Benics Márk

Kiugróan, húsz-huszonöt százalékkal drágul a strandolás országszerte, ami körülbelül ezer forint írja az RTL. Az önkormányzati cégek másfél évig nem emelhettek a koronavírus miatt. Most, hogy engedi a kormány, szinte mindenhol drágulás jön, aminek oka az energiaár-robbanás és a bérköltségek emelkedése.

Budapesten múlt szerdán emelték az árakat, belépők 8,7 , a bérletek 10-14 százalékkal drágultak a népszerű strandokon. A Paskál fürdőbe a hétvégi napokon több mint 10 ezer forintért mehet be egy 4 tagú család, ez 900 forinttal több, mint eddig. A történelmi fürdőkbe - amelyeket többnyire külföldiek látogatnak - 20 százalékkal magasabb áron lehet bejutni. A Gellértbe például már 7600 forint egyetlen felnőtt belépő, de ebben benne van szekrényhasználat is.

A magánvállalkozásoknak a járvány alatt nem volt tiltva az áremelés, nagy részük korábban megtette ezt. Egy mosonmagyaróvári fürdőben már márciusban 10 százalékkal drágultak a jegyek, de ez még nem elég a fürdő életben tartásához, még többet kell emelniük.

A Fürdőszövetség szerint nincs kivétel, ahol nem az elmúlt 10 napban emeltek, ott majd a következő napokban fognak. A várt 5-10 százalékos drágulás helyett jóval többel, 20-25 százalékkal kell számolni.

A nyíltvízi fürdők esetében visszafogottabb, de Balatonon júliusig átlagosan így is tíz-tizenöt százalékkal emelkedhet a strandbelépők ára tavalyhoz képest.

Négy évvel azután, hogy letartóztatták egy francia faluban, a belga határ közelében, bíróság elé állt Dino Scala, aki a vád szerint harminc éven át követett több tucatnyi erőszakos szexuális támadástkövetett el.

A most hatvanegy éves Scala már beismerte, hogy negyven erőszakos támadást követett el lányok és nők ellen a francia és a belga határ két oldalán fekvő településeken 1988 óta. Az ötvenhat vádpont közül néhányat azonban tagad.

Az egykori gondnokot és futballedzőt végül 2018 februárjában tartóztatták le, miután megtámadott egy tizenhét éves lányt a belga határ menti Erquelinnes városában. A lánynak sikerült megszöknie, a térfigyelő kamerák azonosítottak egy francia rendszámú Peugeot autót. A hatóságok három héttel később találták meg az autót a gyanúsított Pont-sur Sambre-i otthonánál, amiben kesztyűt, kötelet és egy kést is találtak.

Ezt követően tizenhét nemi erőszakkal, tizenkét nemi erőszak kísérletével és huszonhét szexuális támadással vagy annak kísérletével vádolták meg.

„Megszorította a nyakamat, és a fejem hátracsapódott, volt időm látni az arcát" - mondta az egyik áldozat a francia televíziónak, akit 1997-ben, mindössze tizennégy évesen zaklatott a férfi.

A lille-i ügyészi nyomozóhatóság vezetője, Romuald Muller szerint a támadó felkutatásával kapcsolatos problémát részben az okozta, hogy a nyomok hónapokig, sőt néha évekig nem vezettek semmire.

Az áldozatok beszámolói alapján sikerült megrajzolni a támadó fantomképét. „A fantomkép akkor hasznos, ha egy szokatlan tulajdonsághoz, egy megkülönböztető jegyhez, például egy különleges járáshoz vagy sebhelyhez kapcsolódik" - mondta a Le Figaro honlapnak. "Ha nincs ilyen, akkor viszont a fantomkép nagyon sok emberre hasonlít."

Dino Scala ügyvédje, Margaux Mathieu azt mondta, hogy a férfi beismerő vallomást tett. (BBC)

Elítélik az Ukrajna elleni indokolatlan orosz agressziót, és a NATO keleti szárnyának védelmét és megerősítését szorgalmazzák a közép- és kelet-európai NATO-tagállamok ("Bukaresti Kilencek"), szerepel a tagállamok által aláírt nyilatkozatban.

Magyarország, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia vezetői a román fővárosban, Bukarestben találkoztak kevesebb mint három héttel a madridi NATO-csúcstalálkozó előtt.

Klaus Iohannis román elnök és a lengyel miniszterelnökkel, Andrzej Dudával közösen nyitotta meg a találkozót. "Tekintettel a Romániában és a Fekete-tenger térségében megnövekedett biztonsági kockázatokra, a NATO keleti szárnyának egységes megerősítése még sürgetőbbé és döntőbbé válik” - mondta Iohannis.

A tagállamok szerint Oroszország jelenti a legfőbb fenyegetést az euroatlanti térség biztonságára, ezért a szövetséges jelenlét fokozására, korszerű, kiegyensúlyozott, hiteles és fenntartható megerősítésére van szükség a teljes keleti szárnyon. A B9-ek támogatásukról biztosítják Ukrajnát, az ország európai uniós integrációs törekvéseit, folytatják a menekültek millióinak segítését és felszólítják Oroszországot, hogy vonja vissza katonáit Ukrajnából, térjen vissza a nemzetközi jog keretei közé. Magyarországot a találkozón Novák Katalin köztársasági elnök képviselte.

