Fődi Kitti

58 millió bírságot szabott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Gránit Bankra, mert egy átfogó vizsgálat során hiányossságokat találtak.

Az MNB a vállalatirányítás, a hitelkockázatok kezelése, az értékvesztések elszámolása és az informatika területén is feltárt hiányosságokat:

• a vállalatirányítás területén a bank nem felelt meg teljes mértékben a szabályozási előírásoknak, a belső ellenőrzés nem rendelkezett a feladatellátáshoz szükséges erőforrásokkal, valamint folyamatainak kidolgozása és az általa elvégzett vizsgálatok nyomon követhetősége is hiányos volt,
  
• a bank limitkezelése során az ügyféllimitek mértéke nem kapcsolódott szorosan az ügyfélminősítéshez és nem minden esetben jelentett valós hitelezési korlátot,
  
• a bank a hiteldöntések esetében nem dokumentált minden, az ügyfélcsoportok kialakítása szempontjából releváns információt,
  
• pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzési tevékenységénél hiányosságokat állapított meg a belső védelmi vonalak, valamint a belső ellenőrző és információs rendszer működtetésével kapcsolatban,
  
• és a bank szűrőrendszere nem felel meg a jogszabályok által előírt feltételeknek.

Az MNB a prudenciális jogszabályok megsértése miatt 43 millió forint, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére és megakadályozására vonatkozó jogszabálysértések miatt további 15,5 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a bankra. Emellett kötelezte, hogy a feltárt hibákat december 31-ig javítsák ki. (hvg.hu)

Több ezer lakos menekült el a görög fővárosból és környékéről péntek reggelre az Athéntól északra negyedik napja tartó erdőtüzek elől a hőséghullám közepette.

A csütörtökről péntekre virradó éjjel dolgoztak igyekeztek megakadályozni a görög tűzoltók, hogy a tűz elérje a sűrűn lakott területeket, az elektromos berendezéseket és létesítményeket, valamint a történelmi görög helyszíneket.

Az Athéntól észak-keletre fekvő Évia szigetén a parti őrség kiterjedt mentőakcióba kezdett járőrhajókkal, magáncsónakokkal és kirándulóhajókkal. Az éjszaka folyamán mintegy 631 embert evakuáltak a szigetről.

A szárazföldet perzselő hőhullám hatására a tűzvész végigsöpört a fővárostól 20 kilométerre északra fekvő erdőségeken, ahol rengeteg otthon vált a tűz martalékává. A több száz tűzoltó földbe ásott árkokkal próbálta megtörni a tűz útját, közben tömlőkből locsolva a lángokat.

Lezárták a forgalom elől az ország egyik legfontosabb autópálya-szakaszát, amely Athént köti össze az északi országrésszel, mivel a katasztrófavédelem az úttestet próbálta tűztörő akadályként használni a lángok megfékezésére. Hajnalban újra felszálltak a vízszállító repülőgépek is, de addigra a szikrák és az izzó fenyőtobozok miatt több helyen átterjedt a tűz az autópálya másik oldalára is.

Több hivatásos és önkéntes tűzoltót égési sérülésekkel kórházba kellett szállítani, adtak tájékoztatást görög egészségügyi tisztségviselők.

Csaknem 60 falut és települést kellett kiüríteni Dél-Görögországban csütörtökön és pénteken kora reggel, mert az előrejelzések szerint továbbra is erős szelek várhatók az országban.

Az Évia szigetén tomboló tűzvész mellett több helyen erdő- és bozóttüzek pusztítanak a Peloponnészoszi-félsziget dél-nyugati részén is, ahol sikerült megállítani egy tüzet, mielőtt elérte volna az ókori olimpiai játékok szülővárosának, Olümpiának az emlékműveit. Ugyancsak megmenekült az egykori görög királyi uralkodó család által használt, Athén mellett fekvő nyári üdülőkastély.

A Franciaországból, Romániából, Svédországból és Svájcból érkező tűzoltó csapatok, vízszállító repülőgépek, helikopterek és egyéb járművek terv szerint pénteken és a hétvége folyamán érkeznek a helyszínre. A ciprusi tűzoltó egységek és repülőgépek már Görögországban vannak.

Mindeközben az Európai Unió (EU) felgyorsította a segélynyújtást a tűzvészek által sújtott délkelet-európai országok részére. A hőhullám halálos tüzeket okozott Törökországban és a térség más országaiban is.

„Elsődleges célunk mindig az emberi élet védelme, amelyet az ingatlanok és ingóságok védelme, valamint a természeti környezet és a kritikus infrastruktúra védelme követ. Sajnos ilyen körülmények között a fenti célok egyidejű teljesítése egyszerűen lehetetlen” - nyilatkozott Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök egy csütörtök esti televíziós beszédben. Az erdőtüzek szerinte a "klímaváltozás valóságát" bizonyítják.

A több mint ezer tűzoltót a görög hadsereg katonái és önkéntesek csapatai segítik a csaknem húsz vízszállító repülőgép és helikopter mellett az országban tomboló öt nagyobb tűzvészben - tájékoztatott a görög tűzoltóság vezetése.

Ausztrália váratlanul tovább szigorított a határátlépés szabályain, amivel a saját állampolgárai életét is megnehezíti. Az otthon élő ausztrál állampolgárok tavaly március óta nem hagyhatják el az országot, nehogy behurcolják a vírust.

Ez a szabály a külföldön élő ausztrálokra azonban eddig nem vonatkozott. Augusztus 11-től viszont nekik is mentességet kell kérniük a kiutazáshoz. Azok az ausztrál állampolgárok, akik csak látogatóba érkeztek haza, most úgy érzik, csapdába estek.

A kormány viszont azzal érvel, hogy muszáj óvatosabbnak lenni, mert az utóbbi időben voltak eddig a legrosszabbak a járványadatok Ausztráliában. A kormány közölte, hogy csak akkor nyitják meg a határaikat, ha elérik a 80 százalékos átoltottságot. Most tartanak 19-nél. (BBC)

A csütörtöki vihar miatt 189 esetben avatkoztak be a tűzoltók, jellemzően leszakadt faágak, kidőlt fák miatt. A legtöbbször Békés és Csongrád-Csanád megyében kértek segítségét, de számos bejelentés érkezett Hajdú-Bihar megyéből is, közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) pénteken az MTI-vel.

Azt írták, hogy Békés megyében volt a legtöbb "esemény", ott száztizenhárom alkalommal kellett segíteniük a tűzoltóknak. Csongrád-Csanád megyében harmincegyszer, Hajdú-Bihar megyében pedig tizenkétszer avatkoztak be a szakemberek.

A különböző esetek közül kiemelték, hogy harmincegyszer kellett a viharban megrongálódott épületeknél beavatkozniuk: Békés megyében tizenkilenc ilyen helyszín volt, Hajdú-Bihar megyében egyetlen településén, Komádiban kilenc lakóház tetőszerkezetét rongálta meg a vihar.

Az ország keleti és középső részében csak elszórtan, mintegy harminc helyszínre riasztották a katasztrófavédelmet.

A gabonatőzsdei rekordok, a feldolgozóipar költségemelkedése, a munkaerő és a szállítás drágulása miatt őszre akár 400 forint is lehet egy kiló kenyér, írja a Népszava.

Lakatos Zoltán, a Magyar Pékszövetség alelnöke arról beszélt, hogy a gabonaárak drágulása miatt a malomiparnak már augusztusban emelnie kellett a liszt árán, de szeptemberben valószínűleg tovább fog drágulni. A liszt áremelkedése éves szinten megközelítheti a 20 százalékot.

Az elemzések szerint a kenyér ára az idei év első félévében nagyjából 8-10 százalékkal emelkedett. Az alapélelmiszernek számító fehér kenyér kilója tavaly óta több mint 30 forittal nőtt és kis híján elérte a 400 forintot. Ősszel viszont el is érheti, sőt meg is haladhatja a 400 forintot.

A liszt drágulása leginkább a kisebb pékségeknek jelent majd gondot, amiknek a száma egyébként is rohamosan csökkent az elmúlt időszakban. Lakatos szerint könnyíthetne az ágazat helyzetén, ha a kenyér is bekerülne a kedvezőbb, 5 százalékos áfa körbe. Ezt nem csak a Pékszövetség, de a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is támogatja.

Az ombudsman külföldi kollégáiból álló testülete azt javasolja, hogy minősítsék le, vagyis fosszák meg „A” státuszától a magyar alapvető jogok biztosát, Kozma Ákost, amiért

„nem foglalkozott megfelelően minden elé kerülő emberi jogi problémával és nem szólalt fel ezek kapcsán, beleértve a sérülékeny etnikai kisebbségeket, az LMBTI embereket, a menekülteket és a migránsokat érintő jogsértéseket, valamint a médiapluralizmussal, a civil szervezetek helyzetével és a bíróságok függetlenségével kapcsolatos problémákat.”

A Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetségének Akkreditációs Albizottsága attól függően minősíti az ombudsmant “A” vagy “B” státuszúnak, hogy mennyiben felelnek meg a Párizsi Alapelvek néven ismert ENSZ-határozatnak, amely a nemzeti emberi jogi intézmények függetlenségével kapcsolatos követelményeket tartalmazza. A “B” státusz azt jelenti, hogy az intézménynek nincs szavazati joga és nem viselhet tisztséget a Világszövetségben, csak megfigyelőként vehet részt a szövetség találkozóin, és nem vehet részt aktívan az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkájában.

Az Albizottság idén júniusban vizsgálta meg a magyar ombudsman munkáját és jutott arról, hogy a magyar ombudsman nem megfelelően végzi a munkáját.

„Kritizálja az Albizottság azt is, hogy az ombudsman nem fordult az Alkotmánybírósághoz a politikailag érzékeny, illetve a jogvédelem intézményeit érintő ügyekben. Az Albizottság szerint továbbra is probléma, hogy a biztos kiválasztásának folyamata nem kellőképpen széleskörű és átlátható. Emellett az ombudsman a regionális és nemzetközi emberi jogi mechanizmusokat is csak korlátozottan használta ki az érzékeny ügyekben. Az Albizottság szerint az, hogy az ombudsman nem szólalt fel valamennyi emberi jog előmozdítása és védelme érdekében, a függetlenségének a hiányát is mutatja. Végkövetkeztetésük szerint az ombudsman működése súlyosan veszélyezteti a Párizsi Alapelveknek való megfelelést, ezért javasolják a leminősítést” - olvasható a Magyar Helsinki Bizottság közleményében.

52 milliárd forintot kap a Magyar Közút Nonprofit Zrt. a kormánytól, hogy a Tokaj-Zemplén Térség Fejlesztési Program keretében felújítsák a tokaji utakat, derül ki a Magyar Közlönyből.

A programra már tavaly elfogadott a kormány egy 150 milliárd forintos támogatást, amit 2020 és a 2024 között kell felhasználni a következő módon megosztva:

• közutak rekonstrukciója 52 milliárd,
• turizmusfejlesztés 22,5 milliárd,
• kerékpárút fejlesztés 13,3 milliárd,
• szálláshely és gasztronómiai szolgáltatásfejlesztés 12,6 milliárd,
• városrehabilitáció 10,6 milliárd, továbbá
• gyermek- és ifjúsági szállás-, szállodafejlesztés 9,6 milliárd forint.

A közutak rekonstruckiójára szánt pénzt három ütemen fogják kiosztani: 2021-ben 17 971 460 000 forintot, 2022-ben 16 342 160 000 forintot, 2023-ban pedig 17 686 380 000 forintot kap a Magyar Közút Nonprofit Zrt.

A program előkészítésében és kivitelezésében részt vesz a Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelős kormánybiztos, Wáberer György, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács és a Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft. (napi.hu)

Tűz ütött ki egy nem rég felújított zalakarosi hotelben szerda délelőtt, egy szoba kiégett, tájékoztatta a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-t.

Teljes terjedelmében égett egy ötödik emeleti szoba a Termál úti szállodában, a tűz három másik szobát és a felettük lévő műfüves rekreációs területet is elérte. Egyelőre nem tudni, hogy mitől kapott lángra a szoba.

A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint senki nem sérült meg, de a hotelt kiürítették, hatvan embernek kellett elhagynia az épületet.

Hárman is megsérültek, amikor leomlott a jéghegy a Titanic Múzeumban hétfőn Tennessee-ben.

A balesetről a múzeum tulajdonosa adott hírt a közösségi médiában, ahol azt írta, hogy az érintetteket kórházba szállították, de egyelőre nincs információjuk arról, hogy mennyire komolyak a sérüléseik. A rendőrség szerint véletlen balesetről van szó, de a múzeum is belső vizsgálatot indított.

Kedden a múzeumot újra kinyitották, de a jéghegyet eltávolították a hajó másának oldaláról, később majd újraépítik.

(Guardian)

Egy sima film helyett egy egész tévésorozat készül az Aranybulláról, aminek Rákay Philip a producere, írja a hvg.hu.

Korábban arról volt szó, hogy Rákay Philip írja meg a film forgatókönyvét, aminek a fejlesztésére nyert is 4 millió forintot, most azonban a Nemzeti Filmintézet közlése szerint most 600 millió forinttal tolják meg a sorozat elkészítését, amit Kriskó László fog megrendezni.

A sorozatnak az Aranybulla évfordulójára 2022 áprilisára kell elkészülnie. A forgatókönyvét Kis-Szabó Márk és Trux Béla jegyzi, a producerek között van még Rákay Philipen kívül Hábermann Jenő, Csincsi Zoltán és a rendező, Kriskó László.

Barbie babát készítettek az AstraZeneca vakcinájának kifejlesztőjéről, Dame Sarah Gilbertről.

Gilbert úgy kommentálta a róla készült babát, hogy először nagyon furcsa volt, de bízik abban, hogy a játék arra fogja inspirálni a kislányokat, hogy olyan foglalkozást válasszanak, amiről nem is tudják, hogy létezik, mint például a vakcinológus.

(BBC)

Kirúgták az Offspringből a dobost, Peter Paradat, mert az orvosa javaslatára úgy döntött, hogy nem oltatja be magát a koronavírus ellen.

Az elbocsátásáról maga Parada számolt be az Instagramján, miszerint azért kellett távoznia a zenekarból, mert nem tartják biztonságosnak a jelenlétét a stúdióban és a turnékon sem.

Paradanak az orvosa tanácsolta, hogy most ne vegye fel a vakcinát a kórtörténete és az oltás lehetséges mellékhatásai miatt, ugyanis egy gyerekkori oltás után Guillain-Barré szindrómája lett, ami egy zsibbadásos autóimmun betegség, ami az évek során csak rosszabbodott. Ezért Paradanál nagyobb a kockázata a vakcinának, mint az előnye. (Arról az orvostársadalomban is viták vannak, hogy a szindrómában szenvedő betegek kaphatnak-e vakcinát vagy sem.) Parada egyébként egy évvel ezelőtt elkapta a koronavírust, ami akkor enyhe tünetekkel ment át rajta, ezért abban bízik, hogy ha újra elkapja, akkor megint sikerül könnyen átvészelnie.

