Herczeg Márk

Szárazföldi lazacfarmot hozhat létre Zalaegerszegen a Zalmon Kft., ami a csúcstechnológiával működő telepének építését a tervek szerint 2022 elején kezdheti el. „A régió első szárazföldi lazacfarmjának célja, hogy az európai lazacellátásban jelentkező egyre növekvő igényeket hatékony és felelősségteljes módon szolgálja ki, ezáltal változtatva az egyre kevésbé fenntartható tengeri lazactenyésztési gyakorlatokon” – áll a közleményben.

Azt írják, a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) a Magyarországnak lehívható, Európai Tengerügyi és Halászati Alap (EMFF) forrásból kb. 3 milliárd forintot biztosít a projekt megvalósítására, ami világszínvonalú technológiák és nemzetközileg elismert szakemberek bevonásával válhat a régió lazactenyésztésének úttörőjévé.

„A Zalmon csapata hisz a globális kihívásokra adott helyi válaszokban, a hazai akvakultúra és fenntartható haltenyésztés fejlesztése pedig jelentős ökológiai előnyökkel is jár. Célunk, hogy a régióban elsőként környezetkímélő és innovatív módon tenyészthessünk gyógyszermaradványoktól és mikroműanyagoktól mentes, egészséges és kiváló minőségű lazacokat” – mondta Sagyibó Viktor, a Zalmon Kft. alapítója és ügyvezető igazgatója.

A tervek szerint a zalaegerszegi szárazföldi lazacfarm 2024-re lesz kész, és főleg a közeli, európai piacokra fog termelni. Eleinte közel 30 munkavállalóval számolnak, akiket féléves szakmai továbbképzéssel és tanulmányúttal készítenek fel.

A Telex azt írja, hogy a lazacfarm évi 1000 tonna lazacot termelne meg.

Legendás disznóját gyászolja Kína: az állat, ami 2008-ban 36 napon át a romok alá szorulva élte túl a pusztító szecsuani földrengést, most végelgyengülésben múlt ki – közölte a Csengtutól délnyugatra lévő Taji megyében lévő Anren múzeuma, ahol a sertés turistalátványosságként élt.

Az állat a Csu Csien-Csiang, vagyis az Erős akaratú disznó nevet kapta. Csodálták a túlélésért vívott küzdelmét, a kitartását és „az élet csodájaként és az erő szimbólumaként” tisztelték.

A Richter-skála szerinti 8-as erősségű földrengésben Szecsuánban több mint 80 ezer ember vesztette életét. A romok alatt a disznó esővízzel és faszénnel táplálkozott, végül teljesen lesoványodva került elő.

A múzeum akkoriban 3000 jüanért, mai áron átszámítva 148 ezer forintért vásárolta meg a sertést.

Az intézmény szerint emberi évekre átszámítva a disznó 100 évesnek számítana. Egészségi állapota az utóbbi időben leromlott, októberben töltötte volna be 14. életévét.

Csu Csien-Csiang tetemét egyelőre hűtik, arról még nincs információ, hogy mi történik vele a továbbiakban. (MTI)

A foci-Eb Dánia-Belgium mérkőzésén az előzetes terveknek megfelelően – egy belga támadás közben – a pályán lévő játékosok és a játékvezetők 10 perc után egy percre megállították a játékot, és tapsolva tisztelegtek a dánok sztárja, a 10-es mezszámú Christian Eriksen mellett, akit a finnek elleni meccsen egy szívroham után újra kellett éleszteni.

A dán szurkolók egy nagy molinót tartottak fel azzal a felirattal, hogy: „Egész Dánia veled van, Christian”.

Dánia egyébként a második percben megszerezte a vezetést.

Életének 97. évében, tüdőgyulladásban meghalt Kenneth Kaunda, Zambia alapító elnöke – erősítették meg a hírt a fiai.

Kaundát három nappal ezelőtt a főváros, Lusaka katonai kórházába vitték. Tisztségviselők nem tértek ki Kaunda betegségének a részleteire, de hírügynökségek megjegyzik, hogy a dél-afrikai országban az elmúlt időszakban megnőtt a koronavírus-fertőzöttek száma.

Kaunda 1964 és 1991 között irányította Zambiát. A hivatali ideje alatt Zambiában egypártrendszer alakult ki, Kaunda gyakorlatilag abszolút hatalommal bírt. A volt elnök egy humanizmusnak nevezett, nacionalista-szocialista ideológiát fogadott el.

Az MTI azt írja, Kaundát elismerés övezte amiatt, hogy iskolákat és kórházakat épített, a gyarmati kormányzat ugyanis kevés befektetést vitt véghez ilyen területeken, és a volt elnök a politikától való visszavonulás után a jótékonykodásban volt aktív Kenneth Kaunda Children of Africa Foundation nevű, a HIV/AIDS-szel foglalkozó alapítványán keresztül. (MTI)

Az izraeli ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt vádat emelt az ellen az izraeli rendőr ellen, aki tavaly agyonlőtt egy palesztin autista férfit Jeruzsálem óvárosi részén.

Az azonosítatlan személyazonosságú rendőr akár 12 év börtönbüntetést is kaphat. A rendőr felettese – aki az incidens idején szintén a helyszínen volt – ellen nem emeltek vádat.

A 32 éves Ijád Hallákot tavaly május végén lőtték agyon az óváros oroszlános kapujának közelében, miközben úton volt egy különleges bánásmódot igénylőknek fenntartott intézménybe, ahova rendszeresen járt.

A térség gyakori helyszíne a palesztinok és az izraeli biztonsági erők közötti összecsapásoknak, az óvárosi szűk utcákat pedig biztonsági kamerák százaival figyelik meg, amik viszont az ügyészség szerint nem működtek a környéken az incidens idején.

Az akkori beszámolók szerint Hallákot azután lőtték agyon, hogy elfutott, és nem engedelmeskedett a felszólításnak, hogy álljon meg.

Az igazságügyi minisztérium korábbi közleménye szerint a sérült Hallák egy szemetes mellett kuporodva rámutatott egy általa ismert nőre, és valamit motyogott, a rendőr pedig a nőhöz fordulva megkérdezte arabul, hogy: „Hol a fegyver?” A nő azt kérdezte: „Milyen fegyver?”, mire a rendőr tüzet nyitott Hallákra.

A nő – aki a közlemény szerint valószínűleg Hallák tanára volt – akkor egy izraeli televíziós csatornának azt mondta: többször felhívta a rendőrök figyelmét arra, hogy Hallák „fogyatékossággal él”. Az ügyészség szerint a rendőr másodszor mellkason lőtte a földön elterülő férfit.

Hallák családja a történtek után bírálta az izraeli hatóságok nyomozását, és keményebb vádakat sürgetett.

Jogvédő csoportok szerint Izrael ritkán vonja felelősségre biztonsági erőinek tagjait palesztinok agyonlövése miatt. A vizsgálatok végén gyakran nem emelnek vádat, illetve enyhe büntetések születnek, sok esetben pedig be se hívják kihallgatásra a szemtanúkat. (MTI)

A foci-Eb egyik nagy szenzációja volt, hogy miután a portugál Cristiano Ronaldo a sajtótájékoztatón eltolta maga elől a szponzorkólát, a Coca-Cola piaci értéke kb. 4 milliárd dollárt zuhant.

Most megjött Sztanyiszlav Szalamovics Csercseszov válasza. Az orosz szövetségi kapitány más felfogásban nyúlt a kólásüveghez, mint Cristiano Ronaldo. Nem maradt szégyenben Oroszország.

El is magyarázták neki, hogy Cristiano Ronaldo elrakta a kólát, de az 57 éves mester erre csak megrántotta a vállát. Az nem tűnik valószínűnek, hogy a kólaivás hasonlóan rángatná a Coca-Cola részvényárfolyamát.

„A liberális gőzhengerek ismét elindultak Magyarország ellen” – írja Orbán Viktor a Szamizdat 10 című kinyilatkoztatásában. (A miniszterelnök valamiért a kommunista rendszerekben illegálisan terjesztett szamizdatokról nevezte el a sorozatát, pedig azokat a kiadványokat a rezsim cenzúrája betiltotta, de ő – gondolom, még – nem tiltotta be magát.)

„Most a pedofilokat radikálisan büntető, a gyermekeinket pedig radikálisan védelmező új törvények miatt verik félre az európai harangokat” – írja Orbán, aki szerint:

„Hiába, a mozgalom örök, már nem a »világ proletárjai egyesüljetek«, hanem a »világ liberálisai egyesüljetek« az új jelszó. Ez persze erősíti azt a közép-európai meggyőződést, hogy ma a liberális voltaképpen a diplomás kommunista.”

Az utóbbi állítást nem először idézte Orbán, a Hunter S. Thompson Rumnapló című regényéből készült filmben mondja ki a Mr. Zimburger nevű bűnöző, aki ráadásul nemcsak illiberális, de rasszista is lehet, mert a teljes idézet így szól: „Nincs olyan, hogy liberális. A liberális az egy diplomás komcsi, aki néger gondolatokat gondol.” („There's no such thing as a liberal. A liberal is a commie with a college education thinking negro thoughts.”)

Orbán most azt írja, az új törvény „semmilyen magasztos eszmébe vagy európai jogszabályba nem ütközik”, „csak világosan rögzíti, hogy a gyermekek szexuális neveléséről kizárólag a szülő dönthet”.

A kormányfő úgy látja, „Magyarországon senki sem szól bele abba, hogy a felnőttek miként élnek”, sőt „a magyar társadalom európai kontextusban az egyéni szabadság és a tolerancia mellett leginkább elkötelezett európai népek közé tartozik”. „Ennek okai a kulturális hagyományainkban, a keresztény szabadságban, a nemzeti szabadságért vívott harcokban és a kommunizmus és a kommunista önkény mély megvetésében gyökereznek” – írja a kínai kommunista rezsim nagy tisztelője.

Az orosz eredetinél is szigorúbb, homofób módosítókkal teleírt pedofiltörvényről Orbán azt írja:

„Törvényünk méltó folytatása az európai szabadsághagyományoknak.”

A szegeder.hu egy hónapja írta meg, hogy a szegedi Napfényfürdő áremelései miatt egyes elemeknél ezerszeres áremelkedés is történt, mivel megszüntették az éves bérletet, így ha valaki mindennap elmenne, az 1 millió forintjába kerülne. Pedig a felnőtt belépő ára csak 50 forinttal nőtt, de a kedvezményeket nagyon visszavágták.

A nyugdíjas bérlet is megszűnt, ősszel már drágább lett a kedvezményes bérletük, akkor 20 ezerről 27 ezerre emelték az árát, de ősztől az új konstrukcióban már 300 ezer forintba fog kerülni, ha a korábban 10 hónapra szóló nyugdíjas bérletük helyett váltanának több, 30 alkalomra szóló bérletet.

A HVG arról ír, hogy „a szegedi nyugdíjasoknál elszakadt a cérna, levelet írtak a Napfényfürdő igazgatójának”, és a tüntetést is fontolgatják. A Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László is felkarolta a témát, és tüntetést hirdetett.

Szabó Mihály, a Forrás Szálloda és Napfényfürdő Aquapolis igazgatója azt válaszolta, hogy több fejlesztés is volt, így az elérhető élmények is bővültek, és a bérletrendszert más hasonló fürdőkhöz igazították, illetve júliusban nyit a gyógyászati részlegük, ahol kedvezményeket kapnak majd a rehabilitációra érkezők.

A nyugdíjasok írtak a szegedi Fidesz-elnöknek, Botka László polgármesternek, de még Joób Mártonnak is, az újszegedi választókörzet képviselőjének, aki közölte, hogy magánbefektetőkre nem tudnak nyomást gyakorolni.

Mészáros Lőrinc Hunguest Hotels Zrt.-je 3 éve jutott a fürdőhöz, valószínűleg jutányos áron szerezte meg a több milliárd forint EU-s pénzből fejlesztett komplexumot a Forrás Szállóval együtt. (HVG)

A Ialomița megyei Sloboziánál ellenőrzést tartottak, és kiderült, hogy az alkalmazottak munkaidőben sokat nézik a Netflix műsorait, illetve naponta sok órát töltöttek a közösségi médián.

Dragoș Soare polgármester ezért közölte: „Úgy döntöttünk, hogy lemondunk minden olyan hobbitevékenységről, aminek nincs köze a munkaprogramhoz. Limitáltuk a hozzáférést a munkához nem kapcsolható oldalakhoz. Lehet, hogy van, akinek ez nem tetszik, viszont meg kell érteniük, hogy az állampolgároknak kell segítenünk, és akkor, amikor szükségük van erre. Nem lehet egy kérvényt azért halasztani, mert valakinek éppen nincs kedve ezzel foglalkozni, mert a kollégái megosztásait kell nézegetnie a közösségi oldalakon, vagy sorozatokat kell néznie.”

Azt is mondta, hogy aki ezt nem érti meg, azt el fogják bocsátani. (Transindex)

Az AstraZeneca gyógyszergyártó cég koronavírus elleni vakcinájának előnyei egyértelműen felülmúlják a használatával járó esetleges kockázatokat, az oltóanyag beadása továbbra is engedélyezett minden korosztály számára – közölte az Európai Gyógyszerügynökség (EMA).

Az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti szerve szerint a múlt hét végén sok téves információkat tartalmazó hír jelent meg a testület tudományos értékeléseiről a brit-svéd gyógyszergyár Vaxzevria nevű vakcinájával kapcsolatban.

Az EMA Marco Cavalerinek, a szervezet oltásstratégiai vezetőjének az álláspontját erősíti meg, ami szerint az AstraZeneca oltóanyagának előnyei minden korosztályban sokszorosan felülmúlják esetleges veszélyeit, és különösen igaz ez a 60 évnél idősebbek esetében. Cavaleri szavait az olasz La Stampa napilap korábban tévesen tolmácsolta, amikor azt írták, a szakértő szerint a 60 év feletti és a fiatal korosztály beoltását el kell kerülni a vérrögképződés veszélye miatt. A helyreigazítás ellenére sok sajtószerv az eredeti, téves interjú alapján közölt cikkeket.

Az EMA felkérte a nemzetközi sajtóorgánumokat, hogy a korrekt és tényeken alapuló tájékoztatás érdekében a téves információkat tartalmazó cikkeket frissítsék, hogy azok az ügynökség változatlan álláspontját tükrözzék a Vaxzevriával kapcsolatban.

„Ha az ajánlásaink megváltoznak, a testületünk átlátható módon fogja közölni azt a médiával és a nyilvánossággal, az újságírókat pedig arra biztatjuk, hogy minden új információért keressék fel honlapunkat” – közölte az EMA. (MTI)

A NATO-nak megfelelő egyensúlyt kell találnia a Kínához fűződő kapcsolatokban, nem lebecsülve, de nem is túlbecsülve az országot – mondta Angela Merkel német kancellár Brüsszelben, az észak-atlanti szerződés tagállamai vezetőinek egynapos csúcstalálkozója utáni sajtótájékoztatóján.

„Ha megnézzük a kiberfenyegetéseket és a hibrid fenyegetéseket, ha Oroszország és Kína együttműködését vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a szövetség nem hagyhatja figyelmen kívül Kínát” – mondta Angela Merkel, aki szerint Kína több területen vetélytárs, de sok más területet érintően szövetséges. A NATO-nak fel kell készülnie a fenyegetésekre, de nagyon fontos, hogy Oroszországhoz hasonlóan fenntartsa a politikai párbeszéd lehetőségét Pekinggel – mondta Merkel.

Macron: Nem szabad elfogultnak lenni a Kínával való kapcsolatokat illetően

Emmanuel Macron francia elnök óvatosságra intett a távol-keleti országgal kapcsolatos határozatok megfogalmazása vonatkozásában. Azt mondta, Kínának nincs köze az észak-atlanti térséghez, a NATO-tagországok nem katonai kapcsolatokat tartanak fenn Pekinggel. A NATO-csúcs hétfői zárónyilatkozatában a tagállami vezetők aggodalmukat fejezték ki Kína katonai fellépése, valamint technológiai tevékenysége miatt.

Nem szabad elfogultnak lenni a Kínával való kapcsolatokat illetően, nem szabad hagyni, hogy a kérdés elterelje a szövetségesek figyelmét a NATO-n belüli kihívásokról – mondta Macron.

