Herczeg Márk

Mager Andrea, az Antenna Hungária tulajdonosi jogait gyakorló nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter együttműködési megállapodást kötött a 4iG-vel – írta meg a Portfolio.

A cél az, hogy az állami és a magántőke egyesítésével olyan stratégiai távközlési és telekommunikációs infrastruktúra szolgáltató vállalatot hozzanak létre, ami versenyképes piaci szolgáltatások mellett és kellő súllyal képviseli a nemzeti érdekeket az iparágon belül – írja a lap.

Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnök-vezérigazgatója azt mondta: „A magyar állammal kötött stratégiai partneri megállapodás a hazai távközlési piac egyik jelentős gazdaságtörténeti momentuma, melynek eredményeként az állam és a magántőke együttműködésével rövid időn belül a közép-kelet-európai régió egyik meghatározó telekommunikációs holdingvállalatát hozzuk létre.”

A 4iG előzetesen írásban megállapodott az Antenna Hungária tulajdonrészének megszerzéséért, a tranzakcióval a 4iG többségi tulajdont szerezhet az Antenna Hungáriában. (Portfolio)

A HVG azt írja, hogy megsokszorozódtak a jelentkezések Magyarországról a csehországi és szlovákiai meddőségi klinikákon, mióta a kormány egy nyáron elfogadott törvénnyel betiltotta a hazai magánintézetek működését.

A külföldi centrumoknál a legtöbb helyen bővítik a magyarul beszélő személyzetet, máshol a marketing-költségvetést is átszabják.

A lap azt írja, hogy orvosok szerint a magyar párok már nemcsak az itthon elérhetetlen eljárások miatt mennek külföldre, hanem sokan azt sem akarják, hogy nekik vagy a születendő gyereküknek közük legyen a magyar állami rendszerhez. (HVG)

16:30-kor hívták a rendőrséget azzal, hogy Várbalog térségében egy kisbusz balesetet szenvedett. A helyszínen a járőrök megállapították, hogy egy osztrák rendszámú Fiat kisbusz több külföldi személyt – köztük nőket és gyerekeket – vitt, de a Féltoronyi utcában, eddig tisztázatlan okok és körülmények között lement az útról, és az út melletti kukoricásban felborult.

A kisbusz sofőrje és az utasok egy része a helyszínről elmenekült, keresi őket a rendőrség.

A rendőrök eddig 21 embert ellenőriztek, akik szír és iraki állampolgárnak vallották magukat, de a személyazonosságukat nem tudták igazolni.

A balesetben közülük többen megsérültek, őket a mentők kórházba vitték. „A járőrök a migránsokat a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányságra előállítják, és az eset kapcsán embercsempészés bűntettének gyanúja miatt eljárást indítanak” – írja a police.hu.

Az embercsempészés alapesetben 1-5 év, minősített esetben akár 5-15 év szabadságvesztéssel is büntetendő.

Szájer József a honlapján jelentette be, hogy jogi eljárást indít, miután a Blikk fotókat közölt róla, amiken balatoni ingatlanja udvarán látható, és megírta, hogy A kb. 150 m2-es nyaralót 2014-ben vette Szájer egyedüli tulajdonosként, ami az elhelyezkedés és a saját stég miatt 200 milliót is érhet.

Szájer ezt a közleményt adta ki:

„A mai napon egy napilap cikket és több fotót közölt rólam. A cikkben valótlan állítások és magántermészetű személyes adatok szerepelnek. Magyarországon a személyes adatokat, a képmást és a magánélethez való jogot törvény védi, azok megsértése törvénytelen. Sem a képek sem az adatok nyilvánosságra hozatalához nem járultam hozzá, azzal a lap a személyiségi jogaimat megsértette. Az ügyben jogi eljárást indítok.”

A Fidesz alapítótagja és az Alaptörvény szerzője azután mondott le az EP-képviselői mandátumáról, hogy Brüsszelben a kijárási szabályokat megszegve elment egy meleg szexpartira, ahonnan a rendőri razzia elől az ereszcsatornán menekült, de elkapták, és még ecstasyt is találtak a táskájában.

Idős emberek megkárosítására (unokázós csalásokra) szakosodott bűnszervezet egyik irányítóját vették át a Ferihegyen a BRFK rendőrei. A férfit az Egyesült Királyságból hozták Magyarországra, ezzel a banda minden tagja rács mögé került.

A videón a BRFK által korábban elfogott gyanúsítottak és a kicsalt pénz visszaadása látható:

A hangfelvételen egy unokázós csaló beszél:

A budapesti nyomozók kezdeményezésére nemzetközi elfogatóparancs alapján Sheffieldben őrizetbe vett 42 éves H. Ernővel múlt szerdán landolt a gép a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A BRFK nyomozásának adatai szerint a 21 tagú bűnszervezet, amit a férfi három társával Angliából irányított, összesen 47 millió forintos kárt okozott idős embereknek Magyarországon. A szervezet minden tagját azonosították és elfogták a BRFK nyomozói, az okozott kár közel ötödét visszakapták a károsultak.

A BRFK H. Ernőt 24 rendbeli csalás bűntettével, 2 rendbeli csalás bűntett kísérletével és 17 rendbeli pénzmosás bűntettének elkövetésével gyanúsítják. A férfit korábbi bűncselekmények miatt kiszabott börtönbüntetés letöltése miatt büntetés-végrehajtási intézetbe vitték. (police.hu)

A thaiföldi túrákat szervező Bangkok Charlie egy súlyos thaiföldi bűnügyről számolt be a Facebook-oldalán, ugyanis

éppen zajlik a hajtóvadászat a gyilkos rendőrfőnök, „Ferrari Joe” után.

Egy ügyvéd töltött fel az internetre egy augusztus 6-án készült videót, amin jól látszik, ahogy egy vidéki rendőrkapitányságon a drogügyek miatt bevitt gyanúsítottat a rendőrök megkínozzák és gyakorlatilag megölik.

A 24 éves Jeerapong Thanapat thai állampolgárt a rendőrök a feleségével együtt elkapták a kocsijukban 100 ezer metamfetamin-tablettával. Bevitték őket a helyi rendőrkapitányságra, ahol a férfivel megegyeztek a rendőrök, hogy 1 millió bahtért (9 millió forint) elengedik őket. Ekkor jött a főnökük, Thitisan Uttanapol ezredes – becenevén Ferrari Joe –, aki legalább kétszer ennyi pénzt szeretett volna a drogdílertől.

A megbilincselt gyanúsítottat csuklyával a fején bevezették az egyik szobába, leültetik a székre, majd a rendőrök nejlonzacskót húztak a fejére, és elkezdték ütni. A kínzásba a gyanúsított belehalt, próbálták újraéleszteni, de nem sikerült. A bűntettben 7 rendőr vett részt.

A holttestet ezután a helyi kórházba vitték, mondván, drogtúladagolásban halt meg, a feleségét megfenyegették és szabadon engedték, a halott szüleit pedig később lefizették.

Kedden aztán thai ügyvédek – akik a Nakhon Sawanban dolgozó rendőröktől értesültek a bűncselekményről – feltették a kínzásról készült videót a Youtube-ra.

A rendőröket ezután felfüggesztették, és kiadták a körözést ellenük. Estig a hétből öt embert el is fogtak, de a főrendőr és egy bűntársa még szökésben van.

Házkutatást tartottak „Ferrari Joe” Bangkok külvárosában lévő birtokán. A nagy medencével ellátott óriási házban csak két mianmari dolgozót találtak, akik elmondták, hogy a főnök csak hétvégenként jár ott. (A szolgálati helye, Nakhon Sawan 250 km-re van a fővárostól.)

A birtokon rengeteg autót találtak: Ferrari Joe-nak 29 autója volt, köztük 13 luxusautó, Mercedesek, Bentley, egy limitált Lamborghini Aventador LP 720-4 50 és egy Ferrari 488 GTB.

Az országos rendőrkapitány azt ígérte: élve vagy halva, de előkerítik a szökevényt. Megerősítették a határok védelmét is, mert egyes hírek szerint Ferrari Joe Mianmar vagy Laosz felé menekül, de lehet, hogy az éjszaka már át is szökött a határon.

A Fudzsi-hegyre rálátó Do-Dodonpa hullámvasút volt a Fuji-Q Highland Park egyik legfőbb attrakciója a 2001-es megnyitása óta: a világ egyik leggyorsabb hullámvasútja 1,56 másodpercen belül képes álló helyzetből 180 km/órára gyorsulni.

De a Jamanasi prefektúra helyi kormányzati tisztviselői a múlt héten közölték, hogy a hullámvasút biztonsági ellenőrzés miatt leáll, miután december és január között két férfi és két nő (mind harmincasok és ötvenesek) nyak- és gerinctörést jelentett. Jamanasi kormányzója, Kotaro Nagaszaki bírálta a Tokiótól kb. 120 km-re délnyugatra fekvő park üzemeltetőit, mert nem voltak megfelelő biztonsági óvintézkedéseik, és nem jelentették az eseteket elég hamar.

A park üzemeltetői szerint minden rendben van a hullámvasúttal, az lehetett a gond, hogy minden utasnak megmondják, hogy dőljön a hát- és fejtámlára, a sérült utasok pedig előredőlhettek.

A vidámparki balesetek valószínűsége általában alacsony, a súlyos sérülések esélye egy amerikai vidámparkban 1 a 7,5 millióhoz. (New York Times)

A római kormány a harmadik adag védőoltás helyett a védettségi igazolás érvényességének hosszabbítását tervezi, ezzel egy időben Mario Draghi kormányfő az országba érkezett afgán menekültek minél gyorsabb beoltását rendelte el.

Az eddigi 9 hónapról egy évre akarják hosszabbítani a két adaggal átoltottak védettségének érvényességét.

Az intézkedéssel el akarják kerülni, hogy az év elején beoltottaknak, többségükben egészségügyi dolgozóknak, már szeptember-októberben be kelljen adni a harmadik adag vakcinát, miközben az olaszok egy része még az első vagy második dózist sem kapta meg.

Az orvosokat és tanárokat kirúghatják, ha nincsenek beoltva

A javaslatot a héten az egészségügyi operatív csoport véleményezi, de a római kormány a védettségi igazolás érvényességének meghosszabbítását a parlament szeptember 6-i ülésén be akarja jelenteni.

A kormány ezenkívül kezdeményezi az oltottság kötelezővé tételét bizonyos szakmai kategóriákban. A kötelezettség mostanáig csak az egészségügyben és az oktatásban dolgozókat érintette: az oltást megtagadó orvost vagy tanárt más, a betegektől és a diákoktól távoli munkakörbe helyezhetik át, de állásából is felfüggeszthetik.

További tervezett intézkedésként szerepel, hogy a társadalombiztosítási intézet nem állja az oltás nélkül karanténba helyezett dolgozók betegszabadsági költségeit.

Szeptember végére nyájimmunitást ígérnek

Az országos oltási ütemezéssel megbízott kormánybiztos, Francesco Paolo Figliuolo tábornok bejelentette, hogy szeptember végére érhetik el a nyájimmunitást. Ez a lakosság 80 százalékának átoltását jelenti.

A 60 millió olaszból eddig 36,6 millióan kapták meg mind a két adag védőoltást, ami a 12 év feletti lakosság 67,6 százalékával egyenlő. A napi esetszám most 6000 körül mozog, de a nyáron jelentősen csökkent a naponta végzett tesztelések száma.

A kórházban kezelt betegek száma a járványkorlátozások június végi oldásától kezdve fokozatosan nő, most több mint 4000 ember van kórházban több mint 500 intenzív osztályon. A halottak napi száma megint túllépte a 60-at, és a tavaly február óta elhunytak száma a következő napokban elérheti a 129 ezret, ami Európában a második legmagasabb Nagy-Britannia mögött.

A miniszterelnöki hivatal közleménye szerint Mario Draghi kormányfő az Olaszországba érkezett több mint 3000 afgán minél előbbi beoltását rendelte el. (MTI)

A Medián és a 21 Kutatóközpont 1000 fős reprezentatív felmérése szerint a fővárosi dugókat okozó terelések az autósok harmadát-negyedét, a főleg tömegközlekedést használóknak csak hatodát-hetedét zavarják – írta meg a HVG.

A teljes fővárosi népességre vetítve kb. 20 százalékot zavar meglehetősen vagy nagyon a Lánchíd, a Blaha Lujza tér vagy a pesti alsó rakpart felújítása, és a felháborodás elsősorban politikai indíttatású, ugyanis a kormánypártiak kb.harmadát zavarják ezek a felújítások, míg az ellenzékieknek csak a tizedét.

A többség szerint főleg azért van dugó, mert túl sokan járnak kocsival, ezzel a lakosság 58, az autósok 45 százaléka ért teljesen vagy inkább egyet, és csak 30 százalékuk utasította el.

Az elővárosi vasút fejlesztését 85 százalék támogatja, a dugódíjat viszont csak a válaszadók 24 százaléka tartja elfogadhatónak, ez a legnépszerűtlenebb ötlet, az ellenzékiek 37 százalékával szemben a kormánypártiaknak csak a 11 százaléka tartja jó megoldásnak. Újabb kerékpársávokra az ellenzékiek 52 százaléka, a kormánypártiaknak csak 27 százaléka mond igent.

Az új kerékpársávokról (Nagykörút, Bartók Béla út, Baross utca) is kérdeztek, de úgy, hogy a megkérdezettek felénél hozzátették, hogy „a kerékpárszámlálók szerint 2019-hez képest másfélszer annyi lett a kerékpárosok száma Budapesten”. Ettől az új kerékpárutakat támogatók aránya 62 százalékra lett, míg enélkül a kiegészítés nélkül csak 53 százalék válaszolt pozitívan. Az autósoknak mindenképp csak 40 százaléka helyeselte a több bicikliutat. A kormánypárti szavazóknak csak a 30 százalékuk helyeselte a bicikliutakat, míg a kerékpárosok számának növekedését hallva már 43 százalékuk.

A főpolgármesterre „egy most vasárnapi választáson” 47 százalék szavazna, míg egy (névtelen) fideszes ellenjelöltre csak 31 százalék. (HVG)

Uborkaszezonban még a Fidesz is nehezen talál megfelelő ellenséget. Most például a Fidelitasnak sikerült ezt posztolnia:

Arról a Kis Jánosról van szó, akit a rendszerváltáskor azért ütöttek gumibottal, mert megpróbálta kimenteni a rendőrök közül Orbán Viktort, és aki 2006-ban, az őszödi beszéd kiszivárgása után felszólalt Gyurcsány Ferenc ellen is.

