Kaufmann Balázs

Magyarország 18 millió liter 95-ös benzint és 29 millió liter gázolajat szabadít fel - írja a a Magyar Közlönyben szombat este megjelent kormányrendelet alapján az Mfor. Minderre azért van szükség, mert június elején, egy karbantartás közben baleset történt az OMV schwechati finomítójában, ahol emiatt hetekig csúszik az újraindulás. Az osztrák olajcég így a magyarországi kútjaira sem tud elegendő üzemanyagot küldeni, amit a MOL sem tudna pótolni a rendelkezésére álló mennyiségből.

Néhány napja Ausztria is döntött arról, hogy az ország stratégiai tartalékának egy részét felszabadítja, most az Orbán-kormány követte a példájukat. A rendelet szerint az OMV ebből a tartalékból elsőbbségi hozzáférésre jogosult, de kizárólag Magyarországon adhatja el az ebből származó üzemanyagot. A kormányrendelet azt is kimondja, hogy a felszabadított stratégiai benzin- és dízeltartalékot az OMV-nek vissza kell pótolnia, az eladott benzin és gázolaj 40 százalékát augusztus 31-ig, 60 százalékát pedig október 31-ig a felszabadított készlettel azonos összetételben, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség által meghatározott áron.

„Úgy néz ki, mint egy kis hadsereg” - ezzel hívta fel a rendőröket az Idaho állambeli Coeur D'Alene városának egyik lakosa, akinek a háza előtt gyülekeztek a Patriot Front tagjai.

Ez egy fehér fajgyűlölő csoportot a 2017-es Charlottesville-i események után alapították. Most azért utaztak Idahoba szerte az Egyesült Államokból, hogy megzavarják a kisváros Pride-felvonulását.

Miután értesítették a rendőrséget, a teljes csoportot letartóztatták. A helyi rendőrfőnök is megerősítette, hogy a Pride megzavarása volt a neonácik célja.

(BBC)

„Mindenki jól van? Látom, hogy volt, aki elájult és kihúzták őket. Nagyon meleg van, tudom" - ezekkel a szavakkal szakította egy időre félbe a koncertjét Billie Eilish Londonban. Az amerikai énekesnő az O2 aréna színpadán lépett fel, ahol jól látható tumultus alakult ki, amikor megkezdte a koncertet.

Nem ez az első, hogy a nézők biztonsága érdekében inkább megállítja a show-t Eilish. Mostani turnéjának februári, New York-i állomásán már megtörtént ugyanez, amikor látta, hogy több rajongója is a levegővétellel küzd.

„Ha le akartok ülni, leülhettek. Menjetek csak, szabad. Üljetek le, vegyetek egy nagy levegőt" - mondta akkor.

A nagy koncertek biztonsága azóta különösen fontos szerepet kap az Eilishéhoz hasonló szuperprodukciók esetében, amióta tavaly tíz ember meghalt Travis Scot Astroworld fesztiválján Houstonban.

(BBC)

Ursula von der Leyen megígérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy az Európai Bizottság még a jövő héten ajánlást tesz arról, hogy a háború sújtotta ország tagjelölti státuszt kapjon. A bizottsági elnök szombaton Kijevbe látogatott, ott tárgyalt az ukrán vezetéssel.

„Támogatni akarjuk Ukrajnát az Európába vezető úton” - mondta von der Leyen, aki szerint az ukrán kormány „sokat tett” a jelöltségért, de „még mindig szükség van reformokra, például a korrupció elleni küzdelem területén”.

„Most dől el, hogy mi lesz az egyesült Európa jövője, és hogy lesz-e egyáltalán jövője. Ha az Európai Unió pozitív választ ad az ukrán kérelemre, az pozitív választ jelent arra a kérdésre, hogy van-e egyáltalán jövője az európai projektnek.”

Ezt már Zelenszkij mondta, aki szerint egész Európa célpont Oroszország számára, és Ukrajna csak az állomás.

"Most dől el, hogy mi lesz az egyesült Európa jövője, és hogy lesz-e egyáltalán jövője. Ha az Európai Unió pozitív választ ad az ukrán kérelemre, az pozitív választ jelent arra a kérdésre, hogy van-e egyáltalán jövője az európai projektnek" - mondta.

Ahhoz, hogy Ukrajna megkapja a tagjelölti státuszt, mind a 27 tagország támogatása kell. Ebben nem csak Magyarország szavazata kérdéses. Bár Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország nyíltan támogatják a csatlakozási folyamat mielőbbi megkezdését, a francia és a német kormányok mellett például a Dán vezetés szerint is van mit tenniük addig. Egy diplomáciai feljegyzésből kiderült, hogy a dán vezetés szerint Ukrajnának még „alapvetően javítania kellene a jogalkotási és intézményi kereteit”, mielőtt szóba kerülhetne a tagjelöltség.

Alig három héttel a háború kitörése után adta át az Európai Unióba való jelentkezéshez szükséges dokumentumokat Kijev a Bizottságnak. Május közepén Dmitro Kuleba külügyminiszter azt mondta, fenntartott helyet szeretne magának az integrációban, ami valamiféle biztosítékot jelenthetne a csatlakozási folyamat lezárultáig.

„Itt nem Ukrajna lehető leggyorsabb uniós tagságáról van szó. De ami nagyon fontos számunkra, az az, hogy ezt a helyet Ukrajnának tartsák fenn. Gyakran halljuk azt, hogy Ukrajna Európához tartozik, az európai család része, és most ennek a helynek a fenntartásáról van szó” - mondta akkor Kuleba.

Hogy miért nincs olyan opció, ami szerint Ukrajnát azonnal felvennék az EU-ba és milyen állomásokon kell átküzdenie magát az országnak, arról ebben a cikkben írtunk.

„A németek nagyon szerették volna megnyerni ezt a mérkőzést azután, hogy két döntetlennel kezdtek, de mi harcoltunk, és megérdemelten szereztünk pontot. Nem sokan vártak tőlünk ilyen szereplést, de ahogyan a tavalyi Eb-n, most is megmutattuk, hogy bárkinek meg tudjuk nehezíteni a dolgát” - nyilatkozta Gazdag Dániel, a Philadelphia Union középpályása a szombati 1-1-es magyar-német után. Ő a korábbi pozitív koronavírustesztje miatt nem lehetett ott az angolok és az olaszok elleni találkozókon, most viszont csereként lehetőséget kapott.

„Nem ez volt a papírforma, de az utolsó mérkőzéseken olyan teljesítmény tettünk le az asztalra, amivel megmutattuk a nagycsapatoknak, hogy számolni kell velünk" - ezt Sallai Roland mondta a meccs után, amikor megkérdezték tőle, hogy gondolta-e volna, hogy három mérkőzést követően négy ponttal áll majd a magyar válogatott a Nemzetek Ligája csoportkörében.

Szoboszolai Dominik, az RB Leipzig futballistája szerint már az önmagában is nagy dolog, hogy egy újabb európai topcsapat ellen szereztek pontot. Szombat este azonban játékban is teljesen egyenrangú partnerei voltak a németeknek, ami a helyzetek számán is látszódott.

A magyarok ezzel a döntetlennel megőrizték második helyüket a csoportban, amelynek másik szombati mérkőzésén az Európa-bajnok olaszok 0-0-ra végeztek az Eb-ezüstérmes angolok vendégeként. A következő meccsen, kedden, a csoportban egyelőre utolsó helyen álló Anglia vendége lesz a magyar csapat.

Hiába szabott ki örökségvédelmi bírságot és tiltotta meg az „építőipari kivitelezési tevékenységet” a Veszprém Megyei Kormányhivatal Rogán Cecília tihanyi telkén, az építkezés zavartalanul folytatódik. Somlai Bálint villája már kész is van a Kopasz-hegyen, csak az óriási vaskaput kell befejezni. Lesz baráti szomszédja is: a szemben lévő telken Optimus-közeli tulajdonos bontotta le a korábban ott álló házat, és vélhetően újat épít a helyére.

Februárban írtuk meg, hogy elbontották Rogán Cecília nyaralóját a csodálatos panorámát kínáló Óváron, a telken pedig építkezés indult. Cikkünk megjelenése után Hadházy Ákos független képviselő több hatóságot is megkeresett, hogy megtudja, jogszerűek-e a munkálatok. Április végén a kormányhivataltól kapott egy válaszféleséget, de abból nem derült ki egyértelműen, hogy pontosan milyen engedély nélküli tevékenységeket folytattak.

Bár óriási mobilfalakkal próbálják takarni az építkezést az utcáról leselkedők elől, annyi mégis látszik, hogy a ház épül, ottjártunkkor is dolgoztak rajta. A telken korábban egy a tihanyi látképbe szépen besimuló, helyes kis nyaraló állt, nem tudni, hogy Rogán Antal volt felesége miért döntött a bontás mellett.

Alig egy utcával lejjebb, nem messze Rogán Cecília házától másik építkezés indult. A telek tulajdonosa ifj. Szemerey Lóránd és a felesége.

Az ifjabb Szemerey apja a híres fuvarozó, aki az unokatestvére annak a Szemerey Tamásnak, akinek másik unokatestvére Matolcsy György jegybankelnök. A neve tavaly azzal került be a hírekbe, hogy többségi tulajdonos és ügyvezető lett egy Rogán Cecília által alig néhány hónapja alapított szállítmányozási cégben, a DCL Logisztika Kft.-ben. Rogán Antal volt felesége így már nemcsak Dzsudzsák Balázs focistának, hanem saját üzlettársának is szomszédja lett Óváron.

De Tihany másik csodálatos részén, a Kopasz-hegyen is NER-közeli figurák telepedtek meg. Az Átlátszó írta meg, hogy ott építkezik Somlai Bálint, Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám egyik jóbarátja. Akkor még óriási daru dolgozott a helyszínen, azóta viszont be is lakták a modern villaépületet.

