Mészáros Juli

A G20-csoport vezetői római csúcstalálkozójukon megállapodtak, hogy az ipari forradalom előttihez képest 1,5 Celsius-fokra korlátozzák az általános felmelegedést.

Az AFP francia hírügynökség birtokába jutott tervezet szerint a 19 vezető gazdaság és az Európai Unió alkotta csoport megerősíti a párizsi klímaegyezményben lefektetett célkitűzést, miszerint „jóval 2 Celsius-fok alatt tartja az átlaghőmérséklet növekedését, és erőfeszítéseket tesz arra, hogy azt az ipari forradalom előtti szinthez viszonyítva 1,5 Celsius-fokra korlátozza”.

„Az 1,5 Celsius-fokos célkitűzés megőrzése jelentős és hatékony lépéseket és kötelezettségvállalásokat igényel minden ország részéről.”

Az aláíró országok új kötelezettségvállalásait nyilvántartó ENSZ legutóbbi felmérése szerint a világ továbbra is a katasztrofális plusz 2,7 Celsius-fokos felmelegedés felé halad, illetve jobb esetben a plusz 2,2 Celsius-fok felé, ha figyelembe veszik az évszázad közepére vállalt karbonsemlegességi ígéreteket is.

A 2015-ös párizsi klímaegyezményben az üveghatású gázok kibocsátása, illetve elnyelése közötti egyensúlyra vonatkozó célkitűzés az évszázad második felére vonatkozóan szerepel. Az ENSZ nyomására egyre több ország vállalja a karbonsemlegességet, a legtöbbjük 2050-re, néhányan 2060-ra, illetve 2045-re. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 57 százalékát képviselő 49 ország – az EU összes tagállama és az Egyesült Államok - tett hivatalosan ilyen kötelezettségvállalást. (MTI)

A nyugodt, kellemes őszi idő már nem tart sokáig – írja az Időkép. Előrejelzésük szerint hétfőn napközben egy közeledő hidegfront előterében már nyugat felől a Dunántúlon, majd a középső tájakon is megnövekszik a felhőzet. Délután a Dunántúlon néhol már kisebb eső előfordulhat, majd az esti órákban helyenként északon is szükség lehet az esernyőkre.

Ezt követően éjszaka délnyugat felől megérkezik egy nagyobb csapadékmező, ami délnyugat felől északkelet felé mozogva halad keresztül az országon. A csapadék átvonulását helyenként beágyazott zivatarok is kísérhetik, ami azt jelenti, hogy villámlásra és dörgésre is van esély.

Utóbbi nagyobb valószínűséggel kedden hajnalban néhol délnyugaton, majd napközben elszórtan a Dunántúl keleti, északkeleti tájain fordulhat elő.

Rómában a G-20 csúcstalálkozón Joe Biden amerikai elnök és Recep Tayyip Erdogan török államfő 70 percig tartó találkozóján Biden felvetette az F-16-os vadászbombázók Törökország által vásárlásának a kérdését és emberi jogi problémákat is.

Megerősítve a két ország közötti védelmi együttműködést, Biden közölte, hogy a török kérésnek az F16-osok vásárlásáról keresztül kell mennie egy folyamaton az Egyesült Államokban. Beszélt azokról az amerikai aggodalmakról is, miszerint Törökország Sz-400-as orosz rakétarendszert szerzett be, és egyben hangsúlyozta az erős demokratikus intézmények, az emberi jogok és a jogrend tiszteletben tartását is.

Az F-16-is vadászgépek vásárlását amerikai kongresszusi képviselők ellenzik amiatt, hogy Törökország 2019-ben Sz-400-as légvédelmi rendszert szerzett be Oroszországtól. A török-orosz ügyletet az Egyesült Államok élesen bírálta, válaszul pedig kizárta a törököket az F-35-ös vadászbombázó fejlesztési programjából, felfüggesztette a harci repülőgép eladását is Törökországnak, illetve további szankciókat is kilátásba helyezett. Az Egyesült Államok idén F-16-os vadászgépek eladását ajánlotta fel az F-35-ösök helyett Törökországnak. (MTI)

Egy 55 éves férfi meghalt a spanyolországi Onda városában tartott bikafuttatáson, miután felnyársalta egy bika. A bika többször is megtámadta a férfit, akit végül egy combján, az artériáján talált el az állat szarva. A férfi kórházba szállítás után halt meg.

Az eset után Onda város önkormányzata közölte, hogy a további bikafuttatásokat törölték, de a többi rendezvényt nem halasztják el.

Spanyolországban az utóbbi években többször felmerült, hogy el kellene törölni a bikafuttatást, és idén is csak kevés ilyen eseményt rendeztek az országban. Az eddigi legtöbb haláleset az 1910-es pamplonai bikafuttatáson történt, akkor legalább 16 ember veszítette életét. (BBC)

A nyugat-balkáni térség országai közül Bosznia-Hercegovinában oltották be arányaiban a legkevesebb embert koronavírus ellen, a nagykorú lakosság csupán 19,94 százaléka kapta meg az oltást.

A régióban őket követi Albánia, majd Észak-Macedónia, Montenegró, Koszovó, Szerbia, Horvátország és Szlovénia.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában szombatra 6001-gyel 1 137 820-ra, Koszovóban 25-tel 160 749-re, Észak-Macedóniában 495-tel 202 204-re, Montenegróban 463-mal 143 785-re, A 3,3 millió lakosú Bosznia-Hercegovinában pedig 999-cel 253 756-ra növekedett.

A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában 64-gyel 9890-re, Észak-Macedóniában 13-mal 7091-re, Montenegróban öttel 2100-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 33-mal 11 502-re nőtt. (MTI)

„Nem nyilatkkozhatok, mert még folyamatban van a nyomozás. Erre a Santa Fe-i seriffhivatal utasított. Nem válaszolhatok semmilyen kérdésre a nyomozással kapcsolatban. Nem tehetem”

– ezeket az őt megállító paparazzóknak nyilatkozta Alec Baldwin, aki először szólalt meg nyilvánosan azóta, hogy véletlenül lelőtte az operatőrt a Rust című film forgatásán.

Baldwin bár a nyomozásról nem beszélt, a 42 évesen meghalt Halyna Hutchinsról azt mondta, „a barátom volt”, és hogy aznap este, amikor megérkezett a forgatásra Santa Fe-be, a film rendezőjével, Joel Souzaval és Hutchinsszal együtt vacsoráztak. A Baldwin által használt fegyverből leadott lövés Souzat is eltalálta a vállán.

A lesifotósok a Vermont állambeli Manchesterben tudtak beszélni Baldwinnal, a CNN cikkében úgy fogalmaz, feleségével, Hilaria Baldwinnal, ost itt „húzzák meg magukat” a halálos kimenetelű incidens óta.

A CNN által posztolt videó egy pontján azt is látni, hogy Baldwin felesége felháborodott, amikor az egyik kérdező nem tudta Hutchins nevét: „A neve Halyna. Ha már ennyi időt töltöttél azzal, hogy ránk vársz, tudnod kellene a nevét.”

Alec Baldwin azt is elmondta, hogy a történtek óta már találkozott Hutchins férjével és fiával is. Úgy fogalmazott, nem tudja, „hogyan kategorizálja”, hogy milyen volt a találkozó, elmondása szerint Hutchins férjét „elöntötte a gyász”. „A filmforgatásokon időről időre előfordulnak véletlen balesetek, de nem ilyenek. Ami most történt, az egy a trillióból.”

Baldwin, aki nemcsak szereplője, de producere is a filmnek, aminek forgatásán a baleset történt, azt mondta, folyamatosan tartja a kapcsolatot Hutchins családjával, akik „sokkos állapotban vannak”.

Azt mondta, nem tud arra válaszolni, hogy a jöváben dolgozna-e olyan film forgatásán, ahol olyan lőfegyvereket használnak, mint amilyeneket most, a Rust forgatásán használtak.

„Ne felejtsük el, és ez fontos, hogy hány golyót lőttek ki filmekben és sorozatokban az elmúlt 75 évben? Ez Amerika. Hány golyót lőttek, szinte mindegyiket baleset nélkül” – mondta Baldwin, hozzátéve, hogy „ezután a szörnyű katasztrófa után néhány új intézkedésnek kell történnie”, de „erről nem nekem kell döntenem”.

Alec Baldwin október 21-én, egy kellékfegyverrel, forgatás közben, egy jelenet próbáján, közvetlen közelről lőtte mellbe a film operatőrét, Halyna Hutchinst. A golyó áthatolt az operatőr testén, és még a mögötte álló rendezőt, Joel Souzát is megsebesítette. A rendezőasszisztens, Dave Halls azóta már elismerte, ő maga nem ellenőrizte a fegyvert, mielőtt Baldwin kezébe nyomta volna azt. (CNN)

Vasárnap Tokióban az egyik metróvonalon egy késsel hadonászó ámokfutó legalább 15 embert megsebesített. A hírek szerint a rendőrségnek már sikerült elkapnia a férfit, aki tüzet is gyújtott a metróban. Úgy tudni, hogy az elkövető egy húsz év körüli férfi, akit gyilkossági kísérlet gyanújával tartóztattak le.