De Croo: A közösség nyitott az üzleti tevékenységre Kínával, de kölcsönösségre tart igényt

Alexander De Croo belga miniszterelnök a Kínáról folytatott megbeszélésről azt mondta, a távol-keleti ország világhatalommá válik, mind gazdasági, mind katonai értelemben, ami azt jelenti, hogy a szövetségnek tisztában kell lennie a prioritásaival Peking vonatkozásában. Világosnak kell lenni abban a tekintetben, hogy a NATO értékalapú szervezet, ami az emberi jogok tiszteletben tartását és a demokrácia erejét hangsúlyozza. Gazdasági oldalon az üzenet szintén világos: a közösség nyitott az üzleti tevékenységre Kínával, de kölcsönösségre tart igény – mondta.

De Croo szerint szoros együttműködésre van szükség Washingtonnal, de az elmúlt évek egyértelművé tették azt is, hogy az európaiaknak ki kell bújniuk az USA árnyékából, és meg kell határozniuk a saját prioritásaikat.

Erdogan hisztizett

Recep Tayyip Erdogan török elnök sajtótájékoztatóján azt hangoztatta: a Törökország és Görögország között régóta fennálló vitás ügyek rendezése érdekében folytatott, 5 éve megszakadt tárgyalások újjáélesztése a „stabilitást és a jólétet” szolgálja a földközi-tengeri régióban.

A Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett nagy kiterjedésű földgázmezőre vonatkozó jogaikkal kapcsolatban kiújult feszültségekről Erdogan azt mondta: Görögország Ankara „szomszédja és szövetségese, a párbeszéd csatornáinak felélesztése és a kétoldalú kérdések megoldása régiónk stabilitását és jólétét szolgálja”.

Erdogan nehezményezte, hogy a szövetségesek nem támogatják kellően Törökországot a terrorizmus elleni küzdelmében. Törökország az összes vonatkozó nemzetközi platformon, különösen a NATO-ban a terrorizmus elleni küzdelem élvonalában áll, az Iszlám Állam kb. 4000 harcosát „semlegesítette” a határokon átnyúló műveletekben – mondta.

Törökország az egyetlen NATO-szövetséges, ami szemtől szemben küzdött és fiait adta a terrorizmus leküzdésének sikeréért – mondta Erdogan, aki sajnálatát fejezte ki, hogy az országa nem kapta meg azt a szolidaritást a szövetségeseitől és partnereitől, amit várt a terrorizmus elleni harcban. (MTI)

India túl van a koronavírus-járvány második hullámának csúcspontján, de közben újabb egészségügyi válsághelyzet alakult ki az országban.

A Covid-19-cel fertőzött betegek körében kitört a feketegomba-járvány, ami normális esetben ritka, de szintén halálos kimenetelű lehet, mert a szemet, az orrot és az agyat támadja meg. A fertőzések egyik oka a koszos oxigénpalackok és lélegeztetőgépek használata.

A betegek több mint fele belehal, főleg, ha nem veszik észre időben, és legtöbbször arctorzító műtétekre is sor kerülhet a kezelésekor. A kezelés drága, és hiány van a megfelelő gyógyszerekből. A betegeket heteken át rendszeresen kell oltani, különben a fertőzés gyorsan szétterjed a testükben.

Ez az anyag a Deutsche Welle és a 444 együttműködésében készült.

Teljes vizsgálatot kért a Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnök 2016-os hatalomra kerülése óta tartó, több ezer halálos áldozatot követelő „drogháború” ügyében Fatou Bensouda, a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze.

Bensouda elmondta, hogy a hivatala előzetes vizsgálatot végez a Fülöp-szigeteki kormány által 2018 februárja óta folytatott kábítószer-ellenes razziák ügyében. Az ICC főügyésze szerint a vizsgálat után joggal feltételezhető, hogy emberiesség elleni bűncselekményeket követtek el a Fülöp-szigeteken 2016 júliusa és 2019 márciusa között a kormány „drogellenes kampánya” közben. A beszámoló szerint az említett időszakban becslések szerint 12-30 ezer embert öltek meg a „drogháborúban”.

Az ICC főügyésze kérvényében azt állította: a gyilkosságokat a biztonsági erők és olyan önbíráskodó személyek követték el, akik valójában rendőrök vagy a rendőrség által felbérelt és fizetett magánszemélyek voltak. A gyilkosságokat látszólag a „Fülöp-szigeteki kormány hivatalos állami politikájának szellemében” követték el – mondta. A jelentésben az áll:

„A kormány legmagasabb köreiben mozgó állami tisztségviselők nyíltan és többször is állást foglaltak a bírósági ítélet nélkül végrehajtott kivégzések mellett, és létrehozták a büntetlenség kultúráját az elkövetők számára.”

Bensouda szerint az ICC rendelkezik joghatósággal az említett bűncselekmények esetében, mert azokat még azelőtt követték el, hogy a Fülöp-szigetek 2019 márciusában kilépett az ICC-ből. (MTI)

Rég nem látott mértékben, majdnem 13 százalékkal csökkent a söripar teljesítménye tavaly, miközben a teljes élelmiszeriparé mindössze 1 százalékkal – közölte a Központi Statisztikai Hivatal, ami a csökkenést főleg a tömegrendezvények elmaradása és a vendéglátóipar leállása miatti forgalomcsökkenéssel magyarázta.

A KSH elemzése szerint a söripar erősen függ a belföldi fogyasztástól, forgalmának 94-96 százaléka belföldi eladásokból származott az elmúlt 10 évben, miközben ez az arány az élelmiszeripar egészében csak 59-69 százalék. A behozatal az elmúlt 10 év átlagában a fogyasztás 18 százalékát adta, de 2019-re elérte a 26 százalékot. 2010 óta átlagosan 2,4-szeresen múlja felül a kivitelt, Magyarország tehát a sör külkereskedelmi forgalma alapján nettó importőr. Az export a belföldi termelés 8,0 százalékát tette ki – írták.

A 2019-es adatok szerint az 577,4 millió literes termelést 182,6 millió liternyi import egészítette ki. Az export csak 45,5 millió liter volt, a fogyasztás pedig 711,2 millió liter, vagyis a 15 évesnél idősebbek hetente átlagosan 2,6 liter sört ittak.

Tavaly a kibocsátás 97 százalékát a legalább 50 fős vállalkozások állították elő.

A sör ára 2017 óta nő, de a drágulás mértéke tavaly lassult, ami szintén a járvánnyal magyarázható. Sörért átlagosan 25 százalékkal kellett többet fizetni, mint 2010-ben, ami az általános árszínvonaléhoz hasonló változás. A sör a borhoz képest nagyobb mértékben, az égetett szeszes italokhoz képest viszont jóval kevésbé drágult – áll a KSH elemzésében. (MTI)

Az LMP, az MSZP és a Párbeszéd bejelentette, hogy bojkottálja az Országgyűlésben a keddi szavazásokat.

Azt írják:

„A Fidesz az Országgyűlés keddi ülésnapján olyan törvényeket akar megszavazni, amelyek egyáltalán nem szolgálják hazánk és a magyar emberek érdekeit, ellenben gyűlöletet szítanak, semmibe vesznek és megbélyegeznek, ezért az LMP, az MSZP és a Párbeszéd frakciói bojkottálják a kedden tartandó szavazásokat, képviselőik azokon nem fognak részt venni.”

Azt írják, felelős politikusok „nem támogathatják azt, hogy a Fidesz az önkormányzati bérlakások egy részét átjátssza a haverjainak és a lakásmaffiának”, és „nem lehet hozzájárulni ahhoz sem, hogy több ezer magyar diáknak kollégiumi szállást is biztosító Budapest Diákváros területét elvegyék azért, hogy a helyére az országot eladósító, 450 milliárdos kínai hitelből épülő Fudan egyetem épüljön fel”.

„Semmilyen szinten sem lehet támogatni azt, hogy a Fidesz bűncselekményekkel mossa össze az emberek nemi identitását” – közölte az LMP, az MSZP és a Párbeszéd, aminek a képviselői „a távolmaradásukkal fognak tiltakozni az ellen, hogy a Fidesz még jobban eladósítsa Magyarországot, a haverjai érdekében kirabolja az önkormányzatokat és gyűlöletpolitikájával tovább erősítse a kirekesztést és megbélyegzést”.

A DK is közölte, hogy bojkottálja a keddi parlamenti szavazást, mert a „Fidesz törvényjavaslata az LMBTQ-emberek elleni uszításról, megbélyegzésről, félelemkeltésről és gyűlöletről szól”.

Mivel – az orosz mintát idéző – módosításokkal a Fidesz-KDNP összemosná a homoszexualitást a pedofíliával, Hadházy Ákos, Szél Bernadett és Szabó Szabolcs független képviselők is bejelentették, hogy bojkottálják a keddi szavazást.

A Jobbik viszont megszavazza a törvényt, pedig tudják, hogy csapda. Azt ígérik, hogy a választások után majd kiveszik a törvényből „a témaidegen, a Fidesz által szándékosan belecsempészett inkriminált részeket”.

Az előttünk álló évtized a járványok és a tömeges migráció korszaka lesz, fel kell készíteni a tagállamokat és a NATO-t is arra, hogy ezekre a kihívásokra választ tudjon adni – mondta Orbán Viktor Brüsszelben, a NATO-tagországok egynapos csúcstalálkozójára érkezve.

A miniszterelnök szerint az, hogy a tanácskozás fordulóponttá válik-e, csak a csúcstalálkozó végén dől el, de a szövetségesek kísérletet tesznek erre egy új, 2030-ig szóló stratégiai terv elfogadásával, ennek a tartalmával Magyarország egyetért.

Azt mondta, a stratégia fő pontja a nemzeti ellenálló képességek megerősítése, ebben a tekintetben Magyarország aktív, legyen szó a világjárvány elleni küzdelemről vagy a migrációval szembeni fellépésről. „Nekünk van mit mondanunk, és tudunk mit beletenni a közösbe” – mondta.

Azzal a 2024-ig megvalósítani kívánt vállalással összefüggésben, ami szerint a NATO-tagországok a GDP-jük 2 százalékát a védelmi kiadásokra fordítják, kérdésre válaszolva azt mondta: „akkor állunk jól, ha teljesítjük a vállalásainkat”.

Szerinte „jobb lenne”, ha Magyarország már most képes lenne arra, hogy a nemzeti össztermékének 2 százalékát minden évben a saját biztonságára költse el. Szerinte Magyarország 2022-2023-ra fogja elérni ezt, de vannak olyan NATO-tagállamok, amik rosszabbul állnak ebben a tekintetben.

Arról a vállalásról, ami szerint a tagállamok a védelmi kiadásokra fordított összegen belül 20 százalékot fejlesztésre fordítanak, Orbán azt mondta: Magyarország ezt már most eléri. Magyarország az egyik vállalását már most teljesítette, a másikat 2023-2024-re teljesíteni fogja, ezzel az élbolyban lesz – mondta.

„Mi egy olyan pontján élünk a világnak, ahol hadsereg nélkül nem lehet meglenni, hadsereg nélkül nincs biztonság” – mondta.

A magyar családok és a magyar nemzet számára a katonai kapacitás, a bevethető katonai erő mindig szükséges lesz, ennek az építése jó ütemben halad

– mondta Orbán, aki szerint „20-30 évig ezt elhanyagoltuk”, de most úgy érzi, „e tekintetben is visszatesszük Magyarországot a térképre”.

A Kína jelentette kihívásokra irányuló kérdésre válaszolva azt mondta: Magyarország mindenfajta hidegháborút ellenez, ő az életéből 26 évet hidegháborús körülmények között töltött. „Higgye el, ez rossz dolog, ne tegyünk ilyet!” – mondta Orbán.

Az észak-atlanti szövetség egynapos csúcstalálkozóján a tagállamok vezetői között részt vesz Joe Biden amerikai elnök is. A tanácskozáson a fő témák között Oroszország, Kína, a kibertámadások és a klímaváltozás szerepelnek.

A NATO-csúcs célja többek között a 2030-ig megvalósítani kívánt célok és feladatok meghatározása, amik hozzájárulnak a szövetség felkészítéséhez a jövő kihívásaira. A csúcstalálkozó lehetőséget biztosít a transzatlanti kapcsolatok és a kollektív biztonság megerősítésére. (MTI)

• Kedd este 18 órától játssza a magyar válogatott az első, Portugália elleni csoportmérkőzését a budapesti társrendezésű foci-Eb-n.
• A BKK járatsűrítésekkel készül, és kéri a szurkolókat, hogy közösségi közlekedéssel meg gyalog közelítsék meg a Puskás Arénát és a városligeti Szurkolói Zónát.

A Puskás Aréna környezetében útlezárásokra kell számítani, amik hatással lehetnek a Pest keleti részén, főleg Zuglón áthaladók közlekedésére. Aki tudja, jó előre tervezze meg az utazását és induljon el időben, és fokozottan figyelje a tájékoztatókat – kéri a BKK, ami szerint érdemes a BKK FUTÁR alkalmazást használni, mert az valós idejű járatinformációk alapján számolja ki a megfelelő útvonalat.

A keddi rendezvény ideje alatt a stadionnál és környékén nincs parkolási lehetőség, a környezetében pedig előreláthatóan 14 órától 22 óráig jelentős közúti korlátozásokra kell számítani. Akik mégis autóval indulnak útnak, azoknak célszerű a közösségi közlekedési járatok útvonala melletti parkolóhelyeket igénybe venniük. A BKK a kötöttpályás közlekedési eszközök (a metró és a villamos) igénybevételét javasolja, és azt, hogy aki csak teheti, ne közelítse meg meccsnapon autóval a környéket.

Akinek lehetősége van rá, kedden – ha nem meccsre vagy a Szurkolói Zóna (Fan Zone) helyszínére megy – az utazás során kerülje el a Hősök tere és a Puskás Aréna környékét, illetve a környező utakat. Aki a mérkőzés előtt vagy után Újpalotára szeretne eljutni, annak érdemes alternatív útvonalakat keresnie: az M3-as metró, a 14-es és a 69-es villamos segíthet közelebb kerülni az úti célhoz.

A meccsre elsősorban a megszokottnál lényegesen gyakrabban induló M2-es és M4-es metróval, illetve az 1-es villamossal érdemes utazni, az aréna a Keleti pályaudvar (M2-es, M4-es metró) és a Puskás Ferenc Stadion (M2-es metró, 1-es villamos) megállótól gyalog közelíthető meg.

A BKK munkatársai folyamatosan figyelik, hogy a szurkolók kényelmesebb utazása érdekében melyik vonalon szükséges további járatsűrítést bevezetni.

A Puskás Aréna környezetében várhatóan 14 órától lezárják a közúti forgalom elől:

• a teljes Verseny utcát,
• a Dózsa György utat a Kerepesi út és a Thököly út között,
• a Stefánia utat a Hungária körút és a Thököly út között,
• az Egressy utat a Hungária körút és a Stefánia út között,
• a teljes Istvánmezei utat, és
• az Ifjúság útját a Kerepesi út és a Stefánia út között.

Emellett a Hungária körúton is számítani lehet egyes forgalmi sávok időszakos korlátozására az Egressy út és a Stefánia út között.

A forgalomkorlátozások miatt előreláthatóan 14 órától változásokra kell számítani:

• a Thököly úton közlekedő 5-ös, 7-es, 7E, 8E, 108E, 110-es, 110E, 112-es, 133E autóbuszjáratok,
• a Dózsa György úton közlekedő 20E, 30-as, 30A, 230-as autóbuszjáratok, valamint a 72M, a 75-ös és a 79M trolibuszok,
• továbbá a Puskás Ferenc Stadion M végállomásról induló 95-ös, 130-as és 195-ös autóbuszok, valamint a 75-ös és a 77-es trolibuszok esetében.

A Hősök tere környékét, a Dózsa György utat és a keresztező utakat a szurkolói vonulás miatt lezárják, ezért időszakosan járhatatlanná válhat a Thököly út. Emiatt jó néhány BKK-járat megváltozott útvonalon közlekedhet, vagy ideiglenes megállóhelyen állhat meg. Abban az esetben, ha a korlátozások lehetővé teszik a Thököly úti folyamatos közlekedést (várhatóan a mérkőzés után), az ott közlekedő gyorsjáratok ideiglenesen megállnak majd a Reiner Frigyes park és a Stefánia út/Thököly út megállókban is.