A bukaresti találkozón az országok államfői megvitatják majd az orosz inváziónak a NATO "sebezhető partnereire", köztük Moldova és Grúzia biztonságára gyakorolt hatását is. (The Guardian, MTI)

Vadim Szkibickij, Ukrajna katonai hírszerzésének helyettes vezetője szerint Ukrajna vesztésre áll Oroszországgal szemben a frontvonalakon, és szinte kizárólag a nyugatról érkező fegyverekre támaszkodik, hogy visszatartsa Oroszországot.

"Ez most egy tüzérségi háború" - mondta Szkibickij. “A frontvonalakon dől el a jövő, és a tüzérség tekintetében vesztésre állunk" - mondta a The Guardiannek. Szkibickij szerint Ukrajna naponta öt-hatezer tüzérségi lövedéket használ.

Azt is mondta, hogy most minden attól függ, hogy a nyugat mit ad nekik. "Egy ukrán ágyúra tíz-tizenöt orosz ágyú jut A nyugati partnereink a rendelkezésre álló eszközök körülbelül tíz százalékát adták nekünk" - mondta.

Szkibickij szerint a nyugati szövetségeseknek most nagy hatótávolságú rakétatüzérséggel kéne ellátnia Ukrajnát, hogy távolról semmisíthessék meg az orosz lövegeket. A héten Olekszij Arestovics ukrán elnöki tanácsadó is ezt mondta, szerinte sokkal több rakétasorozatvetőre volna szükségük, mint amit eddig az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok ígért, hogy esélyük legyen Oroszország legyőzésére.

Az első hónapban Oroszország folyamatosan rakétákkal támadta Ukrajnát, de az utóbbi két hónapban ez lelassult. Az ukrán fegyveres erők vezetője által közzétett friss adatok azt állítják, hogy Oroszország naponta tíz-tizennégy rakétát lő ki - ráadásul egyre régibb típusokat. Szkibickij szerint a konfliktus így a közeljövőben túlnyomórészt tüzérségi háború marad.

A rakétákat drága gyártani, egy-egy rakéta néhány százezer . vagy akár több millió dollárba is kerülhet. "Észrevettük, hogy Oroszország sokkal kevesebb rakétatámadást hajt végre, és H-22-es rakétákat használ. Ezek régi, 1970-es évekbeli szovjet rakéták" - mondta Szkibickij. "Ez azt mutatja, hogy Oroszország kifogyóban van a rakétákból". Szerinte Oroszország a szankciók miatt nem tudott gyorsan rakétákat gyártani, és a készleteinek mintegy hatvan százalékát már elhasználta.

Oroszország erőinek nagy része jelenleg a Donbasz régióban összpontosul, és mind a donyecki, mind a luhanszki köztársaságok közigazgatási határait igyekszik elfoglalni. foglalta össze a helyzetet Szkibickij. Szerinte ez az a terület, ahol a tüzérségi harcok a leghevesebbek.

Harkiv környékén az orosz erők a védelemre összpontosítanak, miután az ukrán ellentámadás kiszorította őket májusban a régió több városából és falujából. "A Harkivot fenyegető veszély csökkent" - mondta.

Zaporizzsjában és Herszonban, két dél-ukrajnai régióban, amelyeket Oroszország szinte teljesen megszállt, az orosz erők hosszú időre beásták magukat, kettős, néha hármas védelmi vonalakat építenek ki. "Most már nehezebb lesz visszaszerezni azt a területet, ezért van szükségünk fegyverekre" - mondta Szkibickij.

Az ukrán katonai hírszerzés szerint Oroszország még egy évig folytathatja a jelenlegi ütemben a háborút anélkül, hogy további fegyvereket kellene gyártania vagy mozgósítania a lakosságot.

Szkibickij nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Oroszország egy időre befagyasztja a háborút, hogy meggyőzze a nyugatot a szankciók feloldásáról. "De aztán újra elkezdik - nézzük csak meg az elmúlt nyolc évet."

Több mint egy évszázad elteltével azonosítottak újra egy ritka galápagosi teknősfajt, a „fantasztikus óriásteknőst", amit sokáig kihaltnak hittek, írja a The Guardian.

Azóta nem láttak ilyen teknősfajt, hogy Rollo Beck 1906-ban egy expedíció során felfedezett egy hím egyedet. Az új jövevényt a Fernandának nevezték el, az élőhelyéről, a Galápagos-szigetcsoport nyugati részén található a Fernandina-szigetről kapta a nevét.

„Minden, amit eddig tudtunk erről a fajról, azt mutatta, hogy kihalt" - mondta Stephen Gaughran, a Princeton Egyetem ökológiai és evolúcióbiológiai kutatója. „Szóval nagy dolog, hogy egy olyan faj, amelyről száz éve azt hittük, hogy kihalt, hirtelen felbukkan itt."

Fernandát 2019-ben találták meg a szigeten, körülbelül ötvenéves, de kisebb, mint a tipikus óriásteknősök, ami annak köszönhető, hogy a vulkanikus eredetű szigeten kevés a növényzet. Ez volt az egyik oka annak, hogy a tudósok kezdetben kételkedtek abban, hogy Fernanda „fantasztikus óriásteknősök" fajába tartozik. Ezt később DNS-vizsgálatokkal sikerült bebizonyítaniuk.

A galápagosi óriásteknősök mindegyike szerepel az IUCN vörös listáján a veszélyeztetettől a súlyosan veszélyeztetettig, egy faj pedig már kihalt.

