
A terézvárosi MSZP néhány hete olyan képeket posztol, amik arra utalnak, hogy Soproni Tamás, a VI. kerület momentumos polgármestere a Fidesz embere:
Megkérdeztük a helyi MSZP-t, hogy mire utalnak, valóban fideszesnek tartják-e Sopronit, és hogy mivel kapcsolatban van vitájuk vele. Azt a posztot ajánlották, amiben május végén írtak a konfliktusukról, és ami szerint Soproni „a Fidesszel szövetkezve támadta meg az ellenzéki pártok összefogását”, és „a hatalmat -vészhelyzetre tekintettel- egyedül gyakorló polgármester indoklás nélkül visszahívta tisztségeiből képviselőnket”.
Azt írták, a döntést a Momentum és a Fidesz támogatta, „de a koalíció nagyobbik része, nem”, „Soproni Tamás esetében a személyes sértettség, az arrogancia utat tör magának, céljai érdekében a Fidesszel is hajlandó összefogni, az se számít, hogy ezzel árt az összefogásban elkötelezett pártoknak”.
Azt írják, az MSZP önkormányzati képviselője, „Bálint György a Terézváros vagyonát kezelő társaság felügyelő bizottsági elnökeként” „sok hibát feltárt, időnként több tízmilliót spórolva a kerületnek”, de „nem azonosan gondolkodunk a polgármesterünkkel sem az átláthatóság, sem a korábbi »hibás működés« feltárását illetően”.
Az MSZP szerint Soproni „egyre gyakrabban kritizálta” Bálintot, „leginkább a stílusát”. „Valóban nehéz ember, vállalkozói gondolkodással, nehezén tűri a pazarlást, nehezen fogadja be, ha valami nem jó, az úgy maradjon” – írja az MSZP.
„Támadásaihoz új konfliktust talált: a képviselő és az MSZP helyi elnöke közötti kölcsönszerződés miatti polgárjogi vitát az önkormányzattal. Soproni Tamás azt nyilatkozta, a bíróság jogerősen megállapította a szerződés valótlanságát, ezért Bálint Györgyöt vissza kell hívnia tisztségeiből. Mára kiderült, a polgárjogi vita jelenleg is zajlik a bíróságon, Soproni Tamás nem mondott igazat” – írja az MSZP, ami szerint „Bálint György képviselő tiszteletdíja kevesebb lesz, így kevesebbel tudja támogatni a körzetében élő rászorultakat, hiszen az önkormányzattól kapott tiszteletdíjat eddig is rájuk fordította”.
Soproni Tamás polgármester erről a 444-nek azt írta, hogy a Fővárosi Törvényszék jogerős döntése szerint „a Hatvani Csaba, az MSZP terézvárosi elnöke ellen folyó, az Andrássy úti ingatlanpanamához kapcsolódó végrehajtást Bálint György, az MSZP jelenlegi terézvárosi képviselője valószínűsíthetően egy, a Hatvani Csabával kötött fiktív kölcsönszerződéssel akarta megakadályozni”, amivel „több mint 14 millió forintos kárt okozhattak volna az önkormányzatnak”.
Emiatt Bálintot a képviselők többsége május 27-én visszahívta a tulajdonosi és környezetvédelmi bizottságból és a Terézvárosi Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottságából. Soproni azt írta:
„Arra kértem az MSZP-t, hogy a Bálint György visszahívásával megüresedett pozíciókra pártjuk delegáljon új tagokat. Egy ember méltatlansága ugyanis nem lehet akadálya a megkezdett közös munka folytatásának Terézvárosban. Ugyanebben a felállásban szeretnénk a kerületet irányítani, de Bálint György nélkül.”
Soproni szerint amíg az önkormányzat a bíróság előtt a végrehajtási ügyben a kerületet védte, addig Bálint „személyes bosszúhadjáratba kezdett a polgármesterrel, az önkormányzattal, a hivatali apparátussal és velünk, koalíciós partnereivel szemben is”.
„Ennek része volt, hogy az MSZP nem támogatta a többi kormányzó párt által megszavazott költségvetést. Szinte példa nélküli módon Bálint György feljelentette saját önkormányzatát, képviselő jogával visszaélve, az átláthatóság elvét hangoztatva folyamatos és mértéktelen adatigénylésével, írásbeli kérdéseivel az érdemi munkát ellehetetlenítve terheli túl a hivatalt, agresszív viselkedésével megfélemlíti a dolgozókat és az önkormányzat partnereit. Ennek a hadjáratnak a részei a Facebookon megjelent lejárató posztok is” – írja Soproni.
Soproni azt írja, felszólította Bálintot, hogy mondjon le a mandátumáról, és vonuljon vissza a közéletből. „Az természetesen az MSZP döntése, hogy Bálint György marad-e a párt tagja és képviselője, és hogy Hatvani Csaba marad-e a párt kerületi elnöke, de az biztos, hogy mi nem tudunk, és nem akarunk együtt dolgozni és közösséget vállalni olyan politikusokkal, akik saját érdekeiket a terézvárosiakénál előrébb helyezik, akik nem kívánnak felelősséget vállalni a közös döntéseinkben, akiknek bosszúszomjas vagdalkozása az építőmunkánkat nehezíti” – írta Soproni.
Soproni a 2019. őszi megválasztása után azt mondta, a VI. kerületben látszott, hogy túlárazottnak tűnő közbeszerzések mentek végig a vagyonkezelőn, főleg az építőiparban, és törekedni fognak, hogy minden dokumentum kereshető formában kerüljön fel az internetre.
A Telex márciusban írta meg, hogy 2020 december végén a terézvárosi önkormányzat sokadszorra nyert pert a 2004-es Andrássy úti ingatlanüzlet ügyében, de nem tud hozzájutni az őt illető 123 milliós kártalanításhoz, ami Soproni szerint már a kamatokkal együtt 218 millió forint.
A Fővárosi Törvényszék arról hozott végzést, hogy az egyetlen elárverezhető ingatlan, Hatvani Csaba volt MSZP-s alpolgármester házára nem fogadható el az a 12 milliós jelzálog, amit Bálint György tett rá (pont akkor, amikor kiderült, hogy Hatvani bűnös, és fizetnie kell), így az önkormányzat polgári peres eljárásban megy tovább a pénze után – írta a lap.
Bálint György egyébként a 2014-ben bezárt józsefvárosi kínai piacot üzemeltető Komondor Kft. vezetője volt.
Az ellenzéki összefogás pártjai áprilisban vállalták, hogy a jelöltek a jelölttársaikkal szemben lejáratókampányt nem folytathatnak, a médiakapcsolataikat a demokratikus összefogás sikerének szolgálatába állítják, és „minden törvényes eszközzel fellépnek a kormányzati hazugságkampánnyal szemben”. „A jelöltek azt is vállalták, hogy „jelölttársaikkal szemben nem lépnek fel etikátlanul, mert ezzel a Fideszt segítenék”.

Sok év nyomásgyakorlás után közel egy éve a hatalom végül összevissza hazudozva bedarálta az Indexet. Az eredmény látványos: a lap minősége óriásit zuhant, az elfideszesítés szemmel látható.
Mostanra a legolvasottabb magyar újság igazi NER-lap lett, így az aktuális főszerkesztő, Fekete-Szalóky Zoltán interjút készített Mészáros Lőrinccel, aki, mióta nem polgármester, nem Fidesz-közeli lapnak nem ad interjút.
A mostani interjú pedig olyan lett, amilyen az igazi Indexben soha nem jöhetett volna le, hasonlóan ahhoz, amit Tiborcz István adott (már ha tényleg ő adta) 2017-ben az Origónak.
Bár Mészárosnak (már ha tényleg ő válaszolt) felvetik az ellenzéki kritikákat, a kapott válaszok után sosem kérdeznek vissza, minden túlzást és csúsztatást elfogadnak válaszként. Egy hosszú, keretes szövegben pedig A leggazdagabb adakozó címmel kiemelik, hogy a közpénzből felhizlalt Mészáros-csoport összesen 2 milliárd 650 millió forintot ajándékozott.
A fotók alapján sokat fiatalodó, kisimult arcú Mészáros Lőrinc csak egyetlen kérdést kapott Orbán Viktorról, akinek a kegyeiből felcsúti polgármesterként dollármilliárdos nagyvállalkozóvá válhatott, de az a kérdés is így hangzik:
„Hamarosan kezdődik a labdarúgó-Európa-bajnokság. Egy kérdés erejéig focizzunk! Orbán Viktor 2007-ben a Fejér Megyei Hírlapnak azt mondta: nincs realitása, hogy Felcsúton NB I.-es csapat legyen, és hosszú távon is a saját tehetségekre építő NB II.-es középcsapat kialakítása a cél a Puskás Akadémiánál. A felnőttcsapat költségvetését viszont időközben óriásira növelték, rengeteg légiós érkezett, így idén másodszor érmes az NB I.-ben, és a nemzetközi kupában indul a csapat. Miért változott az eredeti cél?”
A válasz szerint „2007 nagyon régen volt, akkor még nem láthattuk előre, hogy ennyire sikeres lesz az akadémia fejlődése”.
Mészáros elmondja, hogy nem tulajdonít különösebb jelentőséget a leggazdagabbakat soroló listáknak, balliberális tévhit, hogy a munkákat odaadják a vállalkozóknak, és többszörös önellentmondással arról is beszél, hogy 2010 előtt a balliberális hatalom akadályozta a munkában, 2008-ban mégis nyereséges tudott lenni, a mostani környezetben viszont baloldali vállalkozók is sikeresek tudnak lenni, mintha nem a saját példája cáfolná ezt:
„Azt persze nem állítom, hogy ellenséges közegben dolgozunk, mint, mondjuk, 2002 és 2010 között, amikor sorra kaptuk a NAV-ellenőrzéseket, folyamatosan vagyonosodási vizsgálatokat rendeltek el ellenem. Egyébként éppen abban az időszakban, 2008-ban igen jelentős üzleti eredményt értünk el. Tehát a politikai széljárástól függetlenül is le tudunk komoly teljesítményt tenni az asztalra. És itt jegyzem meg, hogy ebben is különbözik a jelenlegi politikai környezet a 2010 előttitől: a nem jobboldali táborhoz köthető, ám tisztességes és tehetséges üzletemberek is megtalálják a számításaikat, és sikeresek tudnak lenni.”
Aki valaha hallotta már Mészáros Lőrincet beszélni, annak az ilyen mondatok furcsák lehetnek: „Magyarországon vannak politikai erők, akik a multinacionális tőke érdekeinek érvényesítésében érdekeltek. Ennek megértéséhez vissza kell tekintenünk az időben.”
Mészáros szerint ha „megnézzük a hivatalos statisztikákat, láthatjuk, hogy tavaly kb. 4300 milliárd forint volt a teljes hazai építőiparban felhasznált forrás, vagyis a mi csoportunk részesedése ebből alig 7 százalékos”, amire „még kis túlzással sem lehet azt mondani, hogy Mészáros mindent visz”.
Arra a felvetésre, hogy mit szól ahhoz, hogy az ellenzék a válság idején 17,7 milliárd forintos állami támogatással kitömött Hunguest Hotels bojkottjára biztatja az embereket, azt mondta: „Amikor az ellenzék a Hunguest Hotelst, Magyarország legnagyobb szállodaláncát támadja, a magyar munkavállalókat, családtagjaikat, tulajdonképpen az országot bojkottálja.”
Mészáros elmondta, hogy az építőiparban Horvátországban, Szlovákiában és Romániában is komoly terveik vannak, és „most vásárolunk Líbiában két céget, erőmű-karbantartó vállalatokat”. Egyéb terveiről is beszámol: „A pulykapiacon próbálunk terjeszkedni, mert úgy látjuk, hogy ez az a szegmens, amelyben még nincs konkurencia Magyarországon.”
A momentumos választási ígéretről, a felcsúti perről azt mondta:
„A Momentum miniszterelnök-jelöltjének súlyos kijelentéseivel a magyar történelem sötét korszaka sejlik fel, amikor megtorlást helyezett kilátásba. Sajnálatosnak tartom, hogy három évtizeddel a szabadság újbóli elnyerését követően ez lebeg a szeme előtt egy fiatal politikai generációnak.”
Mészáros ugyanazt reagálja a korrupciót firtató kérdésekre, amit Orbán ismételgetett a sajtótájékoztatóján: „A cégcsoporthoz tartozó vállalatok éves szinten több mint 100 milliárd forint adót fizetnek be az államkasszába. Nem értem, hogy lehet, hogy ez egyes politikai szereplőket zavar, ahelyett, hogy örülnének neki.”
Azt állítja, amióta visszavonult a közélettől, politikai kérdésekkel nem foglalkozik, de szerinte jövőre a jobboldal nyerni fog, egy esetleges kormányváltásról pedig azt mondja:
„Nekem nincs félnivalóm. Egy ekkora vállalatot csak transzparensen lehet működtetni.”
A cikk legőszintébb mondata vélhetően ez:
„Jóllehet a részvények többségével én rendelkezem, befolyásom a napi ügymenetre nincs.”
Mészáros Lőrinc kultúrafogyasztó azt is elmondta, hogy többször tárgyalt több mint 60 Munkácsy-festmény megvásárlásáról, de még nem tudtak megállapodni Pákh Imrével, pedig szívesen adna helyet egy állandó Munkácsy-kiállításnak.
Arról, hogy a napokban kiderült, hogy a volt felesége a válás után 100 milliárdos cégvagyontól vált meg a javára, Mészáros azt mondta:
„A volt feleségemmel nagyon korrektül megoldottuk ezt a kérdést. 36 év után váltak el útjaink, mindig hálás leszek ezért a három és fél évtizedért.”

Arról, hogy a gyerekei is vezető szerepet kapnak a cégbirodalomban, azt mondta: „Büszkén vallom, hogy az övék a jövő itt nálunk is.” Nemrég a bulvársajtóban maga Várkonyi Andrea jelentette be, hogy össze fog házasodni Mészáros Lőrinccel, a vőlegény ezt utólag így értékelte: „az elmúlt időszakban akaratunkon kívül kissé nagy a sajtóérdeklődés irányunkba, de Andival nagyon boldogok vagyunk”.


A Mérték Médiaelemző Műhely vezetésével az elmúlt egy évben a szlovák Memo98, a cseh MediaForum és a román ActiveWatch együtt vizsgálta a négy ország médiapolitikáját. Ugyanazokkal a módszerekkel elemezték a médiarendszer jelenségeit, arra keresve a választ, hogy:
A kutatás magyar vonatkozásairól online konferencián számolt be Urbán Ágnes médiaközgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense és Polyák Gábor, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének egyetemi docense.
Polyák elmondta, hogy az amerikai National Endowment for Democracynek tetszett az, hogy a Mérték a sajtószabadság mértékét a médiapiaci költésekkel együtt elemezte, így pályáztak a többi országban működő NGO-kkal. Igyekeztek a Mérték módszertanát kiterjeszteni más országokra is, és az látszott, hogy volt egy csomó magyar példa, amit nem tudtak máshol értelmezni, fordítva viszont nem volt olyan példa, amit ne ismertek volna, tehát Magyarország előrébb halad a médiarendszer bedarálását illetően – mondta.
Urbán Ágnes elmondta, hogy a 2010-es évek elején még attól féltek, a Médiatanács fogja bírságokkal megregulázni a médiát, ami egy klasszikus cenzúrát idézett volna, de elég gyorsan kiderült, hogy inkább a tulajdonviszonyok átalakulását kell figyelni. Jött és ment Simicska Lajos, majd a példájából tanulva Orbán Viktor diverzifikálta a médiabirodalmat. Aztán pedig jött a KESMA, és érdekes módon Európában sokan csak erre kapták fel a fejüket – mondta Urbán, aki szerint ma már nem csak a tulajdonosi szerkezetet, hanem az egész ökoszisztémát figyelni kell.

