Herczeg Márk

Egy 45 év körüli nő újraélesztéséhez érkezett segítségül szombat este a Központi Rohamkocsi, ezért nem értek rá az életmentők szabad parkolóhelyet keresgélni a belvárosi Sas utcában.

A ház kapuja előtt megállva gyorsan magukhoz vették az eszközeiket, és rohantak is az emeletre a beteghez, akinél egyből emelt szintű ellátás kezdődött, de a küzdelmet az előszobából váratlanul bekiabáló idegen férfihang zavarta meg, aki a „mentő sofőrjét” kereste – írja az Országos Mentőszolgálat.

A férfi nem bírt tovább várni a kocsijában, és gondolta, a kézbe veszi a dolgokat. A nyitva maradt ajtókat kihasználva a mentők után ment, és még a beteg lakásába is követte őket, hogy megkérje őket, „álljanak el az útból”.

Az OMSZ szerint meglepte őket a méltatlankodó sofőr, de nem tudtak egyből reagálni, mert még percek kellettek, hogy stabilizálni tudják a beteg állapotát. Az egyik mentős csak ezután tudott egy időközben felszabadult helyre átállni a mentővel.

A luxusautó sofőrje továbbra is elégedetlen volt, feljelentéssel fenyegette a hivatásukat szolgáló mentőket, amiért „indokolatlanul sokáig használták a kék villogót”.

A jelenet után, végül stabil állapotban szállíthatták kórházba a beteget bajtársaink.

Az Ajax Bob Marley előtt tisztelgett volna az új, harmadik számú mezében, amin a jamaicai énekeshez köthető motívumok vannak, például három madárka, ami utal a Three Little Birds című dalra, amit a klub drukkerei szoktak énekelni. Bob Marley fia is énekelte már velük.

Az UEFA viszont jelezte, hogy az új mez a szabályokba ütközik. Az Ajax közleménye szerint az „UEFA úgy látja, hogy a három kismadár nem klublogó és nem mezszponzor, márpedig más szimbólum nem jeleníthető meg a mezeken”.

Ezért a PEC elleni holland bajnoki meccsen csak a játékosok neve és a számuk volt a mezek hátulján, a madarak nem, de az Ajax reméli, később mégis engedélyezik a madarakat. A meccset egyébként 2-0-ra az Ajax nyerte. (Nemzeti Sport)

Hongkongban van egy Ta Kung Pao (Dàgōng Bào) nevű lap, amit Peking hongkongi képviselete irányít, és bizonyos értelemben lenyomata a város történelmének. Az 1902-ben még L'imperial néven alapított lap 1926 után nőtt nagyobbra (150 ezres példányszámmal), majd 1948-ban Hongkongba költözött, ezután vált megkerülhetetlen, minőségi hírforrássá.

A gyarmati időkben a brit uralkodókat támadta, és döntő szerepet játszott az 1967-es baloldali zavargások előmozdításában, amikor a kulturális forradalom épp elsöpörte az anyaországot. Amikor 1997 -ben Hongkong visszatért Kínához, a lap továbbra is befolyásos maradt, pekingi szemszögből tálalva az erősen ferdített híreket. Egykori főszerkesztője, egy rangos Harvard-ösztöndíjas 2007-ben Hongkong belügyminisztere lett.

Ismerős harcok

Ennek a lapnak a Kínai Kommunista Párt furkósbotjává züllesztéséről írt az Atlantic. Az elmúlt években ugyanis – különösen a 2019-es tüntetéshullám óta – bedurvult a lap, és Magyarországon sem ismeretlen módszerekkel kezdtek „újságot írni”:

Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter, a Fidesz alelnöke szerdán ezt írta ki a Facebookra:

„Talán egyesek számára meglepő (számomra nem), hogy egy, (nem éppen Magyarországot támogató) civil szervezetek által készített felmérés szerint nálunk lényegesen szabadabbnak érzik magukat az emberek, mint Európa számos részén, például Németországban vagy Ausztriában.”

Ezt a grafikont mellékelte:

Ezt Zsigmond Barna Pál már úgy tálalta, hogy:

„Négyszer olyan szabadnak érzik magukat a magyarok, mint a németek”, „derül ki egy friss közvélemény-kutatásból, amelyet a Soros György alapítványához közeli Európai Külügyi Kapcsolatok Tanácsa végzett”.

Nagyon szép is lenne, ha tényleg ennyien gondolnánk úgy, hogy szabadság van, azt csinálunk, amit szabad, csak éppen ez akkora csúsztatás, hogy már egyenesen hazugság.

Ahogy azt már korábban még a kormánypárti Mediaworks is megírta – bár igyekezett nem ezt hangsúlyozni –, a felmérés a koronavírus elleni intézkedésekre vonatkozott, tehát azt vizsgálták, hogy mennyire érzik magukat korlátozva az emberek. Nem pedig például olyasmiket, hogy mennyire érzik a vállalkozásukat biztonságban, mennyire tartják kielégítőnek a választási rendszert, vagy hogy mennyire találják szabadnak a sajtót.

Miután nálunk haltak meg lakosságarányosan az egyik legtöbben a világon, és az egészségügyben is nagyon megnőttek a várólisták, talán nem hiába kérték orvosok és szakemberek, hogy a kormány szigorúbb korlátozásokat hozzon.

A kutatók szerint az állatok alakja egyre inkább változik a klímaválság miatt – írja a Guardian. Megállapították, hogy a melegvérű állatok megváltoztatják a fiziológiájukat, hogy alkalmazkodjanak a melegebb éghajlathoz: elkezdenek megnőni a lábaik és füleik, vagy éppen a csőrük, hogy jobban tudják szabályozni a testhőmérsékletüket.

Amikor az állatok túlmelegednek, a madarak a csőrüket, az emlősök pedig a fülüket használják a meleg eloszlatására. Ha nem tudják szabályozni a testhőmérsékletüket, túlmelegedhetnek és elpusztulhatnak. A tollak által nem fedett, és így nem szigetelt csőrök jelentős hőcserélő helyek, akárcsak az emlősök füle, farka és lába, ha nem borítja szőr.

Egyes, melegebb éghajlaton élő állatok történelmileg úgy fejlődtek, hogy nagyobb csőrrel vagy füllel rendelkeznek, így könnyebben meg tudnak szabadulni a hőtől. Ezek a különbségek a globális felmelegedéssel egyre hangsúlyosabbakká válnak.

A védendő fogyasztók minimális energiaszükségleteinek biztosításáról fogadott el törvényt a bukaresti képviselőház.

A jogszabály alapján a koruk, egészségi állapotuk, elégtelen jövedelmük miatt szociálisan rászorulónak minősülő vagy energetikai szempontból elszigetelt területen élő családok, illetve egyedül élő személyek a lakásuk fűtéséhez használt energiahordozótól, illetve jövedelmüktől függően állami támogatást kaphatnak energiaszámláinak kifizetéséhez. A védendő (a romániai jogszabályban „veszélyeztetettnek” nevezett) fogyasztók energetikai szempontból hatékonyabb fűtésrendszerek, illetve háztartási gépek beszerzésére is igényelhetnek támogatást.

A törvény a gázfűtéses lakások esetében a havi 250 lejnél (17 500 forint), a villanyárammal fűtött lakások esetében az 500 lejnél, a szilárd, vagy folyékony tüzelőanyagú fűtés esetében pedig a 160 lejnél nem nagyobb energiaszámla kifizetését minősíti támogathatónak.

A fűtéstámogatás a védendő fogyasztó nettó jövedelme függvényében arányosan csökken. Az a rászoruló család, ahol az egy főre eső nettó jövedelem nem éri el a 200 lejt – a törvényben meghatározott, később kormányhatározattal aktualizálható energiafogyasztási kereten belül –, 100 százalékos fűtéstámogatásra jogosult. A legkisebb, 10 százalékos fűtéstámogatást pedig olyan családok kaphatják meg, ahol az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg az 1386 lejt.

Raluca Turcan munkaügyi miniszter becslése szerint kb. félmillió romániai háztartásnak, vagyis több millió embernek nyújt segítséget a védendő fogyasztókról elfogadott törvény.

A kétkamarás román parlament szenátusa által korábban már megszavazott jogszabályt egyetlen tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül fogadta el a bukaresti képviselőház, és – ha az államfő kihirdeti – novembertől lép hatályba.

Romániában az elmúlt egy évben végrehajtott energiaár-liberalizálás nyomán a villamosenergia és a gáz átlagban 21 százalékkal drágult, és a gazdasági elemzők szerint ősszel további áremelkedés várható. (MTI)

Irán jelentősen megnövelte a magas fokon dúsított uránkészletét az elmúlt hónapokban a 2015-ben aláírt atomalkuban engedélyezett mennyiséghez képest - közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), bírálva Teheránt, amiért nem válaszolt a három, be nem jelentett atomlétesítménnyel kapcsolatos kérdésekre.

Az ENSZ-nek az atomsorompó-egyezmény betartatásán őrködő szakosított szervezete által készített egyik negyedéves jelentés szerint Irán a 60 százalékosra, azaz a bécsi egyezmény által engedélyezett 3,67 százalékosnál jóval magasabb fokra dúsított urán mennyiségét a májusi 2,4 kg-ról 10 kg-ra növelte, míg a 20 százalékosra dúsított uránkészlete 62,8 kilogrammról 84,3 kg-ra nőtt.

A NAÜ egy másik jelentésben hevesen bírálta Iránt az együttműködés hiánya miatt is, amivel Teherán súlyosan megsértette az atomprogramjának a szerződés által elrendelt, NAÜ általi ellenőrzését.

„2021 februárja óta Iránnak az ellenőrzések korlátozására vonatkozó döntése miatt súlyosan akadályozták az ellenőrző és megfigyelő munkát” – áll a NAÜ 35-tagú kormányzótanács jövő heti tanácskozása előtt a szervezet főigazgatója, Rafael Grossi megbízásából készült másik bizalmas jelentésben.

A második jelentés szerint Iránnak meg kell oldania az atomlétesítményeivel kapcsolatos kérdéseket, így „haladéktalanul” válaszolnia kell a kérdésekre azzal a négy létesítménnyel kapcsolatban, amit a NAÜ munkatársai nem látogathattak meg, így arra is, ami arra a három be nem jelentett üzemre vonatkozik, amelyekben 2019-ben uránnyomokat találtak.

A Reuters szerint ha a kormányzótanács ülésén határozatot fogadnak el, az növelheti a nyomást Iránra az atomlétesítményeivel kapcsolatos kérdések megválaszolása érdekében, de meg is nehezítheti az atomalkuról folytatandó tárgyalásokat, Irán ugyanis korábban ellenszegült a hasonló lépéseknek.

Irán és a hat nagyhatalom – az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország) – meg Németország 2015-ben Bécsben megállapodást írt alá, amiben Irán az ellene bevezetett nemzetközi szankciók fokozatos feloldása fejében vállalta, hogy korlátozza az atomprogramját. A nyugati nagyhatalmak azzal vádolták Iránt, hogy atombombára akar szert tenni, amit Teherán máig tagad.

Donald Trump akkori amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát a szerződésből, és újból bevezette az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat. Irán válaszként fokozatosan megszegte a szerződésben vállalt (az urándúsítás fokára, dúsított uránkészlet nagyságára és az urándúsító centrifugák kategóriájára) vonatkozó kötelezettségeit. A felek áprilisban állapodtak meg a tárgyalások újrakezdéséről, de azok Ebrahim Raiszi ultrakonzervatív iráni elnök júniusi megválasztása óta holtponton vannak. (MTI)

Meghaladta a 80 százalékot Nagy-Britanniában azoknak az aránya, akik a koronavírus elleni oltások mindkét adagját megkapták. Az eddig beadott első és második oltási adagok együttes száma közelít a 92 millióhoz.

A brit egészségügyi minisztérium friss részletes adatai szerint a nagy-britanniai oltási kampány tavaly december 8-i kezdete óta az első oltási adagból eddig 48 292 811-en részesültek.

Közülük 43 535 098-an a második dózist is megkapták, vagyis eddig összesen 91 827 909 adagot adtak be Nagy-Britanniában a koronavírus elleni oltásból.

Ez azt is jelenti, hogy a 16 éven felüli brit lakosság 80,1 százaléka már mindkét oltási dózist megkapta.

Magyarországon a 16 felettiek kb. 67 százaléka van beoltva.

Laboratóriumi vizsgálatokkal eddig több mint 7 millió koronavírus-fertőzést mutattak ki az Egyesült Királyságban, és a járványnak eddig 133 483 halálos áldozata volt Nagy-Britanniában.

Az angliai közegészségügyi szolgálat (Public Health England, PHE) friss becslése szerint a nagy-britanniai oltási program további csaknem 106 ezer halálesetet és több mint 24 millió fertőződést akadályozott meg, emellett 143 600 olyan súlyos megbetegedésnek vette elejét, ami kórházi ellátást tett volna szükségessé.

A brit járványhelyzet

A brit egészségügyi minisztérium beszámolója szerint az elmúlt egy napban 37 489, az utóbbi egy hétben 269 193 új koronavírus-fertőződést szűrtek ki országszerte.

A heti adat 13,9 százalékkal magasabb a múlt kedden zárult egyheti időszakban szűrővizsgálattal azonosított új fertőződések számánál.

A brit kormány készenléti helyzetekben működő tudományos tanácsadó testületének (SAGE) legfrissebb számításai szerint az R reprodukciós ráta Angliában némileg csökkent: most 0,9 és 1,1 között jár.

Ennek elsődleges jelentőségét az adja, hogy a becslési sáv alsó értéke hónapok óta először a kritikus 1-es szint alá süllyedt.

Az új becslés azt mutatja, hogy 10 fertőzött átlagosan 9-11 másik embernek adja át a koronavírus-fertőzést, vagyis ha a becslési sáv két szélsőértéke közül az alsó az igaz, akkor a koronavírus-járvány angliai terjedési üteme lassul.

