Kaufmann Balázs

A kormányfő aláírta azt a rendeletet, miszerint a Gazdaság-újraindítási Alapot 60 810 591 877 forinttal túlteljesítheti a költségvetés. A rendelet összhangban van a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályokkal - írja az Mfor a Magyar Közlönyben megjelent dokumentum alapján.

A 2023-as költségvetés most alakul. Kedden azt írtuk a cikkünkben, ahol a tervezet részleteit ismertettük, hogy minden idők legnagyobb áfabevételeiből, különadókból és bizonytalan uniós pénzekből fedezné kiadásait az Orbán-kormány.

Ma szavazza meg a parlament a háborús veszélyhelyzet elrendelését, így a továbbiakban a kormány a rendeleteivel akár a törvényektől is eltérhet, arra is lehetősége van, hogy a mindenkit megillető alapjogokat az általában elfogadhatónál erőteljesebben korlátozza vagy egyenesen felfüggessze.

A hivatalos indoklás szerint arról van szó, hogy a kormánynak „minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülő emberek segítésére, támogatására, elhelyezésére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése, a következmények enyhítése érdekében, valamint annak biztosítása végett, hogy Magyarország mielőbb maga mögött hagyja a háború káros következményeit”.

A valóságban pedig arról van szó, hogy a több mint két évig tartó veszélyhelyzet megszüntetése után alig két héttel újra, immár más indokkal, teljhatalmat kap a kormány.

Ehhez a 10. alkotmánymódosítás kellett, amelyet a parlament gyorsan elfogadott, Novák Katalin köztársasági elnök pedig nem sokkal később alá is írta. Ahogy arra a TASZ is emlékeztetett, 2020-ban Gulyás Gergely még azt ígérte, „hiába vádol minket a baloldal azzal, hogy a különleges jogrend örökké fog tartani, korábban ér véget, mint a legtöbb európai országban”.

A jogvédő szervezet szerint azonban a kormány az újabb különleges jogrenddel és az újabb alaptörvény-módosítással ismét a saját igényeihez igazítja a játékszabályokat. A rendeleti kormányzás pedig még tovább csökkenti a parlament jelentőségét.

A parlament emellett dönt majd Szabó Tímea, Tordai Bence és Akopjan Nikogosz örmény nemzetiségi szószóló mentelmi ügyében. A két képviselő mentelmi jogának felfüggesztését rágalmazás vétsége, a nemzetiségi képviselő mentelmi jogának felfüggesztését pedig választás rendje elleni bűntett miatt kérte az illetékes bíróság.

„Tudnunk kell, hol a helyünk, nem várhatjuk el, hogy Anglia legyőzése után feltétlenül nyerjünk a regnáló Európa-bajnok ellen is. Nem szabad túl nagy nyomást helyezni a csapatra, és ez igaz a következő, németek elleni összecsapásra is” - mondta az MTI-nek Marco Rossi a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya.

„Furcsa leírni, de a pillanatnyi forma alapján nem tűnt esélytelennek a magyar válogatott Olaszországban a Nemzetek Ligája 2. fordulójában.” Ezt pedig Haszán Zoltán kollégánk írta tegnap, amikor a csapat 2-1-es vereséget szenvedett.

Rossi is hasonló véleményen van. Mint mondta: „Nagyon szerettem volna saját hazámban jól szerepelni. Úgy érzem, ez sikerült is, ezért köszönet jár a játékosoknak, még ha nem is mindenki játszotta élete meccsét”.

A magyarok szépítését illetően kifejtette, hogy nem az öngól miatt volt mérges, hanem a középpályán elvesztett labda miatt, mert az elkerülhető lett volna. Úgy vélte, az kicsit megfogta a játékosait, mert némi félelem volt bennük, nehogy egyenlítsen a rivális.

A magyar együttes egy-egy győzelemmel és vereséggel a négypontos olaszok mögött második helyen áll a csoportjában, a szombati harmadik fordulóban pedig az eddig nyeretlen és veretlen németeket fogadja a Puskás Arénában.

„Amikor megtettem a feljelentést, másnap »megszállta« a megyei rendőr-főkapitányság a Városházát. Itt voltak egész délután, este nyolcig. Érzetre olyan volt, mint amikor az E.T.-ben megszállták a főszereplő kisfiú házát” - mondta a hvg.hu-nak Csőzik László, Érd polgármestere.

Az érdi polgármesteri irodában március végén találtak kamerát és mikrofont az egyik lámpában. Csőzik akkor azt mondta, semmit nem tudnak arról, ki és mikor végezhetett megfigyelést a városvezetés ellen.

„Én az a fajta ember vagyok, igyekszem úgy élni az életemet, hogy akár rejtett kamera is veheti, de azért rendkívül dermesztő és nyomasztó érzés” - mondta akkor a 444-nek.

Most sem derült még ki, hogy kik lehetnek a kukkolók. A hvg.hu kérdésére azt mondta Csőzik, hogy a hatóságok vizsgálata tüzetes volt.

„Jött két technikai csapat is, az egyikben valószínűleg nemzetbiztonságiak lehettek. Nem tudjuk mi sem pontosan, mert mindenkivel mi sem találkozhattunk, sőt, két óra hosszára minket is »kizavartak« a második emeletről.”

Azóta sem kaptak különösebb tájékoztatást az ügyről, csupán annyit, hogy az ügyben maga a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat rendelt ki igazságügyi informatikai szakértőt a vizsgálat elvégzésére.

„Azóta nem jelentkeztek. Az, hogy ennyi energiát fektettek a dologba, azt jelzi, hogy komolyan vették és nem kételkedtek azt illetően, hogy ez egy működőképes és feltehetően működő – a kérdés, hogy mely időszakban működő – berendezés volt. A szakértő nyilvánvalóan azt nézi meg, hogy mikor működött, hogyan, milyen módon továbbította a jeleket és hova” – tette hozzá a polgármester.

Azt sem zárja ki, hogy a megfigyelőeszköz még a 2019 előtt hivatalban lévő fideszes városvezetés vélt belharcai során került az irodába.

A hvg.hu kérdésére a csaknem 900 millió forintos korrupciós ügy kapcsán a Központi Nyomozó Főügyészség azt közölte, hogy a jelenlegi állapot szerint „16 gyanúsított van, akik közül 2 személy – köztük a végrehajtói kar elnöke – van letartóztatásban 2022. augusztus 8-ig, a többi gyanúsított szabadlábon védekezik”. Az nem derül ki, hogy ki az újabb gyanúsított.

Legutóbb április végén kerültek képbe újabb szereplők az ügyben, miután kihallgattak két embert szintén gyanúsítottként. Továbbra is ketten vannak letartóztatva, közülük az egyik maga Schadl György, aki még most is elnöke a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak. Völner Pál továbbra is szabadlábon védekezik. Papp Gábor, az ügyvédje a hvg.hu-nak azt mondta, legutóbb márciusban tett 15 oldalas, írásbeli vallomást, védekezést, azóta az ügyben őt érintően érdemi változás tudomása szerint nem történt.

A Schadl és Völner bukását hozó ügy nyomozati iratait a 444-ből ismerheti a nyilvánosság. Ezek voltak a fontosabb cikkeink a témában:

• A Völner-ügy kulcsfigurája egyetemi vizsgákat intézett Rogán kabinetfőnökének
• Egy hármas meg valami viszonylag normális pia: Völner és Schadl titkos bizniszei
• A bírót rúgják ki, mert ez vérlázító!
• Az egyik végrehajtó mindent bevallott, a másik sírva tagadta a bűnösségét
• Államtitkárt fizetett le, sok 100 milliós hálózatot működtetett, mégis azon borult ki legjobban, amikor levetették a kék villogót az autójáról
• A korábbi helyettes államtitkár „nem emlékszik”, hogy egy protekciós vizsgázóról egyeztetett Schadl Györggyel
• A gazda, a zsaroló miniszter és a szexuális bűnöző – a Schadl–Völner-dosszié legnehezebb kérdései
  
• Kislexikon a Völner-iratokhoz: miniszterek, bírók, végrehajtók és a többiek

A palesztin területek izraeli megszállása és a palesztin lakossággal szembeni hátrányos megkülönböztetés „az alapvető oka” az ismétlődő feszültségeknek és az instabilitásnak - fogalmazott kedden nyilvánosságra hozott jelentésében az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által megbízott tényfeltáró bizottság.

„A konfliktus alapvető okaival kapcsolatos következtetések és ajánlások többségében Izraelt teszik felelőssé, ami elemzésünk szerint a konfliktus aszimmetrikus jellegére és arra a tényre utal, hogy egy állam megszállva tart egy másikat" - írta a bizottság elnöke, a dél-afrikai Navanethem Pillay, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa.

„A területek izraeli megszállásának megszüntetése, amely teljes mértékben megfelel az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak, továbbra is kulcsfontosságú az állandó erőszak felszámolásához” - áll a bizottság jelentésében.

Izrael még februárban közölte, hogy nem működik együtt a bizottsággal. A zsidó állam azzal vádolja bizottság elnökét, hogy „Izrael-ellenes aktivista”, és a bizottság célja „Izrael démonizálása”. Az izraeli külügyminisztérium közleménye szerint a bizottsági jelentés „hiányos és elfogult, korábbi elfogult jelentések egész során alapszik, és az Izrael Állam iránti gyűlölete miatt elfogadhatatlan”.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa tavaly bízta meg a nemzetközi bizottságot a 2021. április 13. óta a palesztin területeken és Izraelben az emberi jogok terén elkövetett jogsértések kivizsgálásával. A jelentés ellen mintegy húsz izraeli diák és tartalékos tüntetett az ENSZ genfi székháza előtt.

A Costco, a Target és a Kroger után a Walmart sem árulja tovább a Chaokoh márkájú kókusztejet. Ez az ital thaiföldi beszállítótól érkezett Amerikába, akit azzal vádolnak, hogy majmokat használt a kókuszaratáshoz.

A PETA 2019 óta folyamatosan jelezte az áruházláncnak, hogy vegye le a polcokról ezt a terméket, mert vizsgálatuk szerint ahhoz a kókuszt láncra vert majmokkal szedették le. Az állatvédők akciójuk során több mint 86 ezer emailt küldtek az elmúlt három évben a Walmart vezetésének.

Hogy hogyan zajlanak ezek a majom-kényszermunkák, arról a PETA egy videót is készített korábban:

(Axios)

Hilarion metropolitát nevezték ki a budapesti és magyarországi orosz ortodox egyházmegye kormányzójának - írja az MTI. Eddig Márk metropolita volt az egyházmegye feje, őt most egy magas rangú moszkvai kolléga váltja.

Az 56. évében járó Hilarion Kirill pátriárka megválasztás óta, 13 éven át irányította az orosz ortodox egyház külügyeit. Moszkvai tanulmányait követően Oxfordban doktorált filozófiából és teológiából. Litvániában szolgált különböző egyházi minőségben, majd 1995-től 2001-ig a moszkvai patriarkátus keresztényközi ügyekért felelős titkáraként szolgált és több egyetemen tanított, köztük az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában.

