
A múlt héten az Átlátszó cikkéből derült ki, hogy a beruházásért felelős állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) gyorsított eljárásban, december 17-ig várja a jelentkezéseket a Fertőrákosra álmodott kisebb-nagyobb épületekre kiírt tenderre. Hogy miért van szükség gyorsított eljárásra, azt többek között azzal az indokkal magyarázták, hogy „ha valamely részterületen a munkavégzés időlegesen, akár egy-két hétre is szünetel, azt az állatvilág valamely eleme azonnal elfoglalja, birtokba veszi”.

Az építési engedélyekről döntő kormányhivatal el is fogadta ezt az érvet. Ők is indokoltak, méghozzá ezzel:
„(az) intézkedések hatására, a munkaterület a madarak és az emlősök számára kedvezőtlen élőhellyé vált, fészkelő példányok nem fordulnak elő, (…) a hüllők és kétéltűek a munkaterületet elkerülték.”
Magyarul azért nem gond, ha folyamatosan zajlik az építkezés, mert az állatok a nagy felfordulás miatt már úgy sincsenek ott, így bántódásuk sem eshet.
Ez a Greenpeace pénteki közleményéből derül ki. A természetvédők szerint ugyanis nonszensz mind a beruházó, mind az engedélyeket kiadó kormányhivatal magyarázata. Ezért a nemrég kiírt közbeszerzést az azért felelős hatóságnál, a Közbeszerzési Döntőbizottságnál támadták meg. Az erről szóló dokumentumokat pedig egyben csatolták bizonyítási indítványként a Győri Törvényszéken folyó korábbi, szintén a beruházás leillátásáért indított per irataihoz.
Többször írtunk már róla, hogy a kormány a környezetvédők, az EU és az UNESCO tiltakozása ellenére tavaly elkezdte Fertőrákos közelében a Fertő Part nevű komplexum kialakítását: 34 ezer m2-t építenek be, lesz szálloda, vitorlásklub, sportközpont, ökocentrum, bungalók, motelek és egyebek. A 30 milliárdból készülő gigaberuházásról videót is készítettünk.


Jakab Ferenc szerint 100 százalék, hogy megjelenik az omikron variáns Magyarországon, kis esélyt lát arra, hogy a mutáció ne jelenjen meg itthon, írja az atv.hu a Heti Napló című műsoruk alapján.
„Ez nem azt jelenti, hogy tömeges fertőzést is fog okozni, ha idejében lépünk és vizsgáljuk a hazai vírusok genetikai szerkezetét, ez talán még extrémebben fontos, mint bármikor” - mondta a virológus.
A pécsi tudós szerint az oltásokkal párhuzamosan gyógyszereket is fejleszteni kell. Olyanokat, amelyek a vírus replikációs ciklusának ütemét szakítják meg és ezzel állítják meg a vírusfertőzést. Azt is elmondta, hogy előre látták, hogy a világ alacsony mértékben átoltott, szegényebb területeiről lehet számítani újabb vírusváltozatokra.
„Előre meg lehetett jósolni, hogy azokon a területeken fog kialakulni egy ilyen súlyos és több régiót érintő mutáció, ahol alacsony az átoltottság, tehát a vírus tulajdonképpen korlátlanul tud replikálódni. Ez így is történt” - mondta.

Megszökött két ember Hollandiában egy karanténhotelből, a határrendőrség vasárnap fogta el őket egy Spanyolországba induló légijáraton - közölték a helyi hatóságok.
A pár egy olyan szállodából oldott kereket, ahol a Dél-Afrikából érkezett, koronavírusra pozitívan tesztelt embereket helyezik el, akiknél egyébként a SARS-CoV-2 omikron nevet kapott új variánsát is kimutatták.
A szökevényeket a rendőrség átadta az egészségügyi szerveknek, azok pedig ismét haladéktalanul karantén alá helyezték a párost. Egy holland hatósági szóvivő korábban közölte, hogy a karanténhoteleknél a rendőrség és egyéb biztonsági erők látnak el őrszolgálatot. „Oka van a biztonsági intézkedéseknek” - tette hozzá az illetékes.
A pár szökését megelőzően néhány órával Hugo de Jonge holland egészségügyi miniszter leszögezte, hogy a hatóságok biztosítani fogják a karantén betartását. A holland közegészségügyi intézet (RIVM) vasárnapi jelentése szerint 13 fertőzöttnél mutatták ki az új koronavírus omikron variánsát a Dél-Afrikából pénteken Amszterdamba érkezett repülőgép utasai közül. A 624 utasból érkezéskor egyébként 61 embernek lett pozitív a koronavírustesztje.
A fertőzötteket egy Amszterdam közelében lévő őrzött hotelben szállásolták el, ahol legalább öt napig kell maradniuk. Azoknak az utasoknak, akiknek a tesztje negatív volt, ugyancsak öt napig önkéntes karanténba kell vonulniuk. (MTI)

„A WHO az afrikai országok oldalán áll, és szorgalmazza, hogy hagyják nyitva a határokat” – olvasható az ENSZ egészségügyi szakosított szervezetének a közleményében, amely felszólítja az országokat, hogy kockázatfelmérésen alapuló tudományos megközelítéssel álljanak a kérdéshez.
Az egészségügyi világszervezet szerint ugyanis, ha korlátozzák azokat az országokat, amelyek transzparens módon beszámolnak egy-egy újabb variánsról és az arról elérhető információkról akkor fennáll a veszélye, hogy előbb-utóbb lesznek, akik inkább elhallgatnak majd fontos információkat.
„Létfontosságú, hogy támogassuk az adataikat átlátható módon kezelő országokat, hiszen ez az egyetlen módja annak, hogy biztosítsuk: időben kapunk meg fontos adatokat” – figyelmeztetett a WHO.Az omikron variáns megjelenéséről beszámoló dél-afrikai hatóság szerint a légijáratok betiltása, amely befolyással van a gazdaságra és az idegenforgalomra, elrettentheti a jövőben az országokat attól, hogy szankcióktól félve hírt adjanak az újabb esetleges variánsok felfedezéséről.
Számos - elsősorban európai - ország függesztette fel a dél-afrikai országokból érkező légi járatokat. Pénteken az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek lezárták a határaikat az Afrikának ezen térségéből érkezők előtt, a hétvégén pedig Magyarország is korlátozásokat vezetett be.
Hétfő reggelre Kanadából és Svájcból is jelentettek az omikron-variánssal fertőzött eseteket. Az észak-amerikai országban egy Nigériából hazatérő, Svájcban pedig egy Dél-Afrikából beutazó ember szervezetében volt jelen a vírus. (MTI)

Lázár János hajnali háromra Hódmezővásárhelyre csődítette – ahogy ő fogalmazott – „a teljes magyar közlekedési kormányzatot” a város és Szeged között közlekedő tram-train első járatára. A láthatóan álmos Palkovics László innovációs miniszterrel és Homolya Róbert MÁV-elnökkel adta át a vásárhelyi politikus az új járművet.
A tram-train Szegeden az 1-es villamos vonalán közlekedik Szeged pályaudvartól Szeged-Rókus vasútállomásig, majd a 135-ös számú Szeged-Békéscsaba vasútvonalon halad tovább Hódmezővásárhelyre. A hódmezővásárhelyi Népkert állomásnál letér a nagyvasúti vonalról, és villamosüzemre váltva a városon keresztül közlekedik Hódmezővásárhely nagyállomásig. A tram-train vonalán közel négy kilométeres egyvágányú villamospálya épült Hódmezővásárhelyen összesen öt váltóval és hat megállóval, a kapcsolódó felsővezeték-hálózattal. A tram-train vonalán a Stadler által gyártott dízel-villamos hibrid CityLink járművek közlekednek. A járműipari cég 2017-ben nyert közbeszerzést nyolc szerelvény gyártására, majd a MÁV-Start 2020 júniusában hívta le a további négy járműre szóló opciót.
Lázár a hétfő hajnali eseményen azt mondta, reméli, hogy nem csak a csongrádiak számára történelmi ez az esemény, hanem az egész országnak is, Palkovics pedig arról beszélt, hogy
hamarosan nekilátnak a Debrecent Nagyváraddal összekötő tram-train megépítésének, hisz olyan jól sikerült a hódmezővásárhelyi.Azért van hova fejlődnie még ennek a közlekedési eszköznek: nemrég egy helyi újság kiszámolta, hogy busszal azért gyorsabban be lehet érni Szegedre. Az építkezés során volt, hogy fel kellett szedni a már lerakott síneket és a szegedi villamoshálózatot is fejleszteni kell a villamosvonatok miatt. Az Átlátszó kalkulációja szerint az egész projekt 72 milliárd forintba került – ebből jutott Mészáros Lőrinc vejének is – és mindössze 600 utas járhat vele jól.