A SAGE számítási módszertana szerint a 0,9-1,1 közötti R ráta azt jelenti, hogy az újonnan bekövetkező koronavírus-fertőzések száma Angliában minden egyes nap 2 százalékos csökkenés és 2 százalékos emelkedés között járhat.

Az angliai átlagon belül a helyzet Londonban a legkedvezőbb: a SAGE itt 0,8-1,1 közötti R mutatót mért az elmúlt héten. (MTI)

A tokiói nyári olimpia és a vasárnap zárult paralimpia szervezőbizottságának vezetője örülne, ha Japán a közeljövőben megint olimpia házigazdája lenne, és 2030-ban Szapporo adna otthont a téli olimpiának és paralimpiának.

Hasimoto Szeiko derűlátóan úgy vélte, erős jelölt a japán város, ami tavaly januárban kapott engedélyt a Japán Olimpiai Bizottságtól, hogy pályázzon a 2030-as téli játékokra.

Szapporo mellett eddig Salt Lake City és Barcelona erősítette meg érdeklődését a 9 év múlva esedékes versenyek lebonyolítása iránt. A japán település 1972-ben már rendezett téli olimpiát. (MTI)

Megalakult az Afganisztánban hatalomra került tálibok átmeneti kormánya Hasszán Ahund molla ügyvivő miniszterelnök vezetésével – jelentette be Zabihullah Mudzsáhid, a radikális iszlamisták szóvivője, aki szintén kapott kormányzati megbízást az új kabinetben.

Egy terrorista az új, átmeneti kormányfő

Sajtóhírek szerint Hasszán Ahund molla a radikálisok egyik kevésbé ismert vezetője, aki vélhetően a rivális tálib frakciók közötti kompromisszumos megoldásként került a kormányfői tisztségbe. A kandahári születésű Ahund a tálib mozgalom alapító tagjainak egyike, és úgy tudni, hogy a tálibok elhunyt társalapítójának, Omár mollának volt az egyik közeli szövetségese.

Úgy tudni, inkább vallási, mint katonai vezető, aki közel áll a tálibokat 2016 óta vezető Hibatullah Ahundzadához. Ahundzadáról egyébként nem tudni, hogy milyen kormányzati tisztséget fog a jövőben betölteni.

Ahund 20 éven át a tálibok vezetőségi tanácsának, a rehbari súrának volt a vezetője. A tálibok legutóbbi uralma idején (1996 és 2001 között) külügyminiszter és kormányfőhelyettes volt Mohammad Rabbáni Ahund molla kormányában, 2001-ben pedig a minisztertanács alelnöke lett.

Hasszán Ahund molla az ENSZ terroristákat számon tartó listáján is szerepel.

Illusztris társaság

A kormányfő első helyettesének tisztségét Abdul Gáni Baradar molla, a tálibok politikai bizottságának vezetője veszi át, míg a második helyettes posztjára Abdul Szalam Hanafi, a mozgalom katari politikai irodájának egyik tagja került.

Amír Hán Muttaki lesz az új afgán kormány külügyminisztere, Sír Mohammad Abbász Sztanikzai pedig a helyettese. Muttaki egykor a tálibok dohai tárgyalódelegációjának tagja volt. Sztanikzai 2001-ig a tálib kormány egyik miniszterhelyetteseként szolgált, majd csaknem tíz évig Dohában élt, és 2015-ben a csoport ottani politikai irodájának vezetője lett.

A védelmi tárca élére a tálibok katonai műveleti parancsnoka, Mahammad Jakub molla, Omár molla fia került.

Sziradzsuddin Hakkáni pedig a belügyminiszteri posztot kapta. Ő vezeti a terrorszervezetként nyilvántartott Hakkáni-hálózat nevű csoportot, ami a tálibok pénzügyeit és katonai eszközeit igazgatja, és diverzánsakciókat hajtott végre nemcsak Afganisztánban, hanem Pakisztánban is.

Zabihullah Mudzsáhid, a tálib radikálisok eddigi szóvivője a kulturális és tájékoztatási tárcát kapta.

Csak a talibán

Hírügynökségek megjegyzik, hogy a kulcsfontosságú kormányzati tisztségeket olyan tálib vezetők kapták, akik kitüntették magukat az utóbbi 20 év nyugati beavatkozása alatt. Mindemellett nem volt arra utaló jel, hogy a kormányba bekerültek volna a mozgalomhoz nem köthető személyek is, ami a nemzetközi közösség egyik fontos követelése volt.

Mudzsáhid hangsúlyozta, hogy ügyvivő kormányról van szó, de azt nem közölte, hogy a kabinetnek meddig szól a megbízatása. A tálibok eddig nem adták jelét annak, hogy választásokat tartanának majd Afganisztánban. (MTI)

Az Európai Unióban nincs lehetőség valódi, kölcsönös tiszteleten alapuló, demokratikus vitákra, ahogy nagy kihívást jelent a folyamatosan megnyilvánuló kettős mérce is – jelentette ki Szijjártó Péter a Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a dél-lengyelországi Karpaczban.

A Karpaczi Gazdasági Fórumon felszólalva a külügyminiszter azt mondta, fontos lenne őszinte vitát folytatni a kontinens előtt álló kihívások leküzdéséről, de azokat, akiknek eltér a véleménye a fősodortól, rendre Európa-ellenesnek nevezik és a partvonalra szorítják – mondta Szijjártó a lengyel parlament alsóháza (szejm) által szervezett, Kárpátok Európája nevű nemzetközi konferencia egyik panelbeszélgetésén.

Magyarország erős EU-ban érdekelt, ami az örökségüket, nemzeti identitásukat, kultúrájukat megőrizni képes, erős tagállamokon alapul, és teljességgel elutasítja azt a „szélsőséges” föderalista álláspontot, ami egyfajta Európai Egyesült Államok létrehozását célozza, nem akar további jogköröket átadni Brüsszelnek – közölte.

Szijjártó az EU versenyképességéről azt mondta: a tagállamoktól nem szabad elvenni a jogot, hogy döntsenek a saját adópolitikájukról, és szükség van a belső versenyre is. Szerinte a közösség bővítésének blokkolása is csökkenti a versenyképességet, különösen az Egyesült Királyság kilépése és azután, hogy kudarcba fulladtak a tárgyalások az EU-Svájc keretmegállapodásról.

Szerinte Szerbiát haladéktalanul fel kell venni az EU-ba, ez óriási stabilizációs tényező lenne az egész Nyugat-Balkán szempontjából, ráadásul azt is fontos látni, hogy „a politikában nincs légüres tér”, ha a blokk nem cselekszik, más hatalom fogja kiterjeszteni a befolyását a térségre.

A miniszter a magyar külpolitika lelkének a visegrádi együttműködést nevezte, szerinte a négy ország ennek köszönhetően olyan fontos európai ügyekben ért el eredményeket, amikben egyedül nem lett volna esélyük.

„Ha mi nem vagyunk elkötelezettek, akkor ma kötelező letelepítési kvóták szerint osztanák szét a migránsokat az EU-ban, de nem engedtünk a kívülről jövő, elképesztő erejű nyomásnak, mindvégig kitartottunk az álláspontunk mellett” – mondta.

Németországnak 70 százalékkal nagyobb a kereskedelmi forgalma a visegrádi négyekkel, mint Franciaországgal, Közép-Európa adja a német gazdaság „hátországát”, és az észszerű gazdaság- és biztonságpolitikának köszönhetően a világ egyik legversenyképesebb térségévé vált, például 2014 óta Magyarország is minden évben megdöntötte a beáramló beruházások rekordját – mondta Szijjártó. (MTI)

Izraelben hétfőn megszökött a szigorúan őrzött Gilboa börtönből hat fogoly.

Nagy erőkkel, drónok és helikopterek bevetésével keresik az ország északi részén található büntetés-végrehajtási intézményből egy kiásott alagúton át megszökött rabokat, jelentős katonai erők, kommandók vizsgálják át a környező kibucok területét. A közös cellából elszökött rabok mind életfogytig tartó büntetésüket töltötték, amit izraeliek ellen végrehajtott, véres merényletek miatt szabtak ki rájuk.

Egyikük az Izraelben jól ismert Zakaria Zubeidi, aki a Fatah fegyveres, terrorral foglalkozó szárnyának, az Al-Aksza Mártírjainak Brigádjának egyik egységét vezette, majd jelentős tisztséget viselt a Ciszjordániát vezető Fatah pártban. Két tucat bűncselekmény – köztük gyilkossági kísérlet – miatt ült.

A másik öt rab az Iszlám Dzsihád nevű palesztin terrorszervezet tagja volt, és szintén a Ciszjordánia északi részén lévő Dzsenin város lakosai voltak. A börtönben viselt ruháikat és cipőiket megtalálták az intézményen kívül.

A szökést hajnali 4-kor fedezték fel a különösen gondosan őrzött börtönben, amit 2004-ben, a második intifáda, vagyis palesztin felkelés idején hoztak létre. 2014-ben megakadályoztak egy hasonló szökési kísérletet, amit szintén az Iszlám Dzsihád-rabok celláiból szerveztek.

A jelek szerint biztonsági hibák sora segített a raboknak a szökésben:

• Például Zubeidi a szökés előtti napon kérte az áthelyezését a másik öt rab zárkájába, és ez nem váltott ki riasztást.
• Aztán az is kérdéses, miért nem vették észre a szökésüket hónapok óta tervező, rozsdás kanállal a padlóban nyílást ásó foglyokat. (A padló elég szerencsétlenül volt kialakítva, nem volt különösebben nehéz dolguk a szökésben lévő foglyoknak.)
• Az is érthetetlen, miért voltak elérhetők az interneten a hibásan kialakított (mármint nem szökésbiztos) börtön tervrajzai, amiket maga az építésziroda tett közzé.
• A legsúlyosabb hiba, hogy a börtön kerítésén lévő lyuk, amin át a hat fogoly végül kimászott, közvetlenül az őrtorony alatt helyezkedik el, de az izraeli sajtó szerint az ügyeletes őr elaludt.

Mivel még folyik a hajtóvadászat, egyre többen úgy vélik, hogy a férfiak már átjuthattak Jordániába.

A szökevényeket a palesztin területeken ünneplik, izraeli tisztviselők viszont arra figyelmeztettek, hogy rendkívül veszélyesek.

A zsidó újév során történt szökés politikailag kínos helyzetbe hozta az izraeli hatóságokat. (Guardian, MTI)

• Afganisztánban az összeomlás szélére kerültek az alapvető szolgáltatások, és fogyóban vannak a segélyek – figyelmeztetett az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló hivatala (OCHA).
• Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) pedig arról számolt be, hogy külföldiek a tálib hatalomátvétel utáni kaotikus helyzetben több száz afgán gyereket kísérő nélkül menekítettek ki az országból.

Az OCHA szóvivője, Jens Laerke sajtótájékoztatón elmondta: afgánok milliói szorulnak élelemsegélyre és egészségügyi ellátásra. Laerke arra kérte a donorországokat, hogy adományozzanak gyorsan és bőkezűen.

Szeptember 13-án adományozó konferenciát tartanak Genfben, hogy gyorsan növelni lehessen az afganisztáni humanitárius műveletek folytatásához szükséges forrásokat.

Az OCHA 193 millió dollárral emelte azt az összeget, amire a becslései szerint szüksége van ahhoz, hogy az év végéig fedezni tudja az afganisztáni rászorulók szükségleteit. Az ENSZ szerint kb. 11 millió embernek van szüksége élelemre, további 3,4 milliónak pedig alapvető egészségügyi ellátásra. A világszervezet ehhez összesen 606 millió dollárt kért a nemzetközi közösségtől. Az OCHA azzal indokolta a növekedést, hogy a tálibok hatalomátvétele miatt újabb igények merültek fel.

Idén több mint félmillióval nőtt a belső menekültek száma a tálibok offenzívája miatt, aminek az eredményeképpen a radikálisok augusztus 15-én harc nélkül bevették Afganisztán fővárosát, Kabult.

Az összeg fedezné az akut alultápláltságtól szenvedő több mint 1 millió gyerek és nő szükségleteit, a higiénia javításához kapcsolódó projekteket, valamint a gyerekek és a szexuális erőszak áldozatainak védelmét.

Elhúzódó konfliktus, súlyos szárazság, világjárvány

António Guterres ENSZ-főtitkár szóvivője, Stéphane Dujarric pénteken figyelmeztetett, hogy Afganisztánt azonnali humanitárius katasztrófa fenyegeti az elhúzódó konfliktus, a súlyos szárazság és a koronavírus-járvány miatt.

A világszervezet tavaly év végén 1,3 milliárd dollárt kért az afganisztáni helyzet kezelésére, de ennek csak a töredékét kapta meg.

Afganisztán a tálibok hatalomátvétele előtt is erősen függött a külföldi segélyektől, amik a költségvetésének 40 százalékát tették ki.

Gyerekek százainak nincs kísérője

Henrietta Fore, az UNICEF főigazgatója szintén a genfi sajtóértekezletén elmondta, hogy a tálib hatalomátvétel okozta kaotikus helyzetben sok gyerek szakadt el a szüleitől Afganisztánban, és közülük több száz bejutott a kabuli repülőtérre, ahonnan különböző országok az evakuáló repülőgépeiken elszállították őket.

A többek között az USA-ba, Németországba, Katarba került gyerekek közül mostanra kb. 300-ról derült ki biztosan, hogy kísérő nélküli, és a UNICEF arra számít, hogy több ilyen is lesz. Nagyon fontos, hogy a kísérő nélküliként azonosított gyerekeket gyorsan azonosítsák, és biztonságban tartsák, amíg fel nem kutatják a szüleiket, és el nem érik, hogy visszakerüljenek az ő gondjaikba. Az UNICEF ebben segítséget nyújt minden országnak – mondta. (MTI)

Vasárnap, a délelőtti órákban az ózdi járőrök Farkaslyukon, a Mikszáth Kálmán utcában egy rendszám nélküli, közúti közlekedésre alkalmatlan, fával megpakolt autót vettek észre. A rendőrök előtt az autó áttért a bal oldali forgalmi sávba úgy, hogy a szolgálati autót vezető járőrt hirtelen fékezésre kényszerítette.