Hogy Márk metropolitának mi lesz a sorsa, arra nem tér ki az MTI-ben kiadott közlemény. Kirill pátriárka mindenesetre akkor nevezi ki Budapestre az egyik legmagasabb rangú beosztottját, amikor Orbán Viktor megmentette az ő nyugati vagyonát. Egyébként az orosz ortodox egyház magyar egyházmegyéje már máskor is sokat köszönhetett a magyar kormánynak. 2017-ben 2,4 milliárd forintot kaptak templomfelújításra és új templom építésére. Ezt a 2,4 milliárdot forintot honnan máshonnan, mint az Európai Uniós befizetések költségvetési soráról csoportosították át.

„A pünkösdi hétvége folyamán sajnos ellopták a Füvészkert gyűjteményéből az egyetlen Anthurium wendlingerit. Ez a ritka növény több évtizede a kontyvirágfélék gyűjteményének része volt, levelei már több, mint 1 méter hosszúak voltak. Jelenlegi piaci ára miatt pótolhatatlan veszteség a Kert számára” – írja facebook oldalán az ELTE Füvészkert.

Az Anthurium wendlingeri valóban egy különleges kontyvirágféle. Nagyon nehéz eladó darabot találni, nekem nem is sikerült. Ezen az oldalon egy kis tő ára utoljára 750 euró volt.

David Malpass, a Világbank elnöke szerint a háború, a koronavírus miatti újabb kínai zárlatok és az ellátási láncok ezekből adódó zavarai miatt a gyenge növekedés és a magas infláció időszaka következik, olyan, amilyet utoljára az 1970-es években tapasztalhatott a világgazdaság.

„A stagfláció veszélye jelentős” - írta a jelentés előszavában Malpass, aki szerint a tartós és nagyon kedvezőtlen hatású infláció valószínűleg az egész évtizedet jellemzi majd. Mindezt részletezi is:

• A beruházások világszerte tapasztalt visszafogása tartósan magas inflációt hoz.
• 2021 és 2024 között a globális növekedés üteme a prognózis szerint 2,7 százalékponttal lassul, ez több mint kétszerese az 1976 és 1979 között tapasztalt visszaesésnek.
• A globális növekedés 2,9 százalékra lassul 2022-ben az előző évi 5,7 százalékról, és e szint körül fog mozogni 2023-ban és 2024-ben is.
• A globális infláció kissé csökken ugyan a következő évben, de továbbra is a legtöbb országban a célszámok felett alakul.
• A fejlett gazdaságokban a Világbank prognózisa szerint 2,6 százalékos lesz a növekedés 2022-ben, és 2,2 százalék 2023-ban, a 2021-ben elért 5,1 százalék után. A fejlődő és a feltörekvő gazdaságokban az idén 3,4 százalékos bővülést várnak a 2021-es 6,6 százalék után. (Megjegyzik, hogy ez jelentősen elmarad a 2011-2019 közötti éves átlagos 4,8 százaléktól.)
• Az európai és közép-ázsiai régió gazdasága - amely nem foglalja magában Nyugat-Európát - a várakozások szerint 2,9 százalékkal visszaesik (2021-ben 6,5 százalékkal nőtt), itt 2023-ra 1,5 százalékos növekedést várnak.
• Latin-Amerikában és a karib térségben az idén 2,5 százalék, jövőre 1,9 százalék növekedést várnak.
• Az emelkedő olajárakból profitálhat a Közel-Kelet és Észak-Afrika, ahol a növekedés az idén elérheti az 5,3 százalékot, jövőre pedig 3,6 százalékra lassul a világbanki jelentés szerint.
• Dél-Ázsiában 2022-ben 6,8, 2023-ban 5,8 százalékos növekedésre számítanak.
• A szubszaharai Afrika növekedése várhatóan 3,7 százalékra csökken 2022-ben a 2021-es 4,2 százalékról - közölte a Világbank.

A Spektr-RG egy fejlett röntgenobszervatórium, amelyet galaxishalmazok, valamint szupermasszív fekete lyukak észlelésére és feltérképezésére terveztek még a Szovjetunióban. Ám ahogy sok más nagy űrprojektet, ezt is félretették az ország összeomlása után. A Roszkozmosz végül felkarolta az ötletet, és a német ürügynükséggel, a DLR-rel közösen felélesztette az ötletet. A terv szerint Oroszország építette meg és indította útjára a Spektr-RG űrszondát, míg a németországi székhelyű Max Planck Földönkívüli Fizikai Intézet tervezte és építette meg a fedélzeten lévő, eROSITA névre keresztelt elsődleges műszert. Minden így is lett, 2019-ben el is indult a hétéves, sikeresnek tűnő küldetés.

Aztán Oroszország február végén megtámadta Ukrajnát és az agresszióra adott nyugati válaszlépés részeként Németország a Spektr-RG teleszkóppal kapcsolatos együttműködését. Gyakorlatilag kikapcsolták az űrtávcsövet.

Most azonban a Roszkozmosz vezetője, Dmitrij Rogozin szerint itt az ideje, hogy az eROSITA-t újra bekapcsolják.

„Utasítást adtam, hogy állítsuk helyre a Spektr-RG-ben a német távcsövet úgy, hogy az együtt tudjon működni az orosz rendszerrel. Annak ellenére, hogy Németország követeli a Spektr-RG két távcsövének egyikének leállítását, az orosz szakemberek ragaszkodnak a munka folytatásához.

A németeknek nincs erkölcsi joguk arra, hogy leállítsák ezt az emberiség számára végzett kutatást csak azért, mert a fasisztabarát nézeteik közel állnak ellenségeinkhez” – mondta Rogozin egy orosz tévéműsorban.

A német szakemberek szerint a tudományos műszer újraindítása az együttműködésük nélkül kárt okozhat a teleszkópban.

(Ars)

Kedden délután egy órakor egy 58 éves férfi tüzet nyitott Schwalmstadt egyik Aldi áruházában. A szemtanúk egybehangzó nyilatkozatai alapján egy nőre célzott, majd valószínűleg öngyilkos lett - írja a rendőrségi közlemény.

A hatóság tájékoztatása szerint az 53 éves nő és a tettes az áldozatai a lövöldözésnek, más nem. Schwalmstadt egy vidéki, közepes méretű város, alig 20 000 lakossal, nagyjából 90 percnyi autóútra Frankfurttól északra.

Ha Ön is úgy érzi, hogy segítségre van szüksége, akkor hívja 116-123 és 0680810600 lelkisegély számot.

Gyurcsány Ferenc után egy másik DK-s, Varju László is törvénytelennek nevezte a kormányt a parlamenti felszólalásában. Ahogy korábban a pártelnöktől, úgy most is elvette a szót a képviselőtől Kövér László házelnök.

Varju egyébként az elmúlt napokban bejelentett különböző megszorítócsomagokat bírálta a felszólalásban.

Orbán Viktor mégis válaszolt Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnöknek. Ebben a válaszban Orbán azt írja, meglepte Bettel korábbi kritikája. „Tudhatod, hogy Magyarország mindig minden megállapodást betart” - fogalmazott.

Luxemburg kormányfője pénteken Dublinban, az ALDE pártcsalád kongresszusán a folyosón nyilatkozott az Euronewsnak. Élesen bírálta azt, hogy Magyarország nyomására Kirill orosz pátriárka lekerült az európai uniós szankciós listáról.

„Megegyeztünk, a megegyezés márpedig megegyezés. Tudni lehetett, hogy Kirill rajta van a listán” - fogalmazott Bettel és azt is elmondta, hogy küldött egy sms-t Orbánnak emiatt, de a magyar kollégája válaszra sem méltatta.

Most mégis megérkezett a válasz, amelyben Orbán Viktor azt állítja, hogy épp az ellenkezője igaz annak, amit Xavier Bettel állít. „A valóság az, hogy az Európai Tanácsban minden miniszterelnök tudhatta, hogy Kirill orosz pátriárka nincs rajta a szankciós listán, hiszen a magyar delegáció egy hónapon keresztül ezt az intézkedést ellenezte a EU-nagyköveti fórum ülésein” - idézi a miniszterelnököt az MTI-n közzétett nyilatkozat. „Ezt a magyar álláspontot egyetlen résztvevő állam- vagy kormányfő sem kifogásolta az Európai Tanács legutóbbi ülésén” - folytatja. A válaszlevél szerint Magyarország alkotmánya védi a vallásszabadságot, ezért egyházi vezetők szankciós listára helyezését, a hívektől való elszigetelését Magyarország soha nem fogja támogatni.

„Óriási eredményt értünk el: megőriztük az egységünket. Kérlek, ne relativizáld, inkább ünnepeld ezt a sikert!” - üzeni Bettelnek Orbán.

Novák Katalin tegnap, az egyetlen működő ukrán tévécsatorna adománygyűjtő műsorában Magyarország támogatásáról biztosította az ukránokat az oroszok ellen vívott honvédő háborújukban. A segítség nem is váratott magára.

Miseborszállítmánnyal támogatja Magyarország az ukrajnai hívő közösségeket - írja az MTI.A muníciót a lengyelek segítenek eljuttatni a háború sújtotta országba. A szállítmányt Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára indította útnak hétfőn Budapestről Ukrajnába, ahol már több mint háromezer civil halt meg a fegyveres konfliktus miatt.

Soltész Miklós kiemelte: az ukrajnai háborúnak súlyos gazdasági következményei vannak, és az élelmiszer-, ruha- és gyógyszerszállítmányok mellett

legalább ennyire fontos a hitélet gyakorlásához nélkülözhetetlen eszközökkel, így például miseborral támogatni az ukrajnai katolikus közösségeket.A közel ötszáz liter, liturgikus célra használható, jó minőségű bort a Magyar Katolikus Karitász gyűjtötte össze, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szállítja Lengyelországba, ahonnan a lengyel karitász juttatja el Ukrajnába, ahol embereket ölnek fegyverekkel.

„Lengyel barátainkkal vitában állunk” ugyan, mert „mi továbbra sem vagyunk hajlandók” sem fegyvert, sem katonát küldeni Ukrajnába, de „minden együttműködésre készek vagyunk”, amellyel akár a Magyarországra menekült családoknak, akár a Kárpátalján vagy Belső-Ukrajnában maradt embereknek segítünk - mondta az államtitkár, amikor misebort küldött abba az országba, ahol tömegmészárlásokat hajtanak végre fegyveres katonák.

Az idei év legtöbb felkiáltójelét tartalmazó közleményével jelentkezett a Magyar Szocialista Párt:

„Vérlázító, hogy Orbán Viktor a saját milliárdos embereit nem adóztatja meg! Az MSZP szerint fizessenek különadót azok a fideszes milliárdosok is, akik az elmúlt 12 évben az ország és az unió pénzéből gazdagodtak!

Adózzon Mészáros Lőrinc, aki egy év alatt 60 milliárd forintos extraprofittal növelte a vagyonát! Adózzanak a kaszinók! Adózzon minden fideszes oligarcha!”

