
„A 24. héten a szennyvíz SARS-CoV-2 koncentrációjának országos átlaga továbbra is alacsony értéket mutat. Már Szombathelyen és Miskolcon alacsony szintre csökkent a koronavírus-koncentráció, így minden vizsgált város esetében alacsony koncentráció mérhető” – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ.


A magyar válogatott mindenkit meglepve, nagyot küzdve 1-1-et játszott a világ egyik legerősebb nemzeti válogatottja, Franciaország ellen. Rengeteg magyart töltött el büszkeséggel a siker, több fideszes politikus és megmondóember viszont úgy döntött,
azzal ünneplik a sikert, hogy az ellenzéket gyalázzák.
Menczer Tamás külügyi államtitkár például „Gyurcsány Ferenc hangján” megírta, mennyire kilehet a teljes ellenzék, amiért most örülnek a magyarok.
Frissítés: Három nappal korábban még arról beszélt, hogy a sport nem pártpolitikai kérdés, és örül, ha mindenki szurkol a válogatottnak.
Deák Dániel fideszes influenszer gyakorlatilag a meccs óta az ellenzéket szidja posztokban, kommentekben.
Szánthó Miklós, a KESMA elnöke Schiffer Andrást idézte nagy örömmel, akinek egy ilyen meccsen is Niedermüller Péter jár az eszében.
Érdekes, hogy már nemcsak posztokban üzengetnek, ahogyan nemrég Gyurcsány Ferenc és Kocsis Máté esett egymásnak, hanem kommentelnek is egymáshoz.
Egy ideje egyébként – részben amiatt, hogy a Facebook egyes posztok elérését korlátozza – amúgy is szeretnek a politikusok (Facebook-profiljainak kezelői) kommentelni, bár sokszor csak nagyobb újságok alá írnak valami jópofát, mint például:

Miután viszont Karácsony Gergely főpolgármester kiírta a Facebookra (érezhetően áthallásos üzenetet választva), hogy: „Ilyen az, amikor a túlerőt felülírja a hit, a szív és az akarat. Szép volt, fiúk!”, azonnal fideszes politikusok és influenszerek jelentek meg a poszt alatt:




A fideszes média közben arról ír, hogy a válogatott szereplése Orbán Viktornak köszönhető, a baloldal pedig támadja a magyar szurkolókat.
Eközben Szijjártó Péter külügyminiszter – aki barátjával, Dzsudzsák Balázs volt válogatott labdarúgóval együtt nézte a meccset a stadionban – azzal kapcsolatban, hogy a müncheni stadiont szivárványszínűre világítanák, azt mondta:
rendkívül káros és veszélyes, amikor akárki a politikát össze akarja keverni a sporttal.
Arról, hogy a magyar válogatott sikere sem a stadionépítéseket, sem a tao-milliárdokból épült fociakadémiák létét nem igazolta, Szily László kollégám az Eb-re való kijutáskor írt, a cikket ezzel zárva: „A magyar foci egy olyan kivételes kincs, amit senki sem lophat el magának. Még az sem, aki egyébként egy egész országgal is képes ezt megtenni.”

Nettó 1 milliós fizetést is kérnek szakácsok a Balatonnál a Vendéglátók Ipartestülete szerint – hangzott el az RTL Híradóban.
A riport szerint pár hónapja még az elbocsátásokat számolták, most 20 ezer fős munkaerőhiánnyal küzdenek az ágazatban, minden ötödik munkahely üres. A forgalmas üdülőhelyeken 20-30 százalékkal emelték a fizetéseket.
A munkáltatók egy része vietnámi és mongol vendégmunkásokat keres a betöltetlen állásokra – hangzott el a riportban.

A Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság munkatársa szombaton szolgálat közben 15 óra körül Dobapusztánál, a gáton egy szabadon legelő lóra lett figyelmes. A vízirendőr óvatosan megközelítette a lovat, ami barátságosan fogadta a közeledést.
Az állat szemmel láthatóan szomjas volt a tikkasztó hőségben, ezért a rendőr a kezéből megitatta két flakon ásványvízzel, és a lóról jelentést tett a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tevékenység-irányítási Központnak.


Az ügyeletes tiszt tájékoztatta a rendőrt, hogy korábban bejelentés érkezett egy Szolnokról eltűnt lóról. Amíg az állat gazdája a helyszínre érkezett, a rendőr a gáton sétált az őt követő lóval, hogy az ki ne menjen a közelben lévő úttestre.
A 2 éves csikó szemmel láthatóan megörült, amint meghallotta a gazdáját, aki épségben vihette haza az elkóborolt állatot. (police.hu)

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) diszkriminatív gesztusok miatt vizsgálatot indított a Magyarország-Franciaország Európa-bajnoki csoportmérkőzéssel kapcsolatban, amit szombaton a Puskás Arénában rendeztek.
Az UEFA közleménye szerint az eljárásra azért kerül sor, mert amikor Kylian Mbappéhoz, illetve Karim Benzemához került a labda, sok magyar szurkoló huhogással és rasszista bekiabálásokkal reagált.
A magyar válogatott kedden 3-0-ra kikapott a címvédő portugáloktól, szombaton 1-1-es döntetlent játszott a világbajnok franciákkal. Szerdán Münchenben a németek ellen zárja a kontinenstorna csoportkörét. (MTI)

Az otthonukat elhagyni kényszerülő menekültek iránti könyörületre szólított Ferenc pápa a menekültek világnapján, és humanitárius folyosók létesítését szorgalmazta az otthonukat elveszítőknek és az éhezőknek Mianmarban.
A katolikus egyház vezetője azt mondta: „meg kell nyitni a szíveket” a menekültek előtt. „Magunkévá kell tennünk szomorúságukat és örömüket, tanuljunk bátor kitartásukból, és így mindannyian hozzájárulunk egy emberségesebb közösség, egyetlen nagy család létrehozásához” – mondta a pápa.
Bejelentette, hogy csatlakozik Mianmar püspökeihez, akik a felhívásukban a nemzetközi közösségtől kértek segítséget az ázsiai ország több ezer otthon nélkül maradt és éhező lakójának. A püspökök humanitárius folyosók felállítását szorgalmazták, és azt, hogy a templomok, pagodák, kolostorok, szentélyek és az iskolák, kórházak is semleges, védett helyszínnek számítsanak.
A menekültek világnapját az Egyesült Nemzetek Szervezete 2001-től tartja meg minden évben. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint a világban több mint 82 millió ember menekül az otthonából háborúk, erőszak, üldözés miatt. A menekültek világnapjának estéjén Olaszország több intézménye épületét kék színnel világítják meg, köztük a római parlament felsőházát is. (MTI)

A belga rendőrség közölte, hogy megtalálták a szökésben lévő katona, Jürgen Conings holttestét Dilserbosban, nem messze onnan, ahol a hatóságok nagy erőkkel keresték a Hoge Kempen Nemzeti Parkban. A szövetségi ügyészség szerint a jelek arra utalnak, hogy a tizedes, az ország légierejének különlegesen képzett katonája agyonlőtte magát.
A szélsőjobboldali és összeesküvés-hívő körökben népszerű, állig felfegyverzett belga katona május 17-én kezdett el menekülni, amikor a hatóságok megpróbálták felelősségre vonni, amiért halálosan megfenyegette az ország legismertebb járványügyi szakértőjét. Conings a légierőnél mesterlövészeket képzett ki, korábban a belga különleges erők tagjaként több külföldi békefenntartó misszióban is részt vett, a volt Jugoszláviától kezdve Irakon át Afganisztánig. Ahogy az ilyen katonákat, őt is kiképezték arra, hogy hosszú időre el tudjon bújni az esetleges üldözői elől.
A belga járványvédekezést vezető Marc van Ranstot és a családját a belga hatóságok eddig egy biztonságos helyen rejtegették. A szakértőnek egyébként ma van a születésnapja. (Brussels Times)

Moszkvába utazott Min Aung Hlaing, a mianmari junta vezetője – közölte a katonai hatalom ellenőrzése alatt álló MRTV állami televízió. A tábornok részt vesz a június 22. és 24. között Oroszországban rendezett, nemzetközi biztonságpolitikai konferencián.
Mianmarban a hadsereg február 1-én, a parlament megalakulása előtt pár órával vette át a hatalmat, és őrizetbe vette a kormányzó Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) sok politikusát, köztük a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjí államtanácsost, az ország akkori de facto vezetőjét. A hadsereg azzal indokolta a puccsot, hogy a kormány nem vette figyelembe a novemberi választással kapcsolatos panaszaikat. A választást toronymagasan az NLD nyerte. A puccs óta rendszeresek a tömegmegmozdulások, amik ellen a hadsereg egyre keményebben lép fel.
A Politikai Foglyokat Támogató Egyesület (AAPP) nevű mianmari jogvédő szervezet legutóbbi összesítése szerint a február 1-i katonai puccs óta a biztonsági erők több mint 800 embert öltek meg, és több mint 5000 embert vettek önkényesen őrizetbe. (MTI)

A héten tovább erősödik a kánikula, többfelé 40 fok közeli csúcsértékeket is mérhetnek. A hétvégére mérséklődik néhány fokkal a meleg. Ezzel együtt egész héten sok lesz a napsütés, csak helyenként lehetnek záporok, zivatarok – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből.
A csillagászati nyár kezdetén sok lesz a napsütés. A legtöbb helyen nem várható csapadék, de az ország északkeleti felében (Szombathely-Békéscsaba vonaltól északkeletre eső részeken) kis eséllyel kialakulhatnak lokális záporok, zivatarok. A Tisza vonalától keletre megélénkül, néhol megerősödik a szél. Zivatar környezetében átmenetileg viharos széllökések is előfordulhatnak. A leghidegebb órákban 14 és 23 fok között alakul a hőmérséklet. A vízparti és a belvárosi területek mellett az Észak-Dunántúlon várhatók magasabb értékek. Napközben 33-37 fokig melegszik a levegő.
Mindkét napon napsütés várható. Kedden az északkeleti területeken, szerdán az északkeleti és a nyugati határ közelében fordulhat elő helyenként zápor, zivatar. A szél helyenként élénk, erős, zivatar térségében akár viharos is lehet. A minimumhőmérséklet mindkét nap 16 és 23 fok között alakul. Kedden 32-38, szerdán 33-38 fokos csúcsértékek várhatók.
Több órára kisüt a nap. Szórványosan valószínű zápor, zivatar. A szél több helyen erős, zivatarban viharos lehet. A legalacsonyabb hőmérséklet 17-24, a legmagasabb hőmérséklet 33-39 fok között valószínű, délkeleten mérhetik a legmagasabb értékeket.
Többórás napsütésre lehet számítani, de a nap második felében már nagyobb eséllyel lehetnek szórványosan záporok, zivatarok. Helyenként megerősödik, zivatarok környezetében viharossá fokozódik a szél. A minimumhőmérséklet 15 és 23 fok között alakul. A csúcsérték 29 és 37 fok között várható, a keleti, északkeleti országrészben lehet igazán meleg.
Gomolyfelhős, napos idő várható helyenként záporral, zivatarral. A szél megélénkül, helyenként megerősödik, zivatarok környezetében viharos lökések is lehetnek. A hajnali 15-24 fokról délutánra 27-34 fok közé emelkedik a hőmérséklet, a délkeleti, keleti tájakon lesz a melegebb.
Többórás napsütésre van kilátás, de helyenként előfordulhat zápor, zivatar. A szél sokfelé élénk, időnként erős lesz. A leghidegebb órákban 16-23 fok lesz. Napközben 27-36 fokig melegszik a levegő. (OMSZ via MTI)

Lényegében megszűnik a közvetlen diplomáciai kapcsolattartás Tajvan és Hongkong között, miután Kína megtagadta a vízumok megújítását a szigetország Hongkongban működő képviseletének diplomatáitól.
A vízumokat azért nem újították meg, mert a tajvani diplomaták elutasították olyan nyilatkozat aláírását, ami szerint támogatják Kínának azt az igényét, hogy Peking gyakorolja a fennhatóságot Tajvan fölött.
Tajpej amellett, hogy élesen bírálta a Hongkongra vonatkozó új kínai nemzetbiztonsági törvényt, befogadja a Hongkongból a kínai hatóságok elől menekülő politikai ellenzékieket.
Tajvani illetékesek elmondása szerint Hongkongban a tajvani képviseleti irodán csak helyi alkalmazottak maradnak belátható ideig. Május közepén a hongkongi kormányzat egyoldalúan felfüggesztette a Tajvanban működő képviseleti iroda működését.
A kínai köztársaságpárti Kuomintang 1949-ben a kínai polgárháborúban elszenvedett veresége után Tajvan szigetére menekítette a kormányát. Peking az „egy Kína”-elv alapján azóta sem ismeri el Tajvant önálló országnak. (MTI)

Fiola Attila a franciák elleni gólja ünneplésekor a nagy elragadtatásban jól megijesztette az éppen a munkájához elengedhetetlen fülhallgatóját kereső Szalay Editre, aki a Puskás Aréna műsorközlőjeként dolgozik az Európa-bajnokságon.
A válogatott labdarúgó most egy rövid videóüzenetben kért elnézést Szalaytól az eset miatt, azt mondta, életük egyik legszebb pillanata volt.
Az egy pillanatra megriadó Szalay egyébként hamar együtt örült a játékosokkal, a pillanatot a világsajtó is felkapta.