A reggeli hírek 45 halálos áldozatról és hét sérültről szóltak a Bulgáriában leégett észak-macedón busz kapcsán. A BBC már 46 emberről ír, akik életüket vesztették, ugyanakkor az MTI tudósítása szerint a korábbi híradásokban nem számolták bele a buszsofőrt, aki szintén szörnyethalt.
Ahogy írtuk, a Szófiát Blagoevgraddal összekötő A3-as autópályán a hajnali órákban balesetet szenvedett egy busz.
Azóta kiderült, hogy egy isztambuli kiránduláson vettek részt az utasok. Konvojban haladt négy busz Észak-Macedónia felé, ez a jármű azonban Szófia előtt megállt tankolni egy pihenőnél, így lemaradt a többiektől.
Hivatalosan még nem erősítették meg a baleset okát, de az AP tudósítása szerint letért az útról, a szalagkorlátnak ütközött és ezután gyulladt ki. A közeli Pernik polgármestere szerint ott, ahol a baleset történt, nagyon rossz állapotban van az A3-as autópálya és sűrűn történnek balesetek.
A hatóságok arról is tájékoztatást adtak, hogy 12 gyerek van az áldozatok között. Az utasok nagy része Észak-Macedónia albán kisebbségéhez tartozik. A korházba szállított hét sérült állapota a helyi tűzoltóparancsnok szerint nem súlyos. Az eset miatt Szófiába utazott Zoran Zaev észak-macedón miniszterelnök is.

„Először is büszkék lehetünk arra, hogy a székelyföldi régióban eleinte kevés fertőzött volt. Tavaly decemberben oda kellett figyelni egymásra, maszkot kellett hordani, így a legalacsonyabb fertőzöttségi adatokkal rendelkezett a régió. Most pedig, amikor van megoldás a problémára, ami működik, azt a legjobb barátaim, ismerőseim, az általam tisztelt emberek nem hajlandók elfogadni” - mondta Barabási Albert-László Csíkszeredán a székelyhon.ro cikke szerint.
Ezzel arra utalt a világhírű hálózatkutató, aki maga is Csíkkarcfalván született, hogy a székelyföldi megyék Románia legrosszabb átoltottsági adataival rendelkeznek.
Maros megyében 46 százalék, Hargita megyében 34,7, Kovásznán pedig mindössze 28,5 százalék az átoltottság aránya.„Ennek ára van: aki nem éli túl, annak a gyerekei, unokái nem születnek meg, és mi egy kis nemzet vagyunk itt, Székelyföldön” - mondta Barabási.
(via 24.hu)

"Van elegendő vakcina, és a kormány az egyik legbátrabb oltáspárti döntést hozta azzal, hogy a munkáltatókra bízta a kötelező oltás elrendelésének kérdését.” Ezt mondta Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés igazságügyi bizottságában tartott éves meghallgatásán kedden.
Gulyás Gergely a vakcinákra vonatkozó képviselői kérdésre elmondta, hogy összesen mintegy tízmillió adag áll rendelkezésre az országban.
A kormány pedig azt szeretné, ha 4-5 millióan felvennék a 3. oltást, de ha mindenki Pfizert kér, akkor is lesz elegendő, mondta.A védelmi igazolványokhoz kötött szolgáltatások körének meghatározása függ a járványhelyzet alakulásától a miniszter szerint. Vannak előrejelzések, amelyek azt mutatják, hogy a járvány negyedik hulláma lassan stagnáló, majd enyhülő szakaszba jut - tette hozzá.

„Az uniós jog elsőbbségének elve megköveteli az alsóbb fokú bíróságtól, hogy figyelmen kívül hagyja az érintett tagállam legfelsőbb bíróságának döntését" - közölte az Európai Unió Bírósága kedden egy Magyarországot érintő ügyben, amely egy szokásosnak tűnő tárgyalásból indult el és a bírók függetlenségéről szóló harccá vált.
Vasvári Csaba bíró 2019-ben egy lőszerrel való visszaéléssel vádolt svéd állampolgár ügyét tárgyalta a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Az eljárás során a védő kifogásolta a tolmács tudását, képzettségét. Az uniós jogban egy nyilvántartásnak kéne lennie a független fordítókról és tolmácsokról.
Magyarországon ilyen nincs, így az ügy kinyitotta azt a kérdést, hogy összehangban van-e a magyar és az uniós jogrendszer.Vasvári ezért felfüggesztette az eljárást és egy beadványt készített ezzel a kérdéssel, melyet az Európai Unió Bíróságának adott be. Ha már úgyis írt nekik, két másik, hasonlóan az uniós és a nemzeti jogrendszer kérdéskörét érintő témát is hozzá vett a leveléhez. Később a Telex idézte, miben kérte az EUB álláspontját a bíró:
Csakhogy Vasvári beadványa után néhány héttel maga Polt Péter, a legfőbb ügyész fordult a Kúriához jogorvoslati kérelemmel.
Szerinte Vasvárinak nem szabadott volna egyenesen az Európai Unió Bíróságához fordulnia. A Kúria igazat is adott Poltnak, Vasvárit pedig fegyelmivel fenyegették a beadvány miatt, amiből vélhetően a nemzetközi visszahngtól tartva nem lett semmi.
Az EUB immár ezt az eljárást vizsgálta most. Áprilisban Priit Pikamäe főtanácsnok mondta azt, hogy
a Kúria vitatott ítélete és az alapul szolgáló nemzeti szabályozás sérti a magyar bírók lehetőségét arra, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel forduljanak az Európai Unió Bíróságához, és ezzel hátráltatja az előzetes döntéshozatali mechanizmus működését.Most pedig a főtanácsnok indítványára zajló bírósági eljárás ért véget és a Reuters tudósítása szerint a legfelsőbb európai bíróság megállapította, hogy igenis fordulhatnak a magyar bírák közvetlenül az EUB-hoz, a Kúria korábbi döntését pedig – az EU-s jog felsőbbségének elve szerint – nem kell figyelembe venniük.

Kásler Miklós erőforrás-miniszter budakeszi háza előtt egy luxus lakóbusz parkol hetek óta. A Népszava azt írja, rendőrök használják, akik éjjel-nappal vigyáznak Kásler házára. A cikkben képeket is lehet látni a lakókocsiról.
Nyáron tűntek fel először a rendőrök a miniszter otthonánál. Előbb hagyományos rendőrautókból figyelték a környéket, nem rég pedig lecserélték őket egy lakóbuszra.
A Népszava az ORFK-t is megkérdezte, hogy miért van szükség ekkora védelemre. A főkapitányság pedig válaszolt is:
,,Miniszter úr személyi védelmét a Készenléti Rendőrség saját állományával és saját tulajdonú járművekkel végzi a büntetőeljárással összefüggésben személyi védelemben részesíthető személyekről és a személyi védelem ellátásának szabályairól szóló rendelet alapján. További részletekről a rendőrség nem adhat tájékoztatást.”
Eszerint tehát Kásler büntetőeljárással érintett személy, ám, hogy sértettként védelemet vagy gyanúsítottként házi őrizetet rendeltek el vele kapcsolatban, a közleményből nem derül ki, írja a lap.Kásler egy másik, sárvári házába májusban betörtek.

A belügyminisztérium tájékoztatása szerint hétfőn 118 ember hagyta el az országot azok közül a közel-keleti bevándorlók közül, akik hetek óta próbáltak átjutni a lengyel határon.
Korábban maga Alekszandr Lukasenka is elismerte, hogy a hatóságok vihették oda őket. Az Európai Unió egyenesen azzal vádolja a rezsimet, hogy szándékosan utaztatták az országba az embereket, hogy aztán fegyverként használják őket az országot sújtó szankciók miatt. Mindez csak újabb szankciókat szült.
Egy hete egy hrodnai raktárba terelték az addig a határmenti erdőkben fagyoskodó embereket. Azt is bejelentették, hogy járatokat indítanak Irakba azoknak, akik mégis inkább hazamennének belátva, hogy nem fognak tudni az unió területére jutni. Úgy tűnik, most elindultak ezek a repülők. A hétfői 118 ember után kedden még többen hagyják majd el az országot a Reuters tudósítása szerint.

