Mészáros Juli

Orosz fogságból szabadultak szerint a Szumi régióban található Trosztjanyecben gyakorlatilag kínzókamrákat műtködtetek az oroszok. Az Independent cikke szerint a kínzások áldozatainak beszámolói újabb bizonyítékok arra, hogy Ukrajnában az orosz megszállók háborús bűnöket követnek el.

Az egyik fogoly szerint miközben ő megkötözve, bekötött szemekkel feküdt, mellette agyonvertek egy férfit. Elmondása szerint hallotta, ahogy ropognak a férfi csontjai, közben pedig az oroszok azt mondtál: „Ha meghal, akkor meghal. Minden ukránnak meg kell halnia.”

Szerinte a férfi holtteste reggelig mellette volt, és amikor elvitték mellőle, még két embert vittek be, szintén civileket. Azt mondta, tíz napig éheztették és kínozták őket, az orosz katonák nemi erőszakkal fenyegették őket, arra kényszerítették őket, hogy a saját ürülékükben üljenek és többször is tartottak „látszatkivégzéseket”. Az egyik fogoly az Independentnek a helyet is megmutatta a trosztjanyeci vasútállomás alatti pincében, ahol napokig kínozták őket. A fotók szerint a néhány négyzetméteres pince fala még mindig véres volt.

A fogvatartottak közül hárman meghaltak vagy eltűntek. Egyikőjüket a beszámolók szerint megölték, két másikat pedig szinte eszméletlenre vertek, mielőtt elvitték őket, de nem tudni, hogy hova.

Egy másik fogoly az Independentnek azt mondta, megszúrták a bal lábán, levetkőztették és nemi szervének megcsonkításával fenyegették és azzal, hogy megerőszakolják. A 33 éves férfi állítása szerint az orosz katonák egyszer áramütést mértek a fejére és annyira brutálisan megverték, hogy már azért könyörgött fogvatartóinak, hogy öljék meg. Csuklóján, lábán és bokáján még mindig látszanak a kínzások nyomai, a jobb kezét elvesztette.

Oroszország többször is tagadta, hogy Ukrajnában civileket céloztak volna meg és hogy háborús bűnöket követtek volna el. Moszkva szerint a kínzással, nemi erőszakkal, kivégzésekkel és gyilkosságokkal kapcsolatos vádak „hamisítványok”.

Csak az Independent több tucatnyi tanúvallomást gyűjtött össze, amelyek a nemzetközi jog megsértésére utalnak az ország több régiójában, például Trosztjanyecben, és attól tartanak, hogy a vasútállomás alatti kínzókamra csak a jéghegy csúcsa. Az ukrán rendőrség pénteki közleménye szerint csak Kijev külvárosában eddig több mint 900 civil holttestét gyűjtötték össze, 95 százalékukat lövésekkel végezték ki.

Richard Weir, a Human Rights Watch (HRW) kutatója szerint a trosztjanyeci vádak „tragikus kiegészítései az orosz erők által elkövetett nyilvánvaló háborús bűnök egyre növekvő listájának”. Szerinte ezeket „alaposan és függetlenül ki kell vizsgálni, a felelősöket pedig felelősségre kell vonni”.

A háború előtt a húszezer lakosú Trosztjanyec csak egy vidéki város volt, ami leginkább csokoládégyáráról, nyári zenei fesztiváljairól volt ismert, illetve arról, hogy itt élt egykor Csajkovszkij. Az Independent beszámolója szerint a város most egy felrobbantott, sáros pokol.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök esti beszédében úgy fogalmazott, Borodjankában, szintén Kijev elővárosában „a pusztítás sokkal borzalmasabb, mint Bucsában”, az orosz megszállóknak „még több áldozata van”.

Beszédét ezután folytatta a kérdéssel, hogy „mi lesz, ha a világ megtudja a teljes igazságot, hogy mit tett az orosz hadsereg Mariupolban?”

Szerinte Mariupol szinte minden utcájában azt látni, mint Bucsában és Kijev más elővárosaiban az oroszok kivonulása után. „Ugyanazt a kegyetlenséget, ugyanazokat a szörnyű bűnöket.” Zelenszkij ezután azt mondta, hogy egyre több hír érkezik arról, hogy az orosz propagandisták „tükörválaszra” készülnek a Bucsában látottakkal kapcsolatban, és a mariupoli áldozatokat is „úgy fogják bemutatni, mintha nem az orosz hadsereg, hanem a város ukrán védői ölték volna meg őket”. Zelenszkij szerint „a megszállók összegyűjtik az utcákról a holttesteket, hogy a kidolgozott propaganda-forgatókönyveknek megfelelően máshol felhasználják őket”.

„Olyan megszállókkal van dolgunk, akikben semmi emberi nem maradt” – mondta Zelenszkij, aki szerint a felelősségre vonás elkerülhetetlen.

Baleset miatt nem járnak a vonatok Sárvár és Porpác között, egy autó a vasúti átjáróban egy tehervonat elé hajtott csütörtök hajnalban. Az MTI azt írja, a helyszínelés miatt és a műszaki mentés végéig, várhatóan kora délelőttig nem járnak majd a vonatok.

Az ütközéskor a fény- és félsorompó jól működött, tilos jelzést mutatott az autósok felé. A police.hu azt írja, hogy a balesetben az autó vezetője olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen meghalt.

Kedden Mindszentnél egy kisteherautó hajtott a vonat elé, a balesetben többen meghaltak.

„Most új műsor, esetleg új könyv reményében már megint Szibériá... illetve alkotói szabadságra vonulok. Mikor, ha nem most?” – írja Bödőcs Tibor Facebookon, bejegyzését pedig azzal folytatta, hogy érzése szerint „a szép, lassú putyinizáció legfinomabb fogásai egyre nagyobb adagokban érkeznek majd”. Majd felsorolta, mik lesznek ezek:

• mérnökien legyártott újabb és újabb ellenségképek,
• sebészi pontosságú gyűlöletkampányok díszzsebkendős, gejl influencerek meg egyéb biorobotok előadásában.
• A maradék sajtó szuttyongatása.
• Sikerpropaganda.
• Szépen csomagolt hazugságok.
• Saját, ámde szerény tehetségű emberek kitömése pénzzel, paripával. Humortalan cinizmus.
• Agyrémek.
• Megélhetési hergelöncök.
• Polgári szalonnáculás.
• Csipkés, nagy összeesküvéselméletek hímzése a néplélekre: Belorusz-light, öröm lesz nézni.

A humorista szerint „mindeközben, ahogy szokta, a »baloldal« »megújul«. Feriék betipegnek N. Sándor próféta tévéjébe, míg beengedik őket, a rendszernek órái lesznek hátra, még évekig.”

Posztját azzal zárta, hogy a NER működését több műsorában is bemutatta, ezt már nem érzi elég nagy kihívásnak, viszont „a humorunkat nem tudják kiszervezni alapítványokba, kis türelmet kérek, jókat fogunk röhögni”.

A Fővárosi Főügyészség közleményében nem nevezte meg az áldozatot, abban csak egy egykori focistát említenek, de az időpontok alapján azonosítható, hogy Katzenbach Imréről van szó.

A vádiratban három vádlott szerepel: az érintett Zrt. egyik vezetője mint felbujtó, valamint az emberölés két végrehajtója. A végrehajtókat közvetlenül megbízó 51 éves férfival szemben a főügyészség már korábban vádat emelt.

A vádirat szerint a sértett 2007-ben névlegesen elvállalta egy cég vezetését, tudva, hogy a társaság valótlan tartalmú számlákat állít ki egy akkoriban ismert Zrt.-nek. Katzenbach feladata az volt, hogy a hamis számlák ellenértékét készpénzben felvegye, és az összeget visszajuttassa a Zrt. két vezetőjének – közülük az egyik már elhunyt, a másik a vádiratban szereplő felbujtó.

Az egykori focista azonban 2009 áprilisában a felvett 500 millió forintot nem juttatta vissza a Zrt. vezetőinek, hanem azzal külföldre ment. Pár hónappal később a társaság két vezetője hazahozatta. A közlemény szerint dühítette őket, hogy a pénz jelentős részével nem számolt el, illetve tartottak is attól, hogy túl sokat tud róluk és hogy a hatóságokhoz fordul. Emiatt határozta el a két cégvezető, hogy megöletik. 2009. szeptember elején bíztk meg a gyilkossággal egyik emberüket, egy 51 éves férfit, akivel szemben a Fővárosi Főügyészség már korábban vádat emelt.

Az 51 éves férfi elfogadta a megbízást, de ahogy a közleményben írják, a tényleges végrehajtásra ő is megbízást adott, és egy régi barátját kérte fel a gyilkosságra. A férfi vállalta, de cserébe ingyen vadászati lehetőséget, illetve legalább 3 millió forintot kért magának, valamint a maga mellé bevont másik végrehajtónak, aki az ügy harmadik vádlottja.

A 51 éves megbízó 2009. szeptember 28-án, a gyanútlan férfit autóval Baranyajenő térségébe, egy általa előre kiásatott gödör közelébe vitte, ahol a két végrehajtó már várta őket. A focistát a két férfit megtámadta, az 51 éves megbízó pedig elhajtott a helyszínről. Az egyik elkövető lefogta a férfit, míg társa súlyosan bántalmazta, ennek következtében a sértett a helyszínen életét vesztette. Holttestét a gödörbe tették és betemették. Maradványait a nyomozók 11 évvel később, 2020. október 22-én találták meg.