A támadást, ami a Tokióhoz tartozó Csofu város Kokuryo állomása közelében közlekedő vonaton történt, japán idő szerint este nyolckor jelentették. Egyelőre nincsenek pontos adatok, hogy hány utas sérült meg a támadásban és a tűzben, azonban úgy tudni, hogy egy hatvanas éveiben járó férfi kritikus állapotban van.

A tokiói tűzoltóság jelentése szerint a férfi feltehetően sósavat permetezett szét a metró első és második kocsijában, majd meggyújtotta azokat. A Twitterre felkerült videók egyikén látható, hogy rengeteg ember próbál menekülni a füstölgő metrókocsikból az ablakokon keresztül, egy másik felvételen pedig azt látni, hogy sokan a metrókocsikon belül próbálnak egy sarokban meghúzódni, köztük olyanok is, akiknek véres a ruhájuk.

(The Japan Times)

„2 héttel ezelőtt, a Világkiállítás zárónapján mintegy ezer tokhalat telepítettünk vissza a Dunába Semjén Zsolttal”

– írta Kovács Zoltán Instagramon legújabb képei mellé, ha valaki esetleg nem jött volna rá azonnal, hogy miért gázol térdig vízben a díszbe öltözött kormányszóvivő és a miniszterelnök-helyettes.

Az első képen még kedélyesen beszélgettek a Dunában ácsorogva/ücsörögve.

Aztán megkezdődött a tokhal-visszatelepítési akció: Kovács Zoltán az egyik tokhalat például puszta kézzel fogta meg.

Semjén már nem volt ennyire bátor, ő egy kis zöld lavór segítségével helyezte vissza a Duna vizébe az állatot.

A gigantikus tokhal visszatelepítéséhez viszont már nem volt elég a kormányszóvivő és a miniszterelnök-helyettes ereje és bátorsága, muszáj volt segítséget kérniük.

Vége.

„Klára szerepe az én pályámon talán egy kicsit olyan, mint amikor Meryl Streep eljátszhatta a Vaslady, Margaret Thatcher szerepét, vagy gondoljunk csak A Koronában az Erzsébet királynőt játszó Olivia Colmanre vagy a Coco Chanelt alakító Marion Cotillard-ra”

– mondta az Indexnek adott interjújában Gubás Gabi, aki az Elkxrtukban alakította Dobrev Klárát.

A színésznő ezután azzal folytatta, hogy soha semmi köze nem volt a politikához, nem követte szorosan az eseményeket – azt nem fejtette ki, hogy itt most pontosan milyen eseményekre gondol –, illetve nem folyt bele „semmiféle politikához kapcsolható dologba”, emiatt „abszolút objektíven, előítéletek nélkül” tudta megformálni ezt a szerepet, amiben „az emberi oldalt, a motivációt” igyekezett megfogni.

Elmondása szerint a filmben elhangzó mondat, amikor a filmbéli Dobrev Klára közli, hogy „járulékos veszteség, ha az ártatlanul arra járó emberek is veszélybe kerülnek, miután a rendőrök lecsapnak a tüntetőkre”, egy „nagyon kemény mondat”, amit szerinte „csak katatón állapotban képes kimondani egy ember, ha nem egy velejéig romlott és gonosz emberről van szó”. Úgy gondolja, az az ember, akit ő személyesít meg, „nem ilyen”.

A kérdésre, hogy mennyire kísérte figyelemmel a 2006-os eseményeket, Gubás azt válaszolta: „2006-ban épp a magánéleti válságomból való újraépítkezéssel voltam elfoglalva, azzal törődtem, hogy befelé figyeljek, és kevésbé foglalkoztam a társadalmunkat érő traumával”.

Szerinte színészként a „történetmesélés” a feladata, „nem az ítélkezés”, azt inkább „szűrje le a néző”.

A NAV munkatársai védett agámákat találtak csomagokba rejtve a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Az állatokat Egyiptomból Magyarországra érkező küldeményekben találták meg, összesen 27 darabot.

A Magyarországra csempészett agámák túlélték a csomagban utazást, és már a Fővárosi Állat- és Növénykertben vannak. (MTI)

„Ez az eszement öntözőcsatorna egy MINTAPROJEKT a Nemzeti Földügyi Központ Öntözésfejlesztési Főosztályától (és minden bizonnyal az EU pénzéből, csak a központ honlapján nincs nyoma, kik és mennyit kaptak erre a célra). A csúszós műanyaggal kibélelt, legtöbbször vizet alig tartalmazó hosszú csatorna egy gigantikus csapda: ha az őz, nyúl, róka belecsúszik, soha nem fog tudni elmenekülni”

– írja Hadházy Ákos képviselő egy Facebookra posztolt videó mellett, amin az látható, hogy egy öntözőcsatornába rekedt őzet vadászok próbálnak kimenteni.

Hadházy hozzáteszi, nagyon sok fotót kapott „olyan állatokról, amelyek nem voltak ilyen szerencsések és az egyre reménytelenebb menekülési kísérlettől kimerülve egyszerűen belefulladtak a csordogáló vízbe”.

A videót Sarud határában, egy Natura 2000 területen fekvő öntözőcsatornánál készítették. Hadházy azt írja, a videó készítője szerint „sem környezetvédelmi hatástanulmány nem készült, sem vízügyi engedélyt nem kapott az építkezés”.

A videót készítő vadászok azt írták, „amióta elkészült és üzemben áll a csatorna több mint 20 őzbak, tarvad vegyesen, közel 50 db nyúl és jópár róka pusztult el nyomorult kínok között. Mert ami ebbe belecsúszik az önmagától ki nem jön belőle”. Leírásuk szerint őzbakra vadásztak, amikor észrevették a csatornában vergődő őzgidát. „Látszott rajta, hogy ki van már merülve teljesen, de nem sokat gondolkodtunk rajta, hogy ki kell vennünk valahogy. (...) Gyorsan összefogtam először a hátsó majd első lábait, felvettem a nyakamba és elindultam vele a létra felé. Először még sírt, de talán a hangom miatt, vagy rájött, hogy most őt nem akarjuk bántani vagy a kimerültség miatt, de ráhajtotta a kis fejét a vállamra, hagyta, hogy vigyem a szabad élet felé.”

Véget ért a szarvasbőgés, úgyhogy most a barcogó dámvadak következnek, akikről az MTI közölt pár fotót. Sajnos konkrét barcogás (üzekedés) nem látható egyik fotón sem.

Mindenesetre jobb, ha tudja mindenki, aki épp dámszarvasok környékén kirándul az erdőben, hogy az állatok most viszonylag sűrűn csapnak össze egymással nemcsak a tehenekért, de a legjobb barcogóhelyekért is.

A Turista magazin szerint a barcogóhelyeken a szarvasok ilyenkor teknőszerű mélyedést kaparnak maguknak, azt megjelölik testnedveikkel, majd gurgulázó torokhanggal várják, hogy valamelyik tehén kiválassza őket.

Csütörtökön X1-es erősségű napkitörés történt a NOAA SWPC űridőjárással foglalkozó osztályának közlése szerint, írja az Időkép.

Egy napkitörés két hullámban okozhat zavarokat a Földön: az első hullám 7-8 perc alatt éri el a bolygót, a mostani esetben a rádióhullámos zavarás erőssége az R3 fokozatot érte el, és elsősorban Dél-Amerikát érintette. A második hullám, ami pedig a kitörés után 2-3 nappal éri el a Földet, most akár geomágneses vihart is okozhat, legalábbis a NOAA SWPC az ötfokozatú skálán G3-as erősségű geomágneses vihart vár szombatra. A vihar elsősorban a műholdakra és űrhajósokra veszélyes, de egy erős napkitörés akár a Földön is okozhat problémákat. 1859-ben egy a mostaninál 190-szer erősebb napkitörés teljesen elnémította a távíróvonalakat Európa és az Egyesült Államok között.

A naptevékenység 11 éves ciklusokban változtatja erősségét. A jelenlegi, 25. ciklus a 2019. decemberi minimum után kezdődött, és várhatóan 2025. nyarán tetőzik majd.

Sebők Andrást, a Wizz Air Beszerzési és Ellátási Lánc tőzsdegazgatóját azután rúgták ki, hogy kiderült, több mint másfél éven keresztül a londoni tőzsdén jegyzett légitársaság részvényeivel kereskedett anélkül, hogy erről tájékoztatta volna a vállalatot – írja a a hvg.hu a Times nyomán.