Kiderült, hogy a férfi érvénytelen hatósági engedéllyel, kötelező felelősségbiztosítás nélkül és műszaki feltételeknek nem megfelelő autóval ment. A kocsi utasterét és a rakterét átalakították, és lopott fával volt tele.

A szabálysértésen tetten ért sofőrt és utasát előállították az Ózdi Rendőrkapitányságra, az autót vezető 22 éves farkaslyuki férfi beismerte a szabálysértéseket.

A rendőrkapitányság munkatársai a sofőrt szabálysértési őrizetére vette, a bíróság pedig 12 hónapra eltiltotta a járművezetéstől, és pénzbírsággal sújtotta.

A rendőrök lopás miatt a férfi és a 16 éves társa ellen külön szabálysértési eljárást is indítottak, illetve büntetőeljárást kezdeményeztek a sofőr ellen. (police.hu)

Az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálatának (C3S) adatai szerint az idei volt Európa legmelegebb nyara a feljegyzések kezdete óta.

A három nyári hónapban a levegő földfelszíni átlaghőmérséklete kb. 1 Celsius-fokkal volt magasabb az 1991-2020-as átlagnál.

A korábbi legmelegebb nyarakat 2010-ben és 2018-ban jegyezték fel, abban a két évben a nyár 0,1 Celsius-fokkal hűvösebb volt az ideinél.

A 2021-es nyár hőmérsékletei újabb mérföldkövet jelentenek a hosszútávú globális felmelegedés folyamatában.

A szolgálat 1950 óta jegyzi a légköri adatokat, amiket összeegyeztet a 19. század közepéig visszanyúló korábbi adathalmazokkal.

A szolgálat szerint globálisan 2021 augusztusa együtt 2017 augusztusával a 3. legmelegebb hónap volt, több mint 0,3 fokkal volt melegebb, mint az 1991-2020 közötti átlag.

Európában 2021 augusztusában az átlaghőmérséklet megközelítette az 1991-2020 közötti időszak átlagát, de a kontinens térségeiben ellentétes folyamatokat figyeltek meg. A Földközi-tenger országaiban rekordokat döntöttek a hőmérsékleti maximumok, miközben Északon az átlag alattiak voltak a hőmérsékletek, Keleten pedig az átlagnál magasabbak.

A dél-európai kánikula idején augusztus 11-én 48,8 fokot mértek Szicíliában. Ha a Meteorológiai Világszervezet is megerősíti, ez a hőmérséklet a legmagasabb, amit Európában eddig feljegyeztek.

A Copernicus szolgálat szerint a hőség, ami Spanyolországot, különösen Görögországot és Törökországot sújtotta, kedvező feltételeket teremtett a térségbeli pusztító erdő- és bozóttüzek kialakulásához. (MTI)

Az EU az európai klímarendelettel az európai zöld megállapodás részeként kötelező célként tűzte ki magának a klímasemlegesség elérését 2050-ig, ehhez pedig a következő évtizedekben nagyon le kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási szintjét. Az EU ezért 2030-ra ambiciózus éghajlat-politikai célokat tűzött ki, vállalva, hogy 2030-ig az 1990-es értékhez képest legalább 55 százalékkal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátását.

A GKI CO2-modelljének eredményei alapján, több vizsgált forgatókönyv közül még a legoptimistább becslés szerint sem tudja Magyarország teljesíteni az EU által elvárt kibocsátási szintet 2030-ra. Eszerint a forgatókönyv szerint (ami gyors gazdasági növekedéssel számol, és a most érvényes kormányzati döntéseket is tartalmazza) 1990-hez képest a csökkenés 34 százalék lesz 2030-ra, ami elmarad az elvárt 55 százalékos mértéktől – írja a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Az EU-s elvárást csak a villamosenergia-termelés ágazata teljesíti (mínusz 63 százalék), és megközelíti még a feldolgozóipar is (mínusz 43 százalék), de ebben a
szektorban nagy a multinacionális vállalatok és a beszállítóik aránya, ahol a költséghatékonyság és a megfelelő tőke jelenléte miatt gyors az energia-megtakarító
technológiák terjedése – írja a GKI.

A többi ágazat (szállítás, építőipar, kereskedelem stb.) esetében a kibocsátás az 1990-es értékhez képest még emelkedni is fog, vagyis jelentős kormányzati beavatkozásra lenne szükség, ha teljesíteni kívánjuk a klímacélt.

A háztartások esetében a kibocsátás várható csökkenése 1990 és 2030 között 19 százalék, ami ugyan jó eredmény, de kevés az elvárt 55 százalékhoz képest. Ez a teljes magyar kibocsátásra is jelentős hatással van, mivel a modell adatai alapján a háztartások súlya 2030-ban már 37 százalék lesz az összes kibocsátásból. Ez azt jelenti, hogy nagyvonalú, az energia-hatékonyságot (szigetelés, régi kazánok cseréje stb.) ösztönző állami és EU-s támogatások, beruházások nélkül jelentős csökkenés nem várható a háztartási szektorban sem.

A GKI azt írja, hogy az 1990-es adatokon kívül érdemes az 1995-ös adatokat is összehasonlítani a 2018-as értékekkel, mivel a rendszerváltás után a magyar gazdaság jelentősen átalakult, így 1990 és 1995 között 15 százalékkal csökkent a CO2-kibocsátás. Az 1995-ös értékhez viszonyítva a csökkenés már közel sem olyan nagy, mínusz 4 százalék.

A vizsgált időszakban ugyanis 77 százalékos volt a reál-GDP növekedése. Csökkent a feldolgozóipar és az energiaszektor CO2-kibocsátása (15 és 36 százalékkal), viszont jelentősen, több mint négyszeresére nőtt az építőiparé, és közel háromszorosára nőtt a kereskedelemé, emellett másfélszeresére a szállításé, és ezeknél enyhébben (18 százalékkal) nőtt a háztartások kibocsátása. A maradék iparágak és szektorok kibocsátása minimálisan (1,5 százalékkal) csökkent, de itt fontos kiemelni, hogy az állami szektorokban (oktatás, egészségügy stb.) zajló energiamegtakarító, és így CO2-csökkentő beruházások hatása jelentős volt (mínusz 40 százalék) – írja a GKI.

El kell hárítani a keletnémet állampárt utódszervezetével együttműködő kormány megalakulásának veszélyét Németországban a szeptember 26-i szövetségi parlamenti választáson – hangsúlyozta Angela Merkel a kormányfői pályafutásának utolsó tervezett parlamenti beszédében. (Bár a nyáron úgy tűnt, már elhangzott az utolsó beszéde, mégsem az volt az.)

A törvényhozási ciklus végeztével visszavonuló német kancellár szerint a választás nemcsak azért különleges, mert Németország II. világháború utáni történelmében először nem indul a hivatalban lévő kancellár, hanem azért is, mert az ország jövőbeli útjáról kell dönteni.

Merkel szerint vagy a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek kerülnek kormányra, akik „elfogadják” az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből és nyugati baloldali tömörülések összeolvadásával létrejött Die Linke (Baloldal) támogatását, „vagy legalábbis nem zárják ki” az együttműködést velük, vagy Armin Laschet és a jobbközép CDU/CSU vezetésével alakul kormány, ami a stabilitást, megbízhatóságot, mértéktartást képviseli.

„Hazánknak a legjobb út egy CDU/CSU vezetésű szövetségi kormány Armin Laschettel mint kancellárral” – mondta Angela Merkel, a CDU korábbi elnöke.

A kancellár az utóbbi években rendre a kormánypártok (a CDU/CSU pártszövetség és az SPD) közötti egyetértésre, a közös ügyekre helyezte a hangsúlyt a parlamenti felszólalásaiban. A mostani – valószínűleg utolsó – beszédében ehhez képest szokatlanul élesen bírálta az SPD kancellárjelöltjét, Olaf Scholz szövetségi pénzügyminisztert, többször kitérve a politikus egy ironikusnak szánt megjegyzésére, miszerint az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) ellen védőoltással rendelkezők „kísérleti nyulak” azoknak, akik még nem oltatták be magukat.

Merkel azt mondta, az oltási kampány kezdetétől mindig minden vakcina megfelelt a gyógyszerfejlesztési előírásoknak. „Sem Olaf Scholz, sem én, sem senki más sem volt kísérleti nyúl” – mondta.

Az SPD és a CDU/CSU között nagy különbség van „kőkemény gazdasági és adópolitikai ügyekben is, az ország jövőjét és a munkahelyeket érintő döntésekben”, de ott vannak a közös kormányzással elért eredmények is, ideértve többek között a klímaváltozás megfékezését, a koronavírus-járvány megállítását és a járvány miatt válságba került gazdaság stabilizálását szolgáló intézkedések – mondta Merkel.

A legutóbbi felmérések szerint az SPD a szavazatok 24-26 százalékát gyűjtheti össze, a CDU/CSU pedig 20-22 százalékos eredménnyel második lehet. A Zöldek 17-19 százalék körül állnak. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) a szavazatok 12-13 százalékára számíthat, a jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) a szavaztok 11 százalékát gyűjtheti össze, az SPD-től balra álló Baloldal 6 százalék körüli eredménnyel végezhet. Így az eddigi kettő helyett valószínűleg három partnerre lesz szükség parlamenti többségre támaszkodó kormány alakításához. (MTI)

A körözés alatt álló embereket, lakcímüket, tartózkodási helyeiket ellenőrizték a rendőrök Cegléden hétfőn, és épp egy Köztes utcai háznál kerestek egy 27 éves férfit, aki ellen a Budapest Környéki Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja adott ki elfogatóparancsot.

A férfi ellen azért volt érvényben körözés, mert a testi sértés miatt jogerősen kiszabott szabadságvesztésének letöltésére nem vonult be a börtönbe.

„A házat átkutatva nem találták, ezért a telken lévő, elrejtőzésre alkalmas építményeket is átvizsgálták. Nem kerülte el figyelmüket az udvaron álló latrina sem, az ajtót kitárva meglelték az ott gubbasztó férfit” – írja a rendőrség.

Megbilincselték, előállították, majd büntetés-végrehajtási intézetbe vitték. (police.hu)

Őslakos nőknek állítanak emlékművet Kolumbusz Kristóf szobra helyére Mexikóváros központjában – közölte Claudia Sheinbaum, a mexikói főváros polgármestere.

A baloldali politikus az olasz felfedezőnek az amerikai kontinens gyarmati történetében játszott, vitatott szerepével indokolta a döntést. De Sheinbaum azt mondta, hogy Kolumbusz Kristóf szobra nem fog végképp eltűnni a városból, hanem egy kevésbé frekventált helyre, a Polanco kerületben található Amerika-parkba helyezik át.

Az őslakos nőknek emelt emlékmű az év végéig fog elkészülni és a Tlalli nevet fogja viselni, ami földet jelent az azték náhuatl nyelven.

A Kolumbusz-szobor 1877 óta ékesítette a Paseo de la Reforma sétányt. Az emlékművet már tavaly októberben eltávolították azzal az indoklással, hogy restaurálni fogják. Nem sokkal korábban baloldali szervezetek azzal fenyegettek, hogy október 12-én ledöntik a talapzatáról. Az amerikai kontinens több országában ezen a napon ünneplik Kolumbusz Kristóf érkezését 1492-ben az új világba.

Kolumbuszt Kristófot (1451-1506) emlegetik Amerika felfedezőjének, de több bírálat is érte, mivel az őslakosokkal szembeni erőszak és a transzatlanti rabszolgakereskedelem jelképének tekintik őt.

A kolumbiai kormány egyébként júniusban jelentette be, hogy eltávolíttatta Kolumbusz Kristóf és I. Izabella kasztíliai királynő bronz emlékművét a főváros, Bogotá El Dorado nemzetközi repülőterének közeléből, miután az őslakosok megpróbálták ledönteni a szobrokat. (MTI)

73 éves korában elhunyt Jean-Pierre Adams, egykori francia válogatott focista, aki 39 éve kómában feküdt.

A szenegáli származású labdarúgó 1982-ben térdsérüléssel került kórházba, de a műtét közben az altatóorvos hibázott, és egy rosszul bevezetett cső elzárta a tüdejéhez vezető utat, így nem jutott elég oxigénhez és agykárosodást szenvedett. Azóta a felesége otthon ápolta.

Adams a karrierje alatt focizott az Olimpique Nimes (1970-73), a Niza (1973-77), majd a Paris Saint-Germain (1977-79) csapatában, a francia válogatottban 1972 és 1976 között 22 alkalommal szerepelt, a szintén fekete és kiváló fizikai adottságokkal rendelkező Maurius Trésorral alkotott védőpárosa mindenhol elismerést váltott ki, „fekete őrségként” emlegették őket. (MTI)

Három jelölt verseng Borisz Visnyevszkij néven ugyanabban a választókerületben a szentpétervári törvényhozás egyik képviselői mandátumának elnyeréséért, kettőjüket, akik kifejezetten a kampányra anyakönyveztették új nevüket, visszalépésre szólította fel Ella Pamfilova, az orosz Központi Választási Bizottság elnöke.

Borisz Lazarevics Visnyevszkij most is az „északi főváros” képviselő-testületének ismert tagja a liberális Jabloko párt színeiben, aki harcba szállt az újraválasztásért.

Meglepetésére a kerületében két ugyanilyen nevű ember adta be az iratait a szentpétervári választási bizottsághoz. Eltérés csak az apai nevükben volt: az egyik Gennagyijevics, a másik Ivanovics.

Korábban az egyik vetélytársat Alekszej Smeljovnak, a másikat Viktor Bikovnak hívták. A két konkurens emellett, hogy a választókat még jobban összezavarja, az eredeti Visnyevszkijéhez hasonló őszes szakállt növesztett, és a haját is hasonlóan ritkás-rövidre alakíttatta a választási plakáthoz készített fotóján.

