444.hu

Minden, amit csütörtök reggel tudni kell.

A járványügyi szakértő szerint ma New Yorkban olyan a helyzet, mint Olaszországban volt néhány héttel ezelőtt. Hogy mi lesz a vége, azon múlik, sikerül-e tanulni más országok tragédiájából.

Amit tudni kell szerda reggel.

Amit kedd reggel tudni kell.

Amit hétfő reggel tudni kell.

Ezzel tudsz a legtöbben segíteni.

Reméljük, ma kapunk válaszokat.

A nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőtlenségek elmélyülését, de akár az uralkodó társadalmi berendezkedés meghaladát is elhozhatja a koronavírus-járvány.

Hány magyar egészségügyi dolgozó fertőződött meg eddig koronás beteg ellátása közben? Csak a fertőzésszámot veszik figyelembe mikor korlátozó intézkedésekről döntenek?

Mi a 103 magyarországi fertőzött átlagéletkora? Hány koronavírussal fertőzött beteg van ma Magyarországon intenzív osztályon?

Így érezheti magát az első lövés előtt a háborúban a katona: tudja, hogy jön az ellenség, tudja, hogy nagy, erős, tudja, hogy lesz veszteség, de szeretné már látni és közvetlenül harcba szállni vele.

Aki feliratkozik, annak a legfontosabb híreinket azonnal elküldjük emailben.

Postán küldjük az első számot.

A már ott tartózkodó 321 ember érdekében.

1490 forintért 84 színes oldalon írunk arról, hogy túléli-e az ember a XXI. századot. Péntek este lehet utoljára megrendelni.

Más mellett arról fog szólni, hogy túléli-e az emberiség a XXI. századot.

1490 forintért a postaládába érkezik a Makro, ha február 28-ig megrendeled.

A 444 szerkesztősége zenészek, DJ-k, zenei újságírók segítségével bemutatja a magyar zene legszínesebb évtizedének leges-legjobbjait.

A 444 szerkesztősége zenészekkel, DJ-kkel, zenei újságírókkal együtt felmérte, értékelte és most a nyilvánosság elé tárja a magyar zene eddigi legszínesebb évtizedét.

Kevesebb mint 24 óra alatt összejött 1500 támogató.

Hiába kérték sokan a Frontex vezetőjét, hogy ne adja a nevét a magyar határőrök erőszakosnak tartott fellépéséhez, tovább támogatta őket.

Oroszország olajjal, gázzal, atomenergiával, álhírekkel, kémekkel és exportált korrupcióval szerezte vissza magyarországi befolyását. Kilencven perces dokumentumfilmünk az orosz–magyar kapcsolatokról.

Tűzön-vízen át védik egymást, semmi el nem választhatja őket egymástól: sok hajléktalan a kutyája miatt még a szállókra se megy be, mert kevés helyen fogadják őket együtt. Inkább megfagynának a hidegben, minthogy lemondjanak kedvenceikről. Ezek az állatok hű társak, akik védik kiszolgáltatott gazdáikat, az adományozók pedig egy-egy simogatásért cserébe néha bőkezűbben adakoznak az utcán élőknek.

Másfél évtizede képtelen a főváros az elektronikus jegyrendszert bevezetni, miközben ez ma már hosszú évek óta működik Tibiliszitől Bogotáig a világban. Eddig 9 milliárdot költött el a főváros a projektekre.

Az Abcúg külföldön élő magyarokat kérdezett Európa különböző országaiból, hol és hogyan töltik a karácsonyt. Van, aki már jó előre kiveszi a szabadságát, hogy hazajöhessen, és van, akinek már a külföld jelenti az otthont.

Még sosem támogattátok olyan sokan a 444-et, mint most decemberben.

A 444 újságírói szerint ezek voltak idén a legjobb cikkeink. A vadkempinegzéstől a letelepedési kötvényeken át Marcel Proustig minden.

Több olyan vásárlóval találkoztunk, aki jobb híján Skype-on találkozik majd az ünnepek alatt külföldre költözött szeretteivel. Az Abcúg videóriportja.

A melósok úgy érzik, a túlóratörvénnyel csak még több jöhet abból, amiből már eddig is volt bőven: alváshiány, fáradtság, elidegenedés a családtól és még több olyan egészségügyi ártalom, amit a monoton gyári munkavégzés okoz.

A felépülő szenvedélybetegeknek sokszor nehéz próbatételt jelent az első józan karácsony. Várják már, hogy újra a szeretteikkel legyenek, és megmutathassák, mennyit változtak a terápia alatt, de közben van bennük egy nagy adag félelem is, hogyan fogadja őket a család, tudják-e majd kezelni az eseteleges konfliktusokat.