Az már nem újdonság, hogy valaki csak azért lesz Gyurcsány Ferenc embere, mert nincs Orbánék fizetési listáján, és kifejezi nemtetszését egyes kormányzati intézkedések ellen. Mondjuk Schmidt Mária legalább úgy őrjöng amiatt, hogy Kis János nem ízig-vérig fideszes, hogy legalább tudja róla, kicsoda.

Az viszont már egészen újszerű, ahogy a Fidelitas leírja, milyen az, amikor valaki három fideszes kétharmad után is hatalmon tud maradni. Azt sikerült felhozni az 1980-as évektől kezdve aktív oktatói és tudományos tevékenységet folytató Kis János filozófussal szemben, hogy 1992 óta a CEU-n tanított.

A Fidelitas tehát azt értelmezi úgy, hogy valaki hatalmon van, hogy volt egy végzettségének megfelelő állása egy egyetemen, amit egyébként a fiatal demokraták pártja elüldözött az országból, így most nincs is ott kurzusa.

Hogy ezen felül hogyan lesz Gyurcsány Ferenc embere az, aki már 2002-ben, Gyurcsány színre lépése előtt kilépett az SZDSZ-ből – mert szerinte a párt rossz koalíciós szerződést kötött az MSZP-vel, aminek a miniszterelnökéről kiderült, hogy III/II-es ügynök volt –, és felhagyott az aktív politizálással, szintén jó kérdés. Illetve rossz kérdés, mert józanul átgondolva a válasz: sehogy.

A Parlagfűpollen No Egyesület – ami már évek óta küzd az átlátható és hatékony parlagfűirtásért – Jogellenes titkosítással rúg nagyot a parlagfű-allergiásokba a kormány címmel adott ki közleményt.

Azt írták, a „hatóságok idén sem végeznek szervezett, az egész országra, minden földterületre kiterjedő parlagfű-felderítést”, ezért „a mostani szezonban sem történik meg a parlagfűvel fertőzött területek általános mentesítése, és a szankcionálás”.

„Visszás jelenség, hogy a kormány a parlagfűvel fertőzött területek gazdáit továbbra is támogatja, a parlagfű elleni küzdelemre hivatott pénzt pedig eredménytelen röpködésekre, baráti szervezetek kitömésére és sikerpropagandájának finanszírozására használja” – írják.

Az egyesület közleménye szerint szakértői gyomfelmérések alapján „Magyarországon több százezer hektár erősen fertőzött parlagfűvel”, de a hatóságok évente ennek 1 százalékát sem derítik föl. Azt írják:

„Az arányt a légi felderítések sem javították, mivel ezeknek a repüléseknek a költségükhöz képest gyönge a hatékonysága, és olyan időszakra szervezik őket, amikor a parlagfűpollen legnagyobb része már a levegőbe került. Ennek egyetlen oka lehet: nem akarják a nagybirtokosokat a haszonnövények (főként a napraforgó) betakarítása előtt mentesítésre bírni és bírságolni. Inkább hagyják, hogy az allergiások szenvedjenek.”

A szisztematikus, parcellaszintű hatósági felmérés helyett a parlagfüves területek felderítése nagyrészt a laikus lakosságra hárul, a bejelentéseket a NÉBIH fogadja és továbbítja a Parlagfű Bejelentő Rendszeren (PBR) keresztül.

Az egyesület azt írja, tavalyig az esetek egy részében hatósági visszajelzések is érkeztek a helyszíni ellenőrzés, a közérdekű védekezés vagy igen ritkán a többnyire jelképes mértékű bírság kiszabásának tényéről és időpontjáról, de túlnyomó részt már ekkor is „megsértették a Panasztörvény jogszabályait és nyilvánvalóvá váltak az eljárások közötti indokolhatatlan különbségek”.

2015-ben az akkori Alapvető Jogok Biztosa, Székely László sorozatos jogsértést állapított meg az évente milliókkal támogatott PBR-nél a közérdekű bejelentéseknél. Sokszor nem tájékoztattak, az esetek kivizsgálása vagy az intézkedés is elmaradt, ami sérti a petíciós jogot, a jogbiztonságot és a hatósági ügyek tisztességes intézésére vonatkozó alapjogokat. „Az ombudsman intézkedésre kérte fel az akkori minisztert, ám sem akkor, sem az utódja, Nagy István ideje alatt nem javult a helyzet” – írja a Parlagfűpollen No Egyesület.

Az egyesület szerint idén „tovább rontották a PBR felületét, az ombudsman ajánlásaival és a Panasztörvénnyel szemben már nem jeleznek vissza a kormányhivatalok és a jegyzők megtett intézkedésről vagy a terület mentesítéséről, ezzel a minimálisról nullára csökkentve az átláthatóságot”. „Az egyetlen válasz, amit a közérdekű bejelentő kap, hogy az ügye még folyamatban van vagy lezárásra került. A kétmillió allergiás érdekeit sértő titkosítás lehetőséget ad az eljárások körüli visszaélések leplezésére” – zárul a közlemény.

Bevonták az engedélyét a német taxisnak, aki Mönchengladbach városában hagymaszag miatt tette ki az utasait – közölte a helyi rendőrség.

Egy 21 éves nő és 23 éves barátja két fokhagymás pizzát vásárolt szombat hajnalban, a péntek éjjeli szórakozás után. Úgy döntöttek, hazataxiznak, de a sofőr először be se akarta őket engedni a kocsiba, annyira fokhagymaszaguk volt. Végül mégis beszállhattak.

De a taxis menet közben mégis megállította az autót, és arra kérte a párt, hogy szálljanak ki a pizzáikkal együtt. A rendőrség szerint ezután verekedni kezdtek, végül a 49 éves sofőr el akart hajtani, de a nő a kocsi elé állt, hogy megakadályozza.

Amikor a taxis mégis elindult, a nő a motorháztetőre esett, és néhány méteren át ott is maradt, mielőtt az útra zuhant volna. A taxis elhajtott, a nő könnyebben megsérült.

Nem sokkal később a sofőrt elkapták, a taxiengedélyét elvették. Nyomozás indult ellene közúti veszélyeztetés miatt. (MTI)

Tavasszal lezárult egy 2019 óta tervezett nagy üzlet, és a Mészáros Lőrinchez kötődő Opus csoport a német E.on-tól megvette a Titászt, azaz a Tiszántúli Áramhálózati Zrt-t.

Az RTL Híradó most arról számolt be, hogy a tőzsdének elküldött beszámoló szerint 50 milliárdos hitelből veszi meg Mészáros Lőrinc cége a kelet-magyarországi áramszolgáltatót. A pénzt ráadásul két olyan bank adja, amelyik Mészáros érdekeltségébe tartozik.

A törvények szerint ilyenkor a Magyar Nemzeti Banknak van joga vizsgálatot indítani, de a csatornának nem árulták el, hogy tesznek-e valamit. A Jobbik szerint Mészáros milliárdokkal segíti ki saját magát.

Március 18-án 10 óra után pár perccel Békés megyében bántalmazásról értesítették a rendőrséget: Dévaványán egy idős ember rátámadt és kalapáccsal többször fejbe vágta az egyik szomszédját.

A bejelentés után a rendőrjárőrök perceken belül elfogták a helyszínen a 84 éves férfit. A mentők a bántalmazott férfit súlyos, életveszélyes sérülésekkel vitték kórházba.

A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Vizsgálati Osztálya a kényszerintézkedés alatt álló dévaványai férfi ellen emberölés kísérlet megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást.

A nyomozás vizsgálati szakaszában a rendőrség a szükséges eljárási cselekményeket elvégezte, és a büntetőeljárás iratait továbbította a Békés Megyei Főügyészségre. (police.hu)

2020 augusztusa és 2021 júliusa között évtizedes csúcsot ért el az erdőirtás az Amazonas brazíliai térségében.

Az Imazon brazil kutatóintézet legfrissebb jelentése szerint az esőerdőkből 10 476 km2-t irtottak ki az elmúlt egy évben, miközben világszerte egyre nagyobb aggodalomra ad okot a Jair Bolsonaro elnök 2019-es hivatalba lépése óta felgyorsult erdőirtás.

A 2020 augusztusa és 2021 júliusa között kiirtott 10 476 km2-nyi esőerdő hétszer akkora, mint London, és 13-szor akkora mint New York – idézte a Guardian az Imazon adatait.

Az intézet 2008 óta követi nyomon az amazonasi őserdők irtását. Kiderült, hogy az egy év alatt kipusztított erdő nagysága 57 százalékkal nőtt az előző évhez képest, és ez az érték 2012 óta a legrosszabb.

Carlos Souza, az Imazon kutatója szerint Brazília szembemegy a globális éghajlatvédelmi trenddel, ami az üvegházhatású gázok kibocsátásának sürgős csökkentésére törekszik.

Souza kormányzati intézkedéseket sürgetett, beleértve az illegális mezőgazdasági termőterületek kialakítása miatti erdőirtás elleni fellépést, amit a költségvetési megszorítások akadályoznak.

Bolsonaro ugyan több ezer katonát vetett be az illegális erdőirtás és a tüzek elleni küzdelemre, a klímavédelemmel foglalkozó Marcio Astrini, a Climate Observatory szervezet főtitkára szerint az adatok jól mutatják, hogy ez a beavatkozás már nem volt elég: semmi sem tudja elfedni a szövetségi kormány késlekedését. A szakember arra számít, hogy az erdőirtás mértéke 2021-ben várhatóan 50 százalékkal magasabb lesz, mint 2018-ban, Bolsonaro hivatalba lépése előtt volt.

A rekordnagyságú erdőpusztításról szóló adatok nyilvánosságra kerülésével egy időben a brazil törvényhozásban meghallgatást tartottak, hogy elérjék az ország környezetvédelmi politikájának megváltoztatását. Eliziane Gama szenátor azt mondta: a brazil történelem nagyon nehéz pillanatához érkezett, „sok a tagadás és a környezetvédelmi politika gyengítésére tett kísérlet”. (MTI)

Operatív törzs alakul a Budapesten, szeptember 5. és 12. között tartandó Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) lebonyolítására – közölte Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, aki fontosnak nevezte, hogy az eseményt a lehető legnagyobb biztonságban rendezzék meg, és hangsúlyosan szólt az idelátogató védett személyek biztonságáról is.

Az államnak az egyház által szervezett programokkal nincs dolga, de elsődleges feladat az ide látogató kb. 100 ezer ember biztonságának szavatolása és egyes kulturális programok megszervezése a nemzeti rendezvényeken megismert formában – mondta Kovács, aki szerint már több mint egy éve működik egy előkészítő csoport a rendezvénysorozat kereteinek megtervezésére.

A rendőrség 4 éves előkészítő munkával felkészült a kongresszus biztosítására, az idelátogató Ferenc pápa személyvédelmét a Terrorelhárítási Központ látja el – közölte Kuczik János, a Készenléti Rendőrség parancsnoka. Azt mondta, napi kapcsolatban vannak a NEK titkárságával, így az egyházi programok jellegét figyelembe véve tudják biztosítani a helyszíneket, hogy a zarándokok zavartalanul gyakorolhassák a vallásukat.

A felkészülés során együtt dolgoztak a Belügyminisztérium rendvédelmi szervezeteivel, az Országos Mentőszolgálattal és a Nemzeti Népegészségügyi Központtal. A vatikáni csendőrség és a svájci gárda munkatársai is többször jártak Magyarországon – mondta.

A rendezvények ideje alatt forgalomkorlátozásokra kell számítani, erről a rendőrség a honlapján ad majd tájékoztatást. Elsősorban a Hősök terén, a Kossuth téren, a Szent István-bazilika előtti téren meg a Hungexpón lesznek nagyobb események, így a budapestiek itt számíthatnak nagy számban zarándokok érkezésére.

A kongresszus a világjárvány kitörése óta az első világegyházi esemény, így azt nagy figyelem övezi – mondta Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök, a NEK titkárságának vezetője. Mivel a járványhelyzet miatt sokan nem tudnak személyesen ellátogatni a kongresszusra, az érdeklődők az interneten kapcsolódhatnak be a rendezvényekbe, amiket öt világnyelvre tolmácsolnak – közölte.

A katolikus mellett más egyházak magas rangú vezetői is részt vesznek a kongresszuson, például Bartolomaiosz ökumenikus pátriárka is. A Magyar Vöröskereszt száz önkéntessel kapcsolódik be a munkába, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat pedig egy rohamkocsit ajánlott fel, és további több ezer önkéntes jelentkezett segédkezni – mondta Mohos.

A nagy szabadtéri eseményeken regisztráció nélkül is részt lehet venni, ezeken a regisztráció csak arra szolgál, hogy a jelenlévők közeli szektorokban kapjanak helyet. A Hungexpo területén lévő programok várhatóan telt házzal zajlanak majd, akárcsak a Papp László Budapest Sportarénában tartandó ifjúsági esemény.

A kormány korábbi döntése értelmében a rendezvények mentesülnek az általános koronavírus-korlátozások alól. (MTI)

A Momentum csütörtökön számolt be arról, hogy bűz van a budakeszi templom mellett, mert oda hordják egy konténerbe Rákay Philip ménesbirtokáról a lótrágyát.

Rákay Philip az ATV Híradójának azt mondta, csak ideiglenesen állt a saját kapuja előtt a konténer, hogy a budakeszi templomhoz hordják a lótrágyát Rákay lovardájából. „Most sem arról van szó, hogy én tudatosan borsot vagy lócitromot törjek a templomba járók orra alá, tudatosan ide hordatom el valahonnan a lótrágyát, nem erről van szó, arról van szó, ahogy látszik, ez az istállóépület pontosan a templom telekhatára mellett található”– mondta Rákay.

Azt mondta, eddig sem panaszkodtak a hívek, ahogy most sem érkezett hozzá jelzés a szagról, bár a Momentum erre úgy reagált, hogy ha nem zavarta volna a kirándulókat, hozzájuk el sem jut a hír.

A momentumos Hajnal Miklós pedig vasárnap arról írt a Facebookon, hogy Rákay „azt hazudta, hogy a lócitromos konténere »csak ideiglenesen állt« a 7400m2 telke melletti természetvédelmi területen. Rákay hazugságával ellentétben azonban a helyi lakosok nem most fotózták le először a konténerét, hanem januárig visszamenőleg is kaptunk róla képeket”.