Somlai Bálint fontos tagja Matolcsy Ádám baráti körének: a társaságról nemrégiben hosszan írtunk. Somlai is haszonélvezője annak, hogy szívesen lóg a jegybankelnök fiával: még csak 32 éves, de ő építheti át 54 milliárdért az egyébként meglehetősen jó állapotban lévő Magyar Nemzeti Bank székházát. Somlai cégcsoportja az elmúlt három évben megsokszorozta a bevételét, amit leginkább az MNB-től érkező milliárdos megrendeléseknek köszönhet. A fiatal vállalkozó Matolcsy György fiának esküvőjén is ott volt.

Arról, hogy mikor és hogyan kezdett ömleni hozzá a közpénz, korábban a Telex írt részletesen. A Direkt 36 cikkéből pedig az derült ki, hogy az ő cége, a Raw Development az eredetileg tervezett árnál 70 százalékkal drágábban újította fel a Széll Kálmán téri – szintén az MNB tulajdonában álló – Postapalotát.

Az új nyaraló a helyiek elmondása szerint máris óriási bulik helyszíne.

A Kopasz-hegyen, szinte szemben Somlai Bálint új házával, egy másik telken lebontották az ott álló nyaralót, és nagyon úgy néz ki, a helyére valami újat építenek.
A tulajdonos dr. Fekete Zoltán. Az a Fekete Zoltán, aki az Optima Befektetési, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója: ez a cég kezeli az MNB Pallas Athéné alapítványának a vagyonát. Ez az az alapítvány, melyet legkésőbb jövő év közepéig megszüntetnek, és amelynek kezelt eszközei közvetlenül a jegybank mérlegébe kerülhetnek az Eurostat, az EU statisztikai hivatalának nyomására.

A férfi, aki szerdán délelőtt a tömegbe hajtott Berlinben, egy 29 éves német-örmény állampolgár. A rendőrség azt is közölte, hogy Németországban él.

Ez a kép kering az elfogásáról a Twitteren, amit a német sajtó is publikált:

A Bild szemtanúkra hivatkozva azt írja, először elszaladt, de a járókelők feltartóztatták és átadták a rendőröknek. Bilincsben és egy takaróval a fején vitték el végül egy szövetségi rendőrkapitányságra. A hatóság szóvivője szerint a balesetet okozó sofőr maga is „egyértelműen a történtek hatása alatt állt".

A Breidscheidplatz közelében egy ember meghalt, a hírek szerint egy tanárő, aki a csoportját kísérte, öt ember éltveszélyesen, hárman pedig súlyosan sérültek.

Meghosszabbította a háborús veszélyhelyzeti intézkedéseket, azaz a különleges jogrendben alkotott szabályokat szerdán az Országgyűlés.

116-an szavaztak igennel, 43-an nemmel a kormány kezdeményezésére. Ez a törvény így megerősíti azokat a kormányrendeleteteket, amelyeket eddig alkottak a konfliktust érintően. A kormány felhatalmazása a törvény hatályáig fennmarad, azaz novemberig nem szükséges a parlament hozzájárulása a kormány döntéseihez, pusztán tájékoztatást kell nyújtania.

Mindehhez a 10. alkotmánymódosítás kellett, amelyet a parlament gyorsan elfogadott, Novák Katalin köztársasági elnök pedig nem sokkal később alá is írt. Ahogy arra a TASZ is emlékeztetett, 2020-ban Gulyás Gergely még azt ígérte, „hiába vádol minket a baloldal azzal, hogy a különleges jogrend örökké fog tartani, korábban ér véget, mint a legtöbb európai országban”.

A jogvédő szervezet szerint azonban a kormány az újabb különleges jogrenddel és az újabb alaptörvény-módosítással ismét a saját igényeihez igazítja a játékszabályokat. A rendeleti kormányzás pedig még tovább csökkenti a parlament jelentőségét.

Közleményben szólítja fel a magyar kormányt a légitársaságokra kivetett extraprofitadó visszavonására a Ryanair. Az ír fapados légitársaság – amely a közlemény szerint magát Magyarország legnagyobb légitársaságának tartja – szokatlanul kemény hangvételben fordul az ország vezetéséhez.

Azt írják, a járvány, az ukrajnai háború és az egekbe szökő olajárak miatt az iparágban jelenleg nem létezik nyereség, éppen ezért „több mint ostobaság”, hogy a kormány különadót vet ki rájuk. A cég szerint mindez a magyar turisztikai ágazatnak és a gazdaságnak is visszafordíthatatlan károkat okoz majd. Jason McGuinness-t, a Ryanair kereskedelmi igazgatóját idézik is a közleményben. Szerinte logikátlan és megalapozatlan döntés született. Felidézi, hogy más európai országok a világjárvány lecsengésével csökkentik a repülőtéri költségeket a forgalom visszatérése és a munkahelyek megőrzése érdekében, a Ryanair pedig a kapacitásait az ilyen piacokra helyezi át.

Korábban írtuk, hogy a légitársaságoknak az Európán belüli utazásokért 3900 forintot kell fizetniük utasonként, Európán kívüli utazásokért pedig 9750 forintot. Ma pedig kiderült, hogy a Wizz Air az előző pénzügyi évében 642,5 millió eurós (mai árfolyamon mintegy 250 milliárd forint) veszteséget termelt.

(Airportal)

A cég szerdán kiadott éves gyorsjelentéséből kiderül, hogy a március 31-én záruló pénzügyi évében 642,5 millió eurós (mai árfolyamon mintegy 250 milliárd forint) veszteséget termelt a Wizz Air, ami meghaladja az egy évvel ezelőtti 576 milliós mínuszt – írja a hvg.hu. Bár a bevételei jelentősen nőttek az előző évhez képest (17 millióval több utasuk volt mint 2020-21-ben), az üzemanyagárak drágulása miatt mégis veszteségbe fordultak.

Amíg egy évvel ezelőtt 347,4 millió eurót költöttek üzemanyagra, addig a mostani üzleti évben ez 649 millióra nőtt - írja a lap.

Váradi József vezérigazgató elmondta, hogy a 2023-as pénzügyi év első negyedévére is operatív veszteséggel számol a Wizz Air.

A kormány úgy gondolja, hogy a légitársaságok – köztük a Wizz Air – extraprofitra tett szert az elmúlt időszakban, ezért nekik is különadót kell fizetniük. A szombati kormányrendeletből az is kiderült, mennyit: a légitársaságoknak az Európán belüli utazásokért 3900 forintot kell fizetniük utasonként, Európán kívüli utazásokért pedig 9750 forintot. A légitársaság május végén már azt is bejelentette, hogy mindezek miatt áremelésre készül.

Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Thitisan Utthanaphont, becenevén Ferrari Joe-t, azt a thaiföldi rendőrfőnököt, aki pénzért elengedett volna egy drogdílert, később pedig részt vett a megölésében.

A 24 éves Jeerapong Thanapat thai állampolgárt a rendőrök tavaly a feleségével együtt elkapták a kocsijukban 100 ezer metamfetamin-tablettával. Bevitték őket a helyi rendőrkapitányságra, ahol a férfivel megegyeztek a rendőrök, hogy 1 millió bahtért (9 millió forint) elengedik őket. Ekkor jött a főnökük, Thitisan Utthanaphon ezredes – a luxusautóiról kapott becenevén Ferrari Joe –, aki legalább kétszer ennyi pénzt szeretett volna a drogdílertől.

A megbilincselt gyanúsítottat csuklyával a fején bevezették az egyik szobába, leültetik a székre, majd a rendőrök nejlonzacskót húztak a fejére, és elkezdték ütni. A kínzásba a gyanúsított belehalt, próbálták újraéleszteni, de nem sikerült. A bűntettben 7 rendőr vett részt.

A holttestet ezután a helyi kórházba vitték, mondván, drogtúladagolásban halt meg, a feleségét megfenyegették és szabadon engedték, a halott szüleit pedig később lefizették.

Kedden aztán thai ügyvédek – akik a Nakhon Sawanban dolgozó rendőröktől értesültek a bűncselekményről – feltették a kínzásról készült videót a Youtube-ra.

Ferrari Joe szökésben volt, de még augusztusban feladta magát. Az ügyet országos felháborodás övezte Thaiföldön. A kihallgatásban részt vevő hat másik rendőr közül ötöt gyilkosságért ítéltek el, és életfogytiglani börtönbüntetést kaptak. Egy hetedik tanúvallomása miatt kisebb büntetést kapott.

Thitisan Utthanaphon a tárgyalás során azt mondta, nem állt szándékában megölni a férfit. „Az volt a szándékom, hogy megszerezzem az információt, hogy tönkretehessem a drogüzletet" - mondta.

Az ő esetében szerdán hirdettek ítéletet. Kínzással elkövetett emberölésben bűnösnek találták, és halálra ítélték, ám a halálos ítéletet azonban azonnal életfogytiglani börtönbüntetésre enyhítették.

(BBC)

Amióta megszaporodtak a kamerák a fontosabb közutak mentén, egyre több hajmeresztő felvételt lehet látni. Íme néhány példa:

• Előfordult, hogy hattyú szállt az M1-esre,
• láthattuk, hogy milyen egy életveszélyes büntetőfékezés,
• az extrém darabok között volt az, amikor össze-vissza tolattak az autósok egyszerre több autópályán is,
• és előfordult már olyan, hogy a sötétben futkároztak egy baleset sérültjét kutatva az emberek az M0-son.

A mostani videó nagyon hasonló az utolsóhoz, annyiban különbözik talán, hogy itt még a célja sem világos annak az embernek, aki a körgyűrű sok sávján keresztül téblábol.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Magyar Közút Nonprofit Zrt. (@magyarkozut) által megosztott bejegyzés

Ahogy a Magyar Közút írja, a diszpécserek jelentették, hogy valaki gyalogol az M0-s autóútnál. A budapesti Váci út felől sétált a forgalommal szemben a külső sávon a Megyeri-híd irányába. Össze-vissza járkált, majd végül átment az elválasztósávhoz, onnan pedig a hídon található kerékpárútra mászott át. Azonnal értesítették az útellenőrt is, aki pont akkor ért ki a helyszínre, mire a férfi már a kerékpárúton sétált.