Bikovról a Novaja Gazeta független lap kiderítette, hogy 2009 óta igazi pártszédelgőként több politikai erő képviseletében volt képviselő vagy alacsonyabb beosztású tisztségviselő. A jelenlegi kampányban eddig azzal tüntette ki magát, hogy vissza akarta léptetni az eredeti Visnyevszkijt, mondván: az együttműködött Alekszej Navalnij ellenzéki politikussal, akinek a szervezeteit szélsőségesként bélyegezték meg a hatóságok.

Smeljov egy vállalat kereskedelmi részlegének vezetője, aki az idei évig a jelek szerint nem foglalkozott politikával. Úgy tudják róla, hogy a három gyerekének meghagyta a születési családi nevét.

Pamfilova a Kommerszant FM rádiónak nyilatkozva gyalázatosnak és felháborítónak nevezte a történteket. Mint mondta, a bizottság régóta próbál meg küzdeni az ilyen technikák ellen, de az adott helyzetben tehetetlen, és a két újdonsült Visnyevszkij jogszerűen szerepel a választáson.

Azt mondta, más városokból is érkezett panasz „ikerjelöltekre”. Megfogadta, hogy az általa irányított testület törvénytervezetet dolgoz ki a jogi kiskapu bezárására. Pamfilova arra kérte a szentpétervári választási bizottságot, hogy készíttessen új plakátokat a két ellen-Visnyevszkijről, amik a jelenlegieknél valósághűbbek.

Illiberális trükkök

Szentpéterváron a választási küzdelemben 1994 óta vetik be a helyi politikai zsargonban spoiler-jelöltnek nevezett indulókat, akiket megválasztásra esélyes politikusokkal azonos vagy az övékéhez megtévesztően hasonló néven indítanak el. 1996-ban Vlagyimir Jakovlev részben az ilyen szavazatelterelésnek köszönhetően győzte le a hivatalban lévő polgármestert, Anatolij Szobcsakot.

Politológusok szerint a választók mára kiismerték ezeket a trükköket, és nem valószínű, hogy a két „iker” bevetése lerontaná az igazi Visnyevszkij támogatottságát a hívei között.

Idén az orosz választók szeptember 17. és 19. között szavaznak a szövetségi parlament alsóházának mandátumairól. Ezzel egyidejűleg 9 régió vezetőjét közvetlenül, további háromét pedig közvetve választják meg, és eldől 39 regionális törvényhozás sorsa is.

Az illetékes választási bizottságok az elmúlt hetekben több jelöltet visszaléptettek többek között azon az alapon, hogy bankszámlával rendelkeztek külföldön, vagy valamilyen formában együttműködtek a Navalnij által alapított csoportokkal, amiket bírósági végzéssel júniusban szélsőségesnek nyilvánítottak és betiltottak. (MTI)

A fideszes Dunai Mónika ezzel a nem mindennapi történettel jelentkezett a Facebookon:

„

Tízéves csúcsra ugrott az alumínium tőzsdei jegyzése a guineai puccs hírére: az alumínium ára tonnánként 1,8 százalékkal, 2775,50 dollárral, 2021. május óta a legmagasabb szintre emelkedett a londoni fémtőzsdén (LME) 3 hónapos határidőre.

Bauxit-nagyhatalom

Guinea a világ második legnagyobb bauxittermelője, a tavalyi termelése 82 millió tonna volt, ami a globális termelés 22 százaléka. Az ország bauxitkészletét a szakértők 7,4 milliárd tonnára becsülik, ez a legnagyobb a világon.

Guinea Kína legnagyobb bauxitszállítója. A nyugat-afrikai ország két legnagyobb bauxitbányászattal foglalkozó cége közül az egyik, a Societe Miniere de Boke (SMB), részben kínai tulajdonban van. Az orosz Ruszal, ami a világ 3. legnagyobb alumíniumipari cége a kínai Chinalco és a Hongqiao után, három bauxitbányával rendelkezik Guineában. Ebből a három bányából származik a Ruszal teljes bauxittermelésének a 42 százaléka.

A nyugat-afrikai országban, ahol a GDP 35 százalékát a bányászat adja, a bauxit mellett egyebek között gyémántot, vasércet és aranyat is bányásznak.

Elfogták az elnököt

A hadsereg különleges alakulatai vasárnap puccskísérletet hajtottak végre a nyugat-afrikai országban. A Mamady Doumbouya ezredes vezette lázadók behatoltak Conakry kormányzati negyedébe, és őrizetbe vették Alpha Condé elnököt. A francia idegenlégiósból lett ezredes bejelentette, hogy felfüggesztik az alkotmányt, feloszlatják a parlamentet, leváltják a kormányt és lezárják az ország határait.

Alpha Condé tavaly októberben nyerte el a harmadik mandátumát. A választás alatt és után erős feszültség uralkodott a nyugat-afrikai országban, többtucatnyian haltak meg összetűzésekben, és többtucatnyi ellenzékit vettek őrizetbe. Condé tavaly márciusban az élénk tiltakozás ellenére új alkotmányt fogadtatott el, aminek a célja szerinte „az intézmények korszerűsítése” volt.

A puccsot megkísérlő guineai katonák vasárnap este közölték, hogy őrizetbe vették Alpha Condé államfőt, aki jól van, nem esett bántódása. A szervezetüket Nemzeti Gyűlés és Fejlesztési Bizottságnak (CNRD) nevező zendülők nem árulták el, hogy hol tartják fogva a 83 éves államfőt, de az állami tévében közölték, hogy szavatolják a sértetlenségét, és biztosítanak neki orvosi ellátást.

Kijárási tilalom

A CNRD közölte azt is, hogy katonai parancsnokok lépnek a régiók kormányzóinak helyére, a távozó minisztereket és az intézmények vezetőit pedig megbeszélésre hívják a parlamentbe. A megjelenésük kötelező, a távolmaradást a CNRD elleni lázadásnak fogják elkönyvelni.

A zendülők közölték azt is, hogy további tájékoztatásig kijárási tilalmat vezetnek be az ország egész területén. (MTI)

A Nemzetközi Öttusa Szövetség (UIPM) írásbeli megrovásban részesítette és állatvédelmi továbbképzésre kötelezte Kim Raisnert, a német válogatott egyik edzőjét, aki ököllel megütött egy lovat a tokiói olimpián.

A UIPM bejelentése szerint a 48 éves tréner a továbbképzés végéig nem tevékenykedhet a nemzetközi szövetség égisze alá tartozó versenyeken, és ha még egyszer megszegi az állatvédelmi szabályokat, elveszítheti az edzői engedélyét.

Raisner azért ütötte meg a Saint Boy nevű lovat, mert annak nyergében az addig toronymagasan vezető Annika Schleu 0 pontot ért el. Az ötszörös világ- és háromszoros Európa-bajnok versenyző nem bírt a lovával, a belovaglás után neki sem tudott kezdeni a pályának, sírva küszködött azért, hogy egyáltalán rábírja Saint Boyt az elindulásra.

Raisner előbb kívülről biztatta őt, és amikor odafarolt a korláthoz a ló, meg is ütötte, és hangosan biztatta Schleut, hogy pálcázzon erősen. De az állat csak hátrafelé toporgott, egyáltalán nem akart megindulni, és félő volt, hogy ugratás nélkül ér véget a próbálkozás.

Aztán végre elindult a ló, de néhány ugrás után megint ellenszegült, Schleu pedig, aki már-már bizakodni kezdett, kénytelen volt belátni, hogy ebből nem lesz menet, és ki is csengették. A pont nélküli teljesítménnyel gyakorlatilag kiszállt a versenyből.

Hasonlóan járt ugyanezzel a lóval korábban a 2017-ben világbajnok orosz Gulnaz Gubajdullina, aki szintén pont nélkül maradt. Schleu végül a 31., Gubajdullina pedig a 32. lett a 36 fős mezőnyben.

Az eset után a tévéfelvételek alapján Raisnert azonnal felfüggesztették, így az olimpia öttusaversenyének folytatásában nem tevékenykedhetett a német válogatott mellett.

„Az okoktól függetlenül megdöbbentő volt a szövetségnek és az egész világnak, hogy megütötte a lovat, a versenyzőjét pedig arra bátorította, hogy ugyanezt tegye” – közölte a UIPM.

Schleu ellen a „pálca túlzott mértékű használata” miatt indult vizsgálat, de végül felmentették, és semmilyen büntetést nem kapott. Azt mondta, megdöbbentette a felé áradó gyűlölet, és bár reagálhatott volna nyugodtabban, de egyébként nem bánt keményebben a lóval a megengedettnél.

Az eset után a Német Öttusa Szövetség szabályváltoztatást javasolt, hogy a sportolóknak a nemzetközi versenyeken ne olyan lovakkal kelljen indulniuk, amikkel még soha nem találkoztak. A UIPM augusztus közepén bejelentette, hogy jövőre módosítani fogja a lovaglás versenyszabályzatát, amiben kevesebb ugrás és alacsonyabb, egyszerűbb akadályok szerepelnek majd, másrészt munkacsoportot hozott létre, ami áttekinti a tokiói olimpián történteket, és megvizsgálja, hogyan lehetne a jövőben elkerülni a hasonló eseteket. (MTI)

A német szövetségi kormány nyomatékosan felszólította az orosz kabinetet, hogy haladéktalanul állítsa le a Németország biztonságát és a demokratikus akaratformálás folyamatát veszélyeztető informatikai támadásokat.

Andrea Sasse, a német külügyminisztérium szóvivője Berlinben, a kormányszóvivő tájékoztatóján elmondta, hogy a szeptember 26-i szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáshoz közeledve egyre gyakrabban tapasztalnak Bundestag-képviselők és tartományi parlamenti (Landtag-) képviselők elleni informatikai műveleteket, többek között adathalász támadásokat.

Ez a tevékenység a Ghostwriter nevet viselő „szereplőhöz” (személyhez, csoporthoz vagy szervezethez) köthető, ami „évek óta ötvözi a hagyományos kibertámadásokat dezinformációs és befolyásolási műveletekkel” – közölte Sasse, aki szerint a támadások a Bundestag-választással összefüggő akciók, például „dezinformációs kampányok előkészítését szolgálhatják”.

Azt mondta, a szövetségi kormánynak megbízható értesülései vannak arról, hogy a Ghostwriter tevékenysége „az orosz állam kibertevékenységéhez, konkrétan pedig a katonai hírszerzéshez, a GU-hoz köthető”.

A támadások elfogadhatatlanok, és Németország biztonsága meg a demokratikus döntéshozatali folyamatok veszélyeztetése mellett a német-orosz kapcsolatot is súlyosan megterhelik – mondta Andrea Sasse.

A támadások haladéktalan leállításáról szóló követelést Miguel Berger külügyminisztériumi államtitkár is ismertette a napokban a német-orosz biztonságpolitikai munkacsoport (HAGS) Berlinben tartott ülésén. (MTI)

Dánia mégsem építi meg a korábban bejelentett nemzeti oltóanyaggyárat, és inkább egy hazai fejlesztés alatt álló koronavírus elleni vakcinára fordítja az erőforrásait – közölte a koppenhágai gazdasági minisztérium.

Mette Frederiksen kormányfő áprilisban jelentette be, hogy Dánia szeretne mRNS-vakcinákat gyártani 2022-ig. Akkor azt mondta: a kormány néhány hét múlva pályázatot ír ki egy hazai oltóanyaggyár felépítésére és üzembe helyezésére.

Koppenhága azóta piackutatást végzett, hogy kiderítse, van-e értelme a pályázat kiírásának – írta közleményében az iparügyi, gazdasági és pénzügyi minisztérium, ami arra az eredményre jutott, hogy a Bavarian Nordic dániai gyógyszergyár fejlesztés alatt álló vakcinájának támogatásával mozdíthatja elő a leghatékonyabban a jövőbeli oltóanyaggyártást, ezért a pályázatra vonatkozó terveket törölték.

A koppenhágai kormány a múlt hónapban bejelentette, hogy 800 millió koronával (kb. 37,6 milliárd forinttal) támogatja a Bavarian Nordicot koronavírus elleni vakcinájának kifejlesztésében. Az oltóanyag fejlesztése közeledik a kettes fázisú klinikai vizsgálatok szakaszához. (MTI)

Az LMP közleményt adott ki arról, hogy: „Nagy István kötelessége megmenteni a kisoroszi Szigetcsúcsot!”

Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke és Kendernay János, az LMP Pest megyei elnöke felszólította az agrárminisztert, hogy „járjon közbe a kisoroszi természetromboló beruházás azonnali leállítása érdekében”.

Schmuck írásbeli kérdést küldött Nagynak, felszólítva, hogy járjon közbe a kisoroszi környezetpusztító beruházás felfüggesztése érdekében, legalább addig, amíg felülvizsgálják a kiadott engedélyek környezeti és jogi körülményeit, mérlegelik a polgári petícióban leírtakat, és meghallgatják a lakosság véleményét.

Schmuck és Kendernay a minisztertől várja azt is, hogy szüntessék meg azokat a jogi kiskapukat, amik miatt „egyáltalán szóba kerülhetett ennek az értékes területnek a beépítése”. Ha sikerült bezárni a kiskapukat, eleve lehetetlenné válik a Szigetcsúcs hasonló beruházásokkal történő tönkretétele – közölte az LMP.

Vasárnap jelent meg a 444 videóriportja arról, hogy hiába írta alá több mint 6000 ember a kisoroszi szigetcsúcs turisztikai nagyberuházása elleni petíciót, most lezárják a terület nagy részét, hogy átadhassák a kivitelezőnek. A projekt ellenzői a természetes környezet nyugalmát féltik, mivel a 370 milliós fejlesztés annak kedvez, hogy az eddiginél is több ember látogathassa a szigetspiccet. A terület megóvását nehezíti, hogy egy adminisztrációs hiba miatt pont a legértékesebb ártéri erdők nem számítanak védett területnek.