Vasárnap kormányzókat választottak a Venezuelát alkotó 23 államban. Nem okozott túl nagy meglepetést, hogy nagy arányban győztek az elnök, Nicolás Maduro pártjának emberei. Pedig négy év után ez volt az első fontosabb választás, amin részt vettek az ellenzéki pártok. Ők mindössze három posztot szereztek, húsz kormányzó továbbra is a kormány-szövetséges emberek közül került ki.
A szép eredményhez Maduro legnagyobb szövetségese, a kubai elnök is gratulált. Miguel Díaz-Canel twitterposztja azonban órákkal azelőtt került ki, hogy a venezuelai hatóságok bejelentették volna az eredményeket.
Az Egyesült Államok nem volt olyan kedves, mint Kuba. Antony Blinken külügyminiszter arra utalt a választás kapcsán, hogy Maduro elrettentette az embereket a részvételtől. Az valóban nagyon alacsony, mindössze 41 százalékos volt.
(BBC)

November 25-ig, azaz csütörtökig elég a BKV költségvetése a Népszava információi szerint. A lap azt írja, hogy a városvezetés fontolóra vette a fővárosi tömegközlekedés teljes leállítását. Arról egyelőre nem született döntés, hogy pontosan mikor és milyen hosszú időre történhet ez meg.
A Népszava emlékezetet, hogy a tömegközlekedés finanszírozását 60 százalékban a főváros, 33 százalékban a jegybevételek és 7 százalékban állami támogatás biztosítják. Ez utóbbi 12 milliárdot tenne ki ebben az évben, ám eddig egy forintot sem kaptak. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes már korábban is jelezte, hogy emiatt korlátozó intézkedésekre is sor kerülhet a fővárosi közösségi közlekedésben. Most azt mondta, bízik abban, hogy szerda éjfélig megkapják a támogatási szerződés tervezetét. Idén ugyanis még csak ezt sem kapták meg az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztériumtól.
Ha szükség lesz a leállásra, akkor előtte az utasokat tájékoztatják majd a helyzetről, arról, hogy a kormány mulasztása miatt nem tud működni a BKV, majd csak ezután állítanák le a cég működését.

„Tudom, hogy fel fog robbanni. Attól tartok, hogy beoson egy iskolába és szétlövi” - szó szerint ezt mondta egy nő az F.B.I. forró vonalán Nikolas Cruzról. A 19 éves ámokfutó hat héttel később pontosan azt tette, amire a hatóságot figyelmeztették.
2018 február 14-én bement a floridai Marjory Stoneman Douglas gimnáziumba és ott lelőtt 17 embert. Ez az eset lett az Egyesült Államok történetének legvéresebb iskolai lövöldözése.
Később kiderült, hogy 23 alkalommal jelentették be a hatóságoknak, hogy a 17 embert lemészárló floridai lövöldözővel baj van, azok mégsem léptek semmit. Negyven család ezért beperelte az államot gondatlanság miatt. Januárban kezdődött volna a tárgyalás az ügyben, ám az Igazságügyi Minisztérium végül peren kívül megállapodott a családokkal. 130 millió dollárt kapnak az államtól.
Legalább 45 utasa meghalt annak az észak-macedón busznak, ami lángra kapott Bulgáriában kedden hajnalban. A BTV nevű bolgár televíziónak nyilatkozó belügyminiszter, Nikolai Nikolov tájékoztatása szerint már vizsgálják, hogy a jármű egy műszaki hiba miatt gyulladt ki és ezután hajtott le a pályáról, vagy előbb balesetezett és amiatt keletkezett tűz.
A baleset a Szófiát Blagoevgraddal összekötő A3-as autópályán történt. Az áldozatok többsége a Bulgáriával szomszédos Észak-Macedóniából utazott és gyermekek is voltak köztük. Összesen 52 utasa volt a busznak, hét embert égési sérülésekkel vittek kórházba Szófiába.
(Reuters)

Egy harmincéves, civil áldozata van a reggeli, jeruzsálemi lövöldözésnek. A város egyik sikátorában nyitott tüzet egy 42 éves palesztin férfi. Összesen négy embert sebesített meg, köztük két izraeli rendőrt. Az elkövetőt végül lelőtték.

A hatóságok azonosították az ámokfutót, aki a Hamasz tagja volt. A terrorszervezet üdvözölte a merényletet.
Az eset az Al-Aksza mecset közelében történt Jeruzsálem óvárosában. Abban a sikátoros városrészben, ahonnan a májusban csaknem háborúig fajuló események indultak.

A budapesti II. kerületben november 10-től végeznek ingyenes koronavírus-teszteket a lakosságnak. Azóta 4351-en éltek a lehetőséggel. A kerület polgármestere most nyilvánosságra hozta az eredményeket.
Eszerint a 4351 mintavételből 327 esetben lett pozitív a teszt.
(via hvg.hu)

Országszerte többfelé is rosszak a látásviszonyok a közutakon a köd miatt - figyelmeztetett vasárnap a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Az Útinform oldalán azt írták: az ország nagy részén jelentős a köd, főleg az M7-es autópálya középső szakaszán, a Balaton és a Velencei-tó környezetében.
Az M1-es autópályán szakaszosan sűrű ködfoltok akadályozzák az előrejutást.
Rosszak a látási viszonyok az M3-as autópálya szinte teljes hosszán is - írták.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat veszélyjelzése szerint jelenleg is több megyében - Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Vas és Zala megyében - van érvényben figyelmeztetés a sűrű köd miatt.
Azt írták: az éjszaka képződött köd nagyobb területen (kiemelten a Nyugat-Dunántúlon, illetve az északkeleti harmad nagy részén) tartósan is megmaradhat.
Hétfőre virradóra ismét kiterjedt, sűrű ködre kell számítani. Az északnyugati tájakon lehetnek kedvezőbbek a látási viszonyok hajnalban. A tartósan fagypont alatti ködös területeken ónos szitálás is előfordulhat - közölte a meteorológiai szolgálat.
(MTI)

Hétfőn kerül adásba a BBC2-n a The Princes And The Press (a Hercegek és a Sajtó) című dokumentumfilm, ami a hírek szerint William és Harry hercegek egymáshoz való, egyre romló viszonyát mutatja majd be. A kiszivárgott részletek szerint szó lesz benne arról, hogy a két királyi családtag hogyan juttatott el különböző sajtótermékeknek mindenféle rágalmakat a másikról.
Nem csoda, hogy a Buckingham-palota hivatalosan felkereste a BBC szerkesztőségét, hogy hadd lássák a filmet, mielőtt az adásba kerülne. Az sem csoda, hogy a közszolgálati csatornánál nemet mondtak a kérésre. Most, a palotához közel álló források szerint, a királynő feldúlt lett az ügy miatt. A királyi család több tagja pedig a BBC bojkottját helyezte kilátásba.
A félelmük jogos, hiszen mindig nagyot szól, ha összejönnek a herczegek és a sajtó. (via: Mirror, borítókép: BEN STANSALL / POOL / AFP)

Győrben 30 000 darab emlékérmet osztanak ki a húsz évesnél fiatalabbaknak abból az alkalomból, hogy 750 éve kapott királyi városi jogokat a település. Ezzel az akcióval a helyi fiatalok lokálpatriotizmusát erősítenék. Ahhoz, hogy az arra jogosultak megkaphassák ezt az emlékérmet, egy regisztrációt kell kitölteniük a gyor750erme.hu oldalon.
Az oldalról nem lehet továbblépni addig, amíg a szülők hozzá nem járulnak ahhoz, hogy a gyerekeikről készült képeket mindenféle korlátozás nélkül felhasználhassa Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata.

Legközelebb november 25-én rendeznek ilyen érmeátadó-ünnepséget, de az év során már volt több. Az októberiről már készültek is képek és fel is használta az önkormányzat egyik dolgozója: maga a polgármester a saját, politikusi oldalán.
Erről a győri ugytudjuk.hu írt, akik kiemelték, hogy nem ez az első eset, hogy a polgármester politikai pedofíliára vetemedik. Tavaly decemberben a városházi dolgozók gyermekeinek adott Mikulás-csomagra nyomtattatta rá a saját fejét; idén szeptemberben pedig személyesen ment be átadni a város által az elsősöknek biztosított füzetcsomagot, amelyben természetesen a saját gyerekkönyv-márkáját reklámozó vonalzó is helyet kapott.