A cég csütörtök este hozta nyilvánosságra, hogy Sebők munkaviszonyát „azonnali hatállyal megszüntették”, miután a City szabályozó hatóságától, a Financial Conduct Authoritytől tudomást szereztek az ügyletekről.

A légitársaság tőzsdei bejelentése szerint Sebők 2019 áprilisa és 2020 novembere között 114 különálló vételi és eladási tranzakciót hajtott végre, amelyekről a Wizz Air nem tudott.

Joe Biden amerikai elnök azért jött Európába, hogy két nemzetközi csúcstalálkozón is részt vegyen.

Biden gépe pénteken kora reggel landolt Rómában, ahova a G20-csúcstalálkozóra érkezett, ahol a globális minimumadóról tárgyalnak. A katolikus amerikai elnök pénteken Ferenc pápával is találkozik a Vatikánban.

Vasárnap este Skóciába utazik, hogy Glasgow-ban az ENSZ COP26 néven ismert klímakonferenciáján vegyen részt. Biden most igyekszik azt az üzenetet közvetíteni, hogy az Egyesült Államok ismét részt vesz a globális felmelegedés elleni küzdelemben, miután elődje, Donald Trump kilépett a párizsi klímaegyezményből. (BBC)

Vasárnap, vagyis október 31-én átállunk a téli időszámításra, ami azt jelenti, hogy hajnali háromkor kettőre kell visszatekerni az óramutatót. És bármennyire is döntött már az óraátállítás eltörléséről 2019-ben az Európai Parlament, ugyanígy fogunk órát tekergetni 2022 tavaszán és valószínűleg ősszel is, mert a tagállamok továbbra sem egyeztek meg, hogy a nyári vagy a téli időszámítás legyen a végleges.

A lényeg: vasárnap reggel senki ne ijedjen meg, ha a telefonja és a lakásban található többi, analóg óra más időt mutat.

Szexuális zaklatás miatt emeltek vádat Andrew Cuomo volt New York-i kormányzó ellen csütörtökön a New York állambeli Albany Városi Bíróságon. A büntetőfeljelentés szerint Cuomo akarata ellenére fogdosott meg egy nőt: „szándékosan, jogtalanul és erőszakkal nyúlt áldozata blúza alá és intim testrészeihez”.

Cuomo ügyvédje tagadja a vádakat, és azokat politikai indíttatásúnak nevezte. A vádakat a volt kormányzó is tagadta, de bocsánatot kért, ha valaha is kellemetlen helyzetbe hozott volna valakit.

A többszörös zaklatással vádolt Andrew Cuomo egyébként augusztusban mondott le, miután már Joe Biden amerikai elnök is lemondásra szólította fel azok után, hogy a New York-i legfőbb ügyész 11 nő állítását megalapozottnak találta. Ezeken felül a New York-i törvényhozás már az állami idősotthonokban a járványadatokkal történt manipuláció miatt is impeachment-eljárást kezdeményezett ellene.

A BBC úgy tudja, a mostani vádemelés miatt Cuomónak november 17-én kell megjelennie a bíróságon. A büntetőfeljelentés nem nevezte meg az áldozatot, csak annyit tudni, hogy az állítólagos visszaélés 2020. december 7-én történt Albanyban. Ha Cuomót elítélik, egy év börtönbüntetést kaphat. (BBC)

2021. szeptember elsején megindították a végelszámolási eljárást az egykori filmmogul, Andy Vajna hagyatéki vagyonát tömörítő AV Perfect Kft. ellen – írja a Forbes.

A vagyonkezelő mögött még tavaly jelent meg a Las Vegas-i VMT Holdings, aminek egyik tulajdonosa Vajna Tímea, vagyis a lap szerint feltételezhető, hogy Andy Vajna öröksége továbbra is özvegye kezében van.

A Forbes azt írja, az AV Perfect felszámolás után leadott alapítói határozata szerint a cégből 1 529 278 millió dollár (félmilliárd forint) osztalékot vesznek ki, amit beleszámítanak a társaság felé fennálló, összesen 1,6 millió dolláros tartozásba.

Az AV Perfect papíron egyébként közel öt milliárdos veszteséget hozott össze 2020-ban.

A Forbes legutóbbi becslése szerint Vajna Tímea Magyarország 39. leggazdagabb embere, vagyonát idén év elején 38,6 milliárd forintra becsülték.

Az Európai Unió Bírósága napi egymillió eurós pénzbüntetést rótt ki Lengyelországra, mivel a kormány a bíróság rendelkezésével szembemenve nem függesztette fel a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működését.

Az Európai Unió Bírósága július közepén úgy döntött, hogy a bírói jogsértések kiküszöbölésére létrehozott lengyel fegyelmi kamara nem egyeztethető össze az uniós joggal, továbbá veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az uniós bírói testület elrendelte a kamara működésének felfüggesztését is, míg az Európai Bizottság szankciókat helyezett kilátásba, amennyiben Varsó nem hajtja végre az ítéletet. A bíróság határozata szerint „az elrendelt intézkedéseket végre kell hajtani az Európai Unió jogrendjét és az unió alapját képező értékeket, különösen a jogállamiságot érintő súlyos és helyrehozhatatlan károk elkerülése érdekében”. (MTI)

A 2015-ös iráni atomalku felélesztésére irányuló erőfeszítések „kritikus fázisban” vannak, és Teherán indokai a tárgyalások elkerülésére egyre inkább okafogyottá válnak – mindezt Robert Malley, az Egyesült Államok iráni különmegbízottja mondta, aki felvetette további diplomáciai lépések lehetőségét, még akkor is, ha az alkut nem sikerül újraéleszteni.

Malley úgy fogalmazott, Washington egyre jobban aggódik amiatt, hogy Teherán késlelteti a tárgyalásokat, de szerinte más eszközeik is vannak arra, hogy megakadályozzák Iránt egy atomfegyver kifejlesztésében, és szükség esetén be is vetik ezeket.

„Az erőfeszítések kritikus szakaszában vagyunk, hogy lássuk, sikerül-e feléleszteni a Közös Átfogó Cselekvési Tervnek nevezett megállapodást” – mondta Malley, hozzátéve, hogy épp egy több hónapos szünetet tartanak, de „már nagyon fogyatkoznak az Irán által megadott hivatalos indokok”, hogy miért kell szünetet tartani.

Utalt arra is, hogy milyen gazdasági előnyökkel járna, ha Irán visszatérne a megállapodáshoz, miszerint Teherán korlátozná az atomprogramját cserébe az USA, az EU és az ENSZ gazdasági szankcióinak enyhítéséért.

Malley úgy fogalmazott, „egy holttestet nem lehet feléleszteni”, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok még nem jutott el erre a pontra. „Továbbra is diplomáciára törekszünk, még akkor is, ha teszünk más lépéseket is, amikor egy olyan világgal nézünk szembe, ahol erre szükségünk van.” Hogy itt milyen lépésrekre gondolt, azt nem részletezte, de amióta júniusban Bécsben elnapolták a megállapodás felélesztéséről szóló tárgyalásokat, az USA egyre gyakrabban beszél „más lehetőségekről", amivel katonai fellépésre is utalhatnak.

Ali Bagheri iráni külügyminiszter-helyettes szerdán találkozik Enrique Morával, az Európai Unió főtárgyalójával, hogy a nyáron Bécsben félbehagyott tárgyalásokról egyeztessenek. A megállapodást aláíró felek – Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Németország és Oroszország – szeretnék meggyőzni az Egyesült Államokat arról, hogy térjen vissza a megállapodáshoz, Iránt pedig arról, hogy teljesítse a feltételeket. (Reuters)

A Demokratikus Koalíció azért perli be az MTVA-t, mert a Kossuth rádió kedd délutáni műsorában az hangzott el, hogy Dobrev Klára döntött „2006-ban az utcán lévő ártatlan emberek szemkilövéséről és megveréséről”. Vagyis a közmédia műsorvezetője tényként kezelte a múlt héten bemutatott Elkxrtuk című film narratíváját.

A DK közleményében azt írja, „az állami rádió propagandistái láthatóan csont nélkül hitték el a Fidesz propagandafilmjében, az Elkxrtuk-ban foglalt összeesküvés-elméletet”, ehhez pedig hozzátették, hogy bár „az alternatív valóságon alapuló diktatúrák sajátja, hogy soha nem tudhatjuk, mit hoz a múlt, az a tény mindenen túlmegy, hogy a közpénzből működő állami média 2006-tal kapcsolatban 15 év után talál ki újabb hazugságot az eddigi helyett”. Végül közölték, hogy a történtek miatt „a Demokratikus Koalíció természetesen beperli az MTVA-t”.