Szerinte az Index esete jól illusztrálta, hogy úgy lehetett megszerezni egy médiavállalatot, hogy a cég (Index.hu Zrt.) tulajdonosi szerkezetéhez nem nyúltak – legalábbis a felszínen –, viszont mindent megszereztek körülötte. Vannak újabb trükkök is, például a Magyar Posta kivonult a napilapok terjesztéséből, ami a Népszavát komolyan érinti, illetve a Klubrádió frekvenciáját is elvették. Urbán szerint minden, amit Orbánék megszereznek, az veszít a népszerűségéből, ezért újabb és újabb médiumok kellenek az újabb közönségszeletek megszerzésére.
A Mértéknek 2,5 éve bent áll az Európai Bizottságnál egy panaszbeadványa, amit még Jávor Benedek akkori EP-képviselővel és a Klubrádióval együtt adtak be azért, mert a kormány versenyellenes, médiapiac-ellenes reklámköltéseket alkalmaz, és nem a valós nézettségi adatokat veszi figyelembe, amikor eldönti, hol költ el milliárdokat, hanem tisztán politikai szempontok alapján döntenek. Urbán elmondta, hogy év elején ment még egy panaszkiegészítés, de a jelek szerint nem elemzik valami gyorsan.
Polyák elmondta, hogy abszurd, hogy vannak lapok, ahol a bevételek 90 százaléka állami hirdetésből jön, vagy hogy egy országban a legnagyobb hirdető az állam. Az, hogy így meg lehet szüntetni egy piac létezését 10 év alatt Európában, annyira nem illik bele az európai mintázatba, hogy nem is találnak rajta fogást – mondta.
A politika máshol is használja a reklámköltéseket befolyásszerzésre, de olyat, hogy a saját politikai érdekeik mentén ennyi közpénzt a piacra küldjenek gyakorlatilag 0-100 arányban, „még a sokat látott román barátaink” sem tapasztaltak – mondta Polyák, akit már kifejezetten untat a helyzet. Azt mondta, az Európai Bizottság eddig csak elméleti lehetőségként említette a reklámköltést mint piactorzító eszközt, de Magyarország bemutatta, milyen ez a gyakorlatban.
Urbán Ágnes elmondta, hogy 2020-ban az állami reklámköltés 86 százaléka ment egyértelműen kormányközeli cégekhez, olyanokhoz, ahol még a tulajdonosok is felvállalják ezt. A maradék 14 százalék volt az egyéb kategória, ahol nem tudják bizonyítani a kormányközeliséget, tehát ebben benne vannak a valóban függetlenek, illetve azok, akik nem állítják magukról, hogy kormányközeliek lennének. Ezt még itthon is nehéz elmagyarázni, nemhogy külföldön – mondta, említve a Népszavát, ami elvileg nem kormánypárti, és jelennek meg rajta rendes újságcikkek, de tavaly a hirdetési bevétele 78 százaléka az államtól jött, ami alapján nehéz azt mondani, hogy a függetlenség mintapéldája lenne.
Polyák a rádiós piacról azt mondta, 2010 óta többször újraépült az aktuális politikai potentátok képére formálva. Szerinte nem szabad lebecsülni a rádiók szerepét a hírfogyasztásban, például egyszer harmadik helyen végzett a Retro Rádió híradója, és ennek is van hatása, akárcsak a focimeccsek szünetében leadott 1 perces híradónak. A Médiatanács 2010-ben cserélődött le, előtte is rossz volt, azóta még rosszabb – mondta Polyák, aki szerint 2009-ig még volt egy-két szöveges kivonat a munkájukról, de most már egyáltalán nem átlátható a testület tevékenysége.
A rádiók elosztásánál pedig kifejezetten látszik, hogy a politikai érdekeknek rendelik alá a piacot: a Retro Rádió a KESMA-é, a Best FM Mészáros Lőrinchez köthető, és ott a Rádió 1 meg a Karc FM, ami szintén KESMA. Amikor a KESMA létrejött, egyértelműen törvénysértő volt a rádiópiacon, mert csak egy országos rádiója lehetett volna, ezután minősítették át a Retro Rádiót tematikus csatornává – mondta.
2018 és 2021 áprilisa között 77 frekvenciapályázat 26 százaléka landolt a Karc FM-nél, a Rádió 1 pedig 14 százalékát szerezte meg a frekvenciáknak. A pályázatok 16 százaléka az, ami önálló, pici helyi rádióknak nyújt frekvenciát, a maradék 84 százalék a kormányközeli rádióknak ment, és a vallási rádiók terjeszkedése is jól látszik – ismertette Polyák.
Urbán Ágnes elmondta, hogy a rádiók hallgatottságának mérését már a Médiatanács rendeli meg, de nem tud arról, hogy a kutatások hamisításával is belenyúlnának a piacba. A rádiópiacon erre amúgy sem lenne szükség, hiszen nem is nagyon van már független szereplő. A médiacégek lejtmenetben vannak a bevételeket tekintve, egyre nehezebb a média finanszírozása, emiatt ugyanúgy mérnek, ahogy eddig, nincsenek újítások. A mérésekbe való beavatkozásra tehát nincs bizonyíték, de a kiszolgáltatottság miatt potenciális veszély lehet – mondta.
Urbán azt mondta, tavaly nem jelent meg olyan látványos újdonság, ami újraírta volna a közmédia működéséről szóló elképzelésünket, bár a Szabad Európa kiszivárgott hangfelvételekkel bemutatta, hogy a közmédia abszolút a Fidesznek játszik, és ott az ellenzék persona non grata. Polyák azt mondta, ők nem várnak semmilyen hangzatos politikai nyilatkozatot, csak hogy az Európai Bizottság mondja ki: túlfinanszírozott és nem átlátható a közmédia.
Polyák szerint az újságírást illetően ma Magyarország a legkevésbé vidám barakk, Európában máshol még nem érzik azt az újságírók, hogy a munkájuknak semmilyen következménye nincs, illetve nincs ilyen megosztottság a kormánypártiak és a kormánytól függetlenebb médiamunkások között. Szerinte sokan még mindig nem merik kimondani, hogy akik pénzért politikai reklámokat nyomnak 0-24-ben, azokat ne nevezzük már újságíróknak, és sokan a nem fideszes újságírók között is még mindig próbálják menteni a menthetetlent.A kormánypártiak pedig azt mondják: lehet, hogy történelmi távlatban nem lesz vállalható, amit csinálnak, de ez egy ilyen ország, itt mindenki így él.

Polyák azt mondta, azért is lehet ilyen a magyar médiahelyzet, mert ilyen a magyar alkotmányosság, nincsenek olyan intézmények, amikhez fordulni lehet, de ilyen a piac is, még a német kiskereskedelmi szereplők is kétszer meggondolják, hogy lehet-e fordulni nem fideszes piaci szereplőkhöz.
Ha egy kormányváltással csökkenne ez a nyomás, biztosan javulna a piaci helyzet is – mondta Polyák, aki szerint bármilyen rosszul is hangzik, egy időre az összes állami költést le kellene állítani, és ez sem oldana meg mindent, hiszen akkora vagyonokat halmoztak fel a kormánypárti szereplők, hogy még sokáig tudnák finanszírozni a médiájukat, de ez is azt jelentené, hogy legalább már nem közvetlenül az állam tenné ezt.
Urbán szerint egy – sima, nem kétharmados – kormányváltás után nem nagyon kellene bármit aktívan csinálni: a közmédia kezelése és a frekvenciapályáztatás lenne a feladat, és ha eltűnne a Médiatanács, gyorsan visszajönnének a piaci szereplők. A közmédiánál még nem volt precedens arra, hogy ennyire mélyen kellene újraépíteni, az biztos, hogy most túl nagy intézmény.
A propaganda is rendben van, csak fizessék meg azok, akik hallgatni akarják – mondta, arra utalva, hogy nem kell fellépni ellene, csak nem kell finanszírozni, ha nincs rá piaci igény.
Urbán a 444 kérdésére elmondta, hogy 2020-ban a hirdetési bevételek közel 100 százalékát adta az állam a Horizont Reklámnál, ami egy neonreklámos cég, tehát Budapesten akár piaci működésből is ellehetne. A Népszavánál az állami hirdetések az összes hirdetés több mint 70 százalékát tették ki, ahogy a Magyar Nemzetnél, a Dunaújvárosi Hírlapnál és a Ripostnál is, illetve 60 százalék fölött is főleg KESMA-cégeket találni.
Ahol kétszámjegyű az állami hirdetések aránya, a legtöbb esetben már gyanakodhatunk, hogy pont annyit segít, hogy veszteségesből átforduljanak nyereségesbe.
Urbán szerint a szlovák, a cseh és a román médiapolitika problémahalmaza eléggé hasonló, ott inkább a mértékben van különbség. Leginkább az állami reklámköltések vizsgálatát nem értették, minden más problémát említve bólogattak, hogy ismerős a helyzet, és náluk is probléma. A régióban láthatóan rendszerszintű problémák vannak, például a tulajdonosi koncentráció mindenhol kérdés, és oligarchák is vannak, de KESMA csak Magyarországon van – mondta Urbán.
Polyák szerint a médiapiacot illetően Románia jön fölfelé, mi meg megyünk lefelé, de Szlovákia is nagyon mélyről indult Vladimír Mečiar után, most viszont a médiapiacuk sokkal erősebb, mint a miénk. A szlovák kollégákat meg is lepte, hogy egy napilap meg tud jelenni egy rakás reklám nélkül. Persze Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolása bemutatta, hogy a politika ott sem jobb, de Polyák szerint az kirívó eset, abból nem vonna le rendszerszintű következtetést a helyzetre.
Babis pedig klasszikus Berlusconi-szerű utat járt be, előbb volt médiája, mint hatalma, ezzel szemben Orbánnak előbb volt hatalma, és a politikai hatalmát konvertálta át egy médiabirodalomba – mondta Polyák, említve még Lengyelországot is, amit a mostani kutatásban nem vizsgáltak, de ott például a legnagyobb hírcsatorna még mindig amerikai kézben van, hiába zajlik ott is erőteljes politikai térhódítás.

Nem a teljes vételárat kapta meg az eladott autójáért egy nő, ezért segítségül hívta két férfiismerősét, és erőszakkal vették vissza a kocsit. A Mercedesből a főváros IX. kerületében, az Üllői út és a Kálvin tér kereszteződésében múlt péntek délután egy piros lámpánál rángatták ki a sofőrt és utasát, majd elhajtottak. A térfigyelő kamera felvette az önbíráskodást, repültek a papucsok.
A BRFK IX. Kerületi Rendőrkapitányság nyomozói a három gyanúsítottat másnap hajnalban Jász-Nagykun-Szolnok megyében elfogták, önbíráskodás gyanúja miatt kihallgatták, majd őrizetbe vették őket, és előterjesztést tettek a letartóztatásukra. (police.hu)

Orbán Viktor Szamizdat 9. címmel közölt egy szöveget arról, hogy szerinte az európai baloldal megint minősíthetetlen hangon támadja Magyarországot, éppen „azért, mert nem volt hajlandó egy politikai súlyt és komolyságot nélkülöző közös nyilatkozatot aláírni Hongkong ügyében”.
„Így volt, s ha százszor terjesztik is be újra, századszorra is ez lesz az eredménye” – írja Orbán.
„Magyarország álláspontja szerint véget kell vetni annak a brüsszeli gyakorlatnak, amely nyilatkozatok fabrikálásában és lobogtatásában merül ki. Megértjük, ha bármely tagország hazai, belpolitikai okokból egy olyan papírt akar felmutatni, amin az EU logója látható. De ennek is van határa” – írja a miniszterelnök, aki szerint az utóbbi években „ez a belpolitikailag motivált, közös külpolitika oda vezetett, hogy az Európai Unió külpolitikája nevetségessé vált”.
Orbán úgy véli:
„Ha nyolc közös nyilatkozatunkat söpörték eddig félre – és Kína esetében ez történt –, a kilencedik is gúnykacajt vált ki. Szánalmas papírtigriseknek látszunk, és következmény nélküli nyilatkozataink után rajtunk nevet a világ.”
Szerinte ideje lenne, hogy „a nyilatkozattermelő külpolitikai bürokraták helyett végre Európa valódi vezetői, a külpolitika valódi formálói, vagyis az állam- és kormányfők kézbe vegyék a nagy stratégiai kérdéseket, ahogyan ez legutóbb az Európai Tanács ülésén Oroszország esetében történt”.
„Ami Európa Kína-politikáját illeti, véleményünk szerint meg kell előzni, hogy újra hidegháborús politika és kultúra alakuljon ki a világpolitikában” – írja Orbán, aki szerint a „hidegháború újraindítása ellentétes Európa, Közép-Európa és Magyarország érdekeivel is”.
„Nekünk fejlődésre, zöld és digitális fejlődésre van szükségünk. Együttműködésre, beruházásokra, kereskedelmi és kulturális-tudományos kapcsolatokra van szükségünk, nem pedig bojkottokra, szankciókra, leckéztetésre és kioktatásra” – írja Orbán azt ígérve, hogy Magyarország a jövőben is mindent megtesz a nemzetközi együttműködés fejlesztése érdekében.
„Az Európai Unió alapszerződéseiben garantált jogainkkal élni fogunk, a lojális együttműködés elve szerint járunk el, és Európa külpolitikai súlyának és tekintélyének helyreállításáért fogunk dolgozni. Támogatjuk az Európa stratégiai szuverenitásának és autonómiájának kialakítását célzó kezdeményezéseket. Ehhez először is meg kell fékeznünk az európai baloldal külpolitikai ámokfutását” – zárja a szöveget Orbán.
Nem sokkal korábban Németország külügyminisztere, a szociáldemokrata Heiko Maas azt mondta, meg kell szüntetni az egyes EU-s tagállamok vétóhoz fűződő jogát, azzal érvelve, hogy a 27 tagállamú blokkot nem akadályozhatják egyedüliként vétózó országok. Az utóbbi időben Magyarország többször is blokkolta az EU külpolitikai nyilatkozatait, amin legutóbb több német politikust is felháborított.