„Hogy hogyan jutott el idáig és miért a férfi, arról nincs információnk, de az egyértelmű: az életét kockáztatta. Soha, semmilyen körülmények között ne kövesse senki a példáját! Hasonló esetekből történtek már tragédiák” - írja posztjában a Magyar Közút.

Kisiklott egy vonat Iránban, a balesetben legkevesebb tízhét ember meghalt és ötvenen megsérültek, több sérült állapota válságos - írja az MTI az iráni állami televízió nyomán.

A baleset az ország keleti felében, Tabasztól ötven kilométerre, a várost az ország középső részén fekvő Jazddal összekötő vasútvonalon történt éjszaka. A mintegy 350 utast szállító vonat hét kocsija közül négy ugrott le a sínekről. Egyelőre vizsgálják, hogy mi okozta a balesetet, ám az első beszámolók szerint a vonat munkagéppel ütközött.

Az iráni média idézte Ali Akbar Rahimit, Tabasz kormányzóját, aki elmondta, hogy a mentők kutatnak az esetleges további túlélők után a roncsok között. A mentők helikoptereket is bevetettek a mentéshez, mert közúton nehezen megközelíthető a helyszín, és fejletlen a távközlés a térségben.

Több mint egy tucat ember szenvedett súlyos sérüléseket, néhányukat különböző kórházakba szállították - közölték a hatóságok. Az egyik utas azt mondta, a vonat hirtelen fékezett, majd teljesen lelassult a kisiklás előtt.

„Az utasok úgy pattogtak a kocsiban, mint a labdák a levegőben” - mondta a sérült utas.

(MTI)

2022. májusban a fogyasztói árak átlagosan 10,7%-kal meghaladták az egy évvel korábbit. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,7%-kal nőttek, tehát nagyobb tempóban, mint korábban.

Minden fontos árucikk esetében a korábbinál nagyobb arányú volt az áremelkedés az előző évi árakkal összehasonlítva. Az élelmiszerek ára 18,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a margariné 41,4, a kenyéré 37,5, a sajté 35,4, a baromfihúsé 34,3, a száraztésztáé 33,3, a tejtermékeké 30,3, a tojásé 29,9, a péksüteményeké 27,3 százalékkal.

A tartós fogyasztási cikkekért 11,4, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 18,4, a szobabútorokért 18,3, a használt személygépkocsikért 15,4, az új személygépkocsikért 10,6 százalékkal kellett többet fizetni.

Nem csak éves összehasonlításban, hanem egy hónap alatt is szemmel látható a drágulás. Az élelmiszerek 3,5 százalékkal drágultak, a főcsoporton belül a friss zöldségek csoportját leszámítva minden termékkör ára magasabb lett.

Áprilisban már 9,5 százalékos volt, a jegybank szakértői pedig már korábban jelezték, hogy májustól még inkább bedurvulhat az infláció. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke május közepén már előrevetítette azt is, hogy a következő hónapokban két számjegyű lehet a drágulás.

(KSH)

Szung Kim, az Egyesült Államok észak-koreai különmegbízottja arra figyelmeztetett, hogy Észak-Korea „bármikor” elvégezheti hetedik nukleáris tesztjét. A hatodik öt éve történt és úgy volt, azután abba is hagyják az ilyesmit.

A feszültség azonban egyre nő a Koreai-félszigeten. Az északiak idén már 31 rakétát teszteltek, pedig még nincs vége az évnek. A rekord eddig 25 kilövés volt 2019-ben.

Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes azt mondta, bármilyen nukleáris robbanófej tesztelése „teljes mértékben megsértené az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait” és kemény válaszlépéseket helyezett kilátásba. Ezt üzenetként „magáncsatornákon keresztül” továbbították is Phenjanba. Ugyanakkor javaslatokat is tettek humanitárius együttműködésre és az Észak-Koreában pusztító Covid-19 járvány kapcsán nyújtott segítségre is.

„A KNDK azonban mindeddig nem válaszolt, és továbbra sem mutatja jelét annak, hogy érdekelt lenne az együttműködésben" - mondta Sherman.

(BBC)

„Az iskolába pár napja az igazgató felvett egy ének-zene tanárt, akit közvetlenül az iskola előtti járdáról vitték el május 30-án a rendőrök. A gyerekek végignézték a történteket, de azt hazudták nekik, hogy azért vitték el a rendőrök a tanárt, mert meghalt az egyik rokona. Valójában már az első tanítási napján zaklató üzeneteket kezdett küldeni a gyerekeknek. Hála a tankerület gyors intézkedésének, még megakadályozták a rendőrök, hogy bejusson az iskolába” - írta a Blikknek az egyik olvasó.

A lap megkereste az iskolaigazgatót, ám ő elhárította az érdeklődést. A Budapesti Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Osztálya azt közölte, hogy feljelentés alapján folytatnak eljárást kiskorú veszélyeztetésének gyanúja miatt. Az érintett tankerületi központ ennél részletesebb tájékoztatást adott a Blikknek.

„A pedagógus 2022. 05. 25-től óraadói megbízással énektanári feladatot látott el az iskolában. A megbízása 2022. május 30-i megszüntetéséig két napot dolgozott (szerda, csütörtök). Amint a történtekről a tankerületi központ értesült, a megbízási szerződést azonnali hatállyal felmondta” - tájékoztatott levélben Béresné dr. Dunai Gyöngyi, az Észak-Pesti Tankerületi Központ szakmai vezetője.

A bulvárlap egy másik ének-zenét oktató budapesti tanárról is ír, aki a nemi szervéről készített képeket, majd azokat elküldte diákjainak. A pedagógust a tanulók buktatták le, abban az ügyben is folyik a nyomozás.

A Háttér Társaság közleményben tudatta, hogy az ILGA Europe nevű ernyőszervezettel együtt panaszt nyújtottak be, amiért Magyarország az ún. Coman-ítélet után 4 évvel sem ismeri el az Európai Unión belül kötött azonos nemű házasságokat.

2018 június 5-én hozott ítéletet az Európai Bíróság a Coman-ügyben, amely szerint az Európai Unió összes tagállama köteles elismerni a más uniós tagállamban azonos nemű személyek által kötött házasságokat. A Bíróság megállapította, hogy a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásáról szóló irányelv keretében a „házastárs” fogalma nemi szempontból semleges, így kiterjed egy uniós állampolgár azonos nemű házastársára is. A Bíróság emlékeztet arra, hogy az uniós polgárok szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló rendelkezések szerint az uniós állampolgár családtagjai számára lehetővé kell tenni, hogy kövessék az uniós polgárt annak új tartózkodási helye szerinti tagállamba. Az ítélet értelmében a tagállamok elismerési kötelezettsége fennáll függetlenül attól, hogy az adott tagállam a nemzeti jogában biztosítja-e az azonos nemű személyek közötti házasságot vagy sem.

Az eredeti ügyben Románia volt az alperes, de ahogy az ítéletből kiderül, minden tagállamnak alkalmaznia kéne az abban foglaltakat, Magyarország mégsem tesz így.Az elmúlt években a magyar hatóságok következetesen megtagadták a külföldön azonos nemű párok által kötött házasságok hazai anyakönyvezését, nem csak házasságként, hanem bejegyzett élettársi kapcsolatként is - írja a közlemény. Sőt, áprilisi állásfoglalásában az Igazságügyi Minisztérium kifejtette: az Alaptörvényben szereplő házasságdefiníció miatt kizárt a külföldön kötött azonos nemű házasságok elismerése, még azokban az esetekben is, ahol a nemzetközi magánjogi törvény erre egyébként lehetőséget teremtene.

„Döbbenetes, hogy a magyar kormány nyíltan szembemegy az Európai Unió Bíróságának jogerős ítéletével” - kommentálta az ügyet Dombos Tamás, a Háttér Társaság jogsegélyszolgálatának munkatársa. „Bízunk benne, hogy az Európai Bizottság nem hagyja annyiban a kérdést, és kötelezettszegési eljárást indít a kormány ellen az azonos nemű párok életét megnehezítő magyar joggyakorlat miatt” - írja a Háttér Társaság közleménye.

Pénzjutalmat kaphatnak Kínában a „nemzetbiztonságot veszélyeztető tevékenység” lakossági bejelentői egy, a kínai állambiztonsági minisztérium által kiadott, új szabályozás szerint - írja az MTI a Global Times című kínai lap alapján.

A minisztérium hétfőn tette közzé azt az új szabályozást, miszerint a lakossági bejelentések ösztönzésére az adott jelentés hatékonyságának és jelentőségének arányában akár százezer jüant (mintegy öt és fél millió forintot) meghaladó jutalmat fizethetnek a bejelentőnek.

A jutalom kiszabásának feltételeként a lakossági bejelentőknek világossá kell tenniük, hogy pontosan kire, vagy kikre irányul a jelentésük, vagy részleteket kell közölniük a nemzetbiztonsági fenyegetésről. További kikötés, hogy a bejelentés tárgyáról, vagy a lakossági bejelentő által megosztott részletekről a hatóságoknak korábban nem volt tudomása, illetve, hogy a jelentés tartalma hitelesnek és értékesnek bizonyul. Jutalomban részesülhetnek olyanok is, akik a kínai nemzetbiztonságot veszélyeztető, Kína területén kívül folytatott tevékenységről vagy emberekről szolgáltatnak információt.

A bejelentőket arra kérték, hogy valós néven és személyi adatokkal nyújtsák be jelentéseiket, egyúttal arról biztosították az embereket, hogy adataikat bizalmasan kezelik, és szükség esetén a bejelentőnek hatósági védelmet nyújtanak. A hamis jelentés benyújtása büntetőjogi felelősségre vonást von maga után - figyelmeztetett a minisztérium.