Visszahelyezte hivatalába Abdullah Hamdok miniszterelnököt a szudáni hadsereg a csaknem egy hónapig tartó fogsága után. Egy egyezség alapján ezután Hamdok egy új, szakértői kormányt alakít majd annak az egyezségnek a nyomán, amelyet a katonák, a civil szervezetek és a politikai pártok kötöttek.
Szudán hadserege október végén vette át a hatalmat Kartúmban Abdel Fattah al-Burhan tábornok vezetésével. Feloszlatták az országot irányító ideiglenes kormányt, több vezetőt őrizetbe vettek és magát a miniszterelnököt is háziőrizetbe vették.
Szudánban harminc évig Omár el-Besír elnök irányított kemény kézzel. Besírt a tömegtüntetések nyomán 2019-ben a hadsereg megbuktatta, ezt követően pedig a civilek a katonasággal karöltve átmeneti kormányt hoztak létre azzal a céllal, hogy végül egy demokratikusan választott polgári vezetése legyen az országnak. Ezt a folyamatot akasztotta meg az októberi puccs.
Az utóbbi napokban tömegtüntetéseken tiltakoztak a szudániak a katonai irányítás ellen. Szerdán 16 ember meghalt, amikor a hadsereg fellépett a tüntetőkkel szemben.

Enyhülni látszik a fehérorosz-lengyel határon hetekig tartó feszültség, miután a hatóságok összegyűjtötték és egy hrodnai raktárépületbe terelték a nyugatra tartó bevándorlókat. Ott enni is kapnak és wcket is felszereltek nekik.
Ráadásul a területre bengedték az ENSZ menekültügyi szakembereit és szokatlan módon a sajtót is. A Reuters is ott volt a raktárban, amikor a világszervezet munkatársa látogatást tett ott. A videót ezen a linken lehet megnézni.

Mindez azután történik, hogy az Európai Unió újabb szankciókról döntött, mellyel az Alekszandr Lukasenka rezsimjéhez köthető embereket és cégeket sújtotta, a diktátor pedig lényegében beismerte, hogy a fehérorosz hatóságok segítették a lengyel határra az embereket.

Szombaton folytatódtak a tüntetések Hollandiában, de több tízezren vonultak utcára Ausztriában, Horvátországban és Olaszországban is a különböző járványügyi intézkedések ellen, miközben a WHO aggasztónak nevezte az emelkedő esetszámokat a kontinensen.
Ezúttal Hága utcáin szabadult el az erőszak. Hét embert letartóztattak a városban miután a tömeg az utcákon hagyott kerékpárokat gyújtott fel. A rendőrség itt is keményen lépett fel a tüntetőkkel szemben: lovakkal, kutyákkal és gumibotokkal oszlatta őket.
Pénteken a hágainál is komolyabb, zavargásokká fajult tüntetések voltak Rotterdamban, ahol a rendőrök éles lőszert is használtak az erőszakossá váló emberekkel szemben. Erről itt írtunk. A kikötővárosban hét embert szállítottak kórházba, közülük hárman szorulnak még most is ellátásra.
Hollandiában november 20-tól részleges lezárásokat vezettek be. A kocsmáknak, éttermeknek este nyolckor be kell zárniuk és sporteseményeket csak zárt kapuk mögött lehet tartani – ez akasztotta ki az embereket.
Bécsben több tízezren vonultak fel szombaton, akik az új rendeletek ellen tiltakoztak. Húsz napos, az egész országra kiterjedő lezárás következik a szomszédunkban hétfőtől, amikor csak a legszükségesebb boltok maradnak nyitva és az otthoni munkavégzést is elrendelték. Ami viszont ennél is jobban felhergelte az utcára vonulókat az az, hogy februártól kötelezővé tennék az oltást Ausztriában a kormány tervei szerint.

Nem véletlen, hogy ebben a két országban jelentették be a legkomolyabb intézkedéseket a delta variáns terjedésének megfékezésére. Az újonnan regisztrált esetek száma jelentősen emelkedik hetek óta Hollandiában és Ausztriában is.
Horvátországban a közalkalmazottak kötelező oltása miatt lepték el az emberek Zágráb utcáit,

Olaszorszárgban, Rómában pedig a Circus Maximushoz vonultak azok, akik az oltási igazolványhoz kötött előjogok ellen tüntettek.

(BBC)

Harminc tiltakozó aktivistát vett őrizetbe a rendőrség London központjában, a Lambeth hídon, mert akadályozták a közúti forgalmat, írja az MTI.
A tüntetők Nagy-Britannia leghangosabb klímaaktivistái miatt vonultak a hídra. Az Insulate Britain nevű informális szervezet több tagját ugyanis a héten több hónapos börtönbüntetésre ítélték. Azért kapták ezt a komoly büntetést, mert többször is lezárták a forgalmat az ország egy-egy fontosabb közútján. Egy alkalommal még az M25-ös autópályát is blokkolták.
A szombati tiltakozók ugyanezt a formát választották, hogy kiálljanak társaikért. Egyúttal felszólították a kormányt, hogy finanszírozza a brit lakásállomány energiahatékonyságának javítását célzó nagyszabású programot. Ez a téma az Insulate Britain egyik legfontosabb fókusza.
Az aktivisták azt állítják, hogy az Egyesült Királyságban található házak a legrégebbiek és a leghidegebbek közé tartoznak Európában. Az ország lakói minden évben hatalmas mennyiségű energiát kénytelenek fordítani a helyiségek fűtésére, ami hozzájárul az üvegházhatású gázok légkörbe történő kibocsátásához. Az Insulate Britain azt is állítja, hogy évente akár tizezer idős ember is meghal télen és késő ősszel az Egyesült Királyságban, akik kénytelenek takarékoskodni az otthoni fűtéssel, veszélyeztetve ezzel egészségüket.


„Aki egy ilyen tanösvényen végigsétál, az nagyon sokat megtudhat a tudatos, állam által irányított természetkárosításról” - kezdi Litkai Gergely a Greenpeace videóját. A humorista Sopronból jelentkezik, ahol a Fertő parti állami projektet lehet megismerni néhány táblán. Át is adom a szót, csupa móka és kacagás:

Fehérorosz személyeket, légitársaságokat, utazási irodákat és „mindenkit, aki részt vett az emberek határhoz utaztatásában” érint az uniós külügyminiszterek szándéka szerint a szankciók újabb köre az EU-ban. Az érintettek pontos listáját várhatóan a következő hetekben véglegesítik Josep Borell, az Európai Unió külügyi főképviselője szerint, írja a Guardian.
Ez már a többedik tiltólista, amely a Lukasneka-rezsimhez köthető alakokat sorol. A 2020 nyári, csalással megnyert választás, az ennek kapcsán kirobbant tüntetések brutális leverése, egy államilag irányított gépeltérítés után most emberek fegyverré tétele késztette az EU-t a lépésre.
A mai tanácskozáson az uniós diplomaták egy része még komolyabb, közvetlenül a belarusz államot érintő szankciókat sürgetett. Sőt a litván külügyminiszter, Gabrielius Landsbergis szerint Putyint is felelősségre kéne vonni, hisz „Oroszország az EU destabilizációjára használja a fehérorosz válságot” - mondta.
A lengyel-fehérorosz határon közben nem csillapodik a helyzet. Több ezren vannak a két országot összekötő erdőkben. Irak csütörtökön indít különgépeket azokért az állampolgáraiért, akik hajlandóak önként hazamenni.