A fideszes média éppen azt sérelmezi, hogy Niedermüller Péter egy DK-s konferencián azt mondta: „Csendesen mondom, hogy abba gondoljunk bele, hogy azok a gyerekek, akik ma vannak az általános iskolában, azok, ugye, 15-20 év múlva fognak kikerülni a munkaerőpiacra, és ugye, hogyha most teletömik a fejüket különböző ilyen nemzeti indíttatású tananyagokkal, mit fognak ezek a gyerekek majd a munkaerőpiacon csinálni.”
A Hír TV-n erről beszélgetett Velkovics Vilmos műsorvezetővel Bajkai István, a Fidesz országgyűlési képviselője, aki szerint a nemzettudat építése minden országban alapvető feladat az oktatásban és a kultúrában, ezt akarja megszüntetni a DK. Velkovics Vilmos rá is kérdezett:
„Mert ugye akkor azt kell megkeresni, hogy mi az, ami összejön. Ha a nemzettudat nem, akkor ehelyett jönnek a pótlékok: az LMBTQ-jogok, jönnek a multikulti, a nemátalakító műtétek, meg még az is érdekes, hogy bennem fölmerült, hogy a palesztinok esetében például támogatják, hogy ott fontos, hogy nemzettudatuk legyen, a tibetiek esetében fontos, hogy Kína ellen lehessen. Pont a magyaroknál nem?”
Bajkai szerint a DK kifejezetten magyarellenes politikát folytat, és végső célja, hogy a a magyar nemzet identitás nélküli, gyökér nélküli fává változzon.
Ezután kérdezte meg Velkovics, hogy Bajkai, aki járt Kínában, mit tapasztalt arról, hogy a kínai oktatásnak integráns része-e a nemzeti tudat erősítése, amire Bajkai azt mondta: „Hát rendkívüli határozott szerepe van a nemzeti identitásnak a nemzeti oktatásban. Ott, kint Kínában elképzelhetetlen bármilyen oktatás erős nemzeti identitás nélkül, és a nemzet tisztelete és a nemzetre való hivatkozás nélkül.”
Bajkai szerint nagyon fontos része az oktatásnak, hogy minden kínai gyerek tisztában legyen a kínai múlttal, kultúrával és Kína világtörténelemben betöltött szerepével.Bajkai szerint ha ilyen mondatokat, mint Niedermüller „bárki el mert volna mondani Kínában, hát hadd ne mondjam, hogy milyen közutálatnak lett volna tárgya”.
Bajkai szerint ezzel szemben valójában a Demokratikus Koalíciónak az alapokmánya a Kommunista kiáltvány, és tényleg szeretnék eltörölni a nemzet múltját.
A sanghaji Fudan Egyetem chartájában az áll, hogy az egyetem hű a Kínai Kommunista Párt vezetéséhez, végrehajtja a párt oktatáspolitikáját, elfogadja a marxizmus vezető szerepét, a szocialista oktatásirányítást, és hogy a nép mellett a KKP-t szolgálja.
Velkovics egyébként óriási formában van, előtte az LMP-s Kanász Nagy Mátéval beszélgetett a Fudan-kampusz tervéről, és nevetve ismételgette, hogy a kínai hitelt nem Magyarország veszi fel, hanem egy alapítvány, csak a telket meg 100 milliárdot ad oda a kormány.
Csak néhány Velkovics kérdéseiből:
A magyar kormány eddig rendeletekkel és törvénytervezettel gyorsította a Fudan-kampusz ügyét, de a szombati tüntetés óta már azt mondják, hogy majd 1,5 év múlva legyen népszavazás róla, mintha még teljesen nyitott kérdés volna az óriási beruházás. Peking szerint a Fudan-kampusz terve minden fél érdeke, és megfelel az aktuális trendeknek.

Már a 444 egyik podcastjában is emlegettük Khaby Lame Instagram- és Tiktok-művészt, aki Buster Keatont idéző faarccal mutatja be, mennyire túlgondoljuk az életünket.
A 21 éves srác nemrég még egy gyárban dolgozott Olaszországban, most pedig már több mint tízmillió követője van, és a New York Times írt róla portrét.
Tőle körülbelül tízezer kilométerre él és alkot egy másik öntörvényű zseni, a japán Mr. Uekusa, aki teljesen más műfajban utazik, kivéve egyvalamit: a rendíthetetlen fapofát.
Kadzuhisza Uekusza a legtöbb instagramozónak, youtube-ozónak, tiktokozónak olyasmi lehet, mint Haszbulla, a dagesztáni bunyós kisember: szinte mindenki látta már, de annyira abszurd, hogy meg sem próbált utánajárni, ki az.
Mr. Uekusa hivatalosan valamiféle pucér humorista, aki egy nyomasztó lakásban, a legvégsőkig elszánt tekintettel, kupakokkal, poharakkal, drónokkal és pumpákkal feszegeti a teste és a fizika határait az emberiség dicsőségére. A japán Wikipedia-oldala szerint a hazájában Wes-P-ként ismert férfi 33 éves, 163 cm, 70 kg és a vércsoportja A.
Látszik, hogy tisztában van a tehetségével, és nem csak ezredik próbálkozásra tudja megvalósítani a komoly koncentrációt igénylő mutatványait. Ez többek között abból is egyértelmű, hogy 2018-ban azzal lett némileg ismert, hogy a Britain's Got Talent 12. évadának elődöntőjéig jutott.
A meghallgatásán fordítóra volt szüksége, hogy beszélgetni tudjon a zsűrivel, de még tolmáccsal sem tudott érthető válaszokat adni. Annyit azért el tudott magyarázni, hogy amit csinál, az „nagyon boldoggá teszi az embereket”. Végül a zsűriből valaki azt mondta, „az a férfi meggárgyult”, és ha megnyerte volna a műsort, az a show végét jelentette volna.
2016-ban a műsor grúziai verziójában is az elődöntőig, 2018-ban a francia változatban pedig a döntőig jutott, az America's Got Talentben viszont már a selejtezőn elbukott, és később az Asia's Got Talent-ben és a Romania's Got Talent-ben sem járt sikerrel.
Ráadásul hiába rendezi Japán az olimpiát, nincs olyan sportág, ami elismerné ezt a fajta tehetséget. Pedig az eredményei magukért beszélnek, össze is gyűjtöttem a japán mester legjobb performanszait. (Youtube, Instagram, Tiktok)
Természetesen Mr. Uekusa sem legyőzhetetlen, van, hogy valami neki sem sikerül, mint amikor két, 54 emeletes Jenga-toronyról és az azokra helyezett egy-egy borospohár alól próbált meg kirántani egy-egy mellbimbóira csíptetett terítőt:
Sőt, előfordul, hogy egyáltalán nem cifrázza túl a mutatványt:
De azért végül álljon itt egy nindzsatrükk, hogy érzékeltessük, mekkora bajnok. Talán nem is kell elmagyarázni, mi történik:

Őrizetbe vettek 9 iraki menedékkérőt Litvániában, akik Fehéroroszország felől érkeztek – közölték a vilniusi hatóságok, amik szerint a minszki vezetés csoportosan küld migránsokat a balti ország határára hibrid hadviselés részeként.
„Nyilvánvaló, hogy hibrid hadviselés folyik Litvániával szemben, és az illegális bevándorlók átküldése ennek egyik eszköze”
– mondta Agne Bilotaite litván belügyminiszter, aki szerint Litvániába szervezetten érkeznek a bevándorlók.
Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy Bagdadból és Isztambulból légi járatok indulnak Minszkbe.
Bilotaite szerint fehérorosz határőrök próbálják eltüntetni a menedékkérők nyomait, ami kormányzati tisztségviselők közreműködését mutathatja.
Azt mondta, a litván hadsereggel egyeztettek a migráció kezelését érintő kérdésekről.
Laurynas Kasciunas litván parlamenti képviselő a közös határhoz látogatott, és azt mondta: közvetlen kapcsolat áll fenn bizonyos nemzetközi légi járatok és az illegális bevándorlók csoportjainak érkezése között.
A múlt héten a hatóságok 52 migránst tartóztattak fel Litvániában, a fehérorosz határ közelében.
Litvánia május végén úgy döntött, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök egyes nyilatkozatai nyomán megerősíti a fehérorosz határszakasza védelmét, és az illegális bevándorlás és az árucsempészet ellen is jobban fogja védeni a területét.
Litvánia több fehérorosz ellenzékinek is menedéket nyújtott a tavalyi vitatott elnökválasztás után. Majdnem 680 km hosszú közös határa van Belarusszal, ami egyben az EU külső határa is. (MTI)

A közbeszerzési eljárás nyertese, a STR Mély- és Magasépítő Kft. aláírta a BKK-val a szerződést, így a nyáron elkezdődhet a Blaha Lujza tér felújítása – közölte a BKK.
„Vakvezető taktilis sávokat alakítanak ki, korszerű közművezetékeket fektetnek le, illetve az aluljáró kívülről történő födémszigetelése és a fölötte lévő útpálya burkolata is megújul. A beruházás legfőbb célja, hogy egy igényes karakterű köztér jöjjön létre, amely egyszerre betölti csomóponti szerepét, és találkozóhellyé is válik, illetve a tér minden használójának, köztük az átutazóknak is kellemes, zöld környezetet biztosít” – írja a BKK.
A nyertes kivitelező várhatóan július elején veszi át a munkaterületet, a BKK közli majd, milyen változások lesznek a közösségi közlekedésben.
A felújítás bruttó 3 468 131 000 forintos forrását a Fővárosi Önkormányzat és a kormány biztosítja. A forrás kormányzati részét (1 milliárd forint) csak 2021 végéig lehet felhasználni, így várhatóan 2021 decemberében részműszaki átadásokra kerülhet sor. A teljes felújítás 1,5 évig tarthat.

A Telex azt írja, hogy három rendőr pár napja súlyosan bántalmazhatott egy gyanúsítottat, „a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség csoportosan hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntette és más bűncselekmény miatt rendelt el nyomozást”.
A lap szerint múlt csütörtökön a rendőrök az egyik fővárosi rendőr-főkapitányságra vittek be egy férfit garázdaság gyanújával, és az előállítás közben olyan súlyosan bántalmazták, hogy életveszélyes sérüléseket szenvedett, többszörös bordatörése is lett.
Az ügyészség közölte, hogy három rendőrt hallgattak ki, és elrendelték a gyanúsítottak letartóztatását. (Telex)

Kocsis-Cake Olivio bejelentette, hogy visszalépett Erzsébetváros és Terézváros parlamentiképviselő-jelöltségéről, és beállt a szerinte esélyesebb, DK-s Oláh Lajos mögé, hiszen „az egyéni ambíciókat sokszor alá kell rendelni felsőbb érdekeknek, céloknak”.
A Párbeeszéd képviselője azt írta, az Országos Előválasztási Bizottság tagjaként a legfontosabb feladata így a kormányváltás előkészítése, az előválasztások megszervezése lesz.

Eltűnt a legnagyobb, korábban családi tulajdonban lévő vállalkozások részvényesei közül Kelemen Beatrix, Mészáros Lőrinc volt felesége – írta meg a G7.
A 100 milliárdos nagyságrendű állami megrendelésekkel felfújt építőipari cégeket összefogó Mészáros Építőipari Holding negyedét még tavaly vehette át tőle Mészáros Lőrinc, májusban pedig már a család tőzsdén kívüli érdekeltségei nagy részét birtokló Talentis Group is csak Mészáros Lőrincé volt, pedig korábban a fele Mészárosné Kelemen Beatrixé volt.
A tulajdonosi viszonyok átalakulásának még a cégbíróságnál sem ismertek a részletei. A Mészáros Építőipari Holding márciusi közgyűlésén elvileg nem született döntés erről, de ezután írták át a cég alapszabályában úgy a tulajdonosi szerkezetet, hogy a Kelemennél lévő részvények Mészároshoz kerültek. A lap szerint a tranzakció több hónapja lehetett, mert a cég beszámolója szerint már 2020 végén sem volt tulajdonos Kelemen Beatrix.
A Talentis Groupot 2020 végén a volt házaspár még ketten birtokolta fele-fele arányban, de május 31-én (Orbán Viktor születésnapján) Mészáros már egyedüli részvényesként döntött a cég 6,7 milliárdos nyereségéről.
Még nem tudni, hogyan kerültek a cégek Mészároshoz, és hogy kapott-e értük pénzt a felcsúti milliárdos volt felesége. A G7 ősszel még korábbi tranzakciók és szakértői becslések alapján kb. 150 milliárd forintra tette Kelemen Beatrix cégvagyonát, aminek a nagyját ez a két cég adta.
A felcsúti milliárdos korábbi feleségének egyetlen komolyabb cégben maradt érdemi részesedése, de azt mindig is egyedül birtokolta: a Life- és OzoneTV-t működtető Media Vivantis Zrt. tavaly közel 1,5 milliárdos árbevétel mellett 70 milliós nyereséget hozott össze, és Hajdú Péter vezeti.
Mészáros Lőrinc új felesége, a szintén látványosan vagyonosodó Várkonyi Andrea nemrég 35 milliós osztalékot vett ki a 4 hónapja működő cégéből. (G7)

Letöltendő börtönbüntetést kér az ügyészség a vizes vb egykori gazdasági igazgatójára, a körözés alatt álló Balogh Sándorra – írta meg a hvg.hu, ami megszerezte a vádiratot. Mager Andrea közvagyonért felelős miniszter volt férjét befolyás vásárlásával vádolják, de más büntetőügy is folyik ellene.
A NAV volt kiemelt főnyomozója, egy rendőr alezredes, egy volt rendőrségi főnyomozó, egy korábban a titkosszolgálatnál dolgozó magánnyomozó is vádlottjai a bűnügynek, aminek az egyik szereplője a szökésben lévő Balogh. Az üzletembert 2019 novemberében akarták elfogni, de azóta sem találják. A lap azt írja, a lakásában hátrahagyott nyomok arról árulkodtak, hogy Balogh a letartóztatási kísérlet előtti éjjel autóval Szlovákiába ment, onnan pedig a Fly Dubai légitársaság gépén kora délután az Egyesült Arab Emírségekbe repült, az otthon hagyott telefonjára érkeztek az sms-ek arról, hogy merre mit vásárolt Dubaj felé.
A vádirat szerint Balogh a budapesti úszóvébét szervező Bp2017 Nonprofit Kft. gazdasági igazgatója és a Magyar Afrika Társaság alapítója és vezető tisztségviselője volt, amikor – havi megbízásokkal összesen több mint 35 milliót fizetve – megbízott két magánnyomozót „a személyével, illetve hozzá köthető személyekkel és cégekkel kapcsolatos információk gyűjtésére a gazdasági, politikai, büntetőeljárási helyzetük, az őket érintő ilyen jellegű kockázatok rendszeres felmérésére, értékelésére”.
Balogh a vád szerint kiterjedt céghálót működtetett, aminek a része volt a 2018 decemberében egy felszámolási eljárással megszüntetett SW Workforce Kft. is.
Balogh azt kérte a magánnyomozóktól, derítsék ki, folyik-e őt érintő eljárás a NAV-nál. Tehát olyan bűnügyi adatokat akart megszerezni, amihez a NAV illetékes munkatársain kívül más nem férhetne hozzá. A volt titkosszolgálatis K. Lajos – aki korábban éppen a belső elhárításnál dolgozott – megkereste a NAV egyik főnyomozóját, N. Róbertet, aki lekérte az adatokat a NAV VpRobotzsaru rendszeréből.
A vádirat szerint N. Róbert cserébe többek között ingyenes vadászatot, kubai szivarokat, egy 150 ezer forintos vadászpuskát és vadász vendégjegyet kapott ajándékba, és végrehajtási eljárásokban K. Lajos egyik ügyvéd barátja ingyen látta el a jogi képviseletét.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egyik volt alkalmazottja egy rendőr alezredesen keresztül illegálisan hozzáfért adatokhoz a NAV VpRobotzsaru rendszerében, a rendőrség Robotzsaru rendszerében és az Integrált Alapú Portál informatikai rendszeren keresztül elérhető, belügyminisztériumi hatósági nyilvántartásokban.
A lap azt írja, Balogh azután került a hatóság látókörébe, hogy a belső elhárításért felelős Nemzeti Védelmi Szolgálat látókörébe kerültek K. Lajosék, és ők találkoztak egy budai kávézóban Balogh Sándorral, akit egy belső titkosszolgálati feljegyzés Seszták Miklós egykori miniszter „helytartójaként” emlegetett. (HVG)