Litvánia közölte, hogy konzultációra visszahívta pekingi nagykövetét, miután Vilnius engedélyezte, hogy Tajvan saját nevét használva képviseleti irodát hozzon létre Litvániában, amit Kína a területe elleni fenyegetésként értékelt.

Tajvan júliusban közölte, hogy a misszió a Tajvan Litvániai Képviseleti Irodája nevet fogja viselni. Az európai tajvani missziók eddig Tajpej városának nevét használták, hogy elkerüljék a közvetlen utalást a szigetre.

Kína augusztus 10-én követelte, hogy Litvánia hívja vissza nagykövetét Pekingből, jelezve, hogy ő is visszahívja vilniusi nagykövetét.

A litvániai külügyminisztérium szerint a lépés ellenére a kínai nagykövetség továbbra is a megszokott módon működik.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter augusztus 21-én egyeztetett a litvániai diplomácia vezetőjével: megállapodtak, hogy összehangolják tevékenységüket, hogy a balti ország ellenállhasson a kínai nyomásnak.

Peking a saját területe részeként tekint az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező Tajvanra. Peking és Tajpej között a viszony többéves közeledés után újra fagyossá vált, miután a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az egy-Kína elvét magában foglaló egyezményt, amit Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel.

A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében. (MTI)

A PSG argentin világsztárja a csütörtöki Venezuela–Argentína vb-selejtező első félidejében vezetett támadást, amikor nyújtott lábbal beleszállt, és a bal térde alatt eltalálva majdnem eltörte a lábát a venezuelaiak csereként 10 perccel korábban beállt focistája.

Messi sokáig fekve maradt, és bár átvérzett a sportszára, folytatni tudta a játékot.

Martínez elsőre csak sárga lapot kapott, de a videós visszajátszás után már piros lapot.

Argentína 3-1-re nyert, így a dél-amerikai selejtezőcsoportban második Brazília mögött. (Eurosport)

A II. negyedévben éves összehasonlításban 11,3 százalékkal 38 275 koronára (535 850 forint) emelkedett az átlagbér Csehországban, az inflációt figyelembe véve a cseh reálbér 8,2 százalékkal volt magasabb, mint egy éve – közölte a Cseh Statisztikai Hivatal pénteken Prágában.

Csehországban 2000 óta vezetik az átlagbérek kimutatását. A statisztikából kitűnik, hogy a béremelkedés azóta ebben a negyedévben volt a legmagasabb.

A statisztikai hivatal megjegyzi: általában érvényes, hogy a cseh alkalmazottak kétharmadának az átlagbér alatt, egyharmadának pedig felette van a keresete. Az alkalmazottak 80 százalékának 16 447 és 63 731 korona (230 258 és 892 234 forint) között volt a havi keresete.

Gazdasági szakértők szerint a magas átlagbér-növekedés mögött elsősorban a koronavírus-járványban rendkívül leterhelteknek, kiemelten az egészségügyben dolgozóknak vagy a mentőknek kifizetett jutalmakat, prémiumokat kell keresni.

Az idei év második felében alacsonyabb, de továbbra is nagyon magas bérnövekedéssel kell számolni, elemzők szerint a jelenlegi munkaerőhiány miatt. Az idei év közepén már több mint 650 ezer külföldi dolgozott Csehországban, de a vállalkozói szféra szerint még legalább 200-300 ezerre lenne szükség.

A második negyedévben az első negyedévhez viszonyítva 1,2 százalékkal nőttek az átlagbérek. Ezek már a naptári kilengésektől megtisztított adatok. (MTI)

Az MSZP közleményt adott ki arról, hogy kiáll a zuglói jelöltje, Tóth Csaba mellett, és etikai eljárást kezdeményez az Országos Előválasztási Bizottságnál Hadházy Ákossal szemben.

Azt írják, azért, mert a Magyar Kétfarkú Kutya Párt aktivistái „Hadházy Ákos támogatása érdekében tartott kampányeseményükön nyílt provokációt intéztek Tóth Csabával szemben”. Azt írják, az MSZP jelöltjét lóként tüntették fel, amivel megfosztották őt emberi méltóságától, valamint a kukába dobták a környéken található szórólapjait, amivel a nyílt verseny támogatása helyett Tóth Csaba programjának elrejtésére tettek kísérletet.

„Hadházy Ákos a mai napig nem határolódott el a történtektől, pedig azok az ő kampánya részét képezték, ugyanis nemcsak megköszönte az MKKP támogatását, hanem az ajánlóíveket is maga adta át az aktivistáknak” – írja az MSZP, ami szerint az előválasztási etikai kódexben foglalt alapelvek minden jelöltre vonatkoznak, így ha „valaki megsérti egy másik induló emberi méltóságát, etikátlanul lép fel ellene és a saját alkalmasságának bizonyítása helyett inkább lejáratókampányt indít, annak következménye kell, hogy legyen”.

Szexuális erőszak megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság egy 33 éves román férfival szemben, aki csütörtök 14 óra előtt a Tiszaújváros és Sajóörös közötti útszakaszon megtámadott egy 13 éves lányt.

A férfi megragadta áldozatának két karját, a földre lökte, és a száját is befogta, majd megpróbálta megerőszakolni. Egy arra bicikliző ember az elkövetőt megzavarta, ezért az a helyszínről elmenekült.

A rendőrök rövid idő alatt azonosították az elkövetőt, majd két, szolgálatból hazafelé tartó tiszaújvárosi körzeti megbízott és járőr a nyílt utcán elfogta. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói az elkövetőt kihallgatták, majd letartóztatták. (police.hu)

Az S10-es kategória magyar indulója – akinek gyerekkori síbaleset miatt nem fejlődött ki rendesen a bal sípcsontja – délelőtti előfutamában 2:33.10 perccel 2. lett és a 4. idővel jutott az esti döntőbe.

Ott a 6-os pályán a pillangó után 6. volt, háton viszont sokkal gyorsabbnak bizonyult ellenfeleinél, másodjára már elsőként fordult. Mellen visszacsúszott a 3. helyre, majd a gyorsúszásában megint sok erő volt, ami sima 2. helyet ért. Győzött 2:24.85-ös világcsúccsal a holland Chantalle Zijderveld, Papp 2:26.12-vel lett második, harmadiknak pedig egy másik holland, Lisa Kruger jött be 2:27.86-tal.

Pap Bianka szerdán ezüstérmes volt 400 méter gyorson, csütörtökön pedig győzött 100 méter háton. Korábban 100 méter mellen a 7. helyen végzett, 100 méter gyorson 4., a sérültségi besorolás alapján 34 pontos 4×100 méteres női gyorsváltóval pedig 5. lett. A Vasas 21 éves úszója a magyar küldöttség 15. érmét (az ötödik ezüstöt) szerezte a japán fővárosban.

Öt éve egy ezüstöt és egy bronzot nyert, most pedig egy aranyat és két ezüstöt.

„Gondolkodtam, hogy jó lenne egy bronzérem is, hogy meglegyen a kollekció, de azért nem cserélném el” – mondta nevetve a vegyes zónában.

A csütörtöki győzelme után elmondása szerint nehéz volt a hatodik számára is koncentrálni.

„Nagyon sokat sírtam utána örömömben, még reggel is azzal kezdtem a napot, hogy sírtam. Kicsit pihentem még az előfutamban, délután szerettem volna kihozni magamból a maximumot, nem tudtam, mi lesz a vége, nagyon egyforma idővel érkeztünk. Nagyon jó volt a verseny, és élveztem az egész hetet.”

A remek úszásával bő egy másodperccel megjavította egyéni legjobbját.

„Nem igazán érzékeltem semmit, pillangón kicsit vizet nyeltem, de magamhoz képest ez nagyon jó pillangó volt, annyira csúnyán nem hagytak ott. A hát nagyon tetszett, bár ott a fejem ki volt már kapcsolva teljesen. Mellen csak mentem és küzdöttem az életemért, gyorson pedig láttam, hogy a mellettem lévő lány fogható, és akkor tekertem, hogy beérjek” – összegezte a futamát.

Most nagy pihenésre lesz szüksége, mert végigdolgozta az elmúlt öt évet, sokszor volt úgy, hogy egyedül úszott, csak ő volt ott és az edzője, senki más – mondta.

Az S4-es kategóriában vasárnap 100 m mellen győztes Illés Fanni 100 méter háton indult pénteken az S6-os kategóriában, és előfutamában 1:36.58-cal 7., összesítésben pedig 13. lett. Ugyanitt Száraz Evelinnel 1:41.30-cal ugyancsak hetedikként végzett délelőtt, és ideje a 14. helyre volt elég.

Az úszók három arannyal és négy ezüsttel fejezték be szereplésüket a Tokiói Vizes Központban. (MTI)

A Központi Nyomozó Főügyészség vezető beosztású hivatalos személy által hivatali kötelessége megszegésével, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat 70 ember ellen a Fővárosi Törvényszéken.

A vádirat lényege szerint egy budapesti férfi – aki egy kormányhivatalban műszaki engedélyezési referensi munkakörben, később osztályvezetőként dolgozott – 2014 és 2018 szeptembere között társaival rendszeresen követett el vesztegetési cselekményeket.

A vádlott feladatai közé tartozott a gépjárművek átalakításának és összeépítésének műszaki engedélyezése, valamint a járművek időszakos műszaki ellenőrzésével foglalkozó megyei vizsgáló állomások személyi és tárgyi feltételei meglétének rendszeres hatósági ellenőrzése.

A vádlott szolgálati jogviszonya alatt a vezetése alatt álló osztály ügyeiben ügyfélként szereplő személyekkel kötött megállapodás alapján pénzért, soron kívüli és kedvező elbírálást biztosított, és hivatali kötelességét megszegve, a vizsgaállomások képviselőit előre tájékoztatta a tervezett ellenőrzések időpontjáról.

A vádirat szerint ezen hatósági ellenőrzések során a vizsgáló állomás képviselői – az ellenőrzés „jóindulatú” lefolytatása érdekében –, az ellenőrként dolgozó további 9 vádlottnak is rendszeresen juttattak készpénzt.

A vádlottak – a hat személyt érintő letartóztatás megszüntetését követően – szabadlábon védekeznek, közülük többen beismerő vallomást tettek. A hivatali jogviszonya már egyiküknek sem áll fenn.

A vádiratban az ügyészség – egyebek mellett – arra tett indítványt, hogy a bíróság ítéljen 43 vádlottat letöltendő börtönbüntetésre, és rendeljen el vagyonelkobzást azon terheltek esetében, akik a bűncselekmények elkövetése során gazdagodtak. (Ügyészség)

Az Arktisz klímaváltozás miatti melegedése okozza az észak-amerikai szélsőséges hideget. Megnöveli a poláris örvény betöréseinek számát, amikor is az északról érkező levegő fagyos hideggel árasztja el az Egyesült Államok középső és északi részeit – állapította meg egy tanulmány, amit a Science közölt.

Ez az első kutatás, ami kimutatja a kapcsolatot a sarkvidéki régióban bekövetkezett változások és a februárban Texasban észlelt kegyetlen hideg között, ami áramkimaradást előidézve több mint 170 ember halálát és legalább 20 milliárd dollár kárt okozott.

A poláris örvény normál esetben a jeges levegőt az Északi-sarkvidék területére zárja. De a meleg levegő meggyengíti az örvényt, emiatt az megnyúlik és dél felé áramlik. Évenkénti meggyengüléseinek száma több mint kétszeresére emelkedett az 1980-as évek eleje óta – közölte Judah Cohen, a kutatás vezető szerzője, a bostoni légköri környezetkutató intézet (Atmospheric Environmental Research) szakértője.

„Ellentmondásosnak tűnik, hogy a gyorsan melegedő Arktisz növeli a szélsőséges hideg mértékét olyan távoli területen, mint Texas, de kutatásunk tanulsága, hogy a klímaváltozással számítani kell a kiszámíthatatlanra” – mondta Cohen.

A klímakutatók vitáznak azon, befolyásolja-e és hogyan a globális felmelegedés a hidegbetöréseket: úgy vélik, összességében csökkenti a hideg napok számát, de még mindig próbálják megérteni, hogy súlyosabb hidegbetöréseket okoz-e.

Cohen kutatása az első, ami a légkörben bekövetkezett változások mérésével igyekszik magyarázni egy olyan jelenséget, aminek okát a klímamodellek is nehezen magyarázzák.

A kutatás kimutatta, milyen drámai hőmérsékleti különbségek jöttek létre az Északi-sarkvidéken belül is, melyek hatására megnyúlt és meggyengült a poláris örvény.

Ha az Anglia északi része és Skandinávia körüli terület jobban melegszik, mint a Szibéria körüli régió, a poláris örvény kelet felé nyúlik, a hideg levegő pedig Szibériától északra mozdul a poláris régión át, majd délre az USA középső és keleti részére.

A 2021. februári texasi hideg ennek mintapéldája – véli Jennifer Francis, a Cape Codban lévő Woodwell Klímakutató Központ munkatársa. (MTI)

• Az ellenzéki előválasztáson indulni akaró jelöltek szeptember 6-ig gyűjthetik az aláírásokat, fejenként 400 darabot kell összeszedniük.
• Megyénként bemutatjuk, hogy kik gyűjtenek, ez a cikkünk a legnagyobb megyéről, Pest megyéről szól.
• A jelöltek neve után kiemelten az a párt áll, aminek a frakciójához csatlakoznak, ha nyernek. Mögötte jelezzük, melyik pártok kérik a saját szimpatizánsaikat, hogy rá szavazzanak.
• Mutatjuk, hogy az adott választókerületben 2018-ban a Fidesz egyéni jelöltje hány százalékot ért el. Ahol ez az érték 45 százalék alatt van, azt az ellenzék nyerhető körzetnek tartja, ahol viszont 50 százalék felett, ott meglepetés lenne a győzelmük.