A bíróság pénteken meghallgatta az apját testi, lelki és szexuális bántalmazással vádoló Szilágyi Liliánát és az apát, Szilágyi Zoltánt is, aki becsületsértésért perelte be a lányát, írja a Telex. Ez a pénteki egy úgynevezett békítő meghallgatás volt, amin a két felet arról kérdezték, látnak-e reményt arra, hogy kibéküljenek. Ha nem, az ügyből bírósági tárgyalás lesz.

Szilágyi Liliána a meghallgatás előtt a Telexnek azt mondta, „majd biztos bocsánatot fogok kérni a húsz évig tartó bántalmazássorozatért”, illetve hogy ő nem akar békülni. Szilágyi Zoltán önmagát képviselte a meghallgatáson, ő nem nyilatkozott a lapnak. A becsületsértési ügyből per lesz, tehát „tárgyalásra utalják”.

Szilágyi arról is beszélt a lapnak, hogy nem akar hallgatni, és már várta a pillanatot, hogy találkozzon az apjával, hogy hat év után a szemébe nézzen. Arra a kérdésre, hogy mivel tudja bizonyítani az igazát az ügyben, ügyvédjével, Nemes Lászlóval együtt úgy feleltek, ezt nem a sajtóban akarják kommunikálni, ez majd a tárgyalásokon kiderül.

Szilágyi azért nem akart feljelentést tenni, mert az igazságszolgáltatás „az ilyen fajta ügyekben még nagyon gyerekcipőben jár”, az „elvett gyerekkort” egy több évig húzódó per végi ítélet sem tudja visszaadni. Másrészt azt is gondolja, hogy lelkileg az segítene rajta, ha nem kellene folyamatosan találkoznia az apjával. „Normális esetben a bántalmazót a bántalmazottjával nem egészséges összeengedni”, mondta.

Rendőrségi büntetőeljárás nem indult az ügyben, mert az úszónő nem tett vallomást. Szilágyi és az ügyvédjei erről most a Telexnek azt mondták, ez az állítás nem igaz, mert a rendőrség egyszer sem kereste meg őket hivatalosan. Később Szilágyi úgy döntött, mégsem akar feljelentést tenni, mert nem akar végigmenni a tárgyalási procedúrán, ezért nem jártak soha a rendőrségen.

Szilágyi Liliána Eb-ezüstérmes úszó tavaly év végén írt arról közösségi oldalán, hogy úszóedző apja éveken át bántalmazta őt, illetve anyját is. Az ügyben azóta a Magyar Úszó Szövetség folytatott vizsgálatot, és arra jutottak, hogy Szilágyi igazat mondott, apját pedig kitiltották a szövetség rendezvényeiről. Szilágyi Zoltán a lánya kijelentéseiért harmincmillió forintra perelte.

65 éves korában elhunyt Julee Cruise énekesnő, halálhírét péntek reggel a férje, Edward Grinnen jelentette be a Facebookon. A bejegyzésben azt írja, “ma elbúcsúztam feleségemtől, Julee Cruise-tól. A saját feltételei szerint hagyta el ezt a birodalmat. Békében van.”

Nevét a Twin Peaks című sorozat kapcsán ismerhette meg a magyar közönség, ő énekelte a “Falling” című számot, ami a sorozat főcímdala volt. A szöveget David Lynch írta, a zenét Angelo Badalamenti szerezte. Lynch-csel először az 1986-os 'Blue Velvet' című filmben dolgozott együtt, később a rendező 1990-es 'Industrial Symphony No. 1: The Dream of the Broken Hearted' című avantgárd koncertjén is szerepelt.

Az 1990-es években a The B-52s tagja lett, az évtized során többször turnézott a zenekarral Cindy Wilson beugrójaként. 1993-ban kiadta Elvis Presley "Summer Kisses, Winter Tears" című dalának feldolgozását, ami Wim Wenders Until the End of the World című filmjében volt hallható. Cruise utolsó szólóalbuma a 2011-es 'My Secret Life' volt. 2018-ban jelentette be, hogy szisztémás lupuszt diagnosztizáltak nála. (New Musical Express)

Pumatámadást élt túl egy kilencéves kislány, aki Washington állam északnyugati részén kempingezett a családjával.

A kislány szombaton Fruitland közelében sétált egy ösvényen két barátjával, amikor megtámadta őket puma. A kislány szembeszállt vele, a barátainak sikerült elmenekülni. A kislányt a felső testén és a fején érte több sérülés, légimentővel szállították kórházba, ahol megoperálták. A fiatal hím pumát megtalálták, és megölték.

Staci Lehman, a washingtoni Hal- és Vadvédelmi Szolgálat szóvivője azt mondta, hogy a pumatámadás nagyon ritka, Washington államban az elmúlt száz évben mindössze két végzetes támadást jegyeztek fel. Azt is mondta, hogy a hétvégi támadás nagyon gyorsan történt, nem lehetett megelőzni, a kislány semmit sem tett rosszul.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ha valaki pumával találkozik, úgy tud védekezni, hogy rákiabál, megpróbál nagyobbnak tűnni az állatnál. Ha támad a puma, „minél erősebben kell visszaütni, és meg kell próbálni talpon maradni.”