Az Offspring eddig még nem erősítette meg hivatalosan, hogy kirakták a dobost, de Parada azt mondja, hogy nem neheztel rájuk.

A dobos kirúgása abból a szempontból mégsem annyira meglepő, hogy az Offspring énekese, a dalok nagy részét is jegyző Dexter Holland egyetemet végzett molekuláris biológus.

(NME)

A budakalászi képviselő-testület klímavédelmi okokra hivatkozva leszavazta, hogy filmstúdiót építsen a településre a 20. leggazdagabb magyar, Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Asset Management Zrt.

A testület egyhangúlag döntött úgy, hogy „nem támogatja a város külterületére tervezett óriásberuházást és nem kezd tárgyalásokat a Market Asset Management Zrt.-vel az építkezés megindításához szükséges településrendezési szerződés megkötéséről, az építési jogok megadásáról.”

Pedig Garancsi már a helyet is kinézte a stúdiónak, amivel áprilisban kereste meg a budakalászi önkormányzatot. A stúdiót a Gyógynövénykutató Intézet és a METRO áruház mögött építették volna fel egy mezőgazdasági területre.

A beruházással kapcsolatban a budakalászi önkormányzat kikérte a lakosok véleményét is, akiknek 39 százaléka elutasította a beruházást, 28 százalék hezitált, 33 százalék pedig támogató volt a projekttel szemben. A szinte döntetlen eredmény ellenére azonban a helyi civil szervezetek aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy megakadályozzák a filmstúdió megépítését.

A testület azzal érvelt, hogy azért nem minősítenék át a mezőgazdasági területet, mert „bár Budakalásznak is nagy szüksége lenne a fejlesztési forrásokra, mi itt és most a társadalom minden szegmensét átformáló klímaváltozást és a zöld szempontok érvényesülését előbbre soroltuk.” (magyarnarancs.hu)

Kutyát sétáltatott egy részeg férfi póráz nélkül Nyíregyházán, és abból lett balhé, hogy a kutya odament egy másik kutyához, ami ettől megijedt, olvasható a Főügyészség honlapján.

A férfi 2021. június 26-án napközben nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztott el, majd 22 óra körül Nyíregyháza főterén póráz és szájkosár nélkül sétáltatta a border collie fajtájú kutyáját. A kutya meglátott egy kisebb testű spánielt, aminek a gazdája az egyik teraszon lévő asztalnál beszélgetett barátnőjével. A férfi kutyája a spánielhez ment, mire annak gazdája ezt támadásnak vélte, és a kiskutyát az ölébe vette azért, hogy távol tartsa a nagyobb testű border collietól. Mindezt látva a szomszéd asztalnál ülő külföldi férfi a nő segítségére sietett, és az elkövető kutyája irányába rúgott azért, hogy elkergesse a helyszínről.

Ekkor ért az asztalhoz az ittas férfi, aki a látványon felbosszantotta magát, és a külföldi férfit előbb lefejelte, majd a teraszon több asztalt és széket is felborított.

Az ügyészség a büntetlen előéletű és megbánó magatartást tanúsító férfival szemben az eljárást egy évre felfüggesztette, egy év elteltével pedig várhatóan meg is szünteti.

300 ezer cseh korona (körülbelül 3 millió forint) kártérítést ítélt meg a cseh állam azoknak a főként roma nőknek, akiket kényszersterilizáltak az országban az elmúlt több mint 50 évben.

A kényszersterilizálás azt jelenti, hogy a nők tudta és beleegyezése nélkül sterilizálják őket, amire egyébként Magyarországon is volt példa a roma nők körében. Csehországban a kényszersterilizálásokat 1966 és 2012 között hajtották végre, de azt nem lehet pontosan tudni, hogy ebben hány nő volt érintett, az aktivisták és jogvédők szerint több száz áldozat lehet.

A nőket legtöbbször a császármetszések alkalmával, a páciensek tudta nélkül sterilizálták, de olyanok is voltak, akiknek azt mondták, hogy azért távolították el a méhüket, petevezetéküket, mert így tudták megmenteni az életüket. 2012-ben azonban változtattak a cseh törvényen, amely most már azt mondja ki, hogy a sterilizálásba beleegyező nyilatkozat aláírása és maga a beavatkozás között el kell telnie egy bizonyos időnek.

A kényszersterilizálásos eseteket a cseh ombudsman kezdte el összegyűjteni, ők nagyjából 80 áldozatot találtak, 2005-ben pedig arra szólították fel a cseh államot, hogy fizessen kártérítést az érintetteknek, az állam azonban mostanára jutott el odáig, hogy ezt meg is lépje.

A kártérítéseket az egészségügyi minisztérium fogja koordinálni, de az még nem derült ki, hogy mikor kezdik meg a kifizetéseket. Az 1990 előtt sterilizált nők, ha bizonyítani tudják a beavatkozást, megkapják a kártérítést, az 1990 után sterilizált nőket pedig egyelőre csak arra kérték, hogy részletesen számoljanak be arról, hogy mi történt és állításaikat támasszák alá. (Guardian)

Hivatalosan is a Lidl-be járunk a legtöbbet vásárolni, ugyanis tavalyi évben Lidl lett a külföldi kézben lévő magyar boltláncok listavezetője, ezzel letaszítva a trónról a korábbi listavezetőt, a Tescót.

A Lidlnek a tavalyi évben 21 százalékkal növekedett a belföldi forgalma, ami azt jelenti, hogy 2020 márciusától 2021 februárig nettó 667 milliárd forint volt a bevételük. A lista második helyén a Spar áll, akik a tavalyi évben 10 százalékkal tudták növelni a forgalmukat, és 630 milliárdot kerestek. A korábbi csúcstartó Tesco viszont lecsúszott a harmadik helyre, a forgalma nemhogy nem növekedett, de két százalékkal visszaesett, 588 milliárd volt a bevételük.

Ezt követi az Auchan 356 milliárdos bevétellel és 7 százalékos forgalomnövekedéssel, majd a Penny 307 milliárddal és 14 százalékos növekedéssel, utána pedig az Aldi 292 milliárdos bevétellel és jelentős, 19 százalékos forgalomnövekedéssel. (napi.hu)

Megütött egy légiutas-kísérőt, két másiknak pedig megfogta a mellét egy részeg utas egy Miamiba tartó járaton, ezért az őrjöngő férfit a légiutas-kísérők egy székhez szigszalagozták, számolt be a New York Times.

Minden azzal kezdődött, hogy a 22 éves férfi, Maxwell Berry megrendelte a harmadik alkoholos italát, majd amikor megitta, a műanyag poharat a gép egyik falához vágta. A légiutas-kísérők már ekkor figyelmeztették, de Berry nem állt meg itt: kiment a mosdóba és aztán póló nélkül jött ki. A légiutas-kísérő figyelmeztette, hogy csak teljesen felöltözve lehet utazni a járaton, és még segített is neki elővenni egy pólót a bőröndjéből. Ezután a férfi 15 percig csak le-föl sétálgatott a gépen, amikor feltartóztatott egy légiutas-kísérőt úgy, hogy közben megfogta a mellét. A légiutas-kísérő felszólította, hogy ne érjen hozzá és üljön a helyére. Később még egyszer megfogta ugyanannak és egy másik légiutas-kísérőnek is a mellét.

Miután az egyik férfi légiutas-kísérő többször is felszólította a kiabáló férfit, hogy nyugodjon le, Berry behúzott neki egyet. A férfit ezután fogták le, majd szigszalagozták az üléshez a testét, de még a szájára is került a szalagból. Kicsit abszurd, de az utasok közben hangosan nevettek és gúnyolódtak.

Miután a repülő leszállt Miamiban, a férfit letartóztatták.

A tokiói olimpia egyik legnagyobb sztárja a hétvégén a „Rave Horse” lett, aki a Calabriára és a What is Love-ra nyomott le egy tűpontos tánckoreográfiát.

Aki lemaradt, annak mutatjuk:

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Today Years Old (@todayyearsold) által megosztott bejegyzés

Valójában az amerikai Steffen Petersről és lováról, Suppenkasperről (becenevén Mopsie-ról) van szó, akik az olimpia díjlovas nagy díj zenés kűrjének (Grand Prix Freestlye) csapatversenyén mutattak be egy úgynevezett kűrt (koreográfiát). (A Rave Horse becenevet csak azért kapta, mert a Tiktok videó készítője egy ponton azt mondja valakinek, hogy Come, and look at this rave horse!) Az amerikai csapat, aminek Steffen Peters is tagja, egyébként annyira jól szerepelt, hogy megszerezték az ezüstérmet.

Arról, hogy hogyan pontozzák a lovassportot és egyáltalán mit kell nézni, ebben a cikkben írtunk részletesen. A videón látott nagy díj zenés kűrben a lovasok nem improvizálnak, hanem előre leadják a koreográfiát, amit meghatározott elemek alapján állítanak össze. Mindhárom jármódban (lépés, ügetés, vágta) kell elemeket teljesíteni, amiknek a kombinációja nehézségi foktól függően több pontot ér. Az elemeket egy lista határozza meg, de azt, hogy ezeket a lovas hogyan köti egymáshoz és hányszor ismétli, már a koreográfián múlik, ami maximum 6 perc hosszú lehet. A többi díjlovas számhoz képest (nagydíj, nagydíj special) itt lehet nehezebb elemeket használni, ilyen például a passage-ban (lebegő ügetés) oldaljárás, amit Mopsie is csinált a videón.

De mégis hogy képes erre a ló? Tényleg hallja a zenét? Egyáltalán mi történik, és miért néz ki úgy, mintha a lovas nem csinálna semmit az ég világon?

Az első, amit a videóval kapcsolatban tisztázni kell: nem, a lovaknak nincs ilyen szintű ritmusérzékük, nem hallják a zene ritmusát, hogy aztán arra lépkedjenek kecsesen. Mindössze arról van szó, hogy Steffen Peters egy látványos kűrt rakott össze, magáért a zenéért pedig Taylor Kade felel, aki egy videóban magyarázta el, hogy Peters kűrjéhez úgy csinálta a zenét, hogy az olimpián is bemutatott koreográfiáról nézett egy korábbi videót, majd megvágta és aláillesztette a kiválasztott dalokat. Mivel a koreográfia lépésszámok szintjén is előre meg van határozva, ezért ha a lovas nem rontja el a kűrt, akkor pont ott jönnek ki a zenei váltások, ahova Kade korábban vágta.

Egyébként Steffen Peters arról híres az amerikai díjlovaglásban, hogy mindig valamilyen elektronikus zenét választ. Például itt is:

Ha a ló nem a zene ritmusára lép, de akkor tulajdonképpen mi történik?

Az olimpia díjlovas számaiban nyilvánvalóan nagyon magasan képzett lovak vannak, akik szinte automatikusan tudják, hogy mit kell csinálniuk, de valójában mégsem teljesen. A lovak ki vannak képezve az egyes elemekre, de nem maguktól, hanem a lovas utasításaira csinálják meg. Mik ezek az utasítások? A lovaglásban ezeket segítségeknek hívjuk, ilyen a csizma (vagyis a lábszár), a kéz és a testsúly (van ezeken kívül még a hang és a pálca, de ezeket nem lehet használni az olimpia díjlovas számában). Rengetegféle módszer van arra, hogy a lovas hogyan kommunikál a lovával, különböző iskolák szerint tanítják az állatokat az ilyen jellegű mozgásra.

A videón is látszódó elemek közül az első a helyben ügetés, vagyis a piaff, a második lényegében ugyanaz, csak a ló nem egy helyben áll, hanem halad is vele, miközben a lábait egy pillanatra kitartja a levegőben, ezt hívják lebegő ügetésnek vagy passage-nak. Utána nyújtott ügetést láthatunk, amikor a ló úgy üget, hogy előre nyújtja a lábait, aztán pedig passage-ban oldalazást mutatnak be.

Ezeket az elemeket a lovaknak már fiatal korban megtanítják először kézről (amikor a lovas nem a lovon ül, hanem áll mellette), aztán pedig nyeregből is kiképzik. Hogy érthető legyen, pontosan mi történik és hogyan lehet rávenni a lovat egy ilyenre, vegyünk egy példát. A videó elején látható piaffot (helyben ügetést) először kézről tanítják meg a lónak, méghozzá úgy, hogy pálca, csettintgetés segítségével elindítják ügetésbe a lovat, majd a vezetőszár vagy kantár meghúzásával rögtön meg is állítják. A cél, hogy az ügetéseket minél jobban lerövidítsék, vagyis a ló minél kisebbeket lépjen. Annak érdekében, hogy a ló olyan szép magasra emelje a lábát, mint Mopsie is, idomító pálcával megérintik a hátsó lábának csánkját (ez az embereknél a sarok megfelelője, a pata és a lábszár fölött van). Ez persze egy ennél jóval bonyolultabb és hosszabb folyamat, de körülbelül így zajlik a piaff megtanítása kézről. Amikor a ló már elég erős és hajlékony, hogy ezt a feladatot lovassal is kivitelezze, akkor jön a piaff tanítása nyeregből.

Mint korábban volt szó róla, a lovas a csizmájával, a testsúlyával és a kezével is jeleket ad arra a lónak, hogy mit kell csinálni. A kiképzés során a lovas előbb iskolaügetésbe indítja a lovat, ami a lóra nézve sima ügetést jelent, a lovasra nézve pedig azt jelenti, hogy a lovas nem áll fel és ül le a nyeregben, mint a könnyű ügetésnél, hanem végig ülve marad. Ez elsőre nagyon könnyűnek hangzik, de aki ült már lovon az tudja, hogy egy háromdimenziós mozgású állaton ezt nem olyan egyszerű kivitelezni, csak erős combizmokkal lehet ezt nyeregben „pattogás” nélkül maradni.

Ennél fogva az iskolaügetésnél vagy más néven tanügetésnél kicsit másabb a lovas ülése, mint állásban vagy lépésben, ilyenkor ugyanis „mélyen” kell ülni a nyeregben, a felső test pedig 2-3 centivel hátrébb van az egyenestől. Tehát miközben a lovas ebben a pozícióban üget, elkezd rövidíteni a szárakon (köznyelven kantáron), vagyis lényegében a lovas összezárja az ujjait ezzel hajszálnyit meghúzva a szárat, ami nyomást gyakorol a ló szájára a zablán keresztül. Normál esetben ilyenkor megállna a ló, de a lovas közben a csizmájával „előrehajtó segítséget” ad, vagyis a combjaival nyomást gyakorol a lóra, a csizmáját a ló oldalára tapasztja, esetleg a sarkával finoman, ütemesen kocogtatja a ló oldalát, ettől pedig kialakul az egy helyben ügetés, vagyis a piaff.