Öt forinttal emelkedik a benzin nagykereskedelmi ára, írja a 24.hu a holtankoljak.hu információi alapján. Ez azt jelenti, hogy a benzinkutak üzemeltetőinek ennyivel többet kell fizetni szerdától a benzinért, de csak 480 forintért adhatják tovább. A gázolaj árát nem érinti a változás.
A csütörtöki kormányinfón derült ki, hogy a kormány 480 forintos felső határt szab a benzin árának. Ám az intézkedés csak a kiskereskedelmi árat érinti, az nincs megszabva, hogy a beszállítók mennyiért adják el a benzinkutakra az üzemanyagot. A 24.hu számítása szerint a kiskereskedelmi árrés jellemzően 20-30 forint a 95-ös benzin esetében, a mai árcsökkentéses árbefagyasztás pedig 25-30 forinttal vitte le a benzin és a gázolaj árát a múlt hetihez képest, ezért az árrést ez teljesen elvitte. Most pedig 5 forinttal fog drágulni a beszerzési ára a kutaknak, még nagyobb lesz a veszteségük ezen a fronton.
Egy szombat éjszakai kormányrendelettel azt is szabályozták, hogy a benzinkutak nem zárhatnak be csak azért, mert veszteséges őket nyitva tartani.

Szabadon engedték a Mianmarban bebörtönzött amerikai újságírót, Danny Fenstert - közölte hétfőn Bill Richardson, az Egyesült Államok volt ENSZ-nagykövete.
Fenstert, a Frontier Myanmar című független hírportál amerikai főszerkesztőjét májusban vették őrizetbe, és pénteken tizenegy éves kényszermunkára ítélték. Terrorizmussal, lázadással, rémhírterjesztéssel, törvénytelen gyülekezéssel, illegális szervezetekkel való kapcsolatfelvétellel és a bevándorlási törvények megsértésével vádolták meg.
Richardson közölte, nemrég tárgyalásokat folytatott Mianmarban Fenster szabadon bocsátásáról a junta vezetőivel. Az újságíró hamarosan hazaindul az Egyesült Államokba. A hírt a mianmari kormány is megerősítette, közölték, hogy rövidesen kitoloncolják a férfit az országból.
Fenstert május végén, a februári katonai puccs okozta káosz idején fogták el a ranguni repülőtéren, ahonnan Kuala Lumpur érintésével az Egyesült Államokba indult volna a családjához. Azóta egy ranguni börtönben tartották fogva, óvadékkérelmét elutasították.
Mianmarban a hadsereg február 1-jén, a parlament megalakulása előtt pár órával vette át a hatalmat, letartóztatta az ország de facto vezetőjét, Aung Szan Szú Kjít és az általa vezetett kormányzó Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) párt számos politikusát. A hadsereg azzal indokolta a puccsot, hogy a kormány nem vette figyelembe a tavaly novemberi választással kapcsolatos panaszaikat. A választást toronymagasan az NLD nyerte.
A Politikai Foglyokat Támogató Szövetség (AAPP) jogvédő szervezet szerint az államcsíny óta több mint ezerkétszáz, jórészt a juntával szembeszegülő civilt ölt meg a karhatalom, és több mint hétezren kerültek börtönbe. A katonai puccs és a hadsereg durva fellépése széles körű nemzetközi tiltakozást váltott ki.

„Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter a hazai gyógyszerellátás logisztikai és kereskedelmi biztonsága, a stratégiailag egyre fontosabbá váló pharmaipari szegmens fejlesztése, a hazai és nemzetközi piaci szereplők kapcsolatainak erősítése, valamint az innovatív termékek fejlesztése és piacra juttatásának segítése érdekében Szabó Lászlót pharma-innovációért felelős miniszteri biztossá nevezi ki” - írja az ITM közleménye.
Szabó ezzel visszatér a kaptafához, ugyanis a TEVA gyógyszergyár vezetője volt, mielőtt amerikai nagykövetté nevezték ki 2017-ben. Tavaly áprilisig töltötte be a diplomáciai posztot, amikor „elfogadott egy felkérést a gazdasági szférából”. Néhány nap múlva derült ki, hogy a felkérés a a nemzetstratégiai jelentőségű Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány kuratóriumától érkezett. Ő lett a Ripostot, a Nemzeti Sportotot, a megyei lapok többségét és számos más kormányszócsövet kiadó vállalat vezérigazgatója Liszkay Gábor után.
Bár másnak egy lapot elvezetni is nagy teher, Szabónak – úgy tűnik – a több mint ötven kiadvány menedzselése mellett belefér felvirágoztatni a magyar gyógyszeripart is.

87 éves korában meghalt Bitó László orvoskutató és író, írja a hvg.hu.
Bitó László 1934-ben született. 22 évesen menekült el Magyarországról, miután szerepet vállalt az 56-os forradalomban. Az Egyesült Államokba került, ahol sikeres orvoskutatói karriert épített.
A Columbia Egyetem professzoraként jelentős eredményeket ért el a zöld hályog kialakulása, megértése és kezelése terén. Tudományos pályafutásának eredménye a 2002-ben az év gyógyszerének választott Xalatan kifejlesztése, amely a vakságot okozó glaukóma kezelésében a műtéti beavatkozást egyes esetekben szükségtelenné teszi.
A 90-es években hazaköltözött Magyarországra és egy új, irodalmi és közéleti pályafutásba kezdett. Regényeket ír 1956-ról és bibliai témákban is és rendszeresen publikál esszéket közéleti, politikai témakörökben is.

Bagdad elindítja csütörtökön Fehéroroszországba az első járatot, amellyel önkéntes alapon hazatérhetnek a fehérorosz-lengyel határon rekedt iraki állampolgárok - jelentette be Ahmed asz-Szahaf külügyi szóvivő vasárnap éjszaka az iraki közszolgálati televízióban.
Nem részletezte, hogy hány embert vesznek fel a Minszkből Bagdadba visszainduló gépre. Elmondása szerint az iraki hatóságok 571 olyan irakiról tudnak, akik a fehérorosz-lengyel határon rekedtek, és hajlandóak önként hazatérni. Ők zömében az iraki Kurdisztánból valók.
A Bagdad és Minszk közötti menetrend szerinti járatokat augusztusban függesztették fel, Fehéroroszország pedig alig egy hete zárta be konzulátusát Bagdadban és az iraki Kurdisztán fővárosában, Erbílben. Szahaf szerint az intézkedések révén csökkent a Fehéroroszországba utazók száma, ugyanakkor gondot jelent, hogy egyesek nem közvetlen járatokon, hanem Törökország, Katar, az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom érintésével jutnak el Fehéroroszországba.
(MTI)

Az ország egyik legfontosabb természetvédelmi területén termel ki olajat az ugandai állam és a Total nevű olajcég. A lelőhelyen élő embereket már elköltöztették, a környék egyedülálló ökoszisztémája azonban veszélyben van a természetvédők szerint. Uganda elnöke azzal védekezik, hogy fosszilis üzemanyagok nélkül nem tudja kivezetni a népét a szegénységből. A Deutsche Welle riportja.
Ez az anyag a Deutsche Welle és a 444 együttműködésében készült.

„Követelnünk kell, hogy az extrém gazdagok fizessék meg a részüket” - kezdte Bernie Sanders a Twitteren. Erre a posztra reagált Elon Musk, a világ egyik leggazdagabb embere.
"Mindig elfelejtem, hogy te még élsz" - írta.
Később még megkérdezte a szenátort, hogy adjon-e el további részvényeket. Elon Musk ugyanis egy twitteres szavazás után megvált saját autógyárában, a Teslában tulajdonolt részvényei tíz százalékától. Musk ötmilliárd dollárt kapott a részvényekért. Ahogy a CNN is kiemeli, nem világos, hogy az óriási összeg után pontosan hogyan kell adóznia a milliárdosnak.
(via: CNN, Borítókép: Brendan SMIALOWSKI / AFP)

A malmok 40 százalékkal emelhetik a liszt átadási árát januárban, ez pedig az abból készült végtermékek árát is megemelheti. A Portfolio idézi Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrárüzletág ügyvezető igazgatójának InfoRádiónak adott interjúját, amelyből kiderül, hogy a gabona árának minden komponense egyszerre emelkedett az elmúlt időszakban.
A gabona tonnánkénti ára így 40-50 ezer forint helyett ma már 90 ezer forint felett jár. Emiatt emelik a liszt átadási árát is. Hollósi szerint ugyanakkor a sütőipari termékek esetében nehéz elképzelni ugyanekkora emelést. „Egy 40 százalékos drágulás kicsit erős lenne” - mondta a rádiónak. Ő 10-15 százalékos drágulásra számít.
(Borítókép: MTI/Mihádák Zoltán)