Pest a legnépesebb megye, a KSH 2019-es adata szerint 1 millió 279 ezren élnek itt, ide tartozik a teljes budapesti agglomeráció. A megyében 12 egyéni választókerület van, ezekből a 2018-as eredmények alapján az ellenzék szerint hét nyerhető, három nehéz és még kettő meglehetősen nehéz.

Pest 1 - Érd és még öt település

• Bősz Anett – DK; támogatja: Liberálisok, Jobbik, MMM

Bősz a Magyar Liberális Párt (MLP) országgyűlési képviselője, a DK frakcióvezető-helyettese, közgazdász, 1986-ban született. A parlamentbe 2018-ban az MSZP-Párbeszéd listájáról jutott be az MLP-vel kötött együttműködés alapján. 2019 őszén az MLP elnöki posztján is váltotta Fodor Gábort, aki 14-18 között volt a minipárt képviselője.

Bőszhöz kapcsolódik a ciklus talán legkínosabb ellenzéki parlamenti ügye. Egy titkos megállapodás szerint az MSZP-Párbeszéd pártszövetség a listás hely mellett mintegy 60 millió forintot fizetett volna az MLP-nek a közös indulásért. Bősz a Párbeszéd ötfős frakciójába ült volna be, de pár héttel a választás után az MSZP és a Párbeszéd együttműködésének hiányára hivatkozva kilépett. Mint kiderült, elsősorban azért, mert nem kapta meg a párt a beígért 60 milliót.

Bősz 2019 decemberében csatlakozott a DK-frakcióhoz. A képviselőség mellett a Corvinuson tanít, a liberalizmus gazdaságelméletének etikai alapjairól szóló PhD-dolgozatát most júniusban védte meg. 2004-ben magyar bajnok volt cselgáncsban, és 2020-ban kötött házasságot Csőzik Lászlóval, Érd polgármesterével.

• Tetlák Örs – LMP; támogatja: Új Kezdet

A 45 éves Tetlák Örs 2019 óta Érd LMP-s alpolgármestere, EU-s szakértő. Az érdi polgármester helyetteseként érdekes különversenyt vív Bősz Anettel, a polgármester feleségével - akihez hasonlóan Tetlák is a Corvinuson PhD-zik. Tetlák 2017 óta LMP-s, 2020 óta a párt elnökségének is a tagja.

Önéletrajza szerint Afrika-kutató, a doktoriját is Afrikáról írja. A blogján több afrikai útról is beszámol, ezek azonban a jelek szerint nem a tanulmányaihoz kapcsolódnak, inkább klasszikus utazgatásokról van szó.

Az Origo Tetlák afrikai látogatásait luxusutaknak titulálta, ami csak azért érdekes, mert a kormánypárti revolverlap minderről azzal a korábbi anyagukkal összefüggésben írt, mely szerint a NAV adótartozás miatt Tetlákot kétszer is eltiltotta a cégvezetéstől, és a második rendelkezés 2023-ig hatályos. A két cég közül Tetlák előválasztásos CV-jében csak az egyik szerepel volt munkahelyként, jóllehet az Opten cégadatbázis szerint mindkettőben ügyvezető is volt, nemcsak tulajdonos.

• Ollero Marco – Momentum; támogatja: MSZP, Párbeszéd

A 21 éves jelölt 2020 óta egyetemista, az ELTE-n nemzetközi tanulmányok szakos. 2018-19-ben pincér volt, 2019-ben a Momentum színeiben városi képviselő lett Törökbálinton, és e pozíciójához kötődhet, hogy bekerült a Fővárosi Önkormányzat többségi tulajdonában lévő Budapest Nagybani Piac Zrt. felügyelőbizottságába.

2017 körül eszmélt rá, hogy nem jó irányba mennek a dolgok, amikor a legjobb barátai sorra külföldre költöztek. Önkormányzati képviselőként legfontosabb céljának a fiatalok helyben tartását nevezte, és ezt megerősítette a Fekete-Győr Andrással közös előválasztási bemutatkozó videójában is.

Itt 2018-ban a KDNP-s Aradszki András 43,74 százalékkal nyert, tehát ez az ellenzék szerint nyerhető körzet.

Pest 2 – Budakeszi és még 16 település

• Szél Bernadett – Momentum; támogatja: MSZP, Párbeszéd, Jobbik, MMM

Független országgyűlési képviselő, az LMP egykori társelnöke, 2018-ban miniszterelnök-jelöltje. Akkor itt nagyon kevés, 296 szavazattal kapott ki a fideszes jelölttől, úgy, hogy a jobbikos jelölt nem lépett vissza. Az egyik legaktívabb képviselő, adatokat kér és feljelentéseket tesz korrupciógyanús ügyekben, sok utcai megmozdulás szervezője. Rendszeresen Hadházy Ákossal együttműködve lép fel. Tavaly együttműködési megállapodást kötött a Momentummal.

• Hegyesi Beáta – DK; támogatja: Liberálisok

A 60 éves nő az Acronym Networking marketingigazgatója volt 1992-től 2014-ig, majd a Párbeszéd politikusa lett. Most DK-s jelöltként indul el Széllel szemben.

A fideszes jelölt 2018-ban 44,14 százalékkal, 296 szavazattal verte meg Szél Bernadettet – ez egy nyerhető körzet.

Pest 3 – Szentendre és még 16 település

• Buzinkay György – Momentum; támogatja: MSZP, Párbeszéd

A Momentum elnökségi tagja és a BVH Holding Zrt. felügyelőbizottsági tagja is, illetve eddig az V. kerületi közterület-felügyeletnél a parkolással foglalkozó bizottsági tag volt. A politológus-közgazdász szentendrei, itt is indul, és érdemes tudni, hogy a történelmi Buzinkay család sarja.

• Katona Andrea – független; LMP

Az Országos Széchényi Könyvtár volt főigazgatója, majd a Kaposvári Egyetem főiskolai docense volt, 2018 óta egyéni vállalkozó. 2015-ben Magyar Györggyel megalakították a KARD (Kerekasztal a Részvételi Demokráciáért) Egyesületet, aminek 2016 végéig ügyvezető alelnöke volt. 2017 tavasza óta a Változást Akaró Szavazók Pártja elnöke. A Civil Bázis támogatja, és az LMP-frakcióba ülne be.

2012 végén egy akciófilmbe illő eset miatt be a hírekbe: motoros tolvajok egy piros lámpánál kirabolták, mire ő üldözőbe vette őket, és az egyik tettes menekülés közben halálos balesetet szenvedett. Az ügy utóélete öt évig tartott a bíróságon.

• Kóder György – független, LMP támogatja: MMM,

Kóder Tibor egy gyümölcstermesztő cég gazdasági munkatársa, korábban a Generali biztosítónál volt pénzügyi szakértő. Az LMP-frakcióba ülne be. Önkormányzati képviselő, tagja a Budakalászi Német Nemzetiségi Egyesületnek.

• Pál Gábor – Jobbik; támogatja: LMP, DK, ÚVNP

Egykori újságíróból lett 2010-től a Jobbik-frakció sajtófőnöke, majd kommunikációs tanácsadója. 2019 óta szentendrei önkormányzati képviselő.

A fideszes jelölt 2018-ban 46,11 százalékkal nyert – az ellenzék szerint ez nyerhető körzet.

Pest 4 – Vác és még 33 település

• Gyurcsik Ádám – független, az LMP-frakcióba ülne be

2000-ben született Újpesten, Szokolyán nevelkedett. 21 éves, 2019-ben barista, tavaly összeíró volt a Központi Statisztikai Hivatalnál, az ELTE-n tanul kommunikációt. Saját honlapja van.

• Inotay Gergely Ábel – Jobbik; támogatja: LMP, MSZP, Párbeszéd, ÚK, MMM

46 éves általános iskolai tanár Vácon, ahol 2019 óta alpolgármester. Két alapítványban is kuratóriumi tag, illetve énekkarban és színjátszókörben is tevékenykedett hosszú évekig.

• Juhász Béla Róbert – ÚVNP, Momentum; támogatja: DK, Liberálisok

2010 óta Sződliget polgármestere, előtte egy évig egy egyéni vállalkozó üzletkötője volt.

A fideszes jelölt (a KDNP-s Rétvári Bence) itt 2018-ban 51,41 százalékkal nyert – meglehetősen nehéz terep ez az ellenzéknek.

Pest 5 – Dunakeszi és még 6 település

• Dorosz Dávid – Párbeszéd; támogatja: LMP, MSZP, Momentum, Jobbik

35 éves jogász, 2010-től az LMP parlamenti képviselője, majd 2013-ben kivált a Párbeszéddel. A 2014-es parlamenti választáson a Pest megyei 1-es választókerületben a KDNP-s Aradszki András után második lett. 2019 és 2020 között Budapest főpolgármester-helyettese volt. 2019-ben jelent meg Az idő szorításában – Hogyan kerüljük el a globális összeomlást? című könyve, ami a klímaváltozásról és más globális kihívásokról szól.

• Fekete László – ÚVNP, LMP

1983 és 2000 között a Tungsramnál dolgozott, igazgató is lett, 2000-től tíz évig a MOL Slovnaft a.s. vezérigazgató-helyettese volt, majd egy évig az Olajterv Vagyonkezelő Kft. igazgatója, majd 2014-ig az Pronergy Kft. és az MMT Zrt. társtulajdonosa. 2014 óta egyéni vállalkozó. A Kék Sárga Kék Baráti Kör lokálpatriótája és a helyi környezetvédelmi műhely tagja. Az ÚVNP/LMP-frakcióba ülne be. 61 éves.

• Tonzor Péter – DK; támogatja: Liberálisok, MMM

1983 és 1995 között a MÁV-nál volt vasutas, majd három évig a Vasutasok Szakszervezeténél sajtófőnök. 1998-tól 17 évig a Vasutas Egészségpénztárnál befektetési vezető, majd az SPB Befeketetési Zrt.-nél vezető privátbankár. 1989-ben MSZP-alapító volt, majd a VI. kerületben elnökségi tag 1991-ig. 2014-ben és 2019-ben is ellenzéki önkormányzati képviselőnek indult Dunakeszin, de hiába. Az önéletrajza szerint: „Az alábbi televíziós műveltségi vetélkedőkben játszottam: Kedd 21 (1996), Cápák (2008), Honfoglaló (2018).” 65 éves.

A fideszes jelölt (Tuzson Bence) itt 2018-ban 43,27 százalékkal nyert – nyerhető a körzet. Akkor a DK-s jelölt 36,24, a jobbikos 15,45, a momentumos 3,54 százalékot kapott.

Pest 6 – Gödöllő és még 16 település

• Hohn Krisztina – LMP; támogatja: Jobbik, MSZP, Párbeszéd, ÚK, MMM

2018 óta parlamenti képviselő az LMP-frakcióban, előtte 12 évig Mánfa polgármestere volt, miután a Pécsi Tudományegyetemen művelődésvezetőként végzett. Az Új Kezdet párt jelenlegi elnöke. A pártot Gémesi György gödöllői polgármester alapította, és már 2018-ban is az LMP-vel szövetségben indultak a választáson, ahogy 2022-ben is tervezik.

• Simon Erika – DK, ÚVNP; támogatja: Liberálisok

50 éves, jogi szakokleveles közgazdász és mentálhigiénés szakember. 1996 és 2007 között informatikai cégeknél volt vezető tanácsadó, majd két évig az OGYS Consulting Kft.-nél igazgató. 2008 óta a Simeron Consulting Kft. ügyvezetője, 2012 és 2014 között a KEKKH-nél volt projektvezető. 2019 óta társadalmi megbízatású alpolgármester Szadán.

• Varga Zoltán – Momentum

2008-ban az Apehnél (ma NAV) volt végrehajtó, öt évig a gödöllői polgármesteri hivatalban osztályvezető, majd rövid ideig dolgozott kormányhivatalban is, de 2014 óta ügyvédként praktizál.

A fideszes jelölt (Vécsey József László) itt 2018-ban 45,92 százalékkal nyert, de az LMP, a Jobbik és az MSZP-P jelöltjei összesen több szavazatot kaptak – az ellenzék szerint nyerhető a körzet.

Pest 7 – Vecsés és még 7 település

• Farag Alexandra – Momentum; támogatja: MSZP, Párbeszéd

29 éves gyógypedagógus.

• Fricsovszky-Tóth Péter – Jobbik; támogatja: DK, LMP, ÚK, MMM

A 42 éves, CV-je szerint válófélben lévő férfi a Corvinuson végzett, civil szervezetekben aktív, itt az oldala. Azt írja, 2018-ban Magyarországon precedens értékű jogi győzelmet ért el a TASZ-szal az új gyülekezési törvény módosítása kapcsán.

A fideszes jelölt itt 2018-ban 44,82 százalékkal nyert, de a Jobbik, az LMP, a DK, a Momentum és az Együtt jelöltjei összesen több szavazatot kaptak – az ellenzék szerint nyerhető a körzet. A fideszes jelölt Szűcs Lajos volt, aki nem tudott elszámolni több 100 millióval, amit a teniszszövetség a vezetése alatt kifizetett.

Pest 8 – Szigetszentmiklós és még 9 település

• Jószai Teodóra – DK; támogatja: Momentum, Liberálisok

2001 és 2011 között középiskolai tanár volt, majd a Fővárosi Csatornázási Műveknél HR-asszisztens, 2013 óta a Community – Solution Kft. ügyvezetője.

• Nagy János – Jobbik; támogatja: LMP, MSZP, Párbeszéd, ÚK, MMM

40 éves, 20 évig volt programozó, majd 2019-ben Szigetszentmiklós polgármesterévé választották. Sokat sportol, több egyesületben is megfordult, illetve zongorázni tanult, manapság hobbizenészként lép fel rendezvényeken. Aktív civil, karitatív rendezvények szervezője, magát szociálisan érzékeny típusnak írja le.

A fideszes jelölt itt 2018-ban 40,33 százalékkal nyert, az ellenzéki jelöltek együtt 55 százalék fölött voltak, úgyhogy ez nyerhető körzet.