Ez egy nagyon egyszerűsített leírása annak, hogy mit kell csinálni ahhoz, hogy a ló egy helyben ügessen, és mind a ló, mind a lovas részéről több éves gyakorlást igényel.

A díjlovaglásban minden egyes elemnél kicsit más segítséget kell adni a lónak, máshol van a testsúly, máshol van a csizma, másképp játszik a kéz a száron. Az ilyen díjlovas kűrökben az a nehéz, hogy pontosan, a zene ritmusával megegyezően induljon az elem, és véletlen se csináljon több piaffot a ló, mint amennyi előre ki van számolva.

A videón és úgy általában az olimpiai lovasok esetében viszont mindebből semmi sem látszik, és pont ez is a cél. Minél magasabb szinten lovagol valaki, annál kevésbé látszanak a segítségei és tűnik úgy, mintha a ló magától ropná a Calabriára.

A cikk megírásában segédkezett Pachl Péter, a Magyar Lovas Szövetség „Kiemelt díjlovas edzője”.

Nem a legizgalmasabb napnak ígérkezett a pénteki az olimpián, de mégis akadt benne egy kis izgalom a női vízilabda-válogatott meccsének köszönhetően.

Cseh Laci leköszönt

Cseh László utolsó olimpiai számát úszta, 200 méter vegyesen, ahol a 7. helyet tudta megszerezni. A pillangó és a hát még annyira jól ment neki, hogy sokáig a második helyet tudta tartani, de végül a mellen és a gyorson elúszott a futam. A szám győztese, a kínai Vang Sun fejet hajtva gratulált neki.

Szintén úszott még pénteken Burián Katalin, aki 10. lett 200 méter háton, Telegdy Ádám azonban a negyedik legjobb idővel jutott be a 200 méteres hátúszás döntőjébe. A már aranyérmes Milák Kristóf olimpiai csúcsot úszott, de végül Caeleb Dressel még napon belül megdöntötte a rekordját, így csak a második legjobb idővel jutott be a 100 méteres pillangó döntőjébe.

Megszorongatták a japánok a magyar női vízilabda válogatottat

A nap egyik meglepetése volt, hogy mennyire szorosra sikerült a Japán-Magyarország női vízilabda mérkőzés. Mindenki arra számított, hogy az amerikaiak bravúros legyőzése után a magyar válogatott simán megveri a nem túl erős japán csapatot. Ehhez képest az első két negyedben szinte végig vezettek a japánok, a magyar csapat csak egyenlíteni tudott, így az első félidő 7-7-re zárult.

A második félidőre már elkezdte összeszedni magát a magyar csapat, de még a harmadik negyedben is csak két gólos előnyünk volt, amit a negyedik negyedben sikerült 17-13-ra feltornázni. Bíró Attila szövetségi kapitány szerint ez a játék szódával elment, az egyik játékos, Gurisatti Gréta szerint pedig jobban össze kell szedniük magukat a kínai meccsre.

Kiesők

Több magyar sportoló is elbúcsúzott az olimpiától a döntő előtt. Atlétikában Bartha-Kéri Bianka női 800 méteren, Koroknai Máté pedig 400 méter gáton lett hatodik az előfutamban. Major Veronika 35. lett a 25 méteres pisztoly döntőjében. A vitorlázás női Laser Radial versenyszámában Érdi Mária a 13. helyet szerezte meg. Pétervári-Molnág Bendegúz pedig végül a 10. helyen végzett evezésben.

Csúnya vereség

A nap egyik legcsúnyább veresége kétségkívül a szerb Novak Dojkovicsé, aki címvédőként kapott ki a német Alexander Zverevtől a férfi egyes tenisztorna elődöntőjében. Dojkovics az első szettben még nyerésre állt, de a második szettben 6:3-ra, a harmadik szettben 6:1-re kikapott, így meghiúsult nagy álma, az olimpiai slam, vagyis hogy ugyanabban az évben a négy nagy tornát és az olimpiát is megnyerje.

• Hetedik lett Cseh László 200 méter vegyesen. Ez volt az utolsó úszása olimpián.
• Milák Kristóf olimpiai csúccsal jutott be a 100 pillangó döntőjébe.
• Itthoni idő szerint 11:20-kor játszik a magyar női vízilabda csapat a japánok ellen.

Mindig is érdekelte a lovassport az olimpián, de sose tudta, mit kell nézni azon túl, hogy az tuti nem jó, ha díjugratásban leesik a rúd? Sosem tudta, mi a díjlovaglás lényege azon kívül, hogy szépen lép a ló? A lovas tusáról pedig még soha nem is hallott? Most elmagyarázunk mindent.

Az, hogy a lovassportban ki nyer, a laikusok számára egyáltalán nem olyan egyértelmű, mint az, hogy ki lövi be a labdát vagy ki ér be először a célba. Már csak azért sem, mert elképesztően hasonló képességű lovasok és lovak versenyeznek egymással, és kívülről nézve lehet, hogy tök ugyanúgy megy végig a pályán az olimpiai győztes lovas, mint az, utolsó helyezett.

Alapvetően a lovassportnak meglepően sok műfaja létezik az egyénitől a csapatsportig, de az olimpián három szakágban mérethetik meg magukat a sportolók lovon ülve: díjugratásban, díjlovaglásban és lovas tusában.

Díjugratás

A díjugratást (angolul showjumping) általában még mindenki be szokta tudni azonosítani: ló+akadály=ugrás. Az akadályoknak, amiket ugrásoknak is szoktak hívni, több fajtája is van, de a díjugratásban alapelv, hogy az akadályok/ugrások nem fixek.

Mit jelent ez? Azt, hogy a rúd csak egy kanál (nem a konyhai eszköz) segítségével van rögzítve az úgynevezett kitörőre, ami lényegében a rudakat tartó oszlop. Mivel a rudak csak fekszenek a kanálon, és nincsenek hozzá más módon rögzítve, ezért a földre esnek, ha a ló lába hozzáér, de a teli falszerű akadályoknál is ez történik a felső elemekkel.

Ezt azért fontos tisztázni, mert a tereplovaglásban, ami a lovas tusa számai között is megtalálható, fix akadályok vannak, tehát például egy nagy sövény vagy rönk, amibe ha beleakad a ló lába, akkor nagyot lehet esni. A díjugratásban az ugrásoknak természetesen külön neveik vannak. A legegyszerűbb ugrás az X, ami két X-be tett rudat takar, ezzel nem lehet túl magas akadályt csinálni, ezért az olimpián nincs is ilyen ugrás. Van viszont meredek, oxer, triple bar, kőfal, kettes ugrás és vizes árok. A meredek egy vagy több vízszintes rúd két állvány között. Az oxer olyan két elemből álló meredek, aminek nemcsak magassága, de szélessége is van. A triple bar hasonló az oxerhez, de három meredekből áll növekvő magasságban. A kettes ugrás két egymást követő ugrásból áll, aminek az első ugrása általában meredek, a második pedig oxer.

Az olimpián az akadályok legnagyobb megengedett magassága 1,6 méter, az oxerek szélessége legfeljebb 2 méter lehet, a triple baré pedig 2,2 méter. A vizesárok maximális megengedett szélessége 4,5 méter.

A történelem során sokat változott, hogy hogyan pontozzák a díjugratást. Korábban a lovasoknak pontokat kellett gyűjteni, minden ugrás teljesítése 10 pontot ért, de a különböző hibákért levonások jártak. Mostanra a pontozás azonban sokat egyszerűsödött, és már nem pontokat kell gyűjteni, hanem büntetőpontrendszer van, vagyis hibapontokat kapnak a versenyzők.

Négy hibapont jár a verőhibáért, amit akkor kap a lovas, ha levernek egy rudat, vagy vizes akadálynál a ló lába a vízbe vagy annak szélére ér. Szintén 4 hibapont jár az első ellenszegülésért, vagyis ha a ló kikerüli az ugrást, vagy megáll előtte. (Ez egyébként általában azért történik, mert a ló megijed az akadálytól, mert például a lovas nem kellő határozottsággal vagy nem megfelelő tempóban lovagolja az ugráshoz, a ló ezért inkább kikerüli az akadályt.) Ha a ló még egyszer ellenszegül, akkor kizárják a versenyből a lovassal együtt.

Ugyancsak büntetőpont jár, ha a lovas az alapidőn túl teljesíti a pályát, ami az olimpián 400 méter/perc. A lovas az alapidőn túli minden 4 másodpercért egy büntetőpontot kap. Kizárás jár azért is, ha a ló bukik, de a lovas az első esésért még csak 8 hibapontot kap, a második esés után viszont már kizárják.

Az olimpián a díjugratás versenyszámban összesen 5 forduló van. Az első forduló egy minősítő, vagyis kvalifikációs forduló, hogy ki jut be az egyéni versenybe. Eközben azonban zajlik egy csapatverseny is, ahol az összevont legjobb 3 eredmény határozza meg a csapatverseny indulási sorrendjét. A lovassport 2. és 3. fordulóján, a Nemzetek Kupáján dől el a csapatversenyek eredménye. Egy csapatban legfeljebb 4 lovas lehet, de csak a legjobb 3 eredménye számít bele a csapatpontszámba. A 2. fordulóból a legjobb 8 nemzet csapata jut be a 3. fordulóba, amit Csapat Érem Döntőnek hívnak, aminek a pályája is más, mint a 2. fordulónak.

A 3. fordulóban nagyon egyszerűen az a csapat lesz az olimpiai bajnok, amelyik a legkevesebb büntetőponttal rendelkezik.De mint korábban is írtuk, nagyon hasonló képességű lovak és lovasok versenyeznek egymással, ezért elég könnyen kialakulhat döntetlen. Ilyenkor jön az összevetés, amikor a lovasok egy legalább 6 ugrásból álló pályát teljesítenek, a sorrendet pedig a hibapontok száma és a teljesített idő határozza meg. Magyarán, aki hamarabb végig megy hiba nélkül a pályán, az nyer.

Hogy még bonyolultabb legyen a pontgyűjtés a lovas olimpián, az egyéni versenybe beleszámítanak a csapatpontok is, ugyanis az 1. és a 2. forduló összesített eredménye alapján választják ki a legjobb 50 lovast a 3. fordulóra, ahonnan a 4. fordulóba már csak 35 lovas jut. Szintén szabály, hogy egy országból maximum 3 lovas juthat be, ennél nem lehetnek többen. A döntőben, az 5. fordulóban tiszta lappal, 0 hibaponttal indítanak. Ha döntetlen alakul ki, akkor akárcsak a csapatversenynél, itt is összevetést tartanak, ahol eldől, hogy kik nyerik az érmeket.

Díjlovaglás

A díjlovaglás (angolul dressage) a lovaglás egyik legszubjektívebb sportja, mivel leginkább táncra hasonlít, ahol egy adott előírás szerint figurákat kell bemutatni, jó stílusban kivitelezni. A díjlovaglás az úgynevezett díjlovas négyszögben történik, aminek a szélein betűket lehet látni. Ezek a betűk egyfajta kiigazodási pontok, ahol például a lovas beugratja vágtába a lovat, vagy csinál egy kört több betűt érintve. Minél pontosabban hajtja végre a lovas a feladatot ezeken a pontokon, annál jobb pontszámot fog kapni.

A díjlovaglást 5 bíró pontozza, akik figyelik a ló és a lovasok mozgását, illetve az átmeneteket, ami azt jelenti például, amikor a ló vágtából ügetésbe vált át. Csúnya átmenetnek számít például, ha a ló „szétesik” közben, rendezetlen lesz a mozgása, vagy a lovasnak erős kézzel kell visszavennie a lovat alacsonyabb jármódba. A jó átmenet lovaglási technikán múlik, de persze a ló tulajdonságaitól is függhet.

Szintén elég nagy hangsúlyt kap a pontozásnál, és a sportkommentátorok is sokszor használják azt a kifejezést, hogy a „ló összeszedett”. Ez azt jelenti, amikor a ló az adott jármódban lassan, a nyakát a megfelelő szögben hajlítva, kisebb lépésekkel halad. Ennek az ellentéte, amikor a lovas „megnyújtja” például az ügetést vagy a vágtát, ilyenkor nem csak arról van szó, hogy a ló gyorsabban megy, de megnőnek a lépéshosszok is.

Nagyon sokféle díjlovas program van, ami különböző feladatokat tartalmaz, amiket a lovasoknak teljesíteni kell. A díjugratással ellentétben a díjlovaglás csak síkfeladatokból áll, tehát nem kell akadályokat átugrani.

A díjlovas program lényegében egy előre meghatározott koreográfia, amiben a lovasnak feladatokat kell teljesítenie. Ilyen feladatok lehetnek a különböző alakzatok, amikor például kiskört, kígyóvonalat, átlót, stb. lovagolnak különböző jármódokban. Ezeknél a feladatoknál a legfontosabb, hogy a ló pontosan a kijelölt betűnél hajtsa végre a feladatot, és szépek legyenek az átmenetek. Ezenkívül vannak bonyolultabb feladatok, például az eleje körüli fordulat, amikor a lónak úgy kell fordulnia, hogy a mellső lábai ugyanabban a patanyomban maradjanak, miközben a hátsó lábaival körbefordul.

Ezenkívül vannak olyan tök jól kinéző feladatok is, mint a piaff (ami alá elég jól lehet zenét vágni, mert tényleg olyan, mintha táncolna a ló):

A bírók 0-tól 10-ig pontoznak, a 0 jelenti azt, hogy a lovas nem hajtotta végre megfelelően a feladatot, az 5 a kielégítő, a 10 pedig a kiváló. Szintén egy tízes skálán adnak a bírók úgynevezett kollektív pontokat arra, hogy a ló mozgása mennyire szabad és mennyire szabályozott, milyen a ló benyomása, mennyire engedelmes a ló, és hogy milyen a lovas stílusa, ülése.

Akárcsak a díjugratásban, itt is vannak büntetőpontok. Ha a lovas hibázik, akkor azért az első alkalommal 2 hibapont jár, a második alkalommal 4 hibapont, a 3. alkalomért viszont már kizárás.

Az olimpián a díjlovaglás a Nagydíjjal (Grand Prix) kezdődik, ahonnan kikerülnek a csapatbajnokság győztesei. A Nagydíjon már zajlik az egyéni verseny is, innen 25-en jutnak a Különleges Nagydíjba (Grand Prix Special), aminek az első 13 helyezettje jut a Nagydíj Kűrbe (Gran Prix Freestyle). Itt már nem egy előre meghatározott programot lovagolnak a lovasok, hanem szigorú szabályok mellett egy saját kűrt mutatnak be egy általuk választott zenére. Az a három nyeri az érméket, aki itt a legjobban elnyeri a pontozók tetszését.

Lovas tusa

A lovas tusa (angolul eventing) a legösszetettebb lovassport az olimpián, ugyanis három lovas műfajból áll: a díjugratásból, a díjlovaglásból és a terepversenyből. A lovas tusát korábban militarynak hívták, mert csak katonatisztek indulhattak rajta, de vannak, akik pusztán a terepversenyre is használják a military kifejezést.