Minderre a következőkre költenének:

• Kiszélesítenék a hatósági áras termékek körét,
• kompenzálnák a kiskereskedők emiatt bekövetkező veszteségeit,
• havonta legalább 20 ezer forintos élelmiszerkupont adnának a rászoruló családoknak az alapélelmiszerek vásárlásához,
• kiegészítenék a rezsicsökkentést az épületek energetikai korszerűsítésének támogatásával,
• adómentessé tennék a minimálbért,
  
• és megnövelnék az álláskeresési járadék összegét és időtartamát.

„Négy év után, amit Weelingtonban töltöttem, itt az ideje, hogy őszinte legyek veletek. Ez a legszarabb szökőkút, amit valaha láttam” - foglalta össze a gondolatait Toby Fisher, korábbi brit színész.

Azt nem sokan tudják még Nagy-Britanniában sem, hogy ki az a Toby Fisher (a legismertebb szerepe talán a Xena című fanatasy-sorozat valamelyik részében volt), ám azt sokan tudják, hogy ki a felesége. A hölgyet Laura Clarke-nak hívják és ő a korona főmegbízottja Új-Zélandon. A főmegbízott olyasmi, mintha az Egyesült Királyság nagykövete lenne, csak hát egy államszövetségben van a két ország, így a királynő nem tud nagykövetet küldeni magához. Azt pedig talán nem kell magyarázni, hogy a legmagasabb rangú brit diplomatának miért kellemetlen, ha a férje leszarozza korábbi gyarmatuk egyik nevezetességét. Laura Clarke igyekezett is magyarázkodni.

„Mint Új-Zéland brit főbiztosa, szeretném tisztázni, hogy a férjem véleménye ... semmiképpen sem képviseli az én nézeteimet, vagy a brit kormány álláspontját” - írta a Twitteren.

Ettől még sokan eljutottak a szökőkúton való élcelődéstől odáig, hogy mind Új-Zélandnak, mind Ausztráliának itt lenne az ideje megszakítani a kapcsolatot a brit koronával és végre köztársasággá válnia.

A vödrös szökőkút nem először kerül a hírekbe. Korábban Elijah Wood iatt ismerhette meg a világ. Az amerikai színész a Gyűrük Ura forgatása során egyszer belepisilt az alkotásba.

(Guardian)

„Magyarország egyértelműen elítéli az orosz agressziót és Ukrajna fegyveres megtámadását. Követeljük minden háborús bűn kivizsgálását és megfelelő büntetést kérünk azokra, akik ezeket az emberiség elleni barbár tetteket elkövették” - mondta Novák Katalin az egyetlen működő ukrán tévécsatorna adománygyűjtő műsorában egy videóüzenetben.

A Save Ukraine - StopWar című műsorban a magyar mellett megszólaltak például Albánia, Lettország, Ausztria, Szlovénia, Észak-Macedónia és Nagy-Britannia vezetői is.

Novák Katalin azt is mondta, hogy „továbbra is ellátjuk a sebesülteket, élelmiszert küldünk az otthon maradóknak, tanulási lehetőséget kínálunk a hazánkba érkező gyerekeknek, fedelet, ételt és munkát biztosítunk a családoknak, ameddig arra szükség van”.

Szerinte „Magyarország és a magyar emberek az ártatlan áldozatok mellett állnak, csak a békére vágyunk; minél előbb, annál jobb".

Furcsa meglepetés érte a Louvre látogatóit, amikor odaengedtek egy kerekesszékes idős hölgyet, hogy megnézze a Mona Lisát. Kiderült, hogy nem kerekesszékes, nem idős és nem is hölgy. EGy parókás fiatal férfi volt, aki felállt és egy előkészített tortát dobott a festmény felé. Itt már azok a pillanatok láthatók, amikor törölgetik a golyóálló üveget, ami pont az ilyen esetektől védi a képet:

A torta után rózsákat is dobált még azelőtt, hogy a biztonságiak kivezették volna. Erről is van felvétel:

(via Marca)

A választás napján nem csak a győzelemnek, hanem a Budapest Bank és az MKB Bank egyesüléséhez vezető fontos mérföldkőnek is nagyon örülhetett Orbán - ezt a történetet fejti ki az FT cikke hétfőn reggel. Mi is megírtuk, hogy a Magyar Bankholding Zrt. éppen április 6-án jelentette be diadalmasan: „Lezajlott a Magyar Bankholding két tagbankja, a Budapest Bank és az MKB Bank egyesüléséhez kapcsolódó technikai és informatikai átállás. Az egyesült MKB Bank április 5-től 66 városban, összesen 143 bankfiókkal és 184 ATM-mel szolgálja ki az ügyfeleket. Az egyesülés lezárulásával újabb mérföldkőhöz ért a magyar pénzügyi piacon meghatározó szerepet betöltő, egységes bank létrehozására irányuló építkezés, aminek következő állomása a Takarékbank integrálása.

Egészen a 2010-es évektől ismerteti az amerikai gazdasági lap, hogy váltak előbb bűnbakká a bankok, majd hogyan alakította ki a NER holdudvar számára a kormányzat az utat, hogy létrehozza a több mint húsz százalékos piaci részesedéssel rendelkező OTP hozzá hű versenytársát és teremtse meg a feltételeit egy olyan bankrendszernek, ahol a hazai tulajdonosok előnyben vannak a külföldi pénzintézetekhez képest.

Ezt a korábbi cikkükben a 444-en így foglaltuk össze:

1. 2014. szeptember: A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jóváhagyta, hogy a magyar állam 99,99 százalékos tulajdonrészt szerezzen az MKB Bank Zrt.-ben. A megállapodás szerint a magyar állam 55 millió eurót, vagyis nagyjából 17 milliárd forintot fizet a bankért, a német tulajdonos pedig vállalta, hogy az átadás előtt 270 millió eurós tőkeemelést hajt végre a hitelintézetben.
2. 2014. december: 700 millió dollárért, vagyis mintegy 196 milliárd forintért vásárolta meg a magyar állam a Budapest Bankot az amerikai GE-től
3. 2016. június: lezárult az MKB Bank 37 milliárd forintért történő értékesítése, a bank új tulajdonosai a Blue Robin Investments S.C.A., a Metis Magántőkealap és a Pannónia Nyugdíjpénztár által alkotott konzorcium
4. 2019. március: Megtörtént az első lépés a nagy Takarékbank irányába, a Pannon Takarék Bank és a B3 Takarék Szövetkezet beolvad a Mohácsi Takarék Bankba, amit Takarékbank Zrt.-re keresztelnek át
5. 2019. szeptember: A Magyar Posta Befektetési Zrt. legalább 45 ezer ügyfelének mintegy 226 milliárd forintos vagyonát irányították át az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bankhoz
6. 2020. december: A kormány nyílt privatizáció helyett a Budapest Bankot beolvasztotta a Magyar Bankholding Zrt.-be
7. 2022. március-április: MKB Bank Nyrt. néven egyesült a Budapest Bank és az MKB
8. 2022. április: az MKB Bank Nyrt. csaknem 100 milliárd forint értékű törzsrészvényt vett át az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Banktól

A Financial Times elemzésének legfontosabb pontja, hogy miközben a Bankholding a magyar államon keresztül az Orbán-kormány és Mészáros Lőrinc többségi felügyelete alatt áll, a legnagyobb hiteleket is ezek a körök kapják, ez pedig óriási veszélyt rejt magában az egész magyar gazdaságra nézve.Még az egyesülés előtt ugyanis három gigahitelt kaptak a NER-körök:

• Mészáros Opus Globalja 130 millió eurót vett fel a Titász megvásárlására,
• a Tiborcz Istvánhoz köthető BDPST 100 millió eurót kapott a Dorottya Hotel megépítésére,
• és ugyancsak a BDPST 14 millió eurós hitel segítségével vette meg az Iberostar Grand Hotelt.

Ez a három hitel összesen csaknem negyedmilliárd euró. A lap megkérdezett tucatnyi szakértőt, akik mind egyetértettek abban, hogy ha ezek a cégek elvesztik az állami szerződéseiket egy Orbán utáni időszakban, az így kieső törlesztések veszélybe sodorhatják a Bankholding többi ügyfelének pénzét.

Az egyik megkérdezett szakértő szerint a Magyar Bankholding - amelynek együttes mérlege 2020-ban az ország GDP-jének mintegy hatodát tette ki - „a magyar gazdaság legnagyobb kockázata lesz a jövőben”.Ugyanakkor azt is kiemelik a megkérdezett szakértők, hogy ha a következő négy-öt évben az állami szerződések nélkül is működővé teszik a Bankholdingot, akkor sikeres lehet az óriásbank.

Interjút adott a francia TF1 és LCI csatornáknak Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. A politikus nyíltan beszélt arról, hogy a Donbasz elfoglalása „feltétel nélküli prioritása” az orosz vezetésnek.

„Az Orosz Föderáció által független államként elismert Donyeck és Luhanszk régiók felszabadítása feltétel nélküli prioritás”, mondta Lavrov az interjúban, ami pedig a többi ukrajnai területet illeti, „a népnek magának kell döntenie a jövőjéről ezeken a területeken”.

Az interjúban megkérdezték Lavrovot Putyin feltételezett betegségéről. Pár hete egy meg nem nevezett orosz oligarcha beszélt arról, hogy az orosz elnök „nagyon beteg, vérrákja van”. Korábban pedig Kirilo Budanov, az ukrán Védelmi Minisztérium Hírszerzési Főigazgatóságának vezetője mondta azt a Sky Newsnak, hogy Putyin „nagyon rossz mentális és fizikai állapotban van, és nagyon beteg”.

Az orosz külügyminiszter mindezekre az értesülésekre azt mondta: „nem hiszem, hogy épeszű emberek valamilyen betegség vagy baj jeleit látják rajta”. Szerinte magáért beszél, hogy Putyin, aki októberben tölti a 70. életévét, minden nap megjelent a nyilvánosság előtt ez elmúlt hetekben. „Meg lehet nézni őt a képernyőkön, olvasni és hallgatni a beszédeit” - mondta.

(via Guardian)

Hét ember kórházba került füstmérgezés miatt, amikor tűz ütött ki egy raktárépületben Zürich Spreitenbach nevű külvárosában.

Egy raktárépület kapott lángra, ahol útépítéshez használt gyúlékony anyagokat tároltak. A tűzoltóknak órákig tartott, amíg megfékezték a tüzet.

(Reuters)

Péntek délután a börgöndi reptéren egy csapat ejtőernyős hajtott végre csoportos ugrást. Az egyik férfinek nem megfelelően nyílt ki az ernyője, ezért nagy sebességgel a földnek csapódott - írja a police.hu. Amikor észlelte, hogy az ernyője nem nyílt ki, a segédernyővel próbált landolni, ám sikertelenül. Az 50 éves férfi olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette.

Az ügyben büntetőeljárást indított a Fejér megyei rendőrség. A hatóság szóvivője az MTI-nek azt mondta, feltehetően az ejtőernyő hibája okozta a balesetet.