Az ugandai olimpiai küldöttség egyik tagja szolgáltatta az első pozitív koronavírustesztet azok közül, akik megérkeztek a nyárra halasztott ötkarikás játékok helyszínére, Japánba.
A japán kormány közölte, hogy az ugandai küldöttség tagjait az érkezésük után a Narita nemzetközi repülőtéren a protokollnak megfelelően tesztelték, és egyikük esetében pozitív lett az eredmény. A nem nevesített sportolóról azt mondták, nem hagyta el a repülőteret.
A küldöttség további nyolc tagja viszont busszal a befogadó városukba, az oszakai prefektúrában lévő Izumisanóba ment. Ott az ökölvívásban, súlyemelésben és úszásban érdekelt sportolókat naponta tesztelik, míg a város polgármestere arra kérte őket, hogy egyelőre ne eddzenek.
A japán Kyodo hírügynökség szerint a pozitív tesztet produkáló ugandait a társaihoz hasonlóan az utazás előtt beoltották, és 72 óránál nem régebbi negatív eredménye is volt. A csapat indulása viszont három napot csúszott, mert Ugandában emelkedik a napi fertőzéses esetek száma.
Az ausztrál softballcsapat után az ugandai a második küldöttség, amelyik megérkezett Japánba az olimpiára. (MTI)

Izrael kormányfője, Naftali Bennett az iráni elnökválasztás eredményére reagálva azt mondta: a keményvonalas Ebrahím Raíszi megválasztása utolsó figyelmeztetésül szolgálhat a nagyhatalmaknak, hogy ne térjenek vissza az iráni atomprogramról folytatott tárgyalásokhoz.
A nagyhatalmaknak „meg kell érteniük, hogy kivel van dolguk, és hogy miféle rezsimet óhajtanak erősíteni” – mondta Naftali Bennett az új izraeli kormány első rendes ülésén. Az összes lehetőség közül éppen „a teheráni hóhérra” esett (Irán legfőbb vezetője, Ali) Hamenei választása”, arra az emberre, aki több ezer iráni ellenzéki haláláért felelős – mondta az izraeli kormányfő, aki szerint „nem szabad, hogy egy hóhérrezsimnek tömegpusztító fegyverei legyenek”.
Ebrahim Raíszi ellen most is amerikai szankciók vannak érvényben amiatt, hogy 1988-ban szerepe volt több ezer politikai fogoly kivégzésében.
Jaír Lapid izraeli külügyminiszter szombat este azt írta a Twitteren, hogy Raíszi megválasztása „fel kell, hogy élessze az iráni atomprogram leállítása melletti eltökéltséget”, hogy véget vessenek Teherán „romboló erőfeszítéseinek a (közel-keleti) régióban”.
Megfigyelők szerint az új, keményvonalasnak tartott iráni elnök megválasztásának az lehet az egyik következménye, hogy az eddiginél is nyíltabb lesz az ellenségeskedés a zsidó állam és az iszlám köztársaság között. Teherán emellett feltehetően fokozottabban támogatja majd az Izrael-ellenes milíciákat és Bassár el-Aszad szíriai elnököt. (MTI)

1980 végén a New Jersey-i Henry Getson a Softalk nevű számítástechnikai hobbimagazinba arról írt olvasói levelet, hogy közepes képességű PC-felhasználó, aki éppen programozni tanul. A leveléhez írt utóiratban arról érdeklődött, másoknak is fárad-e a szemük a gépezéstől. A későbbi lapszámokban több tipp is érkezett: például módosítsa a képernyőjét egy napfénytől védő anyaggal fedett plexiüveggel, vagy ragasszon a monitorra világoszöld géllapot, amit színpadi fények színezéséhez szoktak használni.
Amikor a felső megvilágítás, az erős fény vagy a felhasználó mögül érkező nappali fény a katódsugárcsöves monitor görbületére ér, tükröződik vagy visszaverődik. Az erős lámpafény a munkahelyen a 20. században alapvető volt, hiszen optimális papírmunkához, könyveléshez, olvasáshoz, az irodai munka minden hagyományos feladatához, viszont több világítási problémát is eredményezett, amik ártottak a szemnek, ha az ember hosszan nézte a számítógép sötét monitorját.
Nem tudni, mi lett Getsonnal, de az 1980-as évek elején egyre többször vált témává, amit azóta már mindenki megtapasztalt a saját bőrén: a számítógépezés fáj. A Vice hosszú cikkben mesélte el, hogy az elmúlt fél évszázadban milyen módon és milyen okokból okoztak a számítógépek olyan fajta fájdalmakat, amik a megelőző korokban sosem fordultak elő.
Évtizedekkel a „Zoom-fáradtság” előtt, a számítástechnikai forradalom idején kezdődött a fájdalom korábban ismeretlen fajtáinak terjedése, ahogy egyre többen váltak kénytelenné a számítógépet ülve bámulni. A televíziónézés még más volt: nagyobb távolságra volt a tévé, és nem volt interakció (a csatornaváltáson kívül), míg a monitor használatához közel kell ülni, és ismétlődő szemmozdulatokat végezni. Tévét sokféle testhelyzetben (fotelben ülve, fekve, állva stb.) lehet nézni, a géptől viszont általában kevesebb mint egy méterre ülünk, előttünk tartott karral a billentyűzet és az egér használatához.
A számítógép-használat mára komplett fájdalomkezelési iparágakat hozott létre, hogy igyekezzenek karbantartani a fizikai (és egyre inkább mentális) egészségünket, különösen a távmunka növekedésével. Munka közben állandóan nyújtjuk a csuklóinkat, beállítjuk a képernyőnket, monitorkiegészítőkre, ergonomikus székekre, sőt automata irodai asztalokra költünk, amik rákényszerítenek az állásra. Az egyre görbülő hátunk gyógytornászok és csontkovácsok ezreinek ad pénzt, de ezek a küzdelmek legjobb esetben is csak részlegesen segítenek, ráadásul a többségnek nincs pénze drága orvosi beavatkozásokra és high-tech bútorokra, így dohányzóasztalok vagy rögtönzött laptopemelők felett görnyednek. A testünk sosem volt hivatott úgy működni, ahogy most a legtöbben használjuk.
Már a múlt század közepén ismert volt a számítástechnika egészségünkre hatott negatív hatása: a gépek magas energiafogyasztási és hűtési igényei, a hangos meghajtók és az ormótlan kezelőfelületek meg nyomtatók addig ismeretlen fajta stresszt okoztak. Egy 1969-es New York Times-cikk a számítógépeket és írógépeket is említette a sok gép között, ami zajszennyezést okoz New Yorkban. 1970 nyarán a Datamation techmagazin arról számolt be, hogy az amerikai Nemzeti Szabványügyi Iroda jelentést közölt a halláskárosodás veszélyeiről számítógépes központokban.
Az egészségügyi problémák nem sokkal később már nem a hallásban, hanem a látásban keletkeztek, ahogy a számítástechnikai rendszerek az 1970-es években elkezdtek alkalmazkodni a katódsugárcsöves monitorokhoz. A mikroprocesszorok bevezetésével olyan számítógépek jelentek meg, hogy azok központi feldolgozó egységéhez monitort és billentyűzetet csatlakoztatva egyetlen fogyasztási cikk jöhetett létre, mint Steve Wozniak első Apple számítógépe 1976-ban.
1977-re a billentyűzet és a monitor alapvető tartozékká vált a PC-knél, és nem sokkal később megjelent az egér. Azóta nagyjából ugyanolyan testtartással használjuk a gépeket (ha nem számítjuk a szintén megterhelő ágyból laptopozást). Ahogy a számítógépek az 1980-as években egyre jobban elterjedtek a munkahelyeken, az iskolákban és az otthonokban, egyre többen fordultak orvoshoz krónikus fájdalommal, a csuklófájdalom, a látászavar és a hátfájás előfordulása ugrásszerűen nőtt. Egyetlen számítógép sem változtatta meg annyira világot, amennyire a számítógépes fájdalom megváltoztatta az emberiség történelmét.
Bár a számítástechnika fejlődését döntően fehér férfiak határozták meg, az 1970-es évek számítógéptermináljai, majd az 1980-as évek PC-jei elsősorban nők (és nagyrészt fekete nők) fizikumát vették igénybe, eleinte ugyanis főleg adminisztratív dolgozók munkaköreit (adatbevitel, szövegszerkesztés, könyvelés stb.) vették át a gépek.
1982-ben a Time magazin a PC-t választotta Az év gépének. Az előző évben a Human Factors folyóirat egy teljes számot szentelt a munkahelyi számítógépeknek, ekkor vizsgálták először szélesebb körben, hogyan érzik magukat a dolgozók a gépesített irodában. Az egészségügyi panaszok minden kategóriájában – az ájulástól a gyomorfájáson át a nyaki fájdalmon keresztül a kézgörcsökig – a számítógépes termináloknál dolgozó irodai alkalmazottak jártak az élen, gyakran 2-3-4-szer annyi panaszt jelentve, mint a többiek.
A folyóirat egyik, 1981-es tanulmánya szerint a számítógépnél dolgozó irodisták több monotonitásról és fáradtságról, illetve nagyobb szintű munkahelyi elégedetlenségről számoltak be, mint akik hasonló munkát végeztek, számítógép nélkül. Ez részben azért volt, mert a számítógépeket kezelőket akkoriban unalmas, repetitív feladatokkal bízták meg (például adatbázis-feltöltés), a munkafolyamat alacsonyabb szintjén, és nem voltak igazán beavatva, illetve nagyon sok ráhatásuk nem is volt a munkájuk alakulására. De ahhoz még meg kellett várni az évtized végét, hogy kiderüljön, miért olyan rossz számítógépekkel dolgozni.
Shoshana Zuboff 1988-as könyve, az In the Age of the Smart Machine: The Future of Work and Power azt kutatta, milyen volt a számítógépeket használni munkahelyi környezetben az 1980-as évek elején. Főleg nőket érintett a változás, akik korábban valódi iratokkal dolgoztak, papírokra irkáltak, mappákat vittek át egyik iratszekrényből a másikba, kézzel írt emlékeztetőket írtak maguknak, és több hozzáadottérték volt a munkájukban a tapasztalataik és a munkatársaikkal való sűrű konzultációknak köszönhetően. A számítógépek viszont felgyorsították és egyszerűsítették a munkafolyamatokat, korlátozva vagy eltörölve bizonyos, a munkakörhöz tartozó szokásokat, mint a járkálás és beszélgetés, a papírok rendezgetése, az oldalak forgatása stb.
A számítógép megjelenésével a munka sokkal inkább az üres helyek kitöltésének folyamata lett, ami a számítógép által meghatározott helyen és sorrendben történt, és nem igazán kellett tapasztalatra hagyatkozni, sőt döntéseket hozni sem nagyon. Zuboff azt figyelte meg, hogy a tudás helyett egyre inkább a koncentráció és a figyelem vált szükségessé a munkához, és mivel a munka egyre rutinszerűbb, unalmasabb és „agyatlanabb” lett, az elköteleződés és a munka öröme is csökkent. (A koncentráció közben pedig sokszor el is felejtünk felállni, a sok ülés pedig egyenes út a szívbetegségekhez.)
Zuboff megkérte az irodai dolgozókat, hogy rajzolják le magukat a munkahelyükön a számítógép megjelenése előtt és után, és a rajzok egyfajta fiatalkori rettegést testesítettek meg: a számítógép előtti időkben boldognak ábrázolták magukat, és gyakran mások társaságában voltak, míg később szomorúan, egyedül, állandó megfigyelésben, a munkában mindig lemaradva ültek a gép előtt. A hatékonyság növekedése izolációt, szorongást, fizikai szenvedést okozott.

(Zuboff 2019-es sikerkönyve, a Megfigyeléskapitalizmus kora már arról szólt, hogy a mostani gazdasági rendben az emberi tapasztalatok váltak a termelés nyersanyagává, és a legnagyobb techcégek minden erejükkel azon vannak, hogy a lehető legpontosabban meg tudják jósolni a viselkedésünket és a döntéseinket.)
Az 1980-as évek közepére világossá vált, hogy milyen veszélyeket rejthet az újfajta fizikai munka, és sorra jelentek meg könyvek és magazinok arról, hogy hogyan lehet csökkenteni a gépezéssel járó fájdalmat, illetve elkezdték ergonomikusabbá tenni a munkaállomásokat. Az akkoriban népszerű fitneszguru, Denise Austin kiadott egy nagyvállalatoknak szánt kiadványt arról, hogyan lehet a számítógép előtt, a gurulós székben ülve nyújtani: nehogy az alkalmazott elmenjen például egy pohár vízért, és aközben nyújtson, maradjon csak a gép előtt, és legyen produktív.

Nem lényegtelen körülmény, ahogy már említettük, hogy a számítógépek először a hagyományosan női munkaköröket helyettesítették. A gépírást például jellemzően lányoknak tanították, mert alapvetően titkárnői feladat volt, olyasmi, amit egy férfi vezető nem csinálna. Az 1980-as években a reklámok is tükrözték ezt a szemléletet: nők ültek a számítógépek előtt, miközben közöttük járkáló férfiak mutogattak a monitorra. Az egér megjelenése hozott fordulatot, de még egy Macintosh-plakáton is az íróasztal mögött, feltett lábbal lazuló férfi volt látható.
A Vice cikke szerint talán az autó óta nem volt a számítógéphez hasonló találmány, ami ilyen mennyiségű embert helyezett olyan új szerepbe, ami krónikus fájdalmakhoz vezetett. És még az okostelefon sem feltétlenül old meg mindent: az angol köznyelvben megjelent a „text neck”, vagyis az a fajta fájdalom, ami attól lesz, ha valaki állandóan a telefonján chatel döntött fejjel.
A multitasking régen kizárólag számítástechnikai szakkifejezés volt, arra utalt, hogy az időmegosztó rendszerek képesek egyidejűleg feldolgozni több felhasználó műveleteit, gyorsan váltogatva a munkafolyamatok között. Csak az 1980-as évek végétől megjelenő grafikus felhasználói felületekkel és az egyre több szabadúszó munkaerővel vált egyfajta idealizált képességgé a multitasking.
A tanulság talán annyi, hogy a technológia sosem arra volt hivatott, hogy megkönnyítse az életünket, hanem csak arra, hogy egyes munkafolyamatokat megszüntetve új módszerekkel bonyolítsa az életünket.

Talán némi vigaszt jelenthet, hogy a Vice cikke egy hangfelismerő szoftverrel készült, senkinek sem kellett közben számítógép előtt görnyednie (ellentétben velem).