A tereplovaglásról már a díjugratásnál is esett szó, mivel a lovak itt is akadályokat ugranak, de egészen másmilyeneket és máshogy. A lovak általában egy erdőben vagy egy nagy mezőn versenyeznek, ahol időnként valamilyen természetesnek beállított, de nyilvánvalóan épített akadály, például bokor, rönk, vizes árok állja útjukat, amit át kell ugrani. Mint korábban mondtuk, ezek az akadályok fixek, és általában nagyok és szélesek is, ezért hatalmasakat lehet esni. A lovassportok között ez az egyik legveszélyesebb, ugyanis a díjugratással ellentétben itt nem az a lényeg, hogy a ló összeszedetten, kisebbeket vágtázva menjen rá az akadályra, hanem olyan gyorsan száguldjon végig a pályán, amilyen gyorsan csak lehet, de az akadályok méreténél fogva is kell a gyors tempó. A veszélyességét az is mutatja, hogy ez az egyetlen olyan olimpiai lovassport, ahol mellény van a lovasokon, amit a nyereghez rögzítenek, és ha esés van, akkor a nyeregről leoldódva felfújódik a mellény, hogy tompítsa a becsapódást.

Mivel három sportot ötvöz, ezért nyilvánvalóan ennek az olimpiai lovasszámnak a legbonyolultabb a pontozása.

A díjlovaglást a tusában csak három bíró pontozza ugyanazon szempontok alapján, mint a sima díjlovaglásban. A bírák viszont itt nem 0-tól 10-ig pontoznak, hanem százalékokat adnak, aminek aztán az átlagát számolják ki úgy, hogy összeadják az adott százalékokat, és elosztják a bírók számával. Az így kapott százalékot átszámítják hibapontokká úgy, hogy az átlagolt százalékot kivonják százból, majd megszorozzák 1,5-tel.

A tusa díjugratás szakágában kicsit más szabályok vannak, mint a sima díjugratásban. Egy büntetőpont jár minden másodpercért az optimális időn felül, 4 hibapont a verőhiba, 4 hibapont az első ellenszegülés, a második viszont már kizáráshoz vezet. Ha a ló vagy lovasa bukik, kiesik a versenyből.

A tereplovaglásban minden arról szól, hogy mennyi idő alatt teljesíti a lovas a pályát. Ehhez meghatároznak egy optimális időt, de ez nem azt jelenti, hogy a lovasnak ennyi idő alatt kell teljesítenie a pályát, viszont minden optimális időn felüli másodpercért 0,4 büntetőpont jár. Ha a versenyidő meghaladja az optimális idő kétszeresét, akkor a lovas kiesik.

20 hibapont jár az első ellenszegülésért, 40 a másodikért, a harmadikért pedig kizárás. Szintén kizárják a versenyzőt, ha leesik a lóról, vagy a ló bukik. Mivel büntetőpontok vannak, értelemszerűen az a lovas van legelöl, akinek a legkevesebb pontja van.

A tusa csapatversenyében a három legjobb csapattag eredményét nézik, és az a csapat győz, amelyik a versenyszámokat összesítve a legkevesebb hibaponttal rendelkezik.

Az egyéni versenyt is a legkevesebb hibaponttal rendelkező nyeri, de itt elég sok holtverseny alakulhat ki. Ha döntetlen van, akkor az nyer, aki a legjobb pontszámot érte el a tereplovaglásban. Ha továbbra is döntetlen, akkor az, akinek a tereplovaglásban a legközelebb volt az ideje az optimális időhöz. Ha még ez sem dönti el, akkor a díjugratásban elért legjobb pontszám nyer, ha pedig ez sem elég, a díjugrató verseny legrövidebb idejét produkáló versenyző nyer. De ha még mindig nem dőlt el, akkor a díjlovaglás pontszámát is megnézik. Ha az sem dönti el, akkor holtversenyben történik a díjazás.

Hátralévő lovas napok a tokiói olimpián:

• Július 30., péntek
  • 01.30 Lovastusa – egyéni és csapatverseny, díjlovaglás, első szakasz
  • 10.30: Lovastusa – egyéni és csapatverseny, díjlovaglás, második szakasz
• Július 31., szombat 01.30 Lovastusa – egyéni és csapatverseny, díjlovaglás, harmadik szakasz
• Augusztus 1., vasárnap 00.45 Lovastusa – egyéni és csapatverseny, terepverseny
• Augusztus 2., hétfő 10.00 Lovastusa – egyéni és csapatverseny, díjugratás (döntő)
• Augusztus 3., kedd 12.00 Díjugratás – egyéni, selejtező
• Augusztus 4., szerda 12.00 Díjugratás – egyéni, döntő
• Augusztus 6., péntek 12.00 Díjugratás – csapat, selejtező
• Augusztus 7., szombat 12.00 Díjugratás – csapat, döntő

(NBC, Sprucepets, Magyar Lovassport Szövetség)

• Pénteken, itthoni idő szerint 13:00-kor elkezdődött a tokiói olimpia megnyitó ünnepsége.
• Egyre több a koronavírus fertőzött Japánban, ezért a szervezők még e hét elején is arról beszéltek, hogy az utolsó pillanatban is lefújhatják az ötkarikás játékokat.
• Az olimpiát a járvány miatt zárt kapuk között tartják, ezért a megnyitó alatt nem lehet tomboló közönségre számítani.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és a Tokió 2020 szervezői szerdán megtiltották a közösségi médiát kezelő csapatuknak, hogy olyan képet posztoljanak, amin sportolók térdelve tiltakoznak a rasszizmus ellen, de most visszavonták ezt a döntésüket.

Egy bennfentes elmondta a Guardiannek, hogy azért is találta furcsának a NOB álláspontját a posztokkal kapcsolatban, mert a szervezet eddig kifejezetten használta az olyan ikonikus képeket, mint amin Tommie Smith és John Carlos emeli fel öklét, hogy tiltakozzon az Egyesült Államokban a feketékkel szemben folytatott igazságtalan bánásmód ellen az 1968-as olimpián.

Miután a NOB változtatott a néhány napja meghozott szabályon, a Twiterre gyorsan ki is posztoltak egy térdelős képet.

Korábban egyébként bármilyen politikai, vallási vagy faji demonstrációt tiltottak az olimpia helyszínein, de most már megengedett a csöndes demonstrálás.

A rasszizmus elleni térdelés Magyarországon is érzékeny téma volt a foci EB alatt, amikor ugyanis a Magyarország-Írország meccsen az írek letérdeltek, a magyar drukkerek jól kifütyülték őket. Orbán Viktor provokációnak nevezte az írek gesztusát, és azt is mondta, hogy magyar ember csak három esetben térdel le: a Jóisten, a hazája és a szerelme előtt. (Guardian)

A Levegő Munkacsoport azt javasolja a fővárosi vezetésnek, hogy 2022 júliusától kezdve több éven át fokozatosan tiltsák ki a dízelautókat a fővárosból, derül ki a Karácsony Gergelynek küldött levelükből.

Múlt hét pénteken adta át a Greenpeace azt a 45 ezer aláírást a főpolgármesternek, amivel a dízelautók kitiltása mellett kampányolnak, ugyanis bár Karácsony a választási programjában is elkötelezettnek tűnt a városi levegő minőségének javításában, idáig nem nagyon történt lépés az ügyben. Karácsony az eseményen azt ígérte, hogy még idén a közgyűlés elé fog kerülni a dátum meghatározása, de a legtöbb nyugat-európai országban 2030-as céldátumot határoztak meg.

Erre a dátumra tett most javaslatot a Levegő Munkacsoport. A munkacsoport javaslata szerint először a védett övezetekben, majd a Nagykörút és a Budai körút által határolt területen kell kitiltani az érintett járműveket, végül pedig el kell érni, hogy a főváros teljes területén 2024-ben csak Euro 4-esnél, 2026-ban pedig csak Euro 5-ösnél jobb besorolású dízelautókkal lehessen közlekedni.

Ez lényegében azt jelenti, hogy 2024-től a 15 évesnél idősebb dízelautók nem közlekedhetnek Budapesten, majd 2 évvel később már a 11 évnél idősebbek sem.A javaslat szerint a helyi lakosok 2022 júliusáig regisztrált autói átmenetileg mentesülnének a korlátozás alól.

Semmiképpen sem szabad válasz nélkül hagyni a gyűlöletet, jelentette ki Erna Solberg norvég miniszterelnök csütörtökön, pontosan tíz évvel azután, hogy a szélsőjobboldali nézeteket valló Anders Behring Breivik kioltotta 77 ember életét egy kettős merényletben.

Breivik 2011. július 22-én pokolgépet robbantott Oslo kormányzati negyedében, majd a közeli Utoya szigetén a kormányzó párt ifjúsági szekciójának táborában kezdett féktelen lövöldözésbe, a legfiatalabb áldozata mindössze 12 éves volt. A támadásban hetvenheten vesztették életüket. Breivik azért követte el a merényletet, mert zavarta, hogy az ország külföldi bevándorlókat fogad be. A merénylet volt a skandináv ország második világháború utáni történetének legvéresebb tragédiája. Breiviket 21 év börtönbüntetésre ítélték, ami Norvégiában a kiszabható maximum, de ezt meghosszabbíthatja a bíróság a büntetés letelte után, ha úgy látja, hogy a férfi veszélyes a társadalomra nézve.

Solberg a csütörtöki megemlékezésen elmondta, hogy sokat tettek az elmúlt tíz évben a biztonsági szolgálatok felkészültségének javításáért, valamint azért, hogy a szélsőségesség minden formája ellen felvegyék a harcot. A miniszterelnök úgy fogalmazott: mindenkiben ki kell alakítani a visszavágás képességét, így erősítve az intolerancia és a gyűlöletbeszéd elleni "védőpajzsot".

Breivik merényletét a miniszterelnök az egész norvég nép és az ország demokráciája elleni támadásként értékelte. Csütörtökön az oslói katedrálisban emlékmisét tartanak a támadás áldozatainak tiszteletére. Délután Utoya szigetén kerül sor egy ceremóniára, amelyet egy koncert, este pedig Harald király beszéde követ. (MTI)

Az antiszemitizmus ellen mondott beszédet Kubatov Gábor, a Ferencváros elnöke Jeruzsálemben az Antiszemitizmus Ellen Küzdő Globális Fórumon, olvasható a Nemzeti sporton.

„Ki kell hangsúlyoznom, hogy ez a téma a szívügyem. Azt tudni kell, hogy a Fradinak nagyon nagy társadalmi hatása van, tízmillióan élnek Magyarországon, közülük több mint kétmillió ember a Ferencvárosnak szurkol. Ebből következik, nem mindegy, hogy az FTC milyen úton indul el. Korábban kimondtuk, hogy mit gondolunk a kirekesztésről és az antiszemitizmusról. Elmondtuk azt is, hogy a sportban nem számít, milyen a bőrszíned, a származásod, a vallásod és az sem, hogy szegény vagy gazdag vagy-e. A pályán egyenlő ellenfelek játszanak egymással, hozzáteszem, az életben is így kéne ennek lennie. Nálunk szabályok és következetesség van, a cselekedeteknek pedig következményei vannak. Éppen ezért nagyon szigorú stadionbeléptető rendszerrel rendelkezünk. Ha itt valaki bűnt követ el, pontosan szeretném tudni, hogy hívják és hol lakik az illető, majd ezek után többet nem szeretném beengedni a stadionba. Kívülről egyszerűnek tűnik, mert mindenhol így kéne ennek mennie, nekünk az ultráink három évig bojkottálták a csapatot. Ezerötszáz drukker az én házam előtt is tüntetett, sőt a családomat is megfenyegették, de ez nem változtatta meg a véleményem, csak megerősített abban, hogy ezen az úton kell járnunk.”

A fórumon Kubatov korábbi incidensekre is utalt, amik miatt szigorítottak a meccsekre való beléptetési rendszeren.

„Tíz évvel ezelőtt horogkeresztes zászlót vittek a stadionba, kilenc éve totenkopf mintájú molinót függesztett ki egy szurkoló, nyolc éve pedig egy Csatári László nevű emberre emlékeztek, aki a kassai haláltábor vezetője volt. Ezek után az incidensek után felszólítottuk őket, hogy az elkövetők jelentkezzenek, és vállalják a felelősséget. Akkor még a klub nem volt abban a helyzetben, hogy be tudta azonosítani a bűnelkövetőket. Ezek után vezettük be a legszigorúbb intézkedéseket, ami szerintem Európában példátlan. Nálunk klubkártyával és vénaszkennerrel történik a beléptetés, ami rendkívül biztonságos.”

Kubatov arról is beszélt, hogy szerettek volna izraeli játékost hozni a Fradiba, hogy „szembemenjen az ellenérzésekkel”, de ez végül sajnos nem jött össze.

Légszennyezettségi riadót fújtak az Egyesült Államok keleti partividékének számos városában, amelyet beborított a nyugati partvidéken tomboló hatalmas erdőtüzek füstje.

Az erős szelek a Kaliforniában, Nevadában, Oregonban, Montanában pusztító erőtüzek füstjét a keleti partvidékre sodorták, New York, New Jersey és Pennsylvania államokat füstfelhőbe burkolták.

Több mint 80 erdőtűz pusztít a nyugati parton, a legnagyobb Oregon államban, amely már több mint 1600 négyzetkilométernyi területre terjedt el. Erdőtüzek tombolnak továbbá Kalifornia állam Sierra Nevada vidékén, Washington államban is. New Jersey és Pennsylvania államokban, New Yorkban szerdán felszólították a légzőszervi, szív-és érrendszeri problémákkal küszködőket, a várandósokat, hogy maradjanak otthonaikban. A légszennyezési riadó még csütörtökön is érvényben marad.

„Azért rendkívüli ez a jelenség, mert a füst az Egyesült Államok hatalmas területeit érinti. Nemcsak egyes helyeket, hanem számos államot a keleti parton is” - mondta Jesse Berman, a Minnesota Egyetem közegészségügyi tanszékének kutatója.

A műholdfelvételek szerint Kanadában is gomolyog az amerikai erődtüzek füstje. Ez már a második év, amikor a nyugati parti erdőtüzek füstje beborítja a keleti partvidéket is. (MTI)

Elítéltek hét embert Hongkongban csütörtökön, amiért két évvel ezelőtt részt vettek egy csoportos támadásban a város egyik metróállomásán, kormányellenes tüntetőket és a metró utasait megsebesítve, számolt be internetes kiadásában a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.

A 2019. július 21-én este kezdődött, hajnalig eltartó incidens során mintegy száz, fehér pólót viselő férfi botokkal támadt az aznap esti kormányellenes tüntetés résztvevőire, a helyszínen tartózkodó utasokra és újságírókra a város egyik metróállomásán, 45 embert megsebesítve.