A kormányfő aláírta azt a rendeletet, miszerint a Gazdaság-újraindítási Alapot 60 810 591 877 forinttal túlteljesítheti a költségvetés. A rendelet összhangban van a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályokkal - írja az Mfor a Magyar Közlönyben megjelent dokumentum alapján.

A 2023-as költségvetés most alakul. Kedden azt írtuk a cikkünkben, ahol a tervezet részleteit ismertettük, hogy minden idők legnagyobb áfabevételeiből, különadókból és bizonytalan uniós pénzekből fedezné kiadásait az Orbán-kormány.

Ma szavazza meg a parlament a háborús veszélyhelyzet elrendelését, így a továbbiakban a kormány a rendeleteivel akár a törvényektől is eltérhet, arra is lehetősége van, hogy a mindenkit megillető alapjogokat az általában elfogadhatónál erőteljesebben korlátozza vagy egyenesen felfüggessze.

A hivatalos indoklás szerint arról van szó, hogy a kormánynak „minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülő emberek segítésére, támogatására, elhelyezésére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése, a következmények enyhítése érdekében, valamint annak biztosítása végett, hogy Magyarország mielőbb maga mögött hagyja a háború káros következményeit”.

A valóságban pedig arról van szó, hogy a több mint két évig tartó veszélyhelyzet megszüntetése után alig két héttel újra, immár más indokkal, teljhatalmat kap a kormány.

Ehhez a 10. alkotmánymódosítás kellett, amelyet a parlament gyorsan elfogadott, Novák Katalin köztársasági elnök pedig nem sokkal később alá is írta. Ahogy arra a TASZ is emlékeztetett, 2020-ban Gulyás Gergely még azt ígérte, „hiába vádol minket a baloldal azzal, hogy a különleges jogrend örökké fog tartani, korábban ér véget, mint a legtöbb európai országban”.

A jogvédő szervezet szerint azonban a kormány az újabb különleges jogrenddel és az újabb alaptörvény-módosítással ismét a saját igényeihez igazítja a játékszabályokat. A rendeleti kormányzás pedig még tovább csökkenti a parlament jelentőségét.

A parlament emellett dönt majd Szabó Tímea, Tordai Bence és Akopjan Nikogosz örmény nemzetiségi szószóló mentelmi ügyében. A két képviselő mentelmi jogának felfüggesztését rágalmazás vétsége, a nemzetiségi képviselő mentelmi jogának felfüggesztését pedig választás rendje elleni bűntett miatt kérte az illetékes bíróság.

„Tudnunk kell, hol a helyünk, nem várhatjuk el, hogy Anglia legyőzése után feltétlenül nyerjünk a regnáló Európa-bajnok ellen is. Nem szabad túl nagy nyomást helyezni a csapatra, és ez igaz a következő, németek elleni összecsapásra is” - mondta az MTI-nek Marco Rossi a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya.

„Furcsa leírni, de a pillanatnyi forma alapján nem tűnt esélytelennek a magyar válogatott Olaszországban a Nemzetek Ligája 2. fordulójában.” Ezt pedig Haszán Zoltán kollégánk írta tegnap, amikor a csapat 2-1-es vereséget szenvedett.

Rossi is hasonló véleményen van. Mint mondta: „Nagyon szerettem volna saját hazámban jól szerepelni. Úgy érzem, ez sikerült is, ezért köszönet jár a játékosoknak, még ha nem is mindenki játszotta élete meccsét”.

A magyarok szépítését illetően kifejtette, hogy nem az öngól miatt volt mérges, hanem a középpályán elvesztett labda miatt, mert az elkerülhető lett volna. Úgy vélte, az kicsit megfogta a játékosait, mert némi félelem volt bennük, nehogy egyenlítsen a rivális.

A magyar együttes egy-egy győzelemmel és vereséggel a négypontos olaszok mögött második helyen áll a csoportjában, a szombati harmadik fordulóban pedig az eddig nyeretlen és veretlen németeket fogadja a Puskás Arénában.

„Amikor megtettem a feljelentést, másnap »megszállta« a megyei rendőr-főkapitányság a Városházát. Itt voltak egész délután, este nyolcig. Érzetre olyan volt, mint amikor az E.T.-ben megszállták a főszereplő kisfiú házát” - mondta a hvg.hu-nak Csőzik László, Érd polgármestere.

Az érdi polgármesteri irodában március végén találtak kamerát és mikrofont az egyik lámpában. Csőzik akkor azt mondta, semmit nem tudnak arról, ki és mikor végezhetett megfigyelést a városvezetés ellen.

„Én az a fajta ember vagyok, igyekszem úgy élni az életemet, hogy akár rejtett kamera is veheti, de azért rendkívül dermesztő és nyomasztó érzés” - mondta akkor a 444-nek.

Most sem derült még ki, hogy kik lehetnek a kukkolók. A hvg.hu kérdésére azt mondta Csőzik, hogy a hatóságok vizsgálata tüzetes volt.

„Jött két technikai csapat is, az egyikben valószínűleg nemzetbiztonságiak lehettek. Nem tudjuk mi sem pontosan, mert mindenkivel mi sem találkozhattunk, sőt, két óra hosszára minket is »kizavartak« a második emeletről.”

Azóta sem kaptak különösebb tájékoztatást az ügyről, csupán annyit, hogy az ügyben maga a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat rendelt ki igazságügyi informatikai szakértőt a vizsgálat elvégzésére.

„Azóta nem jelentkeztek. Az, hogy ennyi energiát fektettek a dologba, azt jelzi, hogy komolyan vették és nem kételkedtek azt illetően, hogy ez egy működőképes és feltehetően működő – a kérdés, hogy mely időszakban működő – berendezés volt. A szakértő nyilvánvalóan azt nézi meg, hogy mikor működött, hogyan, milyen módon továbbította a jeleket és hova” – tette hozzá a polgármester.

Azt sem zárja ki, hogy a megfigyelőeszköz még a 2019 előtt hivatalban lévő fideszes városvezetés vélt belharcai során került az irodába.

A hvg.hu kérdésére a csaknem 900 millió forintos korrupciós ügy kapcsán a Központi Nyomozó Főügyészség azt közölte, hogy a jelenlegi állapot szerint „16 gyanúsított van, akik közül 2 személy – köztük a végrehajtói kar elnöke – van letartóztatásban 2022. augusztus 8-ig, a többi gyanúsított szabadlábon védekezik”. Az nem derül ki, hogy ki az újabb gyanúsított.

Legutóbb április végén kerültek képbe újabb szereplők az ügyben, miután kihallgattak két embert szintén gyanúsítottként. Továbbra is ketten vannak letartóztatva, közülük az egyik maga Schadl György, aki még most is elnöke a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak. Völner Pál továbbra is szabadlábon védekezik. Papp Gábor, az ügyvédje a hvg.hu-nak azt mondta, legutóbb márciusban tett 15 oldalas, írásbeli vallomást, védekezést, azóta az ügyben őt érintően érdemi változás tudomása szerint nem történt.

A Schadl és Völner bukását hozó ügy nyomozati iratait a 444-ből ismerheti a nyilvánosság. Ezek voltak a fontosabb cikkeink a témában:

• A Völner-ügy kulcsfigurája egyetemi vizsgákat intézett Rogán kabinetfőnökének
• Egy hármas meg valami viszonylag normális pia: Völner és Schadl titkos bizniszei
• A bírót rúgják ki, mert ez vérlázító!
• Az egyik végrehajtó mindent bevallott, a másik sírva tagadta a bűnösségét
• Államtitkárt fizetett le, sok 100 milliós hálózatot működtetett, mégis azon borult ki legjobban, amikor levetették a kék villogót az autójáról
• A korábbi helyettes államtitkár „nem emlékszik”, hogy egy protekciós vizsgázóról egyeztetett Schadl Györggyel
• A gazda, a zsaroló miniszter és a szexuális bűnöző – a Schadl–Völner-dosszié legnehezebb kérdései
  
• Kislexikon a Völner-iratokhoz: miniszterek, bírók, végrehajtók és a többiek

A palesztin területek izraeli megszállása és a palesztin lakossággal szembeni hátrányos megkülönböztetés „az alapvető oka” az ismétlődő feszültségeknek és az instabilitásnak - fogalmazott kedden nyilvánosságra hozott jelentésében az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által megbízott tényfeltáró bizottság.

„A konfliktus alapvető okaival kapcsolatos következtetések és ajánlások többségében Izraelt teszik felelőssé, ami elemzésünk szerint a konfliktus aszimmetrikus jellegére és arra a tényre utal, hogy egy állam megszállva tart egy másikat" - írta a bizottság elnöke, a dél-afrikai Navanethem Pillay, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa.

„A területek izraeli megszállásának megszüntetése, amely teljes mértékben megfelel az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak, továbbra is kulcsfontosságú az állandó erőszak felszámolásához” - áll a bizottság jelentésében.

Izrael még februárban közölte, hogy nem működik együtt a bizottsággal. A zsidó állam azzal vádolja bizottság elnökét, hogy „Izrael-ellenes aktivista”, és a bizottság célja „Izrael démonizálása”. Az izraeli külügyminisztérium közleménye szerint a bizottsági jelentés „hiányos és elfogult, korábbi elfogult jelentések egész során alapszik, és az Izrael Állam iránti gyűlölete miatt elfogadhatatlan”.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa tavaly bízta meg a nemzetközi bizottságot a 2021. április 13. óta a palesztin területeken és Izraelben az emberi jogok terén elkövetett jogsértések kivizsgálásával. A jelentés ellen mintegy húsz izraeli diák és tartalékos tüntetett az ENSZ genfi székháza előtt.

A Costco, a Target és a Kroger után a Walmart sem árulja tovább a Chaokoh márkájú kókusztejet. Ez az ital thaiföldi beszállítótól érkezett Amerikába, akit azzal vádolnak, hogy majmokat használt a kókuszaratáshoz.