A Kreml egy második támadást fontolgathat az ukrán főváros ellen azután, hogy elfoglalták az egész Donbasz régiót - írja a Meduza nevű független orosz lap. A lap forrásai szerint a keleti előrenyomulás és az a meggyőződés, hogy Moszkva képes tovább kitartani a háborúban, mint Ukrajna, újjáélesztette a reményt Putyin köreiben, hogy még az év vége előtt elfoglalják Kijevet.

A Meduza cikkében három, a Kremlhez közel álló forrás is arról számolt be, hogy az orosz vezetésnek van egy „minimális” és egy „maximális” küszöbértéke arra vonatkozóan, hogy mi számít számukra a háború eredményesnek nyilvánításához.

A minimumfeltétel a Donbász régió teljes elfoglalása lenne, amit az orosz csapatok már majdnem teljesítettek. A legfrissebb becslések szerint az ukrán kormány a luhanszki régiónak mindössze öt százalékát, a donyecki régiónak pedig kevesebb mint a felét tartja továbbra is ellenőrzése alatt.

A Kreml maximális célja viszont továbbra is Kijev elfoglalása. Az első orosz támadás az ukrán főváros ellen még márciusban összeomlott, ami után az orosz csapatok kivonultak. A legfelsőbb orosz vezetés a lap szerint nem mondott le erről a célról.

„A végén bedaráljuk őket. Valószínűleg őszre vége lesz az egésznek” - mondta az egyik forrás a Meduzának.Ez a vélekedés a kormányzó párt vezetésében is. Több politikusuk is rendszeresen ellátogat a Kelet-Ukrajnában elfoglalt területekre és nagy önbizalommal készítik elő a különböző népszavazásokat, amelyek alapot adhatnának az orosz vezetés szerint a tartós annexióra is.

Oroszország katonai vezetői arra számíthatnak, hogy a fővárost nem lehet „kevés vérontással elfoglalni”, vagyis egy esetleges második offenzívához több csapatra lenne szükségük. Elképzelhető, hogy ehhez szükség lesz arra hadköteles férfiakat tömegesen vezényeljenek Ukrajnába. „Eddig főleg szerződéses katonák harcolnak. Elég van belőlük egy viszonylag lassú előrenyomuláshoz. De használhatnak sorkatonákat is, ha gyorsabban kell haladni” - mondta egy Kremlhez közel álló forrás a Meduzának. Ugyanakkor általános mozgósításra nem kell számítani, hisz egy ilyen nyílt eszkaláció alááshatja Putyin támogatását.

Az orosz vezetés önbizalmát más is fűti. „Európa előbb-utóbb megunja a segítségnyújtást Ukrajnának. Közelebb az őszhöz, tárgyalniuk kell majd Oroszországgal a gázról és az olajról, mielőtt beköszönt a hideg évszak” - fogalmazott neve elhallgatását kérve a férfi.

A Meduza munkájáról az egyik szerkesztővel készült interjúnkból lehet megtudni többet.

„Az utasonként számított adó bevezetése magasabb viteldíjakat jelentene egy olyan szektorban, amely két éve veszteséges, ennek a vitatása a legalapvetőbb közgazdasági elemzésekkel is szembemegy” – mondta Robert Carey, a Wizz Air elnöke, akit a hvg.hu keresett meg, hogy reagáljon a légitársaságokra kivetett különadó bevezetésére.

Orbán Viktor szerdán jelentette be, hogy a bankoknak, biztosítóknak, nagy kereskedelmi láncoknak, energiaipari és kereskedő cégeknek, telekommunikációs vállalatoknak és légitársaságoknak az „extraprofitjuk” nagy részét be kell fizetniük az államkasszába. A légi járatok esetében ez azt jelenti, hogy a Budapestről induló utasok után fejenként 10-15 eurót kell befizetnie a földi kiszolgálást végző cégnek. Carey válaszából kiderül, hogy ezt az összeget aztán áthárítanák a légitársaságokra, akik végső soron beépítenék az áraikba.

„A légiközlekedési ágazat, melynek részét képezi a Wizz Air is, jelentős veszteségeket szenvedett a Covid-19 világjárvány során, és bevétele, illetve nyeresége várhatóan még hosszú ideig nem éri el a vírus kitörése előtti szintet” - mondta a Wizz Air elnöke a hvg.hu-nak, aki szerint ebben a helyzetben extraprofitról beszélni nincs értelme.

„Ha most megfelelő intézkedéseket teszünk, akkor valószínűleg könnyen megfékezhetjük” - mondta a majomhimlőről Sylvie Briand, a WHO globális vészhelyzetekre történő felkészüléséért felelős igazgatója az ENSZ-ügynökség éves közgyűlésén.

Ehhez Briand szerint az országoknak gyors lépéseket kell tenniük a majomhimlő terjedésének megfékezésére, és meg kell osztaniuk egymással a vakcinakészleteikre vonatkozó adatokat. A majomhimlő egy általában enyhe vírusfertőzés, amely Nyugat- és Közép-Afrika egyes részein okozott az utóbbi időkig fertőzéseket. Az elmúlt másfél hétben viszont 92 majomhimlős fertőzöttet találtak nyugati országokban, többet, mint 1970 óta összesen. Hogy mit lehet tudni a betegségről és hogyan jelent meg Európában, arról ebben a cikkben írtunk.

Sylvie Briand felhívta a WHO tagállamainak figyelmét, hogy meg kell osztaniuk egymással a himlő elleni első generációs oltóanyagkészletekre vonatkozó információikat, hisz ezek a majomhimlő ellen is hatékonyak lehetnek.

„Nem tudjuk pontosan, hogy hány adag áll rendelkezésre a világon, ezért arra bátorítjuk az országokat, hogy forduljanak a WHO-hoz, és mondják el, mekkora a készletük” - mondta.

A WHO tisztviselői egyelőre elkerülnék a tömeges oltást, ehelyett célzott oltást javasolnak azoknak, akik a fertőzöttekkel közeli kapcsolataba kerültek.

Estére eléri a Kárpát-medencét egy hidegfront, megnövekszik a felhőzet, és elszórtan lehet esőre, záporra lehet majd számítani, de a front előtt a labilis állapotú légtömegben zivatarok is kitörnek.

Nyugat- és Dél-Dunántúlon, majd éjszaka a Dél-Alföldön is erőteljessé válik a gomolyfelhő-képződés, és ezeken a helyeken zápor, zivatar is kialakul. Ezzel együtt északon is erősen megnövekszik a felhőzet, ott néhol alakulhat ki eső, zápor.

Szombaton az ország nagy részén erősen felhős idő várható, de az északi területeken kevesebb lesz a felhő, ott a nap is kisüt. Dél felé haladva növekszik a csapadék esélye, a legtöbb csapadék a Dél-Dunántúlon valószínű. A nyugati szelet pénteken az Észak-Alföldön, az Északi-középhegységben és a főváros tágabb környezetében erős lökések kísérik, zivatarok környezetében viharos széllökések is lehetnek. Szombatra nyugatira, északnyugatira fordul a szél, és elsősorban a Dunántúlon és a Zemplén térségében erősödhet meg.

A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 12, 17 fok között alakul, de az északi völgyekben ennél pár fokkal hidegebb is lehet. Ami ennél is rosszabb, hogy a legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton mindössze 17 és 23 fok között alakul.

(MTI - OMSZ)

Nagy-Britanniában olyan súlyos megélhetési válság van, hogy a kannibalizmus határára került - írja a TsargradTV. Ez egy olyan médiafelület, amelynek a tulajdonosa egy Putyint támogató üzletember, Konsztantyin Malofejev és ami mindezt nem iróniaként, hanem „hírként” tálalja. A cikkhez felhasznált képet is komolyan gondolhatják. Így néz ki most az oldal:

A cikk az Egyesült Királyság problémáit annak tulajdonítja, hogy az ország támogatja a Moszkva elleni szankciókat. Szerintük mivel Oroszország és Fehéroroszország a világ „legnagyobb élelmiszer- és műtrágyaszállítói”, és mert a nyugati hatalmak által kiszabott gazdasági szankciók miatt ezeket most nem tudják exportálni, a britek és mások éheznek.

A címhez Jeremy Clarkson írása adta az ötletet. A televíziós műsorvezetőből lett földműves a hónap elején a Sunday Times-ban viccelődött azzal, csak idő kérdése és „az emberek megeszik a szomszédjaikat”.

„Az újságírók kezdenek hangosan kimondani ijesztő dolgokat, amelyek a kannibalizmus veszélyére emlékeztetnek minket” - írja az orosz cikk ennek kapcsán. Azt is megjegyzi a szerző, hogy mindez „nem káröröm, csak tények”.

(Mirror)

Portland város esküdtszéke bűnösnek találta Nancy Crampton Brophyt, a How To Murder Your Husband/Hogyan öld meg a férjed című blog íróját. Brophy négy évvel ezelőtt ölte meg a férjét.

Daniel Brophy, a 63 éves áldozat szakács volt, 2018 június 2-án az az Oregon Culinary Institute-ba ment dolgozni. Ott lőtték le az iskola egyik tantermében. Most már az esküdtszék is úgy gondolja, hogy a felesége volt a gyilkosa.

A nő blogja egyébként a nem kívánt házastárs meggyilkolásának módszereit és motivációit tárgyalta. Egy biztonsági kamera felvételén látni, hogy a gyilkosság idején a kisbusza ott parkolt a szakácsiskola közelében.

A 71 éves írónő nehezen tudta fizetni a jelzáloghitelét, de több életbiztosítása is volt, amelyek összesen 1,4 millió dollárt fizettek volna férje halála esetén. Vallomásában ezzel kapcsolatban azt mondta: „Jobban járok anyagilag, ha Dan él, mint ha Dan halott. Hol van itt a motiváció? Egy szerkesztő nevetne, és azt mondaná: »Keményebben kellene dolgoznod ezen a sztorin«”.

Crampton Brophyt 2018 szeptemberében tartóztatták le, azóta előzetesben van. Büntetéséről június 13-án döntenek majd. (Guardian)

Türelemmel és méltósággal viselt, hosszú betegség után kilencvenéves korában meghalt Gyarmathy Lívia - közölte a család az MTI-vel.

1932. január 8-án született Budapesten. Az orvosi egyetemre nem vették fel, ezután járt a műegyetemre, a bölcsészkarra, majd a gépészkarra, végül vegyészmérnökként végzett. A kispesti textilgyárban dolgozott, amikor 1960-ban egy újsághirdetés nyomán jelentkezett Herskó János kísérleti filmrendezői osztályába a Színművészeti Főiskolára.

Diplomamunkája, az 58 másodperc című fekete-fehér dokumentumfilm egy sportolót mutatott be, aki alulmarad a versenyben. Miután végzett, a Mafilm állományába került. Első dokumentumfilmje, az állami gondozott gyerekekről szóló Üzenet a miskolci fesztiválon, az ezt követő Tisztelt cím! Krakkóban nyert díjat. Filmjeit ekkoriban a cseh új hullámhoz hasonlították, ő maga Jacques Tatit és Michelangelo Antonionit tartotta példaképének.