A 24 napon át tartó tárgyalást lezáró ítéletben a legsúlyosabb büntetést egy 62 éves kereskedőre rótták ki, akit a bíróság hétévi szabadságvesztéssel sújtott kétrendbeli garázdálkodás, valamint kétrendbeli testi sértés, illetve arra történő felbujtás bűntette miatt. További hat vádlottat 42 hónap és hat év közötti börtönbüntetésre ítéltek a támadásban betöltött szerepük miatt. Egy nyolcadik vádlottat a bíróság korábban kellő bizonyítékok híján felmentett, ám a hongkongi igazságügyi hivatal szóvivője szerdán közölte, hogy a felmentése ellen fellebbezést nyújtanak be.

A történtek kapcsán számos bírálat érte a hongkongi rendőrséget, mivel a rohamrendőrök mintegy háromnegyed órával később érkeztek csak a támadás helyszínére, így a támadókat nem tudták kézre keríteni. A helyszínen lévő hongkongiak közül emiatt sokan azzal vádolták a hatóságokat, hogy szándékosan hagyták elmenekülni a fehér pólós férfiakat. A rendőrökkel szembeni bizalmatlanságot pedig csak tovább növelte, hogy az eset után olyan fotók terjedtek el az interneten, melyeken rendőrök fehér pólós, bottal felfegyverkezett férfiakkal beszélgetnek, majd láthatón hagyják őket szabadon távozni.

A SCMP két évvel ezelőtt egy olyan, az interneten terjesztett videóról is beszámolt, amelyen Junius Ho Peking-párti törvényhozó kezet ráz a felsorakozó fehér pólós férfiakkal. Ho később egy, a Facebook-oldalán közzétett videóban arról beszélt, hogy ismer néhányat a fehér pólósok közül, akiket mind a hazájukat megvédő, "lovagias" férfinak tart.

A tavalyelőtti hongkongi tüntetéshullámot eredetileg a kiadatási törvény módosítását célzó - még ugyanabban az évben visszavont - tervezet váltotta ki, később azonban a várost irányító, Peking-párti kormányzattal szembeni általános tiltakozássá alakult. A demonstrációknak 2020-ra a koronavírus-járvány megjelenése szabott gátat, a Peking által tavaly júniusban megszavazott, majd egyből életbe is lépő nemzetbiztonsági törvény pedig jelentősen korlátozza a kormányzattal, valamint a pekingi vezetéssel kapcsolatos kritikus megnyilvánulásokat. (MTI)

A Heves Megyei Főügyészség vádat emelt egy nevelt gyermekét megerőszakoló, többszörösen büntetett előéletű férfival és az élettársával, a kislány anyjával szemben.

A vádlottak 2019 nyarán egy internetes oldalon ismerkedtek meg, majd rövid időn belül élettársi kapcsolatot létesítettek az asszony dél-hevesi lakóhelyén, ahol együtt éltek a nő három gyermekével, köztük az akkor 11 éves kislánnyal. Az iskolás korú gyerekek 2020-ban, a járványhelyzet miatt otthon tanultak, mialatt nevelőapjuk, az elsőrendű vádlott felügyelte őket.

Élettársa nem foglalkozott a kicsikkel, munkája végeztével jellemzően italozott, majd lefeküdt aludni. A nevelőapa – a nő tudtával és beleegyezésével – rendszeresen bántalmazta a gyerekeket, ami miatt féltek tőle, különösen miután tudatta velük, hogy korábban már embert is ölt.

A férfi az éjszakai órákban egy késsel a kezében gyakran beosont a nevelt lányához, akit rendszeresen közösülésre kényszerített, majd tavaly nyáron teherbe is ejtett.Amkor ez kiderült, arra vette rá a sértettet, hogy várandós állapotát az egyik osztálytársára fogja.

A vádlottak magatartásának eredményeként az érzelmi elhanyagolás, a fizikai bántalmazás és főként a súlyos szexuális trauma következtében a kislány személyiségfejlődése, bizalma, biztonságélménye, anya- és apaképe alapvetően sérült.

A gyámhatóság ebben a helyzetben őt – és hasonlóan traumatizált testvéreit – nevelésbe vette, az anya szülői felügyeleti joga jelenleg is szünetel. A Heves Megyei Főügyészség a férfit és a nőt három rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntettével vádolja, ezen túlmenően a nevelőapával szemben tizenkettedik életévét be nem töltött hozzátartozója sérelmére, erőszakkal és az élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel elkövetett szexuális erőszak bűntette miatt is vádat emelt.

Az ügyészség a vádiratában arra tett indítványt, hogy a törvényszék a most 60 éves férfival szemben 16 év fegyházbüntetést és 10 év közügyektől eltiltást szabjon ki, továbbá végleges hatállyal tiltsa el őt minden olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében kiskorú személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezhetné, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyba kerülne. A nő esetében az ügyészség felfüggesztett börtönbüntetést, valamint határozott idejű foglalkozástól eltiltást indítványozott, és indítványt tett a szülői felügyeleti jogának megszüntetésére is mindhárom kiskorú gyermeke vonatkozásában.

Egy nappal az olimpiai megnyitó ünnepség előtt leváltották az esemény rendezőjét, mert előkerült egy felvétel az 1990-es évekből, amin a holokauszttal viccelődik Kentaro Kobayashi.

A japán olimpia vezetője szerint Kobayashi a videóban nevetségessé teszi „a történelem fájdalmas tényeit,” de azt nem árulta el, hogy pontosan mi hangzik el a felvételen.

Kobayashi ezt úgy kommentálta:

„Szórakozás közben nem szabad, hogy az emberek kényelmetlenül érezzék magukat. Megértem, hogy az akkori hülye szóválasztásom hiba volt, és sajnálom.”

Nem ez az első botrány az olimpiai megnyitóünnepségével kapcsolatban, egy zeneszerző azért lépett ki a csapatából, mert kiderült róla, hogy az iskolában zaklatta a fogyatékossággal élő osztálytársait. (BBC)

Lemondott az Egyesült Államok katolikus püspökök konferenciájának főtitkára, mert meleg bárokat látogatott, és a Grindr társkereső alkalmazást használta.

Jeffrey Burrill egyházi vezető a The Pillar katolikus híroldal beszámolója szerint 2018 és 2020 között számos városban használta az alkalmazást, még az egyházi utak alatt is. Burril nem kommentálta nyilvánosan az ügyet. A The Pillar a pap telefonjának helyadataiból jött rá minderre, amik bár nem jelezték ki Burrill nevét, a konferenciák, egyházi találkozók helymeghatározása alapján be lehetett azonosítani, hogy róla van szó.

A katolikus püspöki konferencia elnöke viszont nagy szomorúságnak nevezte, hogy Burillnak le kellett mondania, de elmondta, hogy a konferencia a kötelességszegést nagyon komolyan veszi. (The Times, Vice)

Varga Judit igazságügyi miniszter azt állította, hogy egyetlen mondatot sem akart kihúzatni a francia Le Monde július eleji cikkéből, amiben arról kérdezték, lehallgatnának-e újságírókat vagy politikusokat, a Le Monde szerint azonban érkezett ilyen kérés.

„Azt mondtam a szóvivőnek, hogy csak akkor javíthatnak bele az írásba, ha közben rájöttek, hogy a miniszter hibás választ adott. Harminc perc múlva jött a megerősítés, hogy az interjú teljes szövegét jóváhagyták” - nyilatkozta Jean-Baptiste Chastand, a Le Monde című francia napilap bécsi tudósítója a Népszavának.

Varga Judit korábban szintén a Népszavának állította, hogy nem húzatott ki egyetlen kérdést és választ sem a Le Monde interjújából. A híres kérdés és a válasz így hangzott:

"Ha valaki azt kérné, hogy hallgassanak le egy újságírót vagy egy [politikai] ellenfelet, elfogadná ezt a kérést?"

Mire Varga felháborodottan válaszolt:

"Micsoda kérdés! Ez már önmagában provokáció!"

A koronavírus-járvány nagy valószínűséggel világszerte tartós hatással lehet az emberek mentális egészségére, közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) csütörtökre virradóra közzétett jelentésében.

A jelentés szerint a fertőzések és a fertőzéstől való félelemek mentális sebeket okoztak, csakúgy mint a járvány terjedésének megfékezésére elrendelt karanténok, de az is, hogy sokan önkéntesen vállalták az elszigetelődést. Mindezt tovább súlyosbítják a munkanélküliséggel, a pénzügyi helyzettel és a társadalmi kiközösítéssel kapcsolatos aggodalmak. A dokumentum kiemeli, hogy ez a mentális egészség általános romlásához vezethet.

„Az Európában élő emberek a szó szoros értelmében megtörnek a Covid-19 és következményei nyomása alatt” - hangsúlyozta Hans Kluge, a WHO európai igazgatója. Mint mondta, a pandémia lehetőséget kínál az államoknak arra, hogy fontolóra vegyék, miként tudnak hozzájárulni az emberek lelki egészségének megőrzéséhez a szükséges reformok elvégzésével. Kijelentette, hogy mindez elengedhetetlen, hogy jobbá és erősebbé tegyük önmagunkat. Hozzátette, hogy a mentális egészséget alapvető emberi jogként kellene kezelni. (MTI)

A görög rendőrség könnygázzal és vízágyúkkal oszlatta szerdán este Athénban a koronavírus elleni oltást ellenzők tüntetését a parlament épülete előtt.

A helyi sajtó szerint mintegy háromezren vettek részt a kormány járványügyi intézkedései elleni tiltakozó akción. A rendőrség közölte, hogy a biztonsági erőknek azért kellett közbelépniük, mert többen túl közel jöttek a törvényhozás épületéhez.

A tüntetés résztvevői közül sokan vallásosnak mondták magukat. A görög ortodox egyház zsinata egyébként a minap körlevélben próbálta eloszlatni a koronavírus elleni vakcinákkal kapcsolatos téveszméket elősegítve ezzel az országban az oltási kampányt, tekintettel arra, hogy a legtöbb szkeptikus Görögországban a hívők soraiból kerül ki.

A fertőzöttek száma az utóbbi időben jelentősen emelkedett a 11 millió lakosú Görögországban, miközben a vakcinák iránti igény csökkent. Szakértők szerint az esetszám megugrásának hátterében az éjszakai szórakozóhelyek és a bulizó fiatalok állnak. Mikonosz szigetén már kijárási tilalmat rendeltek el hajnali 1 órától 6 óráig.

A kormány különböző módszerekkel - kényszerrel és jutalmakkal - próbálja rávenni a lakosságot az oltási kampányban való részvételre. Nemrég 150 euró (52 ezer forint) pénzjutalmat kínált a fiataloknak azért, hogy beoltassák magukat a koronavírus elleni vakcina legalább első dózisával. Mindemellett az oltásokat kötelezővé tették az egészségügyben és az idősotthonokban dolgozók számára. Az utóbbi foglalkozási csoportokba tartozók addig nem dolgozhatnak és fizetést sem kapnak, amíg be nem oltatják magukat.

Az athéni vezetés emellett elrendelte, hogy csak immunizált személyek léphetnek be az éttermekbe és kulturális létesítményekbe. (MTI)

– Ön szerint milyen lett a vasúti szakasz a felújítás után?
– Elmondjam magának? Szar!

– tátogja, de nem mondja ki hangosan a vasutas az egyik észak-balatoni állomáson.

Június 18-án adták át ünnepélyesen a Szabadbattyán és Balatonfüred közötti felújított vasúti szakaszt. Ez volt az északi parti, tényleg nagyon lerongyolódott vasútvonal megújításának első üteme. Az 55 kilométeres szakaszt másfél év alatt 23 milliárd forintból újította fel a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., amibe a villamosítás és négy állomás felújítása fért bele, de a projektben a MÁV is részt vett némi vágányszabályozással és pályafenntartással.

A vasút hosszú közleményben számolt be az örömteli eseményről, amelynek egyik célkitűzéseként maguk határozták meg

az utazási idő csökkentését és a gyors vasúti kapcsolatot.

Ez viszont nem jött össze. Közvetlen az átadás utáni napokban már késések, járatkimaradások és járattörlések voltak a frissen felújított szakaszon.

Ezt a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. is megerősítette, de azt írta a fennakadások magyarázatként, hogy:

„...az idei nyári első hőségrekord a villamosvontatás megindítását (2021. június 19.) követő napokra esett. A vasúti sínpár rendkívül magas hőmérséklet hatására létrejövő hőtágulása és zsugorodása a sínszálak enyhe kivetődését okozta, emiatt a pálya bizonyos pontjain lassújeleket kellett kihelyezni. A további fennakadások, torlódások elkerülése érdekében a MÁV Zrt. 2021. június 23-25. között ideiglenesen módosítani kényszerült a menetrendet. Az azonnali beavatkozások eredményeként ezt követően további vonatlemondásokra nem volt szükség.”

Tehát meglepte a nyár a balatoni vasútvonalat. Hogy ezt a nem túl egyedi jelenséget (a hőtágulást tudniillik) miért nem kalkulálták bele a sokmilliárdos projektbe, nem fejtették ki. Szalay Áron, a Közlekedő Tömeg Egyesület elnöke szerint egyszerűen rosszul, pontatlanul dolgoztak:

„Úgy tűnik, hogy ezek a pályafenntartási munkák bizonyos kivitelezési hibákkal sikerültek csak, másképpen elég nehezen lenne magyarázható, hogy már az átadás utáni napokban, hetekben 40-es, 60-as, sőt bizonyos esetekben 20-as sebességkorlátozásokat bevezettek, miközben a Balatonfüreden túli szakaszon, amit a felújítás nem érintett, nem volt szükség ilyen sebességkorlátozások bevezetésére.”

A probléma pedig néhány héttel az átadás után sem oldódott meg. Még mindig több szakaszon van sebességkorlátozás, és folyamatosak a kisebb-nagyobb késések. Mi is kipróbáltuk a Balatonfűzfő és a Balatonfüred közötti szakaszt, ahol a nyári napsütésben csak úgy csillogtak az új felsővezeték-tartó oszlopok, és mellettük a kihelyezett citromsárga sebességkorlátozásokról szóló lassújelek.

A balatonfűzfői állomáson a vonatra várva egy idős asszonyt kérdeztünk arról, hogy milyen lett a felújított szakasz:

„Hát elég rossz lett, 23 milliárdból. Az almádi strandon dolgozom egy büfében, és folyamatosan csak azt hallom a bemondóból, hogy 10-20-30 percet késik a vonat. Úgy tudom, hogy ki kellett volna cserélni a vágányokat, mert nem bírják a hőtágulást, és azért nem mehetnek gyorsan rajta a vonatok.”

A nyár legmelegebb napján levonatoztunk Balatonfüredig, egy klasszikus kabinos, klíma nélküli kocsiban, annyi volt az újdonság, hogy nem dízel, hanem villanymozdony húzta. Azt is le kellett cserélni Balatonfürednél, mert addig tart a felújított, villamosított szakasz.