A Fővárosi Főügyészség az ügyben előre kitervelten, nyereségvágyból és aljas indokból elkövetett emberölés miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre. A főügyészség mindhárom vádlottal szemben életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabását indítványozta a vádiratban.

Peru fővárosában és a vele szomszédos Callao városában azután rendeltek el kijárási tilalmat, miután erőszakba torkolltak az üzemanyagárak emelkedése miatt már több mint egy hete tartó tiltakozások.

Pedro Castillo elnök hétfő esti beszédében a rendelkezést az emberek védelmével indokolta, és hozzátette, hogy nem lesznek fennakadások az alapvető szolgáltatásokban. Bár azt mondta, tüntetni alkotmányos jog, azért hozzátette, hogy a tiltakozásokat törvényes keretek közé kell szorítani, az állami és a magántulajdont pedig tiszteletben kell tartani. Szerinte a kormány a nehéz körülmények ellenére is mindent megtesz, hogy segítsen az embereknek.

Peruban több mint egy hete zajlanak tiltakozások az üzemanyagárak emelkedése miatt, a megmozdulások során több fontos utat lezártak, a demonstrációknak eddig négy halálos áldozatáról tudni. Tizenegy megyében húsz embert tartóztattak le. A tiltakozók a hatóságok szerint több városban boltokat fosztottak ki.

Az állami tulajdonban lévő Petroperu vállalat márciusban azt közölte, hogy 2022-ben 37 százalékkal nőttek az üzemanyagárak. (MTI)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán késő esti beszédében ismét beszélt Magyarországról, pontosabban Orbán Viktorról, és a fentieken túl úgy fogalmazott, „a politikusok jönnek-mennek, de az igazság marad”.

Ezt megelőzően arról beszélt, hogy Ukrajna nem kapott elég fegyvert a Nyugattól, nem kapták meg azt, amit egyébként szerinte ezek az országok nyújtani tudnának.

„Most egy olyan emberhez fordulok, aki láthatóan nem csak azt nem tudja, hogy mi zajlik Ukrajnában, de arról sincs fogalma, hogy mi folyik Európában. A magyar miniszterelnökhöz” – mondta Zelenszkij, aki szerint nem kértek semmi különöset Budapesttől, de még azt sem kapták meg, amit másoktól igen. Úgy fogalmazott, nem látták az erőfeszítést arra, hogy véget vessenek a háborúnak. „Egész Európa véget akar vetni a háborúnak és azt szeretné, ha a harcmezők nem kerülnének át Mariupolból Budapestre, Harkivból Krakkóba vagy Csernyihivből Vilniusba.” Zelenszkij szerint ezzel a törekvéssel áll szemben a magyar kormány.

Az ukrán elnök azt mondta, az ukrán nép támogatja a magyart, a magyar pedig az ukránt, és mindkét nép ugyanúgy értékeli a békét és a szabadságot, a két ország mindig jó szomszédja lesz egymásnak, a kisebbségek pedig olyan hidak, amelyek még jobban egyesíthetik őket.

Azt mondta, amikor Magyarországról beszél, akkor Magyarországra gondol, amikor pedig háborúról beszél, akkor azt háborúnak nevezi, nem pedig különleges katonai műveletnek. Szerinte Orbán Viktorból ez az őszinteség és becsület hiányzik, amit „valahol elvesztett a Moszkvával való kapcsolattartás közben”.

A baleset Mexikóvárostól délre történt, egy 9 személyes kisrepülőgép zuhant egy áruházra, hárman meghaltak, négyen pedig megsebesültek.

Úgy tudni, hogy a balesetben meghaltak mind a repülőgépen utaztak, de arról egyelőre nincs információ, hogy azok, akik megsebesültek, a boltban tartózkodtak vagy a repülőgépen.

Az abc szerint a baleset helyszínén készített fotókon az látszik, hogy a repülőgép törzse háztartási cikkek között fekszik egy boltban, amelynek az egyik falát ütötte át a gép.

A FlightAware szerint a gép a csendes-óceáni partvidéki Acapulcoról szállt fel.

Bélelzáródás gyanújával ismét kórházba szállították a brazil elnököt, ezt a fia, Flavio közölte Twitteren.

A 67 éves elnök hétfőn lett rosszul, az őt támogató Brazil Republikánus Párt (PRB) esti rendezvényén már nem jelent meg. Most a főváros egy katonai kórházában kezelik. Legutóbb januárban került kórházba, szintén bélelzáródás miatt, de hasonló panasz miatt 2021 nyarán is volt kórházban.

Amióta a 2018 szeptemberi elnökválasztási kampány közepén egy merénylő hasba szúrta, Jair Bolsonaro már hat műtéten esett át, ebből öt az emésztőrendszerét érintette. (MTI)

Márciustól több mint 100 ezer forinttal nő minden országgyűlési képviselő fizetése, miután a képviselői alapilletményt az előző évi átlagkereset háromszorosában állapítja meg a jogszabál, tavaly pedig 438,8 ezer forint volt a bruttó átlagkereset – írja a 24.hu a Központi Statisztikai Hivatal jelentése alapján.

A képviselők alapfizetése így 8,7 százalékkal, vagyis 106 ezer forinttal emelkedett, vagyis márciustól 1 millió 316 ezer forint a képviselők fizetése. A mostani ciklus elején, 2018-ban a képviselők havi tisztekletdíja egyébként még csak 750 ezer forint volt.

De vannak, akik ennél többet kapnak, mert már egyetlen bizottsági hely esetén is 1 millió 580 ezer forintos fizetés jár, az pedig, aki két bizottságnak is tagja, már 1,8 millió forintot kap. A bizottsági alelnökök közel 2 millió forintot kapnak, a bizottsági elnökök és frakcióvezető-helyettesek és a jegyzők pedig 2 millió 240 ezret.

Nőtt a frakcióvezetők, a parlamenti alelnökök és a háznagy fizetése, de Kövér László házelnöké is, akinek a 254 ezer forintos emeléssel már bruttó 3,6 millió a havi fizetése.

Ezekkel együtt nő a vidéki képviselők albérlet-támogatása, már havi 460 ezer forintot költhetnek albérletre, irodabérlésre pedig a korábbinál 80 ezer forinttal többet, 920 ezer forintot.

„Azért vagyok itt, hogy köszönetet mondjak és erőt adjak, hiszen már hetek óta állnak a vártán a helyi emberek”

– ezt Novák Katalin mondta a magyar-ukrán határon az MTI szerint. Magyarország következő köztársasági elnöke a közmédiának beszélt a Beregsurányban tapasztaltakról, ahol szerinte a „példátlan összefogást mutatja, hogy településvezetők, a segélyszervezetek és a kormányhivatal munkatársai mellett sok jószándékú ember is jelen van”.

Szerinte „azok a menekülők, akik kilátástalan helyzetből indultak, itt egy kicsit megnyugvást találnak”, és „nagyon hálásak a magyar embereknek”. Azt is elmondta, hogy „igyekszik bátorítani a helyben segítőket arra, hogy tartsanak ki, amíg szükség van a munkájukra, hiszen nem tudható, meddig tart a háború”.

Facebook-oldalán úgy fogalmazott: „Azért jöttem a határhoz, hogy mindannyiunk nevében köszönetet mondjak azoknak, akik az első perctől helytállnak. Azt tapasztaltam, hogy mindenki teszi a dolgát.”

A gyanú szerint autókat, lakókocsikat és kismotorokat gyújtott fel Budapesten az a férfi, akit március 16-án este, autófeltörés közben kaptak el a rendőrök Zuglóban.

A police.hu közleménye szerint miután elkapták a férfit, „a nyomozók hamar rájöttek, hogy nem ez volt a legsúlyosabb ügye”, és a vizsgálat két hozzá köthető tűzesethez is elvezetett. A gyanúsított aznap hajnalban a Francia úton tüzet okozott egy lakókocsiban, miután annak résnyire nyitott ablakán egy égő papírdarabot dobott be. És ugyanez a férfi gyújthatott fel a gyanú szerint február elején az Ajtósi Dürer soron három parkoló kismotort és egy lakókocsit, amiről a tűz egy másik autóra is átterjedt. A rendőrök szerint a férfi egy Kerepesi úti gyógyszertárban is megpróbált tüzet okozni.

Most őrizetbe vették, a bíróság elrendelte letartóztatását.

Az IDEA Intézet 2022. március 2. és március 11. között készített reprezentatív felmérése szerint Ukrajna orosz megszállása óta Magyarországon a Fidesz-KDNP és az ellenzék támogatottsága is nőtt, előbbié 2, utóbbié 3 százalékponttal emelkedett, a kisebb pártok támogatottsága pedig csökkent.