A külföldről szerkesztett, kínai nyelvű ellenzéki médiában arról írtak a héten, hogy egy vezető tisztségviselő az USA-ba dezertált, és azt pedzegetik, hogy érzékeny információkkal szolgálhatott a Covid-19-et okozó koronavírus eredetével kapcsolatban – írja a Daily Beast.
A kínai állambiztonsági minisztérium miniszterhelyettese, Tung Csing-vej (Dong Jingwei) február közepén menekült Hongkongból az USA-ba a lányával, Tung Janggal (Dong Yang) együtt, aki állítólag az Alibaba vezető tisztségviselőjének, a „kínai Amazon”, a TMall vezetőjének Csiang Fannak (Jiang Fan) volt a házastársa.
Tung Csing-vej régóta dolgozott a minisztériumnál, és a kínai nyelvű antikommunista médiában megjelent pletykák szerint ő adhatott az Egyesült Államoknak a Vuhani Virológiai Intézetről olyan információt, ami megváltoztatta a Joe Biden-kormányzat álláspontját a világjárvány eredetével kapcsolatban, és már nem tartják kizártnak, hogy nem természetes eredetű a vírus.
A nyilvánosan elérhető adatok alapján 2018 áprilisa óta miniszterhelyettesként ő felelt Kínában a minisztérium kémelhárítási tevékenységéért, vagyis a kémek leleplezéséért. Ha igazak a mostani pletykák, akkor ő az eddigi legmagasabb rangú tisztségviselő a Kínai Népköztársaságban, aki külföldre menekült.
A férfi eltűnését március végén jelentették kínai tisztségviselők az alaszkai kínai-amerikai találkozón – állítja dr. Han Lianchao, aki a kínai külügyminisztériumban volt tisztviselő, mielőtt az 1989-es Tienanmen téri mészárlás után külföldre nem menekült. A férfi egy névtelen forrásra hivatkozva írt a Twitterre arról, hogy a kínai külügyminiszter, Vang Ji (Wang Yi) és a Kínai Kommunista Párt külügyi vezetője, Jang Csie-csi (Yang Jiechi) követelte az amerikaiaktól, hogy adják ki Tungot, amit Anthony Blinken amerikai külügyminiszter megtagadott.
Nicholas Eftimiades, a Pentagon, az amerikai külügyminisztérium és a CIA volt szakértője, a Kínai kémkedés: műveletek és taktikák című könyv szerzője a hírt annak nevezte, ami: pletykának, ami teljesen szokványos Peking és az antikommunista emigráció információs háborújában. Ugyanakkor dr. Hant, a washingtoni Citizen Power Initiative for China demokráciapárti aktivistáját „egyenes” embernek nevezte, aki köztudottan nem szokott túlozni, és Eftimiades bízik integritásában.
Mollie Saltskog, a Soufan Group hírszerzési elemzője, aki a pekingi Csinghua Egyetemen végzett, szintén óvatosságra intett, mondván, rendszeresek a hasonló pletykák. Szerinte bár fontos és hasznos lehet egy ilyen dezertálás, de egy magasrangú tiszt átállása nem fog drasztikus változásokat hozni a Kínával való viszonyban. A kínai külügyminisztérium nem reagált a hírre, de általában nem is szokott.
A trumpista Red State június 4-én Tung megnevezése nélkül egy magasszintű kínai dezertálásról írt, akitől a Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) információt kapott arról, hogy Peking leplezi a biológiai hadviseléssel kapcsolatos kutatásokat a vuhani laboratóriumban. A lap megkérdőjelezte Biden egészségügyi főtanácsadója, Anthony Fauci integritását is.
A párizsi központú Intelligence Online hírlevél szerint Tung „közel” állt Hszi Csin-ping elnökhöz. 2018-ban azt írták róla, hogy Hopej tartományban vezette az állambiztonságot, ahonnan több katonai és rendőri múlttal rendelkező bürokrata került ki. 2010-ben pedig azt írták róla, hogy ő hajtotta végre azt a pekingi parancsot, amivel a Fudzsita cég négy japán alkalmazottját letartóztatták, mert állítólag tiltott katonai zónában forgattak. Akkoriban ezt úgy magyarázták, hogy az állambiztonság és az akkori elnök, Hu Csin-tao hatalmi harca állt mögötte.
Közben a Kínai Államtanács hivatalos oldalán az Állambiztonsági Minisztérium legfelsőbb vezetőit soroló résznél a miniszter alatt egyetlen miniszterhelyettest sem említenek. A „személyzeti fejlemények” alatt megjegyzik, hogy korrupciós vádakkal egy másik volt miniszterhelyettest, Ma Csient (Ma Jian) 2018-ban életfogytiglani börtönre ítéltek. (Daily Beast)

Ilyen az, amikor 2021-ben a két legnagyobb párt frakcióvezetői beszélgetnek.

A Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja Debrecenben tartott kihelyezett ülést, ahol Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön sajtótájékoztatón beszélt Gyurcsány Ferencről és a pártjáról. Az MTI összefoglalója szerint azt mondta:
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke és frakcióvezetője erre azzal a frappánsan humorosnak szánt szöveggel válaszolt a Facebookon, hogy:
„Tegnap Orbán, ma Kocsis. Istenemre ezek belém szerettek:)
Küldjek nekik egy fényképet? Egy vacsorameghívás már tolakodó lenne? Vagy csak egy mozi. Foghatnánk egymás kezét. Esetleg édes hármasban. Viktort is meghívnánk. Én ülnék középen.
Ezt még meg kell fontolnom. De nem könnyű ilyenkor higgadtnak maradni, mikor belül éget a tűz.”
Az egyre emelkedettebb üzengetésben Kocsis Máté nem hátrált meg, és kiírta, hogy:
„Feri bátyám leírta a vágyait, de az új törvény értelmében már gyerekeket legalább nem traktálhat vele. Fogja meg a te véres, enyves kezedet a radai rosseb, meg a Gréczy Zsolt szelfizgetés után!”
Reggelre a netes dilipolitizálás Nyan Catje, Gyurcsány Ferenc rájött, hogy ez már nem hadüzenet… ez már maga a háború, és hadigazdaságra állította át a mémgyárat: a foci-Eb-s kólaháborúra utalva kijelentette, hogy narancslé helyett inkább vizet kell inni.
Vigyázat: pokolian távol van még a választás, és még nagyon-nagyon sok ilyesmi várható.

Az ügynöke szerint Oszaka Naomi nem indul a wimbledoni teniszbajnokságon, de a tokiói olimpián ott lesz.
Stuart Duguid azt mondta: a négyszeres Grand Slam-győztes volt világelső több időt szeretne tölteni a barátaival és a családjával, ezért nem indul a füves pályás tornán, „az olimpiára viszont készen áll majd, és nagyon várja, hogy otthon, japán szurkolói előtt játszhasson”.
A Japánban született 23 éves Oszaka májusban az első forduló után visszalépett a Roland Garrostól, miután vitába keveredett a szervezőkkel. A kezdés előtt azt mondta, mentális egészségének megóvása érdekében nem vesz részt a sajtótájékoztatókon, de a szabályok szerint a játékosoknak minden mérkőzésük után a sajtó rendelkezésére kell állniuk. Oszaka szerint ez indokolatlanul megterheli őt lelkileg. (MTI)

Botrány lett Németországban abból, hogy a litvániai hadgyakorlaton nagyon berúgtak a német katonák, és videóra vették, ahogy a faszukat az alvó társaik szájába lógatják, majd Adolf Hitler születésnapján éltetik a Führert. A négy katonát emiatt idő előtt kellett hazavinni.
A náci dalok éneklését állítólag a katonák elöljárója is hallotta, mégsem jelentette, ráadásul a NATO-katonák elvileg ilyenkor nem is ihatnak alkoholt. Sőt, mivel a litvániai küldetést – hivatalosan ugyan nem, de valójában – a Baltikumot fenyegető Oroszország felé üzenve tartották meg, Hitler éltetése még kínosabb.
A német ellenzék vizsgálatot követel, amit a hadügyminiszter Annegret Kramp-Karrenbauer szeretne elkerülni, mondván, akár az egész litvániai német egységet hazahívja. (Spiegel via HVG)

Hat hónap letöltendő és hat hónap felfüggesztett börtönbüntetést kért az ügyészség Nicolas Sarkozy volt francia államfőre a 2012-es elnökválasztási kampánya törvénytelen finanszírozása miatt.
A vádhatóság szerint a 2007 és 2012 közötti államfő kampányának finanszírozását „teljes lazaság” jellemezte, a stáb a törvényben engedélyezettnek több mint a dupláját költötte el, majd a túlköltekezést a jobbközép párt kettős könyveléssel próbálta meg elrejteni az illetékes hatóságok elől.
Az ügyészség az egy év börtönbüntetésen kívül 3750 eurós pénzbüntetés kiszabását is kérte Nicolas Sarkozy ellen, a többi vádlott ellen 1,5-től 4 évig terjedő szabadságvesztést indítványoztak az ügyészek.
A vádhatóság azzal gyanúsítja Nicolas Sarkozyt, hogy a kampányszámlákért felelős könyvvizsgáló többszöri figyelmeztetése ellenére hagyta, hogy a kampánystáb a megengedettnél többet költsön el a nagygyűléseire.
Az ügyben 2014 márciusában kezdődött vizsgálat, miután a könyvvizsgáló, Jérome Lavrilleux egy interjúban elismerte: Nicolas Sarkozy kampányának akkorra már bizonyított túlköltekezését a nagygyűléseket szervező kommunikációs cég, a Bygmalion hamis számláival és kettős könyveléssel próbálta meg fedezni a párt.
Az ügyben először 13 ember ellen emeltek vádat a hamis számlázásban való részvétel gyanúja miatt, ők mind a kampány, a párt vagy a kommunikációs cég vezetői voltak. A volt elnök ellen 2016-ban indult eljárás az ügyben, de őt csak a túlköltekezéssel gyanúsítják, arra az ügyészség szerint nincs bizonyíték, hogy a hamis számlázásra ő adott utasítást.
Nicolas Sarkozyt kedden hallgatta meg a bíróság. A volt elnök elismerte a politikai felelősségét a túlköltekezésben, de tagadta, hogy szándékos csalás történt, és azt állította, hogy a kampány idején nem ismerte a Bygmalion céget, miután az államfőség mellett és a G20-országcsoport elnöki tisztjét is betöltötte 2012-ben, a nagygyűléseket nem ő maga, hanem a stábja szervezte.
A vádirat arra emlékeztet, hogy Nicolas Sarkozy volt a hamis számlázás haszonélvezője, az ugyanis számára lehetővé tette, hogy a törvényben megengedettnél jóval jelentősebb anyagi forrással rendelkezzen. Míg a volt államfő 44 nagygyűlést tartott a 2012-es kampányban, a választás győztese, a szocialista Francois Hollande csak tízet engedhetett meg magának.
A kettős könyvelésért felelős párttagokat hamisítással, csalással, illegális kampányfinanszírozással és ezen ügyekben létrejött bűnszövetkezettel vádolják.
A csalást a többi vádlott közül csak a könyvvizsgáló ismerte el, ellene 3 év felfüggesztett börtönbüntetés és 50 ezer eurós pénzbüntetés kiszabását kérte az ügyészség. A Bygmalion három volt vezetője ellen – akik annyit elismertek, hogy Sarkozy pártjának kérésére hamis számlákkal fedezték a túlköltekezést – 1,5 éves felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta az ügyészség. Ítélethirdetés szeptemberben várható.
Nicolas Sarkozyt március 1-én nem jogerősen 1 év letöltendő és 2 év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, amiért információkért cserébe megpróbált megvesztegetni egy magas rangú bírót, de miután a volt államfő fellebbezett az ítélet ellen, az ellene folyó többi eljárásban szabadlábon védekezhet. (MTI)

Szárazföldi lazacfarmot hozhat létre Zalaegerszegen a Zalmon Kft., ami a csúcstechnológiával működő telepének építését a tervek szerint 2022 elején kezdheti el. „A régió első szárazföldi lazacfarmjának célja, hogy az európai lazacellátásban jelentkező egyre növekvő igényeket hatékony és felelősségteljes módon szolgálja ki, ezáltal változtatva az egyre kevésbé fenntartható tengeri lazactenyésztési gyakorlatokon” – áll a közleményben.
Azt írják, a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) a Magyarországnak lehívható, Európai Tengerügyi és Halászati Alap (EMFF) forrásból kb. 3 milliárd forintot biztosít a projekt megvalósítására, ami világszínvonalú technológiák és nemzetközileg elismert szakemberek bevonásával válhat a régió lazactenyésztésének úttörőjévé.
„A Zalmon csapata hisz a globális kihívásokra adott helyi válaszokban, a hazai akvakultúra és fenntartható haltenyésztés fejlesztése pedig jelentős ökológiai előnyökkel is jár. Célunk, hogy a régióban elsőként környezetkímélő és innovatív módon tenyészthessünk gyógyszermaradványoktól és mikroműanyagoktól mentes, egészséges és kiváló minőségű lazacokat” – mondta Sagyibó Viktor, a Zalmon Kft. alapítója és ügyvezető igazgatója.

A tervek szerint a zalaegerszegi szárazföldi lazacfarm 2024-re lesz kész, és főleg a közeli, európai piacokra fog termelni. Eleinte közel 30 munkavállalóval számolnak, akiket féléves szakmai továbbképzéssel és tanulmányúttal készítenek fel.
A Telex azt írja, hogy a lazacfarm évi 1000 tonna lazacot termelne meg.

Legendás disznóját gyászolja Kína: az állat, ami 2008-ban 36 napon át a romok alá szorulva élte túl a pusztító szecsuani földrengést, most végelgyengülésben múlt ki – közölte a Csengtutól délnyugatra lévő Taji megyében lévő Anren múzeuma, ahol a sertés turistalátványosságként élt.
Az állat a Csu Csien-Csiang, vagyis az Erős akaratú disznó nevet kapta. Csodálták a túlélésért vívott küzdelmét, a kitartását és „az élet csodájaként és az erő szimbólumaként” tisztelték.
A Richter-skála szerinti 8-as erősségű földrengésben Szecsuánban több mint 80 ezer ember vesztette életét. A romok alatt a disznó esővízzel és faszénnel táplálkozott, végül teljesen lesoványodva került elő.
A múzeum akkoriban 3000 jüanért, mai áron átszámítva 148 ezer forintért vásárolta meg a sertést.
Az intézmény szerint emberi évekre átszámítva a disznó 100 évesnek számítana. Egészségi állapota az utóbbi időben leromlott, októberben töltötte volna be 14. életévét.
Csu Csien-Csiang tetemét egyelőre hűtik, arról még nincs információ, hogy mi történik vele a továbbiakban. (MTI)

A foci-Eb Dánia-Belgium mérkőzésén az előzetes terveknek megfelelően – egy belga támadás közben – a pályán lévő játékosok és a játékvezetők 10 perc után egy percre megállították a játékot, és tapsolva tisztelegtek a dánok sztárja, a 10-es mezszámú Christian Eriksen mellett, akit a finnek elleni meccsen egy szívroham után újra kellett éleszteni.
A dán szurkolók egy nagy molinót tartottak fel azzal a felirattal, hogy: „Egész Dánia veled van, Christian”.
Dánia egyébként a második percben megszerezte a vezetést.