A sanghaji Fudan Egyetem Budapestre tervezett kampuszáról is szó volt az Országgyűlés ülésén, napirend előtt.

Szabó Tímea: Az emberek nem akarnak kínai egyetemet Budapesten

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője arról beszélt, hogy az emberek nem akarják a kínai hitelből épített kínai egyetemet, helyette a vidéki magyar fiataloknak akarnak Budapesten lakhatást. Orbán Viktor azt ígérte, nem lesz olyan, ami a budapestieknek nem kell, és a miniszterelnöknek be kellene tartani az ígéretét, ennek ellenére szavazást akarnak a parlamentben a Fudan Egyetemről – mondta.

Szabó szerint aki elfogadja ezt a törvényt, az a magyarok akarata ellen szavaz, feladja Magyarország függetlenségét. A kormány már most eldöntené a Fudan kérdését, de az emberek csak 2023-ban szavazhatnak róla, és ha nem vonják vissza a törvényt, a jövő évi országgyűlési választás erről is fog szólni – mondta Szabó Tímea.

Dömötör Csaba: Sajnálatos, hogy egy egyetem kérdéséből politikai kampánykérdést csinálnak

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a válaszában azt mondta, úgy tűnik, az ellenzék is jó eszköznek tartja a konzultációt, pedig a kormány által kezdeményezett konzultációkat támadta. Sajnálatos, hogy egy egyetem kérdéséből politikai kampánykérdést csinálnak, mert egy új egyetem bővíti a tudást, és pozitív gazdasági hatásai lehetnek – mondta.

Dömötör úgy látja, amit Szabó mond, az politikai hisztériakeltés, mert még nincsenek kidolgozott tervek, és ha meglesznek, a kormány támogatja, hogy akár népszavazás is legyen a kérdésben. Ha pedig az ellenzék a lakhatás ügyében akar támogatást adni az embereknek, ne támadja a kormány otthonteremtést segítő intézkedéseit – mondta Dömötör.

Keresztes László Lóránt: Vissza kellene vonni a javaslatot a Fudan Egyetemről

Az LMP-s Keresztes László Lóránt közölte, hogy a kormány szerint a Fudan Egyetem ügye nem alkalmas arra, hogy vitát folytassanak róla, kedden mégis szavaznának róla a parlamentben. Azt mondta, ha nem vonják vissza a javaslatot, az azt jelenti, hogy semmibe veszik az emberek véleményét.

A közpénzek kiszervezéséről nem kérdezték meg az embereket, és fideszes irányítás alá vonták szinte a teljes magyar felsőoktatást, most pedig a magyarok akarata ellenére akarják megépíteni a kínai campust Budapesten a magyar adófizetők pénzéből – mondta Keresztes, aki szerint az elfogadandó költségvetés nem az újraindítást segíti, hanem a jövő felélését jelenti, és lesöpörték az ellenzék hozzá benyújtott javaslatait.

Schanda Tamás: A Fudan Egyetem ügyében a tervezés zajlik

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta, hogy Karácsony Gergely korábban tönkretette az LMP-t, és mostanra a párt feladta a korábbi elveit, teljesen betagozódott a „Gyurcsány-kórusba”, ezt bizonyítja Keresztes felszólalása is.

Schanda azt mondta, a Fudan Egyetem ügyében a tervezés zajlik, az ehhez szükséges jogszabályok vannak az Országgyűlés előtt, és ha elkészülnek a tervek, a költségbecslések, akkor lehet érdemben vitát folytatni, akkor érdemes megkérdezni az emberek véleményét. Szerinte a felsőoktatási modellváltás hozzájárul a magyar fiatalok sikerességéhez, és a kormány jelentős fejlesztési forrásokat biztosít az egyetemeknek.

A 4 nemes ellenzéki konzultáción a szavazók 97 százaléka nem támogatta a Fudan Egyetem építését. A kormány a népszavazási ígéret ellenére tovább tervezi a beruházást, a törvényalkotási bizottság két Fudannal kapcsolatos törvényjavaslatot is támogatott. (via MTI)

Tűz keletkezett a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet III-as objektumának egyik zárkájában délután – közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP).

A tüzet, ami kb. 2 m2-t érintett, a börtön munkatársai eloltották. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltói átszellőztették az épületrészt. A Venyige utcai épületben a tűz keletkezésének okát vizsgálják.

A BVOP közölte, hogy három büntetés-végrehajtási dolgozót a mentők megfigyelésre kórházba vittek. A füst miatt a börtön érintett körletrészét a szakmai protokollnak megfelelően kiürítették, és a szükséges intézkedéseket megtették. (MTI)

Elkezdődött Mianmarban a junta által posztjáról elmozdított Aung Szan Szú Kjí pere: a 75 éves Nobel-békedíjas politikust tucatnyi bűncselekmény elkövetésével vádolják.

Aung Szan Szú Kjí volt államtanácsos, az ország de facto vezetője a katonai hatalomátvétel napja, február 1. óta házi őrizetben van. Megfigyelők szerint a hadsereg hosszú időre akarja elhallgattatni, mert ha elítélik, súlyos börtönbüntetés vár rá.

A najpjidói bíróságon többek között ezzel vádolják:

• megsértette a járványügyi és külkereskedelmi szabályokat,
• illegálisan szerzett be adó-vevő készülékeket a testőreinek,
• megsértette a titoktartási törvényt,
• békétlenséget szított,
• nem rendeltetésszerűen használt földeket,
• korrupt.

A pártot akarják megsemmisíteni

Aung Szan Szú Kjí ügyvédei tagadják, hogy elkövette volna a bűncselekményeket, és azt ígérték, tájékoztatják a nyilvánosságot a részletekről.

Phil Robertson, a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet ázsiai irodájának helyettes vezetője azt mondta, a politikus elleni vádak hamisak és politikai indíttatásúak, velük akarják semmissé tenni a pártja tavalyi novemberi földcsuszamlásszerű választási győzelmét, és megakadályozni, hogy újra induljon a választáson. Robertson szerint ejteni kell minden vádat, azonnal és feltétel nélkül szabadon kell bocsátani őt.

Robertson úgy vélte, hogy kevés az esély a tisztességes bírósági eljárásra, tekintettel arra, hogy korlátozták a kapcsolattartást az ügyvédekkel, ráadásul a bíróság szerinte teljesen a juntától függ.

Elengedtek egy amerikai újságírót

A mianmari hatóságok szabadon engedték Nathan Maung amerikai újságírót, a Kamayut Media nevű hírszolgáltató főszerkesztőjét, akit még márciusban vettek őrizetbe Hanthar Nyeinnel, a Kamayut Media társalapítójával együtt. Azzal vádolták meg őket, hogy félelmet keltő vagy bűncselekmények elkövetésére buzdító, hamis információkat osztottak meg. Tin Zar O, Maung ügyvédje a Myanmar Now című helyi hírügynökségnek azt mondta, hogy a rendőrség visszavonta a védence elleni vádakat, és Maungot várhatóan kedden hazaküldik. Nyein továbbra is börtönben van.

Választási csalásra hivatkozva jött a puccs

Mianmarban a hadsereg február 1-én, a parlament megalakulása előtt pár órával vette át a hatalmat, őrizetbe véve az Aung Szan Szú Kjí vezette kormányzó Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) sok politikusát. A hadsereg azzal indokolta a puccsot, hogy a kormány nem vette figyelembe a novemberi választással kapcsolatos panaszaikat. A választást toronymagasan az NLD nyerte. A hadsereget több évtizedre hatalomra juttató 1962-es puccs után elkövetett újabb katonai államcsíny óta rendszeresek a tömegtüntetések, amelyek ellen a hadsereg egyre keményebben lép fel.

A Politikai Foglyokat Támogató Egyesület (AAPP) nevű mianmari jogvédő szervezet szerint a puccs óta a biztonsági erők legalább 863 embert öltek meg, és több mint 6000-et vettek önkényesen őrizetbe. Az AAPP szerint a puccs óta a hatóságok több mint 80 újságírót vettek őrizetbe, közülük több mint 40-en továbbra is börtönben vannak. (MTI)

A koronavírus-járvány miatti kötelező maszkviselésre vonatkozó majdnem összes rendelkezést feloldotta a dán kormány.

A parlamenti pártok szinte mindegyike támogatta a hónapok óta érvényben lévő rendelkezések feloldását, így Dániában már csak a tömegközlekedésben kötelező maszkot viselni, azt is csak az álló utasoknak.

A tervek szerint szeptemberre teljesen el akarják hagyni a kötelező maszkviselést Dániában, ahol tavasz óta fokozatosan oldották fel a koronavírus-járvány ellen bevezetett korlátozásokat. A közélet mostanra szinte teljes mértékben visszaállt, kivéve az éjszakai klubokat, amik a tervek szerint újra csak szeptemberben nyithatnak meg. A korlátozások feloldásával az újabb fertőzöttek száma lassú emelkedésnek indult, de nem nőtt meg jelentősen.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint Dániában az elmúlt két hétben 100 ezer lakosra átlagosan 215 koronavírus-fertőzött jutott, ami jelenleg a legnagyobb arány az EU-ban. (MTI)

Még csak ötezer szurkoló vette át azt a karszalagot, ami a koronavírus elleni védettséget igazolja, és nélkülözhetetlen a keddi magyar-portugál foci-Eb-mérkőzés megnézéséhez a Puskás Arénában.

Sipos Jenő, a Magyar Labdarúgó-szövetség szóvivője ezért megint figyelmeztette a szurkolókat, hogy lehetőleg még ma vegyék át a belépéshez szükséges karszalagot, mert ha ezt sokan a mérkőzés napjára hagyják, hatalmas sor alakulhat ki.

„Fontos, hogy a védettséget igazoló plasztikkártyát és a mobilalkalmazáson bemutatott igazolásokat is elfogadják a szervezők, ezek meglétét azonban nem a stadionnál, a közvetlen belépés előtt ellenőrzik. A meccsekre kilátogató szurkolók a találkozókat megelőző nap reggelétől kezdődően három különböző ponton mutathatják be papírjaikat. A védettségi igazolás mellett érvényes személyi igazolványt vagy útlevelet kell felmutatni. Itt karszalagot kapnak, amellyel az adott mérkőzésen részt vehetnek” – mondta az MTI-nek Sipos Jenő, aki kiemelte, mindenki kizárólag a saját karszalagját veheti át.

A Groupama Arénánál a Sas-szobor mellett, a Városligetben a Dózsa György úton és a Papp László Budapest Sportarénánál lehet hozzájutni a karszalagokhoz, amik elengedhetetlenek a belépéshez a Puskás Arénába. Ezek a pontok a mérkőzések előtti napokon 8 órától 20 óráig tartanak nyitva, míg a meccsnapokon 7 órakor nyitnak, és a második félidő kezdetekor zárnak. Minden mérkőzésre különböző színű karszalaggal lehet belépni, azaz aki több mérkőzésre is váltott jegyet, annak újra be kell mutatnia a védettségi igazolását.

„A legnagyobb sorok várhatóan az Aréna közelében lesznek, javasoljuk mindenkinek a másik két helyszín igénybevételét, lehetőleg már a mérkőzések napja előtt. A meccsek kezdése előtt nagy sor várható” – mondta Sipos.

A külföldről érkező szurkolók a repülőtéren is átvehetik a karszalagjaikat.

„A kiskorú drukkerek igazolvánnyal rendelkező felnőtt kíséretében vehetnek részt a találkozókon, nekik nem szükséges a karszalag kiváltása, kivéve azon 16-18 évesek számára, akik már rendelkeznek védettségi igazolvánnyal, és kísérő nélkül kívánják megtekinteni az Eb-mérkőzéseket” – közölte Sipos.

A Puskás Arénában kedden rendezik az első mérkőzést, amin a magyarok a címvédő portugálokkal találkoznak, szombaton pedig a világbajnok franciákat fogadja a magyar válogatott. Jövő szerdán francia-portugál találkozó lesz a Puskás Arénában, ahol június 27-én még egy nyolcaddöntőt rendeznek. (MTI)

A terézvárosi MSZP néhány hete olyan képeket posztol, amik arra utalnak, hogy Soproni Tamás, a VI. kerület momentumos polgármestere a Fidesz embere:

MSZP: Soproni a céljai érdekében a Fidesszel is hajlandó összefogni

Megkérdeztük a helyi MSZP-t, hogy mire utalnak, valóban fideszesnek tartják-e Sopronit, és hogy mivel kapcsolatban van vitájuk vele. Azt a posztot ajánlották, amiben május végén írtak a konfliktusukról, és ami szerint Soproni „a Fidesszel szövetkezve támadta meg az ellenzéki pártok összefogását”, és „a hatalmat -vészhelyzetre tekintettel- egyedül gyakorló polgármester indoklás nélkül visszahívta tisztségeiből képviselőnket”.

Azt írták, a döntést a Momentum és a Fidesz támogatta, „de a koalíció nagyobbik része, nem”, „Soproni Tamás esetében a személyes sértettség, az arrogancia utat tör magának, céljai érdekében a Fidesszel is hajlandó összefogni, az se számít, hogy ezzel árt az összefogásban elkötelezett pártoknak”.

Azt írják, az MSZP önkormányzati képviselője, „Bálint György a Terézváros vagyonát kezelő társaság felügyelő bizottsági elnökeként” „sok hibát feltárt, időnként több tízmilliót spórolva a kerületnek”, de „nem azonosan gondolkodunk a polgármesterünkkel sem az átláthatóság, sem a korábbi »hibás működés« feltárását illetően”.

Az MSZP szerint Soproni „egyre gyakrabban kritizálta” Bálintot, „leginkább a stílusát”. „Valóban nehéz ember, vállalkozói gondolkodással, nehezén tűri a pazarlást, nehezen fogadja be, ha valami nem jó, az úgy maradjon” – írja az MSZP.

„Támadásaihoz új konfliktust talált: a képviselő és az MSZP helyi elnöke közötti kölcsönszerződés miatti polgárjogi vitát az önkormányzattal. Soproni Tamás azt nyilatkozta, a bíróság jogerősen megállapította a szerződés valótlanságát, ezért Bálint Györgyöt vissza kell hívnia tisztségeiből. Mára kiderült, a polgárjogi vita jelenleg is zajlik a bíróságon, Soproni Tamás nem mondott igazat” – írja az MSZP, ami szerint „Bálint György képviselő tiszteletdíja kevesebb lesz, így kevesebbel tudja támogatni a körzetében élő rászorultakat, hiszen az önkormányzattól kapott tiszteletdíjat eddig is rájuk fordította”.

Soproni: Bálint György személyes bosszúhadjáratba kezdett

Soproni Tamás polgármester erről a 444-nek azt írta, hogy a Fővárosi Törvényszék jogerős döntése szerint „a Hatvani Csaba, az MSZP terézvárosi elnöke ellen folyó, az Andrássy úti ingatlanpanamához kapcsolódó végrehajtást Bálint György, az MSZP jelenlegi terézvárosi képviselője valószínűsíthetően egy, a Hatvani Csabával kötött fiktív kölcsönszerződéssel akarta megakadályozni”, amivel „több mint 14 millió forintos kárt okozhattak volna az önkormányzatnak”.

Emiatt Bálintot a képviselők többsége május 27-én visszahívta a tulajdonosi és környezetvédelmi bizottságból és a Terézvárosi Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottságából. Soproni azt írta:

„Arra kértem az MSZP-t, hogy a Bálint György visszahívásával megüresedett pozíciókra pártjuk delegáljon új tagokat. Egy ember méltatlansága ugyanis nem lehet akadálya a megkezdett közös munka folytatásának Terézvárosban. Ugyanebben a felállásban szeretnénk a kerületet irányítani, de Bálint György nélkül.”

Soproni szerint amíg az önkormányzat a bíróság előtt a végrehajtási ügyben a kerületet védte, addig Bálint „személyes bosszúhadjáratba kezdett a polgármesterrel, az önkormányzattal, a hivatali apparátussal és velünk, koalíciós partnereivel szemben is”.