„Miközben a kormány azt hajtogatja, hogy »oltás alapú védekezés történik«, az államigazgatás számos területén a hivatalokban sorra fertőződnek meg az emberek, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.- él belső utasításokkal próbálják megoldani a helyzetet” – írja olvasónk, hozzátéve, hogy tavaly a járvány miatt az MNV Zrt.-nél dolgozók többsége otthonról végezte a munkáját, vagyis működhetne ez a megoldás is, mert most „tömegével betegszenek meg az emberek több igazgatóságon is”, de „központi utasítás szerint nem rendelhető el home office”.

Az MNV belső utasításairól olvasónk által küldött screenshot szerint az MNV-nél a járvány terjedése miatt október 14. óta ellenőrzik minden, a székházba belépő ember testhőmérsékletét. Ha valakinél 37,5 celsius foknál magasabb értéket mérnek, „az érintett személy nem léphet be az épületbe, otthonába vissza kell térnie és fel kell vennie a kapcsolatot háziorvosával”. Emellett arra kérnek mindenkit, hogy használják a kihelyezett kézfertőtlenítőket, azokat pedig, „akinek akár csak enyhe felsőlégúti panaszai vannak”, arra kérik, hogy „a közösségi terekben, tárgyalókban, közös irodákban szíveskedjenek folyamatosan maszkot viselni”.

Az MNV belső utasításai szerint mindezek mellett október 19-től olyan értekezleteket, amelyeken öt főnél több ember venne részt, csak online tarthatják meg. A levelet azzal zárják, hogy a maszk viselése „még” nem kötelező, de ajánlott a székházban.

Orbán Viktor október közepén a Kossuth rádióban úgy fogalmazott, „jó, ha van a zsebünkben egy maszk”, de „ne ringassuk magunkat abba az illúzióba, hogy a maszk megvéd minket”, mert „egyetlen dolog véd meg minket”, az oltás.

Egy nappal később, miután Karácsony Gergely főpolgármester levélben kezdeményezte, hogy a kormány vagy írja elő a zárt terekben, a tömegközlekedésen, boltokban és más közösségi helyiségekben a maszkviselést, az Emberi Erőforrások Minisztériuma az ATV-nek a következővel reagált: „A járvány negyedik hullámában a védekezés már oltásalapú, hiszen a vírus ellen az oltás biztosítja a legerősebb védelmet, és az előző hullámokkal szemben, ma már van vakcina és a lakosság 60%-a védett.”

Izrael november közepétől fogadja a Szputnyik V-vakcinával beoltott turistákat, amennyiben két PCR- és egy szerológiai, vagyis vérvizsgálattal elvégzett tesztjük szerint sem fertőzöttek.

Naftali Bennett miniszterelnök a múlt heti oroszországi látogatása előtt még azt mondta, hogy Izrael decembertől fogadja az orosz oltással védetteket, de miután Szocsiban megbeszéléseket folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, két héttel közelebb hozta ezt az időpontot.

Ettől függetlenül minden, Szputnyik V-vel beoltottnak két PCR-tesztet is el kell végeznie, ha Izraelbe utazik, egyiket a repülőgépre szállás előtt, egyet pedig a tel-avivi repülőtéren, a megérkezése után.

A beutazást szabályozó jelenlegi tervek szerint Izrael november 1-jétől engedélyezi a beoltott és a felgyógyult, egyedül utazó turisták beutazását. Emellett az új, AY4.2 vírusvariáns felfedezését követően úgy döntöttek, hogy nem léphetnek be külföldiek azon országokból, ahol ez a változat már elterjedt. A turistacsoportok mentesülnek a karantén és a szerológiai vizsgálat alól, de csak együtt utazhatnak, és naponta antigén-, illetve háromnaponta PCR-tesztet kell elvégezniük.

Nem léphetnek be olyan nem izraeli állampolgárok, akik két héttel érkezésük előtt erősen fertőzött, „piros” országban tartózkodtak, vagy olyan országban, amellyel szemben szigorú utazási figyelmeztetést adtak ki.

Izraelben az utóbbi hetekben fokozatosan visszaszorult a járvány negyedik, delta variáns okozta hulláma, kedden 90 ezer tesztből 727 volt pozitív. A súlyos esetek száma 237, közülük 137 beteg van lélegeztetőgépen. A vírus reprodukciós rátája az augusztus eleji 1,36-ról fokozatosan 1 alá csökkent, jelenleg 0,73, vagyis száz új fertőzött átlagosan már csak 73-nak adja át a vírust.

A járvány kezdete óta a 9,4 millió lakosú országban 1 325 267 fertőzöttet regisztrálták. Jelenleg Izraelben 10 914 aktív koronavírus-esetet tartanak nyilván, közülük 342-en vannak kórházban. Tavaly december vége óta 6 224 851 12 évesnél idősebb embert oltottak már be legalább egyszer a Pfizer vakcinájával. Eddig 3 924 163-an vették fel a harmadik adag vakcinát, ami a lakosság 42,2 százalékát jelenti. (MTI)

A KSH-ingatlan.com elemzése szerint országszerte 0,9 százalékkal nőttek az átlagos bérleti díjak augusztushoz képest. Éves szinten 5,7 százalékos volt az áremelkedés, ami egy hónappal korábban még csak 3,9 százalékot tett ki.

A fővárosban 0,3 százalékos drágulás ment végbe egy hónap alatt, de a járvány előtti csúcsoktól még érezhetően elmaradnak a budapesti albérletárak.

Tavaly szeptemberhez képest Pest megyében volt a legjelentősebb emelkedés, 9,5 százalékkal drágábbak lettek a kiadó lakások. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint „a Pest megyében látható majdnem két számjegyű drágulás részben a fővárosi agglomeráció felértékelődésének köszönhető, az országosan havi alapon látható lassulás pedig a nyári albérletszezon kifutásával magyarázható”. Azt mondta, az albérletárak az emelkedés ellenére még elmaradnak a korábbi, koronavírus-járvány előtti csúcsoktól. Országos szinten majdnem egy százalékkal, Budapesten pedig több mint 5 százalékkal voltak alacsonyabbak mint 2019 szeptemberében.

Október közepén átlagosan havi 150 ezer forintért kínálták a budapesti lakásokat a tulajdonosok, az V. kerület pedig áttörte a 200 ezer forintos határt. A megyeszékhelyek közül Veszprém és Székesfehérvár a legdrágább, 130 ezer, illetve 125 ezer forintos átlagos havi bérleti díjjal, a harmadik helyen Debrecen áll 120 ezer forinttal.

Balogh László szerint a következő időszakban az országos piacon a bérleti díjak lassú emelkedésére lehet számítani, a keresletet a bérek várható emelkedése, ezen belül a minimálbér-emelés segítheti.

Kedden a Kossuth Rádió Jó napot, Magyarország! című műsorában a 24.hu szerint a műsorvezető arról beszélt, hogy 65 évvel ezelőtt Apró Antal „fasiszta csőcseléknek” nevezte a forradalmárokat, majd azt mondta, hogy „ugyanezen az elven” döntött Dobrev Klára is „2006-ban az utcán lévő ártatlan emberek szemkilövéséről és megveréséről”.

Vagyis a közmédia műsorvezetője tényként kezelte a múlt héten bemutatott Elkxrtuk című film narratíváját. Az adás itt hallgatható vissza, de a 24.hu szó szerint idézte a műsorvezető gondolatait:

„Miközben több tízezer magyar vonult október 23-án olaszokkal és lengyelekkel együtt a béke és az emlékezés jegyében a 2006-os rendőrterror útvonalán egészen az Erzsébet térig, hogy aztán ott meghallgassák a miniszterelnök beszédét, az Andrássy út túlsó végén csupán néhány ezer szimpatizáns gyülekezett az ellenzék színpada előtt. Nyilván csalódást keltő lehetett, hogy az előválasztás után ilyen rövid idővel ennyire kevés embert tudtak mozgósítani. De mit gondolnak önök, mi lehet ennek az oka? A sokszínűség jegyében egyébként több ellenzéki vezető is beszédet mondott, így az ellenzék új arca, Márki-Zay Péter mellett például Dobrev Klára is, akinek a nagyapja egyébként éppen 65 évvel ezelőtt, október 23-án lett az MDP KV Katonai Bizottság tagja és aki fasiszta csőcseléknek nevezte a forradalomban résztvevőket. Ma már tudjuk, hogy hasonló elven döntött az unoka is 2006-ban az utcán lévő ártatlan emberek szemkilövéséről és megveréséről. A DK miniszterelnök-jelöltje most beszédében mégis azt hangsúlyozta, hogy ’56 mindenkié és úgy fogalmazott, egy feladatunk van október 23-án, emlékeztetni magunkat, nehogy elszúrjuk. De vajon, miért állt ki az ellenzék ezen a napon? Mit szerettek volna hirdetni, és miért volt olyan kevés az érdeklődő?

Miközben az építőipari alapanyagok vagy a földgáz ára emelkedik, a magnéziumhiány pedig az autóipari termelést fenyegeti, itthon már hiány van papírból is. A G7 azt írja, egyes szalvéták már most is hiányoznak a polcokról, előfordulhat, hogy a közértben nem tudjuk majd papírzacskóba tenni a zsömlét, és igen, akadhat gond a WC-papírral is.