A telefonunk GPS-én csekkoltuk, hogy a vonat valóban óránként 30-40 kilométeres sebességre lassított bizonyos szakaszokon, mintha állomáshoz közeledne. A MÁV egyébként pont ezen a napon, közleményben jelezte, hogy a hőség miatt Szabadbattyán és Balatonfüred között több szakaszon sebességkorlátozásokat vezettek be, emiatt a vonatok menetideje 10-15, esetenként 15-20 perccel meghosszabbodhat. Meg is hosszabbodott: Balatonalmádiból visszafele már 20 percet kellett várnunk a szintén klíma nélküli vonat megérkezésére.

Szalay Áron szerint a hőség miatti korlátozásoknak az lehet az oka, hogy a felújított szakaszokon néhány helyen kicserélték a síneket, de másutt maradtak a régi vágányok, a hegesztésnél viszont nem jártak el szakszerűen, ezért deformálja a hőtágulás a pályát; szélsőséges esetben súlyos görbület is kialakulhat a sínpályán.

„Az is igaz, hogy itt már a pályafenntartás nem tud hosszú távú megoldást nyújtani, mert elöregedett vágányokról van szó, erre is kellett volna költeni, és ez eredetileg része is volt a projektnek, de költségcsökkentési okokból végül elmaradt” – mondja Szalay.

A vágányok teljes cseréjén kívül is lett volna még mit javítani a szakaszon. Szalay szerint:

• ki kellene váltani bizonyos egyvágányú szakaszokat;
• központi forgalomirányítási rendszert kellene kiépíteni, amikor a teljes vonalrendszert egy vagy néhány fő felügyeli;
• az állomásokon érdemes lenne meghosszabbítani a vágányokat, hogy ne állva kelljen bevárniuk egymást a vonatoknak;
• szükség lenne folyamatos karbantartásra.

„Valamekkora fejlődést hozott a vasút életébe az, hogy villamosüzemű járművek közlekednek, de hiába csökkent a felújításnak köszönhetően a menetidő 10 vagy 20 perccel, ha legalább ugyanannyit késik. Nem hiszem, hogy az rendben van, hogy elköltünk több tízmilliárd forintot és ugyanott folytatódik a késés, ahol a felújítás előtt abbamaradt”

– véli Szalay.

Megkerestük a MÁV-ot és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t, hogy megtudjuk, mikorra várható a hibák kijavítása, de csak az utóbbi küldött választ: „A felépítmény-karbantartás vonatlemondás nélkül, éjszakai vágányzárban zajlik, várhatóan a hónap végére befejeződik. A kivetődés okozta lassújelek e feladatok elvégzése után feloldhatóak lesznek. A június végi azonnali beavatkozásoknak köszönhetően a vonatok többsége pontosan közlekedik.”

Címlapkép: Kiss Bence

• Vasárnap derült ki, hogy az NSO nevű izraeli szoftvercég kémprogramját, a Pegasust arra használhatták, hogy magyar újságírókat, politikusokat, ügyvédeket hallgassanak le.
• A rendelkezésre álló adatok szerint a magyar kormány is az izraeli cég megrendelői között van.
• Az újságírók telefonjain jellemzően olyan időszakokban aktiválták a kémprogramot, amikor valamilyen, a kormányzatot is érintő oknyomozó anyagon dolgoztak.
• Eddig három újságíróról derült ki, hogy a nevük szerepelt a megfigyeltek listáján. Őket kérdeztük.

„Elég sokkoló volt, amikor kiderült. Olyan kérdések kavarogtak bennem, hogy miért pont én, mit tudhattak meg rólam? Mi miatt lettem célpont?” – mondta Szabó András, a Direkt 36 egyik lehallgatott újságírója.

Szabó telefonjáról 2019 júniusában kezdett adatokat küldözgetni a kémprogram,ekkor épp Rogán Antal és köre luxusautóiról írt cikket (a „Méregdrágán bérelhető autókat használtak Rogánék és más kormányközeli emberek” című anyag a 444-en jelent meg), de Paks II. megépítésének körülményeivel és Oláh Lajos ellenzéki politikus szoros kormányzati kapcsolataival is foglalkozott ekkoriban („A DK támadta a kormány kereskedőházait, egy képviselőjük mégis több szálon kötődik az üzlethez”), amikhez érzékeny belső dokumentumokat használt fel. Szintén abban az időben járt tanulmányúton az Egyesült Államokban, amit az amerikai külügyminisztérium szervezett.

Szabó András azt mondta a 444-nek, hogy ezek után sokkal óvatosabban jár el érzékeny ügyekben, több személyes találkozót szervez, és a telefonját is kikapcsolja majd a beszélgetések alatt. Arról is kérdeztük, hogy tervez-e jogi lépéseket, de egyelőre még nem tudja, hogy egyáltalán kit kellene feljelentenie. Ahogy a cikkben is írták, lehetséges, hogy magyar hatóságok állnak az izraeli cég mögött, de erről bizonyítékok még nem kerültek elő.

A másik Direkt 36-os lehallgatott újságíró, Panyi Szabolcs már tavasszal sejtette, hogy lehallgatták őket, mert a német Die Zeit ekkor kezdett telefonszámok felől kérdezősködni.

„Akkor egy nemzetbiztonsági témán dolgoztam, szóval annyira nem lepett meg, hogy lehallgattak. Ráadásul mindig voltak mendemondák arról, hogy lehallgatnak minket, de itt most van rá bizonyíték is, amiről nem hittem, hogy Magyarországon lehetséges.”

Panyi telefonját először 2019 áprilisában törték fel, amikor éppen Szabó Andrással közösen írtak egy cikket a Magyarországra költöző orosz vezetésű bankról, a Nemzetközi Befektetési Bankról. (Ezek a cikkek is a 444-en olvashatók: „Gyorsan aktivizálódik az orosz vezetésű bank Budapesten, hiába van miatta nemzetközi idegeskedés”, illetve „Orbán megígérte az USA-nak, nem engedi a Szabadság térre az orosz hátterű bankot, és a titkosszolgálatot is rájuk állítja” és „Putyinhoz bekötött pénzügyi óriás sejlik fel a Budapestre költöző bank mögött”.) Ekkor az általános újságírói szabályoknak megfelelően sajtókérdéseket küldött több minisztériumba is, hogy reagáljanak a cikke állításaira.

Panyi telefonját később többször is feltörték, például amikor több cikket is írt a magyar-amerikai és a magyar-izraeli kapcsolatokról 2019-ben. Ekkoriban újabb fejleményekről írt az orosz fegyverkereskedők ügyében, akiket az amerikai kábítószer-ellenes ügynökség és a magyar hatóságok együtt lepleztek le, de a magyar kormány nem adta ki a gyanúsítottakat az amerikaiaknak, hanem inkább hazaküldte őket Moszkvába.

Panyi mintázatot is felfedezni vélt a lehallgatások között, azt mondja, hogy összesen 17 újságírói megkeresést küldött ki tisztviselőknek, és mindig ezekre rá pár napra történt meg a lehallgatás.

A megírt sztorik témáiból és a lehallgatási esetekből viszont nem rajzolódik ki semmilyen mintázat, valószínűleg csak kíváncsiak voltak.Azt is gyanítja, hogy a megszerzett információkkal akartak elébe menni a cikkek okozta esetleges botrányoknak, és szerinte sok forrása ezért is utasíthatta vissza, hogy nyilatkozzon. Panyi azt is mondta a 444-nek, hogy forrásai védelmének érdekében ő is áttért a személyes találkozásokra és az analóg interjúrögzítésre, és minden alanya számára transzparensé fogja tenni, hogy őt egyszer már lehallgatták.

Egyelőre még ő sem gondolkodott konkrét jogi lépésben, de ha majd többet lehet tudni, akkor szerinte ez az ügy a strasbourgi bíróságra kerülhet.Dercsényi Dávid, a hvg.hu egykori újságírója érti legkevésbé, miért szerepel a neve, illetve két telefonszáma azon a listán, amelyen az izraeli kémprogram lehetséges célpontjait sorolják. Dercsényi nem foglalkozott nagypolitikával és oknyomozással.

„Teljesen átlagos újságírói munkát végeztem a hvg.hu-nál, nem voltak nagy sztorijaim vagy információim. Ezt tartom igazán félelmetesnek, hogy ha még engem is megfigyelnek, akkor mi van azzal, aki ténylegesen oknyomozó újságírást folytat” - mondja az újságíró, aki ma a józsefvárosi kerületi lap főszerkesztője.

Szerinte a legesélyesebb sztori, ami miatt célponttá vált, hogy több cikke is megjelent Hasszán F.-ről, arról a szír férfiról, akit terrorizmus miatt ítéltek el Magyarországon úgy, hogy a görög titkosszolgálat már hónapokkal a férfi letartóztatása előtt megosztott minden információt a magyar hatósággal.

Dercsényit nem is igazán az zavarja, hogy a forrásai vagy adatai kikerültek, hanem az, hogy a családja is belekeveredett ebbe, ugyanis nemcsak a céges telefonja, de a privát száma, sőt a volt felesége telefonja is célpont volt, mivel a készülék Dercsényi nevén van.

„Most, hogy kikerült a nyilvánosságra, és nagy hullámokat ver, örülök. De amikor kiderült ez az egész, akkor igazából nem lepődtem meg, mert a sajtó mindig is ellenség volt a kormány szemében. Az viszont nagyon dühítő, hogy ebbe a családom is belekeveredett” – mondja.

Dercsényi egyelőre még szintén nem gondolkodott jogi lépésekben, de nem tartja kizártnak, hogy ha több minden kiderül, akkor elindít egy pert.

Interjút adott Kásler Miklós emberi erőforrások miniszter a Hír Tv-nek, amiben beszélt a harmadik oltásról és az egészségügyi dolgozók számára kötelezővé tett oltásról.

Kásler szavaiból úgy tűnik, hogy a harmadik oltás nem csak opció lenne, hanem azt is kötelezővé teszik az egészségügyi dolgozóknak. A riporternek arra kérdésére, hogy vizsgálták-e az egészségügyi dolgozók körében az oltás elfogadottságát, Kásler azt válaszolta:

„Az egészségügyi dolgozók átoltottsága rendkívül magas, nem száz százalékos, de magas. Tehát gondolom, hogy aki önként vállalta a két oltás felvételét, ők belátják azt, hogy a harmadikra is szükség van.”

Ha valóban így van, akkor ez egy új eleme az intézkedéseknek, ugyanis eddig arról nem volt szó, hogy a harmadik oltás is kötelező lesz az egészségügyi dolgozóknak, sőt Orbán Viktor kifejezetten arról beszélt a pénteki Kossuth rádiós interjúban, hogy csupán elérhetővé teszik azoknak a harmadik oltást, akik ettől érzik magukat biztonságban.

A riporter ezután azt is megkérdezte, hogy mi van azokkal, akik valamilyen alapbetegségük miatt nem kaphatnak oltást, mire Kásler szintén az előbbieket megerősítve azt válaszolta, hogy „aki nem kapja meg a harmadik oltást, az olyan beosztásba kerül, ahol betegekkel nem találkozik.”

Kásler arról is beszélt, hogy nem csak a betegekkel foglalkozó egészségügyi személyzet számára lesz kötelező oltás, hanem a háttérszemélyzet számára is, mert ők nem elszeparálhatóak.

A harmadik oltásról az interjú végén még azt mondta a miniszter, hogy a szakvélemény a vegyes oltást ajánlja, tehát ha valaki nRNS típusú oltóanyagot (Pfizer, Moderna) kapott, akkor harmadiknak vektorvakcinát (AstraZeneca) vagy elölt vírusból készült oltást (Sinopharm) érdemes adni neki.

A teljes adás itt nézhető meg:

Az 56 éves férfi Szardínián nyaralt, amikor besétálva a tengerbe elvesztette az eszméletét, írja a Blikk La Nueva Sardegna helyi lap alapján.

A vízi mentők hiába siettek rögtön a segítségére, 45 percig tartó újraélesztéssel sem tudták megmenti a férfi életét.

A származási országtól függetlenül utazhatnak be Franciaországba azok, akiket beoltottak, az oltatlanok beutazást viszont COVID-tesztekhez kötik, jelentette be Jean Castex francia miniszterelnök szombaton.

Franciaországban is egyre növekszik a fertőzöttek száma a delta variáns miatt, ezért vasárnaptól kezdve azoknak, akik nincsenek beoltva és az Egyesült Királyságból, Spanyolországból, Ciprusról, Portugáliából, Görögországból vagy Hollandiából érkeznek, negatív tesztet kell felmutatniuk a belépéshez. A teszteknek 24 óránál nem régebbinek kell lennie. Az eddig korlátozások szerint 72 órán kellett nem régebbinek lennie a tesztnek, kivéve az Egyesült Királyságból érkezőknek, ahonnan a 48 órával korábban elkészített teszt is elfogadott volt.

Az oltottaknál nem számít a származási ország, de csak azok léphetnek be Franciaországba, akik az Európai Gyógyszerügynökség által elfogadott vakcinákkal vannak beoltva, tehát AstraZenecával, Pfizerrel, Modernával vagy Janssennel.

Azoknak az utasok, akik Tunéziából, Mozambikból, Kubából vagy Indonéziából érkeznek nem csak negatív tesztet kell felmutatniuk, de utána 10 nap karantén is vár rájuk. (Reuters)

Egy dallasi lakosnál majomhimlőt diagnosztizáltak, ez az első regisztrált eset Texasban, jelentették a hatóságok pénteken.

A megfertőződött ember Nigériából érkezett Dallasba repülővel július 9-én, majd négy nappal később maga ment be a kórházba, mert nem érezte jól magát. Miután a vizsgálatok megerősítették, hogy majomhimlős, a beteget elszeparálták, de az állapota stabil. A hatóságok folyamatosan monitorozzák azokat az embereket is, akik egy gépen utaztak a fertőzöttel, de kicsi az esélye, hogy bárki is elkapta a kórt, mert a koronavírus miatt mindenkin maszk volt.

A majomhimlő leginkább a levegő útján terjed, de testnedvekkel is átadható. Az viszont nem fertőz, akinek nincsenek tünetei. Az első tünetek leginkább egy sima influenzára hasonlítanak: láz, fejfájás, izomfájdalom, kimerültség és duzzadt nyirokcsomók. Az első tünetek megjelenése után néhány nappal azonban kiütések jelennek meg az arcon, majd a test többi részén. A betegség lefolyása nagyjából 2-4 hét. Afrikában a betegség tíz százalékban halálos kimenetelű, és főleg az immunhiányos emberekre jelent veszélyt.

A majomhimlőt 1958-ben fedezeték fel egy dán laboratóriumban. Az első esetet Kongóban regisztrálták, ahol évente nagyjából 1000 ember fertőződik meg. Nigériában 2017-ben jelent meg. (msn)

Tisztázatlan eredetű megbetegedéseket észleltek az osztrák fővárosban akkreditált amerikai diplomaták és más kormányzati alkalmazottak körében, Washington vizsgálatot indított, közölték amerikai tisztségviselők pénteken.