„Ennek része volt, hogy az MSZP nem támogatta a többi kormányzó párt által megszavazott költségvetést. Szinte példa nélküli módon Bálint György feljelentette saját önkormányzatát, képviselő jogával visszaélve, az átláthatóság elvét hangoztatva folyamatos és mértéktelen adatigénylésével, írásbeli kérdéseivel az érdemi munkát ellehetetlenítve terheli túl a hivatalt, agresszív viselkedésével megfélemlíti a dolgozókat és az önkormányzat partnereit. Ennek a hadjáratnak a részei a Facebookon megjelent lejárató posztok is” – írja Soproni.

Soproni azt írja, felszólította Bálintot, hogy mondjon le a mandátumáról, és vonuljon vissza a közéletből. „Az természetesen az MSZP döntése, hogy Bálint György marad-e a párt tagja és képviselője, és hogy Hatvani Csaba marad-e a párt kerületi elnöke, de az biztos, hogy mi nem tudunk, és nem akarunk együtt dolgozni és közösséget vállalni olyan politikusokkal, akik saját érdekeiket a terézvárosiakénál előrébb helyezik, akik nem kívánnak felelősséget vállalni a közös döntéseinkben, akiknek bosszúszomjas vagdalkozása az építőmunkánkat nehezíti” – írta Soproni.

Soproni a 2019. őszi megválasztása után azt mondta, a VI. kerületben látszott, hogy túlárazottnak tűnő közbeszerzések mentek végig a vagyonkezelőn, főleg az építőiparban, és törekedni fognak, hogy minden dokumentum kereshető formában kerüljön fel az internetre.

A Telex márciusban írta meg, hogy 2020 december végén a terézvárosi önkormányzat sokadszorra nyert pert a 2004-es Andrássy úti ingatlanüzlet ügyében, de nem tud hozzájutni az őt illető 123 milliós kártalanításhoz, ami Soproni szerint már a kamatokkal együtt 218 millió forint.

A Fővárosi Törvényszék arról hozott végzést, hogy az egyetlen elárverezhető ingatlan, Hatvani Csaba volt MSZP-s alpolgármester házára nem fogadható el az a 12 milliós jelzálog, amit Bálint György tett rá (pont akkor, amikor kiderült, hogy Hatvani bűnös, és fizetnie kell), így az önkormányzat polgári peres eljárásban megy tovább a pénze után – írta a lap.

Bálint György egyébként a 2014-ben bezárt józsefvárosi kínai piacot üzemeltető Komondor Kft. vezetője volt.

Az ellenzéki összefogás pártjai áprilisban vállalták, hogy a jelöltek a jelölttársaikkal szemben lejáratókampányt nem folytathatnak, a médiakapcsolataikat a demokratikus összefogás sikerének szolgálatába állítják, és „minden törvényes eszközzel fellépnek a kormányzati hazugságkampánnyal szemben”. „A jelöltek azt is vállalták, hogy „jelölttársaikkal szemben nem lépnek fel etikátlanul, mert ezzel a Fideszt segítenék”.

Sok év nyomásgyakorlás után közel egy éve a hatalom végül összevissza hazudozva bedarálta az Indexet. Az eredmény látványos: a lap minősége óriásit zuhant, az elfideszesítés szemmel látható.

Mostanra a legolvasottabb magyar újság igazi NER-lap lett, így az aktuális főszerkesztő, Fekete-Szalóky Zoltán interjút készített Mészáros Lőrinccel, aki, mióta nem polgármester, nem Fidesz-közeli lapnak nem ad interjút.

A mostani interjú pedig olyan lett, amilyen az igazi Indexben soha nem jöhetett volna le, hasonlóan ahhoz, amit Tiborcz István adott (már ha tényleg ő adta) 2017-ben az Origónak.

Bár Mészárosnak (már ha tényleg ő válaszolt) felvetik az ellenzéki kritikákat, a kapott válaszok után sosem kérdeznek vissza, minden túlzást és csúsztatást elfogadnak válaszként. Egy hosszú, keretes szövegben pedig A leggazdagabb adakozó címmel kiemelik, hogy a közpénzből felhizlalt Mészáros-csoport összesen 2 milliárd 650 millió forintot ajándékozott.

A fotók alapján sokat fiatalodó, kisimult arcú Mészáros Lőrinc csak egyetlen kérdést kapott Orbán Viktorról, akinek a kegyeiből felcsúti polgármesterként dollármilliárdos nagyvállalkozóvá válhatott, de az a kérdés is így hangzik:

„Hamarosan kezdődik a labdarúgó-Európa-bajnokság. Egy kérdés erejéig focizzunk! Orbán Viktor 2007-ben a Fejér Megyei Hírlapnak azt mondta: nincs realitása, hogy Felcsúton NB I.-es csapat legyen, és hosszú távon is a saját tehetségekre építő NB II.-es középcsapat kialakítása a cél a Puskás Akadémiánál. A felnőttcsapat költségvetését viszont időközben óriásira növelték, rengeteg légiós érkezett, így idén másodszor érmes az NB I.-ben, és a nemzetközi kupában indul a csapat. Miért változott az eredeti cél?”

A válasz szerint „2007 nagyon régen volt, akkor még nem láthattuk előre, hogy ennyire sikeres lesz az akadémia fejlődése”.

Mészáros elmondja, hogy nem tulajdonít különösebb jelentőséget a leggazdagabbakat soroló listáknak, balliberális tévhit, hogy a munkákat odaadják a vállalkozóknak, és többszörös önellentmondással arról is beszél, hogy 2010 előtt a balliberális hatalom akadályozta a munkában, 2008-ban mégis nyereséges tudott lenni, a mostani környezetben viszont baloldali vállalkozók is sikeresek tudnak lenni, mintha nem a saját példája cáfolná ezt:

„Azt persze nem állítom, hogy ellenséges közegben dolgozunk, mint, mondjuk, 2002 és 2010 között, amikor sorra kaptuk a NAV-ellenőrzéseket, folyamatosan vagyonosodási vizsgálatokat rendeltek el ellenem. Egyébként éppen abban az időszakban, 2008-ban igen jelentős üzleti eredményt értünk el. Tehát a politikai széljárástól függetlenül is le tudunk komoly teljesítményt tenni az asztalra. És itt jegyzem meg, hogy ebben is különbözik a jelenlegi politikai környezet a 2010 előttitől: a nem jobboldali táborhoz köthető, ám tisztességes és tehetséges üzletemberek is megtalálják a számításaikat, és sikeresek tudnak lenni.”

Aki valaha hallotta már Mészáros Lőrincet beszélni, annak az ilyen mondatok furcsák lehetnek: „Magyarországon vannak politikai erők, akik a multinacionális tőke érdekeinek érvényesítésében érdekeltek. Ennek megértéséhez vissza kell tekintenünk az időben.”

Mészáros szerint ha „megnézzük a hivatalos statisztikákat, láthatjuk, hogy tavaly kb. 4300 milliárd forint volt a teljes hazai építőiparban felhasznált forrás, vagyis a mi csoportunk részesedése ebből alig 7 százalékos”, amire „még kis túlzással sem lehet azt mondani, hogy Mészáros mindent visz”.

Arra a felvetésre, hogy mit szól ahhoz, hogy az ellenzék a válság idején 17,7 milliárd forintos állami támogatással kitömött Hunguest Hotels bojkottjára biztatja az embereket, azt mondta: „Amikor az ellenzék a Hunguest Hotelst, Magyarország legnagyobb szállodaláncát támadja, a magyar munkavállalókat, családtagjaikat, tulajdonképpen az országot bojkottálja.”

Mészáros elmondta, hogy az építőiparban Horvátországban, Szlovákiában és Romániában is komoly terveik vannak, és „most vásárolunk Líbiában két céget, erőmű-karbantartó vállalatokat”. Egyéb terveiről is beszámol: „A pulykapiacon próbálunk terjeszkedni, mert úgy látjuk, hogy ez az a szegmens, amelyben még nincs konkurencia Magyarországon.”

A momentumos választási ígéretről, a felcsúti perről azt mondta:

„A Momentum miniszterelnök-jelöltjének súlyos kijelentéseivel a magyar történelem sötét korszaka sejlik fel, amikor megtorlást helyezett kilátásba. Sajnálatosnak tartom, hogy három évtizeddel a szabadság újbóli elnyerését követően ez lebeg a szeme előtt egy fiatal politikai generációnak.”

Mészáros ugyanazt reagálja a korrupciót firtató kérdésekre, amit Orbán ismételgetett a sajtótájékoztatóján: „A cégcsoporthoz tartozó vállalatok éves szinten több mint 100 milliárd forint adót fizetnek be az államkasszába. Nem értem, hogy lehet, hogy ez egyes politikai szereplőket zavar, ahelyett, hogy örülnének neki.”

Azt állítja, amióta visszavonult a közélettől, politikai kérdésekkel nem foglalkozik, de szerinte jövőre a jobboldal nyerni fog, egy esetleges kormányváltásról pedig azt mondja:

„Nekem nincs félnivalóm. Egy ekkora vállalatot csak transzparensen lehet működtetni.”

A cikk legőszintébb mondata vélhetően ez:

„Jóllehet a részvények többségével én rendelkezem, befolyásom a napi ügymenetre nincs.”

Mészáros Lőrinc kultúrafogyasztó azt is elmondta, hogy többször tárgyalt több mint 60 Munkácsy-festmény megvásárlásáról, de még nem tudtak megállapodni Pákh Imrével, pedig szívesen adna helyet egy állandó Munkácsy-kiállításnak.

Arról, hogy a napokban kiderült, hogy a volt felesége a válás után 100 milliárdos cégvagyontól vált meg a javára, Mészáros azt mondta:

„A volt feleségemmel nagyon korrektül megoldottuk ezt a kérdést. 36 év után váltak el útjaink, mindig hálás leszek ezért a három és fél évtizedért.”

Arról, hogy a gyerekei is vezető szerepet kapnak a cégbirodalomban, azt mondta: „Büszkén vallom, hogy az övék a jövő itt nálunk is.” Nemrég a bulvársajtóban maga Várkonyi Andrea jelentette be, hogy össze fog házasodni Mészáros Lőrinccel, a vőlegény ezt utólag így értékelte: „az elmúlt időszakban akaratunkon kívül kissé nagy a sajtóérdeklődés irányunkba, de Andival nagyon boldogok vagyunk”.

• Történelmi Kormányinfó a mostani.
• A világjárvány idején beszüntették az újságírók előtt rendezett sajtótájékoztatókat, november óta csak írásban lehetett kérdezni, így csak reménykedhettünk, hogy Gulyás Gergely meg is válaszolja a kérdéseket.
• Most viszont – másfél hónappal azután, hogy a focimeccseket is megnyitották a nézők előtt – újra van lehetőség kérdezni, a 444 is ott van a Miniszterelnökségen, ahol Orbán Viktor is az újságírók elé állt.

A Mérték Médiaelemző Műhely vezetésével az elmúlt egy évben a szlovák Memo98, a cseh MediaForum és a román ActiveWatch együtt vizsgálta a négy ország médiapolitikáját. Ugyanazokkal a módszerekkel elemezték a médiarendszer jelenségeit, arra keresve a választ, hogy:

• Hogyan jelennek meg az állami hirdetések a médiapiacon?
• Milyen a közszolgálati média rendszere, finanszírozása, tartalomkínálata?
• Mennyire nehéz újságíróként információhoz jutni?
• Van-e bizonyíték a médiahatóság elfogultságára?

A kutatás magyar vonatkozásairól online konferencián számolt be Urbán Ágnes médiaközgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense és Polyák Gábor, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének egyetemi docense.

Magyarország vezető Európában (a média bedarálásában)

Polyák elmondta, hogy az amerikai National Endowment for Democracynek tetszett az, hogy a Mérték a sajtószabadság mértékét a médiapiaci költésekkel együtt elemezte, így pályáztak a többi országban működő NGO-kkal. Igyekeztek a Mérték módszertanát kiterjeszteni más országokra is, és az látszott, hogy volt egy csomó magyar példa, amit nem tudtak máshol értelmezni, fordítva viszont nem volt olyan példa, amit ne ismertek volna, tehát Magyarország előrébb halad a médiarendszer bedarálását illetően – mondta.

Urbán Ágnes elmondta, hogy a 2010-es évek elején még attól féltek, a Médiatanács fogja bírságokkal megregulázni a médiát, ami egy klasszikus cenzúrát idézett volna, de elég gyorsan kiderült, hogy inkább a tulajdonviszonyok átalakulását kell figyelni. Jött és ment Simicska Lajos, majd a példájából tanulva Orbán Viktor diverzifikálta a médiabirodalmat. Aztán pedig jött a KESMA, és érdekes módon Európában sokan csak erre kapták fel a fejüket – mondta Urbán, aki szerint ma már nem csak a tulajdonosi szerkezetet, hanem az egész ökoszisztémát figyelni kell.

Szerinte az Index esete jól illusztrálta, hogy úgy lehetett megszerezni egy médiavállalatot, hogy a cég (Index.hu Zrt.) tulajdonosi szerkezetéhez nem nyúltak – legalábbis a felszínen –, viszont mindent megszereztek körülötte. Vannak újabb trükkök is, például a Magyar Posta kivonult a napilapok terjesztéséből, ami a Népszavát komolyan érinti, illetve a Klubrádió frekvenciáját is elvették. Urbán szerint minden, amit Orbánék megszereznek, az veszít a népszerűségéből, ezért újabb és újabb médiumok kellenek az újabb közönségszeletek megszerzésére.

A Mértéknek 2,5 éve bent áll az Európai Bizottságnál egy panaszbeadványa, amit még Jávor Benedek akkori EP-képviselővel és a Klubrádióval együtt adtak be azért, mert a kormány versenyellenes, médiapiac-ellenes reklámköltéseket alkalmaz, és nem a valós nézettségi adatokat veszi figyelembe, amikor eldönti, hol költ el milliárdokat, hanem tisztán politikai szempontok alapján döntenek. Urbán elmondta, hogy év elején ment még egy panaszkiegészítés, de a jelek szerint nem elemzik valami gyorsan.

Abszurd, hogy a legnagyobb hirdető az állam

Polyák elmondta, hogy abszurd, hogy vannak lapok, ahol a bevételek 90 százaléka állami hirdetésből jön, vagy hogy egy országban a legnagyobb hirdető az állam. Az, hogy így meg lehet szüntetni egy piac létezését 10 év alatt Európában, annyira nem illik bele az európai mintázatba, hogy nem is találnak rajta fogást – mondta.

A politika máshol is használja a reklámköltéseket befolyásszerzésre, de olyat, hogy a saját politikai érdekeik mentén ennyi közpénzt a piacra küldjenek gyakorlatilag 0-100 arányban, „még a sokat látott román barátaink” sem tapasztaltak – mondta Polyák, akit már kifejezetten untat a helyzet. Azt mondta, az Európai Bizottság eddig csak elméleti lehetőségként említette a reklámköltést mint piactorzító eszközt, de Magyarország bemutatta, milyen ez a gyakorlatban.

Urbán Ágnes elmondta, hogy 2020-ban az állami reklámköltés 86 százaléka ment egyértelműen kormányközeli cégekhez, olyanokhoz, ahol még a tulajdonosok is felvállalják ezt. A maradék 14 százalék volt az egyéb kategória, ahol nem tudják bizonyítani a kormányközeliséget, tehát ebben benne vannak a valóban függetlenek, illetve azok, akik nem állítják magukról, hogy kormányközeliek lennének. Ezt még itthon is nehéz elmagyarázni, nemhogy külföldön – mondta, említve a Népszavát, ami elvileg nem kormánypárti, és jelennek meg rajta rendes újságcikkek, de tavaly a hirdetési bevétele 78 százaléka az államtól jött, ami alapján nehéz azt mondani, hogy a függetlenség mintapéldája lenne.

A rádiópiacot teljesen bedarálták

Polyák a rádiós piacról azt mondta, 2010 óta többször újraépült az aktuális politikai potentátok képére formálva. Szerinte nem szabad lebecsülni a rádiók szerepét a hírfogyasztásban, például egyszer harmadik helyen végzett a Retro Rádió híradója, és ennek is van hatása, akárcsak a focimeccsek szünetében leadott 1 perces híradónak. A Médiatanács 2010-ben cserélődött le, előtte is rossz volt, azóta még rosszabb – mondta Polyák, aki szerint 2009-ig még volt egy-két szöveges kivonat a munkájukról, de most már egyáltalán nem átlátható a testület tevékenysége.