A G7 szerint a cellulóz fél év alatt több mint 40 százalékot drágult, egy nyomdaipari cégvezető szerint a papíros beszállítói idén eddig négyszer emeltek árat. De nemcsak az áremelkedés okozott gondot a szektorban, hanem az is, hogy gyakorlatilag papírhiány van a piacon, ami már nem csak a nyomdákat érinti. Bodrogai Ferenc, a Magyar Piszke Papír cégvezető-tulajdonosa a G7-nek úgy fogalmazott, a papírpiacon „a háború óta nem volt ilyen káosz”. A kialakult helyzetről részben a járvány tehet, de a különböző műanyag termékek betiltása is. Sok, korábban műanyagból gyártott terméket most papíralapú helyettesítőkkel váltottak ki, a többletkeresletre pedig nem volt felkészülve az ágazat. A hulladékpapír-árak is 30-50 százalékkal emelkedtek az elmúlt egy-másfél évben, de már ebből is hiány van.

A fentiek miatt van most az, hogy a különböző papírral dolgozó cégek jelentős része egyszerűen nem kap elég alapanyagot. A Pátria Nyomda Zrt. vezérigazgatója szerint az elmúlt hetekben a keménytáblás könyvek első és hátsó oldalához használt kötészeti lemezek hiánya volt a leginkább szembetűnő. Utóbbi miatt a következő időszakban a megszokottnál jóval kevesebb keménykötésű könyv lesz a piacon.

Az egy dolog, hogy a karácsonyfa alatt emiatt feltehetően kevesebb új, keménykötésű könyvet találunk majd, de hiány lehet még

• a magazinpapírokból,
• a különböző címkékhez használt öntapadó alapanyagból,
• de a legnagyobb gondot a csomagolóanyagok hiánya okozhatja.

Az, hogy nem minden boltban van most pékáru-tasak, még nem feltűnő, de azt már mindenki észre fogja venni ha hiány lesz a tisztasági papírokból. Egyelőre csak egyes szalvétákból és papírterítőkből van hiány, de hamarosan hasonló lehet a helyzet a WC-papírokkal is. Leginkább a munkahelyi WC-papíroknál lehet probléma, mert azok gyártásánál használnak nagyobb arányban hulladékpapírt, amiből most nagy a hiány.

A G7 szerint az ágazatban most könnyen alakulhatnak ki csődök, ami tovább szűkítené a kínálatot és súlyosbítaná a hiányhelyzetet. A Nyomda- és Papíripari Szövetség szerint a helyzet 2022-ben sem fog változni, további áremelésekkel és készlethiánnyal kell számolni. A gondokat pedig csak tetézi, hogy emelkedtek az energiaárak is, emiatt most a háztartási és egyéb papírtermékek esetében leginkább áremelkedésre számíthatunk, legrosszabb esetben pedig arra, amit a járvány kitörésekor is láthattunk, hogy mindenki őrült mennyiségben vásárol vécépapírt.

A napok óta tartó vihar után rengeteg víz árasztotta el Catania városát Szicíliában, az áradás két ember halálát okozta. Catania egyes részein az utak teljesen víz alá kerültek, a YouTube-ra felkerült videók szerint mint egy folyó, úgy hömpölyög a víz a házak között.

A meteorológusok szerint Szicília keleti részét egy ritka mediterrán hurrikán, az úgynevezett Medicane sújtja. Az olasz polgári védelmi minisztérium kedden kiadta a legsúlyosabb időjárási figyelmeztetést Szicília és a szomszédos Calabria egyes részeire.

Catania polgármestere szerint Szicília keleti részén „példátlan” intenzitású eső esett, emiatt elrendelte, hogy az alapvető szolgáltatások kivételével mindent bezárjanak, a lakosságot pedig arra kérte, maradjanak otthon.

Az olasz sajtó két halálesetről számolt be: egy 53 éves férfi holttestét egy autó alatt találták meg, és meghalt egy 67 éves férfi is, 53 éves feleségét viszont még mindig keresik. Őket a víz sodorta el a Catania közelében található Scordia városában.

A víz miatt a legtöbb helyen áram sincs, bezárták az iskolákat, ki kellett üríteni a cataniai Garibaldi kórház néhány épületét. Az előrejelzések szerint a helyzet csak rosszabb lesz, mert a vihar a hét második felében fokozatosan erősödik, csütörtökön és pénteken további heves esőzések várhatóak, ami további áradásokat hozhat.

Tudósok szerint az emberi tevékenység okozta klímaváltozás miatt a hasonló, szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek. (BBC)

Huma Abedin, Hillary Clinton egykori tanácsadója a most megjelenő könyvében többek közt arról is ír, miként zaklatta őt a kétezres évek közepén egy amerikai szenátor.

Abedin nem nevezte meg a férfit, csak annyit írt, hogy a férfi egy kanapén támadta le, miután meghívta őt az otthonába. A férfi állítólag megpróbálta őt megcsókolni, ő pedig visszautasította ezt, majd elmenekült.

A könyvben akkor részletezi a szexuális zaklatást, amikor arról ír, milyen volt 2001 és 2009 között dolgozni Hillary Clintonnak, amikor New York szenátora volt. Azt, hogy pontosan kiről ír a könyvben, Abedin nem részletezte, de még azt sem, hogy melyik párt tagja volt a férfi. Állítása szerint a férfi azután hívta meg őt egy kávéra a lakására, hogy Washingtonban együtt sétáltak ki egy munkavacsoráról.

Abedin leírása szerint a szenátor „a szájába nyomta a nyelvét” és a kanapéhoz szorította őt. Miután ellökte magától, a szenátor állítólag bocsánatot kért és azt mondta, „félreértette” a dolgot, de azért még megkérdezte Abedintől, hogy akar-e maradni.

A BBC szerint a könyvben, ami november elején jelenik meg, és a Both/And: A Life in Many Worlds címet kapta, Abedin részletesen beszámol exférjéről, a demokrata párti Anthony Weinerről és annak szexbotrányokkal dúsított karrierjéről is. (BBC)

Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) és a Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) tanácsadó testületei kedden javasolták az 5 és 11 év közötti gyerekek beoltását a Pfizer vakcinájával – írja a BBC.

Az FDA és a CDC nem kötelesek betartani a testület ajánlását, de várhatóan mindkét szervezet megteszi azt, és jóváhagyják a vakcina használatát a gyerekek számára. Az MTI szerint a testület 17:0 arányban javasolta a vakcina engedélyezését, de néhány tag megjegyezte, hogy túl általánosnak tartják az ajánlást, mert elképzelhető, hogy azoknak a gyerekeknek, akik korábban megfertőződtek, csak egy adag vakcinára lesz szükségük.

A klinikai vizsgálatok szerint a Pfizer vakcinájának gyerekeknek szánt adagja – ami a felnőtteknek és a tinédzsereknek adott adag harmada – biztonságos és 90 százalékban hatékony. Az FDA szerint a vakcina előnyei „egyértelműen meghaladják a kockázatokat”.

Miután az egészségügyi tisztviselők jóváhagyják az oltást, az Egyesült Államokban 15 millió adag vakcinát juttatnak el a gyerekorvosi rendelőkbe és gyerekkórházakba, ezenkívül pedig szülőknek szóló felvilágosító kampányt is terveznek. A BBC cikke szerint Amerikában a gyerekek oltása akár már november 3-án megkezdődhet.

Anthony Fauci, a Fehér Ház járványügyi főtanácsadója kulcsfontosságúnak nevezte a gyerekek beoltását, miután a koronavírussal fertőzött gyerekek ugyanolyan könnyen továbbadják a fertőzést, mint a felnőttek, annak ellenére, hogy a statisztikák szerint 50 százalékuk tünetmentesen átvészeli a betegséget. Fauci azt mondta, ha Amerikában be tudják oltani a 28 millió gyerek nagy részét, az szerinte „nagy szerepet játszhat a fertőzés terjedésének csökkentésében”.

Paris Hilton felszólította Joe Biden amerikai elnököt és a Kongresszust, hogy lépjenek fel a javítótáborként működő bentlakásos iskolákkal szemben. Az influenszerség, a reality- és webcelebség egyik feltalálója, a kétezres évek elejének proto-Kardashianja, Hilton azt szeretné elérni, hogy a törvényhozók végre érdemben foglalkozzanak az olyan iskolákkal, mint amilyenekben ő is éveket töltött el tinédzserként, és amelyekben elmondása szerint verbálisan, mentálisan, de többször fizikailag is bántalmazták.