„Ne fordítsunk hátat az állatnak, és ne vegyük le róla a szemünket, ne rohanjunk el” - mondta a szóvivő. (AP News)

Legalább ötödével drágultak a legkedveltebb külföldi üdülőhelyek a magyarok számára, számolt be az RTL Híradó. A múlt hónapban Horvátországban is felgyorsult az infláció, ráadásul forint az euróhoz és a kunához képest is tizenhárom százalékkal kevesebbet ér. Így a tavalyi árak is nagyobb terhet jelentenek a magyaroknak.

A Bankmonitor szerint egy háromtagú magyar család, amelyik tavaly még hétszázezer forintot költött a horvátországi nyaralásra, idén százhatvanezerrel többet fizethet ugyanazért. Hasonló drágulással számolhat az is, aki az olasz, a görög vagy a spanyol tengerpartra készül.

„20-23 százalékkal drágult egy év alatt a nyaralás. Ennek két komponense van: a drágulás 60 százalékát a forint gyengülése okozza, és körülbelül 40 százalékot tesz ki az adott országban megjelenő infláció" – mondta Sándorfi Balázs, a Bankmonitor.hu ügyvezetője.

A szállás mellett benzinre is többet kell költeni, Horvátországban nagyjából annyiba kerül literje, mint nálunk a külföldieknek, azaz hétszáz forintnál is drágább.

„Legalább kétszáz forint a literenkénti különbség. Az üzemanyagköltség mellett az úthasználati díjjal is számolni kell Horvátországnál, ami tavalyhoz képest tíz százalékkal drágul június 15-től – mondta Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetője.

A K&H Bank reprezentatív kutatása szerint a harminc és ötvenkilenc év közötti magyarok huszonhat százaléka fontolgat külföldi utazást idén. Ötvenhat százalékról ötvennyolcra emelkedett azok aránya, akik belföldön sem engedhetnek meg maguknak egy ötnapos kikapcsolódást.

Mel Gibson amerikai színész is részt vett a Political Network for Values (PNfV) nevű szervezet konferenciáján, írja a 24.hu. A PNfV egy ultrakonzervatív, keresztény és hagyományos családi értékeket közvetíteni akaró, abortuszellenes szervezet, ami Magyarországon is erős kapcsolatokkal rendelkezik. Novák Katalin már 2015-ben az igazgatótanács tagja volt, 2019-ben pedig vezetője lett a szervezetnek, amiről a köztársasági elnöki kinevezése előtt mondott le.

A budapesti konferencián kifejezetten sok közép-európai, valamint olasz és spanyol jobboldali politikus volt jelen, de Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője mellett felszólalt a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának több tagja is.

Gibson a hivatalos meghívottak listáján nem szerepelt, de a Twitterre kikerült bejegyzések szerint ott volt a konferencián. A korábban antiszemita mondatai miatt bajba kerülő színész Jim Caveziel gyerekkereskedelemről szóló új filmjét promózta.

Arról, hogy a konferencián mi történt, csak néhány beszámolóból tudni, amik leginkább Szánthó Miklóst idézik. A konferencia videóanyagát feltöltötték ugyan a Youtube-ra, de később törölték a majdnem kilencórás videót.

„Nos, mit tudom én? Lehet, hogy Putyin nem gyűlöl, hanem titokban imád engem. Ezért akarja, hogy egy földalatti bunkerben rejtőzzek el, megbízható emberek által őrizve, akárcsak ő maga.” - írja Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus a Twitteren.

„Mi mással lehetne magyarázni, hogy még nyolc nap sem telt el a 9 éves büntetésem életbe lépése óta, és ma ismét megjelent egy nyomozó, aki hivatalosan is vádat emelt ellenem."

A vád szerint Navalnij szélsőséges csoportot hozott létre azért, hogy gyűlöletet szítson a hivatalnokok és oligarchák ellen. „És amikor börtönbe zártak, mertem elégedetlenkedni emiatt, és tűntetésekre buzdítottam. Ezért állítólag még 15 évvel növelik a büntetésemet."

Egyelőre a Twitter-bejegyzésen kívül semmi hivatalos információ nincsen az újabb vádról. Navalnij éppen a koholt vádakkal kiszabott, 9 éves börtönbüntetését tölti egy szigorúan őrzött telepen. (Sky News)

A fiatal japán egyetemista péntek este 23 óra 45 körül a szegedi Belvárosi hídon sétált, amikor egy négyfős, fiatal magyarokból álló csoport odament hozzá. Az idén érettségiző fiatalok lekínaizták, majd más rasszista szavakat mondtak az egyetemistának, amikor elment mellettük. Éppen meg akart állni, amikor a három fiú többször tarkón, szemen és fejbe vágta.

A bejegyzése alapján a társaságban volt egy lány is a három fiún kívül, aki bocsánatot kért tőle. Azt mondta, hogy a fiúk nagyon részegek voltak. Eközben hátulról megint megütötték az egyetemistát, ezután tudott csak elmenekülni.

Állítása szerint a telefonja nem volt feltöltve, így csak akkor hívta a rendőrséget, amikor hazaért. Azt írja hogy, nem vágott vissza semmilyen módon, mert orvosnak készül és embernek tartja magát. „Bármilyen információt megköszönnék bárkitől, aki látott engem a hídon abban az időben” – zárta a posztot.

Közel tizenhatszorosára növelte értékesítésből származó nettó árbevételét a Várkonyi Andrea többségi tulajdonában lévő WhiteDog Media Kft. reklám- és médiacég, írja az mfor.hu.