A kínai külügyminisztérium szerint a sanghaji Fudan Egyetem budapesti kampuszának terve minden fél érdekét szolgálja, és összhangban áll az aktuális trendekkel.
Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő sajtótájékoztatót tartott, ahol egy kérdésre azt mondta: a kínai egyetem budapesti kampuszának terve a cserekapcsolatok fontos platformját jelenti.
A szombati budapesti tüntetésről azt mondta: reméli, hogy „Magyarországon az érintettek objektív, ésszerű és tudományos megközelítést alkalmaznak az emberek közötti normális cserekapcsolatok átpolitizálása és megbélyegzése helyett”, fenntartva a kétoldalú baráti viszonyt és együttműködést.
Miután Baranyi Krisztina és Karácsony Gergely a dalai lámáról, az ujgur mártírokról, a szabad Hongkongról és egy, a hitéért üldözött keresztényről nevezett el közterületeket a tervezett beruházás közelében, Vang Ven-pin azt mondta, a magyar ellenzék politikusai felesleges hírverést csapnak a Kínával kapcsolatos ügyek körül, és ezzel „hátráltatják a magyar-kínai együttműködést”, az akciójuk pedig „megvetésre sem méltó”.
Legutóbbi cikkünk a témában arról szól, hogy a magyar ellenzéket segíti a minden apróságért odacsapó kínai diplomácia: hiába próbálja a kormány kétbalkezes, nemzetközileg komolyan vehetetlen bagázsnak beállítani az ellenzéket, Peking láthatóan foglalkozik velük, és az agresszivitása meg a sértődékenysége éppen a magyar kormánynak rossz a választási kampányban.
A magyar kormány eddig kormányrendeletekkel és törvénytervezettel gyorsította a beruházás ügyét, de a szombati tüntetés óta már azt mondják, hogy majd 1,5 év múlva legyen népszavazás róla, mintha még teljesen nyitott kérdés volna az óriási beruházás. (AP via MTI)

Németország külügyminisztere azt mondta, meg kell szüntetni az egyes EU-s tagállamok vétóhoz fűződő jogát, azzal érvelve, hogy a 27 tagállamú blokkot nem akadályozhatják egyedüliként vétózó országok.
„Többé nem ejthetnek túszul azok, akik a vétóikkal megbénítják az európai külpolitikát” – mondta Heiko Maas, és azzal vádolta az így cselekvőket, hogy „Európa kohéziójával játszanak”. Maas azt mondta:
„Ezért egészen nyíltan kimondom: mennie kell a vétónak – még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy rajtunk is felülkerekedhetnek.”
Heiko Maas most nem nevezett meg egy országot sem, de az utóbbi időben Magyarország többször is blokkolta az EU külpolitikai nyilatkozatait, ami legutóbb több német politikust is felháborított, és korábban Maas is felszólalt miatta. (AFP via Barrons)

Szlovákia el fogja ismerni a magyar oltási igazolványokat, illetve elfogadja a koronavírus elleni orosz és kínai oltóanyaggal végzett oltásokat is – közölte Martin Klus szlovák külügyi államtitkár, aki a TASR szlovák hírügynökség szerint azt mondta, hogy Szlovákia ezt már jelezte is Magyarországnak.
Ivan Korcok szlovák külügyminiszter azt mondta, Szlovákia várhatóan minden külföldi esetében el fogja fogadni az orosz Szputnyik V vakcinával elvégzett oltást, tekintettel arra, hogy az orosz oltóanyag Szlovákiában is engedélyezve van, és azt Magyarországon is használják.
Szlovákiában a koronavírus elleni oltóprogramban mától kezdték használni a Szputnyik V-t, korábban csak a Pfizer/Biontech, a Moderna és az AstraZeneca oltóanyagait használták. Az ország még márciusban 2 millió adag Szputnyik V vásárlásáról kötött szerződést, ebből eddig 200 ezer adagot szállítottak le.
A Szputnyik V beszerzése miatt több hétig tartó, kormányátalakításhoz vezető válság alakult ki a négypárti szlovák koalícióban, mert a két kisebb, liberális párt ellenezte azt. Az oltóanyagot – amiről a szlovák gyógyszerfelügyelet (SÚKL) különböző okokra hivatkozva hónapokig nem adott ki teljes körű szakvéleményt – végül Magyarország segítségével sikerült bevizsgáltatni.
Közben a szlovák egészségügyi minisztérium bejelentette, hogy a terveik szerint már a napokban elkezdik a koronavírus elleni oltások beadását a 12 és 15 év közötti gyerekek korosztályában is.
A kb. 5,5 millió fős Szlovákiában a Nemzeti Egészségügyi Információs Központ (NCZI) adatai szerint hétfőig a legalább egy oltást már megkapott beoltottak száma 1 millió 821 ezer volt, közülük közel 952 ezren már a második oltásadagot is megkapták.
Szlovákiában 3 hónapja kezdtek javulni a járványügyi adatok, és május végére az újonnan kimutatott fertőzések napi esetszáma a legutóbb tavaly szeptemberben tapasztalt szintre esett vissza, azóta ezen a viszonylag alacsony szinten stagnál. Az NCZI adatai szerint vasárnap közel 300 embert kezeltek kórházban a betegséggel, a kórnak tulajdonított halálesetek száma pedig 10-zel, 12 414-re nőtt. Vasárnap kb. 1000 PCR-teszt kevesebb mint 2 százaléka bizonyult pozitívnak. (MTI)

Egy 30 éves texasi nő ellen vádat emeltek, miután a 13 éves, hetedikes lányának adta ki magát, és majdnem egy teljes napot lenyomott az iskolájában (kb. a tanítási nap 85 százalékát).
Casey Garcia az El Pasó-i Enriquez iskolába slisszolt be sminkben és gyerekruhában, hogy bebizonyítsa, ki lehet játszani az iskola biztonsági óvintézkedéseit. A közösségi médiába töltött fel felvételeket arról, hogy az iskolában van. Később meg is köszönte a lányoknak, hogy nem árulták be, azt hitte, sokkal hamarabb le fog bukni.
Garciát letartóztatták, és okirat-hamisítással meg birtokháborítással vádolják. A célját ugyanakkor elérte, az iskola vezetése a KTSM 9 News csatornával közölte, hogy felülvizsgálják a biztonsági protokollt. (TMZ)

A holland ügyvivő kormány úgy döntött, nem fizet kárpótlást az 1960-as évektől az 1990-es évek végéig tartó illegális, határokon átnyúló örökbefogadási gyakorlat áldozatainak – írja a Dutchnews holland hírportál.
Az örökbefogadási folyamattal kapcsolatos, 1967 és 1998 közötti visszaéléseket és a holland kormány felelősségét egy 2019-ben megbízott különbizottság vizsgálta, amit Sander Dekker jogvédelemért felelős miniszter bízott meg.
A testület elsősorban bangladesi, brazil, kolumbiai, indonéz és Srí Lanka-i gyerekek örökbefogadását tanulmányozta, és a korrupció, okirat-hamisítás, gyerekkereskedelem és gyerekrablás több esetére derített fényt.
Kiderült, hogy a holland kormány már az 1960 évek végétől tudatában volt a visszaéléseknek, és mivel az eseteket vizsgáló bizottság arra utaló jeleket is talált, hogy a mai napig történnek visszaélések, a kormány februárban azonnali hatállyal felfüggesztette az örökbefogadásokat külföldről.
A kárvallottak csoportját képviselő, Indonéziából örökbefogadott ügyvédnő, Dewi Deijle kárpótlási kezdeményezését Sander Dekker visszautasította. Deijle, aki egy olyan programot támogatott volna, ami finanszírozná az áldozatok biológiai családjainak felkutatását, azt nyilatkozta, hogy a miniszter döntése nagyon kiábrándító.
Dekker ugyan a kormány nevében a jelentés közzétételekor bocsánatot kért azért, hogy a holland állam évekig szemet hunyt a visszaélések felett, de pénzügyi kárpótlást az áldozatoknak nem helyezett kilátásba. A miniszter ehelyett kb. 36 millió eurót különített el egy olyan központ létrehozására, ami jogi és pszichológiai támogatást nyújt az áldozatoknak, és megkönnyíti az aktáikhoz való hozzáférést.
A Dutchnews azt írja, tizenkét, Srí Lankáról örökbe fogadott ember felelősségre vonási keresetet nyújtott be az állammal szemben, hogy megtérítse a rokonaik felkutatására fordított költségeiket. (MTI)

Magyarországon alig ismert az 1917-ben a kínai Paotingban született Hszie Si-kuang (Xie Shiguang), aki egész életét vallásos keresztényként élte, és emiatt nagy árat kellett fizetnie a diktatúrában. Most viszont kiderült, hogy a neve képes elnémítani a Fideszt, mivel váratlanul egy nagy ellentmondás jelképévé vált.
Hszie egy ötgyerekes római katolikus családban nőtt fel, 13 éves kora óta papnak készült, 20 évesen pedig belépett a Fájdalmas Szűzanya Kongregáció noviciátusába, de a trappistákat két év után betegség miatt otthagyta. A japán megszállás alatt filozófiát és teológiát tanult, de a II. világháború megakasztotta a tanulmányait, a polgárháború miatt pedig többször menekülni kényszerült.
1947-ben a délkelet-kínai Fucsien tartományba költözött, és bár Mao Ce-tung hatalomra jutása után sok társa elmenekült Kínából, ő egy püspök kérésére Fucsienben maradt, és 1949-ben pappá szentelték. Kínában a katolikus egyházat az állam szabályozza, a pápai fennhatóság alatt álló római katolikus egyház elismerése tilos, 1951-ben állami utasításra meg is szakadtak a kapcsolatok a Vatikánnal.
Hszie Si-kuangot először 1955-ben tartóztatták le több másik pappal együtt, mivel nem akart csatlakozni az állampárti egyházhoz, a Kínai Hazafias Katolikus Egyesülethez, és hű maradt a római pápához. „Ellenforradalmi bűncselekmények miatt” 2 évre átnevelő munkatáborba vitték.
A szabadulása után folytatta az egyházi munkáját, ezért 1958-ban megint letartóztatták, de ekkor már 15 év börtönt kapott. Mégis egészen 1980-ig raboskodott. Így viszont elkerülhette a kínai kulturális forradalom tisztogatását, ami elpusztította a nyilvános vallási életet.

A papot 1984-ben a Vatikán jóváhagyásával Jakab néven titokban felszentelték a mintungi (Mingdong) egyházmegye püspökévé, de ahogy az lenni szokott, nem szerepelt a vatikáni évkönyvben, hogy a püspökké szentelését titokban tarthassák. Amennyire tőle tellett, igyekezett vezetni az egyházmegyében élő kb. 75 ezer katolikust, de ugyanabban az évben a szülővárosában megint letartóztatták, és csak 1987-ben szabadulhatott.
1990-ben is bebörtönözték két évre, 1999-ben pedig „beszélgetésre hívták” a kormány képviselőivel, de helyette ismeretlen helyre vitték, és csak 2 hónappal később engedték el.
Összesen 28 évet töltött börtönökben, és élete végéig rendőri felügyelet alatt állt, mégis folytatta a munkáját idősen és betegen is, többek között egy női rendet is alapított.
Sosem tett eleget a kormány utasításának, hogy csatlakozzon a hivatalosan elismert egyházhoz, és bár a híveivel mindig reménykedtek abban, hogy egyszer újra felvehetik a kapcsolatot az anyaszentegyházzal, nem érte meg azt a napot, amikor szabadon gyakorolhatják a vallásukat. 2005-ben, 88 évesen halt meg leukémiában.
A temetésén a kiszivárgott hírek szerint 10 ezer hívő vett részt, pedig a karhatalmi erők akadályozták a szertartáson való nyilvános részvételt, és blokkolták a katolikus weboldalakat, illetve bezárással fenyegettek minden oldalt, ahol a gyászjelentést, részvétnyilvánításokat vagy a püspök fotóját közzétették.
Természetesen nem Hszie volt az egyetlen ismert kínai katolikus, akit a Kínai Népköztársaság üldözött. A 2000-ben meghalt sanghaji püspök, Ignatius Kung Pin-Mej például összesen 30 évet töltött börtönben, a róla elnevezett, az USA-ban működő alapítvány szokta jelenteni, ha Kínában ismertebb katolikusokat elhurcolnak, mint például 2007-ben Csia Cse-kuót.
Az 1,3 milliárd fős Kínában becslések szerint 13 millió keresztény élhet, de a számuk hivatalosan csak 6 millió. Az utóbbi években a hatóságok több kínai tartományban is keresztek ezreit semmisítették meg a várostervezési törvények állítólagos megszegésére hivatkozva.
Kínában nemcsak a keresztényeket, de a muszlimokat, a tibeti buddhistákat és a Falun kung követőit is súlyos társadalmi diszkrimináció éri, az ujgurokat konkrétan átnevelő- és kényszermunkatáborokba viszik.
Azzal, hogy most Magyarországon is bedobták a politikai harctér közepébe az itthon eddig szinte teljesen ismeretlen Hszie Si-kuang nevét, újra téma lett a kormány egyik nagy hívószava, a keresztényüldözés.
A menekültellenes magyar kormány rendszeresen hozza fel a keresztényüldözést, bár a világ legüldözöttebb vallását gyakorlók megsegítésére 2016 és 2018 között csak 6,7 milliárd forintot költött, illetve egyszer állítólag befogadtunk 1300 üldözött kopt keresztényt is, de nyomuk sem volt Magyarországon.
Orbán Viktor is többször felszólalt, hogy nemcsak a Közel-Keleten, hanem már Nyugat-Európában is veszélyben vannak a keresztények, de eddig sem ő, sem Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárság vezetője, sem a Lidl joghurtos papírján lévő kereszt eltüntetése ellen kiálló Németh Szilárd nem mondott semmit a Kínai Népköztársaságban zajló keresztényüldözésről. (Ahogy egyébként muszlim országok vezetői sem nagyon tiltakoztak az ujgurok átnevelése ellen.)
A Fidesz 2010 előtt rendszeresen kiállt a kínai diktatúra emberijog-sértései ellen, de 2010 óta Orbán a legnagyobb rajongója Pekingnek. Már 2009-ben azt mondta Kínából hazatérve, hogy: „Magyarország helye a világ térképén egyértelmű, NATO-tagok vagyunk és az Európai Unió tagjai. Ez azt jelenti, hogy mi nyugati zászló alatt hajózunk, de ma keleti szél fúj a világgazdaságban. A vitorláinkat ennek megfelelően kell fordítani.”
Azóta a kormány többször jelét adta, hogy Magyarország szívesen üzletel Kínával (és a hasonló, nálunk gazdagabb diktatúrákkal), és kész eltekinteni a helyi emberi jogi helyzettől.

Orbán 2016-ban már kifejezetten a kereszténységre hivatkozva dicsérte a keresztényüldöző Kínai Népköztársaságot: „Ha valóban keresztény alapokon állunk, mint ahogy itt jó néhány ország keresztény alapokon áll, abban az esetben az, hogy Kínának van ereje arra, hogy embereket emeljen ki a szegénységből, hogy korszerűsítsen, modernizáljon, hogy összességében hozzájáruljon a világ jólétének szintjéhez, mindenképpen üdvözlendő dolog, és mi ebben érdekeltek vagyunk.”
2021 nyarán viszont a Kínához való közeledés és a világ üldözött keresztényeinek védelme összeütközött egy ferencvárosi utcában.
A kormány azt tervezi, hogy minden előzetes tervet felrúgva, a Diákváros-projektet átalakítva több mint 500 milliárd forint közpénzből a Nagyvásártelepen kampuszt épít a Kínai Kommunista Párthoz hű, marxista-leninista alapokon álló Fudan Egyetemnek, sokkal nagyobb előnyöket ígérve az intézménynek, mint amiért – a hivatalos indoklás szerint – ellehetetlenítették a CEU-t.
Mivel a kormány igyekszik bebetonozni a projektet, és sorra veszi el Ferencvárostól és Budapesttől a beruházással szembeni ellenállás lehetőségét, ezért Baranyi Krisztina, a IX. kerület polgármestere hivatalosan is kezdeményezte a leendő Fudan-kampuszt körülvevő területek átnevezését Dalai Láma útra, Ujgur Mártírok útjára, Szabad Hongkong útra és Hszie Si-kuang püspök útra, hogy a kínai kommunista rezsim áldozataira emlékeztessenek. A kihelyezett táblákat Baranyi a főpolgármesterrel együtt adta át.
A lépésért a helyszínen tibeti aktivisták is köszönetet mondtak, és az ellenzéki összefogásban részt vevő Szél Bernadett – ahogy a volt párttársa, Schiffer András is –régóta a tibetiek támogatója, de az akció elsősorban egyértelműen a kormánnyal (és az ide tartó Kínai Kommunista Párttal) szembeni trollkodás, ami a jelek szerint betalált.
A fővárosi Fidesz-KDNP csak annyit közölt, hogy a Fővárosi Közgyűlés nélkül nem lehetett volna erről dönteni, Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója viszont azt írta, hogy Karácsony egy 7000 km-re lévő ország „belügyeit” fontosabbnak tartja a budapesti városvezetésnél, majd Hollik azt javasolta, hogy legyen egy Üldözött keresztények körút is, mert bár „a baloldal ezt nem ismeri el, rengeteg keresztény testvérünk él üldöztetésben például a Közel-Keleten”. Amikor viszont kiderült, hogy éppen egy üldözött keresztény kapott utcanévtáblát Budapesten, Hollik csendben átírta a posztjában a keresztényüldözéses részt.