A rádiók elosztásánál pedig kifejezetten látszik, hogy a politikai érdekeknek rendelik alá a piacot: a Retro Rádió a KESMA-é, a Best FM Mészáros Lőrinchez köthető, és ott a Rádió 1 meg a Karc FM, ami szintén KESMA. Amikor a KESMA létrejött, egyértelműen törvénysértő volt a rádiópiacon, mert csak egy országos rádiója lehetett volna, ezután minősítették át a Retro Rádiót tematikus csatornává – mondta.

2018 és 2021 áprilisa között 77 frekvenciapályázat 26 százaléka landolt a Karc FM-nél, a Rádió 1 pedig 14 százalékát szerezte meg a frekvenciáknak. A pályázatok 16 százaléka az, ami önálló, pici helyi rádióknak nyújt frekvenciát, a maradék 84 százalék a kormányközeli rádióknak ment, és a vallási rádiók terjeszkedése is jól látszik – ismertette Polyák.

Urbán Ágnes elmondta, hogy a rádiók hallgatottságának mérését már a Médiatanács rendeli meg, de nem tud arról, hogy a kutatások hamisításával is belenyúlnának a piacba. A rádiópiacon erre amúgy sem lenne szükség, hiszen nem is nagyon van már független szereplő. A médiacégek lejtmenetben vannak a bevételeket tekintve, egyre nehezebb a média finanszírozása, emiatt ugyanúgy mérnek, ahogy eddig, nincsenek újítások. A mérésekbe való beavatkozásra tehát nincs bizonyíték, de a kiszolgáltatottság miatt potenciális veszély lehet – mondta.

Mentik a menthetetlent a legkevésbé vidám barakkban

Urbán azt mondta, tavaly nem jelent meg olyan látványos újdonság, ami újraírta volna a közmédia működéséről szóló elképzelésünket, bár a Szabad Európa kiszivárgott hangfelvételekkel bemutatta, hogy a közmédia abszolút a Fidesznek játszik, és ott az ellenzék persona non grata. Polyák azt mondta, ők nem várnak semmilyen hangzatos politikai nyilatkozatot, csak hogy az Európai Bizottság mondja ki: túlfinanszírozott és nem átlátható a közmédia.

Polyák szerint az újságírást illetően ma Magyarország a legkevésbé vidám barakk, Európában máshol még nem érzik azt az újságírók, hogy a munkájuknak semmilyen következménye nincs, illetve nincs ilyen megosztottság a kormánypártiak és a kormánytól függetlenebb médiamunkások között. Szerinte sokan még mindig nem merik kimondani, hogy akik pénzért politikai reklámokat nyomnak 0-24-ben, azokat ne nevezzük már újságíróknak, és sokan a nem fideszes újságírók között is még mindig próbálják menteni a menthetetlent.A kormánypártiak pedig azt mondják: lehet, hogy történelmi távlatban nem lesz vállalható, amit csinálnak, de ez egy ilyen ország, itt mindenki így él.

Kormányváltás után egy ideig nem kellene hirdetnie az államnak

Polyák azt mondta, azért is lehet ilyen a magyar médiahelyzet, mert ilyen a magyar alkotmányosság, nincsenek olyan intézmények, amikhez fordulni lehet, de ilyen a piac is, még a német kiskereskedelmi szereplők is kétszer meggondolják, hogy lehet-e fordulni nem fideszes piaci szereplőkhöz.

Ha egy kormányváltással csökkenne ez a nyomás, biztosan javulna a piaci helyzet is – mondta Polyák, aki szerint bármilyen rosszul is hangzik, egy időre az összes állami költést le kellene állítani, és ez sem oldana meg mindent, hiszen akkora vagyonokat halmoztak fel a kormánypárti szereplők, hogy még sokáig tudnák finanszírozni a médiájukat, de ez is azt jelentené, hogy legalább már nem közvetlenül az állam tenné ezt.

Urbán szerint egy – sima, nem kétharmados – kormányváltás után nem nagyon kellene bármit aktívan csinálni: a közmédia kezelése és a frekvenciapályáztatás lenne a feladat, és ha eltűnne a Médiatanács, gyorsan visszajönnének a piaci szereplők. A közmédiánál még nem volt precedens arra, hogy ennyire mélyen kellene újraépíteni, az biztos, hogy most túl nagy intézmény.

Az állam teszi nyereségessé a veszteséges médiát

A propaganda is rendben van, csak fizessék meg azok, akik hallgatni akarják – mondta, arra utalva, hogy nem kell fellépni ellene, csak nem kell finanszírozni, ha nincs rá piaci igény.

Urbán a 444 kérdésére elmondta, hogy 2020-ban a hirdetési bevételek közel 100 százalékát adta az állam a Horizont Reklámnál, ami egy neonreklámos cég, tehát Budapesten akár piaci működésből is ellehetne. A Népszavánál az állami hirdetések az összes hirdetés több mint 70 százalékát tették ki, ahogy a Magyar Nemzetnél, a Dunaújvárosi Hírlapnál és a Ripostnál is, illetve 60 százalék fölött is főleg KESMA-cégeket találni.

Ahol kétszámjegyű az állami hirdetések aránya, a legtöbb esetben már gyanakodhatunk, hogy pont annyit segít, hogy veszteségesből átforduljanak nyereségesbe.

Magyarországon nincsenek médiaoligarchák, Magyarországon KESMA van

Urbán szerint a szlovák, a cseh és a román médiapolitika problémahalmaza eléggé hasonló, ott inkább a mértékben van különbség. Leginkább az állami reklámköltések vizsgálatát nem értették, minden más problémát említve bólogattak, hogy ismerős a helyzet, és náluk is probléma. A régióban láthatóan rendszerszintű problémák vannak, például a tulajdonosi koncentráció mindenhol kérdés, és oligarchák is vannak, de KESMA csak Magyarországon van – mondta Urbán.

Polyák szerint a médiapiacot illetően Románia jön fölfelé, mi meg megyünk lefelé, de Szlovákia is nagyon mélyről indult Vladimír Mečiar után, most viszont a médiapiacuk sokkal erősebb, mint a miénk. A szlovák kollégákat meg is lepte, hogy egy napilap meg tud jelenni egy rakás reklám nélkül. Persze Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolása bemutatta, hogy a politika ott sem jobb, de Polyák szerint az kirívó eset, abból nem vonna le rendszerszintű következtetést a helyzetre.

Babis pedig klasszikus Berlusconi-szerű utat járt be, előbb volt médiája, mint hatalma, ezzel szemben Orbánnak előbb volt hatalma, és a politikai hatalmát konvertálta át egy médiabirodalomba – mondta Polyák, említve még Lengyelországot is, amit a mostani kutatásban nem vizsgáltak, de ott például a legnagyobb hírcsatorna még mindig amerikai kézben van, hiába zajlik ott is erőteljes politikai térhódítás.

Nem a teljes vételárat kapta meg az eladott autójáért egy nő, ezért segítségül hívta két férfiismerősét, és erőszakkal vették vissza a kocsit. A Mercedesből a főváros IX. kerületében, az Üllői út és a Kálvin tér kereszteződésében múlt péntek délután egy piros lámpánál rángatták ki a sofőrt és utasát, majd elhajtottak. A térfigyelő kamera felvette az önbíráskodást, repültek a papucsok.

A BRFK IX. Kerületi Rendőrkapitányság nyomozói a három gyanúsítottat másnap hajnalban Jász-Nagykun-Szolnok megyében elfogták, önbíráskodás gyanúja miatt kihallgatták, majd őrizetbe vették őket, és előterjesztést tettek a letartóztatásukra. (police.hu)

Orbán Viktor Szamizdat 9. címmel közölt egy szöveget arról, hogy szerinte az európai baloldal megint minősíthetetlen hangon támadja Magyarországot, éppen „azért, mert nem volt hajlandó egy politikai súlyt és komolyságot nélkülöző közös nyilatkozatot aláírni Hongkong ügyében”.

„Így volt, s ha százszor terjesztik is be újra, századszorra is ez lesz az eredménye” – írja Orbán.

„Magyarország álláspontja szerint véget kell vetni annak a brüsszeli gyakorlatnak, amely nyilatkozatok fabrikálásában és lobogtatásában merül ki. Megértjük, ha bármely tagország hazai, belpolitikai okokból egy olyan papírt akar felmutatni, amin az EU logója látható. De ennek is van határa” – írja a miniszterelnök, aki szerint az utóbbi években „ez a belpolitikailag motivált, közös külpolitika oda vezetett, hogy az Európai Unió külpolitikája nevetségessé vált”.

Orbán úgy véli:

„Ha nyolc közös nyilatkozatunkat söpörték eddig félre – és Kína esetében ez történt –, a kilencedik is gúnykacajt vált ki. Szánalmas papírtigriseknek látszunk, és következmény nélküli nyilatkozataink után rajtunk nevet a világ.”

Szerinte ideje lenne, hogy „a nyilatkozattermelő külpolitikai bürokraták helyett végre Európa valódi vezetői, a külpolitika valódi formálói, vagyis az állam- és kormányfők kézbe vegyék a nagy stratégiai kérdéseket, ahogyan ez legutóbb az Európai Tanács ülésén Oroszország esetében történt”.

„Ami Európa Kína-politikáját illeti, véleményünk szerint meg kell előzni, hogy újra hidegháborús politika és kultúra alakuljon ki a világpolitikában” – írja Orbán, aki szerint a „hidegháború újraindítása ellentétes Európa, Közép-Európa és Magyarország érdekeivel is”.

„Nekünk fejlődésre, zöld és digitális fejlődésre van szükségünk. Együttműködésre, beruházásokra, kereskedelmi és kulturális-tudományos kapcsolatokra van szükségünk, nem pedig bojkottokra, szankciókra, leckéztetésre és kioktatásra” – írja Orbán azt ígérve, hogy Magyarország a jövőben is mindent megtesz a nemzetközi együttműködés fejlesztése érdekében.

„Az Európai Unió alapszerződéseiben garantált jogainkkal élni fogunk, a lojális együttműködés elve szerint járunk el, és Európa külpolitikai súlyának és tekintélyének helyreállításáért fogunk dolgozni. Támogatjuk az Európa stratégiai szuverenitásának és autonómiájának kialakítását célzó kezdeményezéseket. Ehhez először is meg kell fékeznünk az európai baloldal külpolitikai ámokfutását” – zárja a szöveget Orbán.

Nem sokkal korábban Németország külügyminisztere, a szociáldemokrata Heiko Maas azt mondta, meg kell szüntetni az egyes EU-s tagállamok vétóhoz fűződő jogát, azzal érvelve, hogy a 27 tagállamú blokkot nem akadályozhatják egyedüliként vétózó országok. Az utóbbi időben Magyarország többször is blokkolta az EU külpolitikai nyilatkozatait, amin legutóbb több német politikust is felháborított.

A fideszes média éppen azt sérelmezi, hogy Niedermüller Péter egy DK-s konferencián azt mondta: „Csendesen mondom, hogy abba gondoljunk bele, hogy azok a gyerekek, akik ma vannak az általános iskolában, azok, ugye, 15-20 év múlva fognak kikerülni a munkaerőpiacra, és ugye, hogyha most teletömik a fejüket különböző ilyen nemzeti indíttatású tananyagokkal, mit fognak ezek a gyerekek majd a munkaerőpiacon csinálni.”

A Hír TV-n erről beszélgetett Velkovics Vilmos műsorvezetővel Bajkai István, a Fidesz országgyűlési képviselője, aki szerint a nemzettudat építése minden országban alapvető feladat az oktatásban és a kultúrában, ezt akarja megszüntetni a DK. Velkovics Vilmos rá is kérdezett:

„Mert ugye akkor azt kell megkeresni, hogy mi az, ami összejön. Ha a nemzettudat nem, akkor ehelyett jönnek a pótlékok: az LMBTQ-jogok, jönnek a multikulti, a nemátalakító műtétek, meg még az is érdekes, hogy bennem fölmerült, hogy a palesztinok esetében például támogatják, hogy ott fontos, hogy nemzettudatuk legyen, a tibetiek esetében fontos, hogy Kína ellen lehessen. Pont a magyaroknál nem?”

Bajkai szerint a DK kifejezetten magyarellenes politikát folytat, és végső célja, hogy a a magyar nemzet identitás nélküli, gyökér nélküli fává változzon.

Ezután kérdezte meg Velkovics, hogy Bajkai, aki járt Kínában, mit tapasztalt arról, hogy a kínai oktatásnak integráns része-e a nemzeti tudat erősítése, amire Bajkai azt mondta: „Hát rendkívüli határozott szerepe van a nemzeti identitásnak a nemzeti oktatásban. Ott, kint Kínában elképzelhetetlen bármilyen oktatás erős nemzeti identitás nélkül, és a nemzet tisztelete és a nemzetre való hivatkozás nélkül.”

Bajkai szerint nagyon fontos része az oktatásnak, hogy minden kínai gyerek tisztában legyen a kínai múlttal, kultúrával és Kína világtörténelemben betöltött szerepével.Bajkai szerint ha ilyen mondatokat, mint Niedermüller „bárki el mert volna mondani Kínában, hát hadd ne mondjam, hogy milyen közutálatnak lett volna tárgya”.

Bajkai szerint ezzel szemben valójában a Demokratikus Koalíciónak az alapokmánya a Kommunista kiáltvány, és tényleg szeretnék eltörölni a nemzet múltját.

A sanghaji Fudan Egyetem chartájában az áll, hogy az egyetem hű a Kínai Kommunista Párt vezetéséhez, végrehajtja a párt oktatáspolitikáját, elfogadja a marxizmus vezető szerepét, a szocialista oktatásirányítást, és hogy a nép mellett a KKP-t szolgálja.

Velkovics egyébként óriási formában van, előtte az LMP-s Kanász Nagy Mátéval beszélgetett a Fudan-kampusz tervéről, és nevetve ismételgette, hogy a kínai hitelt nem Magyarország veszi fel, hanem egy alapítvány, csak a telket meg 100 milliárdot ad oda a kormány.

Csak néhány Velkovics kérdéseiből:

• „2008-ban megkérdezték önök az IMF-hitelről az embereket?”
• „Önben komoly félelmet ébreszt, hogy 32 évvel a rendszerváltás után a kínaiak itt ilyen bolsevista puccsot fognak végrehajtani Észak-Csepelen?”
• „Ön szerint a világ második legnagyobb gazdasági hatalma 2021-ben azért alapít egyetemet, hogy egy vörösgárdista puccsot hajtson végre Budapesten?”
• „A mérnökképzésben ön szerint például hogyan lehet csapágyat tervezni kommunista módra?”
• „Önök akarják meghatározni, hogy milyen képzések legyenek. Ezt jobb, ha a piac határozza meg mégiscsak, nem?”
• „Tehát önök támogatnák azt, hogy Mészáros Lőrinc építse fel a Fudan Egyetemet?”

A magyar kormány eddig rendeletekkel és törvénytervezettel gyorsította a Fudan-kampusz ügyét, de a szombati tüntetés óta már azt mondják, hogy majd 1,5 év múlva legyen népszavazás róla, mintha még teljesen nyitott kérdés volna az óriási beruházás. Peking szerint a Fudan-kampusz terve minden fél érdeke, és megfelel az aktuális trendeknek.

Már a 444 egyik podcastjában is emlegettük Khaby Lame Instagram- és Tiktok-művészt, aki Buster Keatont idéző faarccal mutatja be, mennyire túlgondoljuk az életünket.

A 21 éves srác nemrég még egy gyárban dolgozott Olaszországban, most pedig már több mint tízmillió követője van, és a New York Times írt róla portrét.

Tőle körülbelül tízezer kilométerre él és alkot egy másik öntörvényű zseni, a japán Mr. Uekusa, aki teljesen más műfajban utazik, kivéve egyvalamit: a rendíthetetlen fapofát.

Kadzuhisza Uekusza a legtöbb instagramozónak, youtube-ozónak, tiktokozónak olyasmi lehet, mint Haszbulla, a dagesztáni bunyós kisember: szinte mindenki látta már, de annyira abszurd, hogy meg sem próbált utánajárni, ki az.