A PETA 2019 óta folyamatosan jelezte az áruházláncnak, hogy vegye le a polcokról ezt a terméket, mert vizsgálatuk szerint ahhoz a kókuszt láncra vert majmokkal szedették le. Az állatvédők akciójuk során több mint 86 ezer emailt küldtek az elmúlt három évben a Walmart vezetésének.

Hogy hogyan zajlanak ezek a majom-kényszermunkák, arról a PETA egy videót is készített korábban:

(Axios)

Hilarion metropolitát nevezték ki a budapesti és magyarországi orosz ortodox egyházmegye kormányzójának - írja az MTI. Eddig Márk metropolita volt az egyházmegye feje, őt most egy magas rangú moszkvai kolléga váltja.

Az 56. évében járó Hilarion Kirill pátriárka megválasztás óta, 13 éven át irányította az orosz ortodox egyház külügyeit. Moszkvai tanulmányait követően Oxfordban doktorált filozófiából és teológiából. Litvániában szolgált különböző egyházi minőségben, majd 1995-től 2001-ig a moszkvai patriarkátus keresztényközi ügyekért felelős titkáraként szolgált és több egyetemen tanított, köztük az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában.

Hogy Márk metropolitának mi lesz a sorsa, arra nem tér ki az MTI-ben kiadott közlemény. Kirill pátriárka mindenesetre akkor nevezi ki Budapestre az egyik legmagasabb rangú beosztottját, amikor Orbán Viktor megmentette az ő nyugati vagyonát. Egyébként az orosz ortodox egyház magyar egyházmegyéje már máskor is sokat köszönhetett a magyar kormánynak. 2017-ben 2,4 milliárd forintot kaptak templomfelújításra és új templom építésére. Ezt a 2,4 milliárdot forintot honnan máshonnan, mint az Európai Uniós befizetések költségvetési soráról csoportosították át.

„A pünkösdi hétvége folyamán sajnos ellopták a Füvészkert gyűjteményéből az egyetlen Anthurium wendlingerit. Ez a ritka növény több évtizede a kontyvirágfélék gyűjteményének része volt, levelei már több, mint 1 méter hosszúak voltak. Jelenlegi piaci ára miatt pótolhatatlan veszteség a Kert számára” – írja facebook oldalán az ELTE Füvészkert.

Az Anthurium wendlingeri valóban egy különleges kontyvirágféle. Nagyon nehéz eladó darabot találni, nekem nem is sikerült. Ezen az oldalon egy kis tő ára utoljára 750 euró volt.

David Malpass, a Világbank elnöke szerint a háború, a koronavírus miatti újabb kínai zárlatok és az ellátási láncok ezekből adódó zavarai miatt a gyenge növekedés és a magas infláció időszaka következik, olyan, amilyet utoljára az 1970-es években tapasztalhatott a világgazdaság.

„A stagfláció veszélye jelentős” - írta a jelentés előszavában Malpass, aki szerint a tartós és nagyon kedvezőtlen hatású infláció valószínűleg az egész évtizedet jellemzi majd. Mindezt részletezi is:

• A beruházások világszerte tapasztalt visszafogása tartósan magas inflációt hoz.
• 2021 és 2024 között a globális növekedés üteme a prognózis szerint 2,7 százalékponttal lassul, ez több mint kétszerese az 1976 és 1979 között tapasztalt visszaesésnek.
• A globális növekedés 2,9 százalékra lassul 2022-ben az előző évi 5,7 százalékról, és e szint körül fog mozogni 2023-ban és 2024-ben is.
• A globális infláció kissé csökken ugyan a következő évben, de továbbra is a legtöbb országban a célszámok felett alakul.
• A fejlett gazdaságokban a Világbank prognózisa szerint 2,6 százalékos lesz a növekedés 2022-ben, és 2,2 százalék 2023-ban, a 2021-ben elért 5,1 százalék után. A fejlődő és a feltörekvő gazdaságokban az idén 3,4 százalékos bővülést várnak a 2021-es 6,6 százalék után. (Megjegyzik, hogy ez jelentősen elmarad a 2011-2019 közötti éves átlagos 4,8 százaléktól.)
• Az európai és közép-ázsiai régió gazdasága - amely nem foglalja magában Nyugat-Európát - a várakozások szerint 2,9 százalékkal visszaesik (2021-ben 6,5 százalékkal nőtt), itt 2023-ra 1,5 százalékos növekedést várnak.
• Latin-Amerikában és a karib térségben az idén 2,5 százalék, jövőre 1,9 százalék növekedést várnak.
• Az emelkedő olajárakból profitálhat a Közel-Kelet és Észak-Afrika, ahol a növekedés az idén elérheti az 5,3 százalékot, jövőre pedig 3,6 százalékra lassul a világbanki jelentés szerint.
• Dél-Ázsiában 2022-ben 6,8, 2023-ban 5,8 százalékos növekedésre számítanak.
• A szubszaharai Afrika növekedése várhatóan 3,7 százalékra csökken 2022-ben a 2021-es 4,2 százalékról - közölte a Világbank.

A Spektr-RG egy fejlett röntgenobszervatórium, amelyet galaxishalmazok, valamint szupermasszív fekete lyukak észlelésére és feltérképezésére terveztek még a Szovjetunióban. Ám ahogy sok más nagy űrprojektet, ezt is félretették az ország összeomlása után. A Roszkozmosz végül felkarolta az ötletet, és a német ürügynükséggel, a DLR-rel közösen felélesztette az ötletet. A terv szerint Oroszország építette meg és indította útjára a Spektr-RG űrszondát, míg a németországi székhelyű Max Planck Földönkívüli Fizikai Intézet tervezte és építette meg a fedélzeten lévő, eROSITA névre keresztelt elsődleges műszert. Minden így is lett, 2019-ben el is indult a hétéves, sikeresnek tűnő küldetés.

Aztán Oroszország február végén megtámadta Ukrajnát és az agresszióra adott nyugati válaszlépés részeként Németország a Spektr-RG teleszkóppal kapcsolatos együttműködését. Gyakorlatilag kikapcsolták az űrtávcsövet.

Most azonban a Roszkozmosz vezetője, Dmitrij Rogozin szerint itt az ideje, hogy az eROSITA-t újra bekapcsolják.

„Utasítást adtam, hogy állítsuk helyre a Spektr-RG-ben a német távcsövet úgy, hogy az együtt tudjon működni az orosz rendszerrel. Annak ellenére, hogy Németország követeli a Spektr-RG két távcsövének egyikének leállítását, az orosz szakemberek ragaszkodnak a munka folytatásához.

A németeknek nincs erkölcsi joguk arra, hogy leállítsák ezt az emberiség számára végzett kutatást csak azért, mert a fasisztabarát nézeteik közel állnak ellenségeinkhez” – mondta Rogozin egy orosz tévéműsorban.

A német szakemberek szerint a tudományos műszer újraindítása az együttműködésük nélkül kárt okozhat a teleszkópban.

(Ars)

Kedden délután egy órakor egy 58 éves férfi tüzet nyitott Schwalmstadt egyik Aldi áruházában. A szemtanúk egybehangzó nyilatkozatai alapján egy nőre célzott, majd valószínűleg öngyilkos lett - írja a rendőrségi közlemény.

A hatóság tájékoztatása szerint az 53 éves nő és a tettes az áldozatai a lövöldözésnek, más nem. Schwalmstadt egy vidéki, közepes méretű város, alig 20 000 lakossal, nagyjából 90 percnyi autóútra Frankfurttól északra.

Ha Ön is úgy érzi, hogy segítségre van szüksége, akkor hívja 116-123 és 0680810600 lelkisegély számot.

Gyurcsány Ferenc után egy másik DK-s, Varju László is törvénytelennek nevezte a kormányt a parlamenti felszólalásában. Ahogy korábban a pártelnöktől, úgy most is elvette a szót a képviselőtől Kövér László házelnök.

Varju egyébként az elmúlt napokban bejelentett különböző megszorítócsomagokat bírálta a felszólalásban.

Orbán Viktor mégis válaszolt Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnöknek. Ebben a válaszban Orbán azt írja, meglepte Bettel korábbi kritikája. „Tudhatod, hogy Magyarország mindig minden megállapodást betart” - fogalmazott.

Luxemburg kormányfője pénteken Dublinban, az ALDE pártcsalád kongresszusán a folyosón nyilatkozott az Euronewsnak. Élesen bírálta azt, hogy Magyarország nyomására Kirill orosz pátriárka lekerült az európai uniós szankciós listáról.

„Megegyeztünk, a megegyezés márpedig megegyezés. Tudni lehetett, hogy Kirill rajta van a listán” - fogalmazott Bettel és azt is elmondta, hogy küldött egy sms-t Orbánnak emiatt, de a magyar kollégája válaszra sem méltatta.

Most mégis megérkezett a válasz, amelyben Orbán Viktor azt állítja, hogy épp az ellenkezője igaz annak, amit Xavier Bettel állít. „A valóság az, hogy az Európai Tanácsban minden miniszterelnök tudhatta, hogy Kirill orosz pátriárka nincs rajta a szankciós listán, hiszen a magyar delegáció egy hónapon keresztül ezt az intézkedést ellenezte a EU-nagyköveti fórum ülésein” - idézi a miniszterelnököt az MTI-n közzétett nyilatkozat. „Ezt a magyar álláspontot egyetlen résztvevő állam- vagy kormányfő sem kifogásolta az Európai Tanács legutóbbi ülésén” - folytatja. A válaszlevél szerint Magyarország alkotmánya védi a vallásszabadságot, ezért egyházi vezetők szankciós listára helyezését, a hívektől való elszigetelését Magyarország soha nem fogja támogatni.

„Óriási eredményt értünk el: megőriztük az egységünket. Kérlek, ne relativizáld, inkább ünnepeld ezt a sikert!” - üzeni Bettelnek Orbán.

Novák Katalin tegnap, az egyetlen működő ukrán tévécsatorna adománygyűjtő műsorában Magyarország támogatásáról biztosította az ukránokat az oroszok ellen vívott honvédő háborújukban. A segítség nem is váratott magára.