A 2020-ban alapított cég a 2021-es üzleti évet 2,03 milliárd forintos árbevétellel zárta. Az értékesítés legnagyobb hányada, mintegy 1,402 milliárd forint a „film, videó, televízióműsor-gyártásból" származott, a reklámügynöki tevékenység 610 millió forintot hozott. A kiadások sorában a legnagyobb tételeket - összesen mintegy 1,245 milliárd forintot - az anyagjellegű ráfordítások jelentették, az azonban nem derül ki, hogy ezt az összeget mire fordította a cég.

Az adók befizetése után Várkonyi Andrea és üzlettársa, Gergely Judit több mint 388 millió forintos nyereséget könyvelhetett el. Ezek után nem meglepő, hogy a két tulajdonos az osztalékfizetés mellett döntött. Összesen közel 394 millió forintnyi osztalékot vesznek ki a cégből, Várkonyi Andrea 295,425 millió forintot, Gergely Judit pedig 98,475 millió forintot.

Bulgária 2024 végéig mentesül az orosz olajembargó alól, mondta Brüsszelben újságíróknak Kiril Petkov bolgár miniszterelnök. Részleteket néhány napon belül ígért.

Petkov szerint a mentesség időt ad Bulgáriának arra, hogy az olajfinomítóit másfajta olaj feldolgozására is alkalmassá tegye. Azt is mondta, hogy „örül" az új szankciós csomag elfogadásának, és hogy ennek hatására az Oroszországba áramló pénzt meg tudják állítani.

Kedden hajnalban állapodtak meg az uniós állam- és kormányfők az orosz olajimportról, amit a tankhajókon érkező kőolaj esetében betiltottak. A tilalom átmeneti kivételként nem vonatkozik a csővezetéken szállított kőolajra. Magyarország egyelőre mentesül az olajembargó alól, amit Orbán sikeres zsarolásként értékelt. (CNN)

„Kiszámoltuk, hogy mekkora »közterületi terhelést« jelenthet a fel nem szedett kutyapiszok kerületi szinten” - írja Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere a Facebookon. „Mindenkit zavar az a nemtörődömség, amit egyes gazdák megengednek maguknak, amikor a kutyasétáltatást hanyagul úgy oldják meg, hogy nem szedik fel kutyájuk után a kutyapiszkot.”

Tapasztalataik szerint sokan nem tudják, de a hanyagság büntethető, ezért büntetik is. A pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint lesz.

A megelőzés érdekében tájékoztató táblákat is kihelyeznek majd, ami felhívja a kutyások figyelmét arra, hogy a „kutyasétáltatás végterméke” jobb helyen van az erre külön kialakított „gyűjtőedényekben."

Őrsi azért, hogy szemléltesse, hogy mekkora probléma a fel nem szedett kutyaszar, kiszámolta, hogy mennyit ürítenek a kutyák. Szerinte a II. kerületben körülbelül tizenkétezer-hétszáz kutya él, ezeknek a hetvenöt százalékát viszik naponta sétálni. A kutyánként termelődő ürülék mértéke számításai szerint fél kg/kutya/nap. „Ehhez hozzájön évente 14 nap, amikor nem veszi igénybe az adott kutya a kerület közterületeit, így az alábbi kutyaürülék-termelési képletet kapjuk a II. kerületre vonatkozóan:➡️ 12 700 x 0,75 x 0,5 = 4 762,5 kg/nap➡️ 4 762,5 x 351 = 1 671 637,5 kg/év, 1 671,6 tonna/év “Azt is írja, hogy havi átlagban körülbelül négyezer-háromszáz kilogrammot szállíttatnak el, ami éves összesítésben több mint ötvenegy tonna, ami töredéke a keletkező kutyaürülék-mennyiségnek.

“Ezért arra kérjük a gazdikat, hogy járjanak el gondosan a séták alkalmával, és szedjék fel a kutyák után a kutyapiszkot, hogy mások ne lépjenek bele, és ne legyen szükség bírság kiszabására!” - írja.

A kutyapiszok-bírság mellett egy másik intézkedésről is ír, „toklászmentes területeket” hoznak létre a kerületben.

A toklászt a parlagfűhöz hasonló gyomnövényként fogják kezelni. „Szezononként egy állatorvosnak akár 60-70 kutyát is el kell látnia. Vagyis indokolt az érett toklász okozta sérülések komolyan vétele, és azok megelőzése."

A toklászos területek kezelése miatt elindítanak egy kedvezményes kisgépkölcsönző szolgáltatást is, aminek keretében a kerületiek kedvezményesen bérelhetnek fűkaszát, fűnyírót és lombszívót. “Így könnyebben és hatékonyabban léphetünk fel a toklászos területeken.” - írja Őrsi.

Határozatképtelenség miatt elmaradt a Fővárosi Közgyűlés szerdára tervezett ülése a Demokratikus Koalíció, illetve a Momentum vezetése közti konfliktusok miatt. Hajnal Miklós, a Momentum országgyűlési képviselője és elnökjelöltje Facebook bejegyzésében írt a kialakult konfliktusról

"Mielőtt a részletekbe belemennénk, egy dolgot le kell szögeznem: a Momentumnak Dr. Bősz Anett személye ellen nincsen ellenvetése" - kezdi a bejegyzését Hajnal. A Momentum támogatja azt a gyakorlatot, amit a DK is követett Bősz Anett jelölésével. Eszerint ugyanis egy parlamentbe jutó képviselő helyére ugyanaz a párt jelöl, amely színeiben az adott képviselő bejutott az Országgyűlésbe.