A rejtélyes egészségügyi panaszok Joe Biden amerikai elnök januári beiktatása után jelentkeztek, és hasonlóak azokhoz, amelyeket a havannai amerikai nagykövetség nagyjából 20 munkatársánál észleltek 2016-ban és 2017-ben.

Azokat a - kisebb agykárosodással járó - eseteket a gyanú szerint rádió- vagy mikrohullámmal elkövetett támadások okozták, de a pontos okot a mai napig nem nevezték meg, noha az amerikai külügyminisztériumon kívül a védelmi minisztérium és a külső hírszerzés (CIA) is alapos vizsgálatnak vetette alá a rejtélyes eseteket. A Havanna-szindrómaként emlegetett megbetegedések tünetei leginkább az agyrázkódáshoz hasonlíthatók, a betegek az esetek többségében fejfájásra és szédülésre panaszkodtak. Volt, aki több hónapos orvosi kezelésre szorult.

Bécs a színfalak mögötti diplomácia és az egymással vetélkedő hírszerző szolgálatok titkos tevékenységének egyik fő helyszíne. Jelenleg is itt zajlanak közvetítők útján tárgyalások Irán és az Egyesült Államok között az iszlám köztársaság atomprogramjáról.(MTI)

Egy összegben kapnák meg hat havi fizetésüket a rendvédelmi dolgozók 2022 elején, hogy ezzel akadályozzák meg a tömeges leszereléseket, írja a napi.hu a Belügyi Érdekegyeztető Tanács és a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács üléseinek jegyzőkönyve alapján.

A „fegyverpénzre” keresztelt juttatást még 2019-ben ígérték be, most pedig várhatóan februárban kaphatják meg a dolgozók, de ezt a gazdasági növekedés 5,5 százalékos növekedéséhez kötötték. A juttatás mintegy 178 milliárd forintjába kerül majd a költségvetésnek, azonban nem mindenki részesül benne.

A fegyverpénz csak annak jár, aki 3 éve folyamatosan szolgál, ami egyébként az állomány 90 százalékára igaz. De szintén nem terjed ki a juttatás a rendvédelmi igazgatási viszonyban dolgozó közalkalmazottakra, kormánytisztviselőkre (riaszosok), valamint a munkavállalókra. A szakszervezetek szerint ez hátrányos megkülönböztetés, különösen a riaszosokra nézve, akik nem csak adminisztratív, műszaki, és logisztikai feladatokat látnak el a rendvédelmi szerveknél, hanem a pandémia idején a hivatásosok munkájának egy részét is ők végezték el.

Már legalább 125 ember vesztette életét Belgiumban és Németországban az áradások miatt, de továbbra is több száz embert keresnek.

Németországban a pénteki jelentések szerint eddig valamivel több mint 100 ember vesztette életét, az országban 60 éve nem haltak meg ennyien természeti katasztrófában.

A Rajna-vidék-Pfalz német tartomány jelentése szerint ott legalább 90-en vesztették életüket, köztük legalább 12 fogyatékkal élő, akik egy szociális intézményben laktak. A szomszédos Észak-Rajna-Vesztfália halálos áldozatait 43-ra becsülték. A Rajna-vidék-Pfalz Ahrweiler területén körülbelül 1300 embert nem érnek el, de ebben közrejátszhat az is, hogy az áramellátás is megszűnt és a mobilhálózatok is összeomlottak. Erftstadt városa körüli utak autóval megközelíthetetlenek, ezért a katonák csónakokkal keresik a túlélőket, de a régióban további esőzések is várhatók, ezért számítani lehet a vízszint további emelkedésére.

A hatóságok szerint a legtöbb ember azért vesztette életét, mert összeomlott a házuk, vagy földcsuszamlásban, esetleg víznyelőben semmisült meg.

Belgiumban a halásos áldozatok száma 20-ra nőtt, de még mindig 20 embert keresnek. A legtöbb haláleset Liège városában történt, ahol körülbelül 200 ezer ember él. A Meuse folyó környékéről evakuálták az embereket, de a belga belügyminiszter szerint bizonyos gátszakaszokon kritikus a helyzet. Az emberek evakuálásban a hadsereg, valamint francia és olasz mentőcsapatok is részt vesznek.

Az áradások Svájcot, Luxemburgot és Hollandiát is érintik. Hollandiában több kisebb településen is evakuálták az embereket, Maastricht városában több ezer embernek kellett elhagynia az otthonát. A Meuse folyó vízszintje csütörtök este elérte a maximális előrejelzési magasságot Maastrichtban, de egyelőre még nincs áradásveszély.

(Guardian, Reuters, Süddeutsche Zeitung)

Az Egyesült Államok megerősíti a haiti nagykövetség védelmét, miután az ország elnökét a múlt héten meggyilkolták, de „nincs napirenden”, hogy az ország stabilizálása érdekében amerikai csapatokat küldjenek, mondta Joe Biden amerikai elnök csütörtökön.

Haiti ideiglenes kormánya a múlt héten kérte arra az Egyesült Államokat és az ENSZ-t, hogy állítsanak csapatokat a kulcsfontosságú infrastrukturális egységek védelmére Jovenel Moïse elnök meggyilkolása után. Biden akkor kijelentette, hogy nem kíván eleget tenni a kérésnek, miközben Afganisztánból is épp vonják ki az amerikai csapatokat.

Biden kijelentette, hogy csak tengerészgyalogosokat hajlandó küldeni az amerikai nagykövetségre Haitin. Mathias Pierre, haiti választási minisztere szerint azonban indokolt lenne, hogy a jelenlegi törékeny helyzetben amerikai csapatok tartsák fenn a békét a 120 nap múlva várható választásokig. (MilitaryTimes)

Alig egy héttel a nyitóünnepség előtt megvan az első pozitív koronavírusteszt az olimpiai faluban, közölték szombaton a tokiói ötkarikás játékok rendezői.

Hasimoto Szeiko, a szervezőbizottság vezetője megerősítette az esetet, elmondása szerint a tesztet pénteken végezték el. A fertőzött személyéről vagy nemzetiségéről nem hangzott el információ, ahogy arról sem, hogy az illető be van-e oltva.

Csupán arról ejtettek szót, hogy nem japán személyről van szó, és nem sportoló, hanem a "játékokhoz kapcsolódó illető".

A szervezők kiemelték, hogy az érintett sportolót 14 napra karanténba helyezték, egyben minden szükséges biztonsági lépést megtettek a fertőzés továbbterjedésének megakadályozására, így az olimpiai falu lakói biztonságban érezhetik magukat.

A magyar csapat pénteken utazott ki Japánba. (MTI)

A Pfizer-vakcina hatékonysága a delta variánssal szemben „gyengébb”, mint azt az egészségügyi hatóságok remélték, mondta Naftali Bennett izrael miniszterelnök pénteken az egészségügyi tisztviselőkkel történt egyeztetés után.

A miniszterelnök hozzátette, hogy azt nem tudják, pontosan mennyivel kevésbé hatékony, de lényegesen.Izraelben március óta nem volt annyi pozitív eset, mint pénteken, az elvégzett tesztek 1,5 százaléka lett pozitív, ami főként a delta variánsnak köszönhető. A súlyos állapotban lévőknek nagyjából 60 százaléka kapott már oltást.

Az emelkedő számok miatt korlátozásokat is bejelentettek, például esküvőkön és rendezvényeken csak akkor vehet részt 100 embernél több, ha azok be vannak oltva vagy fel tudnak mutatni negatív tesztet. A belső terekben megrendezett rendezvények esetében pedig maszkot is kell viselni. (Jerusalem Post)

Belgium visszafogad tíz gyereket és hat anyát, akik dzsihadisták táborában ragadtak Szíriában.

Több száz európai állampolgár, köztük nők és gyerekek mennek Szíriába azért, hogy csatlakozzanak az Iszlám Állam terrorszervezethez. A legtöbb európai állam nem fogadja vissza a szervezethez csatlakozottakat, utoljára 2019-ben volt, hogy ekkora számban szállítottak haza európai állampolgárokat.

A jelentések szerint három anya és hét gyerek visszautasította az ajánlatot, hogy visszaköltözhetnek Belgiumba. Azokat az anyákat, akik viszont a visszatérést választják, Belgiumban letartóztatják és vádat emelnek ellenük.

Alexander de Croo miniszterelnök márciusban jelentette be, hogy Belgium mindent megtesz annak érdekében, hogy a 12 éven aluli gyerekeket visszatelepítsék az országba.

A 2011-es szíriai háború kitörése után több mint 400 belga csatlakozott az Iszlám Államhoz. (BBC)

„Embereket ölnek” - válaszolta Joe Biden egy riporternek arra a kérdésére, hogy mit gondol a közösségi médiában, úgy mint a Facebookon terjedő koronavírussal kapcsolatos álhírekről.

A Fehér ház szerint a Facebook és más platformok nem tesznek eleget annak érdekében, hogy a hamis információk ne terjedhessenek a közösségi médiában, de a Facebook szerint ők agresszívan lépnek fel a közegészség érdekében és már 18 millió álhírt távolítottak el az oldalaikról.

A Facebook szóvivője azt is hozzátette, hogy ne vádolják őket olyannal, amit nem tudnak tényekkel alátámasztani.

Egy márciusi jelentés szerint az oltásellenes aktivisták a Facebookon, a YouTube-on, az Instagramon és a Twitteren több mint 59 millió követőhöz jutottak el, ezért az oltásellenesek számára kulcsfontosságúak ezek a platformok.

A járvány az Egyesült Államokban leginkább az oltatlanok körében terjed, a felnőtt lakosság körülbelül 59 százaléka van beoltva mindkét adag vakcinával. (BBC)

45 ezer aláírást gyűjtött össze és adott át Karácsony Gergely főpolgármesternek a Greenpeace pénteken, hogy tiltsa ki a régi dízelautókat Budapestről, de legalább tegyen közzé egy ütemtervet.

A Greenpeace még 2019 januárjában indított petíciót, amelyben azt kérték a fővárosi vezetéstől, hogy:

• 2026. szeptember 1-ig fokozatosan tiltsa ki a dízelautókat és más szennyező járműveket Budapestről, ezzel együtt vonja ki a dízelüzemű BKV-buszokat a fővárosból, és mihamarabb hozza nyilvánosságra ennek ütemtervét;
• Fokozottan segítse a fenntartható közlekedés terjedését, fejlődését a fővárosban.

A szervezet még az önkormányzati választások előtt megkereste az összes főpolgármester-jelöltet (kivéve Berki Krisztiánt), hogy milyen vállalásokat tesznek az alapvető zöld kérdésekben, köztük a dízelautók kitiltásában. Akkor mindegyik főpolgármester-jelölt vállalta ezt, köztük Karácsony Gergely is. A megkezdett egyeztetések aztán a járvány miatt félbeszakadtak. A Greenpeace ezért idén februárban nyílt levelet írt a főpolgármesternek, aki azonban nem reagált erre, amit a szervezet azért is nehezményezett, mert még Tarlós is mindig adott választ valamilyen módon.

„Azért kellene egy ütemterv már nagyon régóta, mert a 2020-as adatokból is az derült ki, hogy ész nélkül veszik a magyarok a nyugat-európai városokból kitiltott légszennyező járműveket. Az EURO 1-2-3 besorolású járművek már szinte mindegyik nyugat-európai városból ki vannak tiltva, de például Stuttgartba EURO 5-sel sem lehet behajtani” - mondta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője a 444-nek.

Simon Gergely hozzáteszi, hogy Magyarország ellen ráadásul kötelezettségi eljárás is van a budapesti nitrogén-dioxid-szennyezettség miatt, ami szintén a dízelautóknak köszönhető.

Ezért döntöttek úgy a Greenpeace aktivistái, hogy pénteken átadják Karácsonynak a 45 ezres petíciót és megkérdezik, mikor lesznek érdemi lépések az ügyben.

„Valóban az egyik legfontosabb célunk, hogy javuljon Budapesten a levegő minősége. A korszerűtlen fűtési módok és avarégetés az egyik probléma, amiben már sikerült áttörést elérnünk azzal, hogy megtiltottuk a városon belül az avarégetést, és most már az agglomerációban is elindult ez a folyamat. De valóban nagyon nagy probléma a korszerűtlen autók jelenléte Budapest és az ország útjain, ami ellen fel kell lépni” - mondta Karácsony.

Karácsony beszélt arról, hogy a Nyugat-Európából kitiltott járműveket egyre többen vásárolják fel itthon, és a járvány is tovább rontott a tendencián, ugyanis most többen választják az autójukat, mint a tömegközlekedést.

„Ezért a fővárosi önkormányzat csatlakozott ahhoz az európai kezdeményezéshez, hogy legyen egy céldátuma a korszerűtlen besorolású autók kivezetésének Budapesten” - mondta.

Kérdésünkre, hogy milyen céldátummal kell számolni, azt válaszolta a főpolgármester, hogy

„a 2030-as céldátum egyre gyakoribb Európában. Az én választási programomban szerepelt egyébként az alacsony kibocsátású zónák kijelölése, amelyet továbbra is tartok, vannak olyan városrészek, ahol nem tudunk egyszerűen mást tenni, és ezekhez is kell egy céldátum. A közgyűlés elé fog kerülni a dátum meghatározása még az idei évben.”

Azt is hozzátette, hogy olyan stratégiát kell alkalmazni, ami nem érinti különösebb hátránnyal az alacsony jövedelmű csoportokat, akik nem feltétlen ilyen autókat szerettek volna venni, csak a jövedelmi helyzetük ezt engedte meg. De Karácsony szerint ebben mindenképpen kell a kormány együttműködése.

Azt is megkérdeztük, hogy az ütemterv késlekedésének az-e az oka, hogy a kormány szerint Karácsony üldözi az autósokat.

„Ha ez befolyásolná a döntéseinket, akkor csupa rossz döntést hoznánk, mert gyávaságból nem lehet jó döntéseket hozni. Ahhoz van köze, hogy a járvány nagyon nagy mértékben felülírt egy csomó mindent, többek között azt is, hogy milyen módon tudjuk a városainkat átalakítani, és a járványnak ráadásul van egy olyan negatív hatása, hogy a gépjárműforgalom nőtt Budapesten igen jelentős mértékben. Ezeknek a fejleményeknek a tükrében kell még inkább átgondolt forgalomcsökkentési és levegőminőségi javítási döntéseket hozni” - mondta.

Az Európai Unión belül Bulgária után Magyarország a második legszennyezettebb ország, emiatt az Európai Bíróság február 3-i ítéletében kimondta, hogy Magyarország uniós jogot sértett azzal, hogy nem hozott megfelelő levegőtisztasági intézkedéseket a PM10-szennyezettség csökkentése érdekében. A légszennyezettség szempontjából ráadásul Budapest áll a legrosszabbul, és egy 2018 év végi közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a budapestiek egyértelműen a légszennyezettséget tartják a legnagyobb környezetvédelmi problémának, és a tiszta levegő érdekében kétharmaduk kitiltaná a régi, szennyező, elsősorban dízel gépjárműveket a város területéről.