Életének 97. évében, tüdőgyulladásban meghalt Kenneth Kaunda, Zambia alapító elnöke – erősítették meg a hírt a fiai.
Kaundát három nappal ezelőtt a főváros, Lusaka katonai kórházába vitték. Tisztségviselők nem tértek ki Kaunda betegségének a részleteire, de hírügynökségek megjegyzik, hogy a dél-afrikai országban az elmúlt időszakban megnőtt a koronavírus-fertőzöttek száma.
Kaunda 1964 és 1991 között irányította Zambiát. A hivatali ideje alatt Zambiában egypártrendszer alakult ki, Kaunda gyakorlatilag abszolút hatalommal bírt. A volt elnök egy humanizmusnak nevezett, nacionalista-szocialista ideológiát fogadott el.
Az MTI azt írja, Kaundát elismerés övezte amiatt, hogy iskolákat és kórházakat épített, a gyarmati kormányzat ugyanis kevés befektetést vitt véghez ilyen területeken, és a volt elnök a politikától való visszavonulás után a jótékonykodásban volt aktív Kenneth Kaunda Children of Africa Foundation nevű, a HIV/AIDS-szel foglalkozó alapítványán keresztül. (MTI)

Az izraeli ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt vádat emelt az ellen az izraeli rendőr ellen, aki tavaly agyonlőtt egy palesztin autista férfit Jeruzsálem óvárosi részén.
Az azonosítatlan személyazonosságú rendőr akár 12 év börtönbüntetést is kaphat. A rendőr felettese – aki az incidens idején szintén a helyszínen volt – ellen nem emeltek vádat.
A 32 éves Ijád Hallákot tavaly május végén lőtték agyon az óváros oroszlános kapujának közelében, miközben úton volt egy különleges bánásmódot igénylőknek fenntartott intézménybe, ahova rendszeresen járt.
A térség gyakori helyszíne a palesztinok és az izraeli biztonsági erők közötti összecsapásoknak, az óvárosi szűk utcákat pedig biztonsági kamerák százaival figyelik meg, amik viszont az ügyészség szerint nem működtek a környéken az incidens idején.
Az akkori beszámolók szerint Hallákot azután lőtték agyon, hogy elfutott, és nem engedelmeskedett a felszólításnak, hogy álljon meg.
Az igazságügyi minisztérium korábbi közleménye szerint a sérült Hallák egy szemetes mellett kuporodva rámutatott egy általa ismert nőre, és valamit motyogott, a rendőr pedig a nőhöz fordulva megkérdezte arabul, hogy: „Hol a fegyver?” A nő azt kérdezte: „Milyen fegyver?”, mire a rendőr tüzet nyitott Hallákra.
A nő – aki a közlemény szerint valószínűleg Hallák tanára volt – akkor egy izraeli televíziós csatornának azt mondta: többször felhívta a rendőrök figyelmét arra, hogy Hallák „fogyatékossággal él”. Az ügyészség szerint a rendőr másodszor mellkason lőtte a földön elterülő férfit.
Hallák családja a történtek után bírálta az izraeli hatóságok nyomozását, és keményebb vádakat sürgetett.
Jogvédő csoportok szerint Izrael ritkán vonja felelősségre biztonsági erőinek tagjait palesztinok agyonlövése miatt. A vizsgálatok végén gyakran nem emelnek vádat, illetve enyhe büntetések születnek, sok esetben pedig be se hívják kihallgatásra a szemtanúkat. (MTI)

A foci-Eb egyik nagy szenzációja volt, hogy miután a portugál Cristiano Ronaldo a sajtótájékoztatón eltolta maga elől a szponzorkólát, a Coca-Cola piaci értéke kb. 4 milliárd dollárt zuhant.
Most megjött Sztanyiszlav Szalamovics Csercseszov válasza. Az orosz szövetségi kapitány más felfogásban nyúlt a kólásüveghez, mint Cristiano Ronaldo. Nem maradt szégyenben Oroszország.
El is magyarázták neki, hogy Cristiano Ronaldo elrakta a kólát, de az 57 éves mester erre csak megrántotta a vállát. Az nem tűnik valószínűnek, hogy a kólaivás hasonlóan rángatná a Coca-Cola részvényárfolyamát.

„A liberális gőzhengerek ismét elindultak Magyarország ellen” – írja Orbán Viktor a Szamizdat 10 című kinyilatkoztatásában. (A miniszterelnök valamiért a kommunista rendszerekben illegálisan terjesztett szamizdatokról nevezte el a sorozatát, pedig azokat a kiadványokat a rezsim cenzúrája betiltotta, de ő – gondolom, még – nem tiltotta be magát.)
„Most a pedofilokat radikálisan büntető, a gyermekeinket pedig radikálisan védelmező új törvények miatt verik félre az európai harangokat” – írja Orbán, aki szerint:
„Hiába, a mozgalom örök, már nem a »világ proletárjai egyesüljetek«, hanem a »világ liberálisai egyesüljetek« az új jelszó. Ez persze erősíti azt a közép-európai meggyőződést, hogy ma a liberális voltaképpen a diplomás kommunista.”
Az utóbbi állítást nem először idézte Orbán, a Hunter S. Thompson Rumnapló című regényéből készült filmben mondja ki a Mr. Zimburger nevű bűnöző, aki ráadásul nemcsak illiberális, de rasszista is lehet, mert a teljes idézet így szól: „Nincs olyan, hogy liberális. A liberális az egy diplomás komcsi, aki néger gondolatokat gondol.” („There's no such thing as a liberal. A liberal is a commie with a college education thinking negro thoughts.”)
Orbán most azt írja, az új törvény „semmilyen magasztos eszmébe vagy európai jogszabályba nem ütközik”, „csak világosan rögzíti, hogy a gyermekek szexuális neveléséről kizárólag a szülő dönthet”.
A kormányfő úgy látja, „Magyarországon senki sem szól bele abba, hogy a felnőttek miként élnek”, sőt „a magyar társadalom európai kontextusban az egyéni szabadság és a tolerancia mellett leginkább elkötelezett európai népek közé tartozik”. „Ennek okai a kulturális hagyományainkban, a keresztény szabadságban, a nemzeti szabadságért vívott harcokban és a kommunizmus és a kommunista önkény mély megvetésében gyökereznek” – írja a kínai kommunista rezsim nagy tisztelője.
Az orosz eredetinél is szigorúbb, homofób módosítókkal teleírt pedofiltörvényről Orbán azt írja:
„Törvényünk méltó folytatása az európai szabadsághagyományoknak.”

A szegeder.hu egy hónapja írta meg, hogy a szegedi Napfényfürdő áremelései miatt egyes elemeknél ezerszeres áremelkedés is történt, mivel megszüntették az éves bérletet, így ha valaki mindennap elmenne, az 1 millió forintjába kerülne. Pedig a felnőtt belépő ára csak 50 forinttal nőtt, de a kedvezményeket nagyon visszavágták.
A nyugdíjas bérlet is megszűnt, ősszel már drágább lett a kedvezményes bérletük, akkor 20 ezerről 27 ezerre emelték az árát, de ősztől az új konstrukcióban már 300 ezer forintba fog kerülni, ha a korábban 10 hónapra szóló nyugdíjas bérletük helyett váltanának több, 30 alkalomra szóló bérletet.
A HVG arról ír, hogy „a szegedi nyugdíjasoknál elszakadt a cérna, levelet írtak a Napfényfürdő igazgatójának”, és a tüntetést is fontolgatják. A Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László is felkarolta a témát, és tüntetést hirdetett.
Szabó Mihály, a Forrás Szálloda és Napfényfürdő Aquapolis igazgatója azt válaszolta, hogy több fejlesztés is volt, így az elérhető élmények is bővültek, és a bérletrendszert más hasonló fürdőkhöz igazították, illetve júliusban nyit a gyógyászati részlegük, ahol kedvezményeket kapnak majd a rehabilitációra érkezők.
A nyugdíjasok írtak a szegedi Fidesz-elnöknek, Botka László polgármesternek, de még Joób Mártonnak is, az újszegedi választókörzet képviselőjének, aki közölte, hogy magánbefektetőkre nem tudnak nyomást gyakorolni.
Mészáros Lőrinc Hunguest Hotels Zrt.-je 3 éve jutott a fürdőhöz, valószínűleg jutányos áron szerezte meg a több milliárd forint EU-s pénzből fejlesztett komplexumot a Forrás Szállóval együtt. (HVG)

A Ialomița megyei Sloboziánál ellenőrzést tartottak, és kiderült, hogy az alkalmazottak munkaidőben sokat nézik a Netflix műsorait, illetve naponta sok órát töltöttek a közösségi médián.
Dragoș Soare polgármester ezért közölte: „Úgy döntöttünk, hogy lemondunk minden olyan hobbitevékenységről, aminek nincs köze a munkaprogramhoz. Limitáltuk a hozzáférést a munkához nem kapcsolható oldalakhoz. Lehet, hogy van, akinek ez nem tetszik, viszont meg kell érteniük, hogy az állampolgároknak kell segítenünk, és akkor, amikor szükségük van erre. Nem lehet egy kérvényt azért halasztani, mert valakinek éppen nincs kedve ezzel foglalkozni, mert a kollégái megosztásait kell nézegetnie a közösségi oldalakon, vagy sorozatokat kell néznie.”
Azt is mondta, hogy aki ezt nem érti meg, azt el fogják bocsátani. (Transindex)

Az AstraZeneca gyógyszergyártó cég koronavírus elleni vakcinájának előnyei egyértelműen felülmúlják a használatával járó esetleges kockázatokat, az oltóanyag beadása továbbra is engedélyezett minden korosztály számára – közölte az Európai Gyógyszerügynökség (EMA).
Az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti szerve szerint a múlt hét végén sok téves információkat tartalmazó hír jelent meg a testület tudományos értékeléseiről a brit-svéd gyógyszergyár Vaxzevria nevű vakcinájával kapcsolatban.
Az EMA Marco Cavalerinek, a szervezet oltásstratégiai vezetőjének az álláspontját erősíti meg, ami szerint az AstraZeneca oltóanyagának előnyei minden korosztályban sokszorosan felülmúlják esetleges veszélyeit, és különösen igaz ez a 60 évnél idősebbek esetében. Cavaleri szavait az olasz La Stampa napilap korábban tévesen tolmácsolta, amikor azt írták, a szakértő szerint a 60 év feletti és a fiatal korosztály beoltását el kell kerülni a vérrögképződés veszélye miatt. A helyreigazítás ellenére sok sajtószerv az eredeti, téves interjú alapján közölt cikkeket.
Az EMA felkérte a nemzetközi sajtóorgánumokat, hogy a korrekt és tényeken alapuló tájékoztatás érdekében a téves információkat tartalmazó cikkeket frissítsék, hogy azok az ügynökség változatlan álláspontját tükrözzék a Vaxzevriával kapcsolatban.
„Ha az ajánlásaink megváltoznak, a testületünk átlátható módon fogja közölni azt a médiával és a nyilvánossággal, az újságírókat pedig arra biztatjuk, hogy minden új információért keressék fel honlapunkat” – közölte az EMA. (MTI)

A NATO-nak megfelelő egyensúlyt kell találnia a Kínához fűződő kapcsolatokban, nem lebecsülve, de nem is túlbecsülve az országot – mondta Angela Merkel német kancellár Brüsszelben, az észak-atlanti szerződés tagállamai vezetőinek egynapos csúcstalálkozója utáni sajtótájékoztatóján.
„Ha megnézzük a kiberfenyegetéseket és a hibrid fenyegetéseket, ha Oroszország és Kína együttműködését vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a szövetség nem hagyhatja figyelmen kívül Kínát” – mondta Angela Merkel, aki szerint Kína több területen vetélytárs, de sok más területet érintően szövetséges. A NATO-nak fel kell készülnie a fenyegetésekre, de nagyon fontos, hogy Oroszországhoz hasonlóan fenntartsa a politikai párbeszéd lehetőségét Pekinggel – mondta Merkel.
Emmanuel Macron francia elnök óvatosságra intett a távol-keleti országgal kapcsolatos határozatok megfogalmazása vonatkozásában. Azt mondta, Kínának nincs köze az észak-atlanti térséghez, a NATO-tagországok nem katonai kapcsolatokat tartanak fenn Pekinggel. A NATO-csúcs hétfői zárónyilatkozatában a tagállami vezetők aggodalmukat fejezték ki Kína katonai fellépése, valamint technológiai tevékenysége miatt.
Nem szabad elfogultnak lenni a Kínával való kapcsolatokat illetően, nem szabad hagyni, hogy a kérdés elterelje a szövetségesek figyelmét a NATO-n belüli kihívásokról – mondta Macron.
Alexander De Croo belga miniszterelnök a Kínáról folytatott megbeszélésről azt mondta, a távol-keleti ország világhatalommá válik, mind gazdasági, mind katonai értelemben, ami azt jelenti, hogy a szövetségnek tisztában kell lennie a prioritásaival Peking vonatkozásában. Világosnak kell lenni abban a tekintetben, hogy a NATO értékalapú szervezet, ami az emberi jogok tiszteletben tartását és a demokrácia erejét hangsúlyozza. Gazdasági oldalon az üzenet szintén világos: a közösség nyitott az üzleti tevékenységre Kínával, de kölcsönösségre tart igény – mondta.
De Croo szerint szoros együttműködésre van szükség Washingtonnal, de az elmúlt évek egyértelművé tették azt is, hogy az európaiaknak ki kell bújniuk az USA árnyékából, és meg kell határozniuk a saját prioritásaikat.
Recep Tayyip Erdogan török elnök sajtótájékoztatóján azt hangoztatta: a Törökország és Görögország között régóta fennálló vitás ügyek rendezése érdekében folytatott, 5 éve megszakadt tárgyalások újjáélesztése a „stabilitást és a jólétet” szolgálja a földközi-tengeri régióban.
A Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett nagy kiterjedésű földgázmezőre vonatkozó jogaikkal kapcsolatban kiújult feszültségekről Erdogan azt mondta: Görögország Ankara „szomszédja és szövetségese, a párbeszéd csatornáinak felélesztése és a kétoldalú kérdések megoldása régiónk stabilitását és jólétét szolgálja”.
Erdogan nehezményezte, hogy a szövetségesek nem támogatják kellően Törökországot a terrorizmus elleni küzdelmében. Törökország az összes vonatkozó nemzetközi platformon, különösen a NATO-ban a terrorizmus elleni küzdelem élvonalában áll, az Iszlám Állam kb. 4000 harcosát „semlegesítette” a határokon átnyúló műveletekben – mondta.
Törökország az egyetlen NATO-szövetséges, ami szemtől szemben küzdött és fiait adta a terrorizmus leküzdésének sikeréért – mondta Erdogan, aki sajnálatát fejezte ki, hogy az országa nem kapta meg azt a szolidaritást a szövetségeseitől és partnereitől, amit várt a terrorizmus elleni harcban. (MTI)

India túl van a koronavírus-járvány második hullámának csúcspontján, de közben újabb egészségügyi válsághelyzet alakult ki az országban.
A Covid-19-cel fertőzött betegek körében kitört a feketegomba-járvány, ami normális esetben ritka, de szintén halálos kimenetelű lehet, mert a szemet, az orrot és az agyat támadja meg. A fertőzések egyik oka a koszos oxigénpalackok és lélegeztetőgépek használata.
A betegek több mint fele belehal, főleg, ha nem veszik észre időben, és legtöbbször arctorzító műtétekre is sor kerülhet a kezelésekor. A kezelés drága, és hiány van a megfelelő gyógyszerekből. A betegeket heteken át rendszeresen kell oltani, különben a fertőzés gyorsan szétterjed a testükben.
Ez az anyag a Deutsche Welle és a 444 együttműködésében készült.