“Magától értetődőnek gondolom, hogy ha valaki országgyűlési képviselőként a Parlamentbe kerül, akkor a helyére a pártja jelölhet. Ezt az irányelvet mi bármikor írásban is szívesen rögzítjuk. Ha pedig a DK is így tesz – és miért ne tenne így? – akkor minden vitánkat egy nap alatt megoldhatjuk” - írja.

Szerinte azért fontos ennek az elvnek a betartása, mert több olyan időközi választás is lesz a következő hónapokban, ahol a korábbi ellenzéki képviselői mandátumok megőrzése a tét. “Az önkormányzati képviselői helyekért viszont meg kell küzdeni a Fidesszel a most következő időközi választásokon. Itt fel sem merülhet, hogy megkérdőjelezzük parlamenti képviselőink utódait.“ Szerinte úgy helyes, hogy nem indítanak ellen-jelöltet olyan körzetekben, ahol nem ők a legesélyesebbek. “Mi sajnos Újbudáról nem ezeket a híreket kaptuk. Így viszont a legnyerhetőbb önkormányzati körzetekben is előállhat az a helyzet, hogy egy összellenzéki támogatású momentumos, egy DK-s és egy fideszes jelölt indul el egy egyfordulós választáson.” Ez viszont újabb Fidesz-győzelmekhez, újabb Fidesz-mandátumokhoz, és az ellenzék meggyengüléséhez fog vezetni.

“Ha ebben az alapelvben, a győztes parlamenti képviselőink pótlásában sem vagyunk képesek viták és kettős mércék nélkül megállapodni, hogy nem indulunk rá egymásra, az egy szegénységi bizonyítvány az ellenzék egészére nézve. Azt üzeni, hogy nem csak veszíteni, de még győzni sem tudunk rendesen.“ Azt írja, hogy Bősz Anett főpolgármester-helyettesi kinevezését támogatni tudja a Momentum. “Csupán arra kérünk garanciát, hogy azt az alapelvet, ami alapján őt a DK jelöli, tartsuk is be mindenhol. És ne hagyjuk, hogy a Fidesz újabb mandátumokhoz jusson az országban” - zárja a bejegyzését Hajnal.

Előre szólt a Facebookon a keddi texasi mészárlás elkövetője, hogy egy általános iksolában fog lövöldözni. A 18 éves Salvador Ramos tizenkilenc diákot és két tanárt ölt meg a texasi Uvaldéban a Robb Általános iskolában. Ámokfutását még otthon, nagymamájára is rálőtt.

A támadás előtt Ramos háromszor is posztolt a Facebookra. Körülbelül harminc perccel azelőtt, hogy az iskolához ért volna, azt írta, hogy le fogja lőni a nagymamáját. A következő bejegyzésben már azt írta, hogy "meglőttem a nagymamát", nem sokkal később egy harmadik posztban pedig azt írta, hogy egy általános iskolában fog lövöldözni.

Soha ennyien nem haltak meg iskolai lövöldözésben Texasban, de az elmúlt öt évben az Egyesült Államokban sem fordult elő hasonló. 2018-ban tízen haltak meg egy houstoni iskolai mészárlásban. Az újabb iskolai vérengzés hatására az USA-ban megint fellángolt a vita a fegyvertartásról. (New York Times)

Zuhanni kezdett a forint Orbán Viktornak arra a szerda esti bejelentésére, hogy a kormány különadókat vet ki. A Portfolio szerint már csak hajszálra van 395-től az euró árfolyama, jelenleg 394,8 forintba kerül egy euró. Ez már több mint 3 százalékos zuhanást jelent kedd estéhez képest. Ekkora mértékű esésre rég volt példa a magyar deviza piacán, még a háború kitörésekor sem volt ilyen.

Nagy esésben volt ma a magyar tőzsde, miután tegnap Orbán kihirdette a háborús veszélyhelyzetet. A reggeli 382 forintos euróár délután négyre már a 390 forintot is elérte.

“Már az egész szerdai kereskedésben feszült volt a helyzet, ugyanis nagy várakozás előzte meg a kormányülésről kiérkező döntéseket, a piaci szereplők már kezdték árazni a nem befektetőbarát gazdaságpolitikai lépéseket” - írja a lap.

Orbán Viktor videóüzenetének megjelenését követően a forint újabb gyengülésnek indult, ami azóta is tart.

A brit királyi család házvezetőnőt keres, írja a Metro. Az új alkalmazott a Buckingham-palotában vagy a Windsor-kastélyban, heti negyven órában fog dolgozni, és óránként 7,97 fontot, átszámítva körülbelül 3500 forintot fog keresni. Ez 1,93 fonttal kevesebb, mint a brit megélhetési bér, de lakhatást és étkezést biztosítanak a házvezetőnőnek. Összesen 33 nap szabadnapja lesz, beleértve a munkaszüneti napokat is.

„Szakmai csapatunkhoz csatlakozva a hatalmas belső terek és tárgyak karbantartása, tisztítása és gondozása lesz a feladatod, hogy azok a lehető legjobb állapotban legyenek” - szerepel a hirdetésben. A rendezvényeken és kerti partikon pedig a vendégek fogadása és kiszolgálása a feladat.