„Kivégzőosztag elé kéne állítani titeket” - idézi az egyik levelet, amelyet napokban kaptak kollégái Erik Bodendieck, a szászországi orvosi kamara vezetője. A Deutsche Wellének azt mondta, van, aki jogi következményekkel fenyegeti őket, van, aki egyenesen halálos fenyegetéseket küld. Az utóbbi napokban jelentősen megemelkedett az ilyen üzenetek száma a szászországi orvosok körében. Pedig az országnak ebben a tartományában a legmagasabb az új esetek száma. 100 ezer lakosra 569 új fertőzés jut. Ugyanakkor itt a legalacsonyabb az átoltottság: a lakosság 57 százaléka van beoltva az össznémet 67,5 százalékhoz képest.
Türingiában sem sokkal jobb a helyzet. Az eggyel nyugatabbi tartományban 25 orvos jelezte az ottani kamara felé, hogy fenyegető leveleket kapott.
„Ezekben a levelekben arról írnak, hogy az oltások veszélyesek és azzal vádolják bennük az orvosokat, hogy emberkísérletet hajtanak végre” - mondta a DW-nek Ulrike Schramm-Häder, a helyi kamara vezetője. Szerinte szinte minden esetben valamilyen őrült összeesküvés-elmélet rajzolódik ki az üzenetekből.
De nem csak a virtuális térben jelenik meg az agresszió. A türingiai orvosok egy szeptemberi konferenciáján több orvos elmondta, hogy a rendelőben szemtől-szemben is egyre többen kapják fel a vizet, ha például megkérdezik tőlük, be vannak-e oltva.

A kilenc éves Ezra Blount vasárnap halt bele a sérüléseibe a houstoni gyerekkórházban. A fiú egyike azoknak, akik Travis Scott november 5-i koncertjén sérültek meg. A kórházban mesterséges kómában tartották, ám végül nem tudták megmenteni az életét, így ő lett a tizedik áldozata a káoszba torkolló eseménynek.
Ahogy megírtuk, a rapper saját, Astroworld nevű fesztiválján pánik alakult ki a tömegben, az emberek összetaposták egymást. Az első hírek szerint nyolcan haltak meg a helyszínen és több százan megsérültek. Többen jelezték, hogy le kéne állítani a showt, ám sem a stáb, sem a rapper nem reagált ezekre a figyelmeztetésekre.
Treston Blount, a fiú apja azt mondta, a nyakában ült a gyerek, amikor a lökdösődés kezdődött. Elvesztette az eszméletét és amikor magához tért, nem találta a fiát. Már csak a kórházban került elő újra. Ezra Blount testén több rúgásnyom volt, összetaposták és megsérült a feje, a veséje és a mája is.
A család beperelte a koncertet szervező Live Nation nevű céget és egymillió dollárt követelnek. A további kilenc halálos áldozatok 14 és 27 év közöttiek. A houstoni rendőrség a térfigyelő kamerák képeinek és a különböző közösségi oldalakra felkerült videók segítségével folytatja a nyomozást az ügyben. Az NBC összeszedte az eseményeket percről percre:
Ezen a felvételen például látszik, hogy egy fiatal az előadótól pár méterre esett össze, onnan próbálják kivinni a körülötte állók, a koncertet mégsem állították le, ahogy akkor sem, amikor a színpad elé egy mentő érkezett.
Travis Scott egyelőre egy tweetben reagált, ahol azt írja, lesújtották a történtek és együttműködik a rendőrséggel.
(Guardian)
(Borítókép: Brandon Bell / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP)

„Beoltottak számára is lesz éjszakai kijárási tilalom. Ez része az intézkedéscsomagnak, amely most az asztalon van” - jelentette ki vasárnap este Wolfgang Mückstein osztrák egészségügyi miniszter az ORF ZiB 2 nevű műsorában. A szakemberek által pénteken előterjesztett intézkedéscsomag ezen felül javasolja az FFP2-es kategóriájú szájmaszkok viselését a zárt nyilvános terekben, illetve a PCR-tesztek elvégzését a beoltottak számára is.
Mint mondta, mindezt a kormány szerdáig meg fogja vitatni a tartományok vezetőivel. Hozzátette, hogy az egészségügyi dolgozókra vonatkozó oltási kötelezettség törvényi alapjait szintén előkészítik. A miniszter ugyanakkor nem támogatta a tanárokra vonatkozó oltási kötelezettséget.
Mückstein azt is elmondta, hogy jónak tartja a ma életbe lépő intézkedéseket, mert „az intenzív osztályokon drámai helyzet alakult ki”.
Alexander Schallenberg osztrák kancellár vasárnap jelentette be, hogy Ausztriában hétfőtől korlátozzák azokat az állampolgárokat, akik nincsenek teljesen beoltva a koronavírus ellen.
„Javítanunk kell a beoltottak arányán. Szégyenteljesen alacsony” - indokolta a lépést. A nem teljesen beoltottak mától az otthonaikat csak jó indokkal hagyhatják el, orvoshoz és bevásárolni elmehetnek, illetve a munkahelyük és az otthonuk között közlekedhetnek.

Ausztriában az utóbbi hetekben szinte minden nap újabb csúcsokat döntött az újonnan regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma. Szombaton 13 ezer új esetet diagnosztizáltak. Az MTI azt írja, eredetileg a kormány akkor készült zárlatot bevezetni, ha az intenzív osztályokon ápolt koronavírus-fertőzöttek száma meghaladja a 600-at. Ez a szám jelenleg 433, de a vírus olyan gyors ütemben terjed, hogy a hatóságok nem akartak tovább várni.
(MTI)

Mostanában alig lehet két lépést tenni anélkül, hogy az ember ne fusson bele egy teljesen indokoltnak mondott, tömeges fakivágásba, de az a lendület, amivel a régi tölgyfákat pusztították el Badacsonyörsnél, így is meghökkentő. Állítólag betegek voltak.

Helyiek hívták fel rá a figyelmünket, hogy a fantasztikus fekvésű Badacsonyörs (ami nem egy önálló település, Badacsonytomajhoz tartozik) egykori kempingje és strandja körül egész nap teherautók járnak, zajlik a tereprendezés. Ezen a területen óriási összefüggő nádas van, és eddig rengeteg fa nyújtott árnyékot a parton. Ez a rész magánkézben van, már a kilencvenes években privatizálták, majd kézről kézre járt, de fejlesztés a területen nem történt. 2020-ra a tulajdonosi viszonyok gyakorlatilag átláthatatlanok lettek, erről az Átlátszó írt részletesen: a cégháló Jászai Gellérthez, Mészáros Lőrinc üzlettársához köthető.

A szóban forgó terület már több mint egy évtizede problémás, ugyanis a környék egyetlen strandja az egykori kemping területén van, és miután az magánkézbe került, a helyiek gyakorlatilag nem jutottak le a Balatonhoz. Többszöri egyezkedés után végül úgy oldották meg a dolgot, hogy a Badacsonyörsi Érdekvédelmi Egyesület közbenjárásával az önkormányzat megegyezett a tulajdonosokkal, hogy az ügy végleges lezárultáig a lakosok ingyen használhatják a strandot. Ugyanakkor kötelezettséget vállaltak, hogy kialakítanak egy kisebb, fürdésre alkalmas részt a vízparton, ahol a helyiek képviseletét ellátó egyesület számára ingyenes bérleti jogot, haszonélvezeti vagy használati jogot ad.

Ez a dolog sokat azóta nem haladt, de tény, hogy a helyiek használhatták a strandot, bár többször volt próbálkozás, hogy lezárják előlük a területet. Tavaly tavasszal is ez történt, amikor kirakták a táblát, miszerint nem lehet belépni oda, az ugyanis már építési terület. Valódi munka akkor ott még nem folyt. Ekkor az egyesület az önkormányzat segítségét kérte és ügyvédi felszólítást küldtek a cégnek. Birtokvédelmi eljárást kezdeményeztek, de az is elakadt, míg be nem lépett a képbe Fenyvesi Zoltán fideszes országgyűlési képviselő, aki maga tárgyalt a kempinget tulajdonló cég képviselőjével. Ideiglenesen, de újra megoldódott a helyzet.