A felmérés szerint a teljes, választókorú népesség körében az ellenzék újra növelni tudta támogatottságát, a Fidesz−KDNP hónapok óta tartó lassú, de folyamatos növekedése pedig tovább folytatódott. Március elején a két lista közötti távolság három százalékpont. Ezzel egyidőben az IDEA Intézet szerint a Mi Hazánk Mozgalom távolabb került a parlamenti bejutási küszöbtől. Utóbbi támogatottsága jelenleg 3 százalékpont, a Magyar Kétfarkú Kutya Párté pedig 2.

A felmérés szerint azonban a választáson legaktívabbnak számító biztos szavazó pártot választók rétegében nem a fentiek látszódnak, és lényeges különbség van a Fidesz–KDNP és az ellenzék szavazóinak elszántsága között. Az IDEA szerint a Fidesz–KDNP támogatottsága 1 százalékponttal emelkedett, így elérte a kritikus 50 százalékot, miközben az ellenzéké 1 százalékponttal csökkent. A választáson biztosan részt vevő, listapreferenciával rendelkezők körében pedig nincs más párt, amely elérné a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos támogatottságot.

Németország és Norvégia a két országot összekötő hidrogénvezeték építését fontolgatja, hogy így csökkentsék Európa függőségét az orosz energiaellátástól. Most egy megvalósíthatósági tanulmányt terveznek készíteni a projektről, amelynek célja, hogy zöld hidrogént szállítsanak Norvégiából Németországba.

Robert Habeck német gazdasági miniszter és Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök közös nyilatkozata szerint a következő időszakban „rendkívül fontos lesz felgyorsítani az orosz földgázt és kőolajat helyettesítő alternatív energiaforrások fejlesztését és az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítését Európában”.

Németországban azóta szorgalmazzák az energiaellátás átalakítását, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát: a németek a gáz több mint felét, a szén felét és a kőolaj nagyjából egyharmadát Oroszországból szerzik be. Olaf Scholz kancellár ígéretet tett, hogy megerősítik a nemzet gáz- és széntárolóit. Emellett a kormány bejelentette, hogy cseppfolyósított földgázt vásárolnak, támogatják az új LNG-terminálok építésére irányuló erőfeszítéseket, és szorgalmazzák a megújuló energiaforrások gyorsabb elterjedését. (Bloomberg)

A horvát védelmi miniszter szerint robbanószerkezettel volt felszerelve az a katonai drón, amely a jelek szerint az ukrán háborús övezetből Románia és Magyarország felett repült át, mielőtt lezuhant Horvátországban, Zágráb délnyugati részén, a város legnagyobb egyetemi kollégiuma közelében. A nagy erejű robbanásban senki sem sérült meg, de 40 parkoló autó megrongálódott.

„Robbanóanyag nyomait és olyan nyomokat találtak, amelyek arra utalnak, hogy ez nem egy felderítő drón volt. Egy légibomba darabjait találtuk meg” – mondta Mario Banozic horvát védelmi miniszter vasárnap. Szerinte ez további kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a drón Oroszországhoz vagy Ukrajnához tartozott-e.

A balesetet vizsgáló nyomozók a becsapódáskor keletkezett kráterből már kiszedték a drón megmaradt darabjainak nagy részét, köztük egy sérült fekete dobozt, amelyből meg lehetne tudni a drón repülési útvonalát.

Horvát tisztviselők bírálták a NATO-t, amiért lassan reagált a helyzetre, egyben megkérdőjelezték a katonai szövetség tagállamainak felkészültségét egy esetleges támadásra. A NATO közölte, hogy integrált lég- és rakétavédelme követte a drón repülési útvonalát, horvát tisztviselők szerint azonban az ország hatóságait nem tájékoztatták, és a NATO csak újságírói kérdésekre reagált.

A horvát nyomozók a Zágrábnál lezuhant drónt egy szovjet Tu-141-esként azonosították, amelyet az 1980-as években Oroszországban és Ukrajnában is használtak felderítő feladatokra. (abc)

Egyre durvább jogsértésekre kényszerítik az iskolaigazgatókat a tankerületi központok, hogy ellehetetlenítsék a pedagógusok március 16-ától kezdődő többnapos munkabeszüntetését, erre figyelmeztet a Népszava szerint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

A lap azt írja, hogy érdekképviselet szerint vannak iskolák, ahol megpróbálják kényszeríteni a tanárokat, hogy tartózkodjanak a sztrájktól, miközben ez a büntető törvénykönyv vonatkozó passzusa szerint bűncselekménynek minősül.

Emellett azt is előírnák a pedagógusoknak, hogy a munkabeszüntetést csak egy, az igazgató által meghatározott időpontban lehet jelenteni, és aki ezt elmulasztotta, nem sztrájkolhat. Pedig a sztrájktörvény szerint a sztrájkhoz bármikor lehet csatlakozni.

A cikk szerint a PDSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy a tankerületi központok vezetőinek semmilyen hatásköre nincs a sztrájkkal kapcsolatban, a jogsértésekért az intézményvezetők felelősek, akkor is, ha a tankerület utasította őket. Úgy tudni, az iskolaigazgatók emiatt a legtöbbször csak szóbeli utasítást kapnak, hogy ne legyen írásos nyoma annak, hogy a tankerületek jogsértésre kényszerítik őket.

A pedagógusok március 16-án országos szolidaritási akcióba és polgári engedetlenségre hívnak minden munkavállalót, ha a kormány addig nem vonja vissza a tanársztrájkot gyakorlatilag ellehetetlenítő rendeletét. A tanárok akciósorozata már második hónapja tart, néhány budapesti iskola 1-1 napos tiltakozásával kezdődött, azóta pedig egyre több iskola és óvoda szervezi meg saját akcióját.

„Immár több mint két hete az alsósajói vasércbánya altárójából vörösiszappal kevert szennyezett víz folyik a Sajó folyóba az egykori Siderit üzem telephelyénél”

– ezt Orosz Örs, szlovákiai magyar politikus írta Facebook-oldalán.

Orosz szerint „a folyó vizének vas szintje jelenleg 2000-szerese a megengedett értéknek, de ami rosszabb, hogy jelentős mennyiségű kén is kerül a vízbe, így az egyébként kristály tiszta folyót teljesen élhetetlenné teszi az állat és rovarvilág számára”. A folyó sajópüspökinél lép Magyarországra, számos településen, köztük Miskolcon is átfolyik, míg Tiszaújváros fölött egyesül a Tiszával.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a 24.hu-t arról tájékoztatta, hogy hivatalos értesítés Magyarországra semmiféle szennyezésről nem érkezett, ők is csak Facebookról értesültek az esetleges szennyezésről. A lap úgy tudja, hogy a vízkárelhárítási szakemberek megkezdték a méréseket a folyó hazai szakaszán, illetve egy csapat már elindult Szlovákiába is.

Szombaton kiürítették a New York-i Modern Művészeti Múzeumot, miután odabent két embert megkéseltek.

A két megkéselt férfi a múzeum alkalmazottja, őket a támadás után azonnal kórházba szállították, „várhatóan túlélik”. Ezt már John Miller, a hírszerzési és terrorelhárítási főbiztos helyettese mondta szombat esti sajtótájékoztatóján.

Tájékoztatása szerint szombaton délután nem sokkal négy óra után egy férfi belépett a múzeumba, ahova tagságijával próbált bejutni, de nem engedték be, mivel kártyáját az elmúlt napokban érvénytelenítették, miután „az elmúlt napokban két alkalommal is rendbontást követett el a múzeumban”.

Miután nem engedték be, a férfi dühös lett, majd átugrott a recepciós asztalon és megtámadta a múzeum két alkalmazottját, és többször megszúrta őket. A rendőrség most keresi a férfit, aki a leírások szerint egy 60 éves, fekete kabátot és sebészeti maszkot viselő férfi.

A késelőről annyit tudni, hogy a MoMa rendszeres látogatója, aznap pedig azért ment a múzeumba, hogy ott megnézzen egy filmet. Miller elmondása szerint a férfit már keresték a rendőrök két másik, a szombati késelés előtt történt „incidens” miatt. (CNN)

A korábban ügyészként dolgozó Yoon Suk-yeol lett a dél-koreai elnökválasztás győztese. Ellenfele, a kormányzó Demokrata Párt színeiben induló Lee Jae-myung a szavazatok 98 százalékának összeszámlálása után elismerte vereségét. Yoon Suk-yeolra kicsit kevesebb mint egy százalékkal több szavazat érkezett (48,6 százalék - 47,8 százalék), mint liberális ellenfelére.

Yoon Suk-yeol ígéretet tett arra, hogy tiszteletben tartja az alkotmányt és a parlamentet, illetve együttműködik az ellenzéki pártokkal a polarizált politika megszüntetése érdekében. A választást „a nagyszerű nép győzelmének” nevezte.

A győztes Yoon Suk-yeol „antifeministaként” ígéretet tett a nemek közötti egyenlőségért felelős minisztérium megszüntetésére, mert szerinte a dél-koreai nők nem szenvednek rendszerszintű megkülönböztetést. Emellett megfogadta, hogy adókedvezményekkel javítja a lakhatási válságot, illetve támogatást ígért a kisvállalkozásoknak és az önfoglalkoztatóknak, valamint munkahelyteremtésre és több millió új lakás építésére ösztönözte a magánszektort.