Olyat keresnek, aki odafigyel a részletekre, büszke a munkájára, és mindig a legmagasabb szakmai színvonalra törekszik. Ami még elvárás: legyen jó szervező, tudja beosztani az idejét, képes legyen betartani a határidőket és szívesen tanul új dolgokat.

Az ideális jelentkező rendelkezik háztartási tapasztalattal, bár ez nem feltétel. A pályázók június 19-ig jelentkezhetnek, az interjúk júliusban lesznek majd.

Rezsivédelmi- és honvédelmi alapot hoz létre a kormány, jelentette be Orbán Viktor a Facebookon. A kormányfő szerint ebből fizeti majd a kormány a rezsicsökkentés és honvédség megerősítésének költségeit.

A bankoknak, biztosítóknak, nagy kereskedelmi láncoknak, energiaipari és kereskedő cégeknek, telekommunikációs vállalatoknak és a légitársaságoknak az extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba kell befizetnie. Az intézkedések két évre, 2022-re és 2023-ra szólnak.

A részletekről a csütörtöki kormányinfón adnak majd bővebb tájékoztatást.

Ne írja alá a nemzeti köznevelésről szóló törvényt, kéri a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezet Novák Katalin köztársasági elnöktől. A kedden elfogadott javaslat törvénybe foglalná a pedagógussztrájkot ellehetetlenítő rendelkezéseket, írta a két szakszervezet közös sztrájkbizottsága közleményében.

Azt szeretnék, hogy Novák küldje el a törvénymódosítást az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra. “Magyarország Alaptörvénye a köztársasági elnök számára lehetőséget ad előzetes normakontroll kezdeményezésére, amennyiben a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja. Ekkor a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak elküldi” - írták közleményükben.

A sztrájkbizottság szerint már a februári rendelet is korlátozta a pedagógusok sztrájkhoz való alapvető jogát, azonban e rendelet akkor „időbelileg” korlátozott volt a járványügyi veszélyhelyzet végéig.

“Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa is arra alapozta véleményét a sztrájkot korlátozó rendeletről, hogy az azért nem ellentétes az Alaptörvénnyel, mert az arányosság garanciája az intézkedés időbeliségében valósul meg a veszélyhelyzet idejére.”

A járványügyi veszélyhelyzet megszűnésével sztrájkbizottság a korlátozás további fenntartását, törvényi szintre emelését indokolatlannak tartja. "Azzal, hogy ezen rendelkezéseket a parlamenti képviselők a köznevelési törvénybe átemelték, az időbeliséget már határozatlan időre kell értenünk.Ez az időben állandósult korlátozás mennyiben áll összhangban az Alaptörvény rendelkezéseivel?" - teszik fel a költői kérdést.

“A pedagógusok sztrájkbizottsága fenntartja korábbi álláspontját, miszerint a sztrájkjogot szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák a sztrájk alatti tanítás elrendelésénél. (…) A sztrájkot korlátozó rendelet törvénybe emelését kifejezetten diszkriminatív, retorziószerű, megfélemlítő szabálynak tekintjük.Ezek az érvek is indokolják, hogy a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól” - zárul a közlemény.

Kedden levelet is írtak Orbánnak a pedagógusszervezetek. Ebben azt írják, hogy tovább kívánják folytatni a sztrájktárgyalásokat, és arra kérik a miniszterelnököt, hogy jelölje ki a tárgyalópartnert, aki a kormányt képviseli majd.

A két döntős csapat, az AS Roma (olasz) és a Feyenoord (holland) szurkolói csaptak össze Albánia fővárosában, Tiranában a Konferencia Liga döntője előtt, írja a BBC.

A szurkolók üvegpalackokkal, botokkal, kövekkel és más tárgyakkal dobálták meg egymást és a rendőröket, amikor azok megpróbálták feloszlatni a tömeget.

„Az erőszakos cselekmények következtében tizenkilenc rendőrünk sérült meg, egyiküket késsel is megszúrták" - mondta Albert Dervishi, az albán rendőrség főigazgató-helyettese.

A helyi rendőrség korábban azt közölte, hogy hatvan személyt - negyvennyolc olasz és tizenkét holland állampolgárt - állítottak elő, nyolcvan olasz drukkert pedig szerda hajnalban kitoloncoltak. További tíz albán, olasz és holland állampolgárt szállítottak kórházba a sérüléseik miatt.

Mivel a tiranai stadion befogadóképességénél sokkal több szurkoló érkezett, ezért várhatóan két szurkolói zónában nézik majd a mérkőzést a drukkerek, egymástól elkülönítve. A rendőrség azt közölte, hogy óvintézkedéseket tettek az erőszakos cselekmények megelőzése érdekében.

A Konferencia Liga döntője Albánia történelmének legnagyobb sporteseménye, a kormány munkaszüneti nappá nyilvánította a mai napot, a fővárost sétáló zónává alakították.

A nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) 12 millió dollár megfizetésére kötelezte a Magyar Tenisz Szövetséget (MTSZ) és a Nemzeti Sport Ügynökséget (NSÜ) a tavaly elmaradt budapesti Billie Jean King Kupa-döntő miatt. (Ez lényegében a női válogatottak tornája.)

A 12 csapatos versenynek eredetileg három évig (2020-22) lett volna a házigazdája Budapest, egy igen előnytelen szerződés alapján, amit a teniszszövetség előző elnöke, a fideszes képviselő Szűcs Lajos kötött. A teljes költség 20 milliárd forint lett volna.