Idén ősszel azonban megindultak a munkák, ami nemcsak azért keltett riadalmat a helyiek körében, mert attól tartanak, megint el lesznek zárva a Balatontól, hanem mert észrevették, hogy fákat vágnak ki, és elkezdték feltölteni a területet. Az egyesület november elején arról tájékoztatta a lakosokat, hogy a földtöltési munkálatok tényleg megkezdődtek, és a következő hetekben 20 ezer köbméter földet dolgoznak el.
Ottjártunkkor éppen a kivágott fákat pakolták fel a teherautókra. Sokat, nagyon sokat. Állítólag minden kivágott fát - főleg tölgy- és nyírfát - bevizsgáltattak, és a szakértő úgy ítélte meg, mehetnek. Úgy tudjuk, a héten megjelent a helyszínen a Balaton-felvidéki Nemzeti Park ellenőre, aki le akarta állíttatni a munkálatokat, de miután a Veszprém Megyei Kormányhivatal munkatársával egyeztetett, elhagyta a helyszínt, a munka pedig ment tovább.

A helyi pletyka az, hogy óriási szállodakomplexumot terveznek, de ennek hivatalosan sehol sincs nyoma. Az építkezésen azt mondták, nem hotel, hanem új kemping épül sátorhelyekkel és mobilházakkal. Ugyanakkor sem a tulajdonos, sem az önkormányzat nem kommunikál világosan arról, hogy pontosan mi a beruházás célja.

A legutóbbi képviselő-testületen is szóba került a téma, de azon kívül, hogy emlegették a beruházót, a szerződést, a településrendezési terveket és a főépítészi állásfoglalást, a fejlesztésről gyakorlatilag nem derült ki semmi. A telket egyébként az önkormányzat megvásárolhatta volna - nem tette.
A telek szélén, a strand mellett van egy kis horgászkikötő, amihez eddig nem nyúltak. Érdekes ugyanakkor, hogy az ezen a helyrajzi számon található nádas a tulajdoni lap szerint éppen tavaly decemberben vesztette el Natura 2000 jellegét.

A Balatonnál egyértelmű jelek utalnak arra, hogy a környezetpusztító beruházásokat nem megszüntetni, inkább legalizálni szeretnék. Tihany főépítésze egészen nyíltan beszélt arról, hogy a fejlesztők munkáját támogatja, és szerinte a környezetvédők és az újságírók valójában a fejlődés útjában állnak. A helyi építési szabályzatokat az ún. magasabb rendű tervekhez igazítják, így aztán ha a felülvizsgálat a beruházók érdeke szerint érvényesül, akkor Tihanyban például nem lesz több gond azzal, hogy luxusnyaralókat építenek gyümölcsösre vagy szőlőre papíron mezőgazdasági épületnek álcázva.

Richard Sulík szlovák gazdasági miniszter szerint nem lenne jó, ha egy másik ország gazdasági tulajdonába vándorolna a Közép-szlovákiai Elektromos Közművállalat (SSE) részvénycsomagja és a magyar kormány utóbbi időszakban tett lépései sem tetszettek neki. Így nem fogja támogatni, hogy a Magyar Villamos Művek bevásárolja magát Szlovákia egyik legnagyobb energiaszolgáltatójába. Az üzlethez a kormány jóváhagyása is kell így Sulík döntése megakadályozza a magyar cég üzletét. Erről a Paraméter ír.
A múlt héten a DenníkN írta meg, hogy az MVM is érdeklődik az energiacég részvényei iránt. Sőt, a szlovák lap információi szerint a magyar állami vállalat annyira szerette volna az üzletet, hogy 300 millió euróval többet is ajánlott a másik két pályázónál az SSE pakettért. Az eladó a cseh EPH cégcsoport és az MVM nélkül most már csak a német E.On és egy másik cseh cég, a ČEZ van versenyben.
Sulík ezzel visszautalt arra az októberi diplomáciai adok-kapokra, amikor kisebb belpolitikai válságot okozott Szlovákiában a magyar kormány földvásárlási szándéka. Végül a magyar fél visszalépett ettől, erről itt írtunk.

Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót, ahol a hírtv riportere is kérdezte. Zöldhegyi Katalin arra volt kíváncsi, hogy eltörölné-e a rezsicsökkentést. A Fidesz ugyanis az elmúlt időben újra elővette a 14-es választás szent grálját és Márki-Zayról azt mondják, vele suttba vághatnánk az olcsó energiadíjakat.
Márki-Zay előbb cáfolta, hogy bármikor olyat mondott volna, hogy eltörölné a rezsicsökkentést, ugyanakkor hosszan bírálta, hogy miért tartja elfogadhatatlannak azt, ahogy a kormánypártok csökkenteni próbálták a lakossági díjakat.
„Én magam, aki 400 négyzetmétert fűtök a házamban, mert nagy családom van és megtehettem, én rengeteget profitáltam a rezsicsökkentésből. Tehát én szeretem a rezsicsökkentést” - mondta, majd hozzátette, hogy a mélyszegénységben élő „főként roma származású” hódmezővásárhelyiek szerinte nem tudtak részesülni az előnyökből. A vonatkozó kérdés-válasz 12:20-nál kezdődik az alábbi videóban.
Márki-Zay Újhelyi István szocialista EP képviselő meghívására ment Brüsszelbe, ahol a nagyobb parlamenti frakciók vezetőivel és más európai politikusokkal tárgyal. Már kedd este megérkezett a belga fővárosba, akkor egy kötetlen sörözésen vett részt, amin a 444 stábja is ott volt.

A magyar állampolgársággal is rendelkező orosz Rahimkulov család is érdekelt a Láng Gépgyár egykori telephelyén, Angyalföldön. Ez a régi gyárépület és a hozzá tartozó telek lett a kormány által kijelölt első rozsdaövezeti akcióterület.
Két éve döntötte el a kormány, hogy hasznosítani próbálja a rozsdaövezetket országszerte. Az akkori indoklás szerint a városokban a használaton kívüli vagy alulhasznosított, lerobbant ipari zónák jelentik az egyik legnagyobb fejlesztési lehetőséget. Ezeken az értékes területeteken a beruházók gyorsan megtérülő irodaépületek és lakóparkok, esetleg kereskedelmi-szolgáltatási negyedek felhúzásában érdekeltek, fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontból viszont a meglévő épületek minél nagyobb arányú hasznosítása, a visszaparkosítás, a zöldövezetek korlátozott beépítése számít prioritásnak. Idén májusban aztán Rozsdaövezeti Bizottságot is alapítottak, most pedig kijelölték az első "rozsdaövezeti akcióterületet" is.
A Népszava cikke szerint ez a XIII. kerületi ingatlan két részből lett egyesítve tavaly. Így jött létre egy 8 hektár 2649 négyzetméteres egybefüggő fejlesztési terület a Váci út, a Turbina utca és a Rákospatak között. Az ingatlan egy része – a Váci út felőli nyerstégla homlokzatú, Alpár Ignác tervezte, 1890-91-ben megépült műhelyekből és irodaépületből álló együttes – műemléki védettséget élvez, írják.
A döntés a kerület ellenzéki vezetésű önkormányzatát váratlanul érte. Épp az egykori Láng Gépgyár területe mellett építkezett volna nemrég az Idom Házépítő Kft. Ők egy társasházat építettek volna, ám épp a környék túlépítése miatt terveiket az önkormányzat elutasította.
A kormány ezután egyszerűen kiemelt beruházássá nyilvánította a projektet. Elvileg így épülhetne a társasház, ám a döntés miatt a XIII. kerület vezetése az Alkotmánybírósághoz fordult.Ez a beruházás és a rozsdaövezeti akcióterület ügye összefügg. Az Idom Házépítő Kft. ugyanis részben a Vlagyimir Putyin elnökhöz közel állónak tartott orosz üzletember, Megdet Rahimkulov fia, Ruszlan Rahimkulov tulajdona. A Rahimkulov családról itt írtunk.
Ugyanennek az orosz üzletembernek egy másik cége, a Southblaze idén februárban 7 millió euró (2,5 milliárd forint) jelzálogot jegyeztetett be a most rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánított ipartelepre. Ugyanígy egy másik, svájci tualjdonban lévő cég, a Pacont Kft. is jelzáloggal rendelkezhet itt. További részletek a Népszaván.
(Borítókép: Állománygyűlés a Láng Gépgyárban valamikor rég - FORTEPAN)