A kamaszok ragasztózásáról szóló Kilencedik emelet (1977), amelyet ő maga a legkeményebb filmjének tartott, elnyerte az oberhauseni filmfesztivál nagydíját. A cigány témájú Koportos című filmet egy csángó fiú és egy német lány „vegyes házasságának” témáját középpontba állító Együttélés követte, az Egy kicsit én, egy kicsit te című vígjátéka a több nemzedék együttélésének problémájáról, A csalás gyönyöre pedig az érzelmi elbizonytalanodásról szól (ennek zenéjét az olasz Ennio Morricone komponálta).

1988-ban férjével, Böszörményi Gézával közösen rendezték a Böszörményi internálásának körülményeit megidéző Recsk 1950-1953, Egy titkos kényszermunkatábor története című politikai dokumentumfilmet. A 444 Videotéka rovatában hosszan ismertettük ezt a művet pár éve.

Gyarmathyt 1978-ban Balázs Béla-díjjal tüntették ki, 1987-ben érdemes művész, 1990-ben kiváló művész lett, 2001-ben Millenniumi-díjjal és Magyar Örökség díjjal ismerték el igazságfeltáró művészetét. Gyarmathy Lívia és Böszörményi Géza együtt kaptak Kossuth-díjat 2000-ben, és együtt lettek a magyar mozgókép mesterei 2004-ben. A családi hagyományt folytatta lányuk, a 2021-ben elhunyt Böszörményi Zsuzsa Balázs Béla-díjas rendező, aki 1991-ben az Egyszer volt, hol nem volt... című filmjével elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó diák Oscar-díjat.

„Látszólag igazi európai járvánnyá kezdi kinőni magát a majomhimlő. Azért látszólag, mert a terjedési láncolat elemei továbbra is csak részben kerültek feltárásra így nehéz bármit is pontosan megítélni. A legtöbb virológus (én is) közben egyre feszültebb figyelemmel kísérik az eseményeket, az esetszámok növekedése sosem jó” - írja posztjában Kemenesi Gábor virológus, a pécsi Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai laboratóriumának munkatársa.

A szakember azt írja, bár a vírus alapvető tulajdonságainak megváltozására nem számítanak, minél többen kapják el a fertőzést, annál nagyobb esélye van a majomhimlőnek, hogy adaptálódjon az emberi terjedéshez. Ugyanakkor Kemenesi kiemeli, hogy a himlővírus esetében teljesen más mechanizmusok játszanak ezekben szerepet, mint a koronavírusok esetében. Erről bővebben is beszélt két napja a 444 cikkében is.

A virológus azt is fontosnak tartja, hogy kerüljük a megbélyegzést. A belgiumi eseteket ugyanis részben egy fétisfesztiválhoz kötik, a spanyolországiakat pedig egy felnőttszaunához. Ide akár egészen különböző helyszínekről utazhatnak emberek, akik aztán szoros testi kapcsolatba kerülnek egymással, megkönnyítve a fertőzés terjedését.

Arra már az ENSZ HIV/AIDS-re vonatkozó Közös Programja (UNAIDS) figyelmeztetett, hogy a melegek érintettsége miatt máris megjelent a homofóbia a majomhimlőről szóló beszámolókban, pedig a megbélyegzés csak akadályozza a hatékony fellépést. Mindenki veszélyeztetett, aki majomhimlős beteggel érintkezik, nem csak azok, akik homoszexuális kapcsolatot létesítenek velük.

Kemenesi posztjában a vírusról rendelkezésre álló információkat is összegzi. EZek szerint a mostani vírus nagyon hasonló a 2018-ban, több helyen is leírt vírushoz, annak egy leszármazottja lehet. „Egyelőre csupán annyit tudni, hogy vannak változások a genomban, ami egy természetes folyamat eredménye, ám ezek száma némileg magasabb a vártnál. A vírus alapvető tulajdonságain azonban ezek sem változtatnak, közeli kontaktusra van szükség a terjedéshez és a mostani helyzetben, a jelenlegi adatok alapján továbbra is jól körülhatárolható közösségeket érint” - írja.

A Media1 és a hvg.hu információi szerint elbocsátások kezdődtek a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványhoz tartozó Mediaworks több megyei lapjánál. A hvg.hu a szegedi központú Délmagyarországról ír, ahonnan a lap szerint már a szerkesztőség közel felét elküldték. „Újságírókat, tördelőt és fotósokat is elbocsátottak a Csongrád-Csanád megyei laptól. A szerkesztőség így fél lábon fogja mostantól kiállítani a napilapot és az online tartalmakat” - írják. Úgy tudni, további két megyében is hasonló elbocsátás történt, de a cikkben nincs megnevezve, hogy melyik lapokról van szó.

Eközben a Media1 arról ír, hogy az ugyancsak KESMA-s Zalai Hírlap szerkesztőségéből szintén elküldtek a nagyjából 8 újságíróból 4-5-öt. „A leépítések mögött az áll, hogy a Mediaworksnél megvizsgálják, hogy mely lapok lennének életképesek állami hirdetések nélkül, tehát tisztán, piaci alapon. Azoknál a lapoknál, ahol az állam nélkül életképtelenek lennének, vagy komoly gondok adnák magukat, költségvágások vagy akár ennél súlyosabb lépések is lehetnek” - írja a Media1 belsős információkra hivatkozva.

A Mediaworks vidéki hálózatát és más megyei lapokat 2016-ban kebelezte be a kormánypropaganda. Azóta többször is előfordult, hogy egységesen ugyanaz az Orbán-interjú szerepelt a címlapjaikon a kampány során.

A háború harmadik hetében Németh Zsolt egykori külügyminiszter, a parlament külügyi bizottságának elnöke volt az a fideszes politikus, aki úgy tűnt, mást képvisel majd, mind a párttársai az Ukrajnában zajló események kapcsán. Nemrég elsajátított kommunikációs módszerével dolgozva annyit posztolt, hogy „Ruszkik haza!" Ez előbb váratlan zavart keltett a kommentelői körében, majd hosszú időre elhallgatott ezzel a különvéleménnyel Németh.

Aztán május elején hosszú cikkben, fideszes politikusoktól szokatlan alapossággal fejtette ki a véleményét az Országút című folyóiratban. Ennek az írásnak az Ukrajnáról és Lengyelországról higgadtan címet adta és megismétli benne azt a véleményét, amire korábbi rövid posztjában utalt.

„Szó sincs arról, hogy az Ukrajna meghódítására, illetve megcsonkítására tett orosz kísérlet ne sértené zsigerileg a magyar érdekeket” - írja. Ugyanakkor azt is megmagyarázza, hogy miért képvisel a lengyeltől eltérő álláspontot a magyar kormány Ukrajna kapcsán. Azért, mert „Magyarország nem hadviselő fél, és nem is kíván azzá válni: nem küld katonát, nem szállít és nem enged át területén halált okozó fegyvert”.

Lengyel partnere, Marek Kuchciński, a Szejm külügyi bizottságának elnöke (korábbi házelnök) most ezt a gondolatot bontja ki rendkívül hosszan a válaszlevelében, amelyet a Mandiner fordított le.

Hosszú történelmi áttekintést ad a magyar-lengyel viszonyról és arról, hogy szerinte Lengyelország és Magyarország Ukrajnával együtt speciális helyzetben van. Ez a régió szerinte az „Európa záróköveként ismert területhez tartozik. Egyike a földgolyó 3 leginkább stratégiai fekvésű területének. (A továbbiak: a Perzsa-öböl és a Csendes-óceán nyugati térsége)”.

Kifejti, hogy Lengyelországnak és Magyarországnak „támogatnia kell egymást az uniós mainstreammel szembeni ellenállásban” és nem tartja igaznak azt a nyugaton kialakult negatív képet, ami Magyarországot Oroszország szövetségesének állítja be. Mindez csak arra jó Kuchciński szerint, hogy „elterelje a figyelmet az uniós nagyhatalmak elkövetett bűneiről, mert az ő cselekvéseik révén válik az Oroszországgal szembeni szankciórendszer lyukacsos szűrőedénnyé”.

Ugyanakkor hosszan érvel amellett, hogy miért döntött úgy a lengyel vezetés, hogy fegyverekkel is támogatja Ukrajna harcát. „Ha békét akarsz, készülj a háborúra” - foglalja össze a lengyel politikus országa alapállását az oroszokkal szembeni fellépésről. Mondandója lényege a hosszú írás utolsó részében az, hogy vitatja Németh következtetését.

„Annak magyarázata, hogy a magyarok (nota bene a románokkal együtt) miért zárták el területüket a mindannyiunkért vérüket adó ukránok számára szállított fegyverek és lőszerek tranzitja elől, nos, túlzott óvatosságnak tűnik. Hogy reális-e? A jövő mutatja meg” - írja Kuchciński.Szerinte Lengyelország azért küld fegyvert az ukránoknak és azért kér erre más országokat is, mert az a legjobb eszköz az élet, az egészség és a szabadság megvédésére a lenygelek és a magyarok számára is.

Amikor Orbán Viktor szerdán bejelentette, hogy különadókat vet ki a kormány különböző, főleg külföldi érdekeltségű szektorokra, meredeken zuhanni kezdett a forint árfolyama az euróhoz és gyakorlatilag minden más devizához képest. Egy euró ára kora estére elérte a 395 forintos szintet is, majd 393 forinton zárt, amiről nem tudott elmozdulni reggelre sem. Ez alig egy százalékra van a történelmi mélyponttól.

A Portfolio cikke szerint ezt el is érheti hamarosan, hisz az intézkedések a vállalati profitokat és a külföldiek Magyarországgal kapcsolatos bizalmát is rombolhatják. A délutáni kormányinfón ismertetik majd a részleteket az „extraprofitot” célzó különadókról, ami befolyásolhatja, hogy merre tart tovább a magyar deviza.

Nagyon messziről indul a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Népszavának adott interjúban. Az csupán a bemelegítés, amikor arról értekezik, hogy „mi magyarok a Kárpát-medencébe érkezésünk óta bajkeverő nemzetnek számítunk Európában”, míg mondjuk Szlovákia és Ausztria óvatosabban fogalmaz az unióval folytatott tárgyalásaik során.

„Ők inkább az oldalkocsiban ülnek a motor mellett. Ugyanoda tartanak, csak ott kevésbé vág a szél” - mondja Parragh László.

Ebből a történelmi(?) kontextusból aztán a konkrétumokig is eljut a kamarai elnök. A hazánkba érkező ukrán menekültekről azt mondja, „a magyar munkaerőpiac fel tudná szívni a képzett munkaerőt”, de sajnos ők oda mennek, ahol jobban el tudják sajátítani a nyelvet.

Az árstopot finom kritikával illeti. Szerinte a többletköltség nem tűnik el, csupán más termékre rakódik rá.Szerinte júliustól módosított, a piacba beavatkozó kormányzati intézkedés kéne. Ráadásul egyes termékek áránál fontosabb az elszabadult infláció megfékezése. A jegybanknak ezért a staflációs kockázattal kéne foglalkoznia Parragh szerint, „ehelyett tanácsokkal látják el a kormányt és különféle számmisztikával operáló programokat készítenek”.