„ITT A BIZONYÍTÉK, hogy több, mint 8 hónapja folyamatosan tárolta ott a lótrágyát… Hacsak nem állítja azt Rákay, hogy július-augusztusban »ideiglenesen« hó is esett Budakeszi és a Hegyvidék határán. Sőt, volt amikor két lótrágyás konténert is tárolt »ideiglenesen« ott, nem csak egyet!” – írja Hajnal Miklós, aki felszólította Rákayt, hogy „a HAZUGSÁGAIT HAGYJA ABBA”, és kezdésként „beismerhetné, hogy hosszú hónapokig tárolta valójában ott a lótrágyát, aztán pedig bocsánatot kérhetne azoktól, akiket ezzel zavart”.

Rákay Philip erre már kommentben reagált, így:

Frissítés

Hajnal Miklós kommentben válaszolt Rákaynak:

Teljességre törekvéssel jellemezte az egy hónap múlva nyíló vadászati világkiállítást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Keszthelyen. A Vadászati Múzeum új épületszárnyának avatóján azt mondta, témájában, földrajzilag és időben is a teljességre törekednek az egy hónap múlva nyíló „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás megrendezésével.

A miniszterelnök-helyettes szerint a világkiállítás témája kiterjed minden olyan területre, ami akár csak érintőlegesen is kapcsolódik a vadászathoz. Hagyományos vadászat, trófeák, preparátorok versenye, vizes élőhelyek, horgászat, lovas sportok, kutyák, solymászat, művészetek és gasztronómia egyaránt része a grandiózusra tervezett kiállításnak – közölte Semjén Zsolt.

A főhelyszín a megújult budapesti Hungexpo területe, de Keszthely, Hatvan és Vásárosnamény is csatlakozik. Bodajkon új vadászati múzeum nyílik, de az állami erdészetek is nyitnak hasonló bemutatókat, továbbá mind az 1500 magyarországi vadásztársaságot arra kérték, mutassák be helyi trófeáikat, közelebb hozva ezzel az emberekhez a vadászatot – mondta a politikus, aki szerint a világkiállítás 3 hete után is megmaradnak azok az értékek, amiket ott bemutatnak, ezek mind méltó helyre kerülnek, a 10 tonna agancs felhasználásával készülő üdvözlőkapu például Keszthelyre.

Semjén: Ahol betiltották a vadászatot, ott romlik a vadállomány

A Balaton-parti városban látható gyűjtemény a vadászat történetét és jelenét mutatja be, a kiállítás anyagát adományozó és az ünnepségen is jelen lévő Hidvégi Béla vadászt Semjén Zsolt külön is méltatta, megköszönve, hogy nemcsak a trófeákat ajánlotta fel, de vagyonát is a keszthelyi múzeum létrehozására áldozta.

Semjén szerint Hidvégi a világban sok helyen igyekezett elfogadtatni a fenntartható vadászat szerepét.

„Ahol betiltották a vadászatot, ott romlik a vadállomány”, és nincs elég pénz az orvvadászok elleni védekezésre, az ott élők sem érdekeltek a vadvilág védelmében, az élőhelyek fenntartásában, fejlesztésében – mondta Semjén.

Nagy István: A vadászok a legaktívabb természetvédők

Nagy István agrárminiszter is arról beszélt, hogy a vadászok a legaktívabb természetvédők közé tartoznak. A világkiállítás azt is bemutatja majd, hogy az urbanizált körülmények között élő embernek is otthona a természet – mondta.

„A természetvédelem, a vadászat, a gasztronómia, a minőségi pálinkafogyasztás szervesen összekapcsolódnak, nemzeti összetartozásunk formálói”, ez a sokszínűség összpontosul az Agrárminisztériumban, hiszen a tárca felelősségi körébe tartozik (a mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti tevékenységeken túl) a környezet- és természetvédelem, az erdő- és vadgazdálkodás, valamint a hungarikumok is – mondta a miniszter.

A vadászati múzeum új épületszárnyának avatásához kapcsolódóan a miniszter az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás 12 pálinkaféléből álló válogatását is bemutatta, díjazva egyben a legjobbnak ítélt alma-, csonthéjas-, bogyós-, erdei-, törköly- és ágyas pálinkákat.

Kovács Zoltán: Párbeszédet kell folytatnunk a vadászok hétköznapokban folytatott erőfeszítéseiről

Kovács Zoltán, az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy egy hónappal a rendezvény megnyitója előtt „lassan a helyére kerül minden mozaik”, a rendezvény a világ minden részéről fogadja majd a vadászokat, a vadászattal és vadgazdálkodással, természetgazdálkodással foglalkozókat.

50 éve, az első magyarországi vadászati világkiállításon már a fenntarthatóság jegyében fogalmazták meg a tennivalókat, amik máig irányadók, a 21. század elején, a radikálisan és gyorsan változó világban itt az ideje, hogy átfogóan, teljes spektrumban beszéljünk az egyének, a vadőrök, a vadászok hétköznapokban folytatott erőfeszítéseiről, a vadgazdálkodás nemzetgazdasági jelentőségéről és ökológiai kérdéseiről – mondta Kovács, aki szerint „vadászat nélkül nincs fenntartható természetgazdálkodás”, és ilyen kérdésekről kell párbeszédet folytatni, hiszen mindezek a jövő építését is szolgálják.

Pálinkás Róbert, a vadászati múzeumot is magába foglaló Helikon Kastélymúzeum ügyvezető igazgatója, a Zala Megyei Vadászszövetség elnöke elmondta: 10 éve tűzték ki azt a célt, hogy Keszthelyen vadászati központ legyen, ennek eredménye, hogy a világkiállítás egyik kiemelt vidéki helyszíneként is szerepel. Erre az alkalomra megújult a több mint 300 vadászható fajt bemutató múzeum, ami a bővítés révén két új diorámával is gazdagodott – mondta. (MTI)

Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által jelentett lejárt tartozásállomány összege július 31-én 55,7 milliárd forint, amiből 46 milliárd a kórházaknál halmozódott fel – írta meg az mfor.hu a Magyar Államkincstár legfrissebb adatai alapján.

A lap azt írja, a kórházak tartozásai júniusban még 41,5 milliárdot tettek ki, azaz egy hónap alatt 5,5 milliárd forinttal nőttek a hátralékok. Ebben benne vannak a járó- és fekvőbeteg-szakellátás intézményei, az egészségügyi ágazati háttérintézmények és a klinikai központtal rendelkező felsőoktatási intézmények is.

Az állammal szemben 0,3, a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás 45,7 milliárd forint, amiből 0,8 milliárd az államháztartáson belülre irányul.

Az mfor.hu összeszedte az öt legnagyobb adóssággal bíró egészségügyi intézményt:

1. Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet (2,299 milliárd)
2. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktató Kórház (2,23 milliárd)
3. Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet (2,01 milliárd)
4. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet (1,848 milliárd)
5. Fejér Megyei Szent György Oktató Kórház (1,179 milliárd)

A német média a napokban írta meg, hogy a kancellár nyugdíja 15 ezer euró (5,2 millió forint) körüli összeg lesz.

A Blikk emiatt arról írt, hogy Áder János köztársasági elnöknek májusban lejár a mandátuma, így ő lesz az első köztársasági elnök, aki a nyugdíjkorhatár alatt, már 63 évesen élvezheti a pihenést a teljes körű államfői fizetés mellett.

A lap emlékeztet, hogy egy 2019-es törvényben gyakorlatilag duplájára emelték a mindenkori államfő élete végéig járó juttatásait.

Majdnem egy évtizeden át havi bruttó 1,5 millió forint körül volt ez az összeg, de 2 éve a házelnököt megillető tiszteletdíj összegének 1,1-szerese, ami idén kb. bruttó 3,6 millió forint havonta.

Jövőre ez kb. 4 millió forintra nőhet, ez az összeg jár a hivatali idő alatt, és a távozó államfők juttatásai egyeznek ezzel az összeggel, úgyhogy Áder is ezzel számolhat. 63 éves lesz, amikor a mandátuma lejár, ekkor még nem jár neki a nyugdíj, de lényegében már ekkor is ugyanannyi juttatás illeti meg – írja a Blikk.

Áder 4 évig a Fidesz EP- képviselője is volt, ami után külön nyugdíj jár: a 8900 eurós (3,2 millió forint) EP-képviselői fizetésének 14 százaléka, kb. havi 430 ezer forint. Az EP rendelkezései szerint pont 63 éves kortól fizethető a korábbi képviselőknek a nyugdíj, így – a két forrásból – összesen bruttó 4,4 millió jár az államfőnek, ami alig 20 százalékkal marad el Merkel nyugdíjától.

Ádernek egy rezidenciát is kell biztosítani, bár erről a lehetőségről a bukott elődje, Schmitt Pál lemondott. (Áder a vagyonbevallása szerint 2019 augusztusában 50 százalékos tulajdonosa lett egy Budapest II. kerületében fekvő 125 m2-es lakásnak, amire felvett egy 45 millió forintos hitelt.) A volt elnököt egy maximum 3 fős titkárság is megilleti, amihez irodát is kaphat, és élete végéig szolgálati autó és sofőr jár neki, illetve a „lakás üzemeltetési feladatainak ellátásához” 1 fő alkalmazásának a feltételeit az Országgyűlés Hivatala biztosítja, azaz bejárónő gondoskodik róla.

A 24.hu azt írja, vasárnap éjjel 23 órakor landolt Ferihegyen az első magyar repülőgép, ami részt vett az afganisztáni mentőakcióban. Az atv.hu beszámolja szerint Radó András, a Wizz Air sajtófőnöke a Spirit FM-nek reggel azt mondta, a gépük az üzbegisztáni Bukharából indult, 170 utassal a fedélzetén szállt le a Liszt Ferenc Repülőtéren. (Szijjártó Péter 173 embert említett.) Radó azt mondta, többnyire amerikai és afgán állampolgárok érkeztek most. Magyar Levente külügyi államtitkár vasárnap azt mondta, a repülővel érkezőket a magyar honvédek a halálból mentették ki, nagy részük afgán, jelentős részük pedig magyar és amerikai állampolgár.

A Telex azt írja, a Belügyminisztérium közleménye alapján a repülőgéppel elhozott 96 afganisztáni állampolgárt Röszkére vitték, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság kezelésében álló objektumba. A BM szerint mind „az afganisztáni tálib hatalomátvételt követően megtorlással fenyegetett, Magyarországgal és szövetségeseivel korábban együttműködő” állampolgárok vagy családtagjaik.

A BM közleménye alapján az MTI azt írta, a legfiatalabb alig öt hónapos, a legidősebb 64 éves. „Valamennyien hatósági karanténba kerültek, teljes körű ellátásukról a magyar állam gondoskodik. Érkezésüket követően személyenként újabb hideg élelmiszercsomagot és a járványügyi helyzethez igazodó egészségügyi, higiéniai és tisztálkodási csomagot kaptak. Megkezdődött orvosi vizsgálatuk, az évszaknak megfelelő ruházattal történő ellátásuk szervezése, valamint az idegenrendészeti hatósági feladatok végrehajtásához szükséges adataik felvétele, ellenőrzése” – írják.

A Telex azt írja, az elmúlt napokban a Magyar Honvédség több Boeing C–17-es Globemaster szállítógépe és a honvédségi Airbus A319-es (amit Orbán Viktor rendszeresen használ) szintén járt Afganisztánban vagy a környező országokban.

• Az ellenzéki előválasztáson indulni akaró jelöltek szeptember 6-ig gyűjthetik az aláírásokat, fejenként 400 darabot kell összeszedniük.
• Megyénként bemutatjuk, hogy kik gyűjtenek, ez a cikkünk Komárom-Esztergom megyéről szól.
• A jelöltek neve után kiemelten az a párt áll, aminek a frakciójához csatlakoznak, ha nyernek. Mögötte jelezzük, melyik pártok kérik a saját szimpatizánsaikat, hogy rá szavazzanak.
• Mutatjuk, hogy az adott választókerületben 2018-ban a Fidesz egyéni jelöltje hány százalékot ért el. Ahol ez az érték 45 százalék alatt van, azt az ellenzék nyerhető körzetnek tartja, ahol viszont 50 százalék felett, ott meglepetés lenne a győzelmük.

Komárom-Esztergom megye három választókörzetében az MSZP és a Jobbik 2-2, a DK egy jelöltet indít.

Komárom 1 – Tatabánya és még 4 település

• Gurmai Zita – MSZP; támogatja: Párbeszéd, LMP, Momentum

Az 56 éves budapesti közgazdász igazi veterán: 1993-ban lépett be az MSZP-be, 2001 óta a párt Nőtagozatának elnöke. 2002 és 2004 között, illetve 2018 óta parlamenti képviselő, 2004 és 2014 között az Európai Parlament képviselője volt. 2004 óta az Európai Szocialista (ESZP) Nőszervezetének elnöke, tagja az ESZP elnökségének.

• Konczer Erik – DK; támogatja: Jobbik, Liberálisok, Normális Magyarországért Mozgalom
  

44 éves közgazdász és jogász, születése óta a megyében él, 2014 a megyei közgyűlés tagja, az ellenzéki frakció vezetője.

A fideszes jelölt (Bencsik János) eredménye 2018-ban: 44,43 százalék – nyerhető körzet. Bencsik János

Komárom 2 – Esztergom és még 29 település

• Nunkovics Tibor – Jobbik; támogatja: DK, LMP, MMM

2004 és 2010 között gépbeállítóként dolgozott egy német multinál, aztán belépett a Jobbikba, 2014 és 2019 között a párt frakciójának dolgozott, majd országgyűlési képviselő, a Parlament fenntartható fejlődés bizottságának az alelnöke.

Itt is az az érdekes helyzet áll fent, hogy a jobbikos jelöltnek az előválasztáson nincs kihívója.

A fideszes jelölt (Völner Pál) eredménye 2018-ban: 45,21 százalék – nyerhető körzet.

Komárom 3 – Komárom és még 40 település

• Nemes Andrea – MSZP; támogatja: Párbeszéd, Momentum, MMM

A 47 éves ügyvéd 2014 óta önkormányzati képviselő Komáromban.

• Szanyi Gábor – Jobbik; támogatja: DK, LMP, OLPK

47 éves, 2019 nyara óta a Jobbik-frakció szakértője, a párt oroszlányi önkormányzati képviselője. A DK eredetileg Nemes Andreát kérte fel jelöltnek, aztán inkább Szanyit támogatták.

A fideszes jelölt (Czunyiné Dr. Bertalan Judit) eredménye 2018-ban: 50,99 százalék – nagyon nehéz terep az ellenzéknek.