Másnap Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, Baranyiék akciója „gyermekded, de legalább vicces”, Kína viszont nem röhögött olyan jót: Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője szerint az ellenzéki politikusok tette „megvetésre sem méltó”, és akadályozza Kína és Magyarország együttműködését.
Arról, hogy Kínában évtizedek óta üldözik a római katolikusokat, a kereszténydemokráciát hirdető kormány továbbra is hallgat. (via Independent, Asia News. Illusztráció: Kiss Bence)

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal megszüntette a nyomozást, amit Kovács Sándor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fideszes országgyűlési képviselő géberjéni birtokán elköltött EU-s pénzek ügyében indított tavaly év végén – írta meg a 24.
Vadai Ágnes, a DK képviselője kérdezte Polt Péter legfőbb ügyészt, miután a lap megírta, hogy a kormánypárti politikus családi birtokán 60 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatásból születtek turisztikai beruházások, és bár a pénzt hivatalosan nem Kovács kapta, a pénzekből az ő telkén épült vendégház, filagória, turisztikai bemutatóház és csónakszállás.
Polt Vadai kérdéseit feljelentésként értékelte, az ügy a NAV Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatóságára került, és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával indult eljárás. De a NAV szerint nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, ezért megszüntették a nyomozást.
Azzal kapcsolatban, hogy öt évvel a beruházás után lett a fia és a felesége a kedvezményezett, a nyomozást megszüntető határozatban azt írták: „A későbbiekben az ingatlanon található felépítmények tulajdonviszonyának a rendezésére sor került.”
Egy másik nyomozás továbbra is folyik: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság indított eljárást, miután Kovács barátjának cége pár év alatt 1 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el a térségben a politikus választókörzetébe tartozó településeken. A nyírségi tendereken taroló cégtulaj üzlettársa volt Kovács feleségének is, az üzleti kapcsolatot a 24 cikkének megjelenése után szüntették meg. (24)

Végleg megszűnik Donald Trump blogja, amin a volt elnök nyilvánosságra hozta a közleményeit, miután a nagyobb közösségi oldalak letiltották őt a platformjaikról – jelentette be Trump szóvivője.
A From the Desk of Donald J. Trump (magyarul: Donald J. Trump íróasztaláról) című oldalt el is távolították Trump hivatalos honlapjáról.
Jason Miller, Trump bizalmasa, a Fehér Ház volt belpolitikai tanácsadója a CNBC amerikai hírcsatornának azt mondta: nem tervezik a blog újraindítását, a felület csak kiegészítője volt a szélesebb körű erőfeszítéseiknek.
Miller egy online feltett kérdésre válaszolva később elmondta: a blog megszüntetése annak előfutára, hogy Trump újra meg fog jelenni a közösségi médiában, de erről nem árult el többet.
A Facebook és a Twitter letiltotta Trump fiókját, miután az akkori elnök hívei a beszéde után megostromolták az amerikai törvényhozás épületét január 6-án. A Capitoliumban a szenátus éppen az akkor még elnökjelölt, demokrata párti Joe Biden győzelmét hozó novemberi elnökválasztás eredményeit készült hitelesíteni. Az összecsapásokban öten meghalt, köztük egy rendőr.
Trump sosem ismerte el vereségét, és azt terjesztette a közösségi oldalain, hogy az elnökválasztást elcsalták.
A volt elnök blogja csak az előző hónapban indult, és eredetileg új kommunikációs felületként hirdették, de végül képtelennek bizonyult arra, hogy felvegye a versenyt a közösségi oldalakkal. Miller is beismerte, hogy bár a blogon könnyedén hozzá lehetett férni Trump közleményeihez, nem új közösségi platform volt. Trump Facebook- és Twitter-oldalát a letiltásakor emberek 10 milliói követték, míg blogját ennek a tömegnek csak töredéke kereste fel az indítás utáni első héten.
Trump – aki nem zárta ki, hogy 2024-ben újra indul az elnöki tisztségért – a január 20-i leköszönése óta csak néhányszor szerepelt a nyilvánosság előtt, és kizárólag a vele rokonszenvező médiának adott interjút. A New York Times egyik munkatársa a héten egy Twitteren zajló beszélgetésben arról számolt be, hogy Trump az utóbbi napokban több munkatársával közölte: a nyáron, várhatóan augusztusig, „ismét beiktatják (őt) az elnöki hivatalba”. (MTI)

Miután Karácsony Gergely főpolgármester és Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester a Fudan Egyetem leendő budapesti helyszínén új utcanévtáblákat avatott (Dalai Láma út, Ujgur Mártírok útja, Szabad Hongkong út és Hszie Si-kuang püspök út), a Fidesz közleményben háborodott fel.
Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója egyenesen azt írta, „Karácsony Gergely egy 7000 kilométerre fekvő ország belügyeit érdekesebbnek és fontosabbnak tartja a budapesti városvezetés tekintetében, mint honfitársaink és nemzettársaink megpróbáltatását”. Hollik adott pár ötletet a következő táblákhoz, első pontként ezt javasolta:
Mint írtuk, Holliknak a jelek szerint nem volt eléggé üldözött a keresztény Hszie Si-kuang, a Kínai Népköztársaság területén illegalitásban működő mintungi római katolikus egyház püspöke, aki a hite miatt 28 évet volt kénytelen különböző kínai börtönökben élni, és a haláláig állandó rendőri felügyelet alatt állt.
Ezután a Fidesz kommunikációs igazgatója csendben átírta a posztját, már nem a keresztényüldözésről, hanem a székelyekről szól az első pont:

Nem ez az első eset, hogy Hollik csendben változtat egy bejegyzésén: áprilisban a Facebookra az alábbi képet posztolta azzal a szöveggel, hogy: „Már 25 ezren vagyunk, köszönöm!” Több kommentelő is megjegyezte, hogy a koronavírusnak nemrég lett 25 ezer halálos áldozata Magyarországon, és az ország már lakosságarányos halálozásban világrekorder a teljes járványt tekintve. Kb. 3 órával a közzététele után a poszt elérhetetlenné vált.


A Terrorelhárítási Központ kedden elfogott egy magát iszlamistának valló, 21 éves magyar férfit, aki többféle terrortámadást, tömegrendezvényen történő robbantást, továbbá tömegbe hajtva elkövetett támadást tervezett Magyarországon – mondta el Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója sajtótájékoztatón (amire a 444 nem kapott meghívót).
A főigazgató azt mondta, az illetékes igazgatóságuk hetek óta felderítést folytatott az ügyben, miután az Iszlám Államhoz köthető internetes oldalakon – amikre szigorú belépési rend alapján lehet csak belépni – egy magyar fiatalember is részt vett a beszélgetésekben.
Az altábornagy szerint a párbeszéd tartalma ellenséges ideológiát, „kimondottan dzsihadista propagandát valló” emberekkel terrortámadásra való felkészülésről, azokra vonatkozó eszközökről, anyagokról, módszerről szólt. Hajdu János azt mondta, „a fiatalember vállalta azt, hogy összeszerelt csőbombát készít el, és Magyarország területén kívánja ezt felhasználni olyan tömegrendezvényen, ami vagy Budapesthez, vagy Magyarország más területéhez köthető”.
Hajdu azt mondta, hogy a gyanúsított 21 éves, egy fővárosi egyetemre jár, teljesen átlagos magyar fiatal, aki megfelelő körülmények között szocializálódott.
A Magyar Nemzet úgy tudja, a férfi több magyarországi helyszínen is robbantani akart, elsőként a foci-Eb budapesti helyszínén, a Puskás Arénában, ahol 70 ezer ember életét veszélyeztethette volna, de a Balatonon turisták közé is behajtott volna kocsival.

Áder János államfő az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára 2021. június 1-től bíróvá nevezte ki Hajas Barnabást – írta meg a Telex, ami úgy tudja, hogy Hajas a Kúriára érkezik, pedig ítélkező bíróként sosem tevékenykedett.
Hajas sokáig Trócsányi László volt igazságügyi miniszter kabinetfőnöke volt, de 2014-ben – miután kiderült, hogy az ő számítógépéről származhattak a képfájlok, amikkel a Magyar Nemzet támadást indított Székely László ombudsman ellen a józsefvárosi tűcsereprogram ügyében – lemondott. Varga Judit idején aztán visszakerült a minisztériumhoz, de márciusban lemondott az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkárának címéről, a minisztérium szerint ezért: „Hajas Barnabás a két évre meghatározott feladatokat mintegy tíz hónap alatt elvégezte, új szakmai kihívásokat keres, ezért március 15-ével lemondott.”
A lap azt írja, az egykori ügyészségi vezetőből lett kúriaelnök, Varga Zs. András volt alkotmánybíró Polt Péter helyetteseként, sőt jobbkezeként vált ismertté, de ő sem volt ítélkező bíró korábban, miután viszont 2020 végén a Fidesz–KDNP a Kúria elnökévé választotta, a legfelsőbb bírói fórum átalakításába kezdett. A helyettese Patyi András lett.
Hadházy Ákos független parlamenti képviselő azt írja: „A bíróságok bedarálása gőzerővel folyik és ez NAGYOBB BOTRÁNY A FUDAN EGYETEMNÉL IS. Százmilliárdos gumicsontokon rágódunk, amit a Fidesz bedob közénk kacagva, miközben a kormány most csendben elfoglalja a bíróságokat is, miután elfoglalta az ügyészséget és a médiát. Ne felejtsük: az alsóbb szintű bírói döntéseket a Kúria mindig felülírhatja. És ne feledjük: a választási csalásokról is a Kúria fog végül dönteni.”

Új utcanévtáblákat helyeztek ki a Fudan Egyetem leendő helyszínére, és Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester hivatalosan is új nevet adott az utcáknak: a határozata értelmében a Helyi kikötő út, a Hídépítő utca és két névtelen közterület a Dalai Láma út, az Ujgur Mártírok útja, a Szabad Hongkong út és a Hszie Si-kuang püspök út nevet kapják. Videónk az avatásról:
A fővárosi Fidesz-KDNP közleményben határolódott el a Fudan-projektet ellenző Baranyi Krisztina és Karácsony Gergely főpolgármester akciójától: „Karácsony Gergely és Baranyi Krisztina a politikai showműsor helyett inkább tartsa be a jogszabályokat! Baranyi Krisztina ugyanis nem nevezhet át közterületet Budapesten, ez kizárólag a Fővárosi Közgyűlés hatásköre. Karácsony Gergely pedig a veszélyhelyzetben a fővárosi képviselő-testület megkérdezése nélkül csak a legszükségesebb, halaszthatatlan ügyekben dönthet. Szerintünk a közterületek átnevezése nem ilyen.”
Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója pedig azt írta:
„Karácsony Gergely táblákat avatott. Gratulálok. Adok pár ötletet a következő táblákhoz:
A jó hír, hogy Karácsony Gergely egy 7000 kilométerre fekvő ország belügyeit érdekesebbnek és fontosabbnak tartja a budapesti városvezetés tekintetében, mint honfitársaink és nemzettársaink megpróbáltatását.”
A jelek szerint a kereszténydemokrata Holliknak nem volt eléggé üldözött keresztény Hszie Si-kuang, a Kínai Népköztársaság területén illegalitásban működő mintungi római katolikus egyház püspöke, aki a hite miatt 28 évet volt kénytelen különböző kínai börtönökben élni, és a haláláig állandó rendőri felügyelet alatt állt. Mindenesetre úgy fest, Hollik a püspök üldözését egy 7000 km-re fekvő ország belügyének tartja.

Igaz, amikor a Fudan Egyetemről szóló vitában a Kínai Kommunista Párt által elkövetett Tienanmen téri mészárlásának emlegetésére is az volt a válasz, hogy Gyurcsány emberek szemét lövette ki, illetve az, hogy a CEU a nyílt társadalom eszméjét hirdeti, a Fidesz szerint rosszabb, mint hogy a Fudan Egyetem felesküdött a Kínai Kommunista Párt és a marxizmus-leninizmus szolgálatára.
A Fidesz kommunikációs igazgatója azóta csendben átírta a posztját, már nem a keresztényüldözésről, hanem a székelyekről szól az első pont:

Nem ez az első eset, hogy Hollik István csendben változtat egy bejegyzésén: áprilisban a Facebookra az alábbi képet posztolta azzal a szöveggel, hogy: „Már 25 ezren vagyunk, köszönöm!” Több kommentelő is megjegyezte, hogy a koronavírusnak nemrég lett 25 ezer halálos áldozata Magyarországon, és az ország már lakosságarányos halálozásban világrekorder a teljes járványt tekintve. Kb. 3 órával a közzététele után a poszt elérhetetlenné vált.


A héten kiderült, hogy Rákay Philip „tanácsadó cége” 540 millió forintos forgalommal és 392 millió forintos profittal zárt tavaly, tehát a jelek szerint a cég teljesen üres honlapja sem tántorította el a megrendelőket, illetve Sarka Kata és Rogán Cecília egyik cége, a Top News Hungary Kft. tavaly 679,8 millió forintos forgalmat bonyolított, adózott eredményük 571,4 millió forint, azaz a forgalom több mint 84 százaléka profittá vált.
A 24.hu pedig azt is megírta, hogy a külügyminiszter feleségének, Szijjártó-Nagy Szilviának az Interior Design Kft. nevű, belsőépítészeti bizniszben utazó – luxusautót lízingelő – cége nem üzemelő honlappal is 1 milliárd 318 millió forintos nettó árbevétellel és 294,2 millió forint adózott eredménnyel zárta az első teljes évét. Szijjártó-Nagy Szilvia – aki tavaly nyáron ott volt az egész családdal Szíjj László luxusjachtján az Adrián – szinte az egész nyereséget, 285 millió forintot osztalékként ki is vette a cégből.
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője a Facebookon ezek miatt azt írta:
„Rogán Cecília félmilliárd, Rákay Philip 200 millió, Szijjártó Péter felesége pedig 285 millió forinttal jutalmazta meg magát saját cége tavalyi bevételeiből. Ezek Orbán Viktor bérből és fizetésből élő barátai, akiket nagyon megviselt a válság.”
Ezzel arra utalt, hogy Orbán Viktor a múlt héten a Kossuth Rádióban azt mondta: „Azért megviselt bennünket. Nem csak a vállalkozásokat, hanem bennünket, munkavállalókat is, akik bérből és fizetésből élünk, én is közéjük tartozom.”