„Ruházatuk mindössze egy tarka szövetű lepel, melyet festői ránczokba szednek; azt vélné az ember, tógás rómaiak. Testök egy része mindig kilátszik. Sokszor alig van rajtuk valami takaró, mert – aránylag – igen tiszták lévén, van mindig egy-kettő, a ki nagy hévvel mosakodik a vizérben, mely telepükön át csörgedez. Van tehát mód tanulmányozni testalkatukat, s ez már magában is megérdemli az 50 krajczárnyi belépti díjt, mivel e négerek mitőlünk annyira elütő emberek. De fokozza a látvány becsét a határozott esztétikai élvezet. Szebb idomokat alig lehetne találni. Főleg fürdés közben egy ily karcsú néger alak, a mint fénylik a róla lefutó víztől, valóságos eleven bronz szobor. Tartásuk, mozdulataik is szoborszerűek. A mi testünk megszokta, hogy fel legyen öltöztetve, s öltözet nélkül ügyetlen, tétovázó volna. A néger járása-kelése ruha nélkül is természetes, s minden lépten más-más festői képpé alakul, mely az életből születik, s kincs lenne művésznek. Gond volt arra, hogy négereink lehetőleg azt az életmódot folytassák az állatkertben, a melyet hazájukban megszoktak. (...) Sehol rosz szag ennyi vad ember közt! Ez igazán bámulatos. Nem éreznek semmiben hiányt; jó húsban vannak, elégedettek; s csodák csodája, nem koldúlnak!”

A fentieket a 24.hu cikke szerint 125 évvel ezelőtt, 1896. augusztus 30-án írták a Vasárnapi Újságban, de az Egy darab Afrika Budapesten című cikk 2021. október 20-án este többször is eszembe jutott, amikor szembejött Facebookon a TV2 Séfek séfe című főzős realityjéből egy videórészlet.

A videóban, ami „Mi történik a Séfek séfében” címmel ment ki, Ördög Nóra mondott pár szót idegen nyelven egy mellette félmeztelenül, fűszoknyában(!) és lándzsával(!) a kezében ácsorgó, sötét bőrű embernek, és miután megnéztem, én is csak azt tudtam kérdezni: Mi történik a Tv2-ben? Úgyhogy megnéztem a Séfek séfe szerda esti részét, amiből megtudhattam, hogy az afrikaiak, mint olyanok, krokodilt esznek, és ami a leglényegesebb: feketék.

Hogy Ördög Nóra milyen nyelven beszélt, az nemcsak a reklámvideóból, de a műsorból sem derült ki, csak reménykedni lehet, hogy akihez beszélt, az tényleg értette, és nem csak a közönség kedvéért tett úgy.

„Csak azt mondtam az úrnak, hogy mostantól önállóan is boldogulok” – tolmácsolta végül saját magát Ördög Nóra, de a fűszoknyás statisztát ennek ellenére nem engedte szabadon el, mert annak a műsor nagy részében, vagyis több mint egy órán át egy másik, afrikai bennszülöttnek öltöztetett férfival együtt ott kellett állnia a stúdió közepén. Mozdulatlanul. Mint egy szobornak.

Mint kiderült, erre azért lehetett szükség a TV2 műsorának készítői szerint, mert a főzős reality szerda esti részében úgynevezett afrikai ételeket kellett főzniük a versenyzőknek. Mármint hogy afrikai ételt, mint olyat. Ahogy azt az egyszeri szabolcsi háziasszony otthon a tévé előtt elképzeli – gondolhatták a műsorkészítők.

Szél Bernadett Facebookon számolt be arról, hogy „a kórházi csúcsszerv állítólag nem tudja, hogy az igazolt COVID-fertőzöttek, a kórházban ápoltak és az elhunytak hány százaléka kapott oltást, és köztük hányan vannak az egy, illetve a két vakcinával beoltottak”.

A független parlamenti képviselő azt írja, az Országos Kórházi Főigazgatóság 45 napos hosszabbítás után közölte, hogy „a kért formában nem tartja nyilván az adatokat, ezért nem minősül adatkezelőnek”. Szél ehhez hozzátette, hogy mindeközben a hosszabbítást azzal indokolták, hogy kiemelt szerepük van a járvánnyal kapcsolatos feladatok ellátásában, így „a járvány kezelését elősegítő, rendszeres adatszolgáltatás”-ban is.

Szél szerint az Országos Kórházi Főigazgatóság korábban egy adatkérésre részletes adatokat küldött arról, hogy az első, illetve a második oltás után milyen volt a fertőzöttek, kórházban ápoltak és az elhunytak aránya, ezért nem érti, hogy „ha megvannak az adataik a beoltottak fertőzöttségi, kórházi és halálozási arányairól, akkor hogyhogy nincsenek meg az adataik a fertőzöttek, kórházban ápoltak és elhunytak beoltottságáról”.

Nemrég Ujhelyi István európai parlamenti képviselő a bírósághoz és az adatvédelmi hatósághoz fordult, hogy a kormány árulja el végre a fertőzöttek oltottsági adatait. Szél azt írja, most ő is az adatvédelmi hatósághoz fordul, és üzeni a kormánynak, illetve minden állami szervnek, hogy „az átláthatóság és a járvánnyal kapcsolatos alapvető adatok kiadása nem veszélyezteti, hanem éppen hogy segíti a védekezést”, szerinte inkább „a kormány veszélyezteti a védekezést” azzal, hogy „minden információtól elzárja a nyilvánosságot”.

Vizsgálatot indított a Mecklenburg–Elő-Pomeránia tartomány parlamenti közigazgatása, miután felmerült a gyanú, hogy szexpartikat rendeztek prostituáltakkal a Schwerini kastélyban, írja a Telex a Nordkurier cikke alapján.

A német lap egy névtelen levélre hivatkozik, ami szerint szeptemberben is tartottak egy ilyen bulit a részben múzeumként, részben pedig a tartományi parlament székházaként működő kastélyban. A levél írója azt állítja, hogy legutóbb a szélsőjobboldali AfD egyik politikusa egy vagy két „lengén öltözött” nővel bulizott az egyik ülésteremben, mindezt pedig a biztonsági őrök is végignézhették a kamerákon keresztül.

A házbizottság szóvivője közölte, hogy az ügyben vizsgálatot indítottak. A Spiegelnek a szélsőjobboldali AfD sajtóreferense azt mondta, a vádak egy lejárató kampány részei.

Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint két orosz Szu-30-as vadászgép kísért két amerikai B-1B hadászati nehézbombázót, illetve két KC-135-ös légi utántöltő repülőgépet a Fekete-tenger felett.

A tájékoztatás szerint előző nap a Fekete-tenger semleges vizei feletti orosz légtérellenőrzés az orosz államhatárhoz közeledő légi célpontokat észlelt. A Fekete-tengeri Flotta tengeri repülési és légvédelmi erőinek két Szu-30-as vadászgépét a térségbe irányították, hogy azonosítsák a légi célpontokat és megakadályozzák az orosz államhatár megsértését.

A közlemény szerint a külföldi harci gépek később elfordultak az orosz államhatártól, az orosz vadászgépek pedig biztonságosan visszatértek légi bázisukra.

A védelmi tárca szerint az orosz gépek repülése a légtérhasználat nemzetközi szabályainak szigorú betartásával történt, az amerikai gépek nem sértették meg az orosz államhatárt.

„Garanciára van szükség, hogy a 2022-es választásokon a szavazatok leadása és összesítése törvényes lesz. Ehhez az ország mind a tízezer szavazókörében szükség van kettő-kettő, az ellenzéki pártok által delegált szavazatszámlálóra. Biztosítanunk kell egy alternatív szavazatszámláló rendszer működését, hogy a hatalom, ha akarná se tudja meghamisítani a választások eredményét”

– írja Facebookon Bajnai Gordon, aki ezzel a 20k22 projektre hívta fel a figyelmet, miszerint húszezer önkéntest szeretnének toborozni a 2022-es választásokra, hogy minden szavazókörben legyen minimum két ellenzéki szavazatszámláló.

A 20k22 kezdeményezés célja az oldaluk szerint az, „hogy 2022-ben minden szavazókörben legalább kettő, az ellenzéki összefogást támogató szavazatszámláló őrködjön a szavazás tisztasága felett”.

Bemutatkozásuk szerint a Tiszta Választásokért Alapítvány önkénteseiként „közel száz fős csapatuk” már egy éve foglalkozik a kezdeményezéssel, amit Hadházy Ákos is említett már, amikor úgy fogalmazott, „nem a miniszterelnök-jelölt személye a legfontosabb, hanem hogy lesz-e 20 ezer aktivistánk a kampányban”.

O. Attilát 2016 óta kereste költségvetési csalás miatt a NAV, de egy ideje már feltételezhető volt, hogy a férfi külföldön rejtőzködik, ezért európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki vele szemben.

A police.hu közleménye szerint a férfit végül október 18-án az Egyesült Államokban, Detroitban fogták el. Átadásáról az amerikai hatóságok a későbbiekben döntenek.