Mr. Uekusa hivatalosan valamiféle pucér humorista, aki egy nyomasztó lakásban, a legvégsőkig elszánt tekintettel, kupakokkal, poharakkal, drónokkal és pumpákkal feszegeti a teste és a fizika határait az emberiség dicsőségére. A japán Wikipedia-oldala szerint a hazájában Wes-P-ként ismert férfi 33 éves, 163 cm, 70 kg és a vércsoportja A.

Látszik, hogy tisztában van a tehetségével, és nem csak ezredik próbálkozásra tudja megvalósítani a komoly koncentrációt igénylő mutatványait. Ez többek között abból is egyértelmű, hogy 2018-ban azzal lett némileg ismert, hogy a Britain's Got Talent 12. évadának elődöntőjéig jutott.

A meghallgatásán fordítóra volt szüksége, hogy beszélgetni tudjon a zsűrivel, de még tolmáccsal sem tudott érthető válaszokat adni. Annyit azért el tudott magyarázni, hogy amit csinál, az „nagyon boldoggá teszi az embereket”. Végül a zsűriből valaki azt mondta, „az a férfi meggárgyult”, és ha megnyerte volna a műsort, az a show végét jelentette volna.

2016-ban a műsor grúziai verziójában is az elődöntőig, 2018-ban a francia változatban pedig a döntőig jutott, az America's Got Talentben viszont már a selejtezőn elbukott, és később az Asia's Got Talent-ben és a Romania's Got Talent-ben sem járt sikerrel.

Ráadásul hiába rendezi Japán az olimpiát, nincs olyan sportág, ami elismerné ezt a fajta tehetséget. Pedig az eredményei magukért beszélnek, össze is gyűjtöttem a japán mester legjobb performanszait. (Youtube, Instagram, Tiktok)

11. Homlokon tartott borospohár alól kirántott harisnya légfúvó előtt térdelve

10. Mellbimbóról meghajtóba ejtett cd

9. Befőttesgumikkal felrobbantott dinnyével kirántott terítő egy pohár bor alól (anyák napjára)

8. Öt üveg, felfordítva kupakokra helyezett sör kibontása lábak között tartott karddal (vakon)

7. Egy üveg, felfordítva két kupakra ráhelyezett sör kibontása, de most mellekre cuppantott vécépumpára erősített pálcikákkal (szintén vakon)

6. Fejen állva, két üveg víz közül pinponglabdával kiköpött kártya

5. Hasról feldobott, kéz nélkül, szájban tartott kupakba visszazárt alkoholos filctoll

4. Hengerre rakott deszkán egyensúlyozva kirántott terítő egy pohár bor alól (meztelenül)

3. Drónnal ölben tartott tea alól kirántott terítő (meztelenül)

2. Két, arcra cuppantott üres üdítősdobozra tett papírra rakott pohár alól drónnal kirántott terítő

1. Fekve, vakon, félliteres kólásüvegbe köpött mentos (meztelenül)

Természetesen Mr. Uekusa sem legyőzhetetlen, van, hogy valami neki sem sikerül, mint amikor két, 54 emeletes Jenga-toronyról és az azokra helyezett egy-egy borospohár alól próbált meg kirántani egy-egy mellbimbóira csíptetett terítőt:

Sőt, előfordul, hogy egyáltalán nem cifrázza túl a mutatványt:

De azért végül álljon itt egy nindzsatrükk, hogy érzékeltessük, mekkora bajnok. Talán nem is kell elmagyarázni, mi történik:

Őrizetbe vettek 9 iraki menedékkérőt Litvániában, akik Fehéroroszország felől érkeztek – közölték a vilniusi hatóságok, amik szerint a minszki vezetés csoportosan küld migránsokat a balti ország határára hibrid hadviselés részeként.

„Nyilvánvaló, hogy hibrid hadviselés folyik Litvániával szemben, és az illegális bevándorlók átküldése ennek egyik eszköze”

– mondta Agne Bilotaite litván belügyminiszter, aki szerint Litvániába szervezetten érkeznek a bevándorlók.

Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy Bagdadból és Isztambulból légi járatok indulnak Minszkbe.

Bilotaite szerint fehérorosz határőrök próbálják eltüntetni a menedékkérők nyomait, ami kormányzati tisztségviselők közreműködését mutathatja.

Azt mondta, a litván hadsereggel egyeztettek a migráció kezelését érintő kérdésekről.

Laurynas Kasciunas litván parlamenti képviselő a közös határhoz látogatott, és azt mondta: közvetlen kapcsolat áll fenn bizonyos nemzetközi légi járatok és az illegális bevándorlók csoportjainak érkezése között.

A múlt héten a hatóságok 52 migránst tartóztattak fel Litvániában, a fehérorosz határ közelében.

Litvánia május végén úgy döntött, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök egyes nyilatkozatai nyomán megerősíti a fehérorosz határszakasza védelmét, és az illegális bevándorlás és az árucsempészet ellen is jobban fogja védeni a területét.

Litvánia több fehérorosz ellenzékinek is menedéket nyújtott a tavalyi vitatott elnökválasztás után. Majdnem 680 km hosszú közös határa van Belarusszal, ami egyben az EU külső határa is. (MTI)

A közbeszerzési eljárás nyertese, a STR Mély- és Magasépítő Kft. aláírta a BKK-val a szerződést, így a nyáron elkezdődhet a Blaha Lujza tér felújítása – közölte a BKK.

„Vakvezető taktilis sávokat alakítanak ki, korszerű közművezetékeket fektetnek le, illetve az aluljáró kívülről történő födémszigetelése és a fölötte lévő útpálya burkolata is megújul. A beruházás legfőbb célja, hogy egy igényes karakterű köztér jöjjön létre, amely egyszerre betölti csomóponti szerepét, és találkozóhellyé is válik, illetve a tér minden használójának, köztük az átutazóknak is kellemes, zöld környezetet biztosít” – írja a BKK.

A nyertes kivitelező várhatóan július elején veszi át a munkaterületet, a BKK közli majd, milyen változások lesznek a közösségi közlekedésben.

A felújítás bruttó 3 468 131 000 forintos forrását a Fővárosi Önkormányzat és a kormány biztosítja. A forrás kormányzati részét (1 milliárd forint) csak 2021 végéig lehet felhasználni, így várhatóan 2021 decemberében részműszaki átadásokra kerülhet sor. A teljes felújítás 1,5 évig tarthat.

A Telex azt írja, hogy három rendőr pár napja súlyosan bántalmazhatott egy gyanúsítottat, „a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség csoportosan hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntette és más bűncselekmény miatt rendelt el nyomozást”.

A lap szerint múlt csütörtökön a rendőrök az egyik fővárosi rendőr-főkapitányságra vittek be egy férfit garázdaság gyanújával, és az előállítás közben olyan súlyosan bántalmazták, hogy életveszélyes sérüléseket szenvedett, többszörös bordatörése is lett.

Az ügyészség közölte, hogy három rendőrt hallgattak ki, és elrendelték a gyanúsítottak letartóztatását. (Telex)

Kocsis-Cake Olivio bejelentette, hogy visszalépett Erzsébetváros és Terézváros parlamentiképviselő-jelöltségéről, és beállt a szerinte esélyesebb, DK-s Oláh Lajos mögé, hiszen „az egyéni ambíciókat sokszor alá kell rendelni felsőbb érdekeknek, céloknak”.

A Párbeeszéd képviselője azt írta, az Országos Előválasztási Bizottság tagjaként a legfontosabb feladata így a kormányváltás előkészítése, az előválasztások megszervezése lesz.

Eltűnt a legnagyobb, korábban családi tulajdonban lévő vállalkozások részvényesei közül Kelemen Beatrix, Mészáros Lőrinc volt felesége – írta meg a G7.

A 100 milliárdos nagyságrendű állami megrendelésekkel felfújt építőipari cégeket összefogó Mészáros Építőipari Holding negyedét még tavaly vehette át tőle Mészáros Lőrinc, májusban pedig már a család tőzsdén kívüli érdekeltségei nagy részét birtokló Talentis Group is csak Mészáros Lőrincé volt, pedig korábban a fele Mészárosné Kelemen Beatrixé volt.

A tulajdonosi viszonyok átalakulásának még a cégbíróságnál sem ismertek a részletei. A Mészáros Építőipari Holding márciusi közgyűlésén elvileg nem született döntés erről, de ezután írták át a cég alapszabályában úgy a tulajdonosi szerkezetet, hogy a Kelemennél lévő részvények Mészároshoz kerültek. A lap szerint a tranzakció több hónapja lehetett, mert a cég beszámolója szerint már 2020 végén sem volt tulajdonos Kelemen Beatrix.

A Talentis Groupot 2020 végén a volt házaspár még ketten birtokolta fele-fele arányban, de május 31-én (Orbán Viktor születésnapján) Mészáros már egyedüli részvényesként döntött a cég 6,7 milliárdos nyereségéről.

Még nem tudni, hogyan kerültek a cégek Mészároshoz, és hogy kapott-e értük pénzt a felcsúti milliárdos volt felesége. A G7 ősszel még korábbi tranzakciók és szakértői becslések alapján kb. 150 milliárd forintra tette Kelemen Beatrix cégvagyonát, aminek a nagyját ez a két cég adta.

A felcsúti milliárdos korábbi feleségének egyetlen komolyabb cégben maradt érdemi részesedése, de azt mindig is egyedül birtokolta: a Life- és OzoneTV-t működtető Media Vivantis Zrt. tavaly közel 1,5 milliárdos árbevétel mellett 70 milliós nyereséget hozott össze, és Hajdú Péter vezeti.

Mészáros Lőrinc új felesége, a szintén látványosan vagyonosodó Várkonyi Andrea nemrég 35 milliós osztalékot vett ki a 4 hónapja működő cégéből. (G7)

Letöltendő börtönbüntetést kér az ügyészség a vizes vb egykori gazdasági igazgatójára, a körözés alatt álló Balogh Sándorra – írta meg a hvg.hu, ami megszerezte a vádiratot. Mager Andrea közvagyonért felelős miniszter volt férjét befolyás vásárlásával vádolják, de más büntetőügy is folyik ellene.

A NAV volt kiemelt főnyomozója, egy rendőr alezredes, egy volt rendőrségi főnyomozó, egy korábban a titkosszolgálatnál dolgozó magánnyomozó is vádlottjai a bűnügynek, aminek az egyik szereplője a szökésben lévő Balogh. Az üzletembert 2019 novemberében akarták elfogni, de azóta sem találják. A lap azt írja, a lakásában hátrahagyott nyomok arról árulkodtak, hogy Balogh a letartóztatási kísérlet előtti éjjel autóval Szlovákiába ment, onnan pedig a Fly Dubai légitársaság gépén kora délután az Egyesült Arab Emírségekbe repült, az otthon hagyott telefonjára érkeztek az sms-ek arról, hogy merre mit vásárolt Dubaj felé.

A vádirat szerint Balogh a budapesti úszóvébét szervező Bp2017 Nonprofit Kft. gazdasági igazgatója és a Magyar Afrika Társaság alapítója és vezető tisztségviselője volt, amikor – havi megbízásokkal összesen több mint 35 milliót fizetve – megbízott két magánnyomozót „a személyével, illetve hozzá köthető személyekkel és cégekkel kapcsolatos információk gyűjtésére a gazdasági, politikai, büntetőeljárási helyzetük, az őket érintő ilyen jellegű kockázatok rendszeres felmérésére, értékelésére”.

Balogh a vád szerint kiterjedt céghálót működtetett, aminek a része volt a 2018 decemberében egy felszámolási eljárással megszüntetett SW Workforce Kft. is.

Balogh azt kérte a magánnyomozóktól, derítsék ki, folyik-e őt érintő eljárás a NAV-nál. Tehát olyan bűnügyi adatokat akart megszerezni, amihez a NAV illetékes munkatársain kívül más nem férhetne hozzá. A volt titkosszolgálatis K. Lajos – aki korábban éppen a belső elhárításnál dolgozott – megkereste a NAV egyik főnyomozóját, N. Róbertet, aki lekérte az adatokat a NAV VpRobotzsaru rendszeréből.

A vádirat szerint N. Róbert cserébe többek között ingyenes vadászatot, kubai szivarokat, egy 150 ezer forintos vadászpuskát és vadász vendégjegyet kapott ajándékba, és végrehajtási eljárásokban K. Lajos egyik ügyvéd barátja ingyen látta el a jogi képviseletét.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egyik volt alkalmazottja egy rendőr alezredesen keresztül illegálisan hozzáfért adatokhoz a NAV VpRobotzsaru rendszerében, a rendőrség Robotzsaru rendszerében és az Integrált Alapú Portál informatikai rendszeren keresztül elérhető, belügyminisztériumi hatósági nyilvántartásokban.

A lap azt írja, Balogh azután került a hatóság látókörébe, hogy a belső elhárításért felelős Nemzeti Védelmi Szolgálat látókörébe kerültek K. Lajosék, és ők találkoztak egy budai kávézóban Balogh Sándorral, akit egy belső titkosszolgálati feljegyzés Seszták Miklós egykori miniszter „helytartójaként” emlegetett. (HVG)

A kínai külügyminisztérium szerint a sanghaji Fudan Egyetem budapesti kampuszának terve minden fél érdekét szolgálja, és összhangban áll az aktuális trendekkel.

Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő sajtótájékoztatót tartott, ahol egy kérdésre azt mondta: a kínai egyetem budapesti kampuszának terve a cserekapcsolatok fontos platformját jelenti.

A szombati budapesti tüntetésről azt mondta: reméli, hogy „Magyarországon az érintettek objektív, ésszerű és tudományos megközelítést alkalmaznak az emberek közötti normális cserekapcsolatok átpolitizálása és megbélyegzése helyett”, fenntartva a kétoldalú baráti viszonyt és együttműködést.

Miután Baranyi Krisztina és Karácsony Gergely a dalai lámáról, az ujgur mártírokról, a szabad Hongkongról és egy, a hitéért üldözött keresztényről nevezett el közterületeket a tervezett beruházás közelében, Vang Ven-pin azt mondta, a magyar ellenzék politikusai felesleges hírverést csapnak a Kínával kapcsolatos ügyek körül, és ezzel „hátráltatják a magyar-kínai együttműködést”, az akciójuk pedig „megvetésre sem méltó”.

Legutóbbi cikkünk a témában arról szól, hogy a magyar ellenzéket segíti a minden apróságért odacsapó kínai diplomácia: hiába próbálja a kormány kétbalkezes, nemzetközileg komolyan vehetetlen bagázsnak beállítani az ellenzéket, Peking láthatóan foglalkozik velük, és az agresszivitása meg a sértődékenysége éppen a magyar kormánynak rossz a választási kampányban.

A magyar kormány eddig kormányrendeletekkel és törvénytervezettel gyorsította a beruházás ügyét, de a szombati tüntetés óta már azt mondják, hogy majd 1,5 év múlva legyen népszavazás róla, mintha még teljesen nyitott kérdés volna az óriási beruházás. (AP via MTI)

Németország külügyminisztere azt mondta, meg kell szüntetni az egyes EU-s tagállamok vétóhoz fűződő jogát, azzal érvelve, hogy a 27 tagállamú blokkot nem akadályozhatják egyedüliként vétózó országok.

„Többé nem ejthetnek túszul azok, akik a vétóikkal megbénítják az európai külpolitikát” – mondta Heiko Maas, és azzal vádolta az így cselekvőket, hogy „Európa kohéziójával játszanak”. Maas azt mondta:

„Ezért egészen nyíltan kimondom: mennie kell a vétónak – még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy rajtunk is felülkerekedhetnek.”

Heiko Maas most nem nevezett meg egy országot sem, de az utóbbi időben Magyarország többször is blokkolta az EU külpolitikai nyilatkozatait, ami legutóbb több német politikust is felháborított, és korábban Maas is felszólalt miatta. (AFP via Barrons)

Szlovákia el fogja ismerni a magyar oltási igazolványokat, illetve elfogadja a koronavírus elleni orosz és kínai oltóanyaggal végzett oltásokat is – közölte Martin Klus szlovák külügyi államtitkár, aki a TASR szlovák hírügynökség szerint azt mondta, hogy Szlovákia ezt már jelezte is Magyarországnak.