Arról is beszélt, hogy újraindítaná a tárgyalásokat az észak-koreai rezsimmel, és növelné Dél-Korea elrettentő képességét. A Guardian cikke szerint ez jelentheti egy további amerikai rakétavédelmi rendszer megvásárlását is.

A választásra jogosult 44 millió dél-koreai 77 százaléka adta le szavazatát. Az emberek maszkban, kézfertőtlenítés után szavaztak, miután a választás napján Dél-Koreában rekordszámú, 342 446 új koronavírusos esetet regisztráltak.

Március 8-án hirdetett ítéletet a Debreceni Törvényszék annak a férfinak az ügyében, aki rendszeresen zaklatott és zsarolt egy nőt, majd a nő férjét elrabolta és egy erdőben fához kötözte. A bíróság két rendbeli emberrablás, zsarolás, testi sértés és zaklatás miatt 7 év fegyházbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A vádirat szerint a sértett házaspár 2015-ben külön költözött, a most elítélt férfi akkor ismerkedett meg a nővel, aki elutasította őt. A férfi emiatt a törvényszék közleménye szerint később „meg akarta büntetni” őt, és amikor összetalálkoztak az utcán, „felszólította arra, hogy adjon át neki 1 millió forintot”, illetve „elővett egy gáz-riasztó pisztolyt”, utóbbi miatt pedig „a megfélemlített nő írásban elismerte” tartozását.

A nő és férje ezután kibékültek, és amikor ezt megtudta a vádlott, a férjet 2018. júniusában autójával „kivitte a Berettyó folyó melletti erdős területen lévő földútra, ahol gáz-riasztó pisztollyal arra kényszerítette, hogy telefonon hívja oda a feleségét és a jelenlétében írjon egy újabb nyilatkozatot a tartozásáról”. Ezután a férjet az erdőben egy fához kötözte, szájába pedig ruhát tömött, majd elment a nőért, akit fegyverrel kényszerített az autóba. A férj közben kiszabadult, összeverekedett a vádlottal, a nő pedig megszerezte a vádlott fegyverét, „így el tudtak menekülni a helyszínről”. Az egyébként büntetett előéletű vádlott ezek után még telefonon is zaklatta őket.

Az ítélet nem jogerős.

Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújában leginkább Brüsszelről és a baloldalról beszélt, Putyin neve egyszer sem hangzott el a közel félórás interjú alatt, amiben a magyar miniszterelnök a háborút „krízis”-nek nevezte, mintha Ukrajnában természeti katasztrófa történt volna.

„Amit most látunk, az a krízisnek, ennek a válságnak az eleje. Találkoztam a Magyarországra menekültekkel, sokukkal beszéltem, tipikusan a belső ukrajnai területekről jönnek. Vannak persze kárpátaljai magyarok és ukránok is, őket jól ismerjük, mert a mieink, de nagyon sokan jönnek belső Ukrajnából is, ukránok, meg harmadik országból is. Azt hiszem a harkivi egyetem menekült diákjairól lehet szó, találkoztam indiaival, nigériaival, kínaival is, és nem is egy-kettővel” – mondta Orbán, aki ehhez hozzátette, ők „nem maradnak Magyarországon, hanem hazamennek”.

Külön hangsúlyozta, hogy „a mi szomszédos területünk Kárpátalja, ahova egy rakéta sem esett be, Kárpátalja nem hadműveleti terület”.

Nagy Katalin kérdésére, hogy mi lesz az ide menekülőkkel a későbbiekben, Orbán elmondta, hogy „az ide érkezőknek a 70-80 százaléka tovább megy, őket elviszik a határtól, velük teendőnk jelenleg nincs”. Viszont „sokan jönnek olyanok, akiket be kell oltani, és kezelni kell betegségeiket, mielőtt az ország belsejébe engednénk őket”.

A kérdésre, hogy az Európai Unió hozzájárul-e a költségekhez a menekültek segítésében, a miniszterelnök az alábbit mondta:

„Ha beszélni kell, akkor Brüsszelre mindig lehet számítani, nem tudom mi a jóistent csinálnak Brüsszelben, meg hogy mire várnak, meg mikor adnak pénzt. (...) Nem kell várni senkire, különösen nem rájuk. (...) Egy fillért nem adtak a kerítésre, a migrációs nyomásra.”

Orbán szerint a háború „kárvallottjai többek között az ukránok után, ennek mi vagyunk, a szomszédos ország”, mert „szanckiók fognak életbe lépni, a szankciók árát leginkább a szomszéd fizeti meg”. Ehhez hozzátette, hogy „a krími háború után is azt mondtuk, hogy a minszki megállapodást végre kell hajtani, mert ha nem, az a seb gennyesedni fog”.

Szerinte tárgyalni kellett volna, „de nem Magyarország dolga, hogy a világpolitika dolgait elrendezze, ez nem a mi zakóméretünk”, viszont „mi segíteni tudunk a nagyoknak, hogy ha időnként elakadnak”. Ezek után az interjút készítő Nagy Katalin kifejtette, hogy 2016-ban a haderő fejlesztési refomrnak „igenis megvolt az értelme”, mire Orbán elmondta, hogy „gyenge ember nem kap békét”, és „ha nincs saját erőd, akkor szövetségeseid sincsenek”. Majd úgy fogalmazott: „Aki azt állítja, hogy a NATO megvéd bennünket, az téved. Akkor védenek meg minket, ha mi is készen állunk, hogy megvédjük magunkat.” Ebből a témából egy másodperc alatt váltott át és kezdett el beszélni 2010-ről, a devizahitelről, nyugdíjról, CSOK-ról és persze a rezsicsökkentésről, illetve a migrációról, majd azt mondta, „most sem nézünk ki olyan rosszul, mint ahogy kinéztünk tíz évvel ezelőtt”.

A miniszterelnök szerint „betonszilárdságú biztonságunk van, Magyarországot baj nem érheti. Egy esetben lehet baj, ha a józan eszünket elveszítjük és belesodródunk ebbe a háborúba. A saját magunk butaságától nincs olyan NATO, ami meg tudna védeni”. Szerinte „lehet okoskodni geopolitkáról meg bizonságról, de ezek alatt vagy fölött ott van az ember, aki meghal. Egy ilyen zaklatott helyzetben könnyű hibázni, ezért mondom, hogy nyugalom, stratégiai nyugalom”.

„Vannak közvetlen veszélyek és vannak középtávú veszélyek. A közvetlen veszélyek az, hogy a nyugatiak a szankciók mellett döntöttek. Háborúban az egység a legfontosabb, nem akartunk okoskodni, hogy Krím idején is ellenkező hatása lett. De most már mindegy, mert a nyugatiak a szankciók mellett döntöttek, és mi a Nyugat része vagyunk. A szankcióknak ára van, rövid távon meg fogjuk fizetni, azon kell dolgozni, hogy az ezek miatt közvetlen beeső károkat tudjuk enyhíteni” – mondta Orbán, aki a Sberbankkal kapcsolatban aztán úgy fogalmazott, hogy az „elúszott”, és „az a pénz ami ott most elment, hiányozni fog a magyar gazdaságból”. Majd gyorsan hozzátette, hogy „védeni kell a családokat a rezsicsökkentéssel”.

„Minél hamarabb ér véget a háború, annál kisebb lesz a bajunk, ezért helyes, ha Magyarország békepárti” – mondta Orbán, aki szerint „mi szenvedjük meg legjobban a háborút is meg a szanckiós tevékenységeket is”. Azt mondta, úgy látja, hogy „a baloldal a háború oldalán áll, akkor is, ha nem tudja”, és szerinte „a baloldalnak a háborúba sodródó javaslatainak ellen kell tudni állni”. Majd miután hosszan beszélt a baloldalról, elmondta, hogy most nem a kampány a legfontosabb.

Semjén Zsolt szerint „különbséget kell tenni az iszlamista migránsok és az Ukrajnából érkező menekültek között”, erről Kazincbarcikán beszélt a Telex beszámolója szerint.

A KDNP elnöke úgy fogalmazott, hogy „amikor a nemzetek lebontásáról van szó, több frontvonalon mozognak Brüsszelben”, mert arra jöttek rá Brüsszelben, hogy „önmagában a nemzetellenes erők”, a „liberális, baloldali marxisták” nem fogják tudni megnyerni a választásokat és lebontani a nemzetállamokat, ezért „olyan külső erőt kell behívni, akik biztosan nem fognak integrálódni a nemzetbe”. Semjén Zsolt szerint „ezért találták ki a migrációt”, amihez hozzátette, hogy „különösen az iszlám migrációt”.

Ezután fejtette ki, hogy mi a különbség „az iszlamista migránsok és az Ukrajnából érkező menekültek között”. Szerinte az, hogy az Ukrajnából érkező ukránok, ruszinok és oroszok gyermekei már magyarul fognak beszélni, ha itt maradnak, és a KDNP elnöke szerint róluk senki meg nem mondja majd egy generáció múlva, hogy nem magyarok.

Semjén száját olyan mondatok is elhagyták, miszerint:

„Franciaországban vannak városrészei, komoly területei, ahol a francia jog már nem érvényesül.”

