444.hu

Hiába kerülnek lehetetlen helyzetbe a lebontásra ítélt Hős utcai házak lakosai, az önkormányzat nem hajlandó a felajánlott 4-5 millió forintnál többet fizetni a lakásokért. A kőbányai önkormányzat közmeghallgatást tartott, de a polgármester és a helyiek teljesen elbeszéltek egymás mellett.

A gyermekvédelemben dolgozó szakemberek is osztják a társadalomban élő előítéleteket a pszichés betegekkel szemben; a skizofrénekről hajlamosak azt gondolni, hogy veszélyesek és kettős személyiséggel rendelkeznek. Válásoknál viszont alulbecsüli a rendszer, hogy mekkora kockázatot jelent a gyerekre nézve egy pszichés beteg szülő.

Hiába próbálja a kormány erővel szállóra terelni a hajléktalanokat, egyelőre ez nem nagyon sikerült. A szállók még az ott dolgozók szerint is embertelenek, zsúfoltság, veszekedések és bogarak nehezítik az elalvást. Az Abcúg.hu riportja.

Az 444 orosz befolyásról szóló sorozatának befejező részében a donyecki szakadárok oldalán harcoló magyar rendőr történetét mutatjuk be.

Az elmúlt időszakban évről évre több pénz kerül a magyarok leggazdagabb tíz százalékához. Legalább százmilliós vagyonokat birtokolnak, a kezükben levő ingatlanok ára folyamatosan nő, és egyre nehezebb bekerülni ebbe az elitklubba, ahogy onnan kiesni is. Bár pontos számok nincsenek róla, Tóth István György és Szelényi Iván szociológusok szerint ez a réteg egyre zártabbá válik, miközben ragadós a padló is: akik szegények, azok jó eséllyel azok is maradnak. Erről szól a két szerző új tanulmánya, amely a TÁRKI Társadalmi Riportjában jelent meg. Szurovecz Illés cikke az Abcúgon.

A híres amerikai álom arról szól, hogy bármilyen mélyről jöjjön valaki, kellő erőfeszítéssel legyőzheti az óriási társadalmi távolságokat, és bárhová eljuthat. Ha van is erre példa, ez valójában tényleg csak álom. Az utóbbi években egy sor amerikai kutatás kimutatta, hogy a hatalom és a vagyon nagy része a legfelső egy, sőt 0,1 százaléknál összpontosul. Az ilyen egyenlőtlen társadalomban az érdem, a szorgalom és a tehetség helyett az öröklés és a kapcsolatok szabják meg az előrejutást.

Még újabb vizsgálatok szerint azonban nemcsak a felső egy százalék és a maradék 99 között van óriási szakadék. Ugyanígy merevedik a határ az amerikai felső középosztály, vagyis a felső 10-20 százalék és a többiek között is. Néhányan a középkorból kölcsönvett kifejezéssel, rendiesként írják le ezt az élklubot, amely

• magáévá teszi az összes pénz és vagyon jelentős részét, amit aztán saját utódainak örökít tovább,
• eséllyel szerzi meg az elit egyetemek diplomáját, belépőt váltva ezzel a legjobban fizető állásokba,
• a házasodási szokásaival is őrzi a pozícióját: a pénz megtalálja a pénzt.

Kérdés, a magyar társadalomban is ennyire “ragadós-e a plafon”, ugyanígy őrzik-e a helyüket a legfelsőbb rétegek, és vajon “ragadós-e a padló”, ahol a legszegényebbek vannak. Vajon nálunk is vastagodik a fal a felső középosztály és a többiek között? Bár itthon kevés adat van erről, Tóth István György és Szelényi Iván ezekre a kérdésekre próbáltak választ adni a TÁRKI idei Társadalmi Riportjában. Az alábbiakban összefoglalt tanulmányt itt olvashatja el, itt pedig elérhető az egész kötet is.

Nehéz előrelépni

Általában összefügg, hogy egy társadalomban mekkorák a jövedelmi különbségek, és mennyire könnyű előrejutni. Ez érthető, hiszen ha nagyobb a szakadék a jövedelmi csoportok között, azt nehezebb is átugrani. Ezért van az, hogy a híresen egyenlő skandináv országokban magas a mobilitás, tehát egy alsó középosztálybeli svéd vagy dán gyerek valószínűleg jobb sorsban reménykedhet, mint a szülei. Az ehhez képest egyenlőtlennek számító Egyesült Államokban a mobilitás is alacsonyabb.