Pest 9 – Nagykáta és még 20 település

• Schmuck Erzsébet – LMP; támogatja: DK, Jobbik, MSZP, Párbeszéd, ÚK, ÚVNP, MMM

Nincs kihívója az LMP-s parlamenti képviselőnek és a párt társelnökének, Schmuck Erzsébetnek. Főleg klímapolitikai és környezetvédelmi ügyekkel foglalkozik.

A fideszes Czerván György 2018-ban 50,25 százalékkal nyert, az ellenzék együtt sem tudta volna megszorongatni – nehéz terep ez az ellenzéknek.

Pest 10 – Monor és még 22 település

• Gér Mihály – Párbeszéd; támogatja: MSZP, LMP, Momentum, Jobbik

38 éves, pszichológiát és kommunikációt végzett, 2019 óta a pilisi gyermekotthonban és óvodában/iskolában pszichológus, előtte Albertirsa önkormányzatának dolgozott. Az Összefogás Háza nevű karitatív szerveződésben igyekszik segíteni a térség rászorulóinak. A Párbeszéd albertirsai önkormányzati képviselője.

• Magdics Máté – DK; támogatja: Liberálisok

42 éves, 2014 óta Monor önkormányzati képviselője, 2019 óta ott van a Pest megyei közgyűlésben, a DK választókerületi elnöke. 1996-ban szakácsként végzett, az önéletrajza szerint a munkái: 1998-tól 2000-ig a Flórián moziban pénztáros, 2003 és 2006 között a Nobilis 2003 Kft.-nél üzletvezető egy Reál Pontban, 2007 és 2009 között a zuglói vasútállomás büféjében dolgozott, mellette az Otthon Centrumban volt ingatlan-tanácsadó, 2009 óta a Padrillo-Tex Bt. cégvezetője.

A fideszes Pogácsás Tibor 2018-ban 52,61 százalékkal nyert, a jobbikos másodiknak fele ennyi szavazata sem volt – nagyon nehéz terep ez az ellenzéknek.

Pest 11 – Dabas és még 16 település

• Andrejka Zombor – Momentum; támogatja: MSZP, Párbeszéd, ÚVNP

48 éves egyéni vállalkozó, előtte 8 évig szaktanácsadó volt a Bio-Fungi Kft.-nél. 2019 óta a Momentum önkormányzati képviselője Gödön, ahol 2020-ra ellenzéki belharc alakult ki.

• Jánosi-Lesi Ágota – DK; támogatja: Liberálisok, Jobbik

A 47 éves művelődésszervező tavaly lett a DK választókerületi elnöke. Budapest nyüzsgése elől költözött vidékre, ahol hamar megtapasztalta a betelepülőkkel szembeni előítéletek működését – mesélte el a Klubrádióban.

Munkái: stúdiómunkatárs a budapesti Skála nagyáruházban (1996-1997), majd négy évig korrektor, aztán hat évig újságíró-szerkesztő a Táncmámor Magazinnál, 2006 és 2010 között titkársági referens az Oktatási és Kulturális Minisztériumban, 2014-ben, majd 2017-ben és 2018-ban terminálkezelő a Tóalmás Bt.-nél, 2014-ben pedagógiai asszisztens egy tóalmási általános iskolában, 2016-ban a Protocall Kft.-nél telefonos ügyfélszolgálati munkatárs, 2018-ban pedig a Magyar Országgyűlés Hivatalában asszisztens.

Itt a fideszes Pánczél Károly 2018-ban 50,94 százalékkal nyert – nehéz terep lesz ez az ellenzéknek.

Pest 12 – Cegléd és még 9 település

• László Ferenc – MSZP; támogatja: Párbeszéd

46 éves, szociális munkásként végzett. 1998 óta Nagykőrös önkormányzati képviselője, 2002 és 2012 a Pest Megyei Közgyűlés tagja, 2002-től az MSZP nagykőrösi elnöke, 2004 és 2012 között az MSZP választókerületi elnöke és Pest megyei alelnöke.

• Sipos Mihály – független, LMP

Agrármérnök, évekig tanított a Szent István Egyetemen és szakközépiskolában is, 2000 és 2005 között a GAK Kht. termelési igazgatója volt, 2019 óta őstermelő a Tulipános Tanya családi önellátó gazdaságban. A Fenntartható visszafejlődés Youtube-csatornán propagálja a tanyasi életet. Az LMP-frakcióba ülne be.

• Zágráb Nándor – Jobbik; támogatja: Momentum, LMP, DK, ÚVNP, MMM

A CV-je szerint már a rendszerváltozás idején részt vett ellenzéki mozgalmak szervezésében, de utána eltávolodott a politikától, vállalkozni kezdett. Ügyvezető volt a Franchise Systems Bulgaria OOD.-nál (2006-2015), a Brainturbo OOD.-nél (2012-2019) és a Peron-Süti Kft.-nél (2010-2020).

1998 óta önkormányzati képviselő Nagykőrösön, 2002-ig a Fidesz színeiben volt, de akkor kilépett. Ekkor kezdett foglalkozni a villany nélküli tanyák árammal való ellátásával, „amit Oláhné („lgazmondó”) Marika segítségével 10 év alatt, a TanyaVilág Egyesület keretében megvalósítottunk, az érintett nagykőrösi tanyák esetében”– írja.

2003-ban részt vett a Jobbik alakuló kongresszusán, 2006-ban a párt országgyűlési képviselőjelöltje volt. 2006 végén felhagyott a pártpolitizálással, és megalapította a Jobb Nagykőrösért Egyesületet, ennek a színeiben minden választási ciklusban önkormányzati képviselő volt.

2017-ben visszatért a Jobbikba, 2019-ben polgármesterjelölt volt, 2020 óta Jakab Péter személyi asszisztense.

A fideszes jelölt (Földi László) 2018-ban itt 51,64 százalékkal nyert – nehéz körzet ez az ellenzéknek.

Az előválasztásra készülő egyéni választókerületekről szóló összeállításaink itt találhatók.

A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője közölte, hogy egy meggylevet szállító kamion átszakította a szalagkorlátot, és felborult a vontatmánya az M3-as autópályán Mogyoródnál, a 200 literes hordókban szállított gyümölcslé mindkét irányban elárasztotta az úttestet.

A rendőrség tájékoztatása szerint az autópályát Budapest felé teljes szélességében lezárták, Vásárosnamény felé csak a leállósáv járható.

Csámpai Attila, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője elmondta: a Budapest felé tartó teherautóban ketten utaztak. A helyszínre a gödöllői hivatásos tűzoltókat riasztották.

Az egyelőre tisztázatlan körülmények közt történt balesetben a sofőr sérült meg. A járműszerelvény rakománya a pályatestre borult, de az ellenkező oldalra is jutott belőle.

A rendőrség azt javasolja, hogy aki teheti, válasszon másik útvonalat. Az Útinform oldalán is azt írják, hogy az M0-s autóút és Gödöllő között közlekedők válasszák a 3-as főutat, vagy az M31-es autópályát. (MTI)

Az esti óráktól több mint 50 olaszországi pályaudvaron lépett életbe biztonsági készültség, miután az oltásellenes csoportok bejelentették, hogy a pályaudvarok megbénítására készülnek azután, hogy a vasútvonalakon kötelezővé teszik a védettségi igazolást.

A római Termini pályaudvaron, a milánói központi vasútállomáson, Firenze és Nápoly vasúti megállóiban is rendkívüli biztonsági intézkedések léptek életbe.

Több mint ötven pályaudvaron szigorították a belépők ellenőrzését, a rendőrség és a terrorizmusellenes hatóság (Digos) egységei felügyelik, hogy senki se tudja a sínek elfoglalásával megakadályozni a vasúti forgalmat.

Az interneten hirdették meg a vasútállomások működésének megbénítását az oltásellenes csoportok, közöttük az Elég az egészségügyi diktatúrából! nevű csoport, ami szeptember 2-án és 3-án is hasonló akciókat tervez.

A tiltakozáshoz a római kormány rendelkezése vezetett, miszerint szerdától nemcsak a repülőgépeken, hanem a hosszú távú vasúti járatokon, többek között a nagy sebességű és InterCity vonatokon, illetve a hajójáratokon is kötelező lesz a védettségi igazolás, ami nélkül az utasok csak teszteléssel szállhatnak fel. A városi tömegközlekedési eszközökön bármilyen korlátozás nélkül lehet utazni, csak a szájmaszk használata számít kötelezőnek.

Mindennaposak a tüntetések, fenyegetések

Az oltást és a védettségi igazolás használatát ellenző tüntetők megmozdulásai majdnem mindennapossá váltak. Szombaton több mint 3000 ember vonult fel Milánó utcáin, ahol az Öt Csillag Mozgalom (M5S) kormánypárt egyik standját is felborították.

Korábban Torinóban a város egyik vasútállomását próbálták meg elfoglalni. Az oltásellenesek interneten a kormány több tagját megfenyegették, többek között a külügyminiszter Luigi Di Maiónak, az M5S vezető politikusának a halálát kívánták, mivel sürgette az olaszokat, hogy oltassák be magukat.

Luciana Lamorgese belügyminiszter azt mondta, a hatóságok semmilyen fenyegetést és törvénytelenséget nem fogadnak el. Az utóbbi napokban az oltásellenes tüntetők orvosokat és újságírókat is megfenyegettek, a tüntetésekről tudósítókat több esetben megtámadták és megverték. A szakszervezetek elítélték a vasútállomások elfoglalására irányuló akciókat.

Újabb kategóriáknak lehet kötelező az oltás

A kormány szeptember 6-án készül bejelenteni, hogy az egészségügyben és oktatásban dolgozók után melyik szakmai kategóriáknak akarja kötelezővé tenni az átoltottságot, az elsők között a közigazgatásban dolgozókkal.

Lazio tartomány egészségügyi tanácsosa, Alessio D'Amato kezdeményezte, hogy az intenzív osztályra kerülő oltásellenes betegekkel fizettessék meg a kezelési költségeket. (MTI)

Robert David Steele, a CIA volt tisztje összeesküvés-elmélet-szakemberré vált: már korán támogatta a QAnont, és segített az összeesküvés-hívőknek az internet pereméről a mainstreambe jutni. Gyakori vendég volt Alex Jones Infowars című műsorában, 9/11-es összeesküvéseket terjesztett, és mélyen antiszemita véleményeket osztott.

Steele azt állította magáról, hogy elsőként nevezte hoaxnak a Covid-19-et. A hónap elején viszont kórházba került a Covid-19 tüneteivel, de még akkor is oltásellenes és Covid-19-tagadó maradt, amikor már leállt a tüdeje.

„Nem fogom beadatni a védőoltást, bár pozitív lett a tesztem arra, amit ma Covidnak neveznek, bármi is legyen az, de a lényeg az, hogy a tüdőm nem működik” – írta Steele az augusztus 17-i utolsó blogbejegyzésében, a lélegeztetőgép maszkjával az arcán.

Órákkal a halála bejelentése után már úgy dicsérték a Telegramon a QAnon-osok, mint végsőkig küzdő harcost. Az elvtársai máris összeesküvésekkel magyarázzák a halálát, például megmérgezték vagy „szívrohamot okoztak neki”. (Vice)

Műszaki hiba miatt szennyeződtek azok a tejfölök, amiket ki kellett vonni a forgalomból – közölte az Alföldi Tej Kft.

Az elváltozásokat érzékszervi termékkóstolások során fedezték föl, a hatóságokat és a kereskedelmi partnereket haladéktalanul értesítették – írja a cég, ami szerint a mikrobiológiai szennyeződés elszórtan jelentkezett, de elővigyázatosságból minden tejfölt visszahívtak, amik augusztus 2. és augusztus 14. közötti gyártási idővel, szeptember 15-i és szeptember 28-i lejárattal kerültek forgalomba. Az intézkedés 15 márka különböző kiszerelésű változatait érinti.

Mikrobiológiai szennyeződésnél a tejfölre nem jellemző, idegen, kellemetlen szag és kesernyés íz tapasztalható, és főzés nélkül gyomorpanaszokat okozhat. Az ilyen termékeket a gyártó a jogszabályi előírásoknak megfelelően megsemmisíti, és mindent megtesz, hogy többet ilyen hiba ne fordulhasson elő – írták. (MTI)

Az Opus Global bejelentette, hogy az érdekeltségi körébe tartozó OPUS Energy Kft. megszerezte az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. 100 százalékos részvénycsomagját, mivel az E.ON Hungária Zrt. eladóval március 30-án megkötött adásvételi szerződés zárási feltételei teljesültek és a tranzakciót lezárták – írta meg a Világgazdaság.

A megvásárolt cég új neve: OPUS Titász Áramhálózati Zrt.

A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus decemberben tett ajánlatot az E.Onnak a Titászra, mivel stratégiai célja, hogy hosszútávon a hazai energetikai piac meghatározó szereplőjévé váljon.

Az Opus Energy a Titász megvásárlásához 50 milliárd forint hitelt kapott két, szintén Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó banktól, az MKB-tól és a Takarékbanktól.

A heves tiltakozások és jogi csatározások ellenére elaltatták a Geronimo nevű alpakát Nagy-Britanniában, mivel az állaton elvégzett korábbi tesztek azt jelezték, hogy szarvasmarha-tuberkulózissal fertőződött meg.

A friss felvételeken az látszik, ahogy a kék kezeslábast, maszkot és védőszemüveget viselő szakemberek rendőri kísérettel megérkeznek a nyugat-angliai farmra, ahol az alpaka élt, és elvezetik az állatot. A jelenet szemtanúi voltak azok az állatvédő aktivisták és újságírók, akik a Londontól 175 kilométerre, nyugatra lévő wickwari farmnál sátoroztak az állat elaltatása ellen tiltakozva.

A brit környezetvédelmi minisztérium közölte, hogy a „fertőzött állatot elszállították a helyszínről az Állat- és Növényegészségi Hatóság (APHA) emberei, és elaltatták a szarvasmarha-tuberkulózis terjedésének megfékezéséhez szükséges intézkedésként”.