Illetve hogy:

„A magyar állam nem azért támogatja a házasság intézményét, hogy az állampolgárok szexuális önmegvalósítását finanszírozza. A családban születik a gyerek, aki fenntartja a nemzetet és a társadalmat”

Amihez hozzátette, hogy:

„Mi a szexuális orientációja alapján senkit nem diszkriminálunk, azt csinál, amit akar, de amit nem engedünk: a gyerekeink.”

„Oroszország elrendelte a nukleáris készültségét, ez pedig a diplomáciai válaszunk, ami ugyanaz, mint ami a Kígyó-szigetnél volt”

– hallatszik a Magyar Kétfarkú Kutya Párt Facebookra posztolt videóján, amin azt látni, hogy a budapesti orosz nagykövetség épületére a „иди на хуй” vagyis „baszódj meg/húzz a faszba” feliratot vetítették, azt a mondatot, amit a Kígyó-sziget védői üzentek rádión a rájuk támadó orosz hadihajónak.

A fényfestő kutyapártosokhoz odament egy rendőr is, aki azt kérte tőlük, hagyják abba a vetítést, Kovács Gergely viszont azt válaszolta a rendőrnek, nem hagyják abba, mert kampányidőszak van, ez pedig kampányesemény.

A görögországi Igumenicából az olaszországi Brindisibe tartó, olasz zászló alatt közlekedő Euroferry Olympia komphajón pénteken ütött ki tűz. A hajón tartózkodó 292 emberből még aznap 280-at ki tudtak menteni, és Korfura szállították őket. Az utas- és személyzeti listán szereplők közül 12-t nem találtak, a baleset másnapján, szombat este azonban egyikőjük, egy 21 éves fehérorosz férfi sértetlenül került elő.

Hét bolgárt, három görögöt és egy törököt továbbra is eltűntként tartanak nyilván. A hatóságok azt remélik, hogy a hajó orrából előkerült fiatal tud valamit a többiek sorsáról. A kompra a tűzoltók csak vasárnap reggel tudtak feljutni, de a tüzet egyelőre nem tudták eloltani. A kompot vontatóhajók rögzítették a tengeren, de a hatóságok attól tartanak, hogy ha viharosra fordul az időjárás, akkor az megnehezíti majd az oltást és a mentést.

Hogy mi okozta a tüzet, egyelőre nem tudni. (MTI)

Boris Johnson brit miniszterelnök a BBC-nek adott interjújában arra a kérdésre, hogy továbbra is küszöbönálló veszélynek tekinthető-e az Ukrajna elleni orosz invázió, azt mondta, attól tart, hogy „a bizonyítékok erre utalnak, nincs mit szépíteni rajta”, és szerinte „tény, hogy minden jel arra mutat, hogy ezeknek a terveknek a végrehajtása bizonyos értelemben már meg is kezdődött”.

Elmondása szerint Joe Biden amerikai elnök közölte a nyugati vezetőkkel, hogy a hírszerzési információk szerint az orosz erők nem csak keletről, Donbászon keresztül tervezik az ukrajnai bevonulást, hanem Fehéroroszországból is, és az orosz invázió bekerítené az ukrán fővárost, Kijevet is. Szerinte „az embereknek meg kell érteniük, hogy ez mekkora emberáldozatokkal járhat”.

„Attól félek, azt kell mondanom, hogy a terv, amit látunk, olyasvalami, ami a legnagyobb háború lehet Európában 1945 óta, már csak a puszta méretét tekintve is” – mondta Johnson, hozzátéve, hogy az embereknek nem csak az ukránok, hanem a „fiatal oroszok” életének elvesztésével is számolniuk kell.

Az amerikai kormány legfrissebb becslései szerint jelenleg 169-190 ezer orosz katona állomásozik Ukrajna határai mentén, mind Oroszországban, mind a szomszédos Fehéroroszországban, de ez a szám magában foglalja a kelet-ukrajnai lázadókat is.

Johnson Münchenből beszélt, ahol a világ vezetői az éves nemzetközi biztonságpolitikai konferenciára (MSC) gyűltek össze. Elmondta, hogy az Egyesült Királyság még a korábban javasoltnál is messzebbre mutató szankciókat vezetne be Oroszországgal szemben. Úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok leállítaná az orosz vállalatok „fontban és dollárban történő kereskedelmét”, szerinte ennek a lépésnek a hatásai „nagyon-nagyon keményet fognak ütni”.

Az elmúlt hetekben nyugati tisztviselők többen és többször is arra figyelmeztettek, hogy Oroszország bármikor inváziót indíthat, de Oroszország ezt tagadta, mondván, hogy csak hadgyakorlatoznak a térségben. (BBC)

Hadházy Ákos független képviselő Facebookon azt írja, a Választási Iroda elküldte neki, hogy 2018 és 2021 között, négy év alatt összesen 3085 „elhunyt határon túli honfitársunkat jelentettek ki a szavazásra jogosultak közül”.

Hadházy szerint viszont „ha tudjuk azt, hogy Magyarországon évente 1000 főből 13-15 ember hal meg, akkor könnyen kiszámolható, hogy a határon túli regisztrált választók közül négy év alatt elhunytak száma minimum 20 ezer körül lehet. Ehhez képest csak 3000 honfitársunkat törölték a nyilvántartásból”.

A független ellenzéki képviselő azt írja, „a többiek címére ugyanúgy kiküldik a leveleket, mintha élnének és hozzátartozóik minden további nélkül szavazhatnak is helyettük”, emiatt megkérdezte a Választási Irodát, hogy mit tesznek az ügyben. Hadházy szerint „a válasz egyáltalán nem megnyugtató”, mert mint kiderült, „beadtak egy törvényjavaslatot arról, hogy aki több választáson inaktív, azt töröljék a rendszerből”, másrészt „állítólag kiadtak egyszer valami közleményt, hogy jó lenne lejelenteni az elhunytakat”.

Bejegyzéséhez hozzáteszi, hogy szerinte „kiélezett helyzetben pár ezer szavazat is dönthet egy mandátum és így akár az egész választás sorsáról”, illetve „ha egyetlen halott borítékhát sem küldenék vissza, a jelenség akkor is befolyásolhatja a végeredményt azzal, hogy nem tudjuk, mennyi pontosan az összes szavazásra jogosult álkampolgár”, ami „extrém esetben szintén megváltoztathatja az eredményt”.

Tavaly kutatási céllal szállítottak Kanadából az Egyesült Államokba öt belugát vagyis fehér delfint, az állatok közül azonban kettő már elpusztult a connecticuti Mystic Aquariumban. Egy hím példány még augusztusban pusztult el, most pedig egy nőstényt kellett intenzív kezelésben részesíteni, de hétfőre ő is elpusztult. Ahhoz, hogy meg tudják állapítani a halál okát, még fel kell boncolni az állatot. Az augusztusban elpusztult hímnek bélrendszeri problémája volt.

A Guardian cikke szerint hosszas küzdelem volt megszerezni a kanadai és az amerikai hatóságok engedélyeit, de végül 2021-ben sikerült átszállítani az öt belugát Ontarióból, a Marineland állatkertből. Az állatvédők már akkor is tiltakoztak és próbálták megakadályozni az állatok szállítását. Később pedig azt állították, hogy az amerikai kereskedelmi miniszter és a Nemzeti Tengeri Halászati Szolgálat által kiadott engedély nem foglalkozott megfelelően az Egyesült Államokba szállított belugáknak okozott lehetséges károkkal.

Az állatok – amelyek a szállítás idején 7-12 évesek voltak – fogságban születtek. A hatóságok emiatt korábban azzal érveltek, hogy egyébként sem lehetne őket biztonságosan szabadon engedni az óceánba. A Mystic pedig azzal érvelt korábban az állatok átszállítása mellett, hogy a belugák egy túlzsúfolt helyen éltek Kanadában, ötven másik belugával együtt.

Egy amerikai állatvédő szervezet, az Animal Welfare Institute a honlapján közzétett nyilatkozat szerint a halálesetek kivizsgálására szólított fel. (Guardian)

Ez az a levél, amiben azokat a szülőket tájékoztatják, hogy SZJA-visszatérítést kapnak, akik tavaly megigényelték, hogy kapjanak SZJA-visszatérítést.

A levél feladója a boríték szerint Magyarország kormánya és a NAV, belül azonban már Orbán Viktor a feladó, ő tájékoztatja arról a „Tisztelt Honfitársat”, hogy „családi adó-visszatérítésben részesül”. A NAV borítékján belül a miniszterelnök azt is elmagyarázza, hogy egyrészt azért, mert:

„A Gyurcsány-korszakban jelentősen megnyirbálták a családtámogatásokat”, nekik pedig „meggyőződésük”, hogy „nehéz időkben nem az emberektől kell a pénzt elvenni”, illetve mert: „Magyarország előre megy, nem hátra!”

A levélből kihagyta a paradicsom színét, illetve azt az információt is, hogy ki milyen összeget és mikor, milyen formában kap vissza.

„Az élet adott nekem egy második esélyt. Az egyik pillanatban még a Tour de France-ra készültem, mindent beleadva az időfutambringámon, a következőben pedig már az életemért küzdöttem” – mondta a 25 éves Egan Bernal a cyclingnewsnak.