Magyarország 300 ezer adag AstraZeneca-vakcinát adott kölcsön Szlovéniának, hogy az fel tudja gyorsítani oltási kampányát – közölte Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter Janez Jansa kormányfővel és Janez Poklukar egészségügyi miniszterrel találkozott Ljubljanában.
Szijjártó azt mondta, azért tudnak segíteni, mert Magyarországon van elég oltóanyag ahhoz, hogy mindenkit be tudjanak oltani, aki regisztrált.
„A világjárvány még inkább világossá tette számunkra, hogy a szomszédokkal való egymásra utaltság és kölcsönös függés milyen komoly jelentőséggel bír” – mondta Szijjártó, aki szerint minél sikeresebben védekeznek a szomszédos országok, annál nagyobb biztonságban vannak a magyarok is, „ezért is érdekünk, hogy a szomszédaink gyorsan tudjanak oltani”. Minél előbb oltanak a szomszédok, annál gyorsabban lehet közlekedni a két ország között, és annál kisebb az esélye annak, hogy megfertőzik egymást – mondta.
Szijjártó szerint az európai vakcinabeszerzést Brüsszel elrontotta, és ez nem egy politikai vélemény, hanem számokkal alátámasztott igazság, érdemes megnézni, hogy az amerikaiak, az izraeliek és a britek mennyivel gyorsabban és mennyivel többet tudtak oltani, mint az EU, ráadásul a mennyiségi problémák mellett az elosztási mechanizmus korrektsége kapcsán is számos kétség merült fel.
„Magyarország azonban sikeresen kezelte a világjárványt. Oltásban Európa éllovasai vagyunk”, mert Magyarország a vakcinát nem ideológiai és nem geopolitikai kérdésnek tekinti, hanem annak, ami: „emberéletek megmentésének eszköze” – mondta Szijjártó, aki szerint a lassabb és kisebb mennyiségű vakcinaszállítmányok a szlovénokon sem segítettek, és az elosztási mechanizmus során valahogy a közép-európai országok is hátra sorolódtak.
„Ezért segítünk most szlovén barátainknak, és 300 ezer AstraZeneca-vakcinát adunk nekik kölcsön”
– mondta.
Puklukar megköszönte Magyarországnak az oltóanyagokat, és azt mondta, ahogy lehetőségük lesz rá, a nyár végéig, legkésőbb őszre szeretnék visszaadni. Jansa azt mondta, Szlovéniát négy baráti ország veszi körül, ezért nincs egyedül a világjárványban, Magyarország mostani gesztusa is ezt a tényt bizonyítja. „Magyarország jobban fel volt készülve a járványra, mint az európai átlag, ezért tavaly tavasszal, a járvány első hullámában is segítséget nyújtott Szlovéniának” – mondta.
Magyarország átlagon felül teljesített, ami az oltások beadásának gyorsaságát és az ország átoltottságot illeti – mondta Jansa, és gratulált az elért eredményhez. (MTI)

Az Európai Unió élesen bírálta, hogy Moszkva Andrej Pivovarovot, a Nyitott Oroszország ellenzéki szervezet volt igazgatóját nemkívánatos külföldi civil szervezetben való részvétellel gyanúsítja, és a férfi azonnali szabadon bocsátásra szólított fel – közölte az Európai Unió külügyi szolgálatának (EEAS) szóvivője.
Az uniós külügyi szolgálat szerint Andrej Pivovarov meggyanúsítása és leszállítása egy indulni készülő repülőgépről nem elszigetelt eset, hanem a civil társadalom, a kritikus, ellenzéki hangok és a független sajtó terének oroszországi csökkenését bizonyítja.
Az EU arra szólítja fel az orosz hatóságokat, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül engedjék szabadon Pivovarovot. Az unió ismételten azt sürgeti, hogy Moszkva helyezze hatályon kívül a nemkívánatos szervezetekre vonatkozó jogszabályokat, és hozza összhangba őket az európai és nemzetközi emberi jogi jogszabályok, köztük az Európa Tanács emberi jogi európai egyezménye alapján szabadon vállalt kötelezettségeivel.
Pivovarovot hétfő este szállították le a LOT lengyel légitársaság már a kifutópálya felé guruló repülőgépéről. Kedden nemkívánatos külföldi civil szervezetben való részvétellel gyanúsította meg az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) Krasznodari területi parancsnoksága. Az SZK szerint Pivovarov tavaly augusztusban egy külföldi, Oroszországban nemkívánatosnak minősített szervezet tagjaként agitációs jellegű anyagot tett közzé a szervezet támogatására. A gyanúsítottat többször is adminisztratív felelősségre vonásban részesítették, amiért részt vett a nemkívánatos szervezet tevékenységében. (MTI)

Hitelesítette a koronavírus elleni második kínai vakcinát, a pekingi Sinovac Biotech gyógyszergyár által kifejlesztett védőoltást az Egészségügyi Világszervezet (WHO), lehetővé téve a sürgősségi felhasználását, ami elsősorban a fejlődő országok számára jelenthet újabb segítséget.
A WHO sürgősségi listája útmutató a nemzeti gyógyszerfelügyeleti hatóságoknak a termék hatásosságát illetően. A listára való felvétel egyben lehetővé teszi a kis és mérsékelt jövedelmű országok vakcinával való ellátására a WHO által létrehozott Covax programban történő felhasználást is. A Covax komoly ellátási gondokkal küzd, miután India a saját súlyos járványa miatt felfüggesztette az exportot.
A WHO független szakértői bizottsága közölte: a 18 év felettieknek ajánlja a vakcinát, két adagban, 2-4 hetes intervallummal a két oltás között.
A WHO technikai tanácsadó csoportja, ami május 5-én kezdte el a vakcina vizsgálatát, azután döntött így, hogy felülvizsgálta a Sinovac biztonságosságával és hatásosságával, valamint a gyógyszergyár gyártási eljárásaival kapcsolatos legfrissebb adatokat.
A Sinovac a második kínai védőoltás, ami felkerült a WHO által hitelesített Covid-19 elleni védőoltások listájára, miután május 7-én hitelesítették a Sinopharm vakcináját.
Egy harmadik kínai védőoltást, a CanSino Biologics által kifejlesztett vakcinát is benyújtottak hitelesítésre az ENSZ egészségügyi szervezetéhez, de a WHO felülvizsgálatának időpontját nem közölték.
A Sinovac közölte, hogy eddig több mint 600 millió adag védőoltást biztosítottak otthoni, illetve a világ több országában történő felhasználásra, ebből május végéig több mint 430 millió adagot be is adtak.
A WHO Stratégiai Tanácsadó Szakértő Csoportja (SAGE) korábban közölte, hogy a vakcina hatásossága a klinikai kísérletek több országban elvégzett III. fázisának eredményei alapján 51-ről 84-re emelkedett.
A WHO szerint a Sinovac hatásossága 57 százalékos a tünetes megbetegedések megakadályozásában, de 100 százalékos a betegség súlyos formáinak és a kórházi ápolásra szorulásnak a megelőzésében. A hatásosságot a 60 év feletti korosztály esetében nem vizsgálták.
Az indonéz egészségügy-minisztérium május 12-én jelentette be, hogy 120 ezer egészségügyi dolgozó körében, akik megkapták a védőoltást, 94 százalékban akadályozta a vakcina a tünetes megbetegedés kialakulását.
Előzetes becslésében a SAGE arra a következtetésre jutott, hogy az oltás hatásos volt a Covid-19-betegség megelőzésében a 60 év feletti korosztályban, de hiányoztak az adatok egyes komoly mellékhatásokról.
A SAGE bizonyítékokat sorolt fel arra vonatkozóan, hogy hiányosságok mutatkoztak a terhesség alatti biztonságosság, illetve a biztonságosság és a klinikai védelem kapcsán más felnőtt korcsoportoknál. A tagállamoknak a felhasználásra és az adagolásra vonatkozó irányelveket kidolgozó SAGE májusban vizsgálta felül a Sinovac klinikai adatait.
Kína mind a Sinopharm, mind a Sinovac oltásokból több 100 millió adagot biztosított otthoni felhasználásra, és exportált külföldre, elsősorban Latin-Amerikába, Ázsiába és Afrikába, összesen 22 országba és régióba.
Ennek ez elölt víruson alapuló szérumnak könnyű a tárolása, így könnyen kezelhető, és elsősorban olyan országok igényeihez szabták, amiknek kevés forrás áll a rendelkezésükre – írta a WHO.
A WHO korábban a Moderna, a Pfizer/BioNTech, az AstraZeneca/Oxford Indiában és Dél-Koreában gyártott vakcináját, illetve a Johnson and Johnson amerikai gyógyszergyár Janssen nevű védőoltását hitelesítette. (MTI)

Kepli Lajos, Balatonalmádi független polgármestere csütörtökön 8 képviselőtársával együtt „Életveszély, belépni tilos!” felirattal körbeszalagozott egy bódét a Balaton partján. A bódét a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) építette (és kivágott egy fát is), hogy jegypénztárt üzemeltessen, és csak egy nappal korábban adott be „településképi vélemény iránti kérelmet” az önkormányzathoz, amikor a bódé már elkészült.
Az egykori jobbikos parlamenti képviselő Kepli most a Facebookon közölte, hogy Kontrát Károly fideszes képviselő kezdeményezésére egyeztettek Guller Zoltánnal, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójával, Veigl Józseffel, a Bahart vezérigazgatójával, és megállapodtak abban, hogy:
„Az Önkormányzat által indított, a lakosság véleményét képviselő tiltakozó akció eredményre vezetett, nem csúfítja többé bódé a város egyik legszebb látképét a Szent Erzsébet ligetben” – írta Kepli, megköszönve Kontrátnak, hogy azonnal reagált.
A Bahartnak építési engedélyre is szüksége lett volna a kormányhivataltól, de a polgármester szerint nem is kértek. A fakivágást Kepli engedélyezte, de azt mondta, akkor sem volt szó bódéról, és csak pletykákból értesült arról is, hogy a Bahart Balatonalmádi partjainál emelné át a vitorláshajókból a szennyvizet a szennyvízhálózatba, amihez szintén építkezésre van szükség.
A Bahart többsége az állam tulajdona: a Magyar Turisztikai Ügynökség 2019-ben szállt be, miután a 21 tulajdonos önkormányzat ingyen átadott közel 35 százaléknyi részvénycsomagot. Augusztusban egy 6,6 milliárd forintos tőkeemeléssel elérték, hogy az állam többségbe kerüljön, így a településeknek már nincs érdemi beleszólásuk a cég működésébe.

Meghalt Lil Loaded dallasi rapper – közölte a rapper ügyvédje, Ashkan Robertson, aki szerint a 20 éves férfi öngyilkos lett, bár hivatalosan még nem jelentették be a halál okát.
Lil Loadedet (valódi nevén Dashawn Robertson) tavaly őrizetbe vették azzal a váddal, hogy agyonlőtte a 18 éves Khalil Walkert. A hírek szerint februárban vádat emeltek ellene emberölésért.
Lil Loaded a 6locc 6a6ym című számmal futott be, aminek 29 millió megtekintése volt a Youtube-on, ezt követte a Gang Unit, amit már 40 millióan láttak.
Lil Loaded korábban azt mondta, Michael Jackson dalain nőtt fel, de Lil Wayne, Snoop Dogg és The Game is inspirálta. (BBC)

Joey Helms drónkamerája odalett, amikor az izlandi Reykjavíktól kb. 40 km-re megpróbálta a lehető legközelebbről felvenni a március óta fortyogó Fagradalsfjall vulkánt, és egy lávakilövellés telibe találta – írta meg a BBC.
A Youtube-videós egyébként hosszabban is meg tudta örökíteni a lávát, itt van róla egy másik felvétel:

A brit egészségügyi minisztérium beszámolója szerint az elmúlt 24 órában nem volt halálos áldozata az Egyesült Királyságban a koronavírus-járványnak.
A járvány tavaly tavaszi elhatalmasodása óta most telt el először úgy egy teljes nap, hogy az egész országban senki nem halt meg a koronavírus-fertőzés okozta Covid-19 betegségben.
Az elmúlt hetekben többször előfordult, hogy Skóciában, Walesben vagy Észak-Írországban a helyi egészségügyi hatóságok egyetlen halálesetet sem jelentettek egy-egy napon, de Angliában (az Egyesült Királyság messze legnagyobb, több mint 56 milliós országában) egészen mostanáig minden nap volt halálos áldozat.
A szaktárca adatismertetése szerint a most zárult egy hétben 43-an haltak meg országszerte a Covid-19-ben, 10,4 százalékkal kevesebben, mint a múlt kedden zárult előző egyheti időszakban. (MTI)

A luhanszki szakadárok „főügyészsége" – a Minszkben leszállásra kényszerített Ryanair-gépen őrizetbe vett – Raman Prataszevics ellenzéki blogger átadását kérte a fehérorosz hatóságoktól. Azt állítják, nyomozati eljárás lefolytatásához kérik a férfi átadását, mert azzal gyanúsítják, hogy korábban a Donyec-medencei konfliktusban ukrán oldalon részt vevő Azov ezredben harcolt.
Inna Szemenova, a luhanszki vádhatóság szóvivője azt mondta: „A bűnügyi vizsgálat során megállapítást nyert, hogy Prataszevicsnek köze volt donyecki békés települések tűz alá vételéhez és a polgári infrastruktúra megsemmisítéséhez, amivel összefüggésben a Luhanszki Népköztársaság főügyészsége jogsegélykérelemmel fordult a Fehérorosz Köztársaság igazságügyi szerveihez, hogy tegyék lehetővé nyomozati cselekmények lefolytatását a gyanúsított Prataszevics részvételével Luhanszk területén.”
A luhanszki főügyészség korábban büntetőeljárást indított a fehérorosz Prataszevics ellen azzal a gyanúval, hogy a férfi 2014-ben önkéntesként csatlakozott az Azov ezredhez, ahol 2014 nyara és 2015 tele között az alakulat 2. csapásmérő-roham százada kommunikációs parancsnokának helyetteseként szolgált, és harci cselekményekben is részt vett.
Andrij Bileckij, az Azov ukrán önkéntes alakulat alapítója május 26-án cáfolta, hogy Prataszevics harcolt volna a Donyec-medencei fegyveres konfliktusban, a férfi újságíróként járt a kelet-ukrajnai válságövezetben. Bileckij megerősítette, hogy a fehérorosz kormány által szélsőségesnek nyilvánított NEXTA Telegram-csatorna volt főszerkesztője több, Ukrajna ellen harcoló alakulat mellett ott volt, meg is sebesült az Azovi-tenger partján fekvő, dél-donyecki Sirokine településnél, de nem gépkarabéllyal a kezében, hanem újságíróként, „szavakkal küzdött” mellettük.
Fehéroroszország a héten tovább szigorított a szabályokon, így még nehezebb elhagyni az országot: az elcsalt elnökválasztás óta sorra menekülnek az emberek külföldre, de már csak azokat engedik ki, akiknek állandó lakhelyük van egy másik országban. (MTI)