Az interjúban hosszan kitérnek a kata szerinti adózás kérdésére, amely minden jel szerint megszűnik, vagy jelentősen átalakul majd a jövőben. Parragh azt mondja, ez az adózási forma olyanokat is bevont a közteherviselésbe, akik korábban elkerülték azt. „Nagyon sikeres lett, talán túlzóan is” - véli. Felsorol néhány példát, hogy szerinte kik azok, akik továbbra is adózhatnának így (fodrászok) és kik nem (ügyvéd, biztosítási ügynök, bróker, IT szakember, taxis, újságíró). És kijelenti, hogy támogatni tudná az adónem megszüntetését és egy új adónem bevezetését a tanulságok levonásával.

Hosszan beszél a helyi iparűzési adó kérdéséről. Parragh szerint ideálisabb lenne, ha a kormány szedné be azt. És a rendeleti kormányzást is üdvösnek tartja. A lényeg az, hogy gyorsan reagáljanak a válság által diktált eseményekre és ne vesszünk el a bürokrácia és a jogalkotás útvesztőiben - mondja erről.

A Népszava megkérdezte a kamarai elnöktől, hogy felülről kérték-em hogy Tiborcz István bankjához kerüljön az a számla, amelyen a központosított beszedést intézi a testület.

„Nem volt ilyen kérés. A Gránit Bank adta a legjobb ajánlatot” - válaszolja Parragh.

A teljes interjú a Népszaván olvasható.

„Menjenek be! Menjenek be!” - többen is ezt kiabálták a rendőröknek a Robb általános iskola előtt, miközben bentről már lövések hangjai hallatszottak. De a rendőrök nem mentek be, mondta az AP-nek Juan Carranza, az egyik szemtanú, aki szemben lakik az intézménnyel és végignézte, mi történik.

Javier Cazares, akinek negyedikes lánya egyike a 21 áldozatnak, a városban volt, amikor hallotta, mi folyik az iskolában. Azonnal odasietett és a rendőrök ekkor még mindig kint várakoztak - számolt be szintén a hírügynökségnek. Fel is vetette a többieknek, akiknek a gyerekei bent voltak az épületben, hogy menjenek be ők maguk, mert a hatóság emberei nem csinálnak semmit.

Kedden egy tizennyolc éves férfi, Salvador Ramos osztályteremről osztályteremre járva kivégzett 19 gyereket és két felnőttet a San Antoniohoz közeli kisváros általános iskolájában.

A mészárlás negyven percig tartott. A határőrség egy csapata vetett véget neki, akik behatoltak az épületbe és lelőtték az elkövetőt.A határőrség parancsnoka, Raul Ortiz szerint az emberei nem haboztak. 80-100 rendőr és határőr is a helyszínen volt, akik előbb egy tervet állítottak fel, majd olyan gyorsan bementek az épületbe, amilyen gyorsan csak tudtak - mondta Ortiz a CNN kérdésére.

A hatóságok reakcióit tovább árnyalja, hogy Salvador Ramos fél órával az ámokfutás előtt online üzenetben három üzenetet is küldött arról, hogy mire készül. Erről a Facebook szóvivője számolt be, akik átadták az elkövető náluk tárolt adatait a rendőröknek. Az ugyanakkor nem derül ki, hogy ezeket az üzeneteket kinek címezte Ramos.

Texasban épp zajlik a novemberi kormányzóválasztás kampánya. Greg Abott, a jelenlegi kormányzó, akit Ted Cruz is támogat épp egy kampányeseményt tartott nem sokkal a lövöldözés után, amin kihívója, Beto O'Rourke is megjelent.

Szerinte az állam republikánus vezetése semmit nem tett azért, hogy a uvaldeihez hasonló esetek megelőzhetők legyenek Texasban.

Van ez a kitörölhetetlen emlék kisgyerekkoromból, az egyike azoknak, amik élénken fognak élni a fejemben, amíg csak élek. ‘95 lehet, a szüleim tévéznek, ahogy késő este szoktak. Úgy tudják, alszom, hisz nyolcéves vagyok, az idő pedig ugye későre jár. De én nem alszom, a folyosóról leskelődök a nappali nyitott ajtaján át, ahonnan látni a tévét, talán az X-Akták megy épp. Egyszerre félelmetes és szórakoztatóan izgalmas, mindenképp jobb, mint aludni. Aznap este azonban – tudom, csaknem lehetetlen – nem Mulder és Scully kalandjai a legfélelmetesebbek. Hangos robaj kúszik be kintről, ami hamarosan akkora lesz, hogy remeg az egész ház. A szüleim és én, aki lebuktam a folyosón, kifutunk a kertbe. A fejünk fölött repülőgépek húznak el. Vadászgépek vezetik a sort, nagy szállítógépek követik őket, a zúgásuk ide-oda cikázik, ahogy a Mecsek visszaveri azt és az égi konvoj nem ér véget.

Aznap este amerikai repülők települtek át Taszárról valahova a Balkánra fenntartani a békét és épp a házunk fölött vezetett az útjuk. Csalóka emlékeim szerint legalább fél órán át néztük őket, miközben a szüleim nyugtattak, hogy „nem kell félni, hisz ők a jók, akik segítenek befejezni a háborút”, ami tőlünk alig száz kilométerre zajlott és ami már el-eljutott a tudatomig.

Mint a legtöbb gyerek, lelkesedtem a repülőkért. Abban az évben is elmentünk a taszári repülőnapra és a Top Gunt is akkoriban néztem meg először. Az aznap este látott repülőket és a pilótáikat már el tudtam képzelni mégpedig olyanoknak, amilyen Tom Cruise karaktere. Nem lettem megszállottja a filmnek, sem a repülésnek különösebben, de a Top Gun mindenképp gyerekkorom egyik fontos emléke volt. A film, amit tátott szájjal néztem újra és újra, ahogyan sokan mások, akik a ‘90-es években voltak tizenévesek.

Aztán több mint húsz évig nem hallottam a film felől. A következő emlékem róla, hogy a feleségem Top Gun-os pólót viselt, amikor megismertem. Nemsokára meg is néztük a filmet együtt, és sokkoló volt ráébredni, hogy mennyire nagyon rossz. Akkoriban láttam a The Room című filmet is, ami azzal lett híres, hogy a világ legrosszabb filmjének tartják. Utóbbi tényleg az első perctől annyira szörnyű, hogy az már szórakoztató. Ezt úgy éri el, hogy a rendező/főszereplő komolynak gondol egy gyerekes, faék egyszerűségű történetet és mindehhez rettenetes színészi játék párosul.

Felnőtt fejjel újranézve érthetetlen, hogy miért nem a Top Gun lett az, amivé a The Room vált.A dialógusok egyszerűen nevetségesek. Olyan, mintha valaki azzal kísérletezett volna, hogy össze lehet-e rakni egy mozifilmet csupa bullshitből. Bárhol fel lehet ütni ehhez, de legyen itt egyetlen példa, ahol a főszereplő az újdonsült szerelmének mesél az apjáról:

- Apám remek vadászrepülő volt, de a halála körülményei titkosak.

- Valaki csak tudja.

- Valahol mindent tudnak.

A zene – leszámítva az egyetlen slágert, a magyar rádiókból azóta is kiirthatatlan Take My Breath Away-t – olcsó midivel kevert lakossági "rock". (Most is felnevettem, ahogy kerestem ide egy példát.)

A színészi játék nagyjából abból áll, hogy mindenki mindenhol nagyon izzad, magán a történeten pedig a Tarantino-féle megközelítés árnyal talán valamennyit, aki szerint a Top Gun valójában a homoszexualitásról szól.

Ezt leszámítva képtelenség komolyan venni ezt a filmet (ez persze Tom Cruise egész pályafutására igaz) és épp ezért zseniálisan szórakoztató. Ilyen hülyeségre ennyi pénzt még Kovács Ákos sem tudna elkölteni. És az 1986-os Top Gun költsége (15 millió dollár) aprópénz ahhoz képest, amit a több mint 30 év után érkező utánlövésre költöttek (152 millió dollár).

Miután én lettem az a szerkesztőségből, aki – a fenti élmények miatt – elvállalta, hogy megtekinti a Top Gun: Maverick sajtóvetítését, jó hírrel szolgálhatok: minden cent és a sok év várakozás megérte.

Az új Top Gun is pont olyan rettenetes és pont olyan zseniálisan szórakoztató, mint az előző.Kicsit tartottam tőle, hogy az öregedő Tom Cruise, majd megpróbál a pályája leívelő szakaszába érve valamiről készíteni filmet. Sok más blockbuster is áldozatul esett már ennek az igénynek, hisz manapság a James Bond, vagy a Batman filmek is a világ nagy változásairól próbálnak meg szólni inkább, mint hogy simán csak szórakoztató kém/szuperhős filmek lennének. A Top Gun: Maverick is úgy indul, mintha valami ilyesmire készülne. Az öregedő főszereplő (maga Maverick) harminc évvel az ismert események után egy olyan program berepülőpilótája, amelyet a Pentagon fel akar számolni, hisz a drónok is kiválóan alkalmasak arra a feladatra, amit a hozzá hasonló problémás pilóták végeztek eddig.

- Nyakunkon a jövő. És maga nem lesz benne! - Amikor ezt mondta Ed Harris tengernagykaraktere a megtört Mavericknek, azt gondoltam, hogy innen két felé indulhat el ez a film. Vagy rossz lesz, mert nekiáll boncolgatni azt a felesleges kérdést, hogy mi lesz a hős pilótákkal a robotok korában, vagy jó lesz, mert ez a bon mot pont akkora bullshit, mint amekkorákból felépült a '86-os film. Szerencsére az utóbbi történt. Tom Cruise pontosan tudja, hogy mit esznek az emberek rajta, semmi komoly mondanivalót nem akar boncolgatni. Vissza is megy a Top Gun akadémiára, hogy ott felkészítse a fiatalokat „egy szakadár állam területén épülő urándusító ellen végrehajtandó lehetetlen támadásra”.

:DInnentől gyakorlatilag a régi Top Gunt látjuk újra: konkrétan leforgatták az egész filmet úgy ahogy volt, csak már a világ pénzét elköltve mindenféle trükkökre. Cruise, szokásához híven látványos stuntokkal tarkítja az alkotást. A jeleneteket nagyrészt igazi F-18-asokban vették fel, ezért a színészeknek külön meg kellett tanulniuk a kamera használatát, hisz odabent már nem fért el operatőr.

A legnagyobb húzása mégis az, hogy megalkotta a filmtörténelem legkidolgozatlanabb szerelmi szálát. Eleve nevetséges, hogy az első film női főszereplője említésre sem kerül, míg mondjuk Val Kilmernek a való életben meglévő torokrák-problémáit is beleírták az új film Icemanjébe. Mavericknek viszont kell egy szerelem, ezért elővették Penny Benjamin karakterét, azt a nőt, akit csak úgy megemlítenek a '86-os verzióban, mint egy korábbi kalandot.