Bernal két hete edzés közben Gachancipában nagy sebességgel ütközött neki egy álló busznak, amely rálógott az útra. Az orvosok előbb eltört jobb lábát és térdkalácsát, valamint összeomlott tüdejét operálták meg, majd a gerincében állították helyre az elmozdult törött részeket. Összesen 18 csonttörést diagnosztizáltak nála.

A múlt héten a bringás még egy nyaki csigolyaműtéten is átesett, azt mondta, 95 százalék volt az esélye annak, hogy lebénul. A kórházból hétfőn engedték haza Bernalt, akire még hosszú rehabilitáció vár. „Önmagában az a tény, hogy élek, úgy hatott rám, akár az újjászületés. Azokban a napokban, mikor nagy fájdalmaim voltak, azt ismételtem magamnak: legalább érzem a fájdalmat, legalább érezhetek valamit.” (MTI)

Fukuoka visszalépése után Budapesten lesz az idei vizes világbajnokság, ezt hétfőn jelentette be a FINA, a vizes sportok nemzetközi szövetsége.

Január végén még csak arról volt szó, hogy elhalasztották a fukuokai vizes világbajnokságot a koronavírus-járvány miatt, és a szervezők azt tervezik, hogy a vb-t 2023 júliusában tartják meg a japán városban.

A világ legnagyobb vállalatai közül sokan nem teljesítik a klímaváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos saját céljaikat – derül ki egy 25 vállalatot vizsgáló tanulmány szerint. A BBC azt írja, a New Climate Institute jelentése szerint a vállalatok rendszeresen eltúlozzák vagy tévesen jelentik elért eredményeiket. A jelentés szerint ezen vállalatok közé tartozik a Google, az Amazon, az Ikea, az Apple és a Nestlé is. A tanulmányban szereplő nagyvállalatok közül néhányan a BBC-nek azt mondták, nem értenek egyet a jelentésben használt módszerek némelyikével, illetve természetesen újra hangsúlyozták, hogy mennyire elkötelezettek a klímaváltozás megfékezésére irányuló intézkedések mellett. A jelentés szerint az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 5 százalékát teszik ki az elemzett cégek.

A tanulmány szerzője, Thomas Day a BBC-nek azt mondta, „őszintén szólva meglepődtek és csalódtak”. De nemcsak ő szólalt meg, hanem az Amazon is. A vállalat egy közleményben úgy fogalmazott: „Azért tűztük ki ezeket az ambiciózus célokat, mert tudjuk, hogy az éghajlatváltozás komoly probléma, és most nagyobb szükség van a cselekvésre, mint valaha.” Ehhez hozzátették, céljuk az, hogy 2040-re nullára csökkentség a nettó szén-dioxid-kibocsátásukat, és „jó úton haladnak”, hogy 2025-re 100 százalékban megújuló energiával működjenek.

A Nestlé már támadóbban reagált a jelentésre. Ők úgy fogalmaztak, hogy bár üdvözlik a klímaváltozással kapcsolatos intézkedéseik és kötelezettségvállalásaik vizsgálatát, „azonban a tanulmány jelentős pontatlanságokat tartalmaz”, és abból „hiányzik a hozzáállásuk megértése”.

A tudósok szerint 2050-re nullára kell csökkenteni a szén-dioxid kibocsátást, hogy megfékezzük a hőmérséklet-emelkedést, illetve hogy ne növeljük tovább a légkörben az üvegház hatású gázok mennyiségét. Ezekbe a kibocsátásokba beleszámít az áruszállítás és a gyárakban illetve az üzletekben felhasznált energia is, ahogy számít a növénytermesztés vagy a fakivágás is.

A cégek ennek hatására fogalmazták meg saját maguk céljaikat, a Google például azt, hogy 2030-ra karbonsemleges lesz, az Ikea pedig azt ígérte, 2030-ra „klímapozitívak” lesznek.

A most megjelent tanulmány szerint egyes vállalatok viszonylag jól teljesítenek a kibocsátáscsökkentés terén, de minden vállalat javíthatna még az eredményein. Mert ha a mostani ütemben haladnak a vállalatok, akkor a szén-dioxid-kibocsátást nem száz, hanem maximum negyven százalékkal csökkentenék csak. A jelentésben az áll, a 25 vállalat közül mindössze három vállalta, hogy 90 százalékkal csökkentik a szénd-dioxid-kibocsátásukat: a Maersk, a Vodafone és a Deutsche Telekom.

A tanulmány szerint az is nagy probléma, ahogy a vállalkozások a klímavédelmi vállalásaikról beszélnek, mert „a vállalatok ambiciózusnak hangzó, címszavakban megfogalmazott állításai gyakran nélkülözik a valós tartalmat”. (BBC)

Mentőautó ütközött össze egy autóval csütörtökön a XI. kerületben, a Dombóvári út és a Fehérvári út kereszteződésében. A balesetben többen megsérültek, a villamosok helyett pótlóbuszok járnak.

A BKK Info közölte, hogy nem jár a 17-es és a 41-es villamos Újbuda-központ és Albertfalva kitérő között, a 47-es villamos pedig a Szent Gellért tér-Műegyetem és Albertfalva kitérő között; a Móricz Zsigmond körtér és Albertfalva kitérő között a baleset miatt pótlóbusz jár. (MTI)

A Szépművészeti Múzeum a múlt év végén megvásárolt egy Cezanne-akvarellt a Christie's New York-i aukcióján.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója elmondta, hogy az 1890-ben készült mű megvásárlását a magyar kormány támogatta: az aukción 750 ezer dollárért (227 millió forint) vették meg. Mindkét oldalán egy-egy akvarell látható: az egyik oldalán a svájci Colombier-kastély látképe, másik oldalán pedig egy facsoporttanulmány.

Az akvarellt február 13-ig lehet megnézni a Szépművészetiben a Cezanne-tól Malevicsig című kiállításon. (MTI)

Oroszország közel 30 ezer katonát és modern fegyvereket küldött Fehéroroszországba az elmúlt napokban, ez Moszkva legnagyobb katonai művelete a szomszédos ország területén a hidegháború vége óta, mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön, a macedón miniszterelnökkel, Dimitar Kovacsevszkivel tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján az MTI szerint.

Stoltenberg úgy fogalmazott,„Moszkva egyebek között Szu-35-ös nehézbombázó repülőgépeket, kettős képességű, rövid hatótávolságú Iszkander rakétákat, SZ-400 Triumf légvédelmi rakétákat és különleges alakulatokat (Szpecnaz) is Fehéroroszországba vezényelt, mindezt az orosz éves nukleáris hadgyakorlattal kombinálva”. A főtitkár sajtótájékoztatóján ismételten a feszültség csökkentésére szólította fel Oroszországot.

A Fehér Ház szerdán jelentette be, hogy az Egyesült Államok háromezer katonát telepít Kelet-Európába, miután egyre feszültebb a helyzet az ukrán határ mellett felvonultatott orosz haderő miatt.

„Minél több a gyermek, annál nagyobb a boldogság” – írta egy Rúzsa Magdiról készült fotóra Orbán Viktor, aki Facebookon emlékezett meg egy külön bejegyzésben arról, hogy az énekesnő gyereket szült.

Rúzsa Magdi énekesnő, a Megasztár harmadik szériájában lett ismert 2006-ban. Az énekesnő szintén Facebookon jelentette be szerdán, hogy hármasikrei születtek.

Csehországban a jövő héttől már nem kell bemutatni a covid-igazolványokat az éttermekben vagy szórakozóhelyeken, ezekre a helyekre oltatlanok is mehetnek majd – ezt Petr Fiala miniszterelnök jelentette be.

A kormány emellett február 18-tól eltörli a kötelező tesztelést a cégeknél és az iskolákban is, beltéren viszont továbbra is marad a maszkviselés, ahogy a nyilvános rendezvényeken is megmarad a létszámkorlátozás.

A 10,7 milliós országban az omikron-variáns terjedésével rekordot döntött a koronavírusos megbetegedések száma, azonban arra számítanak, hogy a fertőzések száma enyhül majd ebben a hónapban.

A cseh egészségügyi minisztérium által közölt adatok szerint az új fertőzöttek száma magas, azonban a kórházi kezelések száma nem ugrott meg, az jóval a járvány korábbi hullámainak csúcsértékei alatt van. (Reuters)

A koronavírus miatti legszigorúbb korlátozásokat korábban Új-Zélandon vezették be, ezen enyhítenek most. Február 27-től hazatérhetnek azok a beoltottak, akik most Ausztráliában élnek, de azokat a beoltottakat, akik most más országokban vannak, csak március 13. után engedik be az országba, április 12-től pedig már beengednek az országba külföldi diákokat is, de legfeljebb ötezret.

Az ausztrálok és minden más olyan külföldi, aki vízummentesen utazhat Új-Zélandra, legkorábban csak júliusban utazhat be az országba. Azok pedig, akik vízummal utazhatnak csak be, leghamarabb októberben mehetnek Új-Zélandra.

Azután jelentették be mindezt, hogy egyre több kritikát kapott az új-zélandi kormány, amiért a határok teljes lezárásával védekezik a járvány kezdete óta. Új-Zéland közel két évvel ezelőtt zárt be teljesen a járvány miatt, még a tengerentúlon élő új-zélandiak sem térhettek haza. Egy terhes újságíró például a szigorú szabályok miatt nem térhetett haza Afganisztánból Új-Zélandra.