Ivan Korcok szlovák külügyminiszter azt mondta, Szlovákia várhatóan minden külföldi esetében el fogja fogadni az orosz Szputnyik V vakcinával elvégzett oltást, tekintettel arra, hogy az orosz oltóanyag Szlovákiában is engedélyezve van, és azt Magyarországon is használják.

Szlovákiában a koronavírus elleni oltóprogramban mától kezdték használni a Szputnyik V-t, korábban csak a Pfizer/Biontech, a Moderna és az AstraZeneca oltóanyagait használták. Az ország még márciusban 2 millió adag Szputnyik V vásárlásáról kötött szerződést, ebből eddig 200 ezer adagot szállítottak le.

A Szputnyik V beszerzése miatt több hétig tartó, kormányátalakításhoz vezető válság alakult ki a négypárti szlovák koalícióban, mert a két kisebb, liberális párt ellenezte azt. Az oltóanyagot – amiről a szlovák gyógyszerfelügyelet (SÚKL) különböző okokra hivatkozva hónapokig nem adott ki teljes körű szakvéleményt – végül Magyarország segítségével sikerült bevizsgáltatni.

Közben a szlovák egészségügyi minisztérium bejelentette, hogy a terveik szerint már a napokban elkezdik a koronavírus elleni oltások beadását a 12 és 15 év közötti gyerekek korosztályában is.

A kb. 5,5 millió fős Szlovákiában a Nemzeti Egészségügyi Információs Központ (NCZI) adatai szerint hétfőig a legalább egy oltást már megkapott beoltottak száma 1 millió 821 ezer volt, közülük közel 952 ezren már a második oltásadagot is megkapták.

Szlovákiában 3 hónapja kezdtek javulni a járványügyi adatok, és május végére az újonnan kimutatott fertőzések napi esetszáma a legutóbb tavaly szeptemberben tapasztalt szintre esett vissza, azóta ezen a viszonylag alacsony szinten stagnál. Az NCZI adatai szerint vasárnap közel 300 embert kezeltek kórházban a betegséggel, a kórnak tulajdonított halálesetek száma pedig 10-zel, 12 414-re nőtt. Vasárnap kb. 1000 PCR-teszt kevesebb mint 2 százaléka bizonyult pozitívnak. (MTI)

Egy 30 éves texasi nő ellen vádat emeltek, miután a 13 éves, hetedikes lányának adta ki magát, és majdnem egy teljes napot lenyomott az iskolájában (kb. a tanítási nap 85 százalékát).

Casey Garcia az El Pasó-i Enriquez iskolába slisszolt be sminkben és gyerekruhában, hogy bebizonyítsa, ki lehet játszani az iskola biztonsági óvintézkedéseit. A közösségi médiába töltött fel felvételeket arról, hogy az iskolában van. Később meg is köszönte a lányoknak, hogy nem árulták be, azt hitte, sokkal hamarabb le fog bukni.

Garciát letartóztatták, és okirat-hamisítással meg birtokháborítással vádolják. A célját ugyanakkor elérte, az iskola vezetése a KTSM 9 News csatornával közölte, hogy felülvizsgálják a biztonsági protokollt. (TMZ)

A holland ügyvivő kormány úgy döntött, nem fizet kárpótlást az 1960-as évektől az 1990-es évek végéig tartó illegális, határokon átnyúló örökbefogadási gyakorlat áldozatainak – írja a Dutchnews holland hírportál.

Az örökbefogadási folyamattal kapcsolatos, 1967 és 1998 közötti visszaéléseket és a holland kormány felelősségét egy 2019-ben megbízott különbizottság vizsgálta, amit Sander Dekker jogvédelemért felelős miniszter bízott meg.

A testület elsősorban bangladesi, brazil, kolumbiai, indonéz és Srí Lanka-i gyerekek örökbefogadását tanulmányozta, és a korrupció, okirat-hamisítás, gyerekkereskedelem és gyerekrablás több esetére derített fényt.

Kiderült, hogy a holland kormány már az 1960 évek végétől tudatában volt a visszaéléseknek, és mivel az eseteket vizsgáló bizottság arra utaló jeleket is talált, hogy a mai napig történnek visszaélések, a kormány februárban azonnali hatállyal felfüggesztette az örökbefogadásokat külföldről.

A kárvallottak csoportját képviselő, Indonéziából örökbefogadott ügyvédnő, Dewi Deijle kárpótlási kezdeményezését Sander Dekker visszautasította. Deijle, aki egy olyan programot támogatott volna, ami finanszírozná az áldozatok biológiai családjainak felkutatását, azt nyilatkozta, hogy a miniszter döntése nagyon kiábrándító.

Dekker ugyan a kormány nevében a jelentés közzétételekor bocsánatot kért azért, hogy a holland állam évekig szemet hunyt a visszaélések felett, de pénzügyi kárpótlást az áldozatoknak nem helyezett kilátásba. A miniszter ehelyett kb. 36 millió eurót különített el egy olyan központ létrehozására, ami jogi és pszichológiai támogatást nyújt az áldozatoknak, és megkönnyíti az aktáikhoz való hozzáférést.

A Dutchnews azt írja, tizenkét, Srí Lankáról örökbe fogadott ember felelősségre vonási keresetet nyújtott be az állammal szemben, hogy megtérítse a rokonaik felkutatására fordított költségeiket. (MTI)

Magyarországon alig ismert az 1917-ben a kínai Paotingban született Hszie Si-kuang (Xie Shiguang), aki egész életét vallásos keresztényként élte, és emiatt nagy árat kellett fizetnie a diktatúrában. Most viszont kiderült, hogy a neve képes elnémítani a Fideszt, mivel váratlanul egy nagy ellentmondás jelképévé vált.

Egy szó szerint üldözött keresztény élete

Hszie egy ötgyerekes római katolikus családban nőtt fel, 13 éves kora óta papnak készült, 20 évesen pedig belépett a Fájdalmas Szűzanya Kongregáció noviciátusába, de a trappistákat két év után betegség miatt otthagyta. A japán megszállás alatt filozófiát és teológiát tanult, de a II. világháború megakasztotta a tanulmányait, a polgárháború miatt pedig többször menekülni kényszerült.

1947-ben a délkelet-kínai Fucsien tartományba költözött, és bár Mao Ce-tung hatalomra jutása után sok társa elmenekült Kínából, ő egy püspök kérésére Fucsienben maradt, és 1949-ben pappá szentelték. Kínában a katolikus egyházat az állam szabályozza, a pápai fennhatóság alatt álló római katolikus egyház elismerése tilos, 1951-ben állami utasításra meg is szakadtak a kapcsolatok a Vatikánnal.

Hszie Si-kuangot először 1955-ben tartóztatták le több másik pappal együtt, mivel nem akart csatlakozni az állampárti egyházhoz, a Kínai Hazafias Katolikus Egyesülethez, és hű maradt a római pápához. „Ellenforradalmi bűncselekmények miatt” 2 évre átnevelő munkatáborba vitték.

A szabadulása után folytatta az egyházi munkáját, ezért 1958-ban megint letartóztatták, de ekkor már 15 év börtönt kapott. Mégis egészen 1980-ig raboskodott. Így viszont elkerülhette a kínai kulturális forradalom tisztogatását, ami elpusztította a nyilvános vallási életet.

A papot 1984-ben a Vatikán jóváhagyásával Jakab néven titokban felszentelték a mintungi (Mingdong) egyházmegye püspökévé, de ahogy az lenni szokott, nem szerepelt a vatikáni évkönyvben, hogy a püspökké szentelését titokban tarthassák. Amennyire tőle tellett, igyekezett vezetni az egyházmegyében élő kb. 75 ezer katolikust, de ugyanabban az évben a szülővárosában megint letartóztatták, és csak 1987-ben szabadulhatott.

1990-ben is bebörtönözték két évre, 1999-ben pedig „beszélgetésre hívták” a kormány képviselőivel, de helyette ismeretlen helyre vitték, és csak 2 hónappal később engedték el.

Összesen 28 évet töltött börtönökben, és élete végéig rendőri felügyelet alatt állt, mégis folytatta a munkáját idősen és betegen is, többek között egy női rendet is alapított.

Sosem tett eleget a kormány utasításának, hogy csatlakozzon a hivatalosan elismert egyházhoz, és bár a híveivel mindig reménykedtek abban, hogy egyszer újra felvehetik a kapcsolatot az anyaszentegyházzal, nem érte meg azt a napot, amikor szabadon gyakorolhatják a vallásukat. 2005-ben, 88 évesen halt meg leukémiában.

A temetésén a kiszivárgott hírek szerint 10 ezer hívő vett részt, pedig a karhatalmi erők akadályozták a szertartáson való nyilvános részvételt, és blokkolták a katolikus weboldalakat, illetve bezárással fenyegettek minden oldalt, ahol a gyászjelentést, részvétnyilvánításokat vagy a püspök fotóját közzétették.

Ipari méretű vallásüldözés

Természetesen nem Hszie volt az egyetlen ismert kínai katolikus, akit a Kínai Népköztársaság üldözött. A 2000-ben meghalt sanghaji püspök, Ignatius Kung Pin-Mej például összesen 30 évet töltött börtönben, a róla elnevezett, az USA-ban működő alapítvány szokta jelenteni, ha Kínában ismertebb katolikusokat elhurcolnak, mint például 2007-ben Csia Cse-kuót.

Az 1,3 milliárd fős Kínában becslések szerint 13 millió keresztény élhet, de a számuk hivatalosan csak 6 millió. Az utóbbi években a hatóságok több kínai tartományban is keresztek ezreit semmisítették meg a várostervezési törvények állítólagos megszegésére hivatkozva.

Kínában nemcsak a keresztényeket, de a muszlimokat, a tibeti buddhistákat és a Falun kung követőit is súlyos társadalmi diszkrimináció éri, az ujgurokat konkrétan átnevelő- és kényszermunkatáborokba viszik.

Azzal, hogy most Magyarországon is bedobták a politikai harctér közepébe az itthon eddig szinte teljesen ismeretlen Hszie Si-kuang nevét, újra téma lett a kormány egyik nagy hívószava, a keresztényüldözés.

Nem mindegy, hogy ki az üldöző

A menekültellenes magyar kormány rendszeresen hozza fel a keresztényüldözést, bár a világ legüldözöttebb vallását gyakorlók megsegítésére 2016 és 2018 között csak 6,7 milliárd forintot költött, illetve egyszer állítólag befogadtunk 1300 üldözött kopt keresztényt is, de nyomuk sem volt Magyarországon.

Orbán Viktor is többször felszólalt, hogy nemcsak a Közel-Keleten, hanem már Nyugat-Európában is veszélyben vannak a keresztények, de eddig sem ő, sem Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárság vezetője, sem a Lidl joghurtos papírján lévő kereszt eltüntetése ellen kiálló Németh Szilárd nem mondott semmit a Kínai Népköztársaságban zajló keresztényüldözésről. (Ahogy egyébként muszlim országok vezetői sem nagyon tiltakoztak az ujgurok átnevelése ellen.)

A Fidesz 2010 előtt rendszeresen kiállt a kínai diktatúra emberijog-sértései ellen, de 2010 óta Orbán a legnagyobb rajongója Pekingnek. Már 2009-ben azt mondta Kínából hazatérve, hogy: „Magyarország helye a világ térképén egyértelmű, NATO-tagok vagyunk és az Európai Unió tagjai. Ez azt jelenti, hogy mi nyugati zászló alatt hajózunk, de ma keleti szél fúj a világgazdaságban. A vitorláinkat ennek megfelelően kell fordítani.”

Azóta a kormány többször jelét adta, hogy Magyarország szívesen üzletel Kínával (és a hasonló, nálunk gazdagabb diktatúrákkal), és kész eltekinteni a helyi emberi jogi helyzettől.

Orbán 2016-ban már kifejezetten a kereszténységre hivatkozva dicsérte a keresztényüldöző Kínai Népköztársaságot: „Ha valóban keresztény alapokon állunk, mint ahogy itt jó néhány ország keresztény alapokon áll, abban az esetben az, hogy Kínának van ereje arra, hogy embereket emeljen ki a szegénységből, hogy korszerűsítsen, modernizáljon, hogy összességében hozzájáruljon a világ jólétének szintjéhez, mindenképpen üdvözlendő dolog, és mi ebben érdekeltek vagyunk.”

2021 nyarán viszont a Kínához való közeledés és a világ üldözött keresztényeinek védelme összeütközött egy ferencvárosi utcában.

A sírból is kísért Hszie Si-kuang

A kormány azt tervezi, hogy minden előzetes tervet felrúgva, a Diákváros-projektet átalakítva több mint 500 milliárd forint közpénzből a Nagyvásártelepen kampuszt épít a Kínai Kommunista Párthoz hű, marxista-leninista alapokon álló Fudan Egyetemnek, sokkal nagyobb előnyöket ígérve az intézménynek, mint amiért – a hivatalos indoklás szerint – ellehetetlenítették a CEU-t.

Mivel a kormány igyekszik bebetonozni a projektet, és sorra veszi el Ferencvárostól és Budapesttől a beruházással szembeni ellenállás lehetőségét, ezért Baranyi Krisztina, a IX. kerület polgármestere hivatalosan is kezdeményezte a leendő Fudan-kampuszt körülvevő területek átnevezését Dalai Láma útra, Ujgur Mártírok útjára, Szabad Hongkong útra és Hszie Si-kuang püspök útra, hogy a kínai kommunista rezsim áldozataira emlékeztessenek. A kihelyezett táblákat Baranyi a főpolgármesterrel együtt adta át.

A lépésért a helyszínen tibeti aktivisták is köszönetet mondtak, és az ellenzéki összefogásban részt vevő Szél Bernadett – ahogy a volt párttársa, Schiffer András is –régóta a tibetiek támogatója, de az akció elsősorban egyértelműen a kormánnyal (és az ide tartó Kínai Kommunista Párttal) szembeni trollkodás, ami a jelek szerint betalált.

A fővárosi Fidesz-KDNP csak annyit közölt, hogy a Fővárosi Közgyűlés nélkül nem lehetett volna erről dönteni, Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója viszont azt írta, hogy Karácsony egy 7000 km-re lévő ország „belügyeit” fontosabbnak tartja a budapesti városvezetésnél, majd Hollik azt javasolta, hogy legyen egy Üldözött keresztények körút is, mert bár „a baloldal ezt nem ismeri el, rengeteg keresztény testvérünk él üldöztetésben például a Közel-Keleten”. Amikor viszont kiderült, hogy éppen egy üldözött keresztény kapott utcanévtáblát Budapesten, Hollik csendben átírta a posztjában a keresztényüldözéses részt.

Másnap Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, Baranyiék akciója „gyermekded, de legalább vicces”, Kína viszont nem röhögött olyan jót: Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője szerint az ellenzéki politikusok tette „megvetésre sem méltó”, és akadályozza Kína és Magyarország együttműködését.

Arról, hogy Kínában évtizedek óta üldözik a római katolikusokat, a kereszténydemokráciát hirdető kormány továbbra is hallgat. (via Independent, Asia News. Illusztráció: Kiss Bence)

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal megszüntette a nyomozást, amit Kovács Sándor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fideszes országgyűlési képviselő géberjéni birtokán elköltött EU-s pénzek ügyében indított tavaly év végén – írta meg a 24.

Vadai Ágnes, a DK képviselője kérdezte Polt Péter legfőbb ügyészt, miután a lap megírta, hogy a kormánypárti politikus családi birtokán 60 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatásból születtek turisztikai beruházások, és bár a pénzt hivatalosan nem Kovács kapta, a pénzekből az ő telkén épült vendégház, filagória, turisztikai bemutatóház és csónakszállás.

Polt Vadai kérdéseit feljelentésként értékelte, az ügy a NAV Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatóságára került, és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával indult eljárás. De a NAV szerint nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, ezért megszüntették a nyomozást.

Azzal kapcsolatban, hogy öt évvel a beruházás után lett a fia és a felesége a kedvezményezett, a nyomozást megszüntető határozatban azt írták: „A későbbiekben az ingatlanon található felépítmények tulajdonviszonyának a rendezésére sor került.”

