével, több felhasználó már eddig is dönthetett úgy, hogy elrejti videói alól a dislike-számlálót. Így tett például Tóth Gabi is, amikor videóklipje alól leszedte a diszlájkszámlálót, így már nem lehet látni, hányan nyomtak alatta a „nem tetszik” gombra.

A brit trónörökös a Windsori kastélyban adta át a kitüntetést a zenésznek, aki zenei karrierje és az AIDS elleni kampánytevékenységének elismeréseként kapta az elismerést.

A 74 éves Elton John, akit 1998-ban már lovaggá is ütöttek, a több mint ötven éves karrierje során eddig több mint 300 millió lemezt adott el világszerte.

Az énekes a múlt hónapban 16 év után először lett listavezető az Egyesült Királyságban a Dua Lipával közös Cold Heart című dalával.

A Becsületrendet (Order of the Companions of Honour) V. György alapította 1917-ben a nemzeti jelentőségű szolgálatok elismeréseként. A kitüntetést Elton Johnon kívül olyanok kapták már meg, mint David Attenborough, Paul McCartney és Judi Dench. (Evening Standard)

Az illetékes német hatóság tájékoztatása szerint Németország 329 embert utaztatott repülővel Kabulból Katarba. A kimenekítettek között nemcsak afgánok, hanem német állampolgárok is voltak.

Miután a tálibok augusztusban átvették Afganisztánban a hatalmat, Németország 5300 embert – németeket, afgánokat és más nemzetiségűeket – menekített ki 11 nap alatt katonai repülőgépekkel. Azóta a folyamat lelassult, és augusztus vége óta mindössze 2000 ember hagyta el Afganisztánt német segítséggel, többségüket szárazföldi úton Üzbegisztánba és Pakisztánba vitték.

A kimenekítést nehezíti, hogy már nincs német nagykövetség Afganisztánban.

Október elejéig egyébként csaknem 25 ezer afgán állampolgár kapott engedélyt a berlini kormánytól, hogy német területre léphessen. Közülük 17 800-an vannak olyanok – családtagjaikkal együtt –, akik az Afganisztánban állomásozott német haderő helyi alkalmazottai voltak. (MTI)

Az 50 év körüli férfi maradványait az olasz pénzügyőrök alpesi kereső- és mentőkutyája, egy Halma nevű németjuhász szimatolta ki kedden az Etna délkeleti részén.

A férfi valamikor az hetvenes évek vége és a kilencvenes évek eleje között halhatott meg. A férfinál lírát, vagyis még az euró bevezetése előtti olasz pénzt találtak, illetve egy Omega karórát és egy fésűt tokkal.

Az orrán és a száján veleszületett rendellenesség nyomait viselő férfi halálának okát egyelőre nem tudják, de nincs arra utaló jel, hogy bűncselekmény áldozata lett volna. A rendőrség arra tippel, hogy a férfi nem találta meg a kiutat a nehezen megközelíthető, szűk barlangból.

Az olasz hatóságok részletes leírást tettek közzé a halottról, remélve, hogy a lakosság segítségével azonosítani tudják. (MTI)