A 2020-as a pandémia miatt elmaradt, a 2021-est pedig már a szövetség új vezetése mondta le, a covidra hivatkozva. (Szűcs Lajost Lázár János váltotta.) A lemondás miatt perelt a nemzetközi jogtulajdonos, az ITF Licensing Limited (ITFL), és került az ügy a nemzetközi Sportbíróságra.

A teniszszövetség szerdai tájékoztatása szerint a sportbíróság az ITFL által kért 52 millió dollár helyett csak 12 millió dollár megfizetésére kötelezte a két magyar szervezetet, mert azok 2019-ben a rendezési szerződés alapján már 8 millió dollárt kifizettek.

A szövetség egyértelmű sikerként értékelte a döntést, mert a rendezés összköltsége a kormány által erre a célra fordított 20,6 milliárd forintot jelentősen meghaladta volna. "Ekként a CAS döntésével a Lázár János vezette MTSZ és annak elnöksége több mint 20 milliárd forintot takarított meg a magyar adófizetőknek" - áll a közleményben.

Arról nem szól a közlemény, hogy 4,3 milliárdot így is ki kell fizetni a semmire. Nem ez volt az egyetlen gazdasági furcsaság a szövetség előző vezetése alatt, ennek ellenére a bukott elnököt, Szűcs Lajost újra indította a Fidesz az országgyűlési választáson, a politikus meg is nyerte a választókerületét.

A tavalyi finálé végül Prágában volt novemberben. A 12 csapatos tornán a magyarok rendezőként vettek volna részt, de így a kanadaiak indultak helyettük. (MTI)

Moszkva "megfelelő ellenintézkedéseket tesz" Finnország és Svédország NATO-csatlakozása esetén, figyelmeztetett Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az Interfax beszámolója szerint. A két ország csatlakozása szerinte "a katonai fenyegetések növekedéséhez vezetett a határ közelében”. „Moszkva ezekre a fenyegetésekre tizenkét új egység felállításával válaszol nyugati katonai körzetében” - mondta a védelmi miniszter.

A svédek és a finnek csatlakozása még nem teljesen lefutott játszma. Azt a NATO minden tagállamának ratifikálnia kell, Törökország viszont vétóval fenyegetőzik. Azt sérelmezik, hogy a két ország nem hagyja jóvá harminc ember kiadatását, akiket a törökök terrorizmussal vádolnak. Azt is sérelmezik, hogy Svédország nem tudott fellépni a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjai ellen, amely milícia az 1980-as évek óta folytat fegyveres harcot a török állam ellen.

Ann Linde svéd külügyminiszter pénteken visszautasította Törökország azon vádjait, hogy országa támogatja a PKK-t.

Twitteren azt írta, „a Svédországról és a PKK-ról terjedő dezinformációk miatt szeretnénk emlékeztetni arra, hogy Törökország után Olof Palme kormánya volt az első, amely a PKK-t terrorista szervezetek közé sorolta, már 1984-ben. Az EU 2002-ben követte ezt a példát, amikor Anna Lindh volt Svédország külügyminisztere. Ez az álláspont továbbra is változatlan.”

Recep Tayyip Erdoğan török elnök azzal fenyegetőzik, hogy a PKK ügye miatt megvétózza Finnország és Svédország NATO-tagság iránti kérelmét. (The Guardian 1, 2)

A Nemzeti Filmintézet 96,1 millió forintos gyártási támogatásával forog júliustól a Bölöni László - Egy legenda története című dokumentumfilm, ami minden idők egyik legsikeresebb magyar labdarúgója és Románia egyik legnagyobb sportcsillaga, Bölöni László még sehol sem publikált önéletrajzának felhasználásával készül - szerepel a Filmintézet közleményében. A film a labdarúgás univerzális nyelve segítségével egy mindenhol érthető európai történet mesél el, miközben egy összetett Közép-Európai sorsot is bemutat.

A film Kollarik Tamás ötlete, Szabó Attila rendező és Kollarik Tamás forgatókönyve alapján készül Szöllősi György szakértővel együttműködésben, producere Novák Tamás.

Szöllősi Orbán kedvenc újságának, a Nemzeti Sportnak a főszerkesztője, korábban a Puskás Akadémia kommunikációs igazgatója volt, évek óta Felcsúton él. Ő egy személyben a tulajdonosa a januárban indult Sportrádiónak, aminek frekvenciáját a már-már megszokott NER-es stílusban szerezte meg.

A film igazi csemege lesz, a közlemény szerint a “mese valósággá válik” majd a filmben: a nehéz sorsú székely fiú, aki a román kirakatcsapat a Steaua Bukarest és a román válogatott csapatkapitánya, majd szövetségi kapitánya lesz. Az alkotók bemutatják Bölöni László életútját, miközben hihetetlen utazásra visznek térben és időben: Székelyföldről Bukarestbe, a kommunista Romániából Nyugat-Európába és a falusi pályáról a Bajnokcsapatok Európa Kupájának - a mai Bajnokok Ligája elődje - döntőjébe.

Bölöni László mellett megszólalnak a román futball csillagai, a magyar pályatársak és európai legendák. Cristiano Ronaldo és Jenei Imre mellett még Valentin Ceausescu, a román kommunista diktátor Nicolae Ceausescu fia is megjelenik a látványos, sok archív anyaggal dolgozó, soha nem publikált anyagokat is bemutató dokumentumfilmben.