Egy másik nyomozás továbbra is folyik: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság indított eljárást, miután Kovács barátjának cége pár év alatt 1 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el a térségben a politikus választókörzetébe tartozó településeken. A nyírségi tendereken taroló cégtulaj üzlettársa volt Kovács feleségének is, az üzleti kapcsolatot a 24 cikkének megjelenése után szüntették meg. (24)

Végleg megszűnik Donald Trump blogja, amin a volt elnök nyilvánosságra hozta a közleményeit, miután a nagyobb közösségi oldalak letiltották őt a platformjaikról – jelentette be Trump szóvivője.

A From the Desk of Donald J. Trump (magyarul: Donald J. Trump íróasztaláról) című oldalt el is távolították Trump hivatalos honlapjáról.

Jason Miller, Trump bizalmasa, a Fehér Ház volt belpolitikai tanácsadója a CNBC amerikai hírcsatornának azt mondta: nem tervezik a blog újraindítását, a felület csak kiegészítője volt a szélesebb körű erőfeszítéseiknek.

Miller egy online feltett kérdésre válaszolva később elmondta: a blog megszüntetése annak előfutára, hogy Trump újra meg fog jelenni a közösségi médiában, de erről nem árult el többet.

A Facebook és a Twitter letiltotta Trump fiókját, miután az akkori elnök hívei a beszéde után megostromolták az amerikai törvényhozás épületét január 6-án. A Capitoliumban a szenátus éppen az akkor még elnökjelölt, demokrata párti Joe Biden győzelmét hozó novemberi elnökválasztás eredményeit készült hitelesíteni. Az összecsapásokban öten meghalt, köztük egy rendőr.

Trump sosem ismerte el vereségét, és azt terjesztette a közösségi oldalain, hogy az elnökválasztást elcsalták.

A volt elnök blogja csak az előző hónapban indult, és eredetileg új kommunikációs felületként hirdették, de végül képtelennek bizonyult arra, hogy felvegye a versenyt a közösségi oldalakkal. Miller is beismerte, hogy bár a blogon könnyedén hozzá lehetett férni Trump közleményeihez, nem új közösségi platform volt. Trump Facebook- és Twitter-oldalát a letiltásakor emberek 10 milliói követték, míg blogját ennek a tömegnek csak töredéke kereste fel az indítás utáni első héten.

Trump – aki nem zárta ki, hogy 2024-ben újra indul az elnöki tisztségért – a január 20-i leköszönése óta csak néhányszor szerepelt a nyilvánosság előtt, és kizárólag a vele rokonszenvező médiának adott interjút. A New York Times egyik munkatársa a héten egy Twitteren zajló beszélgetésben arról számolt be, hogy Trump az utóbbi napokban több munkatársával közölte: a nyáron, várhatóan augusztusig, „ismét beiktatják (őt) az elnöki hivatalba”. (MTI)

Miután Karácsony Gergely főpolgármester és Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester a Fudan Egyetem leendő budapesti helyszínén új utcanévtáblákat avatott (Dalai Láma út, Ujgur Mártírok útja, Szabad Hongkong út és Hszie Si-kuang püspök út), a Fidesz közleményben háborodott fel.

Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója egyenesen azt írta, „Karácsony Gergely egy 7000 kilométerre fekvő ország belügyeit érdekesebbnek és fontosabbnak tartja a budapesti városvezetés tekintetében, mint honfitársaink és nemzettársaink megpróbáltatását”. Hollik adott pár ötletet a következő táblákhoz, első pontként ezt javasolta:

1. Üldözött keresztények körút. Bár a baloldal ezt nem ismeri el, rengeteg keresztény testvérünk él üldöztetésben például a Közel-Keleten.

Mint írtuk, Holliknak a jelek szerint nem volt eléggé üldözött a keresztény Hszie Si-kuang, a Kínai Népköztársaság területén illegalitásban működő mintungi római katolikus egyház püspöke, aki a hite miatt 28 évet volt kénytelen különböző kínai börtönökben élni, és a haláláig állandó rendőri felügyelet alatt állt.

Ezután a Fidesz kommunikációs igazgatója csendben átírta a posztját, már nem a keresztényüldözésről, hanem a székelyekről szól az első pont:

Nem ez az első eset, hogy Hollik csendben változtat egy bejegyzésén: áprilisban a Facebookra az alábbi képet posztolta azzal a szöveggel, hogy: „Már 25 ezren vagyunk, köszönöm!” Több kommentelő is megjegyezte, hogy a koronavírusnak nemrég lett 25 ezer halálos áldozata Magyarországon, és az ország már lakosságarányos halálozásban világrekorder a teljes járványt tekintve. Kb. 3 órával a közzététele után a poszt elérhetetlenné vált.

A Terrorelhárítási Központ kedden elfogott egy magát iszlamistának valló, 21 éves magyar férfit, aki többféle terrortámadást, tömegrendezvényen történő robbantást, továbbá tömegbe hajtva elkövetett támadást tervezett Magyarországon – mondta el Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója sajtótájékoztatón (amire a 444 nem kapott meghívót).

A főigazgató azt mondta, az illetékes igazgatóságuk hetek óta felderítést folytatott az ügyben, miután az Iszlám Államhoz köthető internetes oldalakon – amikre szigorú belépési rend alapján lehet csak belépni – egy magyar fiatalember is részt vett a beszélgetésekben.

Az altábornagy szerint a párbeszéd tartalma ellenséges ideológiát, „kimondottan dzsihadista propagandát valló” emberekkel terrortámadásra való felkészülésről, azokra vonatkozó eszközökről, anyagokról, módszerről szólt. Hajdu János azt mondta, „a fiatalember vállalta azt, hogy összeszerelt csőbombát készít el, és Magyarország területén kívánja ezt felhasználni olyan tömegrendezvényen, ami vagy Budapesthez, vagy Magyarország más területéhez köthető”.

Hajdu azt mondta, hogy a gyanúsított 21 éves, egy fővárosi egyetemre jár, teljesen átlagos magyar fiatal, aki megfelelő körülmények között szocializálódott.

A Magyar Nemzet úgy tudja, a férfi több magyarországi helyszínen is robbantani akart, elsőként a foci-Eb budapesti helyszínén, a Puskás Arénában, ahol 70 ezer ember életét veszélyeztethette volna, de a Balatonon turisták közé is behajtott volna kocsival.

Áder János államfő az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára 2021. június 1-től bíróvá nevezte ki Hajas Barnabást – írta meg a Telex, ami úgy tudja, hogy Hajas a Kúriára érkezik, pedig ítélkező bíróként sosem tevékenykedett.

Hajas sokáig Trócsányi László volt igazságügyi miniszter kabinetfőnöke volt, de 2014-ben – miután kiderült, hogy az ő számítógépéről származhattak a képfájlok, amikkel a Magyar Nemzet támadást indított Székely László ombudsman ellen a józsefvárosi tűcsereprogram ügyében – lemondott. Varga Judit idején aztán visszakerült a minisztériumhoz, de márciusban lemondott az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkárának címéről, a minisztérium szerint ezért: „Hajas Barnabás a két évre meghatározott feladatokat mintegy tíz hónap alatt elvégezte, új szakmai kihívásokat keres, ezért március 15-ével lemondott.”

A lap azt írja, az egykori ügyészségi vezetőből lett kúriaelnök, Varga Zs. András volt alkotmánybíró Polt Péter helyetteseként, sőt jobbkezeként vált ismertté, de ő sem volt ítélkező bíró korábban, miután viszont 2020 végén a Fidesz–KDNP a Kúria elnökévé választotta, a legfelsőbb bírói fórum átalakításába kezdett. A helyettese Patyi András lett.

Hadházy Ákos független parlamenti képviselő azt írja: „A bíróságok bedarálása gőzerővel folyik és ez NAGYOBB BOTRÁNY A FUDAN EGYETEMNÉL IS. Százmilliárdos gumicsontokon rágódunk, amit a Fidesz bedob közénk kacagva, miközben a kormány most csendben elfoglalja a bíróságokat is, miután elfoglalta az ügyészséget és a médiát. Ne felejtsük: az alsóbb szintű bírói döntéseket a Kúria mindig felülírhatja. És ne feledjük: a választási csalásokról is a Kúria fog végül dönteni.”

Új utcanévtáblákat helyeztek ki a Fudan Egyetem leendő helyszínére, és Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester hivatalosan is új nevet adott az utcáknak: a határozata értelmében a Helyi kikötő út, a Hídépítő utca és két névtelen közterület a Dalai Láma út, az Ujgur Mártírok útja, a Szabad Hongkong út és a Hszie Si-kuang püspök út nevet kapják. Videónk az avatásról:

A fővárosi Fidesz-KDNP közleményben határolódott el a Fudan-projektet ellenző Baranyi Krisztina és Karácsony Gergely főpolgármester akciójától: „Karácsony Gergely és Baranyi Krisztina a politikai showműsor helyett inkább tartsa be a jogszabályokat! Baranyi Krisztina ugyanis nem nevezhet át közterületet Budapesten, ez kizárólag a Fővárosi Közgyűlés hatásköre. Karácsony Gergely pedig a veszélyhelyzetben a fővárosi képviselő-testület megkérdezése nélkül csak a legszükségesebb, halaszthatatlan ügyekben dönthet. Szerintünk a közterületek átnevezése nem ilyen.”

Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója pedig azt írta:

„Karácsony Gergely táblákat avatott. Gratulálok. Adok pár ötletet a következő táblákhoz:

1. Üldözött keresztények körút. Bár a baloldal ezt nem ismeri el, rengeteg keresztény testvérünk él üldöztetésben például a Közel-Keleten.
2. Kárpátaljai magyarok tér. A kárpátaljai magyarság mindennapos megpróbáltatásainak elismerése sosem volt a baloldal erőssége.
3. Kárpát-medence utca. Bár mi tudjuk, hogy mi magyarok összetartozunk határon innen és túl, a baloldal többször kampányolt a külhoni magyarok ellen, mint értük.

A jó hír, hogy Karácsony Gergely egy 7000 kilométerre fekvő ország belügyeit érdekesebbnek és fontosabbnak tartja a budapesti városvezetés tekintetében, mint honfitársaink és nemzettársaink megpróbáltatását.”

A jelek szerint a kereszténydemokrata Holliknak nem volt eléggé üldözött keresztény Hszie Si-kuang, a Kínai Népköztársaság területén illegalitásban működő mintungi római katolikus egyház püspöke, aki a hite miatt 28 évet volt kénytelen különböző kínai börtönökben élni, és a haláláig állandó rendőri felügyelet alatt állt. Mindenesetre úgy fest, Hollik a püspök üldözését egy 7000 km-re fekvő ország belügyének tartja.

Igaz, amikor a Fudan Egyetemről szóló vitában a Kínai Kommunista Párt által elkövetett Tienanmen téri mészárlásának emlegetésére is az volt a válasz, hogy Gyurcsány emberek szemét lövette ki, illetve az, hogy a CEU a nyílt társadalom eszméjét hirdeti, a Fidesz szerint rosszabb, mint hogy a Fudan Egyetem felesküdött a Kínai Kommunista Párt és a marxizmus-leninizmus szolgálatára.

Frissítés

A Fidesz kommunikációs igazgatója azóta csendben átírta a posztját, már nem a keresztényüldözésről, hanem a székelyekről szól az első pont:

Nem ez az első eset, hogy Hollik István csendben változtat egy bejegyzésén: áprilisban a Facebookra az alábbi képet posztolta azzal a szöveggel, hogy: „Már 25 ezren vagyunk, köszönöm!” Több kommentelő is megjegyezte, hogy a koronavírusnak nemrég lett 25 ezer halálos áldozata Magyarországon, és az ország már lakosságarányos halálozásban világrekorder a teljes járványt tekintve. Kb. 3 órával a közzététele után a poszt elérhetetlenné vált.

A héten kiderült, hogy Rákay Philip „tanácsadó cége” 540 millió forintos forgalommal és 392 millió forintos profittal zárt tavaly, tehát a jelek szerint a cég teljesen üres honlapja sem tántorította el a megrendelőket, illetve Sarka Kata és Rogán Cecília egyik cége, a Top News Hungary Kft. tavaly 679,8 millió forintos forgalmat bonyolított, adózott eredményük 571,4 millió forint, azaz a forgalom több mint 84 százaléka profittá vált.

A 24.hu pedig azt is megírta, hogy a külügyminiszter feleségének, Szijjártó-Nagy Szilviának az Interior Design Kft. nevű, belsőépítészeti bizniszben utazó – luxusautót lízingelő – cége nem üzemelő honlappal is 1 milliárd 318 millió forintos nettó árbevétellel és 294,2 millió forint adózott eredménnyel zárta az első teljes évét. Szijjártó-Nagy Szilvia – aki tavaly nyáron ott volt az egész családdal Szíjj László luxusjachtján az Adrián – szinte az egész nyereséget, 285 millió forintot osztalékként ki is vette a cégből.

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője a Facebookon ezek miatt azt írta:

„Rogán Cecília félmilliárd, Rákay Philip 200 millió, Szijjártó Péter felesége pedig 285 millió forinttal jutalmazta meg magát saját cége tavalyi bevételeiből. Ezek Orbán Viktor bérből és fizetésből élő barátai, akiket nagyon megviselt a válság.”

Ezzel arra utalt, hogy Orbán Viktor a múlt héten a Kossuth Rádióban azt mondta: „Azért megviselt bennünket. Nem csak a vállalkozásokat, hanem bennünket, munkavállalókat is, akik bérből és fizetésből élünk, én is közéjük tartozom.”

Magyarország 300 ezer adag AstraZeneca-vakcinát adott kölcsön Szlovéniának, hogy az fel tudja gyorsítani oltási kampányát – közölte Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter Janez Jansa kormányfővel és Janez Poklukar egészségügyi miniszterrel találkozott Ljubljanában.

Szijjártó azt mondta, azért tudnak segíteni, mert Magyarországon van elég oltóanyag ahhoz, hogy mindenkit be tudjanak oltani, aki regisztrált.

„A világjárvány még inkább világossá tette számunkra, hogy a szomszédokkal való egymásra utaltság és kölcsönös függés milyen komoly jelentőséggel bír” – mondta Szijjártó, aki szerint minél sikeresebben védekeznek a szomszédos országok, annál nagyobb biztonságban vannak a magyarok is, „ezért is érdekünk, hogy a szomszédaink gyorsan tudjanak oltani”. Minél előbb oltanak a szomszédok, annál gyorsabban lehet közlekedni a két ország között, és annál kisebb az esélye annak, hogy megfertőzik egymást – mondta.

Szijjártó szerint az európai vakcinabeszerzést Brüsszel elrontotta, és ez nem egy politikai vélemény, hanem számokkal alátámasztott igazság, érdemes megnézni, hogy az amerikaiak, az izraeliek és a britek mennyivel gyorsabban és mennyivel többet tudtak oltani, mint az EU, ráadásul a mennyiségi problémák mellett az elosztási mechanizmus korrektsége kapcsán is számos kétség merült fel.

„Magyarország azonban sikeresen kezelte a világjárványt. Oltásban Európa éllovasai vagyunk”, mert Magyarország a vakcinát nem ideológiai és nem geopolitikai kérdésnek tekinti, hanem annak, ami: „emberéletek megmentésének eszköze” – mondta Szijjártó, aki szerint a lassabb és kisebb mennyiségű vakcinaszállítmányok a szlovénokon sem segítettek, és az elosztási mechanizmus során valahogy a közép-európai országok is hátra sorolódtak.

„Ezért segítünk most szlovén barátainknak, és 300 ezer AstraZeneca-vakcinát adunk nekik kölcsön”

– mondta.

Puklukar megköszönte Magyarországnak az oltóanyagokat, és azt mondta, ahogy lehetőségük lesz rá, a nyár végéig, legkésőbb őszre szeretnék visszaadni. Jansa azt mondta, Szlovéniát négy baráti ország veszi körül, ezért nincs egyedül a világjárványban, Magyarország mostani gesztusa is ezt a tényt bizonyítja. „Magyarország jobban fel volt készülve a járványra, mint az európai átlag, ezért tavaly tavasszal, a járvány első hullámában is segítséget nyújtott Szlovéniának” – mondta.

Magyarország átlagon felül teljesített, ami az oltások beadásának gyorsaságát és az ország átoltottságot illeti – mondta Jansa, és gratulált az elért eredményhez. (MTI)