A magyar vagyonőrpiac hemzseg a szabálytalanságoktól, a most éppen az MTVA-ban feltűnő, Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. gazdasági csodát hajt végre, hiszen csupán 140 vagyonőrrel 12 milliárdos árbevételt ért el. Az MTVA őrzésére 2017-ben 1,3 milliárdot kaptak.

Tuti tipp a fa alá.

Tarlós István szerint anyagi kár nem érte a fővárost, elektronikus jegyrendszer 2020-ra lesz Budapesten. Tételesen cáfoljuk a válságkommunikátort.

A milánói Scalában debütált a 92 éves Kurtág György első operája: a Fin de partie megírása a lehetetlen megkísértése volt, és egy kivételes, és kivételesen eredeti darab született belőle.

Az Egyesült Államok 41. elnöke 94 éves volt.

A családtagok közül általában az édesapák a kevésbé elfogadók meleg gyerekükkel szemben. Éveken keresztül magukat hibáztatják, sérül a büszkeségük, szégyellik meleg gyereküket. Az Abcúg riportja.

Hiába kerülnek lehetetlen helyzetbe a lebontásra ítélt Hős utcai házak lakosai, az önkormányzat nem hajlandó a felajánlott 4-5 millió forintnál többet fizetni a lakásokért. A kőbányai önkormányzat közmeghallgatást tartott, de a polgármester és a helyiek teljesen elbeszéltek egymás mellett.

A gyermekvédelemben dolgozó szakemberek is osztják a társadalomban élő előítéleteket a pszichés betegekkel szemben; a skizofrénekről hajlamosak azt gondolni, hogy veszélyesek és kettős személyiséggel rendelkeznek. Válásoknál viszont alulbecsüli a rendszer, hogy mekkora kockázatot jelent a gyerekre nézve egy pszichés beteg szülő.

Hiába próbálja a kormány erővel szállóra terelni a hajléktalanokat, egyelőre ez nem nagyon sikerült. A szállók még az ott dolgozók szerint is embertelenek, zsúfoltság, veszekedések és bogarak nehezítik az elalvást. Az Abcúg.hu riportja.

Az 444 orosz befolyásról szóló sorozatának befejező részében a donyecki szakadárok oldalán harcoló magyar rendőr történetét mutatjuk be.

Az elmúlt időszakban évről évre több pénz kerül a magyarok leggazdagabb tíz százalékához. Legalább százmilliós vagyonokat birtokolnak, a kezükben levő ingatlanok ára folyamatosan nő, és egyre nehezebb bekerülni ebbe az elitklubba, ahogy onnan kiesni is. Bár pontos számok nincsenek róla, Tóth István György és Szelényi Iván szociológusok szerint ez a réteg egyre zártabbá válik, miközben ragadós a padló is: akik szegények, azok jó eséllyel azok is maradnak. Erről szól a két szerző új tanulmánya, amely a TÁRKI Társadalmi Riportjában jelent meg. Szurovecz Illés cikke az Abcúgon.

A híres amerikai álom arról szól, hogy bármilyen mélyről jöjjön valaki, kellő erőfeszítéssel legyőzheti az óriási társadalmi távolságokat, és bárhová eljuthat. Ha van is erre példa, ez valójában tényleg csak álom. Az utóbbi években egy sor amerikai kutatás kimutatta, hogy a hatalom és a vagyon nagy része a legfelső egy, sőt 0,1 százaléknál összpontosul. Az ilyen egyenlőtlen társadalomban az érdem, a szorgalom és a tehetség helyett az öröklés és a kapcsolatok szabják meg az előrejutást.

Még újabb vizsgálatok szerint azonban nemcsak a felső egy százalék és a maradék 99 között van óriási szakadék. Ugyanígy merevedik a határ az amerikai felső középosztály, vagyis a felső 10-20 százalék és a többiek között is. Néhányan a középkorból kölcsönvett kifejezéssel, rendiesként írják le ezt az élklubot, amely

• magáévá teszi az összes pénz és vagyon jelentős részét, amit aztán saját utódainak örökít tovább,
• eséllyel szerzi meg az elit egyetemek diplomáját, belépőt váltva ezzel a legjobban fizető állásokba,
• a házasodási szokásaival is őrzi a pozícióját: a pénz megtalálja a pénzt.