Október 16-án, szombat délután az M1-es autópályán Lébény magasságában a dugóban álló kocsisorba gyakorlatilag fékezés nélkül csapódott be egy autó, ami így három másik autót tört össze. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. közleménye szerint az egyik vétlen autós súlyos sérüléseket szenvedett.

Az esetről videó is készült, amin látni lehet, hogy az autópályán a többi autós már állt vagy lassított, amikor a belső sávban feltűnt egy fehér terepjáró, aki szintén lassított és vészvillogót használt, a mögötte érkező román rendszámú autó viszont egyáltalán nem fékezett, és belerohant az álló autókba. Az az autó, aminek először nekiütközött, a feje tetejére állt. Az autó utasa súlyos sérüléseket szenvedett, őt a Katasztrófavédelem munkatársainak kellett kiszabadítania.

Szombaton délután négy órától közösen demonstrálnak az ellenzéki pártok Budapesten, az Andrássy út és Dózsa György út sarkán, írja a Népszava. Az eseményen felszólal Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje és Dobrev Klára is.

A lap úgy tudja, hétfő óta intenzív tárgyalások kezdődtek a DK, a Párbeszéd, az MSZP, az LMP, a Jobbik, a Momentum és az MMM tagjainak részvételével.

Márki-Zay Péter felvetésére a hetedik parlamenti frakcióról továbbra sem érkezett hivatalos reakció az ellenzéki pártoktól azon túl, hogy: „az ellenzéki összefogásban résztvevő hat ellenzéki párt az előzetes megállapodásuk szerint megkezdi a tárgyalásokat az előválasztás utáni teendőkről. Az ilyen felvetéseket ott kell megbeszélni, nem pedig a sajtón keresztül, hiszen az rombolná az ellenzéki összefogásba vetett választói bizalmat. Ehhez eddig is és ezután is tartjuk magunkat”.

Pletykák szerint azzal oldaná meg a Facebook a rebrandingjét, hogy megszűnne mint anyavállalat, és a közösségi oldal a továbbiakban egy új márkanév alatt futna az Instagrammal, a WhatsApp-pal és az Ocolussal együtt.

A Verge szerint a Facebook már a jövő héten bejelentheti az új cégnevet, hogy a változásokkal együtt „tükrözze a metaverzum kiépítésére való összpontosítását”.

Mark Zuckerberg az új anyavállalatot várhatóan október 28-án, a cég éves konferenciáján jelenti majd be hivatalosan. A Verge szerint a névváltással a Facebook arra törekszik, hogy ne csak a közösségi oldalról és az elmúlt időszak botrányairól legyenek ismertek. Az új márkanév a Facebookot csak egy egyszerű alkalmazásként, vagyis úgy pozícionálná, ahogy teszi azt most a Facebook mint anyavállalat az Instagrammal.

A Facebook szóvivője nem kívánta kommentálni a Verge értesüléseit.

A napokban derült ki, hogy a Facebook tízezer új alkalmazottat venne fel, hogy kifejlesszék a metaverzum névre keresztelt projektjüket, vagyis egy virtuális világot, amin belül az emberek gyakorlatilag egy külön, online életet élhetnének, játékokkal, munkával, VR-eszközök segítségével.

A tulajdonosi szerkezetben történt legutóbbi változást követően nyolc hónappal új érdekeltségi körbe került a kínai vakcinákat beszerző közvetítőcég – írja az mfor.hu, hozzátéve, hogy ennek ellenére nem lett világosabb a végső tulajdonosok kiléte.

A kínai vakcinák beszerzésére a Danubia Pharma Kft. kötött szerződést, aminek egyedüli tulajdonosa a Syntonite Med Zrt. Utóbbiban részesedése van a Danubia Pharma ügyvezetőjének, Tuza Máténak, aki korábban úgy fogalmazott, „a cég tulajdonosai magyar szakmai befektetők, akik a hazai egészségügy helyzetének javításában látják a jövőjük zálogát”.

Az Mfor azt írja, október elején változások történtek a korábban is kissé homályos tulajdonosi szerkezetben, legalábbis a cégbíróságra benyújtott papírok szerint a Syntonite Mednél október 6-án közgyűlést tartottak, aminek egyik napirendi pontja a társasági szerződés módosítása volt. A korábbi részvényesek, Tuza Máté és Gergely Csaba Mátyás kiszálltak a cég mögül – a lap hozzáteszi, hogy Tuza operatív szinten ott maradt a társaság élén –, és 50-50 százalékos részesedéssel érkezett két tulajdonos: a Fidenza Magántőkealap és a Grado Magántőkealap.

Utóbbi kettőnek ugyanaz a cég, a Capstone Befektetési Alapkezelő Zrt. a képviselője, aminek pedig a Földvári Gáborhoz és fiához köthető Földvári és Fia Tanácsadó Kft. a tulajdonosa. Földvári többek között a Reál Hungary Zrt. igazgatóságának tagja, de neve az Mfor szerint leginkább a letelepedésikötvény-bizniszből lehet ismert, ő az egyik ciprusi illetőségű közvetítő cégnek, az Innozone Holdings Ltd.-nek a képviselője.

A lap hozzáteszi, hogy bármennyire is Földvári cége kezeli a Fidenza és a Grabo Magántőkealapokat, ez még nem jelenti azt, hogy Földvári ott lenne a két tőkealap tulajdonosai között is.

Fejenként egymillió dollár váltságdíjat követel egy bűnszervezet a Haitin napokkal ezelőtt elhurcolt 16 amerikai és egy kanadai misszionáriusért. Úgy tudni, a 400 Mawozo nevű banda egyik tagja jelentkezett telefonon a követeléssel. A váltságdíj-követelést az ohioi székhelyű Christian Aid Ministries nevű keresztény misszionárius szervezet is megerősítette. Liszt Quitel haiti igazságügyi miniszter a Reutersnek azt mondta, tárgyalásokat kezdtek az emberrablókkal.

A tizenhét misszionáriust és családtagjaikat szombaton hurcolták el Haiti fővárosában, Port-au-Prince-ben. Úgy tudni, az elraboltak közt van egy nyolc hónapos csecsemő, egy hároméves, egy hatéves, egy tizenhárom éves és egy tizenöt éves gyerek is. A misszionáriusok újjáépítési és lakhatási projekteken dolgoztak az augusztus 14-i földrengés óta, és épp egy árvaházat látogattak meg, amikor elhurcolták őket.

A haiti rendőrség szerint a 400 Mawozo nevű banda gyilkosságok, emberrablások elkövetéséről és zsarolásról ismert. Áprilisban a bűnszervezet állítólagos vezetője egy rádióadónak arról számolt be, hogy öt papot, két apácát és három hozzátartozójukat hurcolták el. Az érintetteket később elengedték.

Az utóbbi években Haitin elharapózott a bűnözés, különös gondot jelentenek a váltságdíj reményében végrehajtott emberrablások, több alkalommal is papokat és apácákat hurcoltak el bűnözők. Az ENSZ szerint idén augusztusig 328 emberrablást regisztrált a helyi rendőrség, míg a tavalyi év egészében volt összesen 234 ilyen eset. (MTI)

Nincs többé Kanye West, a rapper neve mostantól papíron is csak annyi, hogy Ye. Hétfőn, egy kaliforniai bíróságon engedélyezték Yenek, hogy mostantól még az okmányain is csak a Ye név szerepeljen az eddigi Kanye Omari West helyett.

A rapper augusztusban adta be névváltoztatási kérelmét, de már 2018-ban utalt arra, hogy szeretné, ha mindenki csak „Ye”-ként hivatkozna rá: abban az évben jelentette meg „Ye” című stúdióalbumát is. Albuma megjelenése után egy nappal pedig azt írta Twitterre: „A lény, akit korábban Kanye Westként ismertek. Én vagyok YE”.

2018-ban egy rádióinterjúban azt mondta, hogy a Bibliában a „ye”, vagyis a „you” – magyarul „ti” – akkori megfelelője a legtöbbször szereplő kifejezés. A rapper akkor úgy fogalmazott, „a Bibliában azt jelenti, ti. Tehát én vagyok ti, én vagyok mi, ez vagyunk mi”, és új neve, a Ye „csak tükörképe mindannak a bennünk lévő jónak, rossznak, zavarnak és mindennek”.

A 44 éves Ye egyébként épp válik Kim Kardashian Westtől, aki úgy tudni, nem tervezi megváltoztatni nevét, aminek monogramját – KKW – sminkmárkáján is használja. A párnak négy gyereke született, ők is a West vezetéknevet használják.

(CNN/Guardian)

Kedden egy új típusú, tengeralattjáróról indított ballisztikus rakétát (SLBM) teszteltek Észak-Koreában. Erről az állami hírügynökségük számolt be, miszerint „az új SLBM nagyban hozzá fog járulni az ország védelmi technológiájának fejlődéséhez és a haditengerészet víz alatti műveleti képességeihez”.