Miseborszállítmánnyal támogatja Magyarország az ukrajnai hívő közösségeket - írja az MTI.A muníciót a lengyelek segítenek eljuttatni a háború sújtotta országba. A szállítmányt Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára indította útnak hétfőn Budapestről Ukrajnába, ahol már több mint háromezer civil halt meg a fegyveres konfliktus miatt.

Soltész Miklós kiemelte: az ukrajnai háborúnak súlyos gazdasági következményei vannak, és az élelmiszer-, ruha- és gyógyszerszállítmányok mellett

legalább ennyire fontos a hitélet gyakorlásához nélkülözhetetlen eszközökkel, így például miseborral támogatni az ukrajnai katolikus közösségeket.A közel ötszáz liter, liturgikus célra használható, jó minőségű bort a Magyar Katolikus Karitász gyűjtötte össze, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szállítja Lengyelországba, ahonnan a lengyel karitász juttatja el Ukrajnába, ahol embereket ölnek fegyverekkel.

„Lengyel barátainkkal vitában állunk” ugyan, mert „mi továbbra sem vagyunk hajlandók” sem fegyvert, sem katonát küldeni Ukrajnába, de „minden együttműködésre készek vagyunk”, amellyel akár a Magyarországra menekült családoknak, akár a Kárpátalján vagy Belső-Ukrajnában maradt embereknek segítünk - mondta az államtitkár, amikor misebort küldött abba az országba, ahol tömegmészárlásokat hajtanak végre fegyveres katonák.

Az idei év legtöbb felkiáltójelét tartalmazó közleményével jelentkezett a Magyar Szocialista Párt:

„Vérlázító, hogy Orbán Viktor a saját milliárdos embereit nem adóztatja meg! Az MSZP szerint fizessenek különadót azok a fideszes milliárdosok is, akik az elmúlt 12 évben az ország és az unió pénzéből gazdagodtak!

Adózzon Mészáros Lőrinc, aki egy év alatt 60 milliárd forintos extraprofittal növelte a vagyonát! Adózzanak a kaszinók! Adózzon minden fideszes oligarcha!”

Minderre a következőkre költenének:

• Kiszélesítenék a hatósági áras termékek körét,
• kompenzálnák a kiskereskedők emiatt bekövetkező veszteségeit,
• havonta legalább 20 ezer forintos élelmiszerkupont adnának a rászoruló családoknak az alapélelmiszerek vásárlásához,
• kiegészítenék a rezsicsökkentést az épületek energetikai korszerűsítésének támogatásával,
• adómentessé tennék a minimálbért,
  
• és megnövelnék az álláskeresési járadék összegét és időtartamát.

„Négy év után, amit Weelingtonban töltöttem, itt az ideje, hogy őszinte legyek veletek. Ez a legszarabb szökőkút, amit valaha láttam” - foglalta össze a gondolatait Toby Fisher, korábbi brit színész.

Azt nem sokan tudják még Nagy-Britanniában sem, hogy ki az a Toby Fisher (a legismertebb szerepe talán a Xena című fanatasy-sorozat valamelyik részében volt), ám azt sokan tudják, hogy ki a felesége. A hölgyet Laura Clarke-nak hívják és ő a korona főmegbízottja Új-Zélandon. A főmegbízott olyasmi, mintha az Egyesült Királyság nagykövete lenne, csak hát egy államszövetségben van a két ország, így a királynő nem tud nagykövetet küldeni magához. Azt pedig talán nem kell magyarázni, hogy a legmagasabb rangú brit diplomatának miért kellemetlen, ha a férje leszarozza korábbi gyarmatuk egyik nevezetességét. Laura Clarke igyekezett is magyarázkodni.

„Mint Új-Zéland brit főbiztosa, szeretném tisztázni, hogy a férjem véleménye ... semmiképpen sem képviseli az én nézeteimet, vagy a brit kormány álláspontját” - írta a Twitteren.

Ettől még sokan eljutottak a szökőkúton való élcelődéstől odáig, hogy mind Új-Zélandnak, mind Ausztráliának itt lenne az ideje megszakítani a kapcsolatot a brit koronával és végre köztársasággá válnia.

A vödrös szökőkút nem először kerül a hírekbe. Korábban Elijah Wood iatt ismerhette meg a világ. Az amerikai színész a Gyűrük Ura forgatása során egyszer belepisilt az alkotásba.

(Guardian)

„Magyarország egyértelműen elítéli az orosz agressziót és Ukrajna fegyveres megtámadását. Követeljük minden háborús bűn kivizsgálását és megfelelő büntetést kérünk azokra, akik ezeket az emberiség elleni barbár tetteket elkövették” - mondta Novák Katalin az egyetlen működő ukrán tévécsatorna adománygyűjtő műsorában egy videóüzenetben.

A Save Ukraine - StopWar című műsorban a magyar mellett megszólaltak például Albánia, Lettország, Ausztria, Szlovénia, Észak-Macedónia és Nagy-Britannia vezetői is.

Novák Katalin azt is mondta, hogy „továbbra is ellátjuk a sebesülteket, élelmiszert küldünk az otthon maradóknak, tanulási lehetőséget kínálunk a hazánkba érkező gyerekeknek, fedelet, ételt és munkát biztosítunk a családoknak, ameddig arra szükség van”.

Szerinte „Magyarország és a magyar emberek az ártatlan áldozatok mellett állnak, csak a békére vágyunk; minél előbb, annál jobb".

Furcsa meglepetés érte a Louvre látogatóit, amikor odaengedtek egy kerekesszékes idős hölgyet, hogy megnézze a Mona Lisát. Kiderült, hogy nem kerekesszékes, nem idős és nem is hölgy. EGy parókás fiatal férfi volt, aki felállt és egy előkészített tortát dobott a festmény felé. Itt már azok a pillanatok láthatók, amikor törölgetik a golyóálló üveget, ami pont az ilyen esetektől védi a képet:

A torta után rózsákat is dobált még azelőtt, hogy a biztonságiak kivezették volna. Erről is van felvétel:

(via Marca)

A választás napján nem csak a győzelemnek, hanem a Budapest Bank és az MKB Bank egyesüléséhez vezető fontos mérföldkőnek is nagyon örülhetett Orbán - ezt a történetet fejti ki az FT cikke hétfőn reggel. Mi is megírtuk, hogy a Magyar Bankholding Zrt. éppen április 6-án jelentette be diadalmasan: „Lezajlott a Magyar Bankholding két tagbankja, a Budapest Bank és az MKB Bank egyesüléséhez kapcsolódó technikai és informatikai átállás. Az egyesült MKB Bank április 5-től 66 városban, összesen 143 bankfiókkal és 184 ATM-mel szolgálja ki az ügyfeleket. Az egyesülés lezárulásával újabb mérföldkőhöz ért a magyar pénzügyi piacon meghatározó szerepet betöltő, egységes bank létrehozására irányuló építkezés, aminek következő állomása a Takarékbank integrálása.

Egészen a 2010-es évektől ismerteti az amerikai gazdasági lap, hogy váltak előbb bűnbakká a bankok, majd hogyan alakította ki a NER holdudvar számára a kormányzat az utat, hogy létrehozza a több mint húsz százalékos piaci részesedéssel rendelkező OTP hozzá hű versenytársát és teremtse meg a feltételeit egy olyan bankrendszernek, ahol a hazai tulajdonosok előnyben vannak a külföldi pénzintézetekhez képest.

Ezt a korábbi cikkükben a 444-en így foglaltuk össze:

1. 2014. szeptember: A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jóváhagyta, hogy a magyar állam 99,99 százalékos tulajdonrészt szerezzen az MKB Bank Zrt.-ben. A megállapodás szerint a magyar állam 55 millió eurót, vagyis nagyjából 17 milliárd forintot fizet a bankért, a német tulajdonos pedig vállalta, hogy az átadás előtt 270 millió eurós tőkeemelést hajt végre a hitelintézetben.
2. 2014. december: 700 millió dollárért, vagyis mintegy 196 milliárd forintért vásárolta meg a magyar állam a Budapest Bankot az amerikai GE-től
3. 2016. június: lezárult az MKB Bank 37 milliárd forintért történő értékesítése, a bank új tulajdonosai a Blue Robin Investments S.C.A., a Metis Magántőkealap és a Pannónia Nyugdíjpénztár által alkotott konzorcium
4. 2019. március: Megtörtént az első lépés a nagy Takarékbank irányába, a Pannon Takarék Bank és a B3 Takarék Szövetkezet beolvad a Mohácsi Takarék Bankba, amit Takarékbank Zrt.-re keresztelnek át
5. 2019. szeptember: A Magyar Posta Befektetési Zrt. legalább 45 ezer ügyfelének mintegy 226 milliárd forintos vagyonát irányították át az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bankhoz
6. 2020. december: A kormány nyílt privatizáció helyett a Budapest Bankot beolvasztotta a Magyar Bankholding Zrt.-be
7. 2022. március-április: MKB Bank Nyrt. néven egyesült a Budapest Bank és az MKB
8. 2022. április: az MKB Bank Nyrt. csaknem 100 milliárd forint értékű törzsrészvényt vett át az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Banktól

A Financial Times elemzésének legfontosabb pontja, hogy miközben a Bankholding a magyar államon keresztül az Orbán-kormány és Mészáros Lőrinc többségi felügyelete alatt áll, a legnagyobb hiteleket is ezek a körök kapják, ez pedig óriási veszélyt rejt magában az egész magyar gazdaságra nézve.Még az egyesülés előtt ugyanis három gigahitelt kaptak a NER-körök:

• Mészáros Opus Globalja 130 millió eurót vett fel a Titász megvásárlására,
• a Tiborcz Istvánhoz köthető BDPST 100 millió eurót kapott a Dorottya Hotel megépítésére,
• és ugyancsak a BDPST 14 millió eurós hitel segítségével vette meg az Iberostar Grand Hotelt.