Kim Dzsongun észak-koreai vezető átalakítja országa vezetési struktúráját – írja a dél-koreai Yonhap hírügynökség.
A hírügynökség szerint többek között bevezetik az „első titkár” tisztségét, ami a legfontosabb pozíció az országot kormányzó kommunista párt főtitkári posztja után, és a várományosa feltehetőleg Dzso Jongvon, a diktátor egyik legközelebbi bizalmasa.
Kim Dzsongunt idén januárban választották meg a Koreai Munkapárt kongresszusán a párt új főtitkárává. A tisztség 2011-ben elhunyt apja, Kim Dzsongil halála óta betöltetlen volt. Szakértők szerint a nagyrészt szimbolikus jelentőségű lépés célja, hogy jobban bebetonozza az észak-koreai vezető egyeduralmát.
A Yonhap egy névtelen forrásra hivatkozva úgy tudja, az első titkár feladata mindenekelőtt Kim Dzsongun helyettesítése lenne különböző megbeszéléseken. Értesülései szerint Kim Dzsongun tovább akarja növelni a kommunista párt befolyását a kormányra, szemben az apjával, aki a hadsereg szerepének szentelt nagyobb figyelmet.
A Yonhap szerint az irányváltást a Koreai Munkapárt januárban átdolgozott alapszabályzata is jelzi: az átírt dokumentumból kimaradt Kim Dzsongil egyik alapelve, a „hadsereg mindenekelőtt” fogalma.
„Úgy tűnik, az az általános trend, hogy Kim Dzsongun egyes feladatait átruházták, illetve elosztották” – mondta Rachel Minjung Lee, az észak-koreai helyzetet nyomon követő 38 North agytröszt elemzője, aki szerint ez nem jár szükségszerűen együtt Kim Dzsongun hatalmi jogköreinek korlátozásával, inkább a pártapparátus karcsúsításáról van szó.
Észak-Koreában a hatalom a Kim Ir Szen óta a néhai diktátor fiai között öröklődik. (MTI)

Fehéroroszország határőrsége hétfőn bejelentette az amúgy is szigorú szabályok további szigorítását, ennek értelmében pedig szinte lehetetlen lesz elhagyni az országot, még akkor is, ha a kiutazóknak hosszú távú tartózkodási engedélyük van külföldön.
Az intézkedések – amik a határőrizeti ügynökség szerint ideiglenesek és a koronavírus terjedésének megállítására hivatottak – lényegében minden szárazföldi határátlépést blokkolnak.
Egyre több állampolgár menekült el az országból, amióta Aljakszandr Lukasenka tavaly augusztusban egy elcsalt elnökválasztás után hatalmon maradt, és az utána indult tömeges tiltakozásokat a karhatalom brutálisan leverte.
Az orvostudományi és IT-szakemberek tömeges kivándorlását Minszk tavaly decemberben megnehezítette: csak azok a fehérorosz állampolgárok mehetnek külföldre, akik hosszú távú tartózkodási engedélyt tudnak bemutatni.
Az új szabályok most megtiltják az ilyen iratokkal rendelkező fehéroroszok távozását is, már csak azok mehetnek külföldre, akik igazolni tudják, hogy egy másik országban állandó lakhellyel rendelkeznek.
Az országba irányuló és onnan induló légi járatok nagy része leállt, miután a Ryanair Görögországból Litvániába tartó járatát Minszkben földre parancsolták, hogy egy bombafenyegetés ürügyével letartóztathassák az ellenzéki Raman Prataszevicset.
A lépés után az EU blokkolta a Fehéroroszországba tartó és afölött átrepülő járatokat. A Belavia fehérorosz állami légitársaság cserébe lemondott minden járatot az EU-ba, így a Belaruszból távozni akaróknak még nehezebb lesz elhagyni az országot. (DW)

Magyarország nemcsak szavakban áll ki Izrael mellett, hanem mobil és taktikai óvóhelyek gyártásával izraeliek ezreinek a biztonságát fogja elősegíteni – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Petach Tikván tartott sajtótájékoztatóján az egynapos izraeli látogatásán.
„Magyarország stratégiai jelentőséget tulajdonít a magyar-izraeli együttműködésnek, s mi nem csak beszélünk erről, hanem teszünk is róla. Ma megállapodást ír alá egy izraeli védelmi ipari vállalat és egy magyar építőipari vállalat, ennek értelmében izraeli megrendelésre Magyarországon ezernél is több olyan speciális mobil és taktikai óvóhelyet fognak legyártani, melyeket aztán később, itt Izraelben fognak használni a rakétatámadásokkal szembeni védekezésben” – mondta Szijjártó.
„Valós tettekre is váltjuk mindazt, amit mondunk, és ahhoz is hozzá tudunk járulni, hogy izraeli emberek ezreinek, tízezreinek az élete biztonságba kerüljön rakétatámadás esetén” – mondta.
„Izraelt egy terrorszervezet támadta meg, rakéták ezreit lőtték ki izraeli városokra, kifejezetten sűrűn lakott helyekre, emberek ezreinek, 10 ezreinek, sőt 100 ezreinek életét veszélyeztették” – mondta Szijjártó a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász és Izrael közötti rakétaháborúról.
„Sajnáljuk, hogy a nemzetközi politikai szervezetekben nem jött létre közös álláspont ezen helyzet értékeléséről, sajnáljuk, hogy elvitatták azt a tényt, hogy Izraelt egy terrorszervezet támadta meg, sajnáljuk, hogy egyes nemzetközi szervezetek Izraelt és a Hamászt egy szinten akarták kezelni, mintha a Hamász egy NGO lenne, és sajnáljuk azt is, hogy a nemzetközi szervezetek nem beszéltek világosan arról, hogy Izraelnek igenis joga van az önvédelemhez” – mondta a miniszter, bírálva a gázai rakétatámadások nemzetközi visszhangját.
„Magyarország az EU-ban és az ENSZ intézményeiben is több olyan álláspontot, közös nyilatkozatot, határozatot vétózott meg, amely álláspontok, nyilatkozatok rendkívül tisztességtelenek voltak” – emlékeztetett Szijjártó, aki szerint „abszolút elfogultan, Izrael-ellenesen közelítették meg a valós helyzetet”, és ezeket „az Izrael-ellenes álláspontokat mi eddig sem támogattuk és a jövőben sem fogjuk támogatni”.
„Itt, a Közel-Keleten békére van szükség, s a békéhez az Ábrahám-megállapodásokon keresztül vezethet az út. Vissza kell hozni az Ábrahám-megállapodások szellemiségét, melyek keretében Izrael több arab országgal is normalizálni tudta a kapcsolatát” – utalt a tavaly Donald Trump amerikai elnök segítségével megszületett közel-keleti egyezményekre.
„Azt szorgalmazzuk, hogy az EU és Izrael között is legyen szorosabb együttműködés, és sajnáljuk, hogy ez az álláspont most nem rendelkezik világos többséggel az Európai Unión belül” – mondta Szijjártó, aki szerint „Nyugat-Európa egyes nagyvárosaiban az antiszemitizmus újra felütötte a fejét”. „Ezt már lehetett látni korábban, az illegális bevándorlási hullámok megindulásakor, most azonban, az elmúlt hetekben olyan nyíltan antiszemita tüntetések zajlottak nyugat-európai nagyvárosokban, amelyek egyértelmű, evidens és jogos aggodalmat keltettek európai emberek millióiban” – mondta.
Gabi Askenázi izraeli külügyminiszter a repülőtéren üdvözölte Szijjártót, majd a tárgyalásaik után személyesen elkísérte Petach Tikvára, ahol megnézték egy rakétabecsapódás helyszínét. Askenázi közös sajtótájékoztatójukon utalt arra, hogy a magyar külügyminiszter nem először jár Izraelben, megköszönte a magyar kormány és a magyar nép határozott támogatását a Falak őrzője nevű, közelmúltban zajlott hadművelet idején.
Askenázi külön köszönetet mondott a nyílt, egyértelmű és erős kiállásért Izrael önvédelemhez való joga mellett, és hogy Magyarország elítélte a rakéták sűrűn lakott helyekről történő kilövését az izraeli civilek otthonai felé. „Magyarország folyamatosan Izrael erős barátja, mindig mellettünk áll, jelzi szolidaritását nemcsak a katonai hadművelet idején, hanem a nemzetközi diplomáciában, az ENSZ-ben is” – mondta Gabi Askenázi. (MTI)

Vádat emeltek a budapesti 28-as villamoson tavaly áprilisban elkövetett emberölés ügyében. A három vádlott és az áldozat között utóbbi kiskutyája miatt alakult ki szóváltás, majd az egyik vádlott mellkason szúrta a 25 éves férfit, aki a helyszínen meghalt.
A vádirat szerint a három hajléktalan vádlott (egy 44 éves és egy 39 éves férfi meg egy 30 éves nő) többnyire a józsefvárosi Salgótarjáni úton lévő elhagyatott épületekben volt. A három vádlott közül a férfiak unokatestvérek, a nő pedig alkalmi párkapcsolatban állt az idősebb férfival.
A vádlottak tavaly április 3-án este ittasan felszálltak a Kőbányai úti villamosmegállóban a Blaha Lujza tér felé közlekedő 28-as villamosra, hogy alkoholt és cigarettát vegyenek. A villamoson utazott egy barátjával a 25 éves férfi, és pórázon vele volt a kis termetű kutyája.
A 44 éves vádlott megállt, hogy a sértett barátjának ölében lévő kutyát megsimogassa, közben társaival gúnyos megjegyzéseket tett az állatra. A sértett felszólította a vádlottat, hogy az érvényben lévő járványügyi szabályokra is figyelemmel, tartsa magát távol tőlük. A vádlott erre kötekedni kezdett a fiatal férfivel, arcon köpte, szóváltás alakult ki köztük.
A vádlott kést vett elő, fenyegetően megindult a sértett felé, aki hátrált, barátja pedig a védelmére kelve felállt, és megindult volna a fenyegetőző felé, de a 39 éves vádlott arcon ütötte őt. Ekkor a kiskutya elszaladt, ami elterelte a két megtámadott figyelmét, és ezt a pillanatot kihasználva a 44 éves vádlott mellkason szúrta a sértettet.
A vezető megállította a villamost, kinyitotta az ajtókat. A két támadó és a velük lévő nő leugrott a villamosról, és elfutott. A késelő menekülés közben átadta a kést a barátnőjének, aki azt a Kőbányai úton egy virágládába rejtette.
A sértett kérte, hogy hívjanak mentőt, és keressék meg a kutyáját, de néhány percen belül elájult, majd a gyors és szakszerű orvosi ellátás ellenére a helyszínen meghalt.
A Fővárosi Főügyészség a többszörös visszaeső 44 éves férfit emberöléssel, 39 éves férfi társát bűnsegédlettel, a 30 éves nőt pedig bűnpártolással vádolja. Az elsőrendű vádlottra végrehajtandó fegyház, férfi társára börtön kiszabását indítványozza a vádhatóság, a nőre pedig felfüggesztett börtönt kér.
A két férfi letartóztatásban van, a nő bűnügyi felügyelet alatt áll. (MTI)

A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányságot vasárnap délután biciklilopás miatt hívták. A sértett elmondta, hogy reggel letámasztotta a biciklijét egy bolt előtt, majd amikor visszament érte, a biciklit valaki átfestette aranyszínűre.
A balatonföldvári rendőrök azonosították a feltételezett elkövetőt, akinél megtalálták a festékszórót is. A 43 éves helyi férfi az ittassága miatt nem volt kihallgatható állapotban, csak másnap tudták kihallgatni a Balatonföldvári Rendőrőrsön.
A férfi elismerte a lopást, azt mondta, előző nap reggel többedmagával italozott az üzlet mellett, amikor észrevette a biciklit. Hazatekert vele, majd otthon átfestette, sárvédőt és lámpákat is szerelt rá. Később újra inni akart, ezért visszament az ismerőseihez, de ekkor a biciklit pont ugyanoda támasztotta le, ahonnan ellopta. (police.hu)

A Parlamentben csütörtökön a Fudan Egyetemről szóló vitában a fideszes Mátrai Márta hosszú beszédben érvelt amellett, miért kell Budapesten egyetemet építeni a Kínai Kommunista Pártnak.
(És arról itt most nincs szó, hogy amikor Csárdi Antal arról beszélt, hogy mégiscsak a Kínai Kommunista Párt felelős a Tienanmen téri mészárlásért, a fideszes Pósán László azt tudta mondani, hogy – az akkor még nem is létező LMP képviselője – bezzeg nem szólt semmit, amikor 2006-ban Gyurcsány alkalmazott terrort a tüntetők ellen.)
A fentiek között több téves állítás is van, de érdemes külön megvizsgálni azt, hogy a Fidesz hogyan hasonlítja össze a Fudant és a CEU-t, a Keletet és a Nyugatot az utóbbi kárára, ugyanis ezer sebből vérzik a párhuzam, bár mindkét egyetem képzései felférnek a top 100-as listákra.
A CEU-t 1991-ben Magyarország (egyben a szövetségi rendszerünkhöz tartozó USA) állampolgára, Soros György alapította, és alig több mint 100 hallgatóval kezdett működni. A magánpénzből működtetett magánegyetem 1992-ban jötte Budapestre, ahol egy belvárosi kampuszt hoztak létre.
Ezzel szemben a budapesti Fudan-kampusz a 2. legnagyobb Kínán kívüli kínai kampusz lenne, Európában az egyetlen, 500-600 oktatóval és 6000 diákkal. A magyar kormány több mint 500 milliárd forint közpénzből építené meg.
Mártai szerint Soros a saját eszméi terjesztésére „egyetemnek nevezett ideológiai képzőközpontot” alapított. A CEU valóban a nyílt társadalom eszméjét hirdette de, társadalom-, gazdaság- és bölcsészettudományok mellett többek között kognitív tudományi, hálózat- és környezettudományi képzés is folyt az egyetemen. Bármennyire is gyűlöli a jelenlegi kormány a nyílt társadalmat, az nem igazán áll szemben a magyar törvényekkel.
Az viszont, hogy a Fudan ezzel szemben nem ideológiai képzést ad, nem igaz: a Fudan a Kínai Kommunista Párt káderképzője, ami teljes stratégiai és együttműködési partneri kapcsolatot alakított a kínai állampárti propagandával. A Fudan chartájának a preambulumában is szó szerint olyanok állnak, hogy az egyetem hű a KKP vezetéséhez, végrehajtja a párt oktatáspolitikáját, elfogadja a marxizmus vezető szerepét, a szocialista oktatásirányítást, és hogy a Fudan a KKP-t szolgálja.
Ennek tudatában állítja azt a Fidesz, hogy a nyugati világ egyes egyetemein mára a gondolkodás szabadsága is veszélybe kerül, a képzés sok helyen a dogmák, a cenzúrák és téveszmék csapdájában vergődik, és főleg a társadalomtudományok kerültek zsákutcába. (Pedig Orbán tavaly azt írta, „Közép-Európában Marx, Lenin és a kommunizmus iránt érzett megvetésünk nem kisebb, mint amit a nácik és a nemzetiszocializmus iránt érzünk”.)
Az elmúlt évtizedekben közel 18 ezer hallgató végzett a CEU-n, kb. ötödük volt magyar (többen később a kormánynak dolgozva segítettek elüldözni az egyetemet), és a CEU budapesti kampuszán volt Közép-Európa legnagyobb angol nyelvű akadémiai könyvtára, amit más budapesti egyetemek hallgatói, oktatói és kutatói is használtak, és az egyetem több órájára, kurzusára is áthallgathattak más egyetemek hallgatói is.
Ezzel szemben Palkovics László kormánybiztos szerint a régi nagyvásártelepen kialakítandó közösségi teret hozzácsatolták a Fudanhoz, vagyis az ott épülő sportlétesítményeket és a könyvtárat külsősök csak pénzért használhatják, miközben a Fudan diákjainak ingyenes lesz. A Fudan legtöbb magyar diáknak megfizethetetlenül drága lesz, és nagy területeket vesz el a magyar diákoknak szánt, megfizethető lakhatást kínáló Diákvárostól. A kormányzati előterjesztések alapján az egyetem működését tudatosan úgy tervezik, hogy az egyetemet fenntartó alapítványban a magyar állam ne szerezhessen többséget, és nincs szó arról, hogy az állam biztosítana ott ösztöndíjat.
Miközben a CEU azért távozott az országból, mert azzal a szöveggel, hogy „csal”, hoztak ellene egy törvényt, hogy ne adhasson ki magyar és amerikai diplomát is, és ezt azzal is indokolta a kormány, hogy ez nem fair, a CEU-nak előnye van a többi magyar egyetemmel szemben. Ugyan külön megállapodhattak volna vele, direkt nem tették, így az egyetem kénytelen volt Bécsbe költözni.
Ehhez képest most a kormány az állítólag a felsőoktatásra szánt 1500 milliárd forint harmadával vagyonjuttatással, támogatással és adománnyal látja el a Fudan Hungary Alapítványt, a beruházást kiemelten közérdekűnek minősítették, így a kerületnek nincs beleszólása abba, mi épül a területén. A parlamenti vitában a független Szabó Szabolcs azt mondta: a Fudanhoz képest a CEU egy mikroegyetemnek számított, de a magyar felsőoktatás már így is megérezte, hogy a legjobb oktatókat meg előadókat szívja el, tehát el lehet képzelni, a Fudannal hogyan fognak tudni versenyezni.
Az egyébként, hogy a Fudan a Diákvárossal együtt élettel tölt meg egy városrészt, és erősíti a hazai felsőoktatás versenyképességét, igaz. De ez igaz volt a CEU-ra is, csak amikor elkergették, ez nem volt érv.