Teljes vizsgálatot kért a Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnök 2016-os hatalomra kerülése óta tartó, több ezer halálos áldozatot követelő „drogháború” ügyében Fatou Bensouda, a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze.
Bensouda elmondta, hogy a hivatala előzetes vizsgálatot végez a Fülöp-szigeteki kormány által 2018 februárja óta folytatott kábítószer-ellenes razziák ügyében. Az ICC főügyésze szerint a vizsgálat után joggal feltételezhető, hogy emberiesség elleni bűncselekményeket követtek el a Fülöp-szigeteken 2016 júliusa és 2019 márciusa között a kormány „drogellenes kampánya” közben. A beszámoló szerint az említett időszakban becslések szerint 12-30 ezer embert öltek meg a „drogháborúban”.
Az ICC főügyésze kérvényében azt állította: a gyilkosságokat a biztonsági erők és olyan önbíráskodó személyek követték el, akik valójában rendőrök vagy a rendőrség által felbérelt és fizetett magánszemélyek voltak. A gyilkosságokat látszólag a „Fülöp-szigeteki kormány hivatalos állami politikájának szellemében” követték el – mondta. A jelentésben az áll:
„A kormány legmagasabb köreiben mozgó állami tisztségviselők nyíltan és többször is állást foglaltak a bírósági ítélet nélkül végrehajtott kivégzések mellett, és létrehozták a büntetlenség kultúráját az elkövetők számára.”
Bensouda szerint az ICC rendelkezik joghatósággal az említett bűncselekmények esetében, mert azokat még azelőtt követték el, hogy a Fülöp-szigetek 2019 márciusában kilépett az ICC-ből. (MTI)

Rég nem látott mértékben, majdnem 13 százalékkal csökkent a söripar teljesítménye tavaly, miközben a teljes élelmiszeriparé mindössze 1 százalékkal – közölte a Központi Statisztikai Hivatal, ami a csökkenést főleg a tömegrendezvények elmaradása és a vendéglátóipar leállása miatti forgalomcsökkenéssel magyarázta.
A KSH elemzése szerint a söripar erősen függ a belföldi fogyasztástól, forgalmának 94-96 százaléka belföldi eladásokból származott az elmúlt 10 évben, miközben ez az arány az élelmiszeripar egészében csak 59-69 százalék. A behozatal az elmúlt 10 év átlagában a fogyasztás 18 százalékát adta, de 2019-re elérte a 26 százalékot. 2010 óta átlagosan 2,4-szeresen múlja felül a kivitelt, Magyarország tehát a sör külkereskedelmi forgalma alapján nettó importőr. Az export a belföldi termelés 8,0 százalékát tette ki – írták.
A 2019-es adatok szerint az 577,4 millió literes termelést 182,6 millió liternyi import egészítette ki. Az export csak 45,5 millió liter volt, a fogyasztás pedig 711,2 millió liter, vagyis a 15 évesnél idősebbek hetente átlagosan 2,6 liter sört ittak.
Tavaly a kibocsátás 97 százalékát a legalább 50 fős vállalkozások állították elő.
A sör ára 2017 óta nő, de a drágulás mértéke tavaly lassult, ami szintén a járvánnyal magyarázható. Sörért átlagosan 25 százalékkal kellett többet fizetni, mint 2010-ben, ami az általános árszínvonaléhoz hasonló változás. A sör a borhoz képest nagyobb mértékben, az égetett szeszes italokhoz képest viszont jóval kevésbé drágult – áll a KSH elemzésében. (MTI)

Az LMP, az MSZP és a Párbeszéd bejelentette, hogy bojkottálja az Országgyűlésben a keddi szavazásokat.
Azt írják:
„A Fidesz az Országgyűlés keddi ülésnapján olyan törvényeket akar megszavazni, amelyek egyáltalán nem szolgálják hazánk és a magyar emberek érdekeit, ellenben gyűlöletet szítanak, semmibe vesznek és megbélyegeznek, ezért az LMP, az MSZP és a Párbeszéd frakciói bojkottálják a kedden tartandó szavazásokat, képviselőik azokon nem fognak részt venni.”
Azt írják, felelős politikusok „nem támogathatják azt, hogy a Fidesz az önkormányzati bérlakások egy részét átjátssza a haverjainak és a lakásmaffiának”, és „nem lehet hozzájárulni ahhoz sem, hogy több ezer magyar diáknak kollégiumi szállást is biztosító Budapest Diákváros területét elvegyék azért, hogy a helyére az országot eladósító, 450 milliárdos kínai hitelből épülő Fudan egyetem épüljön fel”.
„Semmilyen szinten sem lehet támogatni azt, hogy a Fidesz bűncselekményekkel mossa össze az emberek nemi identitását” – közölte az LMP, az MSZP és a Párbeszéd, aminek a képviselői „a távolmaradásukkal fognak tiltakozni az ellen, hogy a Fidesz még jobban eladósítsa Magyarországot, a haverjai érdekében kirabolja az önkormányzatokat és gyűlöletpolitikájával tovább erősítse a kirekesztést és megbélyegzést”.
A DK is közölte, hogy bojkottálja a keddi parlamenti szavazást, mert a „Fidesz törvényjavaslata az LMBTQ-emberek elleni uszításról, megbélyegzésről, félelemkeltésről és gyűlöletről szól”.
Mivel – az orosz mintát idéző – módosításokkal a Fidesz-KDNP összemosná a homoszexualitást a pedofíliával, Hadházy Ákos, Szél Bernadett és Szabó Szabolcs független képviselők is bejelentették, hogy bojkottálják a keddi szavazást.
A Jobbik viszont megszavazza a törvényt, pedig tudják, hogy csapda. Azt ígérik, hogy a választások után majd kiveszik a törvényből „a témaidegen, a Fidesz által szándékosan belecsempészett inkriminált részeket”.

Az előttünk álló évtized a járványok és a tömeges migráció korszaka lesz, fel kell készíteni a tagállamokat és a NATO-t is arra, hogy ezekre a kihívásokra választ tudjon adni – mondta Orbán Viktor Brüsszelben, a NATO-tagországok egynapos csúcstalálkozójára érkezve.
A miniszterelnök szerint az, hogy a tanácskozás fordulóponttá válik-e, csak a csúcstalálkozó végén dől el, de a szövetségesek kísérletet tesznek erre egy új, 2030-ig szóló stratégiai terv elfogadásával, ennek a tartalmával Magyarország egyetért.
Azt mondta, a stratégia fő pontja a nemzeti ellenálló képességek megerősítése, ebben a tekintetben Magyarország aktív, legyen szó a világjárvány elleni küzdelemről vagy a migrációval szembeni fellépésről. „Nekünk van mit mondanunk, és tudunk mit beletenni a közösbe” – mondta.
Azzal a 2024-ig megvalósítani kívánt vállalással összefüggésben, ami szerint a NATO-tagországok a GDP-jük 2 százalékát a védelmi kiadásokra fordítják, kérdésre válaszolva azt mondta: „akkor állunk jól, ha teljesítjük a vállalásainkat”.
Szerinte „jobb lenne”, ha Magyarország már most képes lenne arra, hogy a nemzeti össztermékének 2 százalékát minden évben a saját biztonságára költse el. Szerinte Magyarország 2022-2023-ra fogja elérni ezt, de vannak olyan NATO-tagállamok, amik rosszabbul állnak ebben a tekintetben.
Arról a vállalásról, ami szerint a tagállamok a védelmi kiadásokra fordított összegen belül 20 százalékot fejlesztésre fordítanak, Orbán azt mondta: Magyarország ezt már most eléri. Magyarország az egyik vállalását már most teljesítette, a másikat 2023-2024-re teljesíteni fogja, ezzel az élbolyban lesz – mondta.
„Mi egy olyan pontján élünk a világnak, ahol hadsereg nélkül nem lehet meglenni, hadsereg nélkül nincs biztonság” – mondta.
A magyar családok és a magyar nemzet számára a katonai kapacitás, a bevethető katonai erő mindig szükséges lesz, ennek az építése jó ütemben halad
– mondta Orbán, aki szerint „20-30 évig ezt elhanyagoltuk”, de most úgy érzi, „e tekintetben is visszatesszük Magyarországot a térképre”.
A Kína jelentette kihívásokra irányuló kérdésre válaszolva azt mondta: Magyarország mindenfajta hidegháborút ellenez, ő az életéből 26 évet hidegháborús körülmények között töltött. „Higgye el, ez rossz dolog, ne tegyünk ilyet!” – mondta Orbán.
Az észak-atlanti szövetség egynapos csúcstalálkozóján a tagállamok vezetői között részt vesz Joe Biden amerikai elnök is. A tanácskozáson a fő témák között Oroszország, Kína, a kibertámadások és a klímaváltozás szerepelnek.
A NATO-csúcs célja többek között a 2030-ig megvalósítani kívánt célok és feladatok meghatározása, amik hozzájárulnak a szövetség felkészítéséhez a jövő kihívásaira. A csúcstalálkozó lehetőséget biztosít a transzatlanti kapcsolatok és a kollektív biztonság megerősítésére. (MTI)

A Puskás Aréna környezetében útlezárásokra kell számítani, amik hatással lehetnek a Pest keleti részén, főleg Zuglón áthaladók közlekedésére. Aki tudja, jó előre tervezze meg az utazását és induljon el időben, és fokozottan figyelje a tájékoztatókat – kéri a BKK, ami szerint érdemes a BKK FUTÁR alkalmazást használni, mert az valós idejű járatinformációk alapján számolja ki a megfelelő útvonalat.
A keddi rendezvény ideje alatt a stadionnál és környékén nincs parkolási lehetőség, a környezetében pedig előreláthatóan 14 órától 22 óráig jelentős közúti korlátozásokra kell számítani. Akik mégis autóval indulnak útnak, azoknak célszerű a közösségi közlekedési járatok útvonala melletti parkolóhelyeket igénybe venniük. A BKK a kötöttpályás közlekedési eszközök (a metró és a villamos) igénybevételét javasolja, és azt, hogy aki csak teheti, ne közelítse meg meccsnapon autóval a környéket.
Akinek lehetősége van rá, kedden – ha nem meccsre vagy a Szurkolói Zóna (Fan Zone) helyszínére megy – az utazás során kerülje el a Hősök tere és a Puskás Aréna környékét, illetve a környező utakat. Aki a mérkőzés előtt vagy után Újpalotára szeretne eljutni, annak érdemes alternatív útvonalakat keresnie: az M3-as metró, a 14-es és a 69-es villamos segíthet közelebb kerülni az úti célhoz.
A meccsre elsősorban a megszokottnál lényegesen gyakrabban induló M2-es és M4-es metróval, illetve az 1-es villamossal érdemes utazni, az aréna a Keleti pályaudvar (M2-es, M4-es metró) és a Puskás Ferenc Stadion (M2-es metró, 1-es villamos) megállótól gyalog közelíthető meg.
A BKK munkatársai folyamatosan figyelik, hogy a szurkolók kényelmesebb utazása érdekében melyik vonalon szükséges további járatsűrítést bevezetni.
A Puskás Aréna környezetében várhatóan 14 órától lezárják a közúti forgalom elől:
Emellett a Hungária körúton is számítani lehet egyes forgalmi sávok időszakos korlátozására az Egressy út és a Stefánia út között.
A forgalomkorlátozások miatt előreláthatóan 14 órától változásokra kell számítani:
A Hősök tere környékét, a Dózsa György utat és a keresztező utakat a szurkolói vonulás miatt lezárják, ezért időszakosan járhatatlanná válhat a Thököly út. Emiatt jó néhány BKK-járat megváltozott útvonalon közlekedhet, vagy ideiglenes megállóhelyen állhat meg. Abban az esetben, ha a korlátozások lehetővé teszik a Thököly úti folyamatos közlekedést (várhatóan a mérkőzés után), az ott közlekedő gyorsjáratok ideiglenesen megállnak majd a Reiner Frigyes park és a Stefánia út/Thököly út megállókban is.

A sanghaji Fudan Egyetem Budapestre tervezett kampuszáról is szó volt az Országgyűlés ülésén, napirend előtt.
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője arról beszélt, hogy az emberek nem akarják a kínai hitelből épített kínai egyetemet, helyette a vidéki magyar fiataloknak akarnak Budapesten lakhatást. Orbán Viktor azt ígérte, nem lesz olyan, ami a budapestieknek nem kell, és a miniszterelnöknek be kellene tartani az ígéretét, ennek ellenére szavazást akarnak a parlamentben a Fudan Egyetemről – mondta.
Szabó szerint aki elfogadja ezt a törvényt, az a magyarok akarata ellen szavaz, feladja Magyarország függetlenségét. A kormány már most eldöntené a Fudan kérdését, de az emberek csak 2023-ban szavazhatnak róla, és ha nem vonják vissza a törvényt, a jövő évi országgyűlési választás erről is fog szólni – mondta Szabó Tímea.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a válaszában azt mondta, úgy tűnik, az ellenzék is jó eszköznek tartja a konzultációt, pedig a kormány által kezdeményezett konzultációkat támadta. Sajnálatos, hogy egy egyetem kérdéséből politikai kampánykérdést csinálnak, mert egy új egyetem bővíti a tudást, és pozitív gazdasági hatásai lehetnek – mondta.
Dömötör úgy látja, amit Szabó mond, az politikai hisztériakeltés, mert még nincsenek kidolgozott tervek, és ha meglesznek, a kormány támogatja, hogy akár népszavazás is legyen a kérdésben. Ha pedig az ellenzék a lakhatás ügyében akar támogatást adni az embereknek, ne támadja a kormány otthonteremtést segítő intézkedéseit – mondta Dömötör.
Az LMP-s Keresztes László Lóránt közölte, hogy a kormány szerint a Fudan Egyetem ügye nem alkalmas arra, hogy vitát folytassanak róla, kedden mégis szavaznának róla a parlamentben. Azt mondta, ha nem vonják vissza a javaslatot, az azt jelenti, hogy semmibe veszik az emberek véleményét.
A közpénzek kiszervezéséről nem kérdezték meg az embereket, és fideszes irányítás alá vonták szinte a teljes magyar felsőoktatást, most pedig a magyarok akarata ellenére akarják megépíteni a kínai campust Budapesten a magyar adófizetők pénzéből – mondta Keresztes, aki szerint az elfogadandó költségvetés nem az újraindítást segíti, hanem a jövő felélését jelenti, és lesöpörték az ellenzék hozzá benyújtott javaslatait.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta, hogy Karácsony Gergely korábban tönkretette az LMP-t, és mostanra a párt feladta a korábbi elveit, teljesen betagozódott a „Gyurcsány-kórusba”, ezt bizonyítja Keresztes felszólalása is.
Schanda azt mondta, a Fudan Egyetem ügyében a tervezés zajlik, az ehhez szükséges jogszabályok vannak az Országgyűlés előtt, és ha elkészülnek a tervek, a költségbecslések, akkor lehet érdemben vitát folytatni, akkor érdemes megkérdezni az emberek véleményét. Szerinte a felsőoktatási modellváltás hozzájárul a magyar fiatalok sikerességéhez, és a kormány jelentős fejlesztési forrásokat biztosít az egyetemeknek.
A 4 nemes ellenzéki konzultáción a szavazók 97 százaléka nem támogatta a Fudan Egyetem építését. A kormány a népszavazási ígéret ellenére tovább tervezi a beruházást, a törvényalkotási bizottság két Fudannal kapcsolatos törvényjavaslatot is támogatott. (via MTI)

Tűz keletkezett a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet III-as objektumának egyik zárkájában délután – közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP).
A tüzet, ami kb. 2 m2-t érintett, a börtön munkatársai eloltották. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltói átszellőztették az épületrészt. A Venyige utcai épületben a tűz keletkezésének okát vizsgálják.
A BVOP közölte, hogy három büntetés-végrehajtási dolgozót a mentők megfigyelésre kórházba vittek. A füst miatt a börtön érintett körletrészét a szakmai protokollnak megfelelően kiürítették, és a szükséges intézkedéseket megtették. (MTI)

Elkezdődött Mianmarban a junta által posztjáról elmozdított Aung Szan Szú Kjí pere: a 75 éves Nobel-békedíjas politikust tucatnyi bűncselekmény elkövetésével vádolják.
Aung Szan Szú Kjí volt államtanácsos, az ország de facto vezetője a katonai hatalomátvétel napja, február 1. óta házi őrizetben van. Megfigyelők szerint a hadsereg hosszú időre akarja elhallgattatni, mert ha elítélik, súlyos börtönbüntetés vár rá.
A najpjidói bíróságon többek között ezzel vádolják:
Aung Szan Szú Kjí ügyvédei tagadják, hogy elkövette volna a bűncselekményeket, és azt ígérték, tájékoztatják a nyilvánosságot a részletekről.