Ráadásul Jennifer Conelly játsza el, aki sokkal komolyabb szerepeket kapott már annál, hogy két órán keresztül legyen Tom Cruise partnere a Top Gun: Maverickben, amiben semmit nem csinál azon kívül, hogy egy kocsma pultjában áll és kedveli a főszereplőt. Őszintén szólva még attól is a lábamat csapkodtam, hogy ezt meg merte tenni Cruise.

Az eredeti Top Gun-t Tony Scott rendezte, ez volt a pályafutása első nagy sikere. Ő 2012-ben meghalt, Cruise azóta már dolgozott Joseph Kosinskivel, aki az új verziót rendezte. Az egész projektért mégis inkább Jerry Bruckheimer felel producerként. Mind olyan nevek, akik bár nem túl szofisztikált, de sikeres filmeket készítettek a múltban. A mai nyolc-tízévesek mégsem fognak olyan kultfilmként tekinteni a Top Gun: Maverickre, mint ahogy az én korosztályom tekintett az eredetire. És nem csak azért, mert a most, a határainkon zajló háború miatt már nem jönnek amerikai gépek Magyarországra. Azért nem, mert ebben a filmben nem történik semmi, a látványvilága már minden más akciófilmben is látható, a kamuférfias macsók pedig már nem menők. Ezen a filmen a '80-as, '90-es évek gyerekei szórakoznak majd és én nagyon jól szórakoztam rajta.

A Top Gun: Maverick május 26-tól látható a magyar mozikban.

A kormánykeretbe 4 év kihagyás után után visszatérő Lázár János úgy foglalta össze a miniszteri céljait a csütörtöki meghallgatásán, hogy 2030-ra Magyarország Európa egyik legjobb országa legyen, 10 év múlva az épületek és az országkép ne legyen rosszabb, mint Ausztriában. Ennek érdekében pedig hatékonyabbá, gyorsabbá, akadálymentessé tegye az állami beruházásokat.

Az ő dolga az lesz, hogy ha valaki Ausztriából átjön Magyarországra, akkor az utak és az épületek állapota alapján ne tudja megmondani, hogy másik országba érkezett. Azon fog dolgozni, hogy ebben az országban mindent magyar építészek tervezzenek, mindent magyar vállalkozások építsenek.

„Engem Orbán Viktor egy magyar világ felépítésére kért föl és nem pedig másra.”

A meghallgatás után elmondta, hogy külön kellett tárgyalnia Orbán Viktorral arról, hogy ne hozzá kerüljön a paksi beruházás. Ez végül Szijjártó Péternél kötött ki.

A meghallgatáson azért elismerte, hogy sok mindennek kell változnia, hogy a magyar építésztársadalom, a magyar beruházók, a magyar beruházások versenyképesek legyenek. Most egy új rendszert akar felépíteni az állami beruházásokra. A következő néhány hétben felméri, hány állami beruházás van folyamatban, és ezeket átvilágítja. Ezeknek az összege 10 ezer milliárd forintot jelent. Megnézi, melyikek azok, ahol még nem volt közbeszerzés vagy kiviteli szerződés, hol hiányzik a forrás, hol vannak pénzügyi akadályok. A következő egy hónapban többek között egyeztetne a kamarákkal, a Fővárosi Önkormányzattal, az önkormányzati szövetségekkel, az építőipari dolgozók szakszervezeteivel.

Szeptemberre pedig benyújtana egy teljesen új kerettörvényt az állami beruházások szabályozására. Ebben az ötlettől a használatbavételi engedélyig újragondolna mindent, nagyobb figyelmet fordítana az állami beruházások előkészítésére, megtervezésére, társadalmi megtervezésére. „Ott építsünk és azt építsünk, aminek a társadalmi hasznossága helyben és a nemzet szempontjából is egyértelműen indokolt és fönntartható.”

Megtiltaná, hogy az állami beruházásoknál a tervezést is a kivitelezőknek adják. De az a gondolat sem áll távol tőle, hogy az egypályázós beruházásokat érvénytelenítsék.Orbán felhatalmazta egy olyan minisztériumi beruházási modell létrehozására, amiben egy helyről valósítják meg a mélyépítéséket (vasútépítés, útépítés), a magasépítéséket és a vizes beruházásokat. Szerinte a minisztériumi struktúrát ellenőrizni is jobban lehet. Azt mondta, hogy a politikában az élni és élni hagyni elvét vallja, a beruházásoknál pedig a jusson és maradjon elvét. „Az én feladatom az állami beruházások erejének képességének és az állami költségvetés védelme úgy, hogy jusson és maradjon is. Jusson az építési vállalkozóknak és maradjon az államkasszának is.”

Az Építési és Beruházási Minisztérium felállításához régi embereit hozta vissza. A helyettese Csepreghy Nándor lesz, aki már a miniszterelnökségi időkben is vele dolgozott. A közigazgatási államtitkár Juhász Tünde lesz, aki eddig Lázár első kabinetfőnöke volt Vásárhelyen, most pedig a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatalt vezeti. A sajtófőnöke pedig megint Krakkó Ákos lesz. A beruházásokért Nagy Bálint keszthelyi képviselő fele. Az építésügyet pedig Lánszki Regőre bízza.

Jobb Budapestet épített volna

Bár Lázár János az elmúlt években szinte folyamatosan arról beszélt, hogyan fejlesztené a vidéket és a mezőgazdaságot, mégsem agrárminiszter lett belőle, hanem a fővárosi beruházásokért is ő felel. A miniszteri meghallgatásán igyekezett bizonygatni, hogy ez a terület is érdekli:

„Ha csak a tudósításokat hallgatom vagy nézem, akkor az rajzolódik ki, hogy Lázár jön egy teherautóval Hódmezővásárhelyről, fölszedi az aszfaltot az Andrássy úton és elviszi Földeákra. (Földeák a választókörzetem egy nagyon szép falva.) Szeretném előre mondani, hogy Budapest azzal, hogy akár csak egy budapesti fejlesztés is hozzám kerül, nagyon jól fog járni.

Ha valaha az életemben egy nagyváros vagy akár Budapest vezetésére lehetőséget kaphattam volna, akkor Budapest ma sokkal jobb város lehetne.”

Azt ígéri, nem Budapest fog kevesebbet kapni, hanem a vidék többet, ahhoz képest, amit korábban kapott. Elmondta azt is, hogy az ország aranytartalékát továbbra is a vidékben látja, és a vidék neki az első. „Nem szeretném, hogy a politikai különbözőség miatt Budapest főpolgármestere csak azért, mert »minél rosszabb az országnak, annál jobb az ellenzéknek« elven bármilyen beruházást is megpróbálna megakadályozni.”

Reméli, hogy meg tudja győzni Karácsony Gergelyt az építkezések mikéntjéről. De azt is mondta, hogy „a helyiek ellenében, ráerőszakolni egy közösségre, akár Budapest főváros közösségére vagy egy magyar falu közösségére egy állami beruházást nem fogok”. Inkább megpróbál kompromisszumot kötni.

Amikor a Városliget beépítéséról kérdezték, Lázár azt mondta, hogy az új Nemzeti Galéria megépítésére szükség van. De emlékeztetett arra, hogy a Liget Projekt eredeti tervei szerint a Nyugati pályaudvar és az állatkert közötti területet beparkosította volna. Elmondta, hogy lehetett volna észszerűbb kompromisszumot kötni, de ha leteszi a miniszteri esküt, felhívja Karácsony Gergelyt, hogy megkérdezze, miben segíthet. Arról fogja győzködni Orbán Viktor, hogy a Biodómot az eredeti elképzeléseknek megfelelően fejezzék be.

• A teljes NER-elit felvonult hétfőn a parlamentben, hogy ott lehessen Orbán Viktor ötödik miniszterelnöki esküjénél.
• Megjelentek az új kormány régi és új miniszterei is.
• Az újaknál még mindig nem teljesen tisztázott, hogy mit is fognak csinálni.

A Mészáros Lőrinc-ösztöndíjra az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói közül a nappali munkarendű programtervező informatikus, a gépészmérnök, gazdálkodási és menedzsment, a nemzetközi gazdálkodás, a pénzügy és számvitel alapszakon, a jogász osztatlan és a számvitel mesterképzési szakon tanulók jelentkezhetnek - írta a az ELTE oldala a HM felhívására.

Valójában a Mészáros Lázár-ösztöndíjról van szó, amelyet az 1848-49-es szabadságharc hadügyminiszteréről neveztek el. Az esetről az RTL írt, a hibát azóta javították, de a tárolt változatából még látható az ország leggazdagabb emberének neve is. Hogy vétlen hibáról, avgy szándékos viccről volt szó, nem derül ki.

Hat évig tartott a per, amelynek végén jogerős ítélet született csütörtökön a bukaresti Colectiv klubban öt éve bekövetkezett, 65 ember halálát okozó tűzvész felelőseinek ügyében.

A román fővárosban található, Colectiv nevű szórakozóhelyen 2015. október 30-án ütött ki a tűz, amelyben a helyszínen 26-an haltak meg. 38 további áldozat a kórházban hunyt el. Az ő tragédiájuk különösen megrázta a román társadalmat, hisz Európa egyik fővárosának kórházaiban lelték halálukat olyan égési sérülésekkel, amelyekkel esélyük lehetett volna a túlélésre, ha megfelelő ellátást kapnak. Minderről nagy hatású dokumentumfilm készült 2019-ben, amelyről hosszabban is írtunk ebben a cikkünkben.

A bukaresti táblabíróság csütörtöki döntése enyhítette az alapfokon eljáró bukaresti törvényszék által kiszabott büntetéseket, de a klub üzemeltetőit és a végzetes tűzijátékot elindító pirotechnikusokat így is 6 és 11 év közötti, a szórakozóhely működését engedélyező volt kerületi polgármestert, az azóta az egyik bukaresti kerületi önkormányzat élére megválasztott Cristian Popescu-Piedonét pedig négyéves letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Az elítélteknek - a tűzoltósággal és az önkormányzattal közösen - jelentős kártérítési összegeket is fizetniük kell az áldozatok hozzátartozóinak.

Továbbra is komoly feszültségforrás az Észak-Írországot Írországtól elválasztó határ esetleges visszaállítása. Most az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős biztosa, Maros Sefcovic szólalt meg az ügyben, miután tárgyalásokat folytatott Liz Truss brit külügyminiszterrel csütörtökön.

Szerinte aggodalomra ad okot, hogy az Egyesült Királyság kormánya a Brexit feltételrendszeréhez kapcsolódó észak-írországi jegyzőkönyv végrehajtásában az egyoldalú megoldások útjára kíván lépni.A probléma abból adódik, hogy az Egyesült Királyság kilépése az észak-ír terület harmonizált viszonyrendszerben maradt az Európai Unió egységes belső piacával és vámuniójával. Ehhez még az 1998-as nagypénteki megállapodás kötötte a briteket, amely szerint Írország és Észak-Írország között kedvezőbb feltételekkel lehet vállalkozni és kereskedelmet folytatni. Ahhoz, hogy megmaradhassanak ezek a több mint húsz éves eredmények, amelyek biztosították a békét az észak-ír területen, a Brexit során 64 oldalas jegyzőkönyvet csatoltak. Ennek végrehajtása azonban azóta is várat magára. A britek problémája az, hogya jegyzőkönyv nyomán a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat eseti ellenőrzéseknek kell alávetni annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba - vagyis az uniós egységes piacra - ellenőrizetlen termékek kerüljenek be.