A Mandiner interjút készített Bagi Ivánnal, aki arról beszélt, hogy a humoristáknak a liberális értékrendet nem szégyen felvállalni, „a konzervatív értékrenddel átszőtt humort viszont előszeretettel szokták kormánypártinak bélyegezni”, de nála „gyakran terítékre kerülnek közismerten jobboldali emberek is, sőt maga a miniszterelnök is”.
Valóban, Bagi Iván – aki szerint a humoristának szeretettel kell nyúlnia a közszereplőkhöz, nem gúnyolódni rajtuk – minden évben szilveszterkor azzal a csak rá jellemző humorral parodizálja Orbán Viktort a köztévén, hogy gyakorlatilag elmond egy sima miniszterelnöki kampánybeszédet (2018, 2019, 2020). A higgadt, „humoros” és bölcs Orbán ellentétpárja mindig a Nacsa Olivér által alakított, eszelős Gyurcsány:
A jobboldaliak „kifigurázásával” kapcsolatban a Mandiner megkérdezte, hogy volt-e olyan, hogy jelezték, „eddig és ne tovább, például, hogy ezt vagy azt az embert nem kellene kifigurázni”, amire Bagi azt válaszolta:
„Nekem ilyen élményem még nem volt.”
Ezek szerint elképesztő kötélidegei vannak a miniszterelnöknek, valóban világbajnok tűrőképessége van, hiszen akárhogy is nevetteti ki, alázza meg, űz gúnyt belőle a nagy nevettető, Orbán tűr, lepereg róla minden. Ezek után merje valaki azt mondani, hogy cenzúra, politikai diktatúra van a köztévében!

A BRFK XI. Kerületi Rendőrkapitánysága rongálás miatt indított nyomozást egy srác ellen, aki április 5-én 2:30 és 3:10 között a Kelenföldi pályaudvaron és az Etele téren összesen 8 jegy- és csomagkiadó automata kijelzőjét törte be egy húsklopfolóval.
Az elkövetőről felvétel készült, elég lazán mozgott két rongálás között. A mozgólépcső kijelzőjét is betörte, ha már arra járt.
A rendőrség keresi. (police.hu)

Gyurcsány Ferenc videóval válaszolt arra, hogy egész nap a 2006-os őszödi beszéd ömlik a fideszes és a közszolgálati médiából, illetve még Orbán Viktor is erről nosztalgiázik a Facebookon. Gyurcsány a beefre egy disszel válaszolt, úgy kezdve, hogy:
„Hú csávókám, hát ez nagyon lent van!”
Mint fogalmazott: „Ventilálsz, nyilvánvalóan problémád van. Beakadt ez nálad. Na de szólnék, hogy te vagy a miniszterelnök. Az országgal van neked dolgod, te nem ellenzéki politikus vagy, félrevisz a puskád.
A DK elnöke kicsit kivan, szerinte minden idők legdrágább kampányfilmje készült el ellene: a 800 millió forint állami pénzből forgatott Elk*rtuk.
Gyurcsány szerint inkább arról kéne beszélni, hogy Orbán lánya, apja, veje és gyerekkori barátja is gazdag lett. Felidézte azt is, hogy Orbán 1989-ben őt dicsérte, majd azt ajánlotta a miniszterelnöknek, hogy ha ennyire érdekli, kövesse az oldalát, lájkolja és kommentelje.
Ez hát a dolgok állása 2021. május 26-án.

Az emberi embriók laboratóriumi vizsgálatát az úgynevezett „14 napos szabály”, egy nemzetközi etikai szabvány korlátozza, ami évtizedek óta létezik, és többek között Nagy-Britannia és Ausztrália törvénybe is iktatta. Ennek értelmében a tudósok nem nevelhettek laboratóriumban emberi embriót 14 napnál tovább.
Egyes kutatók a szabály felülvizsgálatát támogatják, hogy tovább tanulmányozhassák a fejlődési folyamatot, de az ellenzők szerint az ilyen kísérletek morális gátakat feszegetnek, és nem világos, hogy a változtatással hogyan lehetne a kutatást előremozdítani.
Az eddigi határ megakadályozta az embriófejlődés kritikus periódusának tanulmányozását, általában 14 és 28 nap között – mondta Robin Lovell-Badge, a londoni Crick Intézet őssejtszakértője, az új irányelvek megfogalmazásán dolgozó csoport elnöke. Azt mondta: „Úgy véljük, hogy sok veleszületett rendellenesség alakul ki meglehetősen korán ebben az időszakban. Azáltal, hogy jobban megismerjük ezt a korai szakaszt, talán lehetővé válik számunkra, hogy olyan egyszerű eljárásokat dolgozzunk ki, amelyekkel csökkenthetjük a szenvedés mértékét.”
Legutóbb 2016-ban frissítette az iránymutatásokat a Nemzetközi Őssejtkutató Társaság, aminek a szabványait az országok, az orvosi folyóiratok és a kutatók is követik. De ez az iránymutatás nem határozta meg, hogy mennyi ideig lehet embriókat tenyészteni. Lovell-Badge azt mondta, Angliában ahhoz, hogy két hétnél hosszabb ideig lehessen nevelni az embriókat, az ilyen kutatásokat szabályozó törvényt kellene megváltoztatni.
Az új tervezet kidolgozásában közreműködő Kathy Niakan, a Cambridge-i Egyetem tudósa kiemelte, hogy az új irányelvek nem jelentenek zöld utat a tudósoknak az emberi embriók felhasználásának kiterjesztésére, mivel ez felelőtlenség lenne. Niakan szerint nyilvános párbeszédet kell folytatni a tudósok, a szabályozó hatóságok, a finanszírozók és a nyilvánosság részvételével, hogy megvitassák a lehetséges ellenérveket. Széleskörű társadalmi támogatásra van szükség a munka elkezdése előtt, emellett az országok egy szakbizottság felügyeletét is igénybe vehetnék a kutatás tudományos jelentőségének mérlegelésére – mondta.
Marcy Darnovsky, a Genetika és Társadalom Központ ügyvezető igazgatója szerint még mindig hiányzik az új irányelvek tudományos indoklása, és aggódik amiatt, hogy az irányelvek nem szabnak határt annak, hogy meddig nevelhető kísérleti laboratóriumban az emberi embrió.
Az irányelvek egyelőre megtiltanak minden olyan genetikai szerkesztést, ami átörökíthető lenne a jövő generációkra. Tiltják továbbá az emberi klónozást, az emberi sejtek átültetését állati méhbe, valamint az ember-állat kimérák létrehozását, mondván, hogy az ilyen kísérletek tudományosan nem indokolhatók és etikai szempontból aggályosak. (MTI)

Megölte magát egy fehérorosz kamasz, mert nem bírta a rá nehezedő hatósági nyomást – közölte a Vjaszna fehérorosz jogvédő szervezet. A fiú ellen azért indítottak vizsgálatot, mert részt vett kormányellenes tüntetéseken.
Dmitrij Sztahovszki pár órával azután vetett véget életének, hogy biztonsági tisztségviselők kihallgatták.
A kamasz utolsó üzenete a közösségi médiában a következő volt:
„Ha ezt olvasod, már nem vagyok életben, és ezért a nyomozó bizottság tehető felelőssé. Ha nem nőtt volna rajtam az erkölcsi nyomás, akkor sohasem mertem volna elkövetni egy olyan borzalmas tettet, mint az öngyilkosság. De elfogyott az erőm.”
A tizenéves – aki a Vjaszna szerint árva volt – elismerte, hogy részt vett kormányellenes tüntetéseken.
Sztahovszki egyes források szerint 17, más források szerint 18 éves volt.
A nagyobb bűncselekmények ügyében vizsgálódó állami nyomozó bizottság nem kommentálta a hírt. Egy közleményben annyit írt, hogy holtan találtak egy 18 éves minszki lakost.
Szvjatlana Cihanouszkaja száműzetésben élő ellenzéki vezető lesújtónak nevezte a fiú halálát. Azt írta: Aljakszandr Lukasenka elnök „terrorban tartja az országot, egyre több és több az áldozat”, „meg kell állítani az állami terrort”.
Fehéroroszországban a tavaly augusztusi elnökválasztást az országot több mint két évtizede irányító Lukasenka nyerte meg csalással, az ellenzék viszont Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelöltet ismerte el győztesnek. A választások után tömegtüntetések kezdődtek, amiket a biztonsági erők könyörtelenül levertek.
A hatósági túlkapások miatt az EU és az USA is szankciókat szabott ki az országra. A tiltakozó megmozdulások során összesen több mint 30 ezer embert vettek őrizetbe. A biztonsági erők és a tüntetők összecsapásaiban sokan megsérültek, és többen meghaltak. Cihanouszkaja és az ellenzék több vezető tagja is külföldön keresett menedéket.
Azóta Fehéroroszország földre kényszerített egy repülőgépet is, hogy letartóztathasson egy ellenzékit. (MTI)

Joe Biden amerikai elnök felkérte a hírszerző ügynökségeket, hogy kettőzzék meg az erőfeszítéseiket, hogy kiderüljön, honnan ered a koronavírus. Azt mondta, két forgatókönyv valószínű, „az egyik valószínűbb, mint a másik”, de mindkettőről „kicsi vagy közepes a meggyőződése” a hírszerzésnek.
Azt nem tisztázta, hogy a laboratóriumi eredet vagy az állatokról való átterjedés-e a valószínűbb, de 90 napot adott a hírszerzésnek, hogy döntse el, melyik volt. A vizsgálatba amerikai laborokat is bevonnak majd, illetve megpróbálnak információt szerezni Kínától is.
Anthony Fauci, az amerikai elnök járványügyi főtanácsadója néhány hete egy fórumon azt mondta, „nincs meggyőződve” arról, hogy a Covid-19-et okozó SARS-CoV-2 koronavírus természetesen fejlődött ki, és a vírus eredetének nyílt vizsgálatára szólított fel.
A tudományos közélet egyre inkább hajlik arra, hogy a koronavírus egy laborból szabadulhatott el, legalábbis egyre kevésbé zárná ki, pedig tavaly ilyenkor határozottan állították, hogy természetes eredetű, de az azóta eltelt egy évben sem sikerült meggyőző bizonyítékot találni erre az állításra. (via New York Times)

Belgium bejelentette, hogy felfüggeszti a 41 évesnél fiatalabbak oltását a Johnson & Johnson Janssen nevű Covid-19 elleni vakcinájával, miután ott először halt meg valaki az oltóanyaghoz köthető súlyos mellékhatásban.
A belga egészségügyi miniszter közölte, hogy megvárják az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) részletesebb előny-kockázat elemzését.
Az EMA közölte, hogy vizsgálja egy Janssennel beoltott 37 éves belga nő halálát, miután a nőt súlyos trombózissal és vérlemezkehiánnyal kórházba vitték. Azt is közölték, hogy felkérték az amerikai gyógyszergyártót, hogy végezzen további kutatásokat az oltás és a ritka alvadási zavar közötti lehetséges kapcsolat felmérésére.
Az EMA áprilisban közölte, hogy szerintük nem bizonyított az összefüggés a Janssen vakcinája és a nagyon ritka vérrögképződéses esetek között, de az USA-ban ideiglenesen nem alkalmazták a vakcinát, és május elején Dánia is bejelentette, hogy felfüggeszti a használatát. (Reuters)

A szlovákiai egészségügyi minisztériumnak június 7-től lehetővé kell tennie a nem regisztrált Szputnyik V-vel történő oltást Szlovákiában, és az egészségügyi miniszternek ki kell adnia egy kötelező iránymutatást, ami biztosítja, hogy mindenki, akit beoltanak az orosz vakcinával, esetleges mellékhatásnál azonnali orvosi ellátást kap a szakmai tanácsnak megfelelően – írja a Paraméter.
A Szputnyikkal a 18 és 60 év közöttieket oltanának Szlovákiában. A jóváhagyott dokumentum szerint „továbbra is létezik az állampolgárok egy nem elhanyagolható csoportja, amely kitart amellett, hogy csakis a Szputnyik V-t adatná be magának”.
A dokumentum szerint az eredmény bizonyítja, hogy a vakcina kiváltja a szükséges immunválaszt, de a DenníkN azt írja, hogy Vladimír Lengvarský arra a kérdésre, hogy beoltatná-e magát a Szputnyikkal, vagy javasolná-e azt a közeli hozzátartozóinak, nemmel válaszolt. De azt is mondta: nem kételkedik a vakcina biztonságosságában.
Lengvarský korábban azt mondta: az európai megoldás elvének a híve, tehát a vakcina előbb kapja meg az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyét, de tudja, hogy van egy csoport, ami ezt a védőoltást részesíti előnyben. (Paraméter)

A szegedi Aradi vértanúk terén van egy nyilvános vécé, ami hol működik, hol nem, és ezen felül nem nagyon van több közvécé a városban – vezeti fel a kormánypárti KESMA alá tartozó szegedma.hu a sajtótörténetinek is nevezhető vezető hírét:
A cikk arról szól, hogy valaki évek óta rendszeresen odafosik egy üzlet ajtajára vagy elé, az ott dolgozóknak reggelente fel kell takarítaniuk. A lap úgy fogalmaz, „nem válogat a mankós”, és:
„A fosórém minden bizonnyal véletlenszerűen választja ki a helyet, ahol könnyít magán. Kissé sem drámai azt mondani, hogy egyik bolt sincs biztonságban. A megkérdezettek elmondták, általában más és más helyeken szokott felbukkanni a fekália, de az is előfordult már, hogy nagyjából két héten keresztül ugyanannak az üzletnek az ajtaját rendezte le a vélhetően hajléktalan férfi.”
A lap szerint kamerafelvételek alapján ugyanaz a mankós férfi szokott visszatérni, akit valamiért nem lehet felelősségre vonni: „Napközben sem kerüli el a Nagyáruházat, és az alkalmazottak felismerik, de amikor értesítik a rendőrséget, valahogyan mindig sikerül továbbállnia vagy elbújnia, mire azok a helyszínre érnek.”
Szerencsére van jó oldala is a történetnek, hiszen van valamiféle „összefogás a fosórém ellen”: „A Nagyáruház és az ott lévő üzletek dolgozói abból a szempontból szerencsések, hogy legalább egymásra tudnak támaszkodni a küzdelemben [a mankóssal szemben – H.M.]. Ha például valaki nincs nyitva hétvégén, amikor a takarító személyzet sem dolgozik, és pont az ő üzlete került célkeresztbe, rendszerint értesíteni szokták – így nem hétfőn kell szembesülniük azzal, hogy telibe csinálta az ajtót vagy a kirakatot.”