Alan Krueger amerikai közgazdász ebből az összefüggésből rajzolta meg a Nagy Gatsby-görbét, ahol a függőleges tengely a mobilitást, a vízszintes pedig az egyenlőtlenség nagyságát mutatja. Néhány ország azonban meghazudtolja a szabályt, például Magyarország is, ahol egyszerre alacsony a jövedelmi egyenlőtlenség és a mobilitás.

A magyar jövedelmi egyenlőtlenségek először a nyolcvanas évek második felében harapództak el igazán, amikor a keleti kereskedelem összeomlott, a szocialista nagyvállalatok csődbe mentek vagy magánkézbe kerültek, a munkanélküliség pedig növekedni kezdett. Mindez a rendszerváltás után csak fokozódott, amit akkoriban korkedvezményes nyugdíjazással, leszázalékolással és segélyekkel próbáltak megoldani. Leginkább a jól képzett fiatalok tudtak felszínen maradni.

2004 és 2008 között aztán csökkentek a jövedelmi különbségek, amiben a szerzők szerint fontos szerepe volt az újraelosztási politikának: nőttek a felső középosztály adóterhei, több jutott az alsó középosztálynak. A 2008-as gazdasági válság aztán megszakította ezt a folyamatot, 2013-ig újra nőni kezdtek az egyenlőtlenségek, egyre többen szegényedtek el.

Az egyenlőtlenségek mértékéről úgy is képet kaphatunk, ha a jövedelmek alapján tíz részre osztjuk a társadalmat, és megnézzük, az összes jövedelem hány százaléka jut a különböző tizedekhez. A legfelső tized részesedése 1982 és 2003 között folyamatosan nőtt, különösen a rendszerváltás után. 2005 és 2009 lözött ismét csökkent, majd megint nőtt, és bár nincsenek 2014-nél frissebb adatok, a szerzők szerint azóta is nőhetett. Ráadásul a valóságban ennél biztosan több pénz van a leggazdagabbaknál, hiszen százezres nagyságrendben vannak köztük olyanok, akik meg sem jelennek az országos felmérésekben.

Ennek ellenére a magyar társadalom nemzetközi szinten nem számít durván egyenlőtlennek, legalábbis jövedelmi szempontból. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mobilitásban is jól állnánk. Az OECD 2018-ban vizsgálta, milyen eltérések vannak a magyar apák és gyermekeik jövedelmi helyzete között.

Ebből az derült ki, hogy a padló és a plafon is ragadós: ahogy alulról nehéz kikecmeregni, úgy felülről is nehéz leesni. A legfelső kereseti negyedből Magyarország mellett az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban és Luxemburgban különösen nehéz kikerülni. Az alsó középosztály gyermekeinek pedig Németországban és Magyarországon van nagyobb esélye lefelé csúszni, mint felfelé törni.

A generációk közti előrelépést Magyarországon nagy mértékben az oktatási rendszer állapota akadályozza, ahogy arról korábban is írtunk.

Százmilliókon ülnek

Mit lehet tudni a leggazdagabb tíz százalékról? Röviden: nem sokat. Az eddig elkészült kutatások maximum a felső tíz százalék alsó felét tudták megragadni, így a szupergazdagokról szinte semmilyen információnk nincs.

Az adóbevallások elemzése alapján 2014-ben azok a háztartások fértek be a top tíz százalékba, amelyek évente legalább 5-6 millió forintos jövedelmet tudtak felmutatni. Kik tartoznak ide?

• Éves nettó 5-15 milliós bevétel háztartásonként, 50-70 milliós vagyon. Jobban fizetett értelmiségiek, mérnökök, orvosok, kisebb, de jól menő vendéglátóhelyek vezetői, közepesen és jobban menő ügyvédek, közjegyzők, alsó és középszintű vezető állami alkalmazottak.
• Éves nettó 15-35 milliós bevétel háztartásonként, 50-300 milliós vagyon. Menő ügyvédek, vezető kórházi orvosok, közepes vállalkozók