Kérdés, a magyar társadalomban is ennyire “ragadós-e a plafon”, ugyanígy őrzik-e a helyüket a legfelsőbb rétegek, és vajon “ragadós-e a padló”, ahol a legszegényebbek vannak. Vajon nálunk is vastagodik a fal a felső középosztály és a többiek között? Bár itthon kevés adat van erről, Tóth István György és Szelényi Iván ezekre a kérdésekre próbáltak választ adni a TÁRKI idei Társadalmi Riportjában. Az alábbiakban összefoglalt tanulmányt itt olvashatja el, itt pedig elérhető az egész kötet is.

Nehéz előrelépni

Általában összefügg, hogy egy társadalomban mekkorák a jövedelmi különbségek, és mennyire könnyű előrejutni. Ez érthető, hiszen ha nagyobb a szakadék a jövedelmi csoportok között, azt nehezebb is átugrani. Ezért van az, hogy a híresen egyenlő skandináv országokban magas a mobilitás, tehát egy alsó középosztálybeli svéd vagy dán gyerek valószínűleg jobb sorsban reménykedhet, mint a szülei. Az ehhez képest egyenlőtlennek számító Egyesült Államokban a mobilitás is alacsonyabb.

Alan Krueger amerikai közgazdász ebből az összefüggésből rajzolta meg a Nagy Gatsby-görbét, ahol a függőleges tengely a mobilitást, a vízszintes pedig az egyenlőtlenség nagyságát mutatja. Néhány ország azonban meghazudtolja a szabályt, például Magyarország is, ahol egyszerre alacsony a jövedelmi egyenlőtlenség és a mobilitás.

A magyar jövedelmi egyenlőtlenségek először a nyolcvanas évek második felében harapództak el igazán, amikor a keleti kereskedelem összeomlott, a szocialista nagyvállalatok csődbe mentek vagy magánkézbe kerültek, a munkanélküliség pedig növekedni kezdett. Mindez a rendszerváltás után csak fokozódott, amit akkoriban korkedvezményes nyugdíjazással, leszázalékolással és segélyekkel próbáltak megoldani. Leginkább a jól képzett fiatalok tudtak felszínen maradni.

2004 és 2008 között aztán csökkentek a jövedelmi különbségek, amiben a szerzők szerint fontos szerepe volt az újraelosztási politikának: nőttek a felső középosztály adóterhei, több jutott az alsó középosztálynak. A 2008-as gazdasági válság aztán megszakította ezt a folyamatot, 2013-ig újra nőni kezdtek az egyenlőtlenségek, egyre többen szegényedtek el.

Az egyenlőtlenségek mértékéről úgy is képet kaphatunk, ha a jövedelmek alapján tíz részre osztjuk a társadalmat, és megnézzük, az összes jövedelem hány százaléka jut a különböző tizedekhez. A legfelső tized részesedése 1982 és 2003 között folyamatosan nőtt, különösen a rendszerváltás után. 2005 és 2009 lözött ismét csökkent, majd megint nőtt, és bár nincsenek 2014-nél frissebb adatok, a szerzők szerint azóta is nőhetett. Ráadásul a valóságban ennél biztosan több pénz van a leggazdagabbaknál, hiszen százezres nagyságrendben vannak köztük olyanok, akik meg sem jelennek az országos felmérésekben.

Ennek ellenére a magyar társadalom nemzetközi szinten nem számít durván egyenlőtlennek, legalábbis jövedelmi szempontból. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mobilitásban is jól állnánk. Az OECD 2018-ban vizsgálta, milyen eltérések vannak a magyar apák és gyermekeik jövedelmi helyzete között.

Ebből az derült ki, hogy a padló és a plafon is ragadós: ahogy alulról nehéz kikecmeregni, úgy felülről is nehéz leesni. A legfelső kereseti negyedből Magyarország mellett az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban és Luxemburgban különösen nehéz kikerülni. Az alsó középosztály gyermekeinek pedig Németországban és Magyarországon van nagyobb esélye lefelé csúszni, mint felfelé törni.

A generációk közti előrelépést Magyarországon nagy mértékben az oktatási rendszer állapota akadályozza, ahogy arról korábban is írtunk.

Százmilliókon ülnek

Mit lehet tudni a leggazdagabb tíz százalékról? Röviden: nem sokat. Az eddig elkészült kutatások maximum a felső tíz százalék alsó felét tudták megragadni, így a szupergazdagokról szinte semmilyen információnk nincs.

Az adóbevallások elemzése alapján 2014-ben azok a háztartások fértek be a top tíz százalékba, amelyek évente legalább 5-6 millió forintos jövedelmet tudtak felmutatni. Kik tartoznak ide?