Ez a három hitel összesen csaknem negyedmilliárd euró. A lap megkérdezett tucatnyi szakértőt, akik mind egyetértettek abban, hogy ha ezek a cégek elvesztik az állami szerződéseiket egy Orbán utáni időszakban, az így kieső törlesztések veszélybe sodorhatják a Bankholding többi ügyfelének pénzét.

Az egyik megkérdezett szakértő szerint a Magyar Bankholding - amelynek együttes mérlege 2020-ban az ország GDP-jének mintegy hatodát tette ki - „a magyar gazdaság legnagyobb kockázata lesz a jövőben”.Ugyanakkor azt is kiemelik a megkérdezett szakértők, hogy ha a következő négy-öt évben az állami szerződések nélkül is működővé teszik a Bankholdingot, akkor sikeres lehet az óriásbank.

Interjút adott a francia TF1 és LCI csatornáknak Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. A politikus nyíltan beszélt arról, hogy a Donbasz elfoglalása „feltétel nélküli prioritása” az orosz vezetésnek.

„Az Orosz Föderáció által független államként elismert Donyeck és Luhanszk régiók felszabadítása feltétel nélküli prioritás”, mondta Lavrov az interjúban, ami pedig a többi ukrajnai területet illeti, „a népnek magának kell döntenie a jövőjéről ezeken a területeken”.

Az interjúban megkérdezték Lavrovot Putyin feltételezett betegségéről. Pár hete egy meg nem nevezett orosz oligarcha beszélt arról, hogy az orosz elnök „nagyon beteg, vérrákja van”. Korábban pedig Kirilo Budanov, az ukrán Védelmi Minisztérium Hírszerzési Főigazgatóságának vezetője mondta azt a Sky Newsnak, hogy Putyin „nagyon rossz mentális és fizikai állapotban van, és nagyon beteg”.

Az orosz külügyminiszter mindezekre az értesülésekre azt mondta: „nem hiszem, hogy épeszű emberek valamilyen betegség vagy baj jeleit látják rajta”. Szerinte magáért beszél, hogy Putyin, aki októberben tölti a 70. életévét, minden nap megjelent a nyilvánosság előtt ez elmúlt hetekben. „Meg lehet nézni őt a képernyőkön, olvasni és hallgatni a beszédeit” - mondta.

(via Guardian)

Hét ember kórházba került füstmérgezés miatt, amikor tűz ütött ki egy raktárépületben Zürich Spreitenbach nevű külvárosában.

Egy raktárépület kapott lángra, ahol útépítéshez használt gyúlékony anyagokat tároltak. A tűzoltóknak órákig tartott, amíg megfékezték a tüzet.

(Reuters)

Péntek délután a börgöndi reptéren egy csapat ejtőernyős hajtott végre csoportos ugrást. Az egyik férfinek nem megfelelően nyílt ki az ernyője, ezért nagy sebességgel a földnek csapódott - írja a police.hu. Amikor észlelte, hogy az ernyője nem nyílt ki, a segédernyővel próbált landolni, ám sikertelenül. Az 50 éves férfi olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette.

Az ügyben büntetőeljárást indított a Fejér megyei rendőrség. A hatóság szóvivője az MTI-nek azt mondta, feltehetően az ejtőernyő hibája okozta a balesetet.

A Kreml egy második támadást fontolgathat az ukrán főváros ellen azután, hogy elfoglalták az egész Donbasz régiót - írja a Meduza nevű független orosz lap. A lap forrásai szerint a keleti előrenyomulás és az a meggyőződés, hogy Moszkva képes tovább kitartani a háborúban, mint Ukrajna, újjáélesztette a reményt Putyin köreiben, hogy még az év vége előtt elfoglalják Kijevet.

A Meduza cikkében három, a Kremlhez közel álló forrás is arról számolt be, hogy az orosz vezetésnek van egy „minimális” és egy „maximális” küszöbértéke arra vonatkozóan, hogy mi számít számukra a háború eredményesnek nyilvánításához.

A minimumfeltétel a Donbász régió teljes elfoglalása lenne, amit az orosz csapatok már majdnem teljesítettek. A legfrissebb becslések szerint az ukrán kormány a luhanszki régiónak mindössze öt százalékát, a donyecki régiónak pedig kevesebb mint a felét tartja továbbra is ellenőrzése alatt.

A Kreml maximális célja viszont továbbra is Kijev elfoglalása. Az első orosz támadás az ukrán főváros ellen még márciusban összeomlott, ami után az orosz csapatok kivonultak. A legfelsőbb orosz vezetés a lap szerint nem mondott le erről a célról.

„A végén bedaráljuk őket. Valószínűleg őszre vége lesz az egésznek” - mondta az egyik forrás a Meduzának.Ez a vélekedés a kormányzó párt vezetésében is. Több politikusuk is rendszeresen ellátogat a Kelet-Ukrajnában elfoglalt területekre és nagy önbizalommal készítik elő a különböző népszavazásokat, amelyek alapot adhatnának az orosz vezetés szerint a tartós annexióra is.

Oroszország katonai vezetői arra számíthatnak, hogy a fővárost nem lehet „kevés vérontással elfoglalni”, vagyis egy esetleges második offenzívához több csapatra lenne szükségük. Elképzelhető, hogy ehhez szükség lesz arra hadköteles férfiakat tömegesen vezényeljenek Ukrajnába. „Eddig főleg szerződéses katonák harcolnak. Elég van belőlük egy viszonylag lassú előrenyomuláshoz. De használhatnak sorkatonákat is, ha gyorsabban kell haladni” - mondta egy Kremlhez közel álló forrás a Meduzának. Ugyanakkor általános mozgósításra nem kell számítani, hisz egy ilyen nyílt eszkaláció alááshatja Putyin támogatását.

Az orosz vezetés önbizalmát más is fűti. „Európa előbb-utóbb megunja a segítségnyújtást Ukrajnának. Közelebb az őszhöz, tárgyalniuk kell majd Oroszországgal a gázról és az olajról, mielőtt beköszönt a hideg évszak” - fogalmazott neve elhallgatását kérve a férfi.

A Meduza munkájáról az egyik szerkesztővel készült interjúnkból lehet megtudni többet.

„Az utasonként számított adó bevezetése magasabb viteldíjakat jelentene egy olyan szektorban, amely két éve veszteséges, ennek a vitatása a legalapvetőbb közgazdasági elemzésekkel is szembemegy” – mondta Robert Carey, a Wizz Air elnöke, akit a hvg.hu keresett meg, hogy reagáljon a légitársaságokra kivetett különadó bevezetésére.

Orbán Viktor szerdán jelentette be, hogy a bankoknak, biztosítóknak, nagy kereskedelmi láncoknak, energiaipari és kereskedő cégeknek, telekommunikációs vállalatoknak és légitársaságoknak az „extraprofitjuk” nagy részét be kell fizetniük az államkasszába. A légi járatok esetében ez azt jelenti, hogy a Budapestről induló utasok után fejenként 10-15 eurót kell befizetnie a földi kiszolgálást végző cégnek. Carey válaszából kiderül, hogy ezt az összeget aztán áthárítanák a légitársaságokra, akik végső soron beépítenék az áraikba.

„A légiközlekedési ágazat, melynek részét képezi a Wizz Air is, jelentős veszteségeket szenvedett a Covid-19 világjárvány során, és bevétele, illetve nyeresége várhatóan még hosszú ideig nem éri el a vírus kitörése előtti szintet” - mondta a Wizz Air elnöke a hvg.hu-nak, aki szerint ebben a helyzetben extraprofitról beszélni nincs értelme.

„Ha most megfelelő intézkedéseket teszünk, akkor valószínűleg könnyen megfékezhetjük” - mondta a majomhimlőről Sylvie Briand, a WHO globális vészhelyzetekre történő felkészüléséért felelős igazgatója az ENSZ-ügynökség éves közgyűlésén.

Ehhez Briand szerint az országoknak gyors lépéseket kell tenniük a majomhimlő terjedésének megfékezésére, és meg kell osztaniuk egymással a vakcinakészleteikre vonatkozó adatokat. A majomhimlő egy általában enyhe vírusfertőzés, amely Nyugat- és Közép-Afrika egyes részein okozott az utóbbi időkig fertőzéseket. Az elmúlt másfél hétben viszont 92 majomhimlős fertőzöttet találtak nyugati országokban, többet, mint 1970 óta összesen. Hogy mit lehet tudni a betegségről és hogyan jelent meg Európában, arról ebben a cikkben írtunk.

Sylvie Briand felhívta a WHO tagállamainak figyelmét, hogy meg kell osztaniuk egymással a himlő elleni első generációs oltóanyagkészletekre vonatkozó információikat, hisz ezek a majomhimlő ellen is hatékonyak lehetnek.

„Nem tudjuk pontosan, hogy hány adag áll rendelkezésre a világon, ezért arra bátorítjuk az országokat, hogy forduljanak a WHO-hoz, és mondják el, mekkora a készletük” - mondta.

A WHO tisztviselői egyelőre elkerülnék a tömeges oltást, ehelyett célzott oltást javasolnak azoknak, akik a fertőzöttekkel közeli kapcsolataba kerültek.

Estére eléri a Kárpát-medencét egy hidegfront, megnövekszik a felhőzet, és elszórtan lehet esőre, záporra lehet majd számítani, de a front előtt a labilis állapotú légtömegben zivatarok is kitörnek.

Nyugat- és Dél-Dunántúlon, majd éjszaka a Dél-Alföldön is erőteljessé válik a gomolyfelhő-képződés, és ezeken a helyeken zápor, zivatar is kialakul. Ezzel együtt északon is erősen megnövekszik a felhőzet, ott néhol alakulhat ki eső, zápor.