Phil Robertson, a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet ázsiai irodájának helyettes vezetője azt mondta, a politikus elleni vádak hamisak és politikai indíttatásúak, velük akarják semmissé tenni a pártja tavalyi novemberi földcsuszamlásszerű választási győzelmét, és megakadályozni, hogy újra induljon a választáson. Robertson szerint ejteni kell minden vádat, azonnal és feltétel nélkül szabadon kell bocsátani őt.
Robertson úgy vélte, hogy kevés az esély a tisztességes bírósági eljárásra, tekintettel arra, hogy korlátozták a kapcsolattartást az ügyvédekkel, ráadásul a bíróság szerinte teljesen a juntától függ.
A mianmari hatóságok szabadon engedték Nathan Maung amerikai újságírót, a Kamayut Media nevű hírszolgáltató főszerkesztőjét, akit még márciusban vettek őrizetbe Hanthar Nyeinnel, a Kamayut Media társalapítójával együtt. Azzal vádolták meg őket, hogy félelmet keltő vagy bűncselekmények elkövetésére buzdító, hamis információkat osztottak meg. Tin Zar O, Maung ügyvédje a Myanmar Now című helyi hírügynökségnek azt mondta, hogy a rendőrség visszavonta a védence elleni vádakat, és Maungot várhatóan kedden hazaküldik. Nyein továbbra is börtönben van.
Mianmarban a hadsereg február 1-én, a parlament megalakulása előtt pár órával vette át a hatalmat, őrizetbe véve az Aung Szan Szú Kjí vezette kormányzó Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) sok politikusát. A hadsereg azzal indokolta a puccsot, hogy a kormány nem vette figyelembe a novemberi választással kapcsolatos panaszaikat. A választást toronymagasan az NLD nyerte. A hadsereget több évtizedre hatalomra juttató 1962-es puccs után elkövetett újabb katonai államcsíny óta rendszeresek a tömegtüntetések, amelyek ellen a hadsereg egyre keményebben lép fel.
A Politikai Foglyokat Támogató Egyesület (AAPP) nevű mianmari jogvédő szervezet szerint a puccs óta a biztonsági erők legalább 863 embert öltek meg, és több mint 6000-et vettek önkényesen őrizetbe. Az AAPP szerint a puccs óta a hatóságok több mint 80 újságírót vettek őrizetbe, közülük több mint 40-en továbbra is börtönben vannak. (MTI)

A koronavírus-járvány miatti kötelező maszkviselésre vonatkozó majdnem összes rendelkezést feloldotta a dán kormány.
A parlamenti pártok szinte mindegyike támogatta a hónapok óta érvényben lévő rendelkezések feloldását, így Dániában már csak a tömegközlekedésben kötelező maszkot viselni, azt is csak az álló utasoknak.
A tervek szerint szeptemberre teljesen el akarják hagyni a kötelező maszkviselést Dániában, ahol tavasz óta fokozatosan oldották fel a koronavírus-járvány ellen bevezetett korlátozásokat. A közélet mostanra szinte teljes mértékben visszaállt, kivéve az éjszakai klubokat, amik a tervek szerint újra csak szeptemberben nyithatnak meg. A korlátozások feloldásával az újabb fertőzöttek száma lassú emelkedésnek indult, de nem nőtt meg jelentősen.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint Dániában az elmúlt két hétben 100 ezer lakosra átlagosan 215 koronavírus-fertőzött jutott, ami jelenleg a legnagyobb arány az EU-ban. (MTI)

Még csak ötezer szurkoló vette át azt a karszalagot, ami a koronavírus elleni védettséget igazolja, és nélkülözhetetlen a keddi magyar-portugál foci-Eb-mérkőzés megnézéséhez a Puskás Arénában.
Sipos Jenő, a Magyar Labdarúgó-szövetség szóvivője ezért megint figyelmeztette a szurkolókat, hogy lehetőleg még ma vegyék át a belépéshez szükséges karszalagot, mert ha ezt sokan a mérkőzés napjára hagyják, hatalmas sor alakulhat ki.
„Fontos, hogy a védettséget igazoló plasztikkártyát és a mobilalkalmazáson bemutatott igazolásokat is elfogadják a szervezők, ezek meglétét azonban nem a stadionnál, a közvetlen belépés előtt ellenőrzik. A meccsekre kilátogató szurkolók a találkozókat megelőző nap reggelétől kezdődően három különböző ponton mutathatják be papírjaikat. A védettségi igazolás mellett érvényes személyi igazolványt vagy útlevelet kell felmutatni. Itt karszalagot kapnak, amellyel az adott mérkőzésen részt vehetnek” – mondta az MTI-nek Sipos Jenő, aki kiemelte, mindenki kizárólag a saját karszalagját veheti át.
A Groupama Arénánál a Sas-szobor mellett, a Városligetben a Dózsa György úton és a Papp László Budapest Sportarénánál lehet hozzájutni a karszalagokhoz, amik elengedhetetlenek a belépéshez a Puskás Arénába. Ezek a pontok a mérkőzések előtti napokon 8 órától 20 óráig tartanak nyitva, míg a meccsnapokon 7 órakor nyitnak, és a második félidő kezdetekor zárnak. Minden mérkőzésre különböző színű karszalaggal lehet belépni, azaz aki több mérkőzésre is váltott jegyet, annak újra be kell mutatnia a védettségi igazolását.
„A legnagyobb sorok várhatóan az Aréna közelében lesznek, javasoljuk mindenkinek a másik két helyszín igénybevételét, lehetőleg már a mérkőzések napja előtt. A meccsek kezdése előtt nagy sor várható” – mondta Sipos.
A külföldről érkező szurkolók a repülőtéren is átvehetik a karszalagjaikat.
„A kiskorú drukkerek igazolvánnyal rendelkező felnőtt kíséretében vehetnek részt a találkozókon, nekik nem szükséges a karszalag kiváltása, kivéve azon 16-18 évesek számára, akik már rendelkeznek védettségi igazolvánnyal, és kísérő nélkül kívánják megtekinteni az Eb-mérkőzéseket” – közölte Sipos.
A Puskás Arénában kedden rendezik az első mérkőzést, amin a magyarok a címvédő portugálokkal találkoznak, szombaton pedig a világbajnok franciákat fogadja a magyar válogatott. Jövő szerdán francia-portugál találkozó lesz a Puskás Arénában, ahol június 27-én még egy nyolcaddöntőt rendeznek. (MTI)

A terézvárosi MSZP néhány hete olyan képeket posztol, amik arra utalnak, hogy Soproni Tamás, a VI. kerület momentumos polgármestere a Fidesz embere:
Megkérdeztük a helyi MSZP-t, hogy mire utalnak, valóban fideszesnek tartják-e Sopronit, és hogy mivel kapcsolatban van vitájuk vele. Azt a posztot ajánlották, amiben május végén írtak a konfliktusukról, és ami szerint Soproni „a Fidesszel szövetkezve támadta meg az ellenzéki pártok összefogását”, és „a hatalmat -vészhelyzetre tekintettel- egyedül gyakorló polgármester indoklás nélkül visszahívta tisztségeiből képviselőnket”.
Azt írták, a döntést a Momentum és a Fidesz támogatta, „de a koalíció nagyobbik része, nem”, „Soproni Tamás esetében a személyes sértettség, az arrogancia utat tör magának, céljai érdekében a Fidesszel is hajlandó összefogni, az se számít, hogy ezzel árt az összefogásban elkötelezett pártoknak”.
Azt írják, az MSZP önkormányzati képviselője, „Bálint György a Terézváros vagyonát kezelő társaság felügyelő bizottsági elnökeként” „sok hibát feltárt, időnként több tízmilliót spórolva a kerületnek”, de „nem azonosan gondolkodunk a polgármesterünkkel sem az átláthatóság, sem a korábbi »hibás működés« feltárását illetően”.
Az MSZP szerint Soproni „egyre gyakrabban kritizálta” Bálintot, „leginkább a stílusát”. „Valóban nehéz ember, vállalkozói gondolkodással, nehezén tűri a pazarlást, nehezen fogadja be, ha valami nem jó, az úgy maradjon” – írja az MSZP.
„Támadásaihoz új konfliktust talált: a képviselő és az MSZP helyi elnöke közötti kölcsönszerződés miatti polgárjogi vitát az önkormányzattal. Soproni Tamás azt nyilatkozta, a bíróság jogerősen megállapította a szerződés valótlanságát, ezért Bálint Györgyöt vissza kell hívnia tisztségeiből. Mára kiderült, a polgárjogi vita jelenleg is zajlik a bíróságon, Soproni Tamás nem mondott igazat” – írja az MSZP, ami szerint „Bálint György képviselő tiszteletdíja kevesebb lesz, így kevesebbel tudja támogatni a körzetében élő rászorultakat, hiszen az önkormányzattól kapott tiszteletdíjat eddig is rájuk fordította”.
Soproni Tamás polgármester erről a 444-nek azt írta, hogy a Fővárosi Törvényszék jogerős döntése szerint „a Hatvani Csaba, az MSZP terézvárosi elnöke ellen folyó, az Andrássy úti ingatlanpanamához kapcsolódó végrehajtást Bálint György, az MSZP jelenlegi terézvárosi képviselője valószínűsíthetően egy, a Hatvani Csabával kötött fiktív kölcsönszerződéssel akarta megakadályozni”, amivel „több mint 14 millió forintos kárt okozhattak volna az önkormányzatnak”.
Emiatt Bálintot a képviselők többsége május 27-én visszahívta a tulajdonosi és környezetvédelmi bizottságból és a Terézvárosi Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottságából. Soproni azt írta:
„Arra kértem az MSZP-t, hogy a Bálint György visszahívásával megüresedett pozíciókra pártjuk delegáljon új tagokat. Egy ember méltatlansága ugyanis nem lehet akadálya a megkezdett közös munka folytatásának Terézvárosban. Ugyanebben a felállásban szeretnénk a kerületet irányítani, de Bálint György nélkül.”
Soproni szerint amíg az önkormányzat a bíróság előtt a végrehajtási ügyben a kerületet védte, addig Bálint „személyes bosszúhadjáratba kezdett a polgármesterrel, az önkormányzattal, a hivatali apparátussal és velünk, koalíciós partnereivel szemben is”.
„Ennek része volt, hogy az MSZP nem támogatta a többi kormányzó párt által megszavazott költségvetést. Szinte példa nélküli módon Bálint György feljelentette saját önkormányzatát, képviselő jogával visszaélve, az átláthatóság elvét hangoztatva folyamatos és mértéktelen adatigénylésével, írásbeli kérdéseivel az érdemi munkát ellehetetlenítve terheli túl a hivatalt, agresszív viselkedésével megfélemlíti a dolgozókat és az önkormányzat partnereit. Ennek a hadjáratnak a részei a Facebookon megjelent lejárató posztok is” – írja Soproni.
Soproni azt írja, felszólította Bálintot, hogy mondjon le a mandátumáról, és vonuljon vissza a közéletből. „Az természetesen az MSZP döntése, hogy Bálint György marad-e a párt tagja és képviselője, és hogy Hatvani Csaba marad-e a párt kerületi elnöke, de az biztos, hogy mi nem tudunk, és nem akarunk együtt dolgozni és közösséget vállalni olyan politikusokkal, akik saját érdekeiket a terézvárosiakénál előrébb helyezik, akik nem kívánnak felelősséget vállalni a közös döntéseinkben, akiknek bosszúszomjas vagdalkozása az építőmunkánkat nehezíti” – írta Soproni.
Soproni a 2019. őszi megválasztása után azt mondta, a VI. kerületben látszott, hogy túlárazottnak tűnő közbeszerzések mentek végig a vagyonkezelőn, főleg az építőiparban, és törekedni fognak, hogy minden dokumentum kereshető formában kerüljön fel az internetre.
A Telex márciusban írta meg, hogy 2020 december végén a terézvárosi önkormányzat sokadszorra nyert pert a 2004-es Andrássy úti ingatlanüzlet ügyében, de nem tud hozzájutni az őt illető 123 milliós kártalanításhoz, ami Soproni szerint már a kamatokkal együtt 218 millió forint.
A Fővárosi Törvényszék arról hozott végzést, hogy az egyetlen elárverezhető ingatlan, Hatvani Csaba volt MSZP-s alpolgármester házára nem fogadható el az a 12 milliós jelzálog, amit Bálint György tett rá (pont akkor, amikor kiderült, hogy Hatvani bűnös, és fizetnie kell), így az önkormányzat polgári peres eljárásban megy tovább a pénze után – írta a lap.
Bálint György egyébként a 2014-ben bezárt józsefvárosi kínai piacot üzemeltető Komondor Kft. vezetője volt.
Az ellenzéki összefogás pártjai áprilisban vállalták, hogy a jelöltek a jelölttársaikkal szemben lejáratókampányt nem folytathatnak, a médiakapcsolataikat a demokratikus összefogás sikerének szolgálatába állítják, és „minden törvényes eszközzel fellépnek a kormányzati hazugságkampánnyal szemben”. „A jelöltek azt is vállalták, hogy „jelölttársaikkal szemben nem lépnek fel etikátlanul, mert ezzel a Fideszt segítenék”.