„Kósa Lajostól megtudhattuk, hogy a magyar állam rendelkezik azzal a Pegasus-kémszoftverrel, amellyel többek között újságírókat is megfigyeltek. Azonban a Honvédelmi és rendészeti bizottság fideszes elnökének beismerése után egymásnak ellentmondó információk jelentek meg arról, hogy melyik szervezet szerezte be a megfigyelőprogramot” - áll az MSZP MTI-nek elküldött közleményében.
Kósa Lajos a honvédelmi és rendészeti bizottság elnökeként csütörtökön ismerte be elsőként, hogy egy állami szerv szerezte be a Pegasus nevű, mobiltelefonra telepíthető izraeli kémfegyvert.
Ezt kormányzati szereplők a botrány nyári kirobbanása óta tagadták. Kósa azt mondta, a Belügyminisztérium volt a beszerző, a különböző parlamenti bizottságok ellenzéki tagjai azonban kételkednek ebben. A mai MSZP-s közlemény szerint ezért Mesterházy Attila, a külügy bizottság alelnökeként kezdeményezi, hogy a testület hallgassa meg zárt ülés keretében az Információs Hivatal főigazgatóját, azzal kapcsolatban, hogy milyen szerepet játszott a szervezet vagy annak korábbi vezetője Czukor József a Pegasus-kémszoftver beszerzésében. Czukor volt az aki épp akkor tárgyalt Izraelben, amikor a kémfegyver Magyarországra kerülhetett.
(Borítókép: GERGELY BESENYEI / AFP)

Harminc fehérorosz állampolgárra, köztük a külügyminiszterre és az állami légitársaságra, a Belaviára is további szankciókat vetne ki az Európai Unió már a jövő héten. Ezt három diplomata is megerősítette a Reuters hírügynökségnek.
Ezekkel az intézkedésekkel most azért próbálhatnak nyomást gyakorolni Alekszandr Lukasenka fehérorosz diktátorra, mert az EU és a NATO szerint is fegyverként használja a bevándorlókat. Különböző közel-keleti országokból utaztattak embereket Minszkbe, majd onnan most éppen a lengyel határ közelébe, ahol épp ma meg is próbálták áttörni a határkerítést.

Utoljára júliusban döntöttek a Lukasenkához köthető gazdasági szereplők és állami vállalatok szankcionálásáról. Ezekről és arról, hogy miért került nehéz helyzetbe az EU azzal, hogy fel kell lépnie a fehérorosz diktátorral szemben, ebben a cikkben írt Bede Márton.
(Borítókép: Sergei GAPON / AFP)

Az újpesti rendőrök elfogtak egy házaspárt, amely társkeresőn tizenötmillió forintot csalt ki több férfitől - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság szerdán.
Mindjárt a lényeg, az azonban fontos mellékszál, hogy ezzel a grafikával illusztrálta a BRFK a police.hu-n megjelent beszámolót:
És akkor a részletek: A megalapozott gyanú szerint a 39 éves nő június elején egy társkereső oldalon megismerkedett egy férfival, majd különböző kitalált történetekkel pénz kért tőle. A férfi több alkalommal is küldött pénzt, összesen mintegy 850 ezer forintot.
Az asszony álnéven további hat férfitől is ezzel a módszerrel csalt ki pénzt. A nő, miután a társkeresőn megismerkedett áldozataival, munkahelye megszűnésére, fodrász vizsgára, utazási költségre, szervizköltségre, bírságokra hivatkozva kért pénzt tőlük.A nő a férje bankszámlaszámait adta meg, amelyre hét sértettől összesen tizenötmillió forint érkezett.
Az újpesti nyomozók a házaspár otthonában kétmillió forint értékben foglaltak le autót, elektronikai cikkeket, zálogjegyeket, valamint ékszereket, amelyeket a gyanú szerint a bűncselekményből szerzett vagyonból finanszíroztak. A rendőrök a fürdőkád beépített szerelőnyílása mögött találták meg az elrejtett, feltehetően a bűncselekmények elkövetésénél használt mobiltelefonokat. Őrizetbe vették őket és hétrendbeli csalás bűntett miatt gyanúsítottként hallgatták ki.
A nő ellen ugyanilyen csalások miatt országosan több rendőrkapitányság is nyomozást folytat - írták.

„Ez egy különleges nap az életemben. Asser és én összekötöttük az életünket” - jelentette be a Twitter Malala Juszafzai, a Nobel-békedíjas aktivista.
Az oktatási jogokért küzdő pakisztáni lány 15 éves volt akkor, amikor fegyveresek 2012-ben fejbe lőtték egy iskolabusz fedélzetén, de csodával hatáson módon túlélte a támadást. Két másik osztálytársa is megsérült akkor.

143 ezer tojót kellett leölni Japánban, miután erősen fertőző madárinfluenza jelenlétét mutatták ki egy, az ország észak-keleti részén található farmon. Idén ez az első szárnyasjárvány a távol-keleti országban.
„Jelenleg semmi nem utal arra, hogy emberre is átterjedhetne ez a fertőzés. Sem a tojások, sem a csirkehús fogyasztása nem okozhat betegséget” - állítja a mezőgazdasági minisztérium közleménye, amelyet a Reuters idéz.
Kínában az elmúlt évben viszont 21 esetben kimutatták emberekben is a madárinfluenza H5N6 változatát, melyben hatan meg is haltak. Az elmúlt időszakban világszerte, így Európában is megjelent a madárinfluenza. Eddig 650 ezer állatot kellett leölni 2021-ben.
Japánban tavaly volt a legpusztítóbb járvány. Akkor összesen 3 millió csirkét öltek le miatta.

Nem döntött csúcsot, de szépen szerepelt az árversenyben a Fidesz őszi frakcióülése, amit Esztergomban tartottak szeptember közepén. Az Mfor megnézte a parlament honlapján, hogy mennyit költött a kormánypárt a képviselők találkozójára.
Eszerint egy szolgáltatási szerződés keretében 25 334 298 forintot fizettek a Solva Property Kft.-nek, és ugyanilyen típusú szerződéssel még 6 066 408 forintot a Solva Hotel Kft.-nek, vagyis az őszi kimozdulás összesen több mint 31 millió 400 ezer forintba került.
Ezeket a cégeket a Gran Private Equity Zrt. által kezelt magántőkealap érdekeltségei, ami a MOL-vezér, Hernádi Zsolt többségi tulajdona. Így a Horvátországban két év börtönre ítélt cégvezető örülhetett a pénznek végső soron.
Az Mfor azt is kigyűjtötte, hogy hogyan alakultak az ilyen kihelyezett frakcióülésekre elköltött pénzek. Eszerint az esztergomi csak a második helyre fért fel a nyári, debreceni kirándulás után. Akkor a Debreceni Sportcentrum Közhasznú Nonprofit Kft.-nek 56 millió forintot fizettek. Korábban pedig így alakult az ár:
Más országokban robbant már ki botrány hasonló költések miatt. Egy Magyarország nevű helyen például 2003-ban a kormány egy söjtöri kúrián ebédelt 734 ezer forintért. Az infláció mértékével számolva ma az a luxus nagyjából 1,4 millió forintba került.

A Lukasenka-rezsim által a napokban nagyobb csoportokban a fehérorosz-lengyel határra utaztatott bevándorlók két nagyobb csoportja is átszakította a határkerítést, és átjutott Lengyelország területére - közöte szerdánra virradóra a PAP lengyel hírügynökség.
A Bialystok-i helyi rádió alapján azt írták, hogy több tucatnyian jutottak át, egyes határsértőket visszafordították Fehéroroszországba, másoknak pedig sikerült kereket oldaniuk.
A Fehéroroszországgal szomszédos uniós tagállamok, Litvánia, Lengyelország és Lettország határaihoz hónapok óta érkeznek illegális bevándorlók, legtöbbjük Irakból. Az Európai Unió azzal vádolja Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt, hogy az ő rendszere szervezi a migránsok szállítását a határra, megtorlásul a Fehéroroszország ellen elrendelt nyugati büntetőintézkedésekért.
A lengyel hatóságok szerint jelenleg több ezer ember tartózkodik a határ fehérorosz oldalán, és ők újra próbálkoznak majd a sikertelen hétfői tömeges határátkelési kísérlet után. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő kedden arra figyelmeztetett, hogy a lengyel-fehérorosz határon uralkodó helyzet az egész Európai Unió stabilitását veszélyezteti és az orosz elnököt vádolta meg azzal, hogy valójában ő diktálja a lépéseket a fehérorosz diktátornak.
Hogy mi történik a napokban a fehérorosz-lengyel határon, azt Gazda Albert ebben a cikkben foglalta össze.
(MTI)