Nagy-Britannia október közepén terjesztett javaslatot az Európai Unió elé az észak-írországi protokoll módosítására. David Frost, korábbi brit Brexit-ügyi államtitkár utalást tett arra, hogy a megállapodás elmaradása esetén a brit kormány akár egyoldalúan felfüggesztheti a protokoll végrehajtását.

A mostani, a brit külügyminiszterrel folytatott tárgyalás után az EU biztosa azt mondta, „az egyoldalú fellépés, mely elutasítja a nemzetközi megállapodást, elfogadhatatlan”. Szerinte egy ilyen lépés aláásná az EU és az Egyesült Királyság közötti bizalmat, valamint veszélyeztetné a felek végső célkitűzéseit, köztük az 1998-as nagypénteki megállapodás elindította észak-írországi megbékélési folyamat nehezen megszerzett eredményeinek megőrzését, miközben jogbiztonságot és kiszámíthatóságot biztosítana az észak-írországi emberek és vállalkozások számára. Aláássa továbbá azokat a feltételeket is, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy Észak-Írország továbbra is hozzáférjen az EU egységes piacához.

Az EU legutóbb februárban javasolt ütemtervet az észak-írországi emberek és vállalkozások által felvetett, megoldatlan gyakorlati kérdésekről folytatott intenzív megbeszélésekre. A javaslatokra az EU még mindig várja a brit fél válaszát - mondta Maros Sefcovic.

(MTI)

Nyugdíjazását kezdeményezte Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója - tájékoztatta a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap pénteken az MTI-t.

Dobos 2015-ben lett az akkor teljesen átszervezett közmédia első vezérigazgatója. Az MTVA közleménye szerint „vezérigazgatóként elvitathatatlan érdemeket szerzett a magyar közszolgálati médiaszolgáltató szervezeti és koncepcionális átalakításában, és a korábban széttagolt közmédia rendszer egységesítésében”.

Irányítása alatt központosították az addig két különálló televízióból, a Magyar Rádióból és a nemzeti hírügynökségből álló, közpénzből fenntartott konglomerátumot. 2021-ben azt mondta, nincs politikai befolyásolás az általa fenntartott cégben, miközben – azon túl, hogy a tartalmából nyilvánvaló – hangfelvételek és ott dolgozó emberek beszámolói is bizonyítják, hogy a kormány álláspontját kell szajkózniuk, az ellenzékét pedig el kell hallgatniuk a munkatársaknak.

A német Rheinmetall vállalat engedélyt kért arra, hogy száz darab régebbi Marder típusú gyalogsági harcjárművet Ukrajnába exportálhassa - mondta egy forrás a Reutersnek hétfőn. Ez lenne az első nehézfegyver-szállítmány Németországból a háború sújtotta Ukrajnába.

A vállalat a használt járművekre kiviteli engedélyt kér, ezzel párhuzamosan a következő hónapokban felújítaná őket, mielőtt megtörténne a szállítás - írja a Reuters.

A hírügynökség kiemeli, hogy a Rheinmetall lépése most arra kényszeríti Olaf Scholz kancellárt, hogy egyértelműen állást foglaljon.

Lehet-e nehézfegyvereket Németországból közvetlenül Ukrajnába küldeni? Erre kell felelnie a kancellárnak, mivel az általa elnökölt nemzetbiztonsági tanács jóváhagyása szükséges az üzlethez.

A Rheinmetall szóvivője hivatalosan nem erősítette meg az értesüléseket. Scholzot pedig egyre több bírálat éri bel- és külföldön egyaránt, amiért vonakodik nehézfegyvereket, például harckocsikat és önjáró lövegeket szállítani Ukrajnába.

Vasárnap éjszaka, teljesen titokban találkozott Antony Blinken külügy és Lloyd Austin védelmi miniszter Volodimir Zelenszkijjel. A háború kezdete óta ez a legmagasabb rangú amerikai delegáció, ami látogatást tett a háború sújtotta Ukrajnában. A találkozóról egyelőre két fontos információt hoztak nyilvánosságra:

• Az Egyesült Államok 300 millió dollárral járul hozzá Ukrajna védelméhez és 165 millió dollár értékben lőszereket vásárolhat az ország,
• Joe Biden pedig hamarosan bejelenti új kijevi nagykövetüket és a diplomatáik, akik a háború elején elhagyták az országot, a jövő héten visszatérnek.

A két miniszter Lengyelország felől lépett be Ukrajnába. A delegációjukkal érkezett újságírók egészen addig nem számolhattak be róla, amíg a két férfi el nem hagyta Ukrajnát a Zelenszkijjel való tárgyalás után. Minderre biztonsági szempontokból volt szükség, mondja a Pentagon.

Hogy az ukrán elnök elégedett-e a találkozóval, egyelőre nem tudni. Korábban azt mondta:

„Ma nem jöhetnek hozzánk üres kézzel, és nem csak ajándékokat meg süteményt várunk, hanem konkrét dolgokat és konkrét fegyvereket.”

Zelenszkij utoljára Kamala Harris alelnökkel találkozott az amerikai adminisztrációból. Vele február 19-én, öt nappal az invázió előtt, Münchenben tárgyaltak. Azóta sok katonai felszerelés érkezett Ukrajnába nyugatról, ám az elnök mindig hangsúlyozza, hogy országának több nehézfegyverre van szüksége, beleértve a nagy hatótávolságú légvédelmi rendszereket és harci repülőgépeket.

Elsüllyedt egy turistahajó a Japán északi részén lévő Hokkaido szigeténél. A parti őrség vasárnap azt közölte, hogy a Kazu 1 fedélzetén utazó 26 emberből kilencet kimentettek, tíz holttestet találtak és hét embert továbbra is keresnek.

A hajó szombaton adott le vészjelzést, néhány órával később pedig a parti őrség elvesztette a kapcsolatot a legénységgel. Az utasok között két gyerek is volt. A kimentettek állapotáról a hatóság nem adott tájékoztatást, az NHK közszolgálati televízió azonban arról adott hírt, hogy közülük többen eszméletlenek voltak.

Kisida Fumio miniszterelnök a baleset miatt megszakította programját, és visszatért Tokióba. Ez a hajó korábban már két alkalommal is balesetet szenvedett, a közlekedési minisztérium pedig vasárnap vizsgálatot rendelt el az üzemeltető ellen.
A Kyodo japán hírügynökség azt írta, hogy szombaton a nagy hullámok és a rossz időjárás miatt a halászhajókat visszahívták a partmenti vizekről. (MTI)

Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére másodfokú figyelmeztetést adtak ki. Továbbá három megye - Veszprém, Zala és Vas - kivételével az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adtak ki szintén a zivatar veszélye miatt vasárnapra. Győr-Moson-Sopron és Vas megyére pedig az erős szél veszélye miatt adtak ki elsőfokú figyelmeztetést.

Amúgy is egyre nagyobb területen erősödik meg a szél, a Dunántúl nyugati, északnyugati részén viharos, néhol akár 70 km/óránál is erősebb széllökések is lehetnek a kora délutáni órákig.

Azután többfelé alakulhatnak ki zivatarok. Ezeket elsődlegesen viharos - néhol akár 90 km/óra feletti - széllökések, emellett néhol nagy mennyiségű csapadék, illetve jégeső kísérheti. A zivatarok az esti órákra hagyják el az országot - írja az MTI.

Nemrég tűnt fel a #белаяпоVяZка hashtag a Vkontake-n, a Facebook orosz klónján. Azt jelenti, hogy „fehér karszalag” és ízlésesen kihasználja, hogy tartalmaz egy Z-betűt, amelyet kiemelnek a posztokban és ami az orosz invázió szimbóluma lett a háború kezdete óta.

A kampányt állami fenntratású intézmények dolgozói – iskolák, óvodák, könyvtárak és helyi hatóságok alkalmazottai – kezdték és sokszor gyerekekt is látni a képeken.

A posztokhoz tartozó szövegekben az ukrán nacionalisták bűneiről és Putyin támogatásáról írnak. A fehér karszalagot pedig a Bucsában megölt civilekre emlékezve viselik azt állítva, hogy az ukrán hadsereg mészárolta le őket. Csakhogy – ahogy a Meduza is írja – épp az oroszok kötelezték a város lakóit a fehér karszalag viselésére és éppen ők gyilkolták meg őket, amelyre egyre több a bizonyíték.

Az uniós tagországok külügyminiszterei hétfői ülésén az orosz kőolaj-, és gázimport szankcionálásáról tárgyaltak és egyelőre nem született érdemi döntés - közölte Josep Borrell az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Borrell szerint az Európai Unió eddig bevezetett szankciói jelentős hatással vannak orosz gazdaságra, de további tárgyalás szükséges arról, milyen intézkedések hozhatók még a jövőben.

A Külügyek Tanácsának luxemburgi ülése előtt az ír, a litván és a holland külügyminiszterek világossá tették, hogy az orosz olajembargót is beleírnák a következő, előkészítés alatt álló szankciós javaslatba.

Az RTL „az utolsó független televízió Magyarországon, mely részletesen beszámolt az ellenzék választási kampányáról is. Nem hagytuk, hogy Orbán Viktor és kormánya megfélemlítsen minket” - mondta Thomas Rabe a Bertelsmann vezérigazgatója egy gazdasági újságíróknak tartott hamburgi rendezvényen a Welt tudósítása szerint. Ez a német cég a magyar RTL tulajdonosa.

Rabe szerint Orbán Viktor újraválasztása sem fogja megfélemlíteni a helyi leányvállalatot, amely valóban az egyetlen országos elérésű televíziócsatorna, amelyben nincs befolyása kormányhoz köthető szereplőknek.

„Orbán Viktornak személyesen is elmondtam korábban, hogy azért jöttünk Magyarországra, hogy Magyarországon maradjunk. Azt hiszem, ezt megértette” - mondta Rabe a rendezvényen.

A magyar leányvállalat ráadásul nyereséges a vezérigazgató szerint. Az öt legfontosabb európai piac egyike Németország, Franciaország, Olaszország és Hollandia mellett. Ezért a jövőben tovább bővítenék online és mozgóképes kínálatukat minden csatornán.

A Welt kiemeli, hogy mindez azért fontos álláspont az RTL-t tulajdonló Bertelsman vezérétől, mert Orbán Viktor szimpatizál Oroszországgal és az EU és a NATO álláspontjától eltérő véleményeket hangoztat. Megjegyzik, hogy a Bertelsman már nagyrészt kivonult Oroszországból. Ott már csak nyomdai és logisztikai tevékenységet folytat más vállalatok számára, amit hamarosan szintén felszámol.