Sok év nyomásgyakorlás után közel egy éve a hatalom végül összevissza hazudozva bedarálta az Indexet. Az eredmény látványos: a lap minősége óriásit zuhant, az elfideszesítés szemmel látható.
Mostanra a legolvasottabb magyar újság igazi NER-lap lett, így az aktuális főszerkesztő, Fekete-Szalóky Zoltán interjút készített Mészáros Lőrinccel, aki, mióta nem polgármester, nem Fidesz-közeli lapnak nem ad interjút.
A mostani interjú pedig olyan lett, amilyen az igazi Indexben soha nem jöhetett volna le, hasonlóan ahhoz, amit Tiborcz István adott (már ha tényleg ő adta) 2017-ben az Origónak.
Bár Mészárosnak (már ha tényleg ő válaszolt) felvetik az ellenzéki kritikákat, a kapott válaszok után sosem kérdeznek vissza, minden túlzást és csúsztatást elfogadnak válaszként. Egy hosszú, keretes szövegben pedig A leggazdagabb adakozó címmel kiemelik, hogy a közpénzből felhizlalt Mészáros-csoport összesen 2 milliárd 650 millió forintot ajándékozott.
A fotók alapján sokat fiatalodó, kisimult arcú Mészáros Lőrinc csak egyetlen kérdést kapott Orbán Viktorról, akinek a kegyeiből felcsúti polgármesterként dollármilliárdos nagyvállalkozóvá válhatott, de az a kérdés is így hangzik:
„Hamarosan kezdődik a labdarúgó-Európa-bajnokság. Egy kérdés erejéig focizzunk! Orbán Viktor 2007-ben a Fejér Megyei Hírlapnak azt mondta: nincs realitása, hogy Felcsúton NB I.-es csapat legyen, és hosszú távon is a saját tehetségekre építő NB II.-es középcsapat kialakítása a cél a Puskás Akadémiánál. A felnőttcsapat költségvetését viszont időközben óriásira növelték, rengeteg légiós érkezett, így idén másodszor érmes az NB I.-ben, és a nemzetközi kupában indul a csapat. Miért változott az eredeti cél?”
A válasz szerint „2007 nagyon régen volt, akkor még nem láthattuk előre, hogy ennyire sikeres lesz az akadémia fejlődése”.
Mészáros elmondja, hogy nem tulajdonít különösebb jelentőséget a leggazdagabbakat soroló listáknak, balliberális tévhit, hogy a munkákat odaadják a vállalkozóknak, és többszörös önellentmondással arról is beszél, hogy 2010 előtt a balliberális hatalom akadályozta a munkában, 2008-ban mégis nyereséges tudott lenni, a mostani környezetben viszont baloldali vállalkozók is sikeresek tudnak lenni, mintha nem a saját példája cáfolná ezt:
„Azt persze nem állítom, hogy ellenséges közegben dolgozunk, mint, mondjuk, 2002 és 2010 között, amikor sorra kaptuk a NAV-ellenőrzéseket, folyamatosan vagyonosodási vizsgálatokat rendeltek el ellenem. Egyébként éppen abban az időszakban, 2008-ban igen jelentős üzleti eredményt értünk el. Tehát a politikai széljárástól függetlenül is le tudunk komoly teljesítményt tenni az asztalra. És itt jegyzem meg, hogy ebben is különbözik a jelenlegi politikai környezet a 2010 előttitől: a nem jobboldali táborhoz köthető, ám tisztességes és tehetséges üzletemberek is megtalálják a számításaikat, és sikeresek tudnak lenni.”
Aki valaha hallotta már Mészáros Lőrincet beszélni, annak az ilyen mondatok furcsák lehetnek: „Magyarországon vannak politikai erők, akik a multinacionális tőke érdekeinek érvényesítésében érdekeltek. Ennek megértéséhez vissza kell tekintenünk az időben.”
Mészáros szerint ha „megnézzük a hivatalos statisztikákat, láthatjuk, hogy tavaly kb. 4300 milliárd forint volt a teljes hazai építőiparban felhasznált forrás, vagyis a mi csoportunk részesedése ebből alig 7 százalékos”, amire „még kis túlzással sem lehet azt mondani, hogy Mészáros mindent visz”.
Arra a felvetésre, hogy mit szól ahhoz, hogy az ellenzék a válság idején 17,7 milliárd forintos állami támogatással kitömött Hunguest Hotels bojkottjára biztatja az embereket, azt mondta: „Amikor az ellenzék a Hunguest Hotelst, Magyarország legnagyobb szállodaláncát támadja, a magyar munkavállalókat, családtagjaikat, tulajdonképpen az országot bojkottálja.”
Mészáros elmondta, hogy az építőiparban Horvátországban, Szlovákiában és Romániában is komoly terveik vannak, és „most vásárolunk Líbiában két céget, erőmű-karbantartó vállalatokat”. Egyéb terveiről is beszámol: „A pulykapiacon próbálunk terjeszkedni, mert úgy látjuk, hogy ez az a szegmens, amelyben még nincs konkurencia Magyarországon.”
A momentumos választási ígéretről, a felcsúti perről azt mondta:
„A Momentum miniszterelnök-jelöltjének súlyos kijelentéseivel a magyar történelem sötét korszaka sejlik fel, amikor megtorlást helyezett kilátásba. Sajnálatosnak tartom, hogy három évtizeddel a szabadság újbóli elnyerését követően ez lebeg a szeme előtt egy fiatal politikai generációnak.”
Mészáros ugyanazt reagálja a korrupciót firtató kérdésekre, amit Orbán ismételgetett a sajtótájékoztatóján: „A cégcsoporthoz tartozó vállalatok éves szinten több mint 100 milliárd forint adót fizetnek be az államkasszába. Nem értem, hogy lehet, hogy ez egyes politikai szereplőket zavar, ahelyett, hogy örülnének neki.”
Azt állítja, amióta visszavonult a közélettől, politikai kérdésekkel nem foglalkozik, de szerinte jövőre a jobboldal nyerni fog, egy esetleges kormányváltásról pedig azt mondja:
„Nekem nincs félnivalóm. Egy ekkora vállalatot csak transzparensen lehet működtetni.”
A cikk legőszintébb mondata vélhetően ez:
„Jóllehet a részvények többségével én rendelkezem, befolyásom a napi ügymenetre nincs.”
Mészáros Lőrinc kultúrafogyasztó azt is elmondta, hogy többször tárgyalt több mint 60 Munkácsy-festmény megvásárlásáról, de még nem tudtak megállapodni Pákh Imrével, pedig szívesen adna helyet egy állandó Munkácsy-kiállításnak.
Arról, hogy a napokban kiderült, hogy a volt felesége a válás után 100 milliárdos cégvagyontól vált meg a javára, Mészáros azt mondta:
„A volt feleségemmel nagyon korrektül megoldottuk ezt a kérdést. 36 év után váltak el útjaink, mindig hálás leszek ezért a három és fél évtizedért.”

Arról, hogy a gyerekei is vezető szerepet kapnak a cégbirodalomban, azt mondta: „Büszkén vallom, hogy az övék a jövő itt nálunk is.” Nemrég a bulvársajtóban maga Várkonyi Andrea jelentette be, hogy össze fog házasodni Mészáros Lőrinccel, a vőlegény ezt utólag így értékelte: „az elmúlt időszakban akaratunkon kívül kissé nagy a sajtóérdeklődés irányunkba, de Andival nagyon boldogok vagyunk”.


A Mérték Médiaelemző Műhely vezetésével az elmúlt egy évben a szlovák Memo98, a cseh MediaForum és a román ActiveWatch együtt vizsgálta a négy ország médiapolitikáját. Ugyanazokkal a módszerekkel elemezték a médiarendszer jelenségeit, arra keresve a választ, hogy:
A kutatás magyar vonatkozásairól online konferencián számolt be Urbán Ágnes médiaközgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense és Polyák Gábor, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének egyetemi docense.
Polyák elmondta, hogy az amerikai National Endowment for Democracynek tetszett az, hogy a Mérték a sajtószabadság mértékét a médiapiaci költésekkel együtt elemezte, így pályáztak a többi országban működő NGO-kkal. Igyekeztek a Mérték módszertanát kiterjeszteni más országokra is, és az látszott, hogy volt egy csomó magyar példa, amit nem tudtak máshol értelmezni, fordítva viszont nem volt olyan példa, amit ne ismertek volna, tehát Magyarország előrébb halad a médiarendszer bedarálását illetően – mondta.
Urbán Ágnes elmondta, hogy a 2010-es évek elején még attól féltek, a Médiatanács fogja bírságokkal megregulázni a médiát, ami egy klasszikus cenzúrát idézett volna, de elég gyorsan kiderült, hogy inkább a tulajdonviszonyok átalakulását kell figyelni. Jött és ment Simicska Lajos, majd a példájából tanulva Orbán Viktor diverzifikálta a médiabirodalmat. Aztán pedig jött a KESMA, és érdekes módon Európában sokan csak erre kapták fel a fejüket – mondta Urbán, aki szerint ma már nem csak a tulajdonosi szerkezetet, hanem az egész ökoszisztémát figyelni kell.

Szerinte az Index esete jól illusztrálta, hogy úgy lehetett megszerezni egy médiavállalatot, hogy a cég (Index.hu Zrt.) tulajdonosi szerkezetéhez nem nyúltak – legalábbis a felszínen –, viszont mindent megszereztek körülötte. Vannak újabb trükkök is, például a Magyar Posta kivonult a napilapok terjesztéséből, ami a Népszavát komolyan érinti, illetve a Klubrádió frekvenciáját is elvették. Urbán szerint minden, amit Orbánék megszereznek, az veszít a népszerűségéből, ezért újabb és újabb médiumok kellenek az újabb közönségszeletek megszerzésére.
A Mértéknek 2,5 éve bent áll az Európai Bizottságnál egy panaszbeadványa, amit még Jávor Benedek akkori EP-képviselővel és a Klubrádióval együtt adtak be azért, mert a kormány versenyellenes, médiapiac-ellenes reklámköltéseket alkalmaz, és nem a valós nézettségi adatokat veszi figyelembe, amikor eldönti, hol költ el milliárdokat, hanem tisztán politikai szempontok alapján döntenek. Urbán elmondta, hogy év elején ment még egy panaszkiegészítés, de a jelek szerint nem elemzik valami gyorsan.
Polyák elmondta, hogy abszurd, hogy vannak lapok, ahol a bevételek 90 százaléka állami hirdetésből jön, vagy hogy egy országban a legnagyobb hirdető az állam. Az, hogy így meg lehet szüntetni egy piac létezését 10 év alatt Európában, annyira nem illik bele az európai mintázatba, hogy nem is találnak rajta fogást – mondta.
A politika máshol is használja a reklámköltéseket befolyásszerzésre, de olyat, hogy a saját politikai érdekeik mentén ennyi közpénzt a piacra küldjenek gyakorlatilag 0-100 arányban, „még a sokat látott román barátaink” sem tapasztaltak – mondta Polyák, akit már kifejezetten untat a helyzet. Azt mondta, az Európai Bizottság eddig csak elméleti lehetőségként említette a reklámköltést mint piactorzító eszközt, de Magyarország bemutatta, milyen ez a gyakorlatban.
Urbán Ágnes elmondta, hogy 2020-ban az állami reklámköltés 86 százaléka ment egyértelműen kormányközeli cégekhez, olyanokhoz, ahol még a tulajdonosok is felvállalják ezt. A maradék 14 százalék volt az egyéb kategória, ahol nem tudják bizonyítani a kormányközeliséget, tehát ebben benne vannak a valóban függetlenek, illetve azok, akik nem állítják magukról, hogy kormányközeliek lennének. Ezt még itthon is nehéz elmagyarázni, nemhogy külföldön – mondta, említve a Népszavát, ami elvileg nem kormánypárti, és jelennek meg rajta rendes újságcikkek, de tavaly a hirdetési bevétele 78 százaléka az államtól jött, ami alapján nehéz azt mondani, hogy a függetlenség mintapéldája lenne.
Polyák a rádiós piacról azt mondta, 2010 óta többször újraépült az aktuális politikai potentátok képére formálva. Szerinte nem szabad lebecsülni a rádiók szerepét a hírfogyasztásban, például egyszer harmadik helyen végzett a Retro Rádió híradója, és ennek is van hatása, akárcsak a focimeccsek szünetében leadott 1 perces híradónak. A Médiatanács 2010-ben cserélődött le, előtte is rossz volt, azóta még rosszabb – mondta Polyák, aki szerint 2009-ig még volt egy-két szöveges kivonat a munkájukról, de most már egyáltalán nem átlátható a testület tevékenysége.
A rádiók elosztásánál pedig kifejezetten látszik, hogy a politikai érdekeknek rendelik alá a piacot: a Retro Rádió a KESMA-é, a Best FM Mészáros Lőrinchez köthető, és ott a Rádió 1 meg a Karc FM, ami szintén KESMA. Amikor a KESMA létrejött, egyértelműen törvénysértő volt a rádiópiacon, mert csak egy országos rádiója lehetett volna, ezután minősítették át a Retro Rádiót tematikus csatornává – mondta.
2018 és 2021 áprilisa között 77 frekvenciapályázat 26 százaléka landolt a Karc FM-nél, a Rádió 1 pedig 14 százalékát szerezte meg a frekvenciáknak. A pályázatok 16 százaléka az, ami önálló, pici helyi rádióknak nyújt frekvenciát, a maradék 84 százalék a kormányközeli rádióknak ment, és a vallási rádiók terjeszkedése is jól látszik – ismertette Polyák.
Urbán Ágnes elmondta, hogy a rádiók hallgatottságának mérését már a Médiatanács rendeli meg, de nem tud arról, hogy a kutatások hamisításával is belenyúlnának a piacba. A rádiópiacon erre amúgy sem lenne szükség, hiszen nem is nagyon van már független szereplő. A médiacégek lejtmenetben vannak a bevételeket tekintve, egyre nehezebb a média finanszírozása, emiatt ugyanúgy mérnek, ahogy eddig, nincsenek újítások. A mérésekbe való beavatkozásra tehát nincs bizonyíték, de a kiszolgáltatottság miatt potenciális veszély lehet – mondta.
Urbán azt mondta, tavaly nem jelent meg olyan látványos újdonság, ami újraírta volna a közmédia működéséről szóló elképzelésünket, bár a Szabad Európa kiszivárgott hangfelvételekkel bemutatta, hogy a közmédia abszolút a Fidesznek játszik, és ott az ellenzék persona non grata. Polyák azt mondta, ők nem várnak semmilyen hangzatos politikai nyilatkozatot, csak hogy az Európai Bizottság mondja ki: túlfinanszírozott és nem átlátható a közmédia.
Polyák szerint az újságírást illetően ma Magyarország a legkevésbé vidám barakk, Európában máshol még nem érzik azt az újságírók, hogy a munkájuknak semmilyen következménye nincs, illetve nincs ilyen megosztottság a kormánypártiak és a kormánytól függetlenebb médiamunkások között. Szerinte sokan még mindig nem merik kimondani, hogy akik pénzért politikai reklámokat nyomnak 0-24-ben, azokat ne nevezzük már újságíróknak, és sokan a nem fideszes újságírók között is még mindig próbálják menteni a menthetetlent.A kormánypártiak pedig azt mondják: lehet, hogy történelmi távlatban nem lesz vállalható, amit csinálnak, de ez egy ilyen ország, itt mindenki így él.