• Éves nettó 5-15 milliós bevétel háztartásonként, 50-70 milliós vagyon. Jobban fizetett értelmiségiek, mérnökök, orvosok, kisebb, de jól menő vendéglátóhelyek vezetői, közepesen és jobban menő ügyvédek, közjegyzők, alsó és középszintű vezető állami alkalmazottak.
• Éves nettó 15-35 milliós bevétel háztartásonként, 50-300 milliós vagyon. Menő ügyvédek, vezető kórházi orvosok, közepes vállalkozók, menedzserek, nagyobb önkormányzatok vezetői, választott politikai vezetők egy része, sikeres médiaszemélyiségek. Ők már nem jelennek meg a statisztikai adatfelvételekben.
• Éves 35-300 milliós bevétel háztartásonként, legalább 300 milliós vagyon. Nagyvállalkozók, topmenedzserek, művészek, sportolók, feltalálók, műgyűjtők. Róluk végképp semmit sem tudni az adatokból.

Kérdés, hogy ez a felső tíz százalék Magyarországon is ugyanúgy rendiesedik-e, ahogy az Egyesült Államokban látszik. Tóth és Szelényi szerint erről leginkább feltételezéseink lehetnek, de sok minden szól a bezáródás mellett:

• A rendszerváltást követő gazdasági átalakulás csak megnövelte a külöböző iskolázottságú emberek közti egyenlőtlenséget, ezzel megnehezítve az előrelépést.
• Egyre nagyobb a vagyon-átörökítés szerepe. Ennek főleg az az oka, hogy az ingatlanpiac árrobbanásai a nagyobb városok elit negyedeit érintették kedvezően. Az itt élő, eleve jobb helyzetűek kezében így még nagyobb vagyon összpontosul, amit tovább is tudnak örökíteni. Közben viszont a falusi, kisváros ingatlanok értéke inkább csökkent.
• Egyre erősebb a hátrányok iskolai átörökítése, ahogy azt a PISA-mérések is kimutatták.

Tóth és Szelényi szerint a felső tíz százalék megerősödése a politikai viszonyokat is nagyban befolyásolta, hiszen ez a réteg a mostani kormányzás folytatásában érdekelt.

A kongói Felly Manazya tizenhét éve él a Szabolcs megyei Tiszavasváriban. Magyar feleségétől már elvált, mégis az alföldi kisvárosban maradt, ahol kick-boxra tanítja a gyerekeket. Felly békítő figurának érzi magát a feszültségekkel teli településen.

Mióta a kormány átszabta a segélyezési rendszert, sokkal kevesebb jut a lakhatási és egészségügyi gondokkal küzdőknek, főleg a kistelepüléseken. Közben elterjedtek az “egyéb” támogatási formák, ami bármit jelenthet. Ezek nem rendszeres, hanem eseti segélyek, így a szociális biztonságot is kevésbé segítik.

Két fiatal roma származású, meleg srác kitört a salgótarjáni gettóból, most pedig Budapesten dolgoznak és bérelnek egy lakást. Minden olyan hátrányt elszenvedtek, amit csak lehet, ezért most példát akarnak mutatni, hogy még így is sikerülhet kitörni.

A bíróságok tehetnek legtöbbet azért, hogy megsemmisítsék az október közepén életbe lépett hajléktalantörvényt, ami büntetéssel sújtja azokat, akik a rendőrség szerint életvitelszerűen tartózkodnak az utcán. Interjú az Utcajogász ügyvédeivel.

A zenetörténeti legenda szerint az 1838-as pesti árvíz híre hozta felszínre a Liszt Ferencben szunnyadó magyar hazafit. A valóság ennél persze árnyaltabb lehetett, de így is zongorapárbajok tarkították.

A Lánchíd és az Alagút felújítására csak úgy adott 7 milliárdot az állam, hogy cserébe kitalálta a főváros helyett, hogy az hogyan is nézzen ki. Tarlóson átnyomtak egy kicsit gyalogosbarátabb koncepciót.

A Tolna Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet egyik rabja kitalálta és megszervezte, hogy a rabok is jótékonykodhassanak. Nagyon kevés dologról dönthetnek, ezért minden, amiről maguk rendelkezhetnek, hozzátesz az életükhöz.

Az igazság az, hogy a 20 nap valójában évi 60 nap, de erről sokszor elfelejtenek szólni, nem véletlenül. A tartalékosok túlnyomó többsége volt nyugdíjas - ilyen a világon csak Magyarországon van.

Különös bravúr a magyarok történelmi emlékezetben: a Nagy Imrét bitófára juttató Kádárt majdnem ugyanannyian ítélik meg pozitívan, mint a mártír miniszterelnököt. Medián-felmérés vitatott történelmi alakokról és eseményekről.