A járvány kezdete óta az ötmilliós országban 53 halálesetet és 17 000 koronavírusos fertőzést regisztráltak. (BBC)

A Meta, vagyis a Facebook anyavállalata közölte, hogy december végéig tartó három hónapban a napi aktív felhasználók száma 1,929 milliárdra csökkent, szemben az előző negyedévi 1,930 milliárddal. A Meta részvényei 20 százalékkal zuhantak a New York-i tőzsdén, de ezzel együtt a Twitter, a Snap és a Pinterest részvényei is zuhantak.

Mark Zuckerberg azt mondta, a cég forgalmának növekedése megsínylette, hogy a fiatalabb felhasználók inkább a rivális oldalakhoz, a TikTokhoz és a YouTube-hoz mentek. A Meta – amely a Google után a világ második legnagyobb digitális hirdetési platformjának tulajdonosa – azt is elmondta, hogy az Apple operációs rendszerének adatvédelmi módosításai is megnehezítették a hirdetések célzását és mérését a Facebookon és az Instagramon. Dave Wehner, a Meta pénzügyi igazgatója szerint ez „10 milliárd dollár nagyságrendű” hatással lehet az idei évre.

A Meta teljes bevétele – amelynek nagy része reklámeladásokból származik – 33,67 milliárd dollárra nőtt, ami csak kicsit múlta felül a piaci előrejelzéseket. A következő negyedévre 27 és 29 milliárd dollár közötti bevételt prognosztizáltak, ami alacsonyabb az elemzők által vártnál. Zuckerberg azt mondta, bízik benne, hogy a videókba és a virtuális valóságba történő befektetései megtérülnek. (BBC)

Azért bontják meg a Koningshaven híd középső részét, mert anélkül Jeff Bezos negyven méter magas és 485 millió dolláros hajója nem jutna ki a tengerre.

A Rotterdamban található, 1878-ban épült acélhidat ezért most egy kicsit szétkapják. A hidat egyébként egyszer már újra kellett építeni, miután a második világháború alatt németek lebombázták. Legutóbb 2017-ben újították fel, akkor a helyi tanács megígérte, hogy soha többé nem bontja le a rotterdamiak által De Hef néven ismert hidat, ezért az, hogy Bezos miatt mégis megbontják, a Guardian szerint sokakat feldühített Hollandiában.

Rotterdam polgármesterének szóvivője elmondta, a híd bontását az Amazon tulajdonosa fizeti, és megígérte, hogy a hidat a jelenlegi formájában fogják újjáépíteni.

A bontás pár hetet vesz majd igénybe, és valamikor a nyáron állnak majd neki. (Guardian)

Szerdán 55 akkreditált személy adott pozitív koronavírus-tesztet a pénteken kezdődő pekingi olimpia helyszínén, és eddig ez a legnagyobb napi esetszám.

A Pekingbe szerdán érkezettek közül 29-en akadtak fenn a PCR-teszten, rájuk csütörtökön kontrolltesztek várnak. Huszonhatan pedig úgy adtak pozitív tesztet, hogy már napok óta a zárt buborékrendszerben élnek.

Brian McCloskey, az olimpia egészségügyi szakértő testületének elnöke elmondta, hogy az 55 eset messze a legmagasabb eddigi napi eredmény. Az elmúlt egy héten 232 hivatalos személy produkált pozitív Covid-tesztet. (MTI)

Több iskolában már el is kezdődött a hétfői kétórás figyelmeztető sztrájkban résztvevő pedagógusok különböző módszerekkel történő szankcionálása a munkabeszüntetést szervező érdekképviseletek szerint. A Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) is érkeztek visszajelzések az enyhébb retorzióktól kezdve olyan tankerületi utasításig, amely az érdekvédők szerint egyértelműen jogellenes – írja a Népszava.

A lapnak Totyik Tamás, a PSZ alelnöke azt mondta, tudnak olyan intézményről, ahol a diákok nemrég intelligencia-tesztet írtak, ezek javítását, értékelését pedig kizárólag azoknak a pedagógusoknak kell elvégezniük, akik hétfőn sztrájkoltak. A PDSZ egy olyan levelet is látott, amelyben a tankerületi igazgató arra utasította a pedagógusokat, hogy írják be az e-naplóba a saját órarend szerinti órájukat, illetve hogy a hiányzó diákokat is jelöljék meg. Ha az érintett tanár sztrájkolt, azt kell beírnia: pedagógus-sztrájk.

A PDSZ országos választmányi tagja, Nagy Erzsébet szerint a tankerületeknek ezzel az a célja, hogy adminisztrációs szinten láthatatlanná tegyék a sztrájkot, illetve nemcsak a tanárokat, de a diákokat, sőt a szülőket is büntetik, mert azok a tanulók, akiknek a szüleik nem kértek gyermekfelügyeletet a sztrájk idejére, igazolatlan hiányzást kaphatnak. Ehhez egyébként hozzátette a PDSZ képviselője, hogy az e-napló utólagos meghamisítása jogellenes, konkrétan közokirathamisításnak számít.

A PDSZ tud olyan esetről is, amikor egy pedagógust azért akartak megbüntetni, mert értesítette a szülőket a sztrájkról, és van olyan iskola is, ahol a tankerület vezetése a sztrájk után jött rá, hogy az idei évre – költségvetési okokra hivatkozva – nem áll módjában a korábbi mértékben biztosítani azt az összeget, amit az igazgató pótlékként oszthatna szét a pedagógusok között. A PDSZ információi szerint ezeken felül egyes tankerületeknél elkezdték bekérni azoknak a tanároknak a nevét, akik az adott intézményben a sztrájkot szervezték.

Az EMMI már vasárnap, a hétfői sztrájk előtt belengette, hogy „nem maradhat következmények nélkül” a pedagógusok sztrájkja.

A PSZ és a PDSZ március 16-ára már határozatlan idejű sztrájkot hirdetett, a továbbiakban ennek feltételeiről is tárgyalnának.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) nyilvántartásában 267 jogerősen bejegyzett párt szerepel, így az OBH közlése szerint ennyi indulhat az áprilisi országgyűlési képviselő-választáson – írja az MTI.

Tavaly 58 pártot, 2022-ban eddig ötöt jegyeztek be jogerősen. 2018 óta 172 pártot jegyeztek be a bíróságokon, ebből csak 34-et töröltek az OBH nyilvántartása szerint. A 2018-as országgyűlési választás előtti évben 70 pártot jegyeztek be a bíróságokon, a 2014-2018 közötti időszakban 116, 2010-2014 választás között pedig 51-et alapítottak.

Az MTI felidézte azt is, hogy a rendszerváltás idején alakult pártok többsége megszűnt, az OBH nyilvántartása szerint azok közül hét még ma is működik.

A Magyar Szocialista Pártot 1989 novemberében, a Kereszténydemokrata Néppártot 1989 decemberében, a Fiatal Demokraták Szövetségét (mai nevén Fidesz-Magyar Polgári Szövetséget) 1990 februárjában vették nyilvántartásba a bíróságon. A Magyar Demokrata Fórum a Magyar Környezetvédők Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt szintén 1989-ben alakult meg, a Magyar Munkáspárt pedig 1990-ben.

A szintén 1990-ben alapított Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt jelenleg felszámolás alatt áll, a civil szervezetek bírósági nyilvántartása szerint a felszámolási eljárás 2021. július 1-jén indult. A rendszerváltás idején, 1993-ban bejegyzett Magyar Igazság és Élet Pártja is megszűnt a legutóbbi országgyűlési választás óta, bár a nyilvántartás szerint most is van ilyen néven bejegyzett párt, de azt 2021 nyarán alapították. (MTI)

A brit miniszterelnök ezt szerdán mondta, amikor Vlagyimir Putyin orosz államfővel tárgyalt telefonon. Az MTI azt írja, Boris Johnson londoni hivatalának szóvivője szerint a brit kormányfő a megbeszélésen aggodalmának adott hangot az ukrán határokon jelenleg tapasztalható ellenséges orosz tevékenység miatt.

Johnson szerint olyan megoldást kell találni, amely Ukrajna területi integritását és az önvédelemhez fűződő jogát egyaránt tiszteletben tartja. Azt mondta, mindegyik európai demokráciának joga van ahhoz, hogy NATO-tagságra törekedjen, és ez teljes mértékben érvényes Ukrajnára is.

A londoni miniszterelnöki hivatal beszámolója szerint Johnson és Putyin egyetértett abban, hogy senkinek nem áll érdekében a helyzet súlyosbodása, ahogy abban is egyetértettek, hogy párbeszédet folytatni, hogy sikerüljön békés megoldást lelni.

Boris Johnson december közepe óta harmadszor tárgyalt Putyinnal az orosz-ukrán válságról, a héten pedig Ukrajnába utazott, ahol a brit miniszterlenök emondta, Nagy-Britannia más országokkal együtt szankciócsomag összeállításán dolgozik, és az ellenintézkedések abban a pillanatban érvénybe lépnének, ha akár egy orosz katona is beteszi a lábát ukrán földre.