Polyák azt mondta, azért is lehet ilyen a magyar médiahelyzet, mert ilyen a magyar alkotmányosság, nincsenek olyan intézmények, amikhez fordulni lehet, de ilyen a piac is, még a német kiskereskedelmi szereplők is kétszer meggondolják, hogy lehet-e fordulni nem fideszes piaci szereplőkhöz.
Ha egy kormányváltással csökkenne ez a nyomás, biztosan javulna a piaci helyzet is – mondta Polyák, aki szerint bármilyen rosszul is hangzik, egy időre az összes állami költést le kellene állítani, és ez sem oldana meg mindent, hiszen akkora vagyonokat halmoztak fel a kormánypárti szereplők, hogy még sokáig tudnák finanszírozni a médiájukat, de ez is azt jelentené, hogy legalább már nem közvetlenül az állam tenné ezt.
Urbán szerint egy – sima, nem kétharmados – kormányváltás után nem nagyon kellene bármit aktívan csinálni: a közmédia kezelése és a frekvenciapályáztatás lenne a feladat, és ha eltűnne a Médiatanács, gyorsan visszajönnének a piaci szereplők. A közmédiánál még nem volt precedens arra, hogy ennyire mélyen kellene újraépíteni, az biztos, hogy most túl nagy intézmény.
A propaganda is rendben van, csak fizessék meg azok, akik hallgatni akarják – mondta, arra utalva, hogy nem kell fellépni ellene, csak nem kell finanszírozni, ha nincs rá piaci igény.
Urbán a 444 kérdésére elmondta, hogy 2020-ban a hirdetési bevételek közel 100 százalékát adta az állam a Horizont Reklámnál, ami egy neonreklámos cég, tehát Budapesten akár piaci működésből is ellehetne. A Népszavánál az állami hirdetések az összes hirdetés több mint 70 százalékát tették ki, ahogy a Magyar Nemzetnél, a Dunaújvárosi Hírlapnál és a Ripostnál is, illetve 60 százalék fölött is főleg KESMA-cégeket találni.
Ahol kétszámjegyű az állami hirdetések aránya, a legtöbb esetben már gyanakodhatunk, hogy pont annyit segít, hogy veszteségesből átforduljanak nyereségesbe.
Urbán szerint a szlovák, a cseh és a román médiapolitika problémahalmaza eléggé hasonló, ott inkább a mértékben van különbség. Leginkább az állami reklámköltések vizsgálatát nem értették, minden más problémát említve bólogattak, hogy ismerős a helyzet, és náluk is probléma. A régióban láthatóan rendszerszintű problémák vannak, például a tulajdonosi koncentráció mindenhol kérdés, és oligarchák is vannak, de KESMA csak Magyarországon van – mondta Urbán.
Polyák szerint a médiapiacot illetően Románia jön fölfelé, mi meg megyünk lefelé, de Szlovákia is nagyon mélyről indult Vladimír Mečiar után, most viszont a médiapiacuk sokkal erősebb, mint a miénk. A szlovák kollégákat meg is lepte, hogy egy napilap meg tud jelenni egy rakás reklám nélkül. Persze Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolása bemutatta, hogy a politika ott sem jobb, de Polyák szerint az kirívó eset, abból nem vonna le rendszerszintű következtetést a helyzetre.
Babis pedig klasszikus Berlusconi-szerű utat járt be, előbb volt médiája, mint hatalma, ezzel szemben Orbánnak előbb volt hatalma, és a politikai hatalmát konvertálta át egy médiabirodalomba – mondta Polyák, említve még Lengyelországot is, amit a mostani kutatásban nem vizsgáltak, de ott például a legnagyobb hírcsatorna még mindig amerikai kézben van, hiába zajlik ott is erőteljes politikai térhódítás.

Nem a teljes vételárat kapta meg az eladott autójáért egy nő, ezért segítségül hívta két férfiismerősét, és erőszakkal vették vissza a kocsit. A Mercedesből a főváros IX. kerületében, az Üllői út és a Kálvin tér kereszteződésében múlt péntek délután egy piros lámpánál rángatták ki a sofőrt és utasát, majd elhajtottak. A térfigyelő kamera felvette az önbíráskodást, repültek a papucsok.
A BRFK IX. Kerületi Rendőrkapitányság nyomozói a három gyanúsítottat másnap hajnalban Jász-Nagykun-Szolnok megyében elfogták, önbíráskodás gyanúja miatt kihallgatták, majd őrizetbe vették őket, és előterjesztést tettek a letartóztatásukra. (police.hu)

Orbán Viktor Szamizdat 9. címmel közölt egy szöveget arról, hogy szerinte az európai baloldal megint minősíthetetlen hangon támadja Magyarországot, éppen „azért, mert nem volt hajlandó egy politikai súlyt és komolyságot nélkülöző közös nyilatkozatot aláírni Hongkong ügyében”.
„Így volt, s ha százszor terjesztik is be újra, századszorra is ez lesz az eredménye” – írja Orbán.
„Magyarország álláspontja szerint véget kell vetni annak a brüsszeli gyakorlatnak, amely nyilatkozatok fabrikálásában és lobogtatásában merül ki. Megértjük, ha bármely tagország hazai, belpolitikai okokból egy olyan papírt akar felmutatni, amin az EU logója látható. De ennek is van határa” – írja a miniszterelnök, aki szerint az utóbbi években „ez a belpolitikailag motivált, közös külpolitika oda vezetett, hogy az Európai Unió külpolitikája nevetségessé vált”.
Orbán úgy véli:
„Ha nyolc közös nyilatkozatunkat söpörték eddig félre – és Kína esetében ez történt –, a kilencedik is gúnykacajt vált ki. Szánalmas papírtigriseknek látszunk, és következmény nélküli nyilatkozataink után rajtunk nevet a világ.”
Szerinte ideje lenne, hogy „a nyilatkozattermelő külpolitikai bürokraták helyett végre Európa valódi vezetői, a külpolitika valódi formálói, vagyis az állam- és kormányfők kézbe vegyék a nagy stratégiai kérdéseket, ahogyan ez legutóbb az Európai Tanács ülésén Oroszország esetében történt”.
„Ami Európa Kína-politikáját illeti, véleményünk szerint meg kell előzni, hogy újra hidegháborús politika és kultúra alakuljon ki a világpolitikában” – írja Orbán, aki szerint a „hidegháború újraindítása ellentétes Európa, Közép-Európa és Magyarország érdekeivel is”.
„Nekünk fejlődésre, zöld és digitális fejlődésre van szükségünk. Együttműködésre, beruházásokra, kereskedelmi és kulturális-tudományos kapcsolatokra van szükségünk, nem pedig bojkottokra, szankciókra, leckéztetésre és kioktatásra” – írja Orbán azt ígérve, hogy Magyarország a jövőben is mindent megtesz a nemzetközi együttműködés fejlesztése érdekében.
„Az Európai Unió alapszerződéseiben garantált jogainkkal élni fogunk, a lojális együttműködés elve szerint járunk el, és Európa külpolitikai súlyának és tekintélyének helyreállításáért fogunk dolgozni. Támogatjuk az Európa stratégiai szuverenitásának és autonómiájának kialakítását célzó kezdeményezéseket. Ehhez először is meg kell fékeznünk az európai baloldal külpolitikai ámokfutását” – zárja a szöveget Orbán.
Nem sokkal korábban Németország külügyminisztere, a szociáldemokrata Heiko Maas azt mondta, meg kell szüntetni az egyes EU-s tagállamok vétóhoz fűződő jogát, azzal érvelve, hogy a 27 tagállamú blokkot nem akadályozhatják egyedüliként vétózó országok. Az utóbbi időben Magyarország többször is blokkolta az EU külpolitikai nyilatkozatait, amin legutóbb több német politikust is felháborított.

A fideszes média éppen azt sérelmezi, hogy Niedermüller Péter egy DK-s konferencián azt mondta: „Csendesen mondom, hogy abba gondoljunk bele, hogy azok a gyerekek, akik ma vannak az általános iskolában, azok, ugye, 15-20 év múlva fognak kikerülni a munkaerőpiacra, és ugye, hogyha most teletömik a fejüket különböző ilyen nemzeti indíttatású tananyagokkal, mit fognak ezek a gyerekek majd a munkaerőpiacon csinálni.”
A Hír TV-n erről beszélgetett Velkovics Vilmos műsorvezetővel Bajkai István, a Fidesz országgyűlési képviselője, aki szerint a nemzettudat építése minden országban alapvető feladat az oktatásban és a kultúrában, ezt akarja megszüntetni a DK. Velkovics Vilmos rá is kérdezett:
„Mert ugye akkor azt kell megkeresni, hogy mi az, ami összejön. Ha a nemzettudat nem, akkor ehelyett jönnek a pótlékok: az LMBTQ-jogok, jönnek a multikulti, a nemátalakító műtétek, meg még az is érdekes, hogy bennem fölmerült, hogy a palesztinok esetében például támogatják, hogy ott fontos, hogy nemzettudatuk legyen, a tibetiek esetében fontos, hogy Kína ellen lehessen. Pont a magyaroknál nem?”
Bajkai szerint a DK kifejezetten magyarellenes politikát folytat, és végső célja, hogy a a magyar nemzet identitás nélküli, gyökér nélküli fává változzon.
Ezután kérdezte meg Velkovics, hogy Bajkai, aki járt Kínában, mit tapasztalt arról, hogy a kínai oktatásnak integráns része-e a nemzeti tudat erősítése, amire Bajkai azt mondta: „Hát rendkívüli határozott szerepe van a nemzeti identitásnak a nemzeti oktatásban. Ott, kint Kínában elképzelhetetlen bármilyen oktatás erős nemzeti identitás nélkül, és a nemzet tisztelete és a nemzetre való hivatkozás nélkül.”
Bajkai szerint nagyon fontos része az oktatásnak, hogy minden kínai gyerek tisztában legyen a kínai múlttal, kultúrával és Kína világtörténelemben betöltött szerepével.Bajkai szerint ha ilyen mondatokat, mint Niedermüller „bárki el mert volna mondani Kínában, hát hadd ne mondjam, hogy milyen közutálatnak lett volna tárgya”.
Bajkai szerint ezzel szemben valójában a Demokratikus Koalíciónak az alapokmánya a Kommunista kiáltvány, és tényleg szeretnék eltörölni a nemzet múltját.
A sanghaji Fudan Egyetem chartájában az áll, hogy az egyetem hű a Kínai Kommunista Párt vezetéséhez, végrehajtja a párt oktatáspolitikáját, elfogadja a marxizmus vezető szerepét, a szocialista oktatásirányítást, és hogy a nép mellett a KKP-t szolgálja.
Velkovics egyébként óriási formában van, előtte az LMP-s Kanász Nagy Mátéval beszélgetett a Fudan-kampusz tervéről, és nevetve ismételgette, hogy a kínai hitelt nem Magyarország veszi fel, hanem egy alapítvány, csak a telket meg 100 milliárdot ad oda a kormány.
Csak néhány Velkovics kérdéseiből:
A magyar kormány eddig rendeletekkel és törvénytervezettel gyorsította a Fudan-kampusz ügyét, de a szombati tüntetés óta már azt mondják, hogy majd 1,5 év múlva legyen népszavazás róla, mintha még teljesen nyitott kérdés volna az óriási beruházás. Peking szerint a Fudan-kampusz terve minden fél érdeke, és megfelel az aktuális trendeknek.

Már a 444 egyik podcastjában is emlegettük Khaby Lame Instagram- és Tiktok-művészt, aki Buster Keatont idéző faarccal mutatja be, mennyire túlgondoljuk az életünket.
A 21 éves srác nemrég még egy gyárban dolgozott Olaszországban, most pedig már több mint tízmillió követője van, és a New York Times írt róla portrét.
Tőle körülbelül tízezer kilométerre él és alkot egy másik öntörvényű zseni, a japán Mr. Uekusa, aki teljesen más műfajban utazik, kivéve egyvalamit: a rendíthetetlen fapofát.
Kadzuhisza Uekusza a legtöbb instagramozónak, youtube-ozónak, tiktokozónak olyasmi lehet, mint Haszbulla, a dagesztáni bunyós kisember: szinte mindenki látta már, de annyira abszurd, hogy meg sem próbált utánajárni, ki az.
Mr. Uekusa hivatalosan valamiféle pucér humorista, aki egy nyomasztó lakásban, a legvégsőkig elszánt tekintettel, kupakokkal, poharakkal, drónokkal és pumpákkal feszegeti a teste és a fizika határait az emberiség dicsőségére. A japán Wikipedia-oldala szerint a hazájában Wes-P-ként ismert férfi 33 éves, 163 cm, 70 kg és a vércsoportja A.
Látszik, hogy tisztában van a tehetségével, és nem csak ezredik próbálkozásra tudja megvalósítani a komoly koncentrációt igénylő mutatványait. Ez többek között abból is egyértelmű, hogy 2018-ban azzal lett némileg ismert, hogy a Britain's Got Talent 12. évadának elődöntőjéig jutott.
A meghallgatásán fordítóra volt szüksége, hogy beszélgetni tudjon a zsűrivel, de még tolmáccsal sem tudott érthető válaszokat adni. Annyit azért el tudott magyarázni, hogy amit csinál, az „nagyon boldoggá teszi az embereket”. Végül a zsűriből valaki azt mondta, „az a férfi meggárgyult”, és ha megnyerte volna a műsort, az a show végét jelentette volna.
2016-ban a műsor grúziai verziójában is az elődöntőig, 2018-ban a francia változatban pedig a döntőig jutott, az America's Got Talentben viszont már a selejtezőn elbukott, és később az Asia's Got Talent-ben és a Romania's Got Talent-ben sem járt sikerrel.
Ráadásul hiába rendezi Japán az olimpiát, nincs olyan sportág, ami elismerné ezt a fajta tehetséget. Pedig az eredményei magukért beszélnek, össze is gyűjtöttem a japán mester legjobb performanszait. (Youtube, Instagram, Tiktok)
Természetesen Mr. Uekusa sem legyőzhetetlen, van, hogy valami neki sem sikerül, mint amikor két, 54 emeletes Jenga-toronyról és az azokra helyezett egy-egy borospohár alól próbált meg kirántani egy-egy mellbimbóira csíptetett terítőt:
Sőt, előfordul, hogy egyáltalán nem cifrázza túl a mutatványt:
De azért végül álljon itt egy nindzsatrükk, hogy érzékeltessük, mekkora bajnok. Talán nem is kell elmagyarázni, mi történik:

Őrizetbe vettek 9 iraki menedékkérőt Litvániában, akik Fehéroroszország felől érkeztek – közölték a vilniusi hatóságok, amik szerint a minszki vezetés csoportosan küld migránsokat a balti ország határára hibrid hadviselés részeként.
„Nyilvánvaló, hogy hibrid hadviselés folyik Litvániával szemben, és az illegális bevándorlók átküldése ennek egyik eszköze”
– mondta Agne Bilotaite litván belügyminiszter, aki szerint Litvániába szervezetten érkeznek a bevándorlók.
Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy Bagdadból és Isztambulból légi járatok indulnak Minszkbe.
Bilotaite szerint fehérorosz határőrök próbálják eltüntetni a menedékkérők nyomait, ami kormányzati tisztségviselők közreműködését mutathatja.
Azt mondta, a litván hadsereggel egyeztettek a migráció kezelését érintő kérdésekről.
Laurynas Kasciunas litván parlamenti képviselő a közös határhoz látogatott, és azt mondta: közvetlen kapcsolat áll fenn bizonyos nemzetközi légi járatok és az illegális bevándorlók csoportjainak érkezése között.
A múlt héten a hatóságok 52 migránst tartóztattak fel Litvániában, a fehérorosz határ közelében.
Litvánia május végén úgy döntött, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök egyes nyilatkozatai nyomán megerősíti a fehérorosz határszakasza védelmét, és az illegális bevándorlás és az árucsempészet ellen is jobban fogja védeni a területét.
Litvánia több fehérorosz ellenzékinek is menedéket nyújtott a tavalyi vitatott elnökválasztás után. Majdnem 680 km hosszú közös határa van Belarusszal, ami egyben az EU külső határa is. (MTI)