Szombaton az ország nagy részén erősen felhős idő várható, de az északi területeken kevesebb lesz a felhő, ott a nap is kisüt. Dél felé haladva növekszik a csapadék esélye, a legtöbb csapadék a Dél-Dunántúlon valószínű. A nyugati szelet pénteken az Észak-Alföldön, az Északi-középhegységben és a főváros tágabb környezetében erős lökések kísérik, zivatarok környezetében viharos széllökések is lehetnek. Szombatra nyugatira, északnyugatira fordul a szél, és elsősorban a Dunántúlon és a Zemplén térségében erősödhet meg.

A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 12, 17 fok között alakul, de az északi völgyekben ennél pár fokkal hidegebb is lehet. Ami ennél is rosszabb, hogy a legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton mindössze 17 és 23 fok között alakul.

(MTI - OMSZ)

Nagy-Britanniában olyan súlyos megélhetési válság van, hogy a kannibalizmus határára került - írja a TsargradTV. Ez egy olyan médiafelület, amelynek a tulajdonosa egy Putyint támogató üzletember, Konsztantyin Malofejev és ami mindezt nem iróniaként, hanem „hírként” tálalja. A cikkhez felhasznált képet is komolyan gondolhatják. Így néz ki most az oldal:

A cikk az Egyesült Királyság problémáit annak tulajdonítja, hogy az ország támogatja a Moszkva elleni szankciókat. Szerintük mivel Oroszország és Fehéroroszország a világ „legnagyobb élelmiszer- és műtrágyaszállítói”, és mert a nyugati hatalmak által kiszabott gazdasági szankciók miatt ezeket most nem tudják exportálni, a britek és mások éheznek.

A címhez Jeremy Clarkson írása adta az ötletet. A televíziós műsorvezetőből lett földműves a hónap elején a Sunday Times-ban viccelődött azzal, csak idő kérdése és „az emberek megeszik a szomszédjaikat”.

„Az újságírók kezdenek hangosan kimondani ijesztő dolgokat, amelyek a kannibalizmus veszélyére emlékeztetnek minket” - írja az orosz cikk ennek kapcsán. Azt is megjegyzi a szerző, hogy mindez „nem káröröm, csak tények”.

(Mirror)

Portland város esküdtszéke bűnösnek találta Nancy Crampton Brophyt, a How To Murder Your Husband/Hogyan öld meg a férjed című blog íróját. Brophy négy évvel ezelőtt ölte meg a férjét.

Daniel Brophy, a 63 éves áldozat szakács volt, 2018 június 2-án az az Oregon Culinary Institute-ba ment dolgozni. Ott lőtték le az iskola egyik tantermében. Most már az esküdtszék is úgy gondolja, hogy a felesége volt a gyilkosa.

A nő blogja egyébként a nem kívánt házastárs meggyilkolásának módszereit és motivációit tárgyalta. Egy biztonsági kamera felvételén látni, hogy a gyilkosság idején a kisbusza ott parkolt a szakácsiskola közelében.

A 71 éves írónő nehezen tudta fizetni a jelzáloghitelét, de több életbiztosítása is volt, amelyek összesen 1,4 millió dollárt fizettek volna férje halála esetén. Vallomásában ezzel kapcsolatban azt mondta: „Jobban járok anyagilag, ha Dan él, mint ha Dan halott. Hol van itt a motiváció? Egy szerkesztő nevetne, és azt mondaná: »Keményebben kellene dolgoznod ezen a sztorin«”.

Crampton Brophyt 2018 szeptemberében tartóztatták le, azóta előzetesben van. Büntetéséről június 13-án döntenek majd. (Guardian)

Türelemmel és méltósággal viselt, hosszú betegség után kilencvenéves korában meghalt Gyarmathy Lívia - közölte a család az MTI-vel.

1932. január 8-án született Budapesten. Az orvosi egyetemre nem vették fel, ezután járt a műegyetemre, a bölcsészkarra, majd a gépészkarra, végül vegyészmérnökként végzett. A kispesti textilgyárban dolgozott, amikor 1960-ban egy újsághirdetés nyomán jelentkezett Herskó János kísérleti filmrendezői osztályába a Színművészeti Főiskolára.

Diplomamunkája, az 58 másodperc című fekete-fehér dokumentumfilm egy sportolót mutatott be, aki alulmarad a versenyben. Miután végzett, a Mafilm állományába került. Első dokumentumfilmje, az állami gondozott gyerekekről szóló Üzenet a miskolci fesztiválon, az ezt követő Tisztelt cím! Krakkóban nyert díjat. Filmjeit ekkoriban a cseh új hullámhoz hasonlították, ő maga Jacques Tatit és Michelangelo Antonionit tartotta példaképének.

A kamaszok ragasztózásáról szóló Kilencedik emelet (1977), amelyet ő maga a legkeményebb filmjének tartott, elnyerte az oberhauseni filmfesztivál nagydíját. A cigány témájú Koportos című filmet egy csángó fiú és egy német lány „vegyes házasságának” témáját középpontba állító Együttélés követte, az Egy kicsit én, egy kicsit te című vígjátéka a több nemzedék együttélésének problémájáról, A csalás gyönyöre pedig az érzelmi elbizonytalanodásról szól (ennek zenéjét az olasz Ennio Morricone komponálta).

1988-ban férjével, Böszörményi Gézával közösen rendezték a Böszörményi internálásának körülményeit megidéző Recsk 1950-1953, Egy titkos kényszermunkatábor története című politikai dokumentumfilmet. A 444 Videotéka rovatában hosszan ismertettük ezt a művet pár éve.

Gyarmathyt 1978-ban Balázs Béla-díjjal tüntették ki, 1987-ben érdemes művész, 1990-ben kiváló művész lett, 2001-ben Millenniumi-díjjal és Magyar Örökség díjjal ismerték el igazságfeltáró művészetét. Gyarmathy Lívia és Böszörményi Géza együtt kaptak Kossuth-díjat 2000-ben, és együtt lettek a magyar mozgókép mesterei 2004-ben. A családi hagyományt folytatta lányuk, a 2021-ben elhunyt Böszörményi Zsuzsa Balázs Béla-díjas rendező, aki 1991-ben az Egyszer volt, hol nem volt... című filmjével elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó diák Oscar-díjat.

„Látszólag igazi európai járvánnyá kezdi kinőni magát a majomhimlő. Azért látszólag, mert a terjedési láncolat elemei továbbra is csak részben kerültek feltárásra így nehéz bármit is pontosan megítélni. A legtöbb virológus (én is) közben egyre feszültebb figyelemmel kísérik az eseményeket, az esetszámok növekedése sosem jó” - írja posztjában Kemenesi Gábor virológus, a pécsi Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai laboratóriumának munkatársa.

A szakember azt írja, bár a vírus alapvető tulajdonságainak megváltozására nem számítanak, minél többen kapják el a fertőzést, annál nagyobb esélye van a majomhimlőnek, hogy adaptálódjon az emberi terjedéshez. Ugyanakkor Kemenesi kiemeli, hogy a himlővírus esetében teljesen más mechanizmusok játszanak ezekben szerepet, mint a koronavírusok esetében. Erről bővebben is beszélt két napja a 444 cikkében is.

A virológus azt is fontosnak tartja, hogy kerüljük a megbélyegzést. A belgiumi eseteket ugyanis részben egy fétisfesztiválhoz kötik, a spanyolországiakat pedig egy felnőttszaunához. Ide akár egészen különböző helyszínekről utazhatnak emberek, akik aztán szoros testi kapcsolatba kerülnek egymással, megkönnyítve a fertőzés terjedését.

Arra már az ENSZ HIV/AIDS-re vonatkozó Közös Programja (UNAIDS) figyelmeztetett, hogy a melegek érintettsége miatt máris megjelent a homofóbia a majomhimlőről szóló beszámolókban, pedig a megbélyegzés csak akadályozza a hatékony fellépést. Mindenki veszélyeztetett, aki majomhimlős beteggel érintkezik, nem csak azok, akik homoszexuális kapcsolatot létesítenek velük.

Kemenesi posztjában a vírusról rendelkezésre álló információkat is összegzi. EZek szerint a mostani vírus nagyon hasonló a 2018-ban, több helyen is leírt vírushoz, annak egy leszármazottja lehet. „Egyelőre csupán annyit tudni, hogy vannak változások a genomban, ami egy természetes folyamat eredménye, ám ezek száma némileg magasabb a vártnál. A vírus alapvető tulajdonságain azonban ezek sem változtatnak, közeli kontaktusra van szükség a terjedéshez és a mostani helyzetben, a jelenlegi adatok alapján továbbra is jól körülhatárolható közösségeket érint” - írja.

A Media1 és a hvg.hu információi szerint elbocsátások kezdődtek a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványhoz tartozó Mediaworks több megyei lapjánál. A hvg.hu a szegedi központú Délmagyarországról ír, ahonnan a lap szerint már a szerkesztőség közel felét elküldték. „Újságírókat, tördelőt és fotósokat is elbocsátottak a Csongrád-Csanád megyei laptól. A szerkesztőség így fél lábon fogja mostantól kiállítani a napilapot és az online tartalmakat” - írják. Úgy tudni, további két megyében is hasonló elbocsátás történt, de a cikkben nincs megnevezve, hogy melyik lapokról van szó.

Eközben a Media1 arról ír, hogy az ugyancsak KESMA-s Zalai Hírlap szerkesztőségéből szintén elküldtek a nagyjából 8 újságíróból 4-5-öt. „A leépítések mögött az áll, hogy a Mediaworksnél megvizsgálják, hogy mely lapok lennének életképesek állami hirdetések nélkül, tehát tisztán, piaci alapon. Azoknál a lapoknál, ahol az állam nélkül életképtelenek lennének, vagy komoly gondok adnák magukat, költségvágások vagy akár ennél súlyosabb lépések is lehetnek” - írja a Media1 belsős információkra hivatkozva.

A Mediaworks vidéki hálózatát és más megyei lapokat 2016-ban kebelezte be a kormánypropaganda. Azóta többször is előfordult, hogy egységesen ugyanaz az Orbán-interjú szerepelt a címlapjaikon a kampány során.