Ezzel kapcsolatban a kormány is tett ígéretet 2020-ban, miszerint korlátozni fogják a szennyező autók behozatalát, de az Innovációs és Technológiai Minisztérium tavaly nyári nyilatkozatából az derül ki, hogy ez nem mostanában fog megvalósulni:

„Az Innovációs és Technológiai Minisztérium továbbra sem tartja kívánatosnak, hogy a környezetszennyező használt gépjárművek importja és arányuk a hazai gépjárműállományon belül növekedjen. Ezzel együtt Magyarország, mint az Európai Unió tagja tiszteletben tartja az áruk szabad áramlásáról szóló szabadságelvet. Mindebből következik, hogy a külföldről érkező járművek versenyképességét külön adók vagy illetékek nem veszélyeztethetik. Vizsgáljuk ugyanakkor, hogy környezetvédelmi, közlekedésbiztonsági és egészségügyi szempontok figyelembevételével miként lehet a negatív folyamatot ellensúlyozni.”

• Több mint fél éve lépett hatályba Európa legszigorúbb abortusztörvénye Lengyelországban, ami még sérült magzat esetén is tiltja a művi vetélést.
• A lengyel nők félnek teherbe esni, félnek elmenni genetikai vizsgálatokra, az orvosok pedig állandó erkölcsi dilemmával szembesülnek, de a törvény miatt nem segíthetnek a kétségbeesett nőkön.
• A törvény hatályba lépése óta egyre több olyan civil szervezet jött létre, amelyek külföldre szerveznek utakat, hogy a nők hozzáférhessenek a beavatkozáshoz. Nők százai mennek Csehországba, Ausztriába, Németországba, Hollandiába és az Egyesült Királyságba.
• A Ciocia Czesia nevű civil szervezet elmesélte a 444-nek, hogy hogyan néz ki egy ilyen út megszervezése.

Október 22-én egy olyan szigorú abortusztörvény lépett életbe, amilyen utoljára 1939-ben volt Lengyelországban. Hiába tiltakozott hónapokon keresztül több százezer nő és több civil szervezet, a lengyel parlament (Szejm) elfogadta a törvényt, amelynek értelmében a lengyel nők csak akkor kérhetnek abortuszt, ha bizonyítottan nemi erőszakból vagy vérfertőzésből fogant a magzat, illetve ha a terhesség komplikációi az anya életét közvetlenül veszélyeztetik. Tehát kötelező megtartaniuk a nőknek azokat a magzatokat, amikről lehet tudni, hogy betegen vagy súlyosan sérülten születnek, és akár közvetlen a születés után életüket is vesztik.

Százával menekülnek külföldre a lengyel nők

A törvény hatályba lépése óta már eltelt több mint fél év, és ez idő alatt több lengyel cikk is született arról, hogy mi a helyzet az országban.

A törvény egyik leginkább szembetűnő következménye, hogy beindult a nemzetközi abortuszturizmus. Rengeteg nő megy Csehországba, Ausztriába, Németországba, Hollandiába és az Egyesült Királyságba, hogy ott legálisan essenek át az abortuszon.

A Federation for Women and Family Planning nevű szervezet felmérése szerint október 22-től május közepéig:

• összesen 597 nő ment abortuszra valamelyik külföldi klinikára a második trimeszterben, amiből 163-an azért döntöttek a művi vetélés mellett, mert sérült volt a magzat,
• 194 ember otthon, gyógyszer segítségével végzett abortuszt a második trimeszterben, nagyjából 10 ezer ember pedig az első trimeszterben,
• Az Abortion Without Borders nevű civil szervezet pedig a hat hónap alatt 420 ezer PLN-nel (kb. 30 millió forinttal) támogatta azokat a nőket, akik nem tudták volna maguknak kifizetni az utazást és a beavatkozást.

Más civil szervezetek is arról számoltak be, hogy a törvény hatályba lépése után drasztikusan megnőtt a megkeresések száma. Az Abortion Dream Team nevű szervezet azt nyilatkozta, hogy a törvény hatályba lépése előtt havonta 5-6 embernek segítettek abban, hogy külföldre tudjanak utazni, október 22 után ez a szám 30-ra nőtt, januártól kezdve pedig havi százra.

Azonban nemcsak a számokon látszik a lengyel abortusz törvény hatása, hanem az életben is egészen abszurd helyzeteket eredményez, és ez nemcsak a nőket, de az orvosokat is megviseli.

„Egy teljesen új betegcsoport jelent meg. Olyan emberek, akiknek soha nem volt szükségük pszichiátriai segítségre, de most súlyos válsághelyzettel és öngyilkos hajlammal jelentkeznek hozzám, mert kiderült a magzatukról, hogy sérült, és nincs választásuk” - nyilatkozta Aleksandra Krasowska pszichiáter az OKO.press-nek.

Rengeteg nő azért fordul pszichiáterhez, mert a magzatról kiderül, hogy nem lesz egészséges vagy a születés után meg fog halni, ezt pedig nem tudják feldolgozni. De a pszichiáter szerint a nők már a terhesség elején is felkeresik őt, mert nem tudnak megbirkózni azzal a félelmükkel, hogy mi lesz, ha sérült lesz a magzat.

Ezzel együtt romlott a nők egészségügybe és orvosokba vetett bizalma is, félnek attól, hogy teherbe esnek. Ugyanakkor az orvosoknak sem könnyű, és nem csak azért, mert súlyos pénzbírság fenyegeti őket, ha kijátsszák a törvényt, hanem azért is, mert hiába végzik el a genetikai teszteket, prenatális (születés előtti) vizsgálatokat, amik kiszűrhetik a betegségeket, utána nem tehetnek semmit.

„Segíthetünk a betegeken azzal, hogy diagnosztizáljuk őket, de többet nem tehetünk. Az állam mossa a kezeit. Mi a helyzet az orvosi ismereteinkkel, amelyeket nem használhatunk fel? Ez egy bizarr lelkiismeretfurdalást eredményez. A podkarpackie-i tartományban jelenleg nincs olyan kórház, amely prenatális vizsgálatokat végezne, mert így már senki sem akarja ezt csinálni” - mondta Grzegorz Pietras szülészorvos, a Lublini Orvosi Kamara alelnöke.

Az orvosokon nagy a nyomás, mert például ha egy vizsgálat alkalmával kiderül, hogy méhen kívüli terhesség van, akkor döntést kell hozniuk arról, hogy mikor végzik el az abortuszt, a törvény szerint ugyanis ki kell várni az utolsó pillanatig, de az orvosok ezzel veszélyeztethetik a nő életét.

De olyan extrém eset is történt a törvény hatályba lépése után, hogy egy nő ikrekkel volt terhes, és a vizsgálatok során kiderült, hogy a magzatoknak egy szívük és egy májuk van. Egyértelmű volt, hogy a magzatok nem maradnak majd életben, és az anya életét is veszélybe sodorják, de az orvosok mégis úgy döntöttek, hogy nem alkalmazhatnak abortuszt.

Azt, hogy mennyire abszurd világ van most Lengyelországban, az is jól mutatja, hogy júniusban bejárta a lengyel sajtót egy történet, miszerint egy szennyvíztározóban dolgozó férfi talált egy 18 és 22 hét közötti magzatot, ami miatt kihívta a rendőröket. A rendőrök ezután a lengyel police.hu-n közzétettek egy felhívást, hogy keresik a nőt, „aki korábban terhes volt, és most már nem”, valamint ennek a szemtanúit.

Ez a kiírás óriási felháborodást keltett, ugyanis a rendőrségnek fogalma sem lehetett arról, hogy egy egyszerű vetélés vagy illegális abortusz történt, ezzel bűncselekménynek beállítva a természetes vetélést is. A rendőrség később azzal védekezett, hogy csak azért keresik a nőt, hogy megtudják mi történt, és minden rendben van-e vele.

Emlékeztetni kell a nőket, hogy külföldre menni abortuszért nem illegális

Lengyelországban már évek óta működnek olyan civil szervezetek, amelyek információval vagy épp anyagi segítséggel látják el azokat a nőket, akiknek abortuszra van szükségük. Az egyik ilyen legnagyobb szervezet, ami több kisebb szervezettel működik együtt, az Abortion Without Borders, akik elsősorban abortusztablettákhoz való hozzáféréssel és anyagilag támogatják a külföldre utazó nőket. De a törvény után a megnövekedett igények miatt még több ilyen civil szervezet jött létre. Ilyen a Ciocia Czesia is, akik tavaly októberben alakultak, és nagyjából 10 önkéntessel szerveznek utakat Csehországba.

A kollektíva vezetője, Jolanta Nowaczyk elmesélte a 444-nek, hogy hogyan működik egy abortuszút megszervezése.

A szervezet indulásakor az önkéntesek azzal kezdték, hogy ügyvédek és jogászok segítségével próbálták kideríteni, milyen törvényes módon tudnak segíteni azoknak a nőknek, akiknek abortuszra van szükségük. A szervezet ezzel egyidőben nagyjából száz cseh állami és magánklinikát felkeresett, hogy együttműködést kérjen tőlük.

A 100 klinika közül azonban mindössze kettő volt hajlandó fogadni a lengyel nőket, egy állami és egy magánklinika.Jolanta elmondása szerint ennek az az oka, hogy a cseh abortusztörvény sem teljesen megengedő, ugyanis azt mondja ki, hogy csak azon végezhetnek az országban abortuszt, akinek Csehországban van a lakcíme. A törvényben azonban van egy kiskapu, miszerint kivételt képez, ha van bármiféle nemzetközi szerződés egészségügyi ellátásra a két ország között. Maga az Európai Unió pedig értelmezhető egy ilyen szerződésként.

Így viszont sok Lengyelországban élő ukrán nőnek nem tud segíteni a Ciocia Czesia, ezért őket inkább átküldik olyan szervezethez, amely Ausztriába vagy Németországba szervez utakat. Szintén Ausztriába vagy Németországba küldik a 18 év alattiakat is, ugyanis Csehországban csak szülői engedéllyel végeznek beavatkozást a 18 év alattiakon.

Az 1986-os cseh törvényen egyébként épp most akarnak változtatni, hogy a külföldiek számára is hozzáférhetőbbé tegyék az abortuszt. A prágai lengyel nagykövet ezért gyorsan írt is egy levelet a cseh egészségügyi minisztériumnak, amiben arra kérte őket, hogy ne könnyítsék meg a külföldieknek az abortuszhoz való hozzáférést.

Szintén korlátja lehet az abortuszutaknak, hogy országonként, sőt néha klinikánként eltér, hogy hány hetes korig végeznek abortuszt. A Ciocia Czesia által megkeresett két cseh klinika közül az állami 14 hetes korig hajt végre abortuszt, de csak abban az esetben, ha károsodott magzatról van szó. A privát klinika ezzel szemben 12 hetes korig végez abortuszt, és nincs olyan kitétel, hogy sérültnek kell lennie a magzatnak, bárki igénybe veheti a szolgáltatást anélkül, hogy megmondaná az okát. A leginkább megengedő országok közé Hollandia és az Egyesült Királyság tartozik, az előbbiben ugyanis a 22., az utóbbiban pedig a 24. hétig legális az abortusz.

A Ciocia Czesia első körben információval segíti azokat a nőket, akik megkeresik őket. Havonta nagyjából 50-60 nő veszi fel velük a kapcsolatot, de a megkeresések száma az utóbbi időben nőtt meg igazán, mert a szervezet egyre láthatóbbá válik, és egyre több orvos ajánlja őket. Jolanta azt mondja, hogy nem mindenki a szervezéshez kér segítséget tőlük, van, akinek elég, hogy megmondják a két fogadó klinika nevét, de van, akinek végig kell fogni a kezét, és anyagilag is segíteni kell.

„Az anyagi támogatás egy fontos része a tevékenységünknek, mert nagyon sok ember nem engedheti meg magának, hogy külföldre menjen, fizesse az utat, a szállást és a beavatkozást, ami körülbelül 450 euróba kerül” - mondja Jolanta.

A szervezet felkészíti a nőket arra, hogy mi fog történni, segítenek megszervezni az utat, szállást és orvost ajánlanak nekik. A szervezetnek vannak Csehországban is civil önkéntesei, akik adott esetben a klinikáról való hotelbe szállításban is tudnak segíteni, ugyanis a beavatkozás után nem lehet vezetni.

A szervezet másik fontos tevékenysége, hogy az abortuszon átesett nőknek segítenek Lengyelországban olyan orvost találni, akihez félelem nélkül mehetnek kontrollra.

„A nagy városokban már van egy listánk azokról az orvosokról, akik hajlandók ellátni az abortuszon átesett nőket, de nagyon gyakran valaki egy kisebb településről keres meg minket, hogy találjunk neki elfogadó orvost. Ilyenkor kutatást végezünk, hogy ki lehet megfelelő. De azt is nagyon fontos elmondani a nőknek, hogy ez a része a procedúrának már legális, nem kell stresszelni miatta, mert az orvosok nem tehetnek semmit ellene, maximum bunkók lesznek. Ez a legrosszabb, ami történhet” - magyarázza Jolanta.

Jolanta szerint azt is sokszor kell hangsúlyozni, hogy külföldre menni abortuszért nem törvényellenes dolog, ahogy az abortusztabletta használata sem.

Az egész procedúra a kapcsolatfelvételtől számítva nagyjából 1-2 hét alatt lezajlik, de van, amikor ennél sürgősebb, mert valaki már közeledik a 12. héthez. A koronavírus ebből a szempontból nagyon megnehezítette a szervezet dolgát, ugyanis sokszor bele kellett kalkulálni az időbe a 10 napos karantént, amit Csehországban teszttel sem lehetett kiváltani. Volt olyan nő, akit emiatt Ausztriába vagy Németországba kellett küldeni, mert még az is olcsóbb volt, mint fizetni a 10 napos szállodai költséget.

A szervezet működése óta nagyjából 35 ezer eurót gyűjtött össze az utak finanszírozására különböző adománygyűjtő eseményekkel. „Nagyon szerencsések vagyunk, hogy anyagilag is tudunk segíteni ezeknek a nőknek. Igazán meglepő, hogy mennyien támogatnak minket. Vannak, akik koncerteket szerveznek nekünk, vagy főznek egy kollégiumban, hogy így gyűjtsenek pénzt” - mondja Jolanta.

Jolanta állítása szerint a szervezetet még nem érte támadás sem a kormány, sem az egyház részéről. De az Abortion Dream Team nevű szervezet a Facebook oldalán például beszámolt arról, hogy abortuszellenes emberek hívogatták folyamatosan őket, hogy leterheljék a vonalat, és a segítségre szoruló nők ne tudják hívni őket.