Liz Truss brit külügyminiszter már a múlt héten ismertette az Oroszországgal szembeni brit szankciós keretrendszer szigorításának terveit. Azok szerint a brit kormány az eddigieknél szélesebb körben alkalmazhat büntetőintézkedéseket az orosz kormánnyal politikai vagy üzleti kapcsolatban álló egyénekkel szemben, és az összehangolt szankciók között lennének olyanok, amelyek az orosz pénzügyi rendszert is érintenék.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Völner-Schadl üggyel kapcsolatban tartott házkutatások kapcsán feltett kérdésre azt mondta, nem tudott a Miniszterelnökségen tartott házkutatásról – írja az RTL.

Az RTL telefonon érte el Gulyást, aki azt mondta, azért nem tudott korábban a házkutatásról, mert bár az érintett részleg formálisan a Miniszterelnökséghez tartozik, valójában Süli János, a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter irányítása alatt áll. Tavaly november 25-én összehangolt akcióban tartott házkutatást a Miniszterelnökségen, az Emberi Erőforrások Minisztériumában és az Innovációs és Technológiai Minisztériumban a Központi Nyomozó Főügyészség. A nyomozati anyagok alapján azokról a pályázatokról kerestek iratokat, melyekről Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke lehallgatott telefonbeszélgetéseiben egyeztetett Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárával. Schadl akkor már hetek óta letartóztatásban volt, Völner Pált viszont csak később, december 7-én gyanúsították meg.

Az RTL azt írja, Gulyás Gergely elmondása szerint azért sem tudták, hogy a házkutatás nemhogy Völner Pálhoz, hanem akár Schadl Györgyhöz is kapcsolódott, mert kizárólag egy adott céggel, az Aqua Energy Solution Zrt.-vel kapcsolatban kerestek iratokat a Központi Nyomozó Főügyészség emberei. Ráadásul az összes munkatárssal titoktartási nyilatkozatot írattak alá a nyomozók, mindezt pedig minősített eljárás keretében tették. Gulyás azt is elmondta az RTL-nek, hogy az ügyészségnél is érdeklődött az üggyel kapcsolatban, és azt a tájékoztatást kapta, hogy egy minisztériumi házkutatásról csak a felügyelő minisztert értesítik, aki ebben az esetben nem ő, hanem Süli János volt.

Jeff Zucker, a WarnerMedia és a CNN elnöke szerdán jelenhtette be lemondását kollégáinak, miután a csatorna Chris Cuomóval kapcsolatos vizsgálatának részeként Zuckert egy közeli munkatársával való kapcsolatáról kérdezték.

„Kötelességem lett volna nyilvánosságra hozni, amikor ez elkezdődött, de ezt nem tettem meg. Hibáztam. Emiatt a mai nappal lemondok” – írta közleményében Zucker.

Chris Cuomót, a CNN műsorvezetőjét decemberben függesztette fel a csatorna, miután kiderült, hogy segítséget nyújtott a szexuális zaklatással vádolt testvére, Andrew Cuomo stábjának, megsértve ezzel a CNN alapelveit. (Hollywood Reporter)

Háromezer katonát telepít Kelet-Európába az Egyesült Államok, miután egyre feszültebb a helyzet az ukrán határ mellett felvonultatott orosz haderő miatt – írja a BBC.

A Fehér Ház tisztviselői közölték, hogy Joe Biden amerikai elnök a héten további csapatokat küld Európába: az észak-karolinai Fort Braggből 2000 katonát küldenek Lengyelországba és Németországba, és további 1000, már Németországban lévő katonát pedig Romániába.

Moszkva tagadja, hogy inváziót tervez, de becslések szerint 100 000 katonát állomásoztat az ukrán határnál. Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter korábban azt mondta, az oroszok akkora haderőt vonultattak fel, amekkorával egész Ukrajnát is el tudnák foglalni. Már arról is érkeztek hírek, hogy Oroszország már vért és egészségügyi eszközöket szállít a határhoz, hogy el tudja látni az esetleges áldozatokat, vagyis Moszkva komolyan felkészült egy konfliktusra.

Lengyelország már közölte, hogy több tízezer védelmi célú lőszert szállítanak Ukrajnába, a magyar honvédelmi miniszter pedig brit kollégájával, Ben Wallace-szal egyeztetett a héten Budapesten, ami után azt mondta, „Magyarország elkötelezett a NATO iránt”, és a két ország „egyformán” látja az Európában kialakult helyzetet, és „ugyanúgy értékeli” az orosz-ukrán konfliktust.

Ha a mozdonyvezetőknek március 10. éjfélig nem sikerül megállapodniuk a 2021. évi reálkereset veszteség kompenzálásáról, sztrájkba lépnek – közölte honlapján a Mozdonyvezetők Szakszervezete.

Azt írják, „a MOSZ tagsága nem fogadja el, hogy a 2021. évi nulla százalékos béremelés és a magas infláció miatti reálkereset veszteség ne kerüljön kompenzálásra”, emiatt „a Mozdonyvezetők Szakszervezete felszólítja a MÁV-START Zrt. vezetését a tárgyalások haladéktalan megkezdésére és a személyszállítást érintő munkabeszüntetés még elégséges szolgáltatásának egyeztetésére”.

Azt írják, hogy a Mozdonyvezetők Szakszervezete „2021 júniusában nem írta alá a MÁV-Volán csoportra vonatkozó bérmegállapodást, mert a középtávú, összesen 15 százalékos garantált béremelés és más jövedelemelemek mértéke nem biztosítja a mozdonyvezetők, vasutas munkavállalók reálkeresetének három évre szóló érzékelhető növekedését”.

Bár még a Facebookon is meghirdették, a sajtót kizárták Kocsis Máté fideszes frakcióvezető és Sára Botond képviselőjelölt VIII. kerületi lakossági fórumáról. Ez azután derült ki, hogy próbáltunk regisztrálni, de a Józsefvárosi Fidesz közölte, a lakossági fórum nem sajtónyilvános.

Akkor más okokat nem jelöltek meg, az RTL viszont megkérdezte a józsefvárosi Fideszt, hogy miért nem nyilvános a lakossági fórum, amire a következő választ –kapták:

„A lakossági fórum azoknak a józsefvárosi és ferencvárosi lakosoknak szól, akik szeretnék kifejezni véleményüket és javaslataikat azzal kapcsolatban, hogy a baloldali városvezetés leépíti a közbiztonságot és visszavezeti a kerületet a rosszhírű »nyócker« állapotába. A rendezvény befogadóképessége – a járványügyi szempontokat is figyelembe véve – 200 fő, a fokozott lakossági érdeklődésre tekintettel a sajtót ezúttal nem tudjuk beengedni. A téma iránt érdeklődőként figyelmébe ajánljuk azt a lényegesebb súlyosabb helyzetet, hogy Pikó András momentumos polgármester közpénzből szervezett fórumai nem látogathatók bárki számára.”

Arra már nem válaszoltak, hogy a sajtó kizárása csak a szerdai, vagy a jövőbeli lakossági fórumokra is vonatkozik-e.

A lengyel kormány jóváhagyta az Ukrajnának küldendő fegyverek, ezen belül légvédelmi rakétarendszerek szállításáról szóló határozatot, mindezt az MTI szemléje szerint Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter közölte Twitteren.

„A legkorszerűbb lengyel felszerelést, a Piorun (Villám) hordozható légvédelmi rakétarendszereket adjuk, valamint lőszereket” – írta Blaszczak.

Azt, hogy Lengyelország több tízezer védelmi célú lőszert szállít Ukrajnába az orosz fenyegetés miatt, hétfőn közölte Pawel Soloch, a lengyel nemzetbiztonsági iroda (BBN) főnöke. Kedden pedig Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő Kijevben a Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel közös sajtóértekezleten jelentette be, hogy Lengyelország lőszereket, Grom típusú hordozható légvédelmi rakétarendszereket, könnyű mozsárágyúkat és felderítő drónokat szállít Ukrajnának. Hozzátette, hogy ezenfelül humanitárius segítséget is nyújtanak a szomszédos országnak.

A Manchester United focistáját, a húszéves Mason Greenwoodot azután tartóztatták le szexuális erőszak és gyilkossággal való fenyegetés gyanúja miatt, hogy vasárnap egy nő azzal vádolta, hogy bántalmazta őt. Greenwoodot most óvadék ellenében szabadon engedték.

A manchesteri rendőrség közleménye szerint a focistát azután tartóztatták le, hogy egy nő vasárnap Instagramján osztott meg fotókat, egy videót és egy hangfelvételt, amelyekben „fiziai erőszakról” számolt be.

A Manchester United korábban közölte, hogy további intézkedésig a focista nem tér vissza az edzésekre és a mérkőzésekre. Ezzel együtt az EA Sports videojáték-fejlesztő cég pedig azt közölte, hogy Greenwoodot eltávolították minden FIFA-játékból, a Nike pedig már korábban közölte, hogy felfüggesztette kapcsolatát a focistával.

A Manchester United vasárnap azt nyilatkozta, „semmilyen erőszakot nem néznek el”, kedden pedig egy újabb közleményben hangsúlyozták ezt, amikor közölték, „ismételten és határozottan elítélik az erőszak minden formáját”. (BBC)