Az előválasztásra készülő egyéni választókerületekről szóló összeállításaink itt találhatók.

• Az ellenzéki előválasztáson indulni akaró jelöltek szeptember 6-ig gyűjthetik az aláírásokat, fejenként 400 darabot kell összeszedniük.
• Megyénként bemutatjuk, hogy kik gyűjtenek, ez a cikkünk Békés megyéről szól.
• A jelöltek neve után kiemelten az a párt áll, aminek a frakciójához csatlakoznak, ha nyernek. Mögötte jelezzük, melyik pártok kérik a saját szimpatizánsaikat, hogy rá szavazzanak.
• Mutatjuk, hogy az adott választókerületben 2018-ban a Fidesz egyéni jelöltje hány százalékot ért el. Ahol ez az érték 45 százalék alatt van, azt az ellenzék nyerhető körzetnek tartja, ahol viszont 50 százalék felett, ott meglepetés lenne a győzelmük.

Békés megye négy választókörzetében az MSZP 3, a Jobbik, a DK és a Momentum 2-2 jelöltet indít.

Békés 1 – Békéscsaba és még 9 település

• Miklós Attila – MSZP; támogatja: Párbeszéd

Békéscsabai önkormányzati képviselő, a helyi MSZP elnöke. 1998 óta aktív a helyi politikában, 2010-ban és 2019-ben (az MSZP, az LMP, a Liberálisok és a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltjeként) is elindult a polgármesteri székért, sikertelenül. 2019 óta az Agrochem Kft. stratégiai-fejlesztési vezetője.

• Stummer János – Jobbik; támogatja: DK, Momentum, LMP, MMM

Gyulán született, Békéscsabán érettségizett. 2009 óta a Jobbik tagja, 2010-ben polgármester-jelölt volt Erzsébetvárosban, önkormányzati képviselő lett. 2017-ben lett a Jobbik budapesti elnöke, 2018-ben a párt országos listájáról bejutott a parlamentbe. Ekkor lett a párt alelnöke, 2020-ig volt az. 2019 decembere óta az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának elnöke. Ő hozta nyilvánosságra, hogy a kormány titkosított beruházással 2 milliárdért építene alagutat a Puskás Aréna alá.

A fideszes jelölt (Herczeg Tamás) eredménye 2018-ban: 44,7 százalék – nyerhető körzet.

Békés 2 – Békés és még 17 település

• Kondé Gábor – DK

62 éves, a Magyar Állatorvosi Kamara Békés megyei szervezetének elnöke, állatorvos Kondoroson, ahol 1994 és 1998 között polgármester is volt. 2018-ban ugyanebben a választókerületben indult a DK, az MSZP és a Párbeszéd jelöltjeként.

• Miskéri László – MSZP; támogatja: Párbeszéd

68 éves nyugdíjas, korábban 40 évig dolgozott munkavédelmi főmunkatársként az Alföldvíz Zrt.-nél, az itteni szakszervezet titkára.

A fideszes jelölt (Dankó Béla) eredménye 2018-ban: 52 százalék – nagyon nehéz körzet.

Békés 3 – Gyula és még 19 település

• Leel-Őssy Gábor – DK; támogatja: DK, Párbeszéd, Liberálisok

50 éves, 1993 óta a Bogármérnökség Kft. ügyvezetője, 2019-ben elindult Gyulán a polgármesteri címért, kompenzációs listáról lett DK-s önkormányzati képviselő.

• Mikóné Hirth Beáta – Momentum; támogatja: Jobbik, Mindenki Magyarországa Mozgalom

A 40 éves nő, Gyulán ápoló, hobbiméhész, akiről – miután a mé­zét megválasztották az év legjobbjának – a Bors 2018-ban azt írta, „minden szabadidejét a méhcsaládjainak szenteli”.

A fideszes jelölt (Kovács József) eredménye 2018-ban: 50,43 százalék – nagyon nehéz terep az ellenzéknek.

Békés 4 – Orosháza és még 26 település

• Sebők Éva – Momentum

32 éves, Orosházán született és nőtt fel, eddig könyvelőként és multiknál dolgozott. 2017-ben lépett be a Momentumba, az önkormányzati választásokon az ellenzéki összefogásban egyéni mandátumot nyert Orosházán, és a Momentum megyei listájának vezetőjeként a megyei közgyűlésbe is bekerült. Politikai akciói: egyszer börtöncsomagot küldött a mandátumától megfosztott helyi fideszesnek, Simonka Györgynek; elkérte egy momentumos tüntetéshez Almáskamarás EU-s támogatásból vett kisbuszát, amivel Orbán beszédére szállították a híveket (de ő nem kapta meg); elhívta Lázár Jánost egy közös buszozásra (de Lázár nem reagált).

• Szelényi Zoltán – MSZP; támogatja: Párbeszéd

51 éves, 15 éve az orosházi Dr. László Elek Kórház traumatológus szakorvosa/főorvos, előtte 10 évig dolgozott az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetben.

• Szabó Ervin – Jobbik; támogatja: DK, LMP, MMM

A 48 éves orosházi férfi 2003 óta egyéni ügyvéd. 2013 óta a Jobbik tagja, 2014-ben bekerült Orosháza önkormányzati képviselő-testületébe, ahol a pénzügyi bizottság tagja is. 2019 óta a Békés Megyei Közgyűlés jobbikos megyei képviselője, az ügyrendi bizottság alelnöke. 2018-ben a Jobbik parlamenti képviselőjelöltje volt, amikor egy önkormányzati ülésen „felháborodott volt jobbikosok” egy fél disznófejet dobtak az asztalára (de ő nem volt ott, korábban jelezte, hogy nem lesz ott az ülésen).

A fideszes jelölt eredménye 2018-ban: 43,15 százalék – nyerhető körzet. De az akkori jelölt Simonka György volt, aki ellen több korrupciós ügyben is vádat emelt az ügyészség.

Az előválasztásra készülő egyéni választókerületekről szóló összeállításaink itt találhatók.

• A Partizán meglátogatta Kassai Lajost, a modern kori lovasíjászat megteremtőjét, aki a Távol-Kelettől Szaúd-Arábián át Amerikáig tart bemutatókat, mellette pedig a Testnevelési Egyetemen és az Állatorvosi Egyetemen is tanít.
• Kassairól 2016-ban film készült A lovasíjász címmel, amit négy hónap alatt többen látták moziban, mint az összes többi, azalatt bemutatott magyar filmet összesen.
• A Somogy megyei Kaposmérőn üzemeltetett központjában beszélgetett vele Gulyás Márton a kulturális és gazdasági elit színvonaláról, a kettészakadt társadalomról és a homoszexualitásról.

Kassai elmesélte, hogy 33 éve építi a harcművészeti iskoláját, és 60 éves korára lett kész. Neki a lovasíjászat nem cél, hanem eszköz: azért is tudja terápiásan használni a központot, mert nagyon introvertált gyerek volt, és a lovasíjászattal lassan fel tudta oldani a belső feszültségét.

„Én egy népvándorláskori ember vagyok mindenféle tekintetben” – mondta Kassai, aki értelmiségi családból jött, amikor viszont középiskolában mezőgazdasági gépszerelőnek tanult, egy munkásszállón élt borzasztó körülmények (alkoholisták, füst- és húgyszag) között, gyakran mínuszokban. Elmondása szerint ezzel is elégedett volt, bár később kitűnő tanulóként helyett kapott a gimnazisták kollégiumában.

Világbirodalom a sutyerákság közepén

A mostani tevékenységéről azt mondta, egy „világbirodalmat” épít, nem csak egy sportot terjeszt, hanem a magyar kultúrát. Szerinte baj, ha túlságosan elszakadunk a természettől, ez látszik most. Kassai azt mondta, mivel szociálisan érzékeny, ezért ingyen tanított gyerekeket, de ez kontraproduktív volt, mert „sutyerák légkör” alakult ki, nem az elegancia irányába mentek, hanem az anyagi komfortzónán belül maradtak (például azt nézték, hogy a ruhák a lehető legolcsóbbak legyenek), és a szülők egy ingyenes edzőtáborként gondoltak rá.

Arról, hogy bár a jobboldalnak ő egy tisztelt, mitikus alakja, mégsem vált a magyar elit sportjává a lovasíjászat, azt mondta, ilyen a rendszerváltás utáni újburzsoázia – néhány tiszteletreméltó kivételtől eltekintve –, nincs gazdasági elitünk, ami külföldi tőkét be tudna hozni, és nem alakult ki kulturális elit sem, 2010 óta is csak azt látja, hogy a helyzet romlik.

Zárvány van, de még nincs veszve semmi

Kassai a társadalmat az eketalp-betegséggel írta le: a talaj két rétege közé egy zárvány kerül, ami mindkettőnek káros, hiszen szükség lenne az átjárásra, de Magyarországon nincs átjárás a mélyre sorolt jobb- és a felszíninek tekintett baloldal között. Szerinte mindkét oldal sztereotípiák és szélsőségek alapján ismeri a másikat, éppen ezért kereste meg Gulyás Mártont, mert – mint homoszexuális kapcsolatban élő baloldali aktivista, aki sokkal fiatalabb nála – a lehető legtávolabb áll tőle kulturálisan, de a kettőjük közti kommunikáció adja meg a nemzet kulturális nívóját, mert ha le tudnak ülni éretten kommunikálni, akkor nincs veszve semmi.

Kassai láthatóan nem akarta bírálni a NER-t, a hatalmat érintő kérdésekről azt mondta, a társadalom nincs elég magas kulturális szinten: „Olyan dolgokat próbálunk jogilag szabályozni, amiket egy intelligens, kulturális társadalom meg tud beszélni.” Szerinte „az az őrület, ami a színházakon végigfutott, beleértve az alkoholizmust, az abuzálást stb., ez mind azért van, mert sutyerákok vagyunk”, és ez politikai pártok váltogatásával nem fog megváltozni, a kultúrát kell megváltoztatni, hiszen a politikusok is közülünk kerülnek ki, „nem lehet eltartott kisujjal beszélni a politikáról”.

Kassai Jean Piaget és Ken Wilber elméleteit idézve arról is beszél, hogy a változó világban, ahol most hagyjuk magunk mögött a francia forradalommal elérkezett racionalitást, egyfajta nagyobb szintű elfogadás és intuitív gondolkodásmód jön. Szerinte nem a gazdasági fellendülés ad kulturális nívót, hanem fordítva.

Az elit szerinte az elhibázott rendszerváltás miatt ilyen, rossz volt a bel- és külpolitikánk, rengeteg hitelt elengedhettünk volna, és a csehekhez hasonlóan ki kellett volna zárni a közéletből az előző rendszer vezetőit. A 2010 utáni rendszerről azt mondta, „a személyiségnek egy alacsonyabb fejlettségi fokára lett visszakapcsolva”, mert „a demokrácia magasabb rendszer, mint a diktatúra”, de ez nem jelent semmit, mert „egy semmit érő demokrácia” „lehet rosszabb, mint egy jól működő diktatúra”.

Törvényszerűen átesünk a ló túloldalára

Ha már a homoszexualitást szóba hozta, elmondta, hogy a magyar lakosság többsége elfogadja (ehhez hozzátette, hogy szerinte a komplex társadalom lényege, hogy minél különbözőbb dolgokat tud integrálni), de a felvonulásokon való extrém magamutogatás és provokáció ellenérzést váltott ki. Szerinte nem kéne szivárványos zászlót kitenni a középületekre, mert ez valaminek a túlhangsúlyozását közvetíti, ő pedig többször is a normalitást emelte ki, mint valamit, amihez igazodni kell.

A homoszexuálisokat megérti, mert elképesztő hátrányból kellett indulniuk, de amikor a helyzet normalizálódik, már nincs rá igény. Gulyás szerint ahhoz, hogy ne legyen többet Pride, simán csak jogegyenlőség kellene az azonos nemű pároknak, de Kassai szerint ez nem így van: például az USA-ban és Kanadában is megy tovább, „szakállas nőnek öltözött bácsik demonstrálnak általános iskolákban”, és aki nem viszi ilyenkor iskolába a gyerekét, azt számon kérik. Kassai szerint törvényszerűen átesünk a ló túloldalára, és csak egy kulturális nívó tudná meghatározni, hogy elértük-e a célunkat, az aktivisták viszont az eszközükben látják a célt.

A Magyar Sziget sok volt neki, a Mi Hazánk még nem

Arról, hogy fellépett a szélsőjobboldali Mi Hazánk Mozgalom rendezvényén, azt mondta, az ott lévő 2000 ember, akit ezzel a kultúrával meg akart ismertetni, nem látszott szélsőségesnek. A Magyar Szigeten viszont nem tetszett neki az a törzsi szellem, amit tapasztalt, az a rendezvény csúszott le, de ott sem nemet mondott, csak amikor a lova nem akart felmenni a lószállítóra, szólt, hogy nem tudja vállalni.

Ha Dobrev Klára vagy Karácsony Gergely hívná meg, azt is vállalná, mert nagy baj lenne, ha valaki meghatározná neki, hogy egy kulturális tevékenységet hol végezhet és hol nem, egyszer például Demszky Gábor kérésére is bemutatót tartott egy ázsiai delegációnak. (A Friderikusz Show-nak viszont nemet mondott, mert nem akart bohóckodni.) Mivel egy nagy közösség vezetője, rájuk tekintettel nem engedheti meg magának, hogy nyíltan politizáljon.

Bár Kassainak vannak tudományosan erősen vitatható, ezoterikus-misztikus meglátásai, az legalább érződik, hogy ezeket komolyan is gondolja, így az ilyen Partizán-interjúknak mindenképp több értelme van, mint mondjuk olyan pártkatonákat faggatni 3-4 órán át, mint amilyen Gajdics Ottó vagy G. Fodor Gábor.

16:11-kor egy utcai telefonfülkéből érkezett bejelentés a rendőrségre, hogy egy szegedi bevásárlóközpontban bomba fog robbanni. A kiérkező rendőrök az áruház területét kiürítették, majd megkezdték az épület átvizsgálását.

Az elvégzett adatgyűjtések eredményeként rövid időn belül látókörbe került a feltételezett elkövető, akit a helyszín közelében – miközben az eseményeket figyelte – elfogtak az egyenruhások.

A férfit a rendőrkapitányságra előállították és őrizetbe vették, az elszámoltatása folyamatban van, ellene közveszéllyel fenyegetés bűntette miatt indult eljárás. (police.hu)

„Bocsánatkérés helyett, kevélykedés és újabb hazugság volt Hadházy Ákos egykori fideszes képviselő válasza, ezért Zugló Önkormányzata megtette a feljelentést jó hírnév megsértéséért, rágalmazásért” – közölte a zuglói önkormányzat, miután a Momentum és az MKKP kiállt Hadházy mellett, akit Horváth Csaba perrel fenyegetett.

A zuglói önkormányzat azt írja:

„A Fideszre jellemző módon ne bújjon mentelmi joga mögé Hadházy Ákos! Ha olyan bátor és biztos magában, kérje mentelmi jogának felfüggesztését és ne akadályozza az eljárást!”

Azt írják: „Szerettük volna békésen rendezni az ügyet, Hadházy Ákos azonban nem áll le, tovább folytatja Zugló Önkormányzatának lejáratását azután is, hogy tényszerűen cáfoltuk valamennyi állítását.”

Szerintük Hadházy „most is óriásit csúsztat, ugyanis nem azért jelentjük fel, mert azt javasolta, hogy ne adjuk el az említett telket a korábban becsültnél alacsonyabban Tiborczéknak”.

Szerintük Hadházynak „ez a mondata is tele van csúsztatásokkal, mert azt már nem írja, hogy azért kellett új értékbecslést készíteni és alacsonyabbra vinni az árat, mert évekig még érdeklődő sem volt a korábbi áron”, és azt kérik, „arra se bujtson fel minket, hogy köztörvényes bűncselekményt kövessünk el azzal, hogy politikai alapon döntünk és nem a törvényesen meghatározott legjobb ajánlat alapján”. „Egyetlen ajánlat érkezett, melyet az Angolkert Lakópark Kft. tett, nem Tiborcz István” – írják.

Azt írják Hadházyról: „Azzal se keltsen hamis képet, hogy úgy állítja be, hogy neki köszönhető, hogy nem ment át a telekeladás a múlt heti bizottsági ülésen és a tegnapi rendkívüli testületi ülésen sem, hiszen a bizottság napirendjén nem is szerepelt, a rendkívüli ülést pedig határozatképtelenség miatt elhalasztották, tehát nem arról van szó, hogy nem ment át, hanem még csak nem is szavaztak róla.”

Szerintük ezt pontosan tudja Hadházy is, „de úgy látszik a fideszes múltja kötelezi, hogy nem kér bocsánatot, amikor hazugságokkal téveszti meg nem csak a saját, de az ellenzéki összefogás szimpatizánsait is ezzel bomlasztva az összefogást”. „Teszi mindezt olyan bátran, hogy bebújik a mentelmi joga mögé. Ezzel is megtéveszti az embereket, hogy azt mondja úgysem adhatják ki a mentelmi jogát. Az igazság ugyanis az, hogy a képviselők maguk kérhetik a mentelmi joguk felfüggesztését, hogy tisztázzák magukat” – írják.

Horváth Csabáék azt írják: „Itt a lehetőség, hogy megmutassa, hogy nem csak jól hangzó, ámde hamis frázisokkal vagdalkozik, hogy ilyen áron szerezze meg a zuglói mandátumot. Kérje mentelmi joga felfüggesztését saját maga is, akkor máris elindulhat az érdemi büntetőeljárás!”

Frissítés

Hadházy Ákos reakciója a feljelentés hírére:

„Sajnálom, hogy a zuglói önkormányzat mindenképpen szeretné elterelni a figyelmet az úgynevezett telekügy lényegéről, és inkább az én személyemet próbálja támadni. Mert a lényeg az, hogy egy értékes telket a lakók akarata ellenére, nyomott áron próbálnak eladni Tiborcz István üzleti körének. A többi részletkérdés, de ha már így alakult, gyorsan reagálok rá.

Végtelenül unom, hogy az általam lebuktatott ügyekben a hirtelen megbízott krízskommunikációs szakértőknek nem jut eszükbe más, mint hogy feljelentéssel fenyegetnek. Ez mindig csak egy unalmas kommunikációs trükk, hiszen közben mindannyian jól tudják, hogy így nem fog bíróság elé kerülni az ügy és a feljelentett nem védheti meg magát, nem bizonyíthatja igazát. Ugyanis rágalmazási ügyben – mivel ez ún. magánvádra üldözendő bűncselekmény – a parlament soha nem adja ki a képviselők mentelmi jogát. Én minden ilyen esetben kérni szoktam a parlamenttől, hogy függesszék fel a mentelmi jogomat, de eddig soha nem döntöttek így. Ezért szoktam javasolni az elkövetőknek, hogy ha tényleg szeretnének elégtételt venni, akkor polgári pert indítsanak ellenem, ott nem véd a mentelmi jog. Sajnos a mai napon a zuglói önkormányzat fizetett kommunikációs szakembere nem tanulmányozta az Országgyűlésről szóló törvény 74. paragrafusát. Lemondani a mentelmi jogról ugyanis csak szabálysértési ügyben lehet, ezt meg is tettem például a dudálós tüntetések után. Büntetőügyben erre nincsen lehetőség, magánvádas büntetőügyben csak a bíróság kérheti a mentelmi jog felfüggesztését, amit sajnos a parlament akkor sem szokott megtenni, amikor kifejezetten kérem.”

Irán megerősítette a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) jelentését, ami szerint a perzsa állam fokozta urándúsításának mértékét.

„Ahogy azt többször is hangsúlyoztuk, ez a válaszunk a bécsi nukleáris megállapodás megsértésére és a jogellenes amerikai szankciókra” – mondta Szaíd Hatibzadeh iráni külügyi szóvivő. A 2015-ös hathatalmi megállapodásra utalt, ami az iráni nukleáris programot szabályozza. Hatibzadeh szerint Irán lépései nem sértik az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződés (NPT) feltételeit. Azt mondta, az előállított uránt csakis békés célokra használják fel.

Irán visszatér az egyezményben vállalt kötelezettségeihez, ha az USA feloldja a szankciókat – állítja a szóvivő az ISNA félhivatalos iráni hírügynökség beszámolója szerint.

A NAÜ tagállamoknak készített jelentése szerint – amit hírügynökségek kedden ismertettek – Irán már szinte fegyverképes szintre, 60 százalékra fokozta az urándúsítás mértékét. A beszámoló szerint Irán eddig csak egy 164 darab, IR-6 típusú centrifugából álló kaszkádot használt a 60 százalékos urándúsításra natanzi nukleáris létesítményében, de mostanra üzembe helyezett egy másik kaszkádot is, benne 153 darab IR-4-es típusú centrifugával.

Bár a nukleáris fegyverek előállításához 90 százalékos tisztaságú uránra van szükség, ez megfelelő eszközökkel viszonylag gyorsan előállítható a 60 százalékos dúsítású anyagból. Az iráni atomalku legfeljebb 3,67 százalékos dúsítottságú urán előállítását engedélyezi Iránnak. Egy másik jelentésben a NAÜ arról számolt be, hogy Irán eddig 200 gramm 20 százalékos tisztaságú uránfémet állított elő.

A fejlemények tovább bonyolítják majd az iráni atomprogram korlátozásáról szóló többhatalmi megállapodás helyreállítását célzó bécsi tárgyalásokat, amik várhatóan szeptemberben indulnak újra. Nyugati országok már előre figyelmeztették a teheráni vezetést, hogy az uránfém előállításával megsértené a 2015-ben aláírt nukleáris egyezmény rendelkezéseit, mivel az atombomba magjának elkészítésére is használható. A szerződés kifejezetten tiltja az uránfém előállításával kapcsolatos kutatást. Teherán viszont azt állítja, nem érdekelt nukleáris fegyverek kifejlesztésében, az uránfémet pedig kizárólag civil nukleáris programjához használná fel. (MTI)

Lengyel Róbert, Siófok polgármestere július végén arról számolt be, hogy egy volt beosztottját, Ressinka Imrét – aki az önkormányzat megbízásából a Petőfi sétány biztonsági vezetője – fegyveres kommandósok vitték el.

A police.hu most azt írja, hogy a Somogy megyei rendőrök előzetes bűnügyi információ alapján – eseti szakértő bevonásával – július 29-én egy balatonszabadi családi házban házkutatást tartottak. Az ingatlanból több mint 300 gramm kábítószergyanús anyagot, 4-5 kg régészetilelet-gyanús ékszert és érmét, illetve átalakított légpuskákat foglaltak le, és a ház udvarán egy kialakított lőteret is találtak.

A rendőrök a hatályos jogszabályoknak megfelelően a TEK munkatársainak bevonásával a feltételezett elkövetőt elfogták és előállították a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányságra.

A nyomozók az 51 éves balatonszabadi férfit most „lőfegyver készítésének módszerével elkövetett lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntett” és kábítószer-birtoklás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki.

A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatósága a lefoglalt régészeti leletek eredetét a Magyar Nemzeti Múzeum szakértőinek bevonásával vizsgálja, és eljárás folyik, hogy kiderüljön, a gyanúsított háza mögött található lőtér veszélyezteti-e a környéken lévők biztonságát. (police.hu)

A fehérorosz hatóságok többeket őrizetbe vettek a BelaPAN független hírügynökség munkatársai közül, miután házkutatásokat tartottak náluk.

A Nyomozó Bizottság közlése szerint Irina Levsina főszerkesztőt, Dmitrij Novozsila volt igazgatót és Kacjarina Bojeva könyvelőt a közrendet durván sértő cselekmények előkészítésének, illetve szervezésének gyanújával őrizetbe vették. A tájékoztatás szerint halaszthatatlan nyomozati tevékenységet végeznek a részvételükkel.

A Vjaszna fehérorosz jogvédő szervezet és a Naviny.by arról számoltak be, hogy Levsinát, Novozslát, Bojevát és Aljakszandr Zajcev helyettes főszerkesztőt, Irina Turcsina meg Zahar Scserbakov újságírókat kihallgatták. Zajcevet, Turcsinát és Scserbakovot időközben elengedték.

Az érintettek lakásán házkutatásokat is tartottak.

A Naviny.by hozzátartozókra hivatkozva közölte, hogy Bojeva és Novozsila, aki 2018 és 2021 januárja között töltötte be a BelaPAN igazgatói tisztségét, most a főváros Okresztina utcai fogházában vannak.

A BelaPAN internetes felülete elérhetetlenné vált.

A fehérorosz újságíró-szövetség az előállítottak szabadlábra helyezését követelte.

Az idén már másodjára tartottak házkutatást a BelaPAN munkatársainál. Januárban a független hírügynökség helyiségeit kutatták át a hatóságok, elkobozva számítógépeiket és egyéb eszközeiket, megbénítva ezzel a szerkesztőség munkáját.

Az ország legrégebben működő független hírügynökségét, a BelaPAN-t 1991-ben alapították.

Az elmúlt hetekben fokozódott a hatósági nyomásgyakorlás, a rendőrség lázongások és tüntetések szervezésével indokolta a náluk tartott razziákat. A fehérorosz újságíró-szövetség szerint legalább 30 újságíró van börtönben, és kb. 50 rendőrségi büntetőjogi eljárás van folyamatban a média munkatársai ellen. Az utóbbi egy évben kb. 140 razziát tartottak a hatóságok újságíróknál. (MTI)

A macskák jobban szeretik, ha ingyen kapnak kaját, mintha dolgozniuk kellene érte.

A Greenpeace azt írja, hogy egy határozat szerint a Mol az eljárás megszüntetését kérte az illetékes kormányhivataltól.

Az év elején derült ki, hogy a Mol az Őrségi Nemzeti Park területén, pár 100 méterre az ott lakók házától új szénhidrogén-kutat akar fúrni, ami helyi tiltakozást váltott ki.

A Greenpeace bírósághoz fordult, és a Magyar Természetvédők Szövetségével közös állásfoglalást adott ki, amiben több mint 110 civil szervezettel együtt követelték a tervek azonnali leállítását. Felemelte szavát a tervek ellen a Jövő Nemzedékek Szószólója és az érintett Őrségi Nemzeti Park is. „Ez jó példa arra, hogy ha összefogunk, akkor egy civil ellenállás meg tudja akadályozni egy hatalmas olajcég káros terveit” – írják.

A határozat szerint a Mol „felülvizsgálta a tervezett tevékenységet, és nem kívánja az Őri-M-1 jelű mélyfúrást megvalósítani, erre tekintettel kérte az eljárás megszüntetését, továbbá a hiánypótlási felhívásban foglaltak teljesítését visszautasította” – írja a Greenpeace.

Gitanas Nauseda litván elnök szerint az Európai Uniónak aktívabb politikát kell folytatnia az illegális migráció elleni harcban, és növelnie kell a közösség külső határainak védelmét szolgáló pénzügyi hozzájárulását. A litván elnöki hivatal közleménye szerint az államfő David Sassolival, az Európai Parlament elnökével folytatott vilniusi tárgyalásain mondta ezt.

Nauseda szerint nemcsak a déli, hanem a keleti uniós határoknál is tapasztalható a migrációs nyomás növekedése, és ebben a helyzetben felül kell vizsgálni az EU migrációs politikáját, az erre vonatkozó előírásokat.

Litvániának 1070 km hosszú schengeni határa van, ezen belül 680 km a fehéroroszországi határszakasza. A litván hatóságok ezen a szakaszon 4 méteres drótkerítést létesítenek, és a tetejére szögesdrótot rögzítenek. A kerítés előtt is 3 méter magas szögesdrótakadály lesz. Ezekre a munkálatokra a számítások szerint 152 millió eurót költenek saját költségvetési forrásokból. Vilnius azt remélte, hogy ehhez az EU-tól is kap pénzügyi támogatást, de Brüsszel egyértelművé tette, hogy akadályok és határkerítések építéséhez nem járul hozzá.

Pénteki összesítés szerint idén addig kb. 4100 ember lépte át illegálisan a fehérorosz-litván határt, ők 40 országból érkeztek, többségük Irakból. Ezt ötvenszer több, mint tavaly egész évben. Litvánia és az EU is azzal vádolja Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt, hogy szándékosan engedi át a migránsokat az EU felé, válaszul a rezsimje elleni nyugati büntetőintézkedésekre. Nauseda el is rendelte a hadsereg bevetését is a határvédelemre.

Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter közölte szerdán, hogy Vilnius tiltakozó jegyzéket adott át Minszknek amiatt, hogy egy tucat fehérorosz határőr megsértette a litván határt. „Tájékoztattuk Fehéroroszországot a komoly aggodalmunkról és még egy provokációról a határon, ahol a helyzet amúgy is feszült” – mondta Landsbergis, és felszólította Minszket, hogy tartózkodjon az ilyen, provokációnak minősíthető lépésektől.

A litván határőrség közölte: a fehérorosz határőrség 12 embere kísért a határhoz egy több mint 30 főből álló csoportot, ami megpróbált behatolni az ország területére, de a litván határőrök második figyelmeztetése után visszafordult. Az incidensről videó készült, és Vilnius tájékoztatta róla az EU-t és a NATO-t. (BBC, MTI)

Horváth Csaba kedden nyílt levelet írt a zuglói előválasztáson elinduló Hadházy Ákosnak, amiben Zugló MSZP-s polgármestere azt írja: „Ön a múlt héten olyan csúsztatásokat, hazugságokat fogalmazott meg a zuglói ingatlaneladásokkal kapcsolatban, amelyekkel nemcsak a zuglóiakat tévesztette meg, hanem az ellenzéki összefogás szimpatizánsait is. Tette ezt azért, mert nem vette a fáradságot utánanézni a valóságnak vagy kifejezetten az volt a célja, hogy Zugló önkormányzatát rossz színben tüntesse fel.”

Horváth azt írta, az eladások nem „stikában, a nyilvánosságot kerülve” történtek, hanem a róluk szóló pályázat megjelent két országos napilapban (Népszava, Magyar Nemzet), Zugló online felületein, a Polgármesteri Hivatalban, kifüggesztve a Zuglói Zrt. hirdetőtábláján és az értékesítendő ingatlanon, valamint az Ingatlan.com felületén 30 napig.

Azt írta, a pályázat nyílt volt, az ingatlan eladásáról még 2013-ban, Papcsák Ferenc, fideszes polgármester idején döntöttek, az értékesítésről később többszörös testületi döntés született, csak 2019-ben hatszor is kiírtak nyilvános pályázati felhívást az ingatlanra.

De a pályázatokra nem érkezett érvényes ajánlat, érdeklődő sem nagyon volt, valószínűleg a magas ár miatt. Ezért idén február 25-én újra döntött a testület a telek eladásáról, újabb értékbecslést készíttetett az önkormányzat, és végül 709 millió forintért lett legutóbb meghirdetve az ingatlan.

Horváth azt írta, nem maradhat következmények nélkül, hogy Hadházy valótlan állításokkal igyekezett megtéveszteni a zuglóiakat és lejáratni Zugló Önkormányzatát, és felszólította a képviselőt, hogy haladéktalanul kérjen bocsánatot, és adjon ki erről közleményt. Horváth azt írta: „Amennyiben ez 2021. augusztus 18-án 12:00-ig nem történik meg, Zugló Önkormányzata jó hírnevének megőrzése érdekében kénytelen leszek feljelentést tenni.”

Hadházy: A kerület egyik legértékesebb telkét adnák el áron alul Tiborcz István üzlettársának

Hadházy a Facebookon azt írta, kedden dönt Zuglóban a rendkívüli testületi ülés arról, „hogy a kerület egyik legértékesebb telkét eladják-e csökkentett áron Tiborcz István üzlettársának”, szerinte az önkormányzat érvei nem cáfoltak semmit: a kihirdetésben valótlan adatok voltak, az eladási kényszert pedig helytelen a családi ezüst kiárusításával orvosolni.

Hadházy azt írta a Zuglói Önkormányzatnak kommentben: „Polgármester úr pontosan tudja, hogy magánvádas ügyben a parlament nem adja ki a képviselőket, így a feljelentés egy teljesen fölösleges lépés.” Azt is írta, hogy örül, hogy a múlt heti bizottsági ülés után a keddi képviselő-testületi ülésen sem ment át az előterjesztés, és szerinte javítaná az ellenzéki összefogás hitelességét, ha ez az ügylet végleg lekerülne a napirendről.

Hadházy a Telexnek azt írta, Horváth eddig nem cáfolta a posztjaiban írtakat, ezért továbbra is azt állítja, hogy nagyon jó üzenet lenne, ha a testület nem szavazná meg ezt az előterjesztést arról, hogy csökkentett áron, de nagyobb beépíthetőséggel eladják ezt a telket Tiborczéknak. „Sajnálom, ha a polgármester úr sértve érzi magát, de ha jogi elégtételt szeretne, akkor azt javaslom, ne rágalmazás miatt jelentsen fel, hanem becsületsértés miatt polgári perben, mert sajnos a mentelmi jogot ilyen esetben nem adja ki a parlament. Én viszont állok a per elébe” – közölte Hadházy.

A Momentum, a Civilzugló és a Kétfarkú Kutyapárt kiállt Hadházy mellett

A Momentum közleményben reagálva azt írta, hogy a Civilzugló Egyesület és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt zuglói képviselőivel együtt „megdöbbenve olvasták a polgármester Hadházy Ákos képviselőt feljelentéssel fenyegető közleményét, melyet az önkormányzat nevében szignált”. „Úgy gondoljuk, hogy a harcias hang leginkább a keddi, határozatképtelenség – a szocialista képviselők távolmaradása – miatt elmaradt képviselő-testületi ülésről próbálja elterelni a figyelmet” – írják.

Azt írják, nem tartják korrektnek, hogy Horváth az önkormányzat nevében beszél, hiszen az Egressy út és Angol utca sarkán található telek eladását ebben a formában ellenzik a Momentum, a Civilzugló Egyesület, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt, illetve a Demokratikus Koalíció képviselői is. „Tehát a testület jelentős része ellene van, ezért arra kérjük a polgármestert, hogy az önkormányzat nevében ne vádaskodjon!” – írják.

Azt is írták, hogy bár a polgármesteri közlemény hallgat, a környékbeli lakosok ellenzik a telek beépítését, több mint 1000 tiltakozó aláírást gyűjtöttek, mert a területre közparkot szeretnének, nem társasházat, és Zugló egyébként is a túlzott beépítés következményeitől szenved, elég csak az Egressy úti dugókra gondolni.

„Felhívjuk a polgármester figyelmét arra is, hogy az ellenzéki összefogás jelszava mögé bújva nem lehet bármit megtenni. Az ellenzék csak akkor tudja leváltani a Fideszt, ha megőrzi morális fölényét, és azokon a helyeken, ahol döntéshozó pozícióban van, nem követi el ugyanazokat a hibákat” – írják.

A Momentum ott indítja Hadházyt az előválasztáson, ahol 2014 óta MSZP-s vezetés van, Tóth Csaba a helyi képviselő. Fekete-Győr András szerint Zuglóban minden 100 forintból ellopnak 40-et, és a jelöltjükkel valódi változást szeretnének a politikában. A nyár elején Karácsony Gergely és Jakab Péter is beállt Tóth Csaba mögé az előválasztási kampányban.

A Spiegel arról ír, hogy Bécs után az Egyesült Államok berlini nagykövetségén is észleltek rejtélyes eredetű megbetegedéseket, amik hasonlítanak az először a havannai amerikai nagykövetség munkatársai körében regisztrált esetekre.

A lap szerint az utóbbi hónapokban legalább két diplomatánál észlelték a Havanna-szindróma néven is ismert tünetegyüttest. A hirtelen fellépő szédülés, fejfájás, látásromlás, hányinger, erős fejfájás és egyéb panaszok miatt a betegek egy része munkaképtelenné vált.

Júliusban a bécsi nagykövetségen is tapasztaltak ilyen megbetegedéseket, és a 2016-ban és 2017-ben regisztrált első, havannai esetek óta további amerikai külképviseleteken észlelték a szindrómát.

Minden kontinensen van már olyan amerikai nagykövetség, aminek a személyzete körében előfordult a Havanna-szindróma, és a betegek között feltűnően sok az orosz hírszerzési tevékenység elhárításával foglalkozó nemzetbiztonsági dolgozó – írja a Spiegel.

A hírmagazin és a Bellingcat oknyomozó portál közös tényfeltáró kutatása szerint orosz kormányzati szervek egy titkos fejlesztési programban dolgoznak is egy olyan módszeren, amivel távolról lehet megtámadni a célszemélyt káros hullámokkal. Ezek lehetnek hanghullámok, illetve rádió- vagy mikrohullámok. (MTI)

Szlovénia kész befogadni öt olyan afgán menekültet, aki az elmúlt húsz évben együttműködött az Európai Unió (EU) kabuli képviseletével, valamint további 14-et, aki segítette az afganisztáni szlovén missziót – közölte Anze Logar szlovén külügyminiszter.

Az EU-s külügyminiszterek keddi afganisztáni helyzetről szóló rendkívüli ülésén egyetértettek abban: a tagállamoknak mindent meg kell tenniük, hogy segítsenek azoknak az afgánoknak, akik az elmúlt 20 évben együttműködtek az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ), és biztonságosan eljuttassák őket az EU-ba, elkerülve a tálib rezsim esetleges megtorlását.

Logar szerint 400-500 ilyen személyről van szó. „Az EU tagállamai kifejezték hajlandóságukat, hogy méretük és befogadóképességük függvényében szolidárisan osztoznak a terheken” – nyilatkozta Logar a szlovén közszolgálati televíziónak.

Az Európában menedéket kereső afganisztáni menekültek befogadásával kapcsolatban kiemelte: Szlovénia mindent megtesz, amit az EU szolidaritási elve megkíván, de egyelőre nem vállal további terheket.

Arról is beszélt, hogy az afgán válság nem vezethet újabb migrációs válsághoz: „Mindannyian jeleztük, hogy ebben az esetben nem lesz olyan migránsáradat, mint 2015-ben és 2016-ban volt. Az EU minden eszközt meg fog adni ahhoz, hogy megállapodás szülessen a környező országokkal, azaz az Afganisztánnal szomszédos államokkal arról, hogy a migráció terheit ők viseljék.”

A radikális iszlamista tálibok augusztus 15-én harc nélkül vonultak be Kabulba, és pár óra alatt átvették az afgán főváros felett az irányítást. Nem sokkal korábban Asraf Gáni afgán elnök külföldre menekült, a kormány pedig összeomlott. A nyugati országok a kabuli repülőtéren keresztül menekítik ki az állampolgáraikat és a diplomáciai képviseleteik személyzetét. (MTI)

Banglades elutasította az Egyesült Államok kérését, hogy ideiglenesen fogadjon be olyan afgán állampolgárokat, akik az Afganisztánban hatalomra került iszlamista tálibok megtorlásától tartanak – közölte Abdul Momen bangladesi külügyminiszter Dakkában.

„Az Egyesült Államok baráti ország. Kéréssel fordult hozzánk, de mi nemet mondtunk” – mondta újságíróknak Momen, aki szerint Washington diplomáciai csatornákon tájékoztatta a dakkai vezetést arról, hogy egyes afgánok áttelepítésére keres befogadó államokat biztonsági okokból.

Azt nem közölte, hogy hány afgán befogadását kérték Bangladestől, illetve azokról az országokról sem tett említést, akikhez az USA fordult.

Már a rohingyák százezreit is nehezen látják el

Momen azt mondta, a washingtoni vezetésnek címzett válaszában Banglades arra hivatkozott, hogy gondot jelent neki a szomszédos Mianmarból elmenekült rohingya menekültek százezreinek ellátása is. „Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy befogadhassunk további embereket a legsűrűbben lakott országban” – közölte.

A dakkai külügyminisztérium korábbi állásfoglalásában nyugalomra és a béke fenntartására intette az afganisztáni konfliktus szereplőit, hogy szavatolják mindenki, ideértve a külföldi állampolgárok biztonságát is a polgárháborús országban.

Banglades több mint 1 millió muszlim rohingyának ad otthont. A menekültek zöme (kb. 750 ezer ember) 2017-ben menekült el a többségében buddhisták lakta Mianmarból, miután a hadsereg jogvédő szervezetek szerint etnikai tisztogatásba kezdett Arakán államban arra válaszolva, hogy lázadószervezetek támadásokat indítottak a hatóságok ellen. Rohingyák kisebb csoportjai már korábban elmenekültek a mianmari üldöztetés elől Bangladesbe. (MTI)

A wisconsini Donald Gorske 1972-ben kóstolta meg az első Big Macjét, és akkor eldöntötte, hogy élete végéig azt fogja enni: azóta már megevett 32 340-et a McDonald's híres szendvicséből. A csúcspontján Gorske 9 Big Macet fogyasztott naponta, de ma már csak napi kettőnél tart.

Gorske a nyugdíjba vonulása óta azt csinálja, hogy egy vásárlással veszi meg az egész hétre való Big Mac-ellátmányát, hogy spóroljon a benzinen.

Meglepő módon a férfi vércukor- és koleszterinszintje egész alacsony, és a magas koleszterinszinthez köthető betegségek hiányát annak tulajdonítja, hogy csak a Big Machez ragaszkodik, és nem jár más gyorséttermekbe, kihagyja a sült krumplit is, és 10 km-es sétákat tesz a környékén.

A férfi azzal viccel, hogy a fiai feljegyzik, hány Big Macet evett meg, hogy a halála után mondhassák, hogy: „Ennyi Big Mac fog megölni!” Gorske azt mondta, csak akkor fog felhagyni a Big Mac-evéssel, ha már annyira kevés foga lesz, hogy a feleségének turmixgéppel kell folyóssá tenni a Big Macjét. (Hypebeast)

„Amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája.” (Lánczi András)

A Napi.hu írta meg, hogy a Békemenetet szervező CÖF-nek, a kormányközeli Nézőpont Intézet alapítványának és Schmidt Mária családi kft.-jének is adott támogatást az állami Magyar Fejlesztési Bank.

Az MFB azután tette ki a kifizetések listáját, hogy a korrupcióellenes K-Monitor adatigénylésben figyelmeztette: bár ezt törvény írja elő, a közérdekű adatokat már 2016 vége óta nem tette közzé. Az MFB egyesületek, alapítványok feladatellátására, és a banki alkalmazottak „oktatási, kulturális és sporttevékenységét segítő szervezeteknek” adhat támogatásokat „nem alapfeladatai ellátására”.

Az MFB-nek idén az első félévben három kedvezményezettje volt, egyenként 25,4 millió forintot kaptak:

1. Prima Primissima,
2. Szent Márton Gyermekmentő Alapítvány,
3. CÖF.

2020-ban a hét támogatott között ott volt:

• a Nézőpont Intézet Alapítvány,
• a bálványosi szabadegyetemet szervező Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány,
• a Mediaworks Hungary Zrt. (vagyis a fideszes médiauniverzum, a KESMA).

Mielőtt a Figyelő is a KESMA alá került, két egymás utáni évben is kapott 15-15 millió forintot a lap akkori kiadója, a K4A Lapkiadó Kft., ami Schmidt Mária családi cégéé.

A fideszes polgári körös szerveződésből létrejött Szövetség a Nemzetért Alapítvány (SZNA) 2019-ben 10 millió forintot kapott.

Az MFB-nek 60 napon belül közzé kellett volna tennie a „nem alapfeladatai ellátására” fordított támogatásait. A K-Monitor azt írta: „Nem csoda, hogy titkolóztak. Az állami lottócég által százmilliós összeggel szponzorált (!) CÖKA néhány hónapja kapott 25,4 milliós támogatást a banktól, de a többi támogatott között is azok a nevek bukkantak fel, akik a fejőstehéncégektől rendre pénzhez jutnak. Ez erősíti azt a teóriát, hogy az őket felügyelő politikusok kényeztetésére létezik a protekciós kedvezményezettek valamifajta listája.”

A Napi.hu cikkében hosszú táblázatban látható, milyen Fidesz-közeli cégek mennyi pénzt kaptak az állami banktól.

Afgán katonák százai érkeztek Üzbegisztánba a hétvégén, a radikális iszlamista tálibok elől menekülve – közölte az üzbég főügyész hivatala.

A tájékoztatás szerint 585 afgán katona érkezett 22 katonai repülőgép és 24 helikopter fedélzetén. 158 további katona gyalog kelt át a határon.

A főügyész hivatala közölte azt is, hogy egy afgán repülőgép összeütközött az őt kísérő üzbég vadászgéppel, amitől mindkét gép lezuhant. A közlés ellentmond a taskenti védelmi minisztérium korábbi beszámolójának, ami szerint az üzbég légvédelem lelőtt egy afgán harci repülőgépet, ami megsértette a két ország határát.

Az incidens vasárnap este történt, nem sokkal azután, hogy az iszlamista tálibok átvették az ellenőrzést az afgán fővárosban, Kabulban. A főügyészség szerint az afgán és az üzbég gép pilótája is katapultált, és túlélte az ütközést.

Egyelőre nem világos, hogy az afgán katonák most hol vannak, miután leszállásra kényszerítették őket Termez határvárosában.

Mindemellett a szomszédos Tádzsikisztán is arról számolt be, hogy több mint száz afgán katona érkezett légi úton Bohtar városának repülőterére. (MTI)

Egy moszkvai bíróság korlátozta Alekszej Navalnij ellenzéki politikus sajtótitkárának, Kira Jarmisnak a mozgásszabadságát egy 1,5 éves időszakra, mondván, a Covid-19 miatt bevezetett korlátozó intézkedések megsértésével vett részt a Navalnij szabadon bocsátását követelő tüntetések szervezésében.

Jarmis a büntetés ideje alatt nem kereshet fel tömegrendezvényeket, nem vehet rész rajtuk, és nem változtathatja meg állandó lakcímét a büntetés-végrehajtási felügyelet értesítése nélkül. Navalnij 31 éves szóvivője február 1. óta volt házi őrizetben az ellene felhozott vád miatt, az ügyben most hirdettek ítéletet.

Moszkvában az elmúlt hetekben – szintén azon a címen, hogy a járványügyi intézkedések ellenére tüntetést szervezett – hasonló mozgáskorlátozással sújtották Navalnij öccsét, Oleget és a politikus munkatársát, Ljubov Szobol ügyvédnőt. Az ellenzék szerint a bíróság önkényes ítéleteket hozott, hogy a szeptember 17-19-én megtartandó parlamenti választások előtt ellehetetlenítsék a kormányzó Egységes Oroszország párt ellenfeleit.

A korlátozások idején a hatóságok több hatalompárti tömegmegmozdulást engedélyeztek, ezek egyikén, március 18-án, a Krím elcsatolásának évfordulóján maga Vlagyimir Putyin is részt vett a Luzsnyiki Stadionban, és ő sem viselt védőmaszkot.

A bíróság júniusban szélsőségesnek minősített és betiltott három, Navalnijhoz köthető szervezetet. Oroszországban az ilyen csoportok tagjai egy idei törvénymódosítás értelmében évekre elveszítik passzív választójogukat, nem lehetnek jelöltek például a parlamenti választáson sem. (MTI)

Szél Bernadett arról írt a Facebookon, hogy megkapta az adatokat, és azok alapján „2010 óta 1009 ügyben, ennek kapcsán pedig 2255 személy esetében adott engedélyt a Fővárosi Törvényszék nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésre 2021. július 31-ig bezárólag”.

A parlamenti képviselő azt írja, 11,5 év adatai szerint a legtöbb embert 2019-ben és 2020-ban figyelték meg bírói engedély alapján: „ez 2019-ben 261 személyt, míg 2020-ban 310 személyt jelentett”.

A törvény szerint bírói engedély kell a nemzetbiztonsági szolgálatok olyan feladatainak ellátásához, mint például a Magyarország törvényes rendjének törvénytelen eszközökkel való megdöntésére vagy Magyarország gazdasági biztonságának veszélyeztetésére irányuló törekvések elhárítása. A gyanúsított személyek lakását átkutathatják, a telefonjaikat lehallgathatják, a leveleiket rögzíthetik.

„Akár a felhatalmazási törvénnyel együtt átnyomott rémhírterjesztős Btk-módosítás is lehet titkos megfigyelés alapja, ami a 2020-ban megnövekedett számot is magyarázhatja. Ez azonban nem derült ki a válaszból: a Fővárosi Törvényszék minősített adatokra hivatkozva nem válaszolt arra a kérdésre, hogy nemzetbiztonsági feladatok szerinti bontásban hány megfigyelésre került sor, magyarul hány engedélyt adtak ki pl. terrorizmus és szervezett bűnözés felderítése érdekében, a törvényes rend megdöntése vagy az ország gazdasági biztonságának veszélyeztetése kapcsán, rémhírterjesztés, vagy közösség elleni uszítás miatt” – írja Szél.

A képviselő szerint az adatokból is látszik, hogy 2020-ban közel kétszer annyi embert figyeltek meg bírói engedéllyel, mint 2017-ben, és 2016-tól növekvő tendencia figyelhető meg az engedélyek számában. Szél azt írja:

A Fővárosi Törvényszék bírái minden egyes előterjesztést jóváhagytak, vagyis egy esetben sem tagadták meg a titkos megfigyelésre irányuló kérelmet.

Nemrég derült ki, hogy újságírókat, ellenzéki politikusokat és vállalkozókat is megfigyelhettek a Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel.

Idén felpörgette a titkos megfigyeléseket a kormány, 928 eset volt nyár közepéig.
Varga Judit naponta 5 engedélyt írt alá, eddig többet, mint az elődje, Trócsányi László 2015-ben egész évben.

Az üzbég légvédelem lelőtt egy afgán harci repülőgépet, ami megsértette a két ország határát – jelentette be a taskenti védelmi minisztérium.

Az incidens vasárnap este történt, nem sokkal azután, hogy az iszlamista tálibok átvették az ellenőrzést az afgán fővárosban, Kabulban.

A Gazeta.uz üzbég lap úgy tudja, az afgán gép üzbég területen csapódott a földbe, Szurhondarjo tartományban. A két pilóta katapultált, kórházban kezelik őket. A sajtóban felvételek jelentek meg a gép földön heverő roncsairól.

Egyelőre nem világos, hogy az afgán légierő pilótái a tálibok elől menekültek, vagy más oka volt annak, hogy Üzbegisztán területére keveredtek a repülőgépükkel.

A tálibok elől menekülve már több afgán lépte át az üzbég határt. A taskenti vezetés vasárnap 84, a közös határt átlépő afgán katonáról számolt be.

Frissítés: Az üzbég főügyész hivatala közölte, hogy egy afgán repülőgép összeütközött az őt kísérő üzbég vadászgéppel, amitől mindkét gép lezuhant. A közlés ellentmond a taskenti védelmi minisztérium korábbi beszámolójának, ami szerint az üzbég légvédelem lelőtt egy afgán harci repülőgépet, ami megsértette a két ország határát.

Az incidens vasárnap este történt, nem sokkal azután, hogy az iszlamista tálibok átvették az ellenőrzést az afgán fővárosban, Kabulban. A főügyészség szerint az afgán és az üzbég gép pilótája is katapultált, és túlélte az ütközést.

Egyelőre nem világos, hogy az afgán katonák most hol vannak, miután leszállásra kényszerítették őket Termez határvárosában.

Több mint száz fegyveres menekült egy géppel Tádzsikisztánba

A szomszédos Tádzsikisztán engedélyt adott egy vészjelzést leadó afgán repülőgépnek, hogy leszálljon a területén. A dusanbei külügyminisztérium közlése szerint a fedélzeten az afgán fegyveres erők több mint száz tagja volt.

„Tádzsikisztán vészjelzést fogott, ami nyomán a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban engedélyt adott az Afganisztánból indult gép leszállására Bohtar városának repülőterén. Több mint száz afgán katona szállt le a fedélzetről” – közölte a külügyi tárca. A dusanbei külügyminisztérium cáfolta azokat az értesüléseket, hogy 18 afgán gép szállt volna le eddig tádzsik területen. „Tádzsikisztán területére csak két olyan repülőgép érkezett, ami Afganisztánból szállt fel” – közölték.

Az Interfax orosz hírügynökség hétfőn a tádzsik hatóságokra hivatkozva közölte, hogy Dusanbe érintésével Ománba távozott Asraf Gáni afgán elnök, aki vasárnap hagyta el Kabult, még mielőtt a kormányellenes tálibok bevonultak az afgán fővárosba.

Az afgán ToloNews hírtelevízió reggel jelentette, hogy vasárnap este 18 utasszállító indult el Tádzsikisztán felé, további 28 gép pedig a dél-üzbegisztáni Termez városában szállt le. A ToloNews tudomása szerint az utasok többsége repülőtéri dolgozó volt, illetve az afgán repülési szolgálatoknál állt alkalmazásban. (MTI)

Tamás Zoltán, a Volmer-Tours Kft. ügyvezetője és Szabó Roland, a Rolitúra alapító utazásszervezője közös nyilatkozatot adott ki az M7-es autópályán vasárnap történt buszbalesetről – írta meg a HVG. (Az utat a Volmer Tours Kft. szervezte a Rolitúra márkanév alatt.)

Azt írják: „A Rolitúra és a Volmer Tours Kft. minden kollégája nevében mélységes megrendüléssel osztozunk a gyászban, és őszinte részvétünket fejezzük ki a tegnapi, augusztus 15-ei Baskáról hazafelé tartó súlyos buszbaleset áldozatainak családjai felé, valamint rövid időn belüli felépülést kívánunk a sérülteknek.”

56-an voltak az utaslistán, köztük két kiskorú, a balesetben 8 ember meghalt, köztük a sofőr. A közlemény szerint a felborult Mercedes busz 2013-as évjáratú, kifogástalan műszaki állapotban volt, utoljára márciusában esett át hatósági műszaki vizsgálaton, és a sofőrök is minden, a munkájukra vonatkozó előírást betartottak.

A két férfi a közleményben azt írja: „A tegnapi napot a helyszínen töltöttük, igyekeztünk segíteni a mentést. A következő időszakban is igyekszünk minden tőlünk telhető segítséget megadni a baleset áldozatainak családjai, és a sérültek számára, valamint a lehető legmesszemenőbbekig próbáljuk segíteni az eljáró hatóságok munkáját.”

„A baleset okait és körülményeit a hatóság vizsgálja, elsődlegesen az ő munkájukat próbáljuk segíteni, így ezekről több információnk jelenleg nincsen” – írják a szervezők, akik már felvették a kapcsolatot a biztosítókkal. (HVG)

Kína „baráti kapcsolatra” törekszik az Afganisztánt uraló, iszlamista tálibokkal – közölte Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivő.

A tisztségviselő közölte, hogy Peking nem zárja be kabuli nagykövetségét, és hajlandók támogatni az újjáépítést.

Azzal kapcsolatosan nem fogalmazott teljesen egyértelműen, hogy elismerik-e a tálibokat Afganisztán új vezetőiként, csak annyit mondott, hogy tiszteletben tartják az afgán nép választását.

Emellett reményét fejezte ki, hogy sima és békés lesz az átmenet Afganisztánban, és kiemelte, hogy a felkelők többször is úgy nyilatkoztak, hogy jó viszonyt szeretnének kialakítani Kínával.

Peking korábban felelőtlennek nevezte a hirtelen amerikai kivonulást, mondván, az polgárháború veszélyével fenyeget. Az amerikai sajtó már egy ideje arról írt, hogy a nyugati csapatok kivonása után Kína készül betölteni a hatalmi vákuumot Afganisztánban.

Afganisztán határos Kínával, igaz, a közös határszakasz csak 76 kilométer hosszú. A kínai kormány az utóbbi években tárgyalásokat kezdett a tálibokkal, akiknek egy küldöttsége az országban is járt. A radikálisok második számú vezetője, Abdul Gáni Baradar molla július végén találkozott Vang Ji kínai külügyminiszterrel.

A tálibok a nemzetközi haderő kivonulását kihasználva offenzívát indítottak az ellenállást alig tanúsító kormányerők ellen, és végül vasárnap bevették Kabult is. Ezzel párhuzamosan az afgán elnök külföldre menekült, a kormány pedig összeomlott, és most drámai felvételek érkeznek Kabulból. (via MTI)

Szombat délután vita alakult ki két család között Kétegyházán, a Nagy Sándor utcában. Többen összeverekedtek, négyen megsérültek. A rendőrök három férfit őrizetbe vettek, és nyomozást rendeltek el, további három férfi ellen pedig elfogatóparancsot adtak ki, akik közül két férfit 24 órán belül Orosházán fogtak el a rendőrjárőrök.

Délelőtt Békéscsabán és Gyulán további két férfit állítottak elő és vettek őrizetbe a rendőrök, az egyiket a körözés alapján keresték.

Két nappal a verekedés után a bántalmazásban szerzett sérüléseiben elhunyt az egyik férfi a gyulai kórházban, ezért a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság a csoportosan, felfegyverkezve elkövetett garázdaságon kívül halált okozó testi sértés miatt is folytatja az eset körülményeinek a kivizsgálását. A rendőrségen az a férfi is őrizetben van, aki a gyanú szerint a halállal végződő sérülést okozta. (police.hu)

Az amerikai hadsereg ideiglenesen leállította az evakuálást a kabuli Hamid Karzai nemzetközi repülőtéren, hogy biztosítsák a repülőteret, miután civilek ezrei rohamozták meg a kifutópályát.

Az Egyesült Államok továbbra is próbálja feldolgozni a vízumokat, és kimenekíteni azt a több ezer afgán menekültet, akik az amerikai és koalíciós erőket segítették, és az Afganisztánt elfoglaló tálibok megtorlására számíthatnak.

Jon Finer, a Fehér Ház helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója a CNN-nek azt mondta, az USA-nak nincsenek erőforrásai ahhoz, hogy biztosítsák az afgánok biztonságos átjutását a repülőtérre, de a tálibokat figyelmeztették, hogy „súlyos következményekkel” fognak szembenézni, ha beavatkoznak az evakuálási erőfeszítéseikbe. Azt mondta, rendezett körülmények között akarják kimenekíteni a szövetségeseiket, mindenkit szólítanak, amikor a járatuk indul, másképpen nem mehet.

Előzőleg az amerikai katonák figyelmeztető lövéseket adtak le, mert olyan sokan akartak felkapaszkodni a távozó repülőkre. Több videó is megörökítette, hogy a távozó repülőkről az azokra felkapaszkodó emberek lezuhantak.

A brit védelmi miniszter korábban közölte, hogy nem minden afgán szövetségesüket fogják tudni elhozni Kabulból. (Axios)

A Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György kilencedszer írt a Magyar Nemzetbe arról, hogy a magyar gazdaságpolitika mit rontott el, és miben kéne változnia.

Szerinte az elmúlt 20 évben a világgazdaságban egyre gyakoribbá váltak a pénzügyi válságok, de a Covid–19 miatti pénzügyi válság elmaradt, aminek az lett az ára, hogy a világgazdaságban mindenhol pénzügyi buborékok alakultak ki, a jegybankok mérlege felduzzadt, nőttek az államadósságok és a költségvetési hiányok, illetve a gazdasági helyreállítás dinamikája inflációt gerjeszt.

Matolcsy szerint a következő pénzügyi válság itt kopogtat, és nem az a kérdés, hogy jön-e, hanem hogy mikor és hogyan érkezik meg.

Matolcsy szerint az eurózóna északi és déli országaira azonos pénzügyi védőhálót alkalmazott az Európai Központi Bank, a déliek mégis rosszul, az északiak pedig jobban jöttek ki a válságból. Azt írja:

„Térségünkben a baltiak, a lengyelek és a románok jobban kezelték a válságot, mint a többiek, köztük mi, magyarok.”

Egy következő válság kezelésére hat pontot hozott fel:

1. Döntő a versenyképesség elért szintje: a déliek még jobban visszaestek, mint azt a versenyképességi helyezés indokolta volna, ami a turizmus magas GDP-arányának köszönhető.
2. Sokat segít a digitális fejlettség: a válságkezelés és a digitális felkészültség (DESI digitalizációs index) között erős pozitív kapcsolat van, az járt jobban, aki korábban nagyobb súlyt fektetett a digitális átmenetre.
3. Döntő lehetett a pénzügyi rendszer versenyképessége: a magyar válságkezelés hitelezésalapú volt, az MNB és a pénzügyi rendszer forrásainak hatékony kihelyezése támogatta a költségvetést, az üzleti szektort és a családokat, ez tette válságállóvá a munkaerőpiacot.
4. Válságkezelés közben is javítható a versenyképesség: Magyarország 2019-ről 2021-re az IMD 334-es versenyképességi rangsorában a 47. helyről a 42. helyre lépett előre. A legnagyobb ugrás a nemzetközi befektetések terén volt, ahol a 40. helyről a 10.-re, illetve a gazdasági teljesítményben, ahol a 19. helyről a 8.-ra jöttünk fel 64 ország közül. A foglalkoztatásban is a 20. helyről a 13. helyre léptünk előre. Azért javulhatott a válságkezelés során a versenyképességünk, mert a válság feloldott egy belső gazdaságpolitikai patthelyzetet. Az éves költségvetési érdek már nem akasztotta meg a versenyképesség javulását célzó javaslatokat. Ennek ára most a magas költségvetési hiány és az elfutó államadósság.
5. Még nem elég a felkészültségünk a válság utáni világra: a magyar gazdaság válság utáni világra való felkészültsége (MNB Sustainable Future Index) jelentősen elmarad az EU átlagos szintjétől. Előttünk 17 ország áll, mögöttünk 9. A 18. hely kissé jobb, mint a mai fejlettség szerinti 21. helyünk, de ez a jövő képességét jelzi, nem a múltbeli teljesítményt, ezért nem elég. Leggyengébben a digitális területen, a munkaerő felkészültségében és az egészségügyi átalakulás képességében állunk. Ugyanazok vannak előttünk, akik a nemzetközi versenyképességi rangsorokban is előttünk vannak.
6. Teljes versenyképességi fordulat kell a felzárkózáshoz és a következő válságok sikeres kezeléséhez.

Matolcsy szerint azok kezelik jobban a kihívásokat, akik előtte folyton javították a versenyképességüket, és segít, ha válság közben versenyképességi ugrást hajtanak végre.

„Magyarországnak nagyon sokba került, hogy eddig elmaradt a versenyképességi fordulat. Ha továbbra is elmarad, az a felzárkózásunkba kerül” – írja Matolcsy.

Az éjszaka érkező „hőségzáró” hidegfront hatására keddre kb. 10-15 fokkal esnek vissza a maximumértékek – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Azt írják, a megerősödő, olykor viharossá fokozódó, északnyugatira forduló széllel egyre hűvösebb levegő áramlik a Kárpát-medencébe. Az éjszaka még nem hozza meg a felfrissülést mindenhova, de kedden napközben már jóval „visszafogottabbak lesznek a csúcsértékek”, és úgy néz ki, hogy pár napig marad a mérsékelt idő.

Később megint melegedés lesz, de még kérdéses, hogy visszatér-e a hőség.

A tartós hőség miatt Müller Cecília országos tisztifőorvos szombattól hétfő éjfélig rendelte el a másodfokú intézkedését, a hőségriasztást.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat korábban azt közölte: ma tetőzik a hőség, várhatóan este viharos széllel, heves zivatarokkal érkezik a hidegfront.

Zivatarveszély miatt az ország nagy részén figyelmeztetések vannak érvényben. Budapestre, Pest, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Nógrád, Vas és Veszprém megyére másodfokú figyelmeztetést adtak ki. (MTI)

Magyarország nem fogad be mindenfajta korlátozás nélkül afgán migránsokat – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a közmédiának.

Magyar Levente azt mondta, az elmúlt időszakban mindenki nyomon követhette, hogyan következik be Afganisztánban a teljes katonai és politikai összeomlás annak nyomán, hogy az Amerikai Egyesült Államok vezette nemzetközi erők úgy döntöttek, 20 év után elhagyják az országot.

Nem fogadjuk el az elvárásokat

Amikor az amerikaiak bejelentették a csapatkivonást, a magyar kormány közölte: ennek a folyamatnak úgy kell lezajlania, hogy Afganisztán ne válhasson ismét a nemzetközi terrorizmus melegágyává, valamint a tömeges migráció kibocsátó országává – mondta Magyar Levente, aki szerint sajnos nem sikerült a világ nagy része által elfogadott és megfogalmazott elvárások szerint végrehajtani a műveletet.

A magyar kormány nem hajlandó a magyar emberekkel megfizettetni ennek a hibás geopolitikai döntésnek és az elhibázottan végrehajtott geopolitikai akciónak a következményeit – mondta.

Azt mondta, „nem fogadjuk el” azokat az elvárásokat, kezdeményezéseket, felszólításokat, amik arra vonatkoznak, hogy Magyarország is korlátlanul fogadjon be bárkit, aki Afganisztánt ezekben a nehéz napokban, hetekben el akarja hagyni. A nemzetközi közösségben ugyanis „ilyen dokumentumok cirkulálnak”, amik arra szólítják fel az egykor Afganisztánban csapatokkal rendelkező országokat, és általában a nyugati országokat, hogy mindenfajta korlátozás és szűkítő kitétel nélkül fogadjanak be afgán migránsokat – állítja Magyar Levente.

Akiken esetleg segítenének

Szerinte Magyarország egyetlen esetben mégis kivételt tesz: komolyan vizsgálják, hogyan tudnak segíteni azokon, akik az elmúlt 20 évben tolmácsként vagy más minőségben dolgoztak a magyar csapatoknak, kapcsolatban vannak ezekkel az emberekkel, és folyik annak a felmérése, hogyan tudnának segíteni nekik.

Azt mondta, Magyarországnak az USA katonai szövetségese, de Amerika az erejéből fakadóan a globális színtéren olyat is megtehet, amit más nem. Nyilvánvalóan a csapatkivonásnak nem így kellett volna történnie, amit most Kabulból és Afganisztán különböző pontjairól „látunk, az rémisztő, és úgy gondolom”, mind a migráció, mind a nemzetközi terrorizmus összefüggéseiben olyan korszaknak a nyitánya lehet, nemcsak Közép-Ázsia és a Közép-Kelet, hanem az egész világ számára, ami nem volt kívánatos és talán még elkerülhető is lett volna – mondta Magyar Levente.

„Török barátainkon múlik, hogyan kezelik ezt a helyzetet”

Az államtitkár szerint aki ma Afganisztánból útnak akar indulni, Törökországig bármifajta komolyabb akadály nélkül el tud jutni, és „török barátainkon múlik, hogyan kezelik ezt a helyzetet”. A törökök után Magyarország az első az európai irányú migrációs útvonalon, amelyik komolyabb határvédelmi képességgel és akarattal rendelkezik – mondta Magyar Levente, aki szerint ha a törökökön átjönnek a migránsok, akkor napokon belül itt lesznek a röszkei határátkelőponton, ezért komoly potenciális migrációs hullámra kell felkészülnünk.

A magyar határok hatodik éve védettek, és a védelmi kapacitások eddig kitűnően és példásan helytálltak – mondta Magyar, aki nem fél attól, hogy Magyarország biztonsága veszélybe kerülne. Ettől függetlenül Magyarországnak egyértelművé kell tennie összes partnerének, hogy nem elfogadható az, hogy „születnek ilyen döntések nagyhatalmak részéről, végrehajtódnak ilyen-olyan akciók, amelyeknek jelen esetben katasztrofális következményei vannak, és mi ennek egy jelentős részét vállaljuk magunkra, akár a károknak és a károk eltakarításának” – mondta Magyar, aki szerint ezt a magyar emberek közösen utasítják vissza, ahogy többször is kifejezésre juttatták, és a kormány megvédi őket. (MTI)

Kilép egy kisebb párt a lengyel kormánykoalícióból. A Jaroslaw Gowin távozó kormányfőhelyettes vezette Egyetértés kilépéséről a szervezet választmánya döntött.

Az Egyetértés szóvivője a választmányi ülés után közölte: a párt képviselői elhagyják a kormánytábor frakcióját az alsóházban, és saját parlamenti csoportot alapítanak.

Az Egyetértésnek 12 képviselője van a 460 fős szejmben. Ha mind távoznak, a Jog és Igazságosság (PiS) által irányított kormánykoalíciónak 220 mandátuma lesz, vagyis formálisan elveszíti a többségét.

Piotr Müller kormányszóvivő egy rádióinterjúban azt mondta: az Egyetértés soraiban és más, kormánytáboron kívüli képviselők között akadnak most is olyanok, akik támogatása biztosítja a többséget.

Egy nappal korábban Mateusz Morawiecki kormányfő kirúgta a kormányból a saját helyettesét, Jaroslaw Govint, az Egyetértés párt alapító elnökét, aki azt nyilatkozta, hogy a törvénymódosításuk „nyilvánvalóan sérti a sajtószabadság elvét”.

Támadás a sajtószabadság ellen

Lengyelországban tiltakozásokat váltott ki, hogy a lengyel parlamenti alsóház elé kerülő törvénymódosítás megváltoztatná a szabályokat a külföldi részesedésű médiának odaítélt működési engedélyekről: az új szabály alapján az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiban bejegyzett cégek nem függhetnek az EGT-n kívüli jogi személytől. A módosítással pedig ellehetetlenítenék az amerikai hátterű TVN24 működését.

A hivatalosan Hollandiában, az amszterdami Schiphol repülőtér területén bejegyzett Polish Television Holding BV az amerikai Discovery tulajdona. Ezé a cégé a TNV24, aminek a működési engedélyéről júliusban szavazott a magán rádió- és tévécsatornák regisztrálásáról döntő és a szólásszabadság felett őrködő lengyel országos rádió- és televíziótanács (KRRiT). Döntetlen lett, a testület a TVN24 tulajdonosi viszonyai miatt nem tudott megegyezni. Az engedélyeztetési eljárást a bejelentések szerint folytatni fogják. A TVN24 működési engedélye szeptember 26-án jár le, a meghosszabbítását a cég tavaly februárban kérvényezte, 17 hónapja vár rá.

Több mint 750 újságíró és szerkesztő írt alá egy tiltakozó nyilatkozatot a módosítás ellen.

Amerika tiltakozik

Morawiecki azt állította, a javaslat nem irányul konkrét csatornaműködtető ellen, a célja például oroszországi vagy kínai cégek nyomulásának kivédése. De a módosítás ellen a múlt héten amerikai szenátorok egy csoportja is felszólalt, óva intve a lengyel képviselőket a médiaszabadság korlátozásától, mondván, negatív következményei lehetnek a lengyel-amerikai kapcsolatokban.

A Fehér Ház egyértelműen kifejezte a nemtetszését a jogszabály miatt, ami aláásná az Egyesült Államok egyik legnagyobb lengyelországi beruházását, valamint támadná a média szabadságát éppen akkor, amikor Joe Biden elnök megpróbálja megszilárdítani a demokratikus országokat az orosz fenyegetések és Kína ellenében.

Anne Applebaum amerikai-lengyel újságíró kedden egyenesen azt írta: „Holnap nagy nap lesz itt Lengyelországban. A parlament szavazni fog arról, hogy az egyetlen fennmaradó független hírtévé maradhat-e adásban. Ha a kormány nyer – most könyörögnek, megvesztegetik a képviselőket –, Lengyelország már nem tekinthető demokráciának.” Azt is írta, hogy a PiS pénzt és zsíros állásokat ajánlgat a képviselőknek a szavazatokért cserébe.

Idén Lengyelország a 64. helyre esett vissza a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadságot rangsoroló világindexén, ahol 2015-ben, a PiS hatalomátvételekor még a 18. volt. (Politico, MTI)