A 8 éves Geronimo elaltatását a brit környezetvédelmi minisztérium rendelte el, mivel az állaton elvégzett két teszt azt jelezte, hogy szarvasmarha-tuberkulózissal fertőződött meg.

Az állat gazdája, Helen Macdonald és az ügyét támogató állatvédők szerint a betegséget megállapító két teszt hibás volt. Egy új, pontosabb vizsgálat elvégzését viszont az ügyben illetékes tárca elutasította, pedig volt már rá több precedens, hogy olyan fertőzöttnek vélt állatot altattak el, amiről a boncolás aztán kiderítette, nem volt beteg.

A londoni Legfelsőbb Bíróság két hete elutasította az állatvédők beadványát, amellyel Geronimo elaltatását akarták megakadályozni. Az állat elaltatása elleni tiltakozást több mint 140 ezren írták alá.

Macdonald, aki maga is állatkórházi ápoló, azt mondta, az alpaka negatív volt, amikor Új-Zélandról behozták Nagy-Britanniába. Az asszony több ezer fontot költött a végül hiábavaló jogi csatározásra.

A szarvasmarha-tuberkulózis egy krónikus bakteriális betegség, ami esetenként más emlősfajokat is megtámad. Nagy-Britanniában egy évtizede leölik a fertőzött állatokat, hogy megakadályozzák a betegség terjedését, de a gyakorlat a mai napig erősen vitatott. A brit kormány szerint 2020-ban 27 ezer szarvasmarhát öltek le a betegség megfékezése érdekében. (Guardian via MTI)

Felül kellene vizsgálni az összes amerikai katonai kiképzési programot, miután a közelmúltban kiderült, hogy az Egyesült Államokban képezték ki a Dzsamál Hasogdzsi szaúd-arábiai ellenzéki újságíróval végző halálosztag több tagját, illetve Jovenel Moise haiti elnök gyilkosait – írja a CNN amerikai hírtelevízió.

62 700 külföldit képeztek ki 155 országból

A CNN emlékeztetett a New York Times és a Washington Post értesüléseire, amik először írtak az amerikai biztonsági együttműködési programokról, illetve a washingtoni külügyminisztérium engedélyével működő biztonsági magáncégek működéséről.

A programokban külföldi katonák ezreit képezik ki minden évben: a 2018-as pénzügyi évben, ami két nappal Hasogdzsi meggyilkolása előtt ért véget, az amerikai külügyminisztérium és a védelmi minisztérium (Pentagon) 62 700 külföldit képzett ki 155 országból, és ez a szám a CNN szerint még nem is fedi a teljes képet.

A CNN szerint ezek a programok túl gyakran adnak teret a visszaélésnek, ahogyan az Hasogdzsi és Moise meggyilkolásakor is történt. „Emellett hatékonyságuk is megkérdőjelezhető, hiszen a hetekben láthattuk, hogyan omlottak össze az afgán biztonsági erők a tálibok nyomása alatt” – írták. Felidézték azt is, hogy az afgán erők kiképzése, felszerelése és a védelmi intézményrendszer kiépítése az elmúlt húsz évben több mint 88 milliárd dollárjába került az USA-nak.

A kiképzendők hátterének ellenőrzése sokszor hanyag

Bár több amerikai kormányzati ügynökségnek van beleszólása a külföldi katonai kiképzési programokba, az értékelés folyamata hemzseg a hiányosságoktól, például a kiképzendők hátterének ellenőrzése sokszor hanyag. Erre volt példa, hogy a Washington Post forrásai szerint Hasogdzsi Amerikában kiképzett gyilkosai közül többen is annak a szaúdi gyors intervenciós csoportnak a tagjai voltak, amit ellenzékiek megfigyelésével, elrablásával, őrizetbe vételével és megkínzásával hoztak összefüggésbe.

De az Egyesült Államokban tanuló külföldi hallgatók ellenőrzésekor sem vettek észre olyan résztvevőket, mint például azt a szaúdi katonát, aki 2019-ben tüzet nyitott a floridai Pensacola haditengerészeti bázisán, megölve három amerikai tengerészt. Egy későbbi felülvizsgálat és szigorúbb átvilágítás további 21 szaúdi katonai hallgató kiutasításához vezetett.

A CNN szerint túl könnyű megkerülni azokat a szabályokat, amik azt hivatottak biztosítani, hogy emberi jogi bűncselekmények elkövetői ne férhessenek hozzá az amerikai kiképzési programokhoz.

Az USA emberi jogi alapon sem válogat a partnerei között

Hasogdzsi és a haiti elnök lemészárlása csak két tétel a visszaélések hosszú listáján. Maliban az elmúlt évtizedben két katonai puccs vezetői is amerikai katonai kiképzést kaptak. Latin-Amerikában a kiképzett katonákat államcsínyekben, félkatonai szervezetekben és halálosztagokban látni viszont. Az USA emberi jogi alapon sem válogat a partnerei között: az elmúlt években Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, Nigéria, Indonézia, a Fülöp-szigetek, Kamerun és Azerbajdzsán is részt vett amerikai kiképzési programokban.

A CNN a külföldi katonai kiképzési programok átfogó reformját sürgette, azzal érvelve, hogy Joe Biden amerikai elnök megígérte, az amerikai külpolitika gyújtópontjába emeli az emberi jogokat. (MTI)

A hvg.hu a rendezvény szervezőitől megtudta, hogy részvételi díjat kellett fizetniük azoknak, akik részt vettek a „katolikus törvényhozók nemzetközi találkozóján” Rómában, így Orbán Viktornak és a többi magyar vendégnek is.

„Non-profit szervezet vagyunk, a díjat csak arra használjuk, hogy a rendezvény költségeit álljuk” – írta az ICLN, ami nem állja a vendégek vagy családtagjaik költségeit, kivéve a felszólalókét, de idén nem volt köztük magyar.

A katolikus törvényhozók éves konferenciájának szervezői mindig biztatják a politikusokat, hogy ha kívánják, vigyék magukkal házastársukat és gyerekeiket, de azt hiába kérdeztük az ICLN-től, hogy Orbánt elkísérték-e az eseményre rokonai, és ha igen, akkor hányan voltak.

A miniszterelnököt csütörtök este fotózta le olvasónk egy római étterem teraszán a felesége és a fia társaságában. Cikkünk megjelenése után sajtófőnöke közölte, hogy Orbán Viktor hivatalos útra ment, „a katolikus törvényhozók 12. alkalommal megrendezett éves találkozóján vesz részt, amelyet minden esztendőben Rómában és az olasz főváros közelében fekvő Frascatiban tartanak meg”. A közlemény szerint Orbán pénteken érkezett Rómába, a fotó viszont csütörtökön készült.

A következő napokban kiderült, hogy Novák Katalin családügyi miniszter is ott volt a konferencián, és a 24.hu szerint Orbánt meg a többi magyar résztvevőt a találkozóra menet több helyszínen szedte össze a kormánygépként használt HM Dassault Falcon 7X.

A tűzoltók Zalavár közelében a Zala folyóból emeltek ki egy autót. A vízből kihúzott Lada vélhetően egy 1990-es évek vége felé ellopott autó, amiben a kiemelésekor nem találtak emberi maradványokat.

Donald Trump volt amerikai elnök augusztus 12-én levélben gratulált Orbán Viktornak:

Trump – aki még mindig ki van tiltva a legnagyobb közösségimédia-platformokról, amióta januárban felhergelte a híveit, akik közül sokan megostromolták a Capitoliumot – külön kézzel írta oda, hogy szép munka volt a foxos Tucker Carlson magyarországi show-ja, és: „Büszke vagyok rád!”

Trump és a felesége, Melania üdvözölte Lévai Anikót is, illetve hálát mondott Orbán barátságáért és azért, hogy továbbra is küzd a közös értékeikért.

A levelet most megosztó Orbán erre a Facebookon annyit írt: „Thanks for watching.

A járművekhez szükséges mikrocsipek hiánya miatt a Magyar Suzuki Zrt. esztergomi gyárában szeptember 6. és 18. között leáll a termelés – közölte az esztergomi cég kommunikációs vezetője.

Bonnár-Csonka Zsuzsanna azt mondta, az érintett dolgozóknak pihenőnapokat biztosítanak, amiket transzfernapok segítségével a munkaidőkereten belül később pótolnak.

Azt mondta, a vállalat a termelési szünetet kihasználva az éves beruházási tervben szereplő feladatokat valósítja meg, folytatják az anyagmozgatási feladatok automatizálását, illetve fejlesztik a dolgozók munkakörülményeit és karbonsemlegességhez kapcsolódó intézkedéseket vezetnek be.

A Magyar Suzuki Zrt-t 1991-ben alapították, és azóta is a japán anyavállalat egyetlen európai gyártóegysége. A cég partnereinek, beszállítóinak és országos márkakereskedői hálózatának köszönhetően kb. 10 ezer munkavállaló megélhetéséhez járul hozzá.

A Suzuki alapítása óta 1,9 milliárd eurót fektetett be Magyarországon, ezzel az értékkel a legnagyobb japán beruházó. A magyarországi újautó-piacon 2020-ban 14 783 Suzuki kelt el, ami 11,55 százalékos részesedést biztosított az öt éve piacvezető márkának.

A cég 2020-at 1,656 milliárd euró nettó árbevétellel zárta, ez 31 százalékkal elmarad a 2019. évitől. Az adózás utáni eredmény 20,01 millió euró volt 2020-ban, míg egy évvel korábban 84,46 millió euró. (MTI)

Fejlemények vannak a volt fideszes egykori győri polgármesterrel, Borkai Zsolttal kapcsolatos, „ördög ügyvédje”-ként ismert ügyben.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda – mivel az ügyet elkülönítették a zsarolás miatt indult ügytől – a különleges személyes adattal visszaélés vétsége miatt indult ügyben két személlyel szemben folytat nyomozást.

A Fővárosi Főügyészség közölte:

„A nyomozó hatóság az ügy jogász végzettségű gyanúsítottját a mai napon folytatólagosan kihallgatta, és a vele szemben korábban közölt gyanúsítást módosította. Ennek lényege szerint, a gyanúsított az ügy tárgyát képező bűncselekménynek nem bűnsegédje, hanem tettese.”

A rendelkezésre álló adatok alapján a jogász végzettségű gyanúsított hozta nyilvánosságra az ügy tárgyát képező kompromittáló videófelvételt, ami különleges személyes adatokat tartalmazott, és aminek nyilvánosságra kerülése a felvételen szereplő személyeknek jelentős érdeksérelmet okozott.

A megalapozott gyanú módosítását a nyomozás során beszerzett újabb adatok, például a nyomozó hatóság által külföldről beszerzett digitális bizonyítékok alapozták meg.

2019-ben az önkormányzati választások előtt jelentek meg az Ördög Ügyvédje című blogon azok a felvételek, amiken Borkai és barátai egy jachton nőkkel szexelnek (többek között Fekete Pákó Add ide a didit című slágerére). A felvételek készítői már a blogposzt megjelenése előtt zsarolták Borkait és barátait a felvétellel, az Ördög Ügyvédje ismeretlen szerzője pedig nem a pénz, hanem Borkai politikai ellehetetlenítése miatt rakta ki a felvételeket a blogra. Ezért szedték ketté az ügyet, mert úgy tűnhetett, hogy a videót publikáló Ördög Ügyvédje is részt vett a zsarolásban, holott erről nincs szó.

Frissítés: a DK-s Czeglédy Csaba a gyanúsított.

Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Szlovéniában részt vesz a Bledi Stratégiai Fórum (BSF) vezetői panelbeszélgetésén – közölte Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke az MTI-vel.

Az Európa jövőjéről szóló tanácskozáson az Európai Tanács és az Európai Parlament elnökén kívül részt vesz többek között Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Görögország miniszterelnöke meg Szerbia elnöke, és a fórumra meghívták az uniós tagállamok több korábbi állam- és kormányfőjét is.

A tanácskozásnak, amit a szlovén kormány szervez, idén kiemelt témája Európa ellenálló-képességének fokozása, hogy hatékonyabb válaszokat adhasson a kontinens előtt álló kihívásokra. Szó lesz a koronavírus-járvány utáni újjáépítésről, a digitális és zöld átalakulásról és az Európai Unió bővítési folyamatáról.

Orbán tavaly itt beszélt arról, hogy Magyarország egy unalmas parlamentáris demokrácia, és „a magyar demokrácia minősége legalább olyan jó, mint a németeké vagy az olaszoké”.

A szervezők tájékoztatása szerint a panelbeszélgetések a BSF honlapján élőben követhetők. (MTI)

Szeptember 25-től a budapesti Állatorvosi Egyetem aulájában Gazdijogsi címmel indul ingyenes képzés kutyatartóknak és leendő gazdáknak.

Az Agrárminisztérium és a Nébih Gazdijogsi programjában megvalósuló kurzusokon az egyetem oktatói a Gazdijogsi 8 részes, eredetileg online tananyagát ismertetik a résztvevőkkel – közölte az egyetem állatvédelmi jogi, elemző- és módszertani központja.

A program célja a felelős állattartási ismeretek átadása minél szélesebb közönségnek. A december 8-ig tartó képzés 2021-ben öt alkalommal várja az érdeklődőket, hétvégenként.

Szó lesz többek között a kutyaválasztás szempontjairól, az állat neveléséről, táplálásáról, viselkedési problémáiról, de anatómiai, élettani és egészségügyi alapismereteket is elsajátíthatnak a résztvevők. Az egyetem oktatói közül Tóth Szabina, Lorászkó Gábor, Fekete Sándor György, Vámosi-Nagy Nóra, Sátori Ágnes, Vetter Szilvia és Balya András tart képzéseket.

Alkalmanként 100 ember jelentkezését várják, regisztrálni a gazdijogsi.hu oldalon lehet. A kurzusok végén online tudáspróbát is lehet tenni.

Ha a járványhelyzet alakulása nem tenné lehetővé a személyes jelenlétet, a kurzusok webkonferencián lesznek elérhetők. (MTI)