2016-ban már lőttek ki ballisztikus rakétát tengeralattjáróról, méghozzá ugyanerről, csak akkor még egy más típusú rakétát teszteltek. Ennek az újabb típusnak a tájékoztatás szerint már olyan fejlett repülésirányítási rendszere van, ami lehetővé teszi „az oldalmozgást és a siklórepülést is”.

A KCNA által közzétett felvételeken egy vékonyabb és kisebb rakéta látható a korábbról ismert SLBM-típusnál, amit a múlt heti phenjani védelmi kiállításon mutathattak be először. Elemzők szerint egy kisebb rakéta kisebb hatótávolságot jelent, viszont többet lehet belőle tárolni egy tengeralattjárón.

Észak-Korea most már gyakorlatilag napi szinten tesztel rakétákat, a mostani teszt előtti napon is indítottak egy ballisztikus rakétát a Japán tenger felé. Ez idén már a nyolcadik nagyobb észak-koreai fegyverteszt volt.

Úgy tudni, az ENSZ Biztonsági Tanácsa az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kezdeményezésére szerdán ül össze, hogy megvitassák az észak-koreai fegyverteszteket. Az ENSZ határozatai ugyanis tiltják, hogy Észak-Korea olyan ballisztikus rakétákat fejlesszen, amik akár nukleáris robbanófejeket is hordozhatnak.

Kisida Fumio japán miniszterelnök a rakétaindítás miatt megszakította a parlamenti választások előtti kampánykörútját. Kormányát arra kérte, vizsgálják felül Japán nemzetbiztonsági stratégiáját. (MTI)

Márki-Zay Péter, az előválasztás nyertese hétfőn este lengette be, hogy egy hetedik parlamenti frakciót is létrehozna az összefogásban szereplő hat pár frakciója mellé azoknak, akik nem szerepelnek az előválasztást lebonyolító pártok eredeti hatos szövetségében, vagyis gyakorlatilag a saját mozgalmának.

Az ellenzéki pártok közül a Jobbik és a Párbeszéd az ATV-nek azt mondta, a hat ellenzéki párt egységes álláspontot képvisel abban, hogy ezeket nem a sajtó keresztül intézik.

„Az ellenzéki összefogásban részt vevő hat ellenzéki párt az előzetes megállapodásuk szerint megkezdik a tárgyalásokat az előválasztás utáni teendőkről. Az ilyen felvetéseket ott kell megbeszélni, nem pedig a sajtón keresztül, hiszen az rombolná az ellenzéki összefogásba vetett választói bizalmat. Ehhez eddig is és ezután is tartjuk magunkat.”

Kovács Zoltán az operatív törzs keddi ülése után sajtótájékoztatót tartott, de erről csak utólag, az Instagramjáról értesültünk. Az instasztorik közé feltöltött pár másodperces videója alapján viszont nemcsak mi, hanem mások se nagyon kaptak meghívást az eseményre, mert az államtitkár nagyrészt üres székeknek beszélt arról, hogy milyen rendezvények lesznek október 23-án.

A múlt héten egyébként többször is kísérletet tettünk arra, hogy tájékoztatást kapjunk a járványról. Összesen tizenkilenc kérdést tettünk fel, köztük azt is, hogy a járvány erősödésével lesz-e lehetőség a koronavírussal kapcsolatos kérdéseinkre választ kapni, kérdéseinkre azonban azóta sem érkezett válasz.

Nick Rolovichot, a Washington State University futballcsapatának edzőjét és négy másik dolgozót is elbocsátottak, miután közalkalmazottként nem oltatták be magukat. Washington államban minden állami alkalmazottnak kötelező a koronavírus elleni oltás, különben elveszítheti az állását. A közalkalmazottaknak október 18-ig legalább két oltást kellett volna már felvenniük ahhoz, hogy ne rúgják ki őket állásukból.

A BBC azt írja, hogy Rolovich, aki évi 3,1 millió dollárt keresett edzőként, vallási okokból felmentést kért a kötelező oltás alól, de ezt az egyetem sportigazgatója elutasította.

Rolovich úgy fogalmazott, az oltás megtagadása „személyes döntés volt”, és hozzátette, hogy a továbbiakban nem is szeretné kommentálni, miért döntött így.

Az egyetem közleménye szerint egyébként az alkalmazottak 90 százaléka és a diákok 97 százaléka kapta már meg a koronavírus elleni oltását. (BBC)

„Itt volt az idő, hogy a szépséges himnuszunkból elkészüljön egy olyan verzió, ami átalakítás nélküli, de stílusában hordozza a magyar Virtust, és Erőt, őrzi a hagyományainkat, és bátorrá tesz, mint egy Huszárt a kivont kardja. 2022 nagy költőnk és forradalmárunk emlékéve, ezért elkészítettem Petőfi Sándor gúnyáját, és méltón belefoglaltam Őt, a hazánkat összetartó és időtlen műbe, hogy emlékezzünk örökre, hogy micsoda erők lakoznak szíveinkbe[sic]!”

A fenti sorokat Varga Viktor írta Youtube-on, a legújabb videója alatt, amiben egy szikla tetején állva, rasztahajú Petőfinek öltözve énekli el a Himnuszt.

Mindenképpen érdemes végignézni az alig több mint másfél perces videót, vagy legalább addig eljutni, amikor Varga Viktor a BALSORS szónál úgy rántja elő a kardját, hogy abba szó szerint beleszédül a néző.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség közleménye szerint a budapesti V. és XIII. kerületi ügyészség még 2013 őszén emelt vádat az Állami Egészségügyi Központ (a mai Magyar Honvédség Egészségügyi Központ - Honvédkórház) volt főigazgatója, egy egykori határőr tábornok és két társa ellen hűtlen kezelés miatt.

2019-ben a Pesti Központi Kerületi Bíróság első fokon a három vádlottat felmentette a vád alól, az ügyészi fellebbezés után pedig másodfokon 2020-ban a Fővárosi Törvényszék bűnösnek találta az egykori főigazgatót és a kórház egyik volt főorvosát. A volt főigazgatót 400 ezer forint, a volt főorvost 200 ezer forint pénzbüntetésre ítélték.

Az ítélet szerint az elsőrendű vádlott a kórház főigazgatójaként 2008 februárjában jogellenesen, színlelt foglalkoztatásként osztályvezető főorvosnak nevezte ki közalkalmazottként a harmadrendű vádlottat, akinek azonban a főigazgató-helyettes hatáskörébe tartozó stratégiai és tudományos fejlesztési feladatok ellátása volt a feladata. Ezért 2008 februárja és októbere között kétmillió forintnál több munkabért vett fel, miközben az osztályvezetői főorvosi feladatait nem teljesítette.

A napokban kihirdetett és jogerős harmadfokú ítélet szerint az elsőrendű vádlott 300 ezer forint pénzbüntetést kapott, a kórház egykori osztályvezető főorvosaként dolgozó harmadrendű vádlottat pedig felmentették. (MTI)

A hatos erősségű földmozgás epicentruma az antalyai Kas várostól 155 kilométerre, a tengerfenék alatt volt, egyes források szerint 38, más források szerint 58 kilométeres mélységben. Áldozatokról és károkról egyelőre nem érkeztek hírek.

A földrengést Törökországban, Görögországban, Krétán, Szantorinin, Rodoszon, Kárpáthoszon, de még Egyiptomban és Izraelben is lehetett érezni.

A török katasztrófavédelmi igazgatóság és az amerikai földtani intézet is hatos erősségűre becsülte a rengést. (MTI)

Három hónapos felszámolói időhúzás után a főváros fürdőüzemeltető cége végre megkapta a Gellérthegy lábánál lévő Rác fürdő és szálloda kulcsait, írja a Népszava, hozzátéve, hogy az ingatlanok szeptember elsejével kerültek vissza a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) tulajdonába.

A Rác fürdő felújítása 2010-ben fejeződött be, azóta azonban nem nyitottak meg, az elszámolási viták miatt több mint tíz éve üresen álló épületek pedig súlyos károkat szenvedtek. A Népszava úgy tudja, hogy már megkezdődött a műszaki állapotfelmérés, a BGYH pedig ezután tesz javaslatot a fővárosi önkormányzatnak a felújítás tervezett ütemére, költségvetésére és finanszírozására.

A felújítás a korábbi becslések szerint 2,5 milliárd forintba kerülhet, és nyolc hónapig tarthat, a terv most az, hogy 2022 novemberében, vagyis egy év múlva tényleg megnyitják a Rác fürdőt.

A Népszava azt írja, egyelőre nem döntöttek a létesítmények későbbi üzemeltetési modelljéről, egyelőre csak az biztos, hogy a fürdőt a BGYH viszi tovább. A szállodára azonban várhatóan piaci szereplőt keresnek.