Fődi Kitti

Kiugrott egy férfi egy utasszállítóból Los Angelesben, miközben az már a kifutón gurult.

A repülőgép nem sokkal korábban távolodott el a beszálló kaputól, amikor a férfi dörömbölni kezdett a pilótafülke ajtaján, de amikor rájött, hogy ez nem működik, valahogy kinyitotta a szolgálati ajtót és kivetette magát a vészcsúszdára.

A férfi az akció közben meg is sérült, ezért kórházba kellett szállítani. Az esetet az FBI vizsgálja. (Guardian)

A japán kormány hat ország olimpiai csapatainak esetében szigorítja a beutazási feltételeket a koronavírus fertőzőbb, delta variánsának ottani terjedése miatt, írta vasárnap a Jomiuri Sinbun.

A japán lap beszámolója szerint az intézkedések India, Pakisztán, Nepál, Srí Lanka, a Maldív-szigetek és Afganisztán küldöttségét érintik.

A csütörtökön érvénybe lépő előírás értelmében a hat ország Tokióba készülő olimpikonjait egy héten keresztül minden nap tesztelni kell, mielőtt Japánba indulnának, hogy fertőzöttek-e a vírus új változatával. Emellett ebben az időszakban, valamint Japánba érkezésük után három napig - az edzőket és a csapattársakat kivéve - a sportolóknak tilos kapcsolatba lépniük bárkivel.

Az eredendően Indiában azonosított delta vírustörzs több mint 85 országban van jelen az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint. (MTI)

Életét vesztette egy borsodi telephelyen egy munkás állványcsövek pakolása közben, a telephely vezetője pedig nem engedte, hogy mentőt hívjanak hozzá, írja a Bors.

A férfi elesett és elvesztette az eszméletét, de amikor a munkatársai mentőt akartak hívni, akkor a vezető nem engedte, hanem azt mondta, hogy inkább a férfi fiát értesítsék. A sérült férfi fia agyzúzódással és többszörös koponyatöréssel vitte apját a kórházba, ahol azonban már nem tudtak segíteni rajta.

A lap úgy tudja, hogy a vezető azért nem akart mentőt hívni, mert akkor munkabaleset miatt kellett volna felelnie, ugyanis a balesetkor a munkás nem viselt sisakot és a munkakörülmények sem voltak megfelelőek: nem működött a világítás, gödrök és víznyelők is nyitva álltak a telephelyen.

A Kazincbarcikai Járásbíróság halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt vizsgálja meg az esetet.

Az Egyesült Államok visszavonja a kínai TikTok videómegosztó alkalmazásra és a szintén kínai WeChat közösségi platformra az előző adminisztráció által kiszabott tranzakciós tiltásokat, közölte hétfőn az amerikai kereskedelmi minisztérium.

A mostani döntés azt jelenti, hogy az amerikai állampolgárok újra letölthetik és használhatják a ByteDance pekingi központú vállalatcsoport (TikTok), valamint a Tencent kínai internetes óriáscég (WeChat) tulajdonában lévő applikációkat. Az intézkedésre azután kerül sor, hogy Joe Biden amerikai elnök a hónap elején visszavonta az előző, Donald Trump vezette adminisztráció által hozott - e két platformra, anyavállalataikra és leányvállalataikra vonatkozó - tiltó rendeleteket.

Donald Trump 2020 augusztus elején írta alá az applikációk letöltésének betiltásáról szóló rendeletet. A Trump-kormányzat akkor azzal érvelt, hogy a TikTok és a WeChat platformok révén a Kínai Kommunista Párt amerikai állampolgárok bizalmas adataihoz férhet hozzá, és ez a kormányzat álláspontja szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelent az Egyesült Államok számára.

A kínai törvények szerint ugyanis a vállalatoknak - kérésre - kötelezően ki kell szolgáltatnia az adatokat a kínai hatóságoknak. A TikTok ezt mindig következetesen tagadta, és az ártatlanság vélelmével érvelve leszögezte, hogy az amerikai felhasználók adatait az Egyesült Államokban és Szingapúrban tárolják, ahová nem terjed ki Kína joghatósága.

Miután a TikTok perkeresetet nyújtott be az amerikai állam ellen, és több kerületi bíróság is felfüggesztette a letöltésre vonatkozó kormányzati tilalmat, a Trump-adminisztráció úgy döntött, lehetővé teszi a platform amerikai használatát, amennyiben egy hazai vállalat felvásárolja a ByteDance tulajdonában lévő alkalmazást.

A Bytedance és a TikTok két amerikai vállalattal közös vegyesvállalat létrehozását javasolta. A két amerikai cég az Oracle informatikai óriás és a Walmart kiskereskedelmi áruházláncolat lett volna. A javaslat szerint az Oracle és a Walmart birtokolta volna a TikTok Global néven létrehozandó vállalat részvényeinek 20 százalékát, és az új cég központja az Egyesült Államokban lett volna. A tervet az akkori amerikai kormányzat megelégedettséggel fogadta, azonban az üzlet végül nem jött létre.

Februárban a már Joe Biden vezette adminisztráció felfüggesztette a TikTokkal kapcsolatos tárgyalási folyamatot. Szakértők szerint azonban az új kabinet intézkedései nem jelentik azt, hogy a kínai vállalatok alkalmazásait ellenőrzés nélkül használhatják az Egyesült Államokban.

Ezt támasztja alá az is, hogy Joe Biden a hónap elején arra utasította a kereskedelmi minisztériumot és a szövetségi ügynökségeket, hogy kövessék figyelemmel a TikTokhoz hasonló alkalmazásokat, amelyek veszélyt jelenthetnek a nemzetbiztonságra. Ezen kívül 120 napon belül egy javaslatot kell letenniük az asztalra "a külföldi vállalatok által megszerzett vagy ellenőrzött amerikai adatok védelmének ügyében." (MTI)

Valószínűleg nem lesz szivárványszínű a müncheni Allianz Arena a szerdai német-magyar meccsen, mert az UEFA csak az egységes dizájnt engedi használni.

A múlt héten online petíciót kezdeményeztek a stadion szivárványszínűre festése érdekében, hogy így tiltakozzanak a magyar homofób törvény ellen. A petícióhoz a müncheni városvezetés is csatlakozott, akik megkeresték az UEFA-t, hogy engedélyt kérjenek. A német Bild információ szerint azonban a mérkőzéseknek otthont adó 11 stadion kizárólag az UEFA saját színeiben és a házigazda országok színeiben pompázhat.

Ezt Jens Grittner, a Német Labdarúgó Szövetség szóvivője is megerősítette:

„Az UEFA szabályozza az egységes stadiondizájnt, és jó ok van rá, hogy ehhez tartsuk magunkat. Talán nem feltétlenül kell megváltoztatni a fényeket a szerdai meccsnapon.”

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter hétfőn azt nyilatkozta, hogy „rendkívül káros és veszélyes, amikor akárki a politikát össze akarja keverni a sporttal.” (via Telex)

Nagy port kavaró tárgyalás kezdődött el hétfőn Franciaországban, ahol 600 ezren írtak alá egy petíciót, hogy mentsék fel Valerie Bacotot, aki megölt egy férfit, aki először mostohaapjaként, majd férjeként bántalmazta szexuálisan.

Valerie Bacot mindössze 12 éves volt, amikor a mostohaapja elkezdte rendszeresen megerőszakolni őt, amiért a férfi börtönben is ült 2 és fél évet, de miután szabadult, visszatért a családhoz és tovább abuzálta a lányt, aki 17 évesen teherbe esett tőle. Bacot azt állítja, hogy a férfi kényszerítette arra később, hogy feleségül menjen hozzá, szüljön neki négy gyereket, és prostituáltként dolgozzon.

Bacot 2016-ban lőtte le az őt bántalmazó férfit, a testet pedig két gyereke segítségével elrejtette. 2017-ben letartóztatták, Bacot pedig bevallotta a gyilkosságot. Az ügyészség szándékos emberöléssel vádolja a nőt, Bacot ügyvédje azonban azzal érvel, hogy a nő a saját és gyerekei védelmében ölte meg a férfit. Bacotnak egy könyve is jelent meg arról, hogy mit élt át 25 év alatt a férfival.

A tárgyalást nagy figyelem követi, ugyanis sokak szerint az ügy a nők ellen elkövetett erőszakra hívja fel a figyelmet, és arra, hogy a francia hatóságok nem lépnek fel időben az ilyen esetekkel szemben. Korábban egyébként egy másik nőt már elítélték Franciaországban, aki azért ölte meg a férjét, mert bántalmazta őt. Később a nő elnöki kegyelemben részesült. (BBC)

Letartóztattak egy férfit Kaliforniában, mert ellopott 21 tonna pisztáciát körülbelül 100 ezer dollár értékben.

A Touchstone Pistachio nevű cég jelezte a múlt héten a hatóságok felé, hogy 21 tonna pisztácia tűnt el a telephelyükről. A rendőrség nem sokkal később rábukkant egy utánfutóra, amivel a pisztáciát ellopták, a bűnös pedig egy 34 éves kamionsofőr volt. (Guardian)

Újra közlekednek Budapestről és Debrecenből a WizzAir légitársaság járatai Spanyolországba, közölte a WizzAir hétfőn az MTI-vel, miután Spanyolország hétfőn zöld listára helyezte Magyarországot.

A közleményben kiemelték, az utasok oltási igazolvány vagy tesztkötelezettség nélkül érkezhetnek a mediterrán országba.

A WizzAir az MTI érdeklődésére közölte, hogy Magyarország és Spanyolország között a pandémia előtti járataik indultak újra Castellón kivételével. A WizzAir tavaly nyáron csökkentett kapacitással tudott repülni Magyarország és Spanyolország között, előfordult, hogy minden járatot fel kellett függeszteni. A most újrainduló spanyol járatokkal viszont kedvezőbb beutazási feltételekkel tudják szállítani az utasokat.

A légitársaság közleményében felhívja a figyelmet arra, hogy a beutazás előtt 48 órával a spanyol kormány oldalán található hivatalos adatlap kitöltésére van szükség. Hazatérésnél továbbra is szükség lesz a magyar védettségi igazolványra, vagy két negatív PCR teszt bemutatására a hatósági karantén elkerülése érdekében.

Függesszék fel a diplomaátvételhez szükséges nyelvvizsga-követelményt augusztus 31-éig a záróvizsgázók számára, beleértve az idei tanév keresztfélévében végzett hallgatókat is, ezt kéri a kormánytól a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK).

Az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint a HÖOK vezetősége hétfőn Schanda Tamással, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) stratégiai és parlamenti államtitkárával, valamint Rácz Zsófiával, fiatalokért felelős helyettes államtitkárral és Hankó Balázzsal, az ITM felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárral személyesen egyeztetett. A döntés sürgősségét indokolja, hogy azon hallgatók, akik szeretnének mesterszakon továbbtanulni, július 8-áig pótolhatják a hiányzó dokumentumokat a felvi.hu rendszerében.

A hallgatói érdekképviselet szerint a nyelvvizsga-követelmény idei elengedése akár 20-25 ezer olyan fiatal számára biztosítaná a diplomaátvételt, akik szakmai tudásukról a záróvizsgákon már tanúbizonyságot tettek. Közöttük - mint kiemelték - jelentős arányban vannak pedagógusok, egészségügyi- és agrárszakemberek, "akikre jelenleg nagy szüksége lenne a magyar társadalomnak, az oktatási rendszernek és a gazdaságnak".

A HÖOK felhívta figyelmet, hogy a járványidőszak az egyetemisták számára is soha nem látott kihívásokat jelentett. Az online tanórák mellett távolléti formában kellett vizsgázniuk, emellett jelenléti nyelvoktatásban sem tudtak részt venni lassan másfél éve. Sokan azért nem tudtak nyelvvizsgát szerezni, mert a vizsgaidőpontokat a korlátozások miatt le kellett mondani.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzései alapján az elkövetkező napokban az eddiginél is melegebb időjárás várható, ezért Müller Cecília országos tisztifőorvos kedd éjféltől csütörtök éjfélig harmadfokú hőségriasztást ad ki.

A közlemény szerint a tartós hőség miatt különösen veszélyeztetettek a kisgyermekek, az idősek, valamint a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, azonban az átlagosnál melegebb hőmérséklet az egészséges szervezetet is megterheli, bárkinél okozhat egészségügyi panaszokat, kellemetlen közérzetet.

Müller Cecília arra figyelmeztet, hogy:

• vízparton tartózkodók mielőtt vízbe mennek, hűtsék le magukat, különösen napozást követően,
• felhevült testtel ne ugorjanak a vízbe,
• ügyeljünk az elkövetkező napokban a fokozott vízivásra, kerüljük a kávé, az alkohol, a magas koffein- és cukortartalmú üdítők és zsíros ételek fogyasztását,
• ne hagyjuk a gyermekeket, állatokat parkoló autóban, ha valaki autóban hagyott gyermeket, házi kedvencet lát, hívja a 112-es segélyhívó számot,
• ne hagyjunk az autóban fertőtlenítőt, hígítót, festéket, öngyújtót, mert ezek is meggyulladhatnak a nagy melegben,
• aki teheti, tartózkodjon árnyékban, légkondicionált helyiségben, a legmelegebb órákban kerülje a megterhelő fizikai munkát.

A meleg időben a növényzet is hamarabb kiszárad és könnyebben meggyullad. Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében tűzgyújtási tilalom van érvényben, az itteni erdőkben, azok kétszáz méteres körzetében még a kijelölt tűzrakóhelyen sem szabad tüzet gyújtani. Otthon bográcsozni és grillezni szabad, de egyetlen percre se hagyjuk magára a tüzet.

A nagy hőségben megnőhet a szén-monoxid miatti riasztások száma is. Ennek oka, hogy a kémény belső hőmérséklete hidegebb, mint a külső hőmérséklet, a beszorult hideg levegő pedig néhol nem engedi kiáramolni az égésterméket. A légdugó miatt az égéstermék visszaáramlik a vízmelegítőbe és másodpercek alatt mérgező szén-monoxid jöhet létre. Ezért fontos még nyáron is egy szén-monoxid-érzékelő ott, ahol nyílt égésterű vízmelegítővel melegítik a vizet.

Pedofília miatt 2 év 6 hónap börtönre ítélték Simon Róbert győri fideszes képviselő egykori titkárát, Sz. Balázst, aki a baseballsapkájába rejtett kamerával filmezett kislányokat a győri Aranypart strandon, számolt be a tárgyalásról az ugytudjuk.hu.

Sz. Balázs a győri Fidesz oszlopos tagja volt, akit tavaly nyáron lebuktattak az Aranyparton a sapkájába rejtett kamerával, később pedig pedofil felvételeket találtak nála. Sz. Balázs nemcsak a fideszes Simon Róbert Balázs parlamenti alkalmazottjaként dolgozott, de a város kulturális bizottságában is helyet kapott.

A tárgyaláson elhangzott, hogy Sz. Balázs 63 esetben készített pornográf fotót gyerekekről, és összesen 91 képet találtak nála. Az ügyész szerint ezt a tevékenységet Sz. Balázs rendszeresen csinálta, ezért letöltendő szabadságvesztést indítványozott, és nem találta helyét a felfüggesztett börtönbüntetésnek.

Sz. Balázs ügyvédje azzal védekezett, hogy védence csak képeket készített, egy alkalommal sem nyúlt a gyerekekhez, és a sokkal több képet birtokló Kaleta is enyhébb büntetést kapott, ezért indítványozta a felfüggesztett börtönt.

A bíró végül 2 év 6 hónap szabadságvesztésre, illetve a gyerekektől való foglalkozástól örökös, a közügyektől hároméves eltiltásra ítélte Sz. Balázst. Az ítélet kihirdetése után, Sz. Balázs vallomást nem kívánt tenni, bűnösségét elismerte, lemondott a tárgyalás jogáról.

A hosszas huzavona ellenére úgy tűnik, mégsem költözik be a Molnár Antal Zeneiskola a nekik felújított Damjanich utca 4 szám alatt lévő épületbe, mert nem akarnak bérleti díjat fizetni.

Az épületet még az előző, fideszes kerületvezetés újította fel, direkt azzal a céllal, hogy odaadja a helyben népszerű zeneiskolának, aminek nem volt tisztességes helye, szétszórva oktattak több száz gyereket. A 2019-ben megválasztott, baloldali önkormányzat viszont azt mondta, nem adják át egy állami fenntartású intézménynek az épületet, hanem nyilvános pályázatot írnak ki. A kerület polgármestere Niedermüller Péter azzal indokolta a pályázatkiírást, hogy a bevételeitől megfosztott önkormányzat nem engedheti meg magának, hogy a bérleti díjat elengedve adja ki az épületet a zeneiskolának, akik előre jelezték, hogy nem fognak tudni fizetni. A Niedermüller által kiírt pályázatot végül a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói, oktatói által létrehozott Freeszfe Egyesület nyerte egyetlen pályázóként, havi kétmillió forintos bérleti díjért.

Az egyesület végül lemondott az épületről a zeneiskola javára, és később az épületre kiírt pályázatot meg is nyerte a Belső-Pesti Tankerületi Központ, ami saját irodái mellett, a Molnár Antal Zeneiskola elhelyezésére vállalt kötelezettséget az épületben.

Az erzsébetvárosi önkormányzat azonban most a közleményében azt írja, hogy a pályázatban vállaltak ellenére nem akarja a tankerület kifizetni az épület bérleti díját:

„Erzsébetváros önkormányzata az eredményhirdetés után mindent megtett annak érdekében, hogy a bérleti szerződés aláírásra kerülhessen, és a zeneiskola beköltözhessen az ingatlanba. Ezért a tankerület korábbi, több tízmillió forintos tartozására részletfizetési kedvezményt engedélyezett, a szerződéskötés határidejét a Tankerület kérésének megfelelően többször is módosította, és minden vitás kérdésben nyitott volt engedményeket tenni az ügy megnyugtató lezárása és a zeneiskolás gyerekek elhelyezése érdekében.”

Az önkormányzat szerint azonban a Belső-Pesti Tankerületi Központ mindezek ellenére nem írta alá a pályázatukban vállalt feltételekkel a szerződést. A Tankerület június 17-én kelt levelében arról tájékoztatta az Önkormányzatot, hogy a pályázatukban vállalt kötelezettség ellenére nem kívánnak bérleti díjat fizetni. Indoklásként egy olyan törvényre hivatkoznak, amely rájuk, illetve erre az ingatlanra nem vonatkozik.

„A Tankerület ezzel a lépésével megakadályozta, hogy a Molnár Antal Zeneiskola beköltözhessen az épületbe, hiszen pályázatával félrevezette az Önkormányzatot. Az Önkormányzat sajnálja és elítéli a Tankerületi Központ felelőtlen és átgondolatlan döntését, amelyet a bérleti szerződéstől való visszalépésnek tekint. A pályázati kiírásnak megfelelően az Önkormányzat felvette a kapcsolatot a pályázat második helyezettjével” - írják.

A Tatabányai Törvényszék első fokon 12 év fegyházbüntetésre ítélt egy férfit, aki társaival egy betörés során egy gyermeket is megkínzott, hogy a szülőket rábírja értéktárgyaik átadására, közölte a Komárom-Esztergom megyei főügyész hétfőn az MTI-vel.

Reszl Ildikó tájékoztatása szerint az elkövető és négy ismeretlenül maradt társa 2017. március 27-én, hajnali két órakor az ablakon keresztül betört egy tatai ház hálószobájába, majd az ott lévő férfit, nőt és két gyereket megkötözte.

Egy elkövető a megkötözött sértetteket őrizte, miközben társai a lakásban értékek után kutattak. Egyikük a sértett nőtől céges iratok és a házban lévő pénz átadását követelte, miközben azzal fenyegette meg, hogy bántalmazni fogja. Az egyik férfi a sértett férfit ököllel többször megütötte, gyermekei megölésével fenyegette, miközben az értékek átadását követelte. Ugyanez a férfi az egyik gyermek ujját késsel szurkálta, ezzel akarta rávenni a sértett férfit az értékei átadására. Végül az elkövetők a sértetteket egy alagsori szobába bezárták, ezt megelőzően az ajtó belső kilincsét eltávolították, ezután a lakás helyiségeit átkutatták, majd ékszereket, forint, euró és angol font készpénzt, nagy értékű órákat tulajdonítottak el. Az ékszerek és órák értéke 5.819.976 forint, az eltulajdonított készpénz értéke 1.885.522 forint.

A főügyészség a férfit jelentős értékre, felfegyverkezve, csoportosan elkövetett rablás bűntettével, két rendbeli, tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, felfegyverkezve elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntettével, két rendbeli, felfegyverkezve elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntettével vádolta meg.

A Tatabányai Törvényszék az elkövetővel szemben 12 fegyházbüntetést szabott ki. Az ítélet nem jogerős: az ügyész három nap gondolkodási időt tartott fenn, a vádlott és védője pedig fellebbezett a döntés ellen.

Egy thaiföldi nő szombat hajnalban hatalmas csörömpölésre ébredt, és amikor kiment a konyhába, hogy megnézze mi okozta a zajt, azzal szembesült, hogy egy elefánt van a konyhájában. Legalábbis a feje, mert csak az fért be a falon ütött lyukon keresztül.

A nő levideózta, ahogy az elefánt az ormányával épp étel után kutakodott, kihúzta a fiókokat, szétdobálta az edényeket.

A Boonchuay névre keresztelt elefánt nem sok minden talált a konyhapulton, csak egy nejlonzacskót gyömöszölt a szájába.

A thaiföldi Kaeng Krachan nemzeti parkban élő Boonchuay nem először tör be konyhákba élelem után kutatva, egy másik konyhában nagyjából 1000 font nagyságú kárt okozott hasonló módszerrel.

Az elefántokat a farmerek által termelt cukornád és kukorica vonzza közel a házakhoz, ami jelentős problémát okoz a termőföldeken. A nemzeti park munkatársai eddig még nemigen találtak megoldást a problémára, a termőföldekre kitévedő elefántokat egyelőre csak hangos zajt csapva próbálják visszaterelni az erdőbe. (Guardian)

Annyira megugrott a rejtett kamerás, szexuális tartalmú felvételek száma Dél-Koreában az elmúlt években, hogy a nők már félnek nyilvános mosdót használni, tárta fel a Human Rights Watch nevű szervezet, ami áldozatokkal interjúzott.

A jelentés szerint az elkövetők rejtett kamerás felvételeket készítenek nőkről például szexuális aktus közben, amit aztán a nő beleegyezése nélkül raknak ki az internetre. (Ezt a bűncselekménytípust külföldön molkának hívják.) A jelentés feltárta, hogy sok nő az ilyen felvételek miatt lett öngyilkos, hagyta el a munkahelyét vagy az országot.

„Az érintett nők elmondták nekünk, hogy sokszor már kerülik a nyilvános vécék használatát, és szoronganak a rejtett kamerák miatt a nyilvános helyeken, sőt az otthonukban is. A digitális szexuális bűncselekmények túlélői közül riasztóan sokan mondták azt, hogy öngyilkosságot is fontolgattak” - olvasható a jelentésben.

A jelentés szerint bár több országban is emelkedett az ilyen bűncselekmények száma, Dél-Koreában annyira eldurvult a helyzet, hogy már a nők mindennapi életét is befolyásolja.

A jelentés szerint Dél-Koreában a rendőrség és a bíróság hozzáállásán is változtatni kell, ugyanis a főként férfiakból álló tisztviselők gyakran nem értik, vagy nem veszik komolyan ezeket a bűncselekményeket. Arról is több nő beszámolt, hogy amikor elmentek a rendőrségre feljelentést tenni, a rendőrök gúnyolódtak rajtuk, és olyanokat mondtak, hogy sosem lesz férjük. Ugyanakkor az eljárások száma tizenegyszeresére nőtt 2008 és 2017 között, 2017-ben 7000 ilyen eset miatt indult eljárás, 2020-ban pedig az esetek 79 százalékában szabtak ki pénzbüntetést vagy felfüggesztett börtönbüntetést. (Guardian)

Az Európai Bizottság kedden közleményt tett közzé, amelyben tanulságokat fogalmaz meg a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban és arra vonatkozóan, hogy mit kell javítani az esetleges jövőbeli hasonló kihívások kezelése érdekében.

A bizottság többek között szorgalmazta, hogy még idén új és továbbfejlesztett európai információs rendszernek kell létrejönnie a járvánnyal kapcsolatos információk gyűjtésére. Emellett ez év végéig egy európai fő járványügyi szakértő kinevezését és egy megfelelő irányítási struktúra kiépítését is sürgette. A bizottságnak továbbá éves felkészültségi jelentést kell készítenie, és létre kell hoznia a válsághelyzetek kezelésére szolgáló eszköztárat.

A testület kiemelten fontosnak nevezte, hogy az EU-nak elegendő aktív kapacitással kell rendelkeznie ahhoz, hogy évente 500-700 millió adag oltóanyagot állítson elő, és az adagok fele az esetleges újabb világjárvány első hat hónapjában rendelkezésre álljon. Azt is javasolta továbbá, hogy uniós szinten összehangoltabb és kifinomultabb megközelítést kell kidolgozni a félretájékoztatás és a dezinformáció kezelésére.

Sztella Kiriakídisz egészségügyért felelős uniós biztos hangsúlyozta, hogy a lehető leghamarabb létre kell hozni egy erős európai egészségügyi uniót. (MTI)

Elfogadta kedden a parlament a turizmustörvény módosítását, amely 2022 januárjától egységes szálláshelyminősítési rendszert vezet be.

A minősítést csillagok jelölik majd, minden esetben 1-től 5-ig, az eddig használt egyéb szimbólumok megszűnnek.

„A besorolás célja, hogy mindenhol megbízható minőséget kapjanak a vendégek, legyen az szálloda vagy éppen magánszálláshely” - írják a közleményben.

Emellett új szintre lép a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ által megteremtett adatvezérelt döntéshozatal és marketingtervezés, a jövőben ugyanis a szálláshelyek után a vendéglátás és az attrakciók is bekapcsolódnak a rendszerbe.

„Ennek köszönhetően Magyarország legátfogóbb, valós idejű big data állományával segíti a magyar turizmus fejlődését, célzott marketing- és értékesítési kampányok indítását teszi lehetővé, de nem utolsó sorban az ágazat fehérítését is szolgálja” - írják.

Legalább 17 palesztin megsérült az izraeli nacionalisták keddi, Jeruzsálem óvárosában tartott zászlós felvonulását megelőző összetűzésekben, közölte az izraeli sajtó palesztin egészségügyi forrásokra és a vörös félholdra hivatkozva.

A nap folyamán rohamrendőrök és lovasrendőrök zárták le a jeruzsálemi óvárosban található Damaszkuszi kapu térségét, ahol palesztinok ezrei gyülekeztek még a menet előtt. A biztonsági erők villanógránátokat is bevetettek tömegoszlatásra. A rendvédelmi szervek várhatóan meg fogják akadályozni azt is, hogy az izraeli felvonulás résztvevői áthaladjanak a muszlimok lakta városrészhez vezető kapun, ahol számos keresztény, muzulmán és zsidó kegyhely található.

Helyszíni beszámolók szerint izraeli nacionalisták százai gyülekeztek a Damaszkuszi kapu előtt. A vitatott izraeli megmozdulásra mintegy ötezer résztvevőt vártak. Mivel ez a felvonulás a jeruzsálemi óváros muszlimok lakta negyedeit is érinti, a palesztinok provokációnak tekintik. Az izraeli megmozdulást Benjámin Netanjahu volt konzervatív miniszterelnök hívei szervezik, ami a hírügynökségek szerint a helyzet további elmérgesedéséhez vezethet. A felvonulók izraeli zászlókat lengettek. Egyesek pedig azt skandálták, hogy "halál az arabokra".

„Jeruzsálem minden felekezeté, de a város Izraelben van. Izraelben pedig biztosítani kell, hogy szabadon oda mehessünk, ahová akarunk, zászlóval vagy anélkül” - hangoztatta Doron Avrahami, a felvonulók egyike a rendőrségi korlátozásokat sérelmezve.

A jeruzsálemi városvezetés szerint nagyjából kétezer rendőr biztosítja a menetet. Beni Gantz védelmi miniszter a biztonsági erők képviselőivel tartott tanácskozáson hangsúlyozta, hogy mindenképpen el kell kerülni a feszültséget, és meg kell védeni Izrael állampolgárainak - zsidóknak és araboknak - a biztonságát.

A két legnagyobb palesztin frakció, a Gázai övezetet irányító radikális iszlamista Hamász és a Ciszjordániát vezető Fatah válaszul "harag napját", vagyis tiltakozó akciót hirdetett. A Jerusalem Post című helyi lap hétfőn közölte, hogy az izraeli hadsereg ennek hatására további csapatokat vezényelt Ciszjordániába.

Mohamed Staje palesztin miniszterelnök óva intett a zászlós felvonulás esetleges veszélyes következményeitől. Néhány órával a nacionalisták keddi megmozdulása előtt a Gázai övezetből a Hamászhoz köthető szélsőségesek gyújtószerkezetekkel felszerelt léggömböket indítottak Izraelbe. Ezek több tüzet is okoztak a határ menti zsidó települések földjein. Hasonló incidensekre egyébként nem volt példa az Izrael és a gázai szélsőséges iszlamista szervezetek között május elején kirobbant rakétaháborúnak véget vető, május 21-ére virradóra megkötött tűzszünet óta.

A felvonulás a vasárnap hivatalba lépett Naftali Bennett kormányfő első igazi kihívása. Az egyébként nacionalista Bennett gyakorlatias politikát ígért, tekintve törékeny kormánykoalícióját, amely a politikai paletta jobboldalától a centristákon és a balközépen át a baloldaliig terjedő pártokat foglal magában, sőt Izrael történetében első ízben az arab kisebbséget képviselő politikai erő is bekerült a kabinetbe. (MTI)

Érvénytelenítette kedden a szlovák legfelsőbb bíróság a bazini székhelyű különleges bíróságnak azt a tavaly szeptemberi döntését, amellyel elégséges bizonyíték hiányában felmentette a 2018-as újságírógyilkosság megrendelésével vádolt Marián Kocner nagyvállalkozót és a gyilkosság megrendelésében közvetítéssel vádolt Alena Zsuzsovát.

A szeptemberi ítélet kimondta: az eljárás során a megrendeléssel gyanúsított személyek esetében nem lehetett "megbízható módon és kétségek nélkül" bizonyítani a vádiratban foglalt cselekmények elkövetését. A bazini bíróság ugyanakkor 25 év börtönbüntetésre ítélte Tomás Szabót, aki a vádirat szerint egy másik gyilkosságot követett el, illetve segédkezett az újságírógyilkosság elkövetésében már tavaly áprilisban jogerősen 23 évre ítélt Miroslav Marceknak.

Az ügyben ezt a tavaly szeptemberben hozott ítéletet a különleges ügyész, illetve az egyik elítélt, Tomás Szabó ügyvédje is megfellebbezte. A legfelsőbb bíróság mostani döntésével újratárgyalásra és új ítélet meghozatala céljából visszautalta az ügyet a bazini különleges bíróságnak. Marián Kocnert közben idén januárban egy váltóhamisítási ügyben már 19 év szabadságvesztésre ítélte a legfelsőbb bíróság.

A legfelsőbb bíróság szenátusának elnöke, Peter Paluda a TASR szlovák hírügynökségnek azzal indokolta mostani döntésüket, hogy véleményük szerint a bazini különleges bíróság "idő előtt" hozta meg ítéletét, nem indokolta meg azt kellő módon, illetve a bizonyítékokat részben nem, részben pedig elszigetelten alkalmazta.Ez utóbbi indoklással a legfelsőbb bíróság vélhetően arra utalt, hogy az elsőfokú ítélet kimondta: a vádlottaknak az ügyben bizonyítékként használt - a Threema üzenetküldő applikációból külföldről beszerzett - üzenetváltását nem lehet célirányosan a bűncselekmény bizonyítására használni, mert abban az érintettek csak emotikonokat használtak.

Ján Kuciak szlovák oknyomozó újságírót és barátnőjét, Martina Kusnírovát 2018 február végén találta holtan a rendőrség a galántai járásban fekvő Nagymácsédon lévő családi házukban. A gyilkosság közfelháborodást keltett az országban, és sosem látott méretű tüntetéssorozat követte, ami belpolitikai válsághoz vezetett, a kormány több tagja távozott, és lemondott Robert Fico kormányfő is. (MTI)

A budapesti amerikai nagykövetség mély aggodalmát fejezi ki a parlament által ma elfogadott törvény LMBTQI+ ellenes részei miatt, írják közleményükben.

„Az Egyesült Államok szerint a kormányok kötelessége a szólásszabadság előmozdítása és az emberi jogok védelme, beleértve az LMBTQI+ közösség jogait is”, írják, majd Joe Biden elnököt idézik, aki azt mondta a jogvédőknek a Pride-hónap alkalmából június 1-én:

„Látunk titeket, támogatunk titeket, és inspiráló a teljes egyenlőség elérése érdekében mutatott bátorságotok.”

Június 30-tól váltja ki az uniós zöldkártyát a magyar digitális védettségi igazolvány, tudta meg a Telex az operatív törzstől.

Gulyás Gergely korábban június 15-ére ígérte, hogy a védettségi igazolvány digitális verziója tartalmazni fogja az oltás típusát és mindkét oltás dátumát, így pedig megfelel majd az uniós szabályozásoknak és kiváltja az uniós zöldkártyát.

Azonban a digitális igazolványban még nem szerepelnek ezek az új adatok, ezért a Telex megkérdezte az operatív törzset, hogy hogyan áll a fejlesztés, és ezt a választ kapták:

„A fejlesztés elkészült. A Kormány döntése szerint a bevezetés dátuma 2021. június 30.”

Merkely Béla úgy döntött, hogy a Semmelweis Egyetem kapacitásától függően térítésmentes koronavírus ellenanyagszint-vizsgálatot biztosít azoknak, akik:

• megkapták mindkét koronavírus elleni vakcinát,
• és az oltást követően eltelt a védettség kialakulásához szükséges idő, minimum 2 hét,
• majd ezt követően ellenanyag-vizsgálaton estek át, melynek eredménye negatív lett.

A lehetőség viszont azokra nem vonatkozik, akik részesültek már térítésmentes ellenanyag-vizsgálatban a Semmelweisen, vagy az ellenanyagszintjük korábban magas volt.

Merkely azt is leszögezte, hogy „az antitest és a védettség szintje között nem lehet egyértelmű összefüggést meghatározni”, ezért az ellenanyag-vizsgálat eredménye csak tájékoztató jellegű, klinikai döntést ez alapján nem lehet hozni.

Medve végzett azzal az 57 éves férfival, akinek a holttestét hétfőn találták meg a szlovákiai Banskô völgyben.

A holttest fején, a nyakán és az oldalán harapásnyomok voltak, a rendőrség pedig most megerősítette, hogy medvenyomokat is találtak a közelben. A férfi a völgyben sétált, valószínűleg akkor érhette a támadás.

A helyiek szerint a völgy egy emberek által rendszeresen látogatott terület, medvét is már többször láttak, de még sosem történt korábban támadás.

A címlapkép csak illusztráció. (Bumm)

Kihallgatták Fekete-Győr Andrást, a Momentum miniszterelnök-jelöltjét, amiért áprilisban Hadházy Ákossal és Szél Bernadettel együtt felfújta a Külgazdasági és Külügyminisztérium elé, hogy #FREENAVALNY.

A három ellenzéki politikus az akcióval arra szólította fel a magyar kormányt, hogy álljon ki Alekszej Navalnij mellett, amiért az oroszok börtönbe csukták, és nem biztosítottak számára megfelelő orvosi kezelést. A képviselők szerint a magyar kormány nemhogy nem állt ki Navalnij és a demokrácia mellett, de egyenesen az orosz diktatúra oldalára állt.

A Momentum azt írja a közleményében, hogy az akcióból bírósági ügy lesz.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) arra számít, hogy a nyári tokiói olimpiáról beszámoló médiamunkások 70–80 százaléka be lesz oltva koronavírus ellen, jelentették be keddi sajtótájékoztatón.

A szervezők azt is elmondták, hogy minden Japánba érkező sportdelegációnak lesz egy COVID-felelőse, aki a szervezőkkel egyeztet azokról az intézkedésekről, amelyekkel megelőzhető a járvány elterjedése az eseményen.

A tokiói olimpiai bizottság nem tette kötelezővé az oltást, a magyar sportolók közül is áprilisban 103-an nem kívántak élni a lehetőséggel. (Reuters)

A DK, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP is bojkottálta a keddi parlamenti szavazásokat, ennek ellenére megszavazták a pedofilellenes törvénynek álcázott homofób törvényt, a világörökségi területeken lévő bérlakások elherdálásáról szóló lakástörvényt és a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány létrehozását is.

A négy ellenzéki párt és a Momentum közös, a Parlament előtt tartott sajtótájékoztatót, ahol a DK-s Arató Gergely azt mondta, hogy ez a "szégyen napja" az Országgyűlés életében. Olyan javaslatok sorát szavazzák meg, amelyek nem felelnek meg a parlamenti demokrácia szabályainak, az alapvető emberi jogoknak, a jogállamiságnak, miközben a beterjesztésük módja és a tartalmuk egyaránt felháborító.

„A benyújtók összekötnek egymással olyan törvényeket, amelyeknek semmi közük nincs egymáshoz. Összekötik a pedofília elleni küzdelmet a meleg közösség megbélyegzésével, a veszélyhelyzet idején hozott szükséges intézkedések meghosszabbítását pedig azzal, hogy újabb állami vagyont adjanak alapítványoknak. Egy olyan költségvetési törvényt fogad el a parlament, amelyben egyetlen ellenzéki javaslat sincs, de szabad kezet ad a kormánynak sok százmilliárd forint elköltésére, és létrehozzák a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványt, miközben azt ígérték, hogy 2023-ig nem lesz döntés. Ami a parlamentben zajlik, az a parlamentarizmus, a demokrácia megcsúfolása” - mondta Arató.

A szocialista Gurmai Zita azt mondta, ha Orbán Viktor nem tudja, hogy mi a különbség egy meleg és egy pedofil között, akkor "azt javaslom, hogy kérdezze meg Szájer Józsefet vagy pedig Kaleta Gábort, ők nagyon is el tudják magyarázni ezt a különbséget. Amikor az MSZP-sek távol maradnak a szavazásról, akkor Szájer József jogaiért is küzdenek.”

Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese azt mondta, hogy a keddi nap a "hazugság napja", mert az Országgyűlés olyan törvények hadát fogadta el, amelyek a gyűlöletre épülnek, és számtalan helyen alaptörvény-ellenesek.

A bérlakásokról szóló javaslat semmibe veszi a tulajdonhoz fűződő jogokat, a tulajdonhoz kapcsolódó rendelkezési jogokat, és az az egyetlen célja, hogy a "haverokat nagyon olcsó pénzért tulajdonhoz juttassa" - jelentette ki. A kormányzat emellett megpróbálja elhitetni, hogy népszavazás fog dönteni a Fudan Egyetem idehozataláról, de jól láthatóan próbálja előkészíteni a terepet az egyetem számára.

Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese azt mondta, hogy Orbán Viktor ráront a nemzetre, amikor megbélyegez több százezer magyart és amikor a közvagyont átjátssza a "fideszes haveroknak". A kormányfő kiépít egy párhuzamos világot, ahol akkor is "uralkodhat kedvére", ha 2022-ben a választók megbuktatják a Fideszt. A "szégyenteljes pedofiltörvény" arról szól, hogy a Fidesz "elterelje a saját pedofil-botrányairól a figyelmet." A törvénnyel megpróbálják megvédeni a pedofil papokat is, hiszen "az egyház szolgálatában is sajnos sokan vannak, akik a gyerekek sérelmére követnek el szexuális bűnöket."

A független Hadházy Ákos, akit a Momentum készül indítani a választáson, azt mondta, hogy az ellenzék nem vesz részt abban a "rossz színdarabban, amit a kormánypropaganda megírt". A kormánypropaganda ismét szintet lépett, és egybemosta a pedofíliát a homoszexualitással, de akik a törvényt nem szavazzák meg, azokra a kormány nyilvánvalóan azt fogja mondani, hogy a pedofíliát támogatják.

134 igen és 25 nem szavazat mellett megszavazta a parlament a lakástörvényt kedden, aminek értelmében az önkormányzati lakások bérlői a piaci ár töredékéért vásárolják meg a lakásokat a világörökségi területeken.

Az MSZP, a DK, az LMP, a Párbeszéd és a Momentum a pedofiltörvénynek álcázott homofób törvény megszavazásához hasonlóan ezt a szavazást is bojkottálták.

A lakástörvény első verziója Böröcz László képviselőtől származik, és akkor még az állt benne, hogy az önkormányzatoknak kötelező lesz eladni a világörökségi területeken lévő bérlakásokat a bérlőknek, akkor is, ha csak 1-2 éve költöztek be. A tervezetben nem volt semmilyen szabályozás arra nézve, hogy a piaci ár alatt lakáshoz hozzájutott bérlők nem adhatják tovább azokat sokkal magasabb áron.

Böröcz javaslata ellen fideszes polgármesterek is tiltakoztak, akárcsak ellenzéki politikusok és civil szervezetek, hiszen ellehetetlenítette volna, hogy az önkormányzatok segítsenek a helyben élők lakhatási gondjain, és csorbította volna az autonómiájukat is.

A Fidesz ezután módosította a javaslatot, amely szerint az önkormányzatoknak csak azokat a lakásokat kell eladniuk, amik világörökségi helyszínen és annak védőövezetében, műemléképületben találhatók, vagy olyan házakban, amik akkor elidegenítési és terhelési tilalommal terheltek voltak, de azóta ezt a korlátozást feloldották. Szintén kitétel lett, hogy a bérlő csak akkor veheti meg a lakást, ha határozatlan idejű bérleti jogviszonya volt 2020. december 31-én, és annak időtartama eléri az öt évet.

Később azonban történt még egy módosítás, ezért most ezt a változatot szavazta meg a parlament:

• a cserélt bérleti jogok esetében az 50 százalékos vételár 35 százalékra csökkent,
• az egyszer már 25-ről 15 évre csökkentett részletfizetési futamidő visszaáll 25 évre,
• kizárólag a Várnegyedet érintően bekerült a szövegbe, hogy az itt megvásárolhatóvá váló mintegy 800 lakás közül a földszinti elhelyezkedésűeknél a rendeltetés kereskedelmi, szolgáltató és kulturális rendeltetésre módosítható,
• a Várban nem vásárolhatnak bérlakást cégek, és magánszemélyek birtokában is legfeljebb két lakás lehet, valamint tulajdonjoghoz csak európai uniós állampolgár juthat. (via Telex)

„A magyar oktatás olyan, mint egy nagy lyukas fazék, amiből egyszerre 30 helyen folyik a víz. Ezért sokan azt gondolják, hogy úgysem lehet minden problémát megoldani, hagyjuk az egészet. Mi viszont arra jutottunk, hogy bármilyen sok is a lyuk a fazékon, azonosíthatók a fő lyukak, fő problémák. Ezeket kellene először megoldani, és aztán a többi szinte magától megoldódik”

- mondta Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója, aki hétfőn mutatta be egy konferencián az intézet által készített oktatáspolitikai javaslatcsomagot.

A javaslatcsomag körülbelül 70 oldalas, készítői szakemberekkel, pedagógusokkal beszélgettek, hogy feltárják a problémákat és elkészítsék a javaslatokat, amikkel rövid és hosszú távon is jobb lehetne a magyar oktatáspolitika.

A problémák

A javaslatcsomag előbb sorra vette azokat a fő problémákat a magyar oktatásban, amiket azonnal el kellene kezdeni orvosolni.

A kutatás szerint az egyik fő probléma az oktatásban a jövőképhiány, ami azt jelenti, hogy Magyarországon az oktatásnak évtizedek óta nincs koncepciója, vagyis nincs megfogalmazva egy hosszú távú cél, amire fel szeretnénk készíteni a gyerekeket. Nincs eldöntve az se, hogy milyen tudással, milyen készségekkel szeretnék a diákokat feltölteni, eddig csak rövidtávra szolgáló részmegoldásokat hoztak a mindenkori kormányok.

Szintén probléma a teljesítményhiány: a legutóbbi, 2018-as PISA-felmérés eredményei szerint például az OECD-országok középmezőnyéhez tartozunk, ugyanakkor a PISA-teszteken mért összes készség tekintetében (szövegértés, illetve matematikai és természettudományos készségek) az uniós és a visegrádi régiós átlag alatt teljesítünk. Egy 2018-as felmérés szerint ráadásul minden negyedik gyerek a három vizsgált terület egyikén sem érte el a minimális szintet, idegennyelv-ismeretben pedig hátulról a harmadik helyen vagyunk az EU-ban.

Talán mondani sem kell, hogy az egyik legégetőbb probléma a magyar oktatáspolitikában a pedagógushiány. 2013-ban a harmincéves vagy annál fiatalabb tanárok aránya a közoktatáson belül még 17,5 százalék volt, ma azonban már csak minden tizedik pedagógus tartozik ebbe a korcsoportba. Eközben az ötvenéves és annál idősebb pedagógusok aránya 2013-ban alig haladta meg az egyharmadot, vagyis ma már majdnem minden második pedagógus ötven év feletti.

Ez azt jelenti, hogy egy-másfél évtizeden belül a pedagógusok közel fele elhagyhatja a pályát, ami néhány évtizeden belül egyszerűen működésképtelenné fogja tenni az oktatási rendszert. Az Egyensúly Intézet kutatása szerint a pedagógushiánynak alapvetően három fő oka van:

• kevesen választják a tanárképzést,
• a túlterheltség, az alacsony bérezés és a lassú bérfejlődés miatt rendkívül magas a pályaelhagyók száma,
• bár a nyugdíjkorhatár elérését követően is van lehetőség óraadóként tovább tanítani, a kiégés, a nehézkes adminisztráció és a rossz anyagi ösztönzők miatt kevesen élnek ezzel a lehetőséggel.
  

Az oktatás negyedik fő problémájaként fogalmazták meg a hatékonysághiányt. A magyar közoktatás fő problémája nem a kevés forrás, hanem a kiszámíthatatlan, rossz szerkezetű és pazarló finanszírozás. A GDP-arányos ráfordításaink általában az európai uniós átlag környékén mozognak, de költéseink összege hosszú távon igen ingadozó és kiszámíthatatlan, ami megnehezíti a hosszú távú stratégiaalkotást.

A finanszírozás talán legaggasztóbb dimenziója a pedagógusok anyagi megbecsültségének hiánya. Bár az elmúlt tíz évben az állam több lépcsőben emelte a pedagógusbéreket, ez a növekedés elsősorban az idősebb pedagógusoknak kedvezett, ami nem tette vonzóbbá a tanári karriert a tehetséges pályakezdők számára. Azonban nemcsak a kezdő pedagógusok bérével van probléma, hanem azzal is, hogy a fizetések túl lassan követik a szakmai fejlődést és tapasztalatszerzést.

Az ötödik probléma az autonómiahiány. Ma a közoktatást a túlságosan erős központi ellenőrzés, a túlbürokratizáltság és a teljesítményromboló lassúság jellemzi.

A fő probléma az oktatásirányítás különös kettőssége: elvileg az iskolák vezetői felelnek a szakmai irányításért, de az ezekhez szükséges gazdasági-pénzügyi forrásokat és hatásköröket elveszítették.

Az állami fenntartó és annak végrehajtó hivatalai eközben stratégiai irányítás helyett az intézmények alacsony hatékonyságú mikromenedzselésére vesztegetik az erőforrásaikat, legyen szó tankönyvválasztásról vagy krétavásárlásról.

A hatodik és egyben az egyik legnagyobb probléma az esély- és lehetőséghiány. Az oktatás egyik legfontosabb funkciója az esélyteremtés: vagyis az, hogy a hátrányosabb társadalmi-vagyoni helyzetből érkező tanulóknak megadja a lehetőséget a továbblépésre. Magyarországon azonban ragadós a padló, vagyis a szegény szülők gyermekei szegények, az alacsony iskolázottságú szülők gyermekei pedig maguk is alacsonyan képzettek maradnak. Ennek egyik fő oka, hogy homogének a tanulócsoportok, vagyis a jó módúak, jó képességűek a jó iskolákba mennek, a szegények és a rosszabb képességűek pedig a gyengébb iskolákba, így a jók nem fogják tudni felhúzni a rosszakat. A rosszabb helyzetű diákok lemorzsolódását ráadásul az is nagyban segíti, hogy nem 18, hanem 16 éves korig van tankötelezettség.

A javaslatok

Az Egyensúly Intézet javaslatokat fogalmazott meg a hat fő problémára.

Eszerint korszerű oktatási jövőképet kell kialakítani, vagyis a közoktatásnak olyan átváltható alapkészségekkel és képességekkel kell felruháznia a gyerekeket, amelyek révén munkavállalóként, állampolgárként és egyénként is rugalmasan, megújulásra készen helyt tudnak állni az általános bizonytalanság korában. A 21. században a legfontosabb készségek az autonómia és a kreativitás, az együttműködő-készség és az empátia, a tanulni tudás és a gondolkodni akarás, valamint a világra való nyitottság. A poroszos, tananyag-központú oktatás viszont nem ezt támogatja.

Legyen vonzóbb a pedagóguspálya, javítsák a pedagógusképzést és a szakma presztízsét. Ehhez az Egyensúly Intézet egy új pedagógusmodellt vezet be az orvosképzés mintájára, vagyis legyen 4+1+3 éves a pedagógusképzés, amiben kapjon hangsúlyos szerepet a gyakorlati oktatás. A javaslat szerint a pedagógushallgatók az első 4 évben kapnának egy egységes pedagógusi alapképzést, amelynek során a hallgatók elsajátítják a szaktárgyi ismereteket és az általános pedagógusi készségeket. A következő egy évben jönne a specializációs szakasz, amely során a pedagógushallgatók specializálódnak egy területre, és annak az ismereteit sajátítják el. Az iskolák e specializációk alapján dönthetnének arról, hogy sajátos helyi igényeik alapján pontosan milyen portfóliójú pedagógusokra van szükségük. A maradék 3 év pedig a „rezidensi szakasz” lenne, melynek során az egyetemi képzés részeként dolgoznának gyakornokként iskolákban.

A társadalomban a pedagóguspresztízs növeléséhez az intézet szerint arra lenne szükség, hogy az állam a civil szektorral és a médiával együttműködve hosszú távú szemléletformáló kampányba kezdjen annak érdekében, hogy megértesse az emberekkel az oktatás kiemelt nemzetstratégiai jelentőségét és a pedagógusok munkájának rendkívüli fontosságát.

Szintén ennek a javaslatnak a részeként a pedagógusbéreket fel kellene emelni az átlagbérek kétszeresére 2030-ig, hogy vonzóvá tegyék a szakmát, és verseny alakulhasson ki. Emellé javasolnak egy dinamikusabb bérnövekedési pályát, különösen a pálya első évtizedében háromról két évre kell csökkenteni a fizetési kategóriák közötti átmenet időtartamát, mert ebben a pályaszakaszban a legnagyobb a lemorzsolódás.

A javaslat megfogalmazói azonban tisztában vannak azzal, hogy ezek a javaslatok hosszútávú, tízéves célokat fogalmaznak meg, a pedagógushiányt viszonyt tűzoltásszerűen is enyhíteni kell, ezért javasolják, hogy a tapasztalt, kiöregedő pedagógusokat tartsák a pályán, hogy ezzel időt nyerjünk.Ehhez azonban több mindennek kell teljesülnie. Egyrészt azoknak a nyugdíjas korú pedagógusoknak, akik dolgozni szeretnének, ne kelljen választaniuk a nyugdíjuk és a bérük között, kapják meg mindkettőt, és nyugdíjjárulékot se kelljen fizetniük.

A nyugdíjkorhatár után jelenleg csak macerás miniszter engedéllyel lehet tovább tanítani, a javaslat szerint ennek a döntési jogát viszont át kellene engedni az intézményvezetőknek

Ugyancsak javasolják, hogy a már nyugdíjba vonultak mellett korai pályaelhagyó kollégákat csábítsanak vissza, akár – meghatározott ideig – magasabb bér, különleges béren kívüli juttatások vagy kedvezőbb előrelépési feltételek mellett.Szintén fontos lenne visszaadni az iskolák autonómiáját, az államnak pedig csak a stratégiai irányításban, a pedagógusképzés megszervezésében szabad részt vennie. A javaslat szerint az iskolák szintjére kell delegálni minden, az intézménymenedzsmenttel és tanulástámogatással kapcsolatos hatáskört, és ugyanez vonatkozik az oktatás szakmai szervezésére is, ideértve a pedagógiai program kidolgozását.

Középszintű, valódi önkormányzattal rendelkező helyi testületekre kell bízni olyan tulajdonosi jogköröket, mint a központi oktatásirányítási stratégia helyi végrehajtása, az intézményvezetők kiválasztása, azok munkájának értékelése, az intézmények költségvetésének megállapítása vagy az iskolák által kidolgozott intézményfejlesztési programok elfogadása.

Ugyancsak helyi szinten kezelhetők olyan kihívások, amelyek rendszerszinten érintik egy-egy járás vagy nagyobb település iskoláit: például a társadalmi szelekció és a szegregáció, a helyi pedagógushiány, az intézményvezetők teljesítményének értékelése vagy a helyi, iskolán kívüli szereplőkkel való együttműködés megszervezése.

Az államnak egy integrált monitoringrendszer jelzése alapján csak ott és akkor kell közbelépnie, ahol és amikor szükséges.Javasolják továbbá az iskolák hálózatosodását, hogy a hasonló kihívásokkal vagy lehetőségekkel szembesülő intézmények együttműködjenek, akár megosszák egymás között a humán erőforrásaikat.

Az intézmények autonómiájának visszaállítása mellett a tanárok autonómiáját is vissza kell adni, mert a kutatás szerint a jól képzett, megbecsült és kellő szabadsággal felruházott pedagógus képes a legjobban támogatni az egyes diákokat a saját alkatuknak megfelelő tanulási élmények megszerzésében. Az intézményeknek ehhez folyamatosan ösztönözniük kell a pedagógusokat a jó gyakorlatokra és azoknak a megosztására.

Végül javasolják, hogy az oktatáspolitika tegyen lépéseket az esélyegyenlőség megteremtése felé.

Ennek egyik első lépcsője a 18 éves tankötelezettség visszaállítása, hogy a hátrányos helyzetűeket minél tovább benntartsák az oktatásban.A javaslat azt is tanácsolja, hogy ne csak a legjobban teljesítő, elit iskolákat rangsorolják, hanem legyenek olyan szemléletformáló rangsorok, ahol azokat a pedagógusokat és diákokat értékelik, akik hátrányos helyzetből tudtak nagy előrelépést elérni, legyen akár az a diák számára csak egy érettségi.

Szintén az esélyegyenlőséget növelné, ha az alapfokú oktatás egységesen 8 osztályos lenne, mely idő alatt ne legyen lehetőség a teljesítményalapú kiválasztásra és a tanulói utak szétválasztására, vagyis a jó és a rossz képességű gyerekek tanuljanak együtt.

Demonstrációt tartottak vasárnap délután a Kossuth téren, amiért a kormány a maradék három meddőségi magánklinikát is államosítani akarja.

Körülbelül ötven ember gyűlt össze a téren, ahova egy lombikprogramban részt vett civil édesanya, Kazinczy Krisztina szervezett tüntetést, miután május 28-án megjelent a Magyar Közlönyben a törvényjavaslat, ami ellehetetleníti a lombikprogramokkal foglalkozó magánklinikák működést.

• A rendelet szerint 2022. július 1-jétől kizárólag állami meddőségi klinikákon kezelhetők Magyarországon az erre jogosult nők.
• A rendelet azt is kimondja, hogy a nem állami szolgáltatók 2022. június 30-tól nem kapnak engedélyt.
• Továbbá a feltételeket nem teljesítő szolgáltatókat kártalanítanák, ehhez azonban még a náluk tárolt embriókat és ivarsejteket is át kell adniuk az állam részére.

Ebben a cikkben részletesen írtunk arról, hogy a kormány arra hivatkozva szüntetné meg a magánintézményeket, hogy ne lehessenek visszaélések, de a szakértők szerint ennek egyáltalán nincs szakmai alapja. Úgy látják, hogy a törvényjavaslattal csak azt éri el a kormány, hogy külföldre űzi nemcsak a családra vágyó fiatalokat, de a szakembereket is. A lombikprogramon átesett nők pedig arról számoltak be, hogy sokuknak az állami kórházakban nem sikerült teherbe esniük, és úgy érezték, az ellátás színvonala sem volt megfelelő, az orvosoknak nem volt elég idejük velük foglalkozni.

A Kossuth térre többen gyerekekkel, babakocsikkal érkeztek, de idősebbek is akadtak a tüntetők között. Egy idős nő elmondta a 444-nek, hogy ő „a leendő unokái” miatt jött ki, ugyanis a lánya és a menye is érintett. A menye már 3 beültetésen is túl van, amit az egyik magánklinikán végeztek, de nagyon aggódnak, hogy a lombikprogramot nem fogják tudni befejezni a magánellátásban, az államiban pedig sokat kell várni, és kifutnak az időből.

Beszédében Kazinczy Krisztina arról beszélt, hogy az állami intézményekben hosszú várólisták vannak, miközben a meddőséggel küzdő nőknek a legnagyobb ellenségük az idő. Kazinczy Krisztina maga is részt vett állami kezelésekben, ahol úgy érezte, az orvosok sosincsenek képben, és nem vizsgálják meg rendesen, hogy miért nem sikerül teherbe esniük.

Kazinczy Krisztina hangsúlyozta, hogy a tüntetés nem az állami intézmények ellen szól, de feltette a kérdést, hogy „ha valaki azért megy magánklinikára, mert nincs ideje várni, vagy az államiban már lemondtak róla, akkor miért ne tehetné meg?”

A másik felszólaló, Lantos Gabriella egészségügyi közgazdász, az egyik magánkézben lévő klinika egykori igazgatója volt, aki arról beszélt, hogy eleinte nem értette, hogy mi szükség van a szféra teljes államosítására, de aztán közelebbről is megnézte az Emberi Erőforrásfejlesztési Operatív Program pluszt, ami kimondja, hogy a cél:

„A minőségi, fenntartható és megfizethető szolgáltatásokhoz való egyenlő és időben történő hozzáférés megerősítésével, az asszisztált reprodukciós (IVF) centrumok támogatása – többek között a »kliensbarát« körülmények megteremtése, szolgáltatásaik fejlesztése, az eszközellátás javítása révén.”

Lantos szerint ez azt jelenti, hogy uniós pénzeket akarnak a reprodukciós centrumok felújítására és felszerelésére költeni.

„Honnan is olyan ismerős mindez? Lehet, hogy épp most alakul meg az a kiválasztott cég, amelyik majd egy apai örökségért beszerzi a gépeket Kínából. És majd az eszközöket megint egy raktárban halmozzák fel? Mert használni nem lehet őket?” – kérdezte Lantos.

A szakértő szerint ugyanis a meddőségi központok államosításával nem lesz több szakorvos, sőt, inkább kevesebb lesz, hiszen már most is kevesebb van, miután hat meddőségi magáncentrumot decemberben már államosítottak.

„Ugyanaz fog történni, mint a 300 milliárdos lélegeztetőgép-biznisszel. Azok sem mentették meg egyetlen ember életét sem, mert nem volt szakember, aki kezelte volna őket. Ugyanígy, az új meddőségi eszközök miatt SEM fog több kisbaba megszületni. Mert nem lesz hozzá szakember. A meddőségi eszközökön megint csak néhány, a tűzhöz közel álló cég fogja magát betegre keresni” – mondta.

Lantos és Kazinczy is hangsúlyozták, hogy a törvényjavaslat egyik legaggasztóbb pontja, hogy a magánklinikákban tárolt embriókat átvenné az állam, csakhogy ez szerintük szervkereskedelem lenne, ugyanis egyedül a párnak van joga dönteni.

„Nem csak családellenes ez a döntés. Mélyen keresztényellenes is. Egy magát kereszténynek képzelő kormánynak tiszteletben kell tartani az embriók morális státuszát. Ezért az állam nem dönthet róluk. Nem adhatja egyik szolgáltatótól a másiknak, mert az embriók kizárólag a szülőpároké. Nem tartoznak ahhoz a szolgáltatóhoz, aki tárolja őket, és végképp nem tartoznak az államhoz” – mondta Lantos.

Lantos szerint a törvényjavaslattal a pároknak nem marad más választásuk csak az, hogy beállnak a sorba az állami intézményeknél, vagy kimennek Csehországba, hogy a kezelést megkapják. Kazinczy a demonstráció zárásaként arra kérte a kormányt, hogy vonja vissza a törvényjavaslatot, a parlament pedig ne szavazza azt meg.

• A kormány egy újabb rendelettel államosítaná a megmaradt három meddőségi centrumot, ezzel teljesen megszüntetve a magánellátást és a versenyt a szférában.
• A kormány átláthatóságra és a visszaélések megelőzésére hivatkozik, a szakértők szerint viszont politikai hatalomgyakorlás a cél, és nincs az intézkedés mögött szakmai indok.
• Lombikprogramon átesett nők meséltek a 444-nek arról, hogy szerintük mi a különbség az állami és a magánellátás között, és miért lenne nagyon fontos, hogy megmaradhasson nekik a választás joga.

A meddőségi centrumok nagyléptékű államosítása 2019 karácsonya előtt kezdődött, amikor a kormány bejelentette, hogy állami kézbe vesz 6 magán meddőségi klinikát, és ingyenessé teszi a kezeléseket, szűrővizsgálatokat, gyógyszereket. A felállás ezután úgy nézett ki, hogy 12 államilag támogatott helyen végeztek beavatkozást, és mindössze három helyre lehetett menni magánba:

• a TritonLife Róbert Magánkórházba,
• a Reprosys Kft.-be és
• a Versys Clinicsbe.

Azonban úgy tűnik, hogy ez a három maradék klinika sem ússza meg az államosítást, ugyani május 28-án jelent meg a Magyar Közlönyben az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről szóló törvényjavaslat módosításai között egy olyan paragrafus, amely lényegében ellehetetleníti a magánklinikák működését. A rendelet szerint 2022. július 1-jétől kizárólag állami meddőségi klinikákon kezelhetők Magyarországon az erre jogosult nők:

“Magyarországon a demográfiai kihívások állami szerepvállalást igényelnek, ezért a jövőben az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások elvégzése kizárólagosan állami fenntartású egészségügyi szolgáltató, valamint az egységes állami egészségügyi irányítás részét képező, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti klinikai központ hatáskörébe kerül”.

A rendelet azt is kimondja, hogy azoknak a szolgáltatóknak, akik nem felelnek meg annak a feltételnek, hogy csak az állam végezhet meddőségi kezeléseket, 2022. június 30-ától hatályát veszti az engedélyük. A rendelet szerint a feltételeket nem teljesítő szolgáltatókat kártalanítanák, ehhez azonban még a náluk tárolt embriókat és ivarsejteket is át kell adniuk az állam részére.

Ez nem szakmai, hanem politikai kérdés

Arról, hogy pontosan mi szükség van arra, hogy a magánintézményeket államosítsák, meredek érvek hangzottak el a kormány részéről. Egyrészt Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón azzal indokolta mega hvg.hu-nak a rendeletet, hogy hatékonyabb, ha állami kézbe veszik a reprodukciós eljárásokat, mert jelentős a finanszírozási vonzata, ráadásul azt látták, hogy vannak visszaélések.

„Ha az egészségügyi finanszírozás öt próbálkozást biztosított, akkor általában csodák csodájára az ötödikre volt sikeres” - állította Gulyás, amivel lényegében visszaéléssel gyanúsította meg a magánkézben lévő meddőségi centrumokat.

A hvg.hu Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli minisztert is megkereste, aki azzal indokolta a meddőségi centrumok államosítását, hogy ha nem a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) szerződéssel rendelkező szolgáltatónál történik a beavatkozás, akkor az veszélyezteti az átláthatóságot.

A témában jártas a 444-nek név nélkül nyilatkozó szakember minden alapot nélkülözőnek nevezte Gulyás Gergely kijelentését arról, hogy a magánszolgáltatók szándékosan visszaélnének a társadalombiztosítási támogatások elszámolásával. Ezek az intézetek ugyanis a társadalombiztosító által nem finanszírozott módon működnek. Továbbá az sem lehet céljuk, hogy a reprodukciós kezelések elhúzásával tegyenek szert minél több árbevételre. A meddőség egyre több családot, nőt és férfit érintő egészségügyi probléma, és mind az állami, mind pedig a magánfenntartású intézetekben most is hónapokat kell várni az első konzultációra. A magánszolgáltatók valójában a minél előbbi eredményességben érdekeltek. A szakmai siker, a megelégedett, a boldog páciensek teremtik meg a bizalmat irányukban.

Lantos Gabriella egészségügyi közgazdász, és a Róbert Magánkórház egykori vezetője szerint azért is fordulhat elő, hogy csak a 3.-4. próbálkozásra sikerül a megtermékenyítés a magánklinikákon, mert hozzájuk rendszerint már a 40 év körüli, nem könnyű esetek mennek, akik korábban az államiban próbálkoztak, ahol 5 próbálkozás még ingyenes.

Lantos Gabriella szerint az is teljesen nonszensz, hogy a magánintézmények csak akkor lennének átláthatóak, ha a NEAK-kal állnának szerződésben, ugyanis jelenleg is be kell tölteni minden beavatkozást az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT). Ezek alapján az állam mindent tud, amit csak akar. Lantos úgy látja, hogy az jogos igény lehetne a kormány részéről, hogy bele akarnak látni, mi zajlik a magánellátásban, csak az a helyzet, hogy 15 éve a kormány még maga sem teszi közzé a beültetési eredményeit az állami intézményekben. És nem is kötelezi erre a magáncégeket sem. Így a páciensek nem tudhatják, hol milyen az eredményesség.

Lantos Gabriella pedig kifejezetten szervkereskedelemnek nevezte azt, hogy a megszűnő magánintézményekben tárolt embriókat átveszi az állam.

„Ezek az embriók nem az államé, és nem államosíthatja őket, mert az szervkereskedelem lenne. Az embriók minden jogi szempontból az adott pár tulajdona, és csak ők dönthetnek arról, hogy mi legyen velük.”

Azt is alkotmányellenesnek tartja, hogy a kormány most egy olyan engedélyt akar visszavonni, amit korábban maga az állam adott ki .

A név nélkül nyilatkozó szakember szerint nem szakmai, hanem politikai ügyről van szó. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy egészségügyi szakmának vagyonkezelő alapítványok által fenntartott klinikai központba történő kiszervezése, nem fog együtt járni jelenleg magánfenntartású, szakmailag eredményesen működő meddőségi központok bezárásával. Végül az állam és a jelenlegi fenntartó között megegyezés születik egy kompromisszumos megoldásról. Szakmai szempontból a meddőségi intézetek számának és ellátó kapacitásának növelése, a minőség, a hatékonyság, az eredményesség, valamint meddőségi specialisták képzésének a támogatása lenne célszerű, igazán családbarát irány.

„Itt a hatalom megragadása és a megtartása a cél, ahogy az élet más területein is erre törekszik a kormány úgy, mint a felsőoktatásban és az egészségügyi rendszer bizonyos területein. Ha szakmai kérdés lenne, és ténylegesen családbarátként állnának hozzá, akkor az egyének érdekeit tartanák szem előtt. Ezek az intézkedések nem szolgálják sem az ellátás hozzáférését, sem a minőségét, csupán pénzátfolyatásról van szó” - vélekedik a magán meddőségi centrum vezetője.

Lantos és a név nélkül nyilatkozó szakember is is egyetértett abban, hogy ezzel az intézkedésével a kormány csak azt fogja generálni, hogy már nem csak petesejtért mennek majd külföldre a párok, hanem minden beavatkozást ott végeztetnek majd el.

„A családbarát kormány elüldözi a családra vágyó fiatalokat, mert ők majd inkább külföldre mennek a beültetésért. A kormány a legérzékenyebb privát szférába taposott bele, pedig az államnak nincs semmi köze a gyermekvállaláshoz” - mondja Lantos Gabriella.

A név nélkül nyilatkozó szakember szerint viszont nem csak a páciensek elvándorlásától, hanem specialisták elvándorlásától is lehet tartani. Nehezen elképzelhető, hogy aki egyszer eljött az állami ellátó rendszerből, és szakmai szerepet vállalt egy eredményesen működő magánintézmény létrehozásában, az vissza akarjon menni oda. Szerinte a magánfenntartású intézetek bezárásával, legnagyobb értéküket, jól összeszokott szakmai műhelyeket veszíthetünk el.

Futószalagszerűnek tartják az állami ellátást

Látszólag mintha tényleg nagyvonalú és családbarát lenne a kormány azzal, hogy az államosítással ingyenesen hozzáférhetővé teszi a kezeléseket mindenki számára, hiszen a magánklinikákon a teljes procedúra akár 1-1,5 millió forintba is kerülhet, de azok, akik a magánt választották az állami ellátás helyett, nem véletlen döntöttek így.

Az például már most látszik, hogy hiába államosítottak másfél évvel ezelőtt 6 meddőségi centrumot is, több forrás is megerősítette a 444-nek, hogy van olyan klinika, ahol idénre már egyáltalán nincs szabad időpont, és olyan is ahol leghamarabb novemberre lehet csak időpontot kapni. Az idő pedig nagyon fontos a gyerekre vágyó pároknak, mert ritka az, amikor valaki huszonévesen bukkan fel egy meddőségi klinikán, az óra pedig ketyeg.

Renáta azok közé tartozik, aki megtapasztalta az állami és a magánellátás közötti különbséget, pontosabban az állami ellátásba be sem jutott, mert túl fiatalnak tartották.

„Harminc éves voltam, amikor elmentünk egy állami klinikára, ahol lényegében annyit mondtak, hogy «dugjunk, mint a nyulak, és akkor majd összejön»” - meséli.

Renátát és párját jelentkezni sem hagyták a kezelésekre, egyszerűen nem foglalkoztak velük az állami ellátásban, mondván, hogy túl fiatalok még. Renátáék ezért inkább úgy döntöttek, hogy az évek során összegyűjtik a magánellátásra elegendő pénzt, ami 34 éves korára sikerült. A magánklinikán azonban hamar kiderült, hogy nem véletlen nem sikerült Renátának természetes úton teherbe esnie, ugyanis inzulinrezisztenciát állapítottak meg nála, amit 1 évig kezeltek, és a férjénél is voltak problémák.

Renáta szerint ez nem derült volna ki, ha az állami ellátásban maradnak. Renáta 37 éves volt, amikor az első beültetés megtörtént, rögtön teherbe is esett, és most várják a baba érkezését. Renátát viszont nagyon bosszantja a most kialakult helyzet, ugyanis még van egy embriójuk lefagyasztva a magánklinikán, amiből kistestvért szeretnének majd.

„Reálisan 39 éves koromban történhetne meg a második beültetés, de csak azt lehet hallani, hogy az állami ellátásban 1,5-2 éves várólisták vannak, én pedig kifutok az időből. Attól tartok, hogy nem lesz testvér, pedig nagyon megküzdöttünk érte” - mondja Renáta, aki attól tart, hogy a klinika engedélyének megszüntetésével átkerül majd az embriója az állami ellátásba, ahol ő viszont nem szívesen vágna bele a beültetésbe.

Az ismerőseitől is rossz tapasztalatokat hallott, van olyan, akinek például állami klinikán nyolcadjára se sikerült a beültetés, mert nem vizsgálták meg, hogy mi miatt nem jön össze, csak futószalagszerűen mentek végig a ciklusokon. Renáta arról számolt be, hogy az ő orvosa a magánellátásban tényleg figyelt rá, és míg neki elmondták, hogy mit szabad csinálni és mit nem a beültetés után, addig ennek az ismerősének egy szót sem mondtak erről.

Verrasztó-Répás Viktória is azt tapasztalta, hogy futószalagszerűen működik az állami ellátás. Neki három sikertelen beültetése is volt az egyik állami kórházban 24 éves korától kezdve, ezért utána a Róbert Károly Kórházban próbálkoztak tovább, ahol 1 évig csak kezelték és felkészítették a beültetésre.

Viktória azt meséli, hogy az állami ellátásban semmilyen vizsgálatot nem végeztek rajta, hogy megtudják, miért nem működnek a beültetések, miközben egész napokat töltöttek sorban állással, sokszor télen, kinn a hidegben. Ezzel szemben a magánintézményben emberségesen bántak vele, és a kezeléseknek köszönhetően sikerült is a beültetés 29 éves korában, éppen ikreket vár.

Edina a legtöbb nővel ellentétben a magánellátásban kezdte a próbálkozást, és onnan ment át az államiba, ahol viszont nem érték jó tapasztalatok. A nő 40 év fölött volt, amikor felkereste az egyik, akkor még magánban működő intézményt, de ott úgy érezte, hogy a kora miatt már nem hisznek abban, hogy tényleg sikerül majd teherbe esnie, ezért néhány vizsgálat után váltottak egy másik magánintézményre. Ott már sokkal empatikusabban viszonyultak hozzá, volt is két beültetése, de egyik sem sikerült, ezért egy ismerőse javaslatára megpróbálta az egyik állami intézményt is.

„Egy egészségügyben dolgozó ismerősöm ajánlotta, aki ott esett teherbe, ezért nyitottan mentem oda. Ehhez képest ott azt éreztették velem, hogy én túlkoros vagyok, mit akarok itt, csak rontom a beültetési rátájukat” - meséli Edina.

Az orvos kerekperec kimondta neki, hogy egy petesejtet be tudnak ültetni, de úgysem fog megmaradni, és 24 órája van eldönteni, hogy tényleg akarja-e. Edina azt érezte, hogy ebben az intézményben azt kell csinálnia, amit mondanak, és mindenki iszonyúan stresszes. Végül úgy döntött, hogy nem próbálkozik ott tovább.

Edina 45-46 éves volt, amikor rájött, hogy Magyarországon ez nem fog működni, mert a petesejtjei már nem alkalmasak a megtermékenyítésre, ezért előbb Csehországba, onnan pedig Pozsonyba ment petesejt-beültetésre. Edinának külföldön voltak a legjobbak a tapasztalatai, bár végül sajnos nem volt sikeres a beültetés.

Edina szerint hatalmas szükség lenne arra a magyar állami intézményekben, hogy mielőtt elkezdik a beültetéseket, vizsgálják meg, hogy minden rendben van-e, mert már ő is túl volt két beültetésen, amikor kiderült, hogy Asherman-szindrómája van, ami befolyásolta a megtermékenyülést. Szerinte az is fontos lenne, hogy pszichológus is foglalkozzon a nőkkel a beültetés előtt, alatt és után, mert iszonyatosan megterhelő ez a procedúra mentálisan, és ez is segíthetné a terhesség megmaradását.

Kazinczy Krisztina ma már egy gyermekes anyuka, de neki sem az állami ellátásban sikerült teherbe esnie. Krisztina arról számolt be, hogy minden alkalommal, amikor ment, akkor legalább 40-en álltak sorban, a doki pedig sosem volt képben, hogy ki, kicsoda és hol tart az adott folyamatban.

„Az orvos a már széttett lábaim között kérdezte meg, hogy ki vagyok és mi újság. A magánellátásban pedig a doki még a tüszőim számát is fejből vágta” - meséli.

Az államiban is három beültetése volt, és a magánban is, ahol a harmadikkal sikerült is teherbe esnie. Azonban nagyon felháborítónak tartja, hogy a kormány elveszi a nőktől a választás jogát, ezért civilként tüntetést szervez vasárnapra a Kossuth térre, hogy felszólaljanak a megmaradt klinikák államosítása ellen. A tüntetés Facebook eseménye itt található.

A Blikk kiszámolta, hogy mennyit keresett a tőzsdén Mészáros Lőrinc azóta, hogy péntek reggel megjelent egy interjú vele az Indexen.

A Mészáros érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt. részvényei a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) a kereskedés reggeli kezdetén még alig 233 forintot értek darabonként, kora délutánra viszont már 247,5 forintért jegyzik, ami azt jelenti, hogy a részvények értéke darabonként 14,5 forinttal emelkedett fél nap alatt.

A Blikk azt írja, hogy Mészáros a cégein keresztül a pakett 62,51 százalékát birtokolja, ami a BÉT közlése szerint összesen 438 630 595 darab részvényt jelent.

A számítások szerint a Mészáros-féle részvénycsomag péntek kora délután összesen 6 360 143 627 forinttal, vagyis nagyjából 6,3 milliárddal ér többet, mint péntek reggel.

Miközben Magyarországon a pedofil-törvény keretében akarják betiltani, hogy a 18 év alattiak találkozzanak a melegség és a nemváltás kérdésével, addig Bécs Városa szivárványcsaládokról szóló érzékenyítő tudásanyag-csomagot állított össze óvodák számára, mert szerintük nem lehet elég korán kezdeni az érzékenyítést, áll Bécs Városa közleményében.

Az első csomagot egy floridsdorfi óvodában adták át, további 350 intézmény követi őket.

„A diszkriminációt meg kell szüntetni, és minden embernek, beleértve az LMBTQ közösség tagjait, egyenlő esélyt kell biztosítani” – jelentette ki Christoph Wiederkehr bécsi alpolgármester. A politikus szerint a pedagógusok képzésének és a korai gyermekkorban megkezdett érzékenyítésnek ebben kiemelkedő szerepe van.

A csomagban olvasmányos brosúrákat, plakátot, egy sokszínű családokról szóló könyvet, illetve egy kifestőt is találni. Utóbbiban a gyerekek különböző családformákat különböző színekre színezhetnek. Az érzékenyítő anyag hamarosan minden városi és magánóvoda számára ingyenesen elérhető lesz. A 21. kerületi Floridsdorfban egyébként nem ez az első diszkriminációellenes ötlet, ami felbukkan: nemrég egy szivárványos padot adtak át, áprilisban pedig a kerületi hivatal előtti zebrát festették tarkára.

Eközben Magyarországon csütörtök a kormánypárt egy törvényjavaslatot nyújtott be, amiben megtiltanák, hogy az iskolákban és a médiában „népszerűsítsék” a homoszexualitást és a nemváltást a 18 év alattiaknak.

Több tízezer súlyosan alultáplált gyereket fenyeget éhhalál az észak-etiópiai Tigré tartományban, figyelmeztetett az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) pénteken.

A konfliktus sújtotta térségbe nem jutnak el az ENSZ segélyszállítmányai, emiatt mintegy 30 ezer gyerek éhezik, az ő életük komoly veszélyben van, közölte James Elder, az UNICEF szóvivője Genfben.

A világszervezet csütörtökön arra hívta fel a figyelmet, hogy Tigré tartományban mintegy 350 ezer embert fenyeget éhínség. Az ENSZ élesen elítélte, hogy a helyi fegyveres csoportok megakadályozzák az élelmiszersegélyek célba jutását. Az Egyesült Államok és az Európai Unió is közös nyilatkozatban hívta fel a figyelmet a Tigré tartományt fenyegető humanitárius vészhelyzetre.

A tartományban november elején robbantak ki a harcok, amikor a Tigréi Népi Felszabadítási Front (TPLF) fegyveresei megtámadtak egy katonai bázist, az etióp haderő pedig ezután offenzívát indított. A harcokban és légicsapásokban ezrek veszthették életüket, és az Egyesült Államok azzal vádolja az etióp vezetést, hogy etnikai tisztogatást hajtott végre a régióban. A hatmilliós Tigrében becslések szerint egymillió ember hagyta el otthonát a harcok elől menekülve. A régió azóta nagyrészt el van szigetelve a külvilágtól. (MTI)

Bejelentette az operatív törzs pénteken, hogy nem tartanak többet sajtótájékoztatót, mivel lecsengett a járvány harmadik hulláma.

Kiss Róbert alezredes elmondta, hogy mostantól a fertőzési adatokat is csak hétköznapokon fogják közzétenni, hétvégén ez a szolgáltatás is szünetel.

Az operatív törzs legjobb pillanatairól itt és itt nosztalgiázhat. (Portfolio)

Visszatért Jeffrey Toobin a CNN-re, aki arról lett ismert, hogy kirúgták a New Yorker magazintól, amiért egy Zoom hívás közben maszturbált.

Toobin az egyik legismertebb jogi szakértő, újságíró az amerikai médiában, a New Yorkeren kívül a CNN-nek is dolgozott elemzőként. Toobin az ügy kirobbanása után 8 hónapra eltűnt a nyilvánosság elől, most pedig egy interjú keretében tért vissza a CNN-re, ahol azt a bizonyos ügyet is megvitatták.

Toobin elmondta, hogy a hívás alatt azt hitte, ki van kapcsolva a kamerája, de nincs mentség arra, amit tett, és bocsánatot kért a feleségétől, a családjától, a kollégáitól. Toobin azt is elmondta, hogy a 8 hónap szünet alatt elment terápiára, közmunkában ételt osztott, és egy könyvön is dolgozott.

„Olyan emberré próbálok válni, akiben az emberek újra megbízhatnak” - mondta Toobin, és azt is hozzátette, hogy nagyon hálás, amiért a CNN újra alkalmazza őt mint jogi szakértőt.

Toobin azt is kommentálta, hogy szerinte túlzó büntetés volt a New Yorker részéről, hogy kirúgták, ugyanis az ott eltöltött 27 évében sosem volt rá panasz. A CNN-től nem rúgták ki, Toobin személyes okok miatt maga ment el hosszabb szabadságra, ezért számítani lehetett arra, hogy vissza fog térni. (CNN)

A Fudan Egyetemmel kapcsolatos két törvényjavaslatot is támogatott a törvényalkotási bizottság a csütörtöki ülésén, tudta meg a Népszava.

Az előterjesztés szerint a kormány legkésőbb 2022. december 31-éig beszámol az Országgyűlésnek a beruházás előkészítéséről és a megvalósítás tervezett költségeiről. A Népszava úgy értesült, hogy a két törvényjavaslat szerint ingyen átadják a Duna-part telkeit, valamint a Nagyvásárcsarnok felújításra kijelölt műemlék épületeit. Eközben a Diákvárost áttolják a korábbi tartalékterületekre.

„A jogszabályok jó előre rendelkeznek az egyetem fenntartójaként működő Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, sőt, már most gondoskodnak arról, hogy az alapító jogok gyakorlásával a majdani – mondjuk ellenzéki – kormány ne szólhasson bele” - írja a Népszava.

A bizottság ülésén ellenzéki képviselők hiába kérték a két előterjesztés levételét a napirendről, Schanda Tamás, az ITM államtitkára azt válaszolta, hogy erre a két jogszabályra azért van szükség, hogy előrehaladhassanak.

Orbán Viktor és Gulyás Gergely is ígéretet tett arra, hogy népszavazás lesz a Fudan Egyetemről. Schanda Tamás a bizottsági ülésen azt mondta, hogy szerinte politikai hisztériakeltés, hogy az ellenzék szerint még a tervek elkészülte előtt meg kell tartani a népszavazást.

Galla Miklóst februárban még arról értesítették, hogy ő fogja megkapni a Karinthy-gyűrűt, szerdán viszont kapott egy levelet, hogy mégsem méltó a díjra, írja a 168.hu.

„Ezúton értesítem, hogy a szakmai kuratórium döntése értelmében 2021. évben nem Ön részesül a Karinthy-gyűrű-díjban, mivel közelmúltbéli tevékenysége nem egyeztethető össze a közmédia, valamint a Karinthy-gyűrű-díj értékrendjével, szellemiségével” - írta Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.

Galla Miklós azért sem érti a döntést, mert nemrég adott portréinterjút az M5-nek, hétfőn pedig még ő konferálta a Rádiókabarét.

Címlapkép: Galla Miklós-Facebook

Tuba alakult ki csütörtökön Mohács térségében, és földet is ért, számolt be az idokep.hu.

Ha a tuba földet ér, akkor gyakorlatilag tornádónak számít. A mohácsi tornádó azonban a nem-mezociklonális tornádók csoportjába tartozik, amikre az jellemző, hogy a mezociklonális tornádókkal ellentétben kialakulásukhoz nem szükségesek a szupercelláknál ismert leáramlások.

Szombat estétől vasárnap reggelig egy hidegfront szakadozott felhő-, illetve csapadéksávja vonulhat át hazánk felett északról dél, délkelet felé, záporokat, zivatarokat hozva magával. Az északnyugati, nyugati szelet nagy területen élénk, zivatar térségében erős vagy viharos lökések kísérhetik. A maximum hőmérséklet ennek ellenére 26 és 30 fok között várható.

Vasárnap hajnaltól észak felől csökken a felhőzet. Napközben a sok napsütés mellett felhőátvonulások várhatók, általában kevés, keleten több gomolyfelhővel. Napközben helyenként valószínű záporeső, nagyobb eséllyel az ország keleti felén. Az északnyugati szelet erős, sok helyen viharos lökések kísérik. Hajnalban 12, 19, a délutáni órákban 21, 27 fokot mérhetünk.

(met.hu)

Kásler Miklós lesz a felelős Pécs új stadionjának előkészítéséért, derül ki a csütörtök esti Magyar közlönyből.

A határozat a Mecsek Futball Club-stadion „előkészítésének kormányzati felelőseként az emberi erőforrások miniszterét jelöli ki, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter bevonásával.” Ez azt jelenti, hogy Kásler mellett Bártfai-Máger Andrea is felelős lesz a projektért. (via Telex)

Tavaly november óta dolgozik Varga Ivett Fürjes Balázs kampánycsapatában, akit még Karácsony Gergely nevezett ki a BKK vezérigazgatójának 2019-ben, vette észre a Telex.

Varga Ivett 2020 májusában távozott a BKK éléről, most pedig a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág revitalizációjának projektvezetője a Fürjes Balázs államtitkárhoz tartozó Budapest Fejlesztési Központban.

Karácsony Vargát 2020 januárjában nevezte ki a BKK élére, majd később ő mentette fel, mert „cégvezetői feladatait nem tudta olyan hatékonysággal ellátni, mint amelyet a járványveszély következményeinek enyhítése megkövetelt.”

Az írásbeli érettségi vizsgákat önhibájukon kívüli okból 359-en mulasztották el, ők az írásbeli vizsgát szóbelivel pótolhatják, közölte az Oktatási Hivatal (OH) a Népszavával a lap pénteki számában megjelent cikk szerint.

Az említett okok közé tartozik a koronavírus-fertőzés vagy a karantén.

Az írásbelik májusban zárultak le, több mint 110 ezren vettek részt rajtuk. Szóbeli vizsgát a veszélyhelyzet miatt csak kivételes esetekben lehet tenni, az OH tájékoztatása szerint alig 10 ezer szóbeli lesz.

A középszintű szóbeli vizsgákat június 14. és 25. között tartják meg. (MTI)

Az Amnesty International emberjogi szervezet újabb jelentésben tárta fel, hogy hogyan bánnak az ujgurokkal a Hszincsiang régióban a kínaiak. A szervezet 50 beszámolót gyűjtött össze ujguroktól, kazahoktól és más muszlim kisebbségektől, akik a rendőrségen és a táborokban történő kínzásokról számoltak be.

Többen említették, hogy egy középkori kínzóeszközbe, úgynevezett tigrisszékbe ültették őket, ami a testet egy nagyon fájdalmas és kényelmetlen pozícióban tartotta a rendőrségi kihallgatások során. A jelentés szerint az alvásmegvonás, a verések és a túlzsúfoltság is általános a rendőrségeken. Arról is többen beszámoltak, hogy a rendőrségről történő szállításuk során megbilincselték őket és csuklyát húztak a fejükre.

A táborokban a fogvatartottakat szigorú büntetésekkel sújtották triviális engedetlenségért, és az Amnesty egy olyan esetről is tud, amelyben egy fogvatartott vélhetően úgy halt meg, hogy egy tigrisszékben tartották 72 órán keresztül a cellatársai előtt.A jelentés szerint a fogvatartottaknak órákig kellett mozdulatlanul ülniük vagy térdelniük a celláikban, nem gyakorolhatták a vallásukat, és megtiltották nekik az anyanyelvük használatát. Azt is állítják, hogy kénytelenek voltak olyan órákra járni, ahol mandarint és a kínai kommunista párt propagandáját tanították nekik. A fogvatartottakat szinte végig csak a napfény nélküli celláikban tartózkodhattak, nem mehettek ki a szabadba se.

„A kínai hatóságok megdöbbentő mértékű, disztópikusan pokoli helyet hoztak létre a Hszincsiang Ujgur Autonóm Területen”- kommentálta a jelentést Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára.

Egy hét eleji német jelentés pedig azt tárta fel, hogy Kína arra játszik, hogy a születésszabályozásokkal lecsökkentse az ujgur születések számát Hszincsiang régióban, hogy többségbe kerüljön a kínai hán népcsoport. (Guardian)

Franciaország csökkenti afrikai jelenlétét, hadműveleteit, jelentette be Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön.

Az elnök „mélyreható átalakulást” tervez a francia katonai jelenlétet illetően a Száhel-övezetben. Ennek része a francia csapatok részleges kivonása és egy nemzetközi dzsihadistaellenes szövetség kiépítése.

Macron kifejtette, hogy Párizs katonákat von ki, támaszpontokat zár be, és a dzsihadistaellenes, 5100 fős speciális alakulaté lesz a főszerep. Rajtuk kívül a francia katonákat hazarendelik, kisebb részüket pedig szélesebb nemzetközi haderőbe integrálják.A terrorizmus elleni küzdelemnek ezentúl „két oszlopa lesz”: a terrorellenes speciális egységeké és a dzsihadisták ellen harcoló más nemzetköz erőké, amelyekkel Párizs csak együttműködést tervez. Párizs ezentúl „csakis olyan intervenciókban vesz részt, amelyek kizárólag a terror megfékezését szolgálják.”

A kivonulás „szervezett módon” történik majd, a részleteket június végén hozza nyilvánosságra a francia köztársasági elnöki hivatal.

„Franciaország valamivel több mint nyolc évig volt jelen a Száhel-övezetben. Sok katonánk elesett. A családjaikra gondolok. Következetességgel, egyenes beszéddel tartozunk nekik. Tanulni fogunk abból, ami működött, és abból is, ami nem” - fejtegette Emmanuel Macron.

Franciaország eddig Mauritániába, Maliba, Nigerbe, Csádba és Burkina Fasóba küldött katonákat a dzsihadisták elleni harchoz. A térséget az al-Kaidához és az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez köthető különféle dzsihadista csoportok terrorizálják.

Párizs a múlt héten Maliban felfüggesztette a hadműveleteket, miután Bamakóban - rövid időn belül másodszor is - katonai hatalomátvételt hajtottak végre. Macron közvetlenül a puccs után francia újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy Franciaország a jövőben nem támogat olyan államokat, ahol a hatalomnak nincs demokratikus legitimitása. Jelezte egyben azt is, hogy Franciaországnak nem áll szándékában örökre jelen lenni a katonáival Afrikában. (MTI)

Fél évvel meghosszabbodik a táppénzjogosultsága azoknak, akik a járvány miatt nem kaphatták meg a gyógyulásukhoz szükséges kezelést, tudatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közleményben az MTI-vel csütörtökön.

A kormányrendelet hatálya azokra terjed ki, akiknek a veszélyhelyzet alatt jár le az egyéves táppénze, de a járvány miatt, önhibájukon kívül nem jutottak hozzá a szükséges egészségügyi beavatkozáshoz. A jogosultságot a veszélyhelyzet megszűnését követő fél évre hosszabbítják meg.

A koronavírus közösségi terjedésének megfékezésére egyes egészségügyi ellátások, különösen a nem sürgősségi ellátások jó részét felfüggesztették.

A Magyar Közlönyben kihirdetett kormányrendelet szerint a táppénz a fenti feltételek fennállása esetén, méltányosságból, a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb hatodik hónap végéig folyósítható.

• Egy 22 fős, fókuszcsoportos kutatás szerint a 20 és a 35 év közötti nők támogatják a mesterséges megtermékenyítést Magyarországon, de meglepő módon a 20 évesek inkább vállalnák be az életük során, mint a 30 fölöttiek.
• A megkérdezettek kevésbé támogatók azzal kapcsolatban, hogy egyedülálló nők vagy meleg párok is igénybe vehetik ezt a szolgáltatást.
• A kutatásban szereplő huszonévesek viszont nem úgy gondolnak a mesterséges megtermékenyítésre, mint ami elsősorban a meddőség problémáit oldja meg, hanem mint ami megnöveli a termékenységük hosszát.

Szalma Ivett készített nem reprezentatív, fókuszcsoportos kutatást Mesterséges megtermékenyítési eljárásokkal kapcsolatos attitűdök a fiatal gyermektelen nők körében Magyarországon címmel, ami a socio.hu-n jelent meg. A 22 főt bevonó, csoportos kutatásban azt vizsgálta, hogy a mesterséges megtermékenyítésre vonatkozó magyar szabályozások mennyire vannak összhangban a 18 és 35 év közötti gyermektelen nők elvárásaival és attitűdjeivel.

A mesterséges megtermékenyítés Magyarországon

A KSH 2017-es felmérése szerint Magyarországon az utóbbi években növekedett a gyermektelen fiatal nők száma, a 25 és 35 év közötti nők 56 százaléka volt gyermektelen 2016-ban. A növekedés azért meglepő, mert a többi EU-s országhoz képest, ahol a férfiak 6 százaléka és a nők 4 százaléka választja tudatosan a gyermektelenséget, a kelet-európai országokban ez az arány 3 százalék alatt maradt a 2011-es Eurobarometer adatai alapján. Ráadásul a 2008-as European Values Study adatai szerint a magyar felnőtt lakosság 86 százaléka egyetért azzal, hogy csak gyerekkel lehet teljes életet élni.

Az Orbán-kormány 2010 óta kifejezetten pronatalista családpolitikát folytat, vagyis az a célja, hogy a magyarok minél több gyereket vállaljanak, ennek érdekében pedig Magyarország a GDP mintegy 4,8 százalékát költi a családtámogatási rendszerre, ami Európában a legmagasabbak közé sorolható. A kormány családpolitikája elsősorban a nők gyermekvállalási kedvének megnövelésére koncentrál, ami egy 2018-as Kossuth rádiós Orbán-interjúból is jól látszik:

„Szeretnék egy átfogó megállapodást kötni a magyar nőkkel, mert a demográfia végül is rajtuk áll vagy bukik, az ő döntésükön. Fontosnak tartom, hogy mondják el, mi pedig pontosan értsük meg, hogy mit akarnak, mert a gyerekvállalás a legszemélyesebb ügy, de a közösség számára ugyanakkor egy fontos ügy. Tehát egy személyes ügy, ami a közösségnek is fontos ügy, azt is mondhatom, hogy a legszemélyesebb közügy, és ezt csak a hölgyek tudják eldönteni.”

A retorikai ösztönzés mellett számos intézkedést hozott a kormány, amelyekkel növelni szerették volna a gyermekvállalási kedvet, ide tartozik például az SZJA-mentesség, a CSOK, a gépjárművásárlási kedvezmények. Ennek az ösztönző csomagnak a részeként 2020-ban egy kormányhatározattal állami tulajdonba vettek hat mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó magánkórházat, a központi költségvetésből pedig jelentős összeget csoportosítottak át támogatási célra, hogy mindenki részére hozzáférhetővé tegyék a meddőségi kezeléseket. Emellett szintén ingyenessé tették a meddőségi vizsgálatokat a nők és a férfiak számára is, és a meddőségi kezelés során használt gyógyszerek is ingyenessé váltak.

A katolikus egyház kevésbé örült a kormányzati lépésnek, Veres András püspök egyenesen bűnnek nevezte a mesterséges megtermékenyítést a Magyar Hírlapban:

„Ezt [a lombik programot] teljesen ki kéne iktatni a gyakorlatból, súlyos bűnöket követünk el vele! Az emberi élet továbbadása nem technológia kérdése, hanem két ember, egy férfi és egy nő szeretetkapcsolatát feltételezi, nagyon komoly lelki vonatkozásokkal a háttérben”.

A protestánsok viszont jóval megengedőbbek a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatban, ugyanis ők a meddő párok lombikprogramját támogatják, azt viszont nem, amikor ebbe egy, a páron kívülálló fél is bevonódik.

A katolikus egyház kritikus hangja ellenére azonban a kormány határozottan kiállt a mesterséges megtermékenyítési programok mellett, és bár elsősorban hetero meddő párokkal tudták elképzelni, hogy valaki igénybe vegye a szolgáltatást, de az egyedülálló nők számára is elérhetővé tették. A meleg párok viszont a hatályos jogszabályok szerint nem élhetnek ezzel a lehetőséggel, hasonlóan az örökbefogadási törvényhez, amin legutóbb még tovább szigorítottak.

Magyarországon a legtöbb nő azért fordul a mesterséges megtermékenyítéshez, mert nincs stabil párkapcsolata vagy kifutott az időből. A szolgáltatás felső korhatára a nők esetében 45 év, azonban a férfiak számára nincs ilyen felső korhatár. Az országban a gyerekek 1,5-2 százaléka születik mesterséges megtermékenyítésnek köszönhetően.

Egyedülállók és melegek inkább ne termékenyüljenek meg mesterségesen

A tanulmány készítője 20 és 35 év közötti gyermektelen nőkkel készített négy fókuszcsoportos interjút, amelyek azt vizsgálták, hogy a nőknek milyen az attitűdjük a mesterséges megtermékenyítéshez, szerintük kik vehetnék igénybe a szolgáltatást, és mi az az életkor, amíg érdemes gyereket vállalni.

A megkérdezettek mindegyike budapesti lakos, 22-ből 15 felsőfokú diplomával, három középfokú végzettséggel rendelkezik, négyen pedig még most is egyetemre járnak. A 22-ből 16-an élnek tartós kapcsolatban, hatan pedig egyedülállók. Tizenhárman vallották magukat valamilyen vallási felekezethez tartozónak, de csak négyen mondták azt, hogy követik is az egyház tanításait.

A kutatásban lévő összes résztvevő támogató attitűdöt mutatott a mesterséges megtermékenyítési eljárásokkal kapcsolatban, jó dolognak tartják, hogy van egy ilyen lehetőségük a meddő pároknak. Érdekesség, hogy a résztvevők végig meddő párokat említettek, egyetlen ember volt, aki kifejezetten nőkről beszélt, a férfiak meddősége szóba sem jött. Szalma Ivett szerint valószínűleg emögött az a társadalmi norma figyelhető meg, hogy a gyermekvállalást elsősorban a nőkhöz kötik, ahogy az ezzel kapcsolatos problémákat is.

A tanulmány arra is rávilágít, hogy a megkérdezett nők nem csak támogatók a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatban, de többségük részt is venne benne, ha nem lenne más módja a gyermekvállalásnak.

Érdekes azonban, hogy a harminc alatti nők voltak inkább azok, akik igénybe vennék a jövőben a szolgáltatást, a 30 fölötti korosztály már elutasítóbb és óvatosabb volt ebben a kérdésben. A kutatásban megkérdezett harmincas korosztály több tényezőt is említett, ami miatt elutasítóak a mesterséges megtermékenyítéssel szemben. Egyrészt a nők szerint ez a „küzdelem” negatívan hatna a párkapcsolatukra, másrészt tartanak a beavatkozás nők testére gyakorolt hatástól, ahogy a hosszú távú következményektől is, például hogy a hormonkezelések miatt megnőhet a mellrák kockázata.

A kutató szerint a harmincas korosztály óvatossága azzal magyarázható, hogy ők koruknál fogva már közelebb állnak ahhoz, amikor felléphet meddőség és esetlegesen el kell gondolkodniuk a gyermekvállalási lehetőségeken. Ugyanakkor a fiatalabbak hajlandóságában a „technológiai mítosza” is szerepet játszhat, vagyis bennük túlzottan optimista elképzelés él a mesterséges teherbeesés sikerességéről, miközben alábecsülik a kockázatokat.

Arról viszont már nagyon megoszlott a kutatásban résztvevők véleménye, hogy kik vállalhatnak mesterséges megtermékenyítéssel gyereket és kik nem. Az egyedülállók és az azonos nemű párok részvételét támogatók, illetve az ezt ellenzők között éles vita bontakozott ki mindegyik fókuszcsoportban. Különös, hogy az egyedülállókat és a melegeket végig egy lapon említették, nem volt olyan, aki csak az egyiket vagy a másikat ellenezte.

Az ellenzők tábora a férfi és női minták megszerzésére hivatkozott a legtöbbször, de vallási jellegű ellenérvek is elhangzottak, mint például az, hogy a Biblia szerint a gyerek nő és férfi szeretetkapcsolatából születik. Az egyik csoportban pedig az is elhangzott ellenérvként, hogy a társadalom sokkal elítélőbb a nem hagyományos családokkal kapcsolatban, ami a gyereken csapódhat le.

A támogatók tábora viszont azzal érvelt, hogy gyakori jelenség, hogy a párkapcsolatok felbomlása után a nők egyedül nevelik tovább a gyereket, az azonos nemű párok mellett pedig azzal érveltek, hogy nem a szülők neme, hanem a szülőség minősége a fontos.

A kutatás az életkorral kapcsolatos dilemmákat is vizsgálta. A résztvevők között egységes álláspont volt abban, hogy biológiailag a gyermekvállalás a húszas években a legideálisabb, és 35 éves kor után csökken a termékenység. Ugyanakkor a résztvevők szerint a termékenységet nem csupán az életkor, hanem az életminőség is befolyásolja. Ebben leginkább a harmincas korosztályba tartozók hittek.

Feltűnő adat volt az is, hogy a kutatásban részt vevő huszonévesek a mesterséges megtermékenyítési eljárásokra úgy gondolnak, mint a termékenység lehetséges meghosszabbítására, míg a harmincas nők nem. A kutatásban résztvevők azt viszont igazságtalannak tartották, hogy a férfiak esetében nincs felső korhatára a mesterséges megtermékenyítési eljárásoknak, szerintük ugyanis egy idősebb férfi is jelenthet egészségügyi kockázatot a magzatra nézve, másrészt pedig szerintük idősebb korban a férfi már nem tudja betölteni az apaszerepet.

A résztvevők között abban nagy volt az egyetértés, hogy akkor érdemes mesterséges megtermékenyítéshez fordulni, ha legalább egy évig nem jön össze természetes úton a gyerek.

Szalma Ivett a kutatási eredmények alapján arra a következtetésre jutott, hogy az azonos nemű párok és az egyedülálló anyák érdekében érdemes lenne érzékenyítéssel foglalkozni, de a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatos információhiány pótlása is fontos lenne akár iskolai órák keretében.

Alekszej Navalnijt visszavitték abba a börtönbe, ahol azelőtt volt, hogy kórházba szállítottak az éhségsztrájkja miatt, jelentette be a TASS hírügynökség hétfőn.

Navalnij egészsége azután rendült meg, hogy a börtönben éhségsztrájkba fogott március végén, tiltakozásul, hogy súlyos hát- és lábfájdalmai ellenére sem kapott megfelelő orvosi ellátást. Április 21-én vitték át végül egy polgári kórházba, ahol 23-án fejezte be az éhségsztrájkot, de csak május 20-ra lett jobban. (Reuters)

Hét év hat hónap szabadságvesztésre ítéltek egy fiút, aki kábítószer hatása alatt vezetett egy lopott autót, és halálos balesetet okozott, tájékoztatta Nógrád megye főügyésze hétfőn az MTI-t.

A jogosítvánnyal nem rendelkező tizenhét éves fiú tavaly novemberben Karancslapujtőn ellopott egy autót. A pszichoaktív anyagoktól és nyugtatótól bódult fiú a 21-es úton túl gyorsan hajtott, a kocsival egy kanyart nem tudott bevenni, és frontálisan összeütközött egy szembejövő autóval. A balesetben a másik gépkocsiban utazó idős házaspár meghalt.

A Nógrád Megyei Főügyészség februárban emelt vádat a többszörösen büntetett előéletű, javítóintézeti nevelésből szökött, letartóztatásban lévő fiú ellen. A Salgótarjáni Járásbíróság az előkészítő ülésen - mivel a vádlott teljes körű beismerő vallomást tett - döntést is hozott.

Halált okozó, bódult állapotban elkövetett járművezetés és jármű önkényes elvétele bűntettében mondta ki bűnösnek a fiút, és ezért hét év hat hónap börtönbüntetésre ítélte, tíz évre eltiltotta a közúti járművezetéstől, valamint kötelezte a több mint kilencszázezer forint bűnügyi költség megfizetésére.

A fiatalkorúakra vonatkozó büntetéskiszabási szabályok szerint a hét és fél év szabadságvesztés volt az ügyben kiszabható maximum, és az ügyészség ezt is indítványozta. Az ítélet jogerős.

A kínai születési szabályozás miatt 2,6-4,5 millióval kevesebb gyerek születhet az ujguruk és más etnikai kisebbségek között 20 éven belül Hszincsiang déli részén. Így pedig többségbe kerül a han kínai népcsoport, olvasható egy német kutató jelentésében, amit a Reutersnek juttattak el.

A jelentést Adrian Zenz készítette, ami az első kutatás az ujgurok és más etnikai kisebbségek elleni állami intézkedések hosszútávú hatásairól. Ebbe beletartozik a születésszabályozás, a kitelepítések és az internáló táborok.

A régióban már a hivatalos központi adatok szerint is látszódott, hogy 2017 és 2019 között 47,8 százalékkal csökkent az ujgur születések száma. De a hivatalos születési adatok, a demográfiai előrejelzések és a kínai tudósok és tisztviselők által javasolt etnikai arányok elemzése alapján Zenz becslései szerint a jelenlegi 8,4 százalékról mintegy 25 százalékra fog növekedni a Hinjiang déli részén élő han kínai népesség.

Ezt viszont Kína csak úgy tudja elérni, ha drasztikusan lecsökkenti az ujguruk és más muszlim etnikai kisebbségek születésszámát.Kína persze tagadja, hogy népirtást követne el, ahogy azt is, hogy csökkenne az ujgur népességszám a régióban.

A kutatás azonban megállapította, hogy Hszincsian ujgur népessége 2040-re valahol 8,6-10,5 millió ember között lesz a születésszabályozás miatt, míg a hivatalos adatok azt állítják, hogy 13,14 millió lesz az ujgur népesség a régióban. A jelenlegi szám 9,47 millió.

Az ujgur születésszabályozás ráadásul most látványosan különbözik a kínai születésszabályozástól, hiszen Kínában nemrég engedélyezték, hogy egy családban 3 gyerek is lehessen. Ez a szabály azonban nem említi meg, hogy a kisebbségekre is vonatkozna, így náluk marad a kétgyerekes korlátozás.

A kínaiaknak ráadásul a születési kvóta túllépéséért csak pénzbírság jár, a muszlimokat viszont ugyanezért letartóztatják. Emellett arról is több hír érkezett, hogy a szabályok betartása érdekében házaspárokat választanak szét, sterilizáló eljárásokat és abortuszokat hajtanak végre. A Kínai Kommunista Párt tagadja ezt.

Zenz adataiból azonban az látszik, hogy míg az etnikai kisebbségek között 2019-ben 50,1 százalékkal esett vissza a születések száma, addig a kínai hanok által lakta megyékben a csökkenés csak 19,7 százalék volt.

Ezzel együtt több dokumentum is bizonyítja, hogy a kommunista párt által alkalmazott kutatók többször is felhívják arra a figyelmet, hogy az ujgur születések száma veszélyezteti a társadalom stabilitását, és kevesellik a han népességszámot a régióban. A hszincsiangi egyetem egyik professzora 2015-ban például egy olyan kijelentést is tett, hogy a régióban véget kell vetni az ujgurok dominanciájának. (Reuters)

Metrószerelvény elé vetette magát, és meghalt a japán olimpiai bizottság egyik vezető tisztségviselője Tokióban, jelentette hétfő reggel a Nippon kereskedelmi televízió.

A tokiói rendőrségi csak arról tájékoztatott, hogy halálos kimenetelű incidens történt a város egyik metróvonalán. Részleteket nem közölt, de a Nippon híradása szerint a japán olimpiai bizottság egyik vezető tisztségviselője, az 52 éves Morija Jaszusi halt meg. Az olimpiai bizottság közölte a Reuters hírügynökséggel, hogy gyűjtik az információkat.

Egyelőre nem tudni, hogy az eset összefüggésbe hozható-e az idei tokiói nyári olimpia megtartása körüli bonyodalmakkal. A Jomiuri napilap által hétfőn közölt közvélemény-kutatás szerint kevesebb mint két hónappal a július 23-i megnyitó előtt előtt a japán lakosok csupán ötven százaléka gondolja úgy, hogy megtartják a sporteseményt. A megkérdezettek 26 százaléka szerint nézők nélkül lesz olimpia, és több mint 48 százalékuk szerint ismét törlik. A megkérdezettek zöme úgy gondolja, hogy a sportolók és nézők védelmében hozott intézkedések nem elegendőek. A japán kormány támogatottsága közben mélyponton, 37 százalékon van.

Ellenzéki képviselők hétfőn a parlamenti vitában keményen bírálták Szuga Josihide miniszterelnököt és kormányainak tagját, amiért az aggodalmak ellenére erőltetik az olimpia megtartását. Az NHK közszolgálati televízió híradása szerint a kormány által a rendezéshez toborzott negyvenezer tokiói önkéntes közül mintegy 3500-en meghátráltak. Őket hozzá kell adni ahhoz a mintegy tízezer önkénteshez, aki a szervezők szerint már korábban lemondta a részvételt. (MTI)