Matolcsy: Magyarországnak nagyon sokba került, hogy eddig elmaradt a versenyképességi fordulat

A Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György kilencedszer írt a Magyar Nemzetbe arról, hogy a magyar gazdaságpolitika mit rontott el, és miben kéne változnia.

Szerinte az elmúlt 20 évben a világgazdaságban egyre gyakoribbá váltak a pénzügyi válságok, de a Covid–19 miatti pénzügyi válság elmaradt, aminek az lett az ára, hogy a világgazdaságban mindenhol pénzügyi buborékok alakultak ki, a jegybankok mérlege felduzzadt, nőttek az államadósságok és a költségvetési hiányok, illetve a gazdasági helyreállítás dinamikája inflációt gerjeszt.

Matolcsy szerint a következő pénzügyi válság itt kopogtat, és nem az a kérdés, hogy jön-e, hanem hogy mikor és hogyan érkezik meg.

Matolcsy szerint az eurózóna északi és déli országaira azonos pénzügyi védőhálót alkalmazott az Európai Központi Bank, a déliek mégis rosszul, az északiak pedig jobban jöttek ki a válságból. Azt írja:

„Térségünkben a baltiak, a lengyelek és a románok jobban kezelték a válságot, mint a többiek, köztük mi, magyarok.”

Egy következő válság kezelésére hat pontot hozott fel:

1. Döntő a versenyképesség elért szintje: a déliek még jobban visszaestek, mint azt a versenyképességi helyezés indokolta volna, ami a turizmus magas GDP-arányának köszönhető.
2. Sokat segít a digitális fejlettség: a válságkezelés és a digitális felkészültség (DESI digitalizációs index) között erős pozitív kapcsolat van, az járt jobban, aki korábban nagyobb súlyt fektetett a digitális átmenetre.
3. Döntő lehetett a pénzügyi rendszer versenyképessége: a magyar válságkezelés hitelezésalapú volt, az MNB és a pénzügyi rendszer forrásainak hatékony kihelyezése támogatta a költségvetést, az üzleti szektort és a családokat, ez tette válságállóvá a munkaerőpiacot.
4. Válságkezelés közben is javítható a versenyképesség: Magyarország 2019-ről 2021-re az IMD 334-es versenyképességi rangsorában a 47. helyről a 42. helyre lépett előre. A legnagyobb ugrás a nemzetközi befektetések terén volt, ahol a 40. helyről a 10.-re, illetve a gazdasági teljesítményben, ahol a 19. helyről a 8.-ra jöttünk fel 64 ország közül. A foglalkoztatásban is a 20. helyről a 13. helyre léptünk előre. Azért javulhatott a válságkezelés során a versenyképességünk, mert a válság feloldott egy belső gazdaságpolitikai patthelyzetet. Az éves költségvetési érdek már nem akasztotta meg a versenyképesség javulását célzó javaslatokat. Ennek ára most a magas költségvetési hiány és az elfutó államadósság.
5. Még nem elég a felkészültségünk a válság utáni világra: a magyar gazdaság válság utáni világra való felkészültsége (MNB Sustainable Future Index) jelentősen elmarad az EU átlagos szintjétől. Előttünk 17 ország áll, mögöttünk 9. A 18. hely kissé jobb, mint a mai fejlettség szerinti 21. helyünk, de ez a jövő képességét jelzi, nem a múltbeli teljesítményt, ezért nem elég. Leggyengébben a digitális területen, a munkaerő felkészültségében és az egészségügyi átalakulás képességében állunk. Ugyanazok vannak előttünk, akik a nemzetközi versenyképességi rangsorokban is előttünk vannak.
6. Teljes versenyképességi fordulat kell a felzárkózáshoz és a következő válságok sikeres kezeléséhez.

Matolcsy szerint azok kezelik jobban a kihívásokat, akik előtte folyton javították a versenyképességüket, és segít, ha válság közben versenyképességi ugrást hajtanak végre.

„Magyarországnak nagyon sokba került, hogy eddig elmaradt a versenyképességi fordulat. Ha továbbra is elmarad, az a felzárkózásunkba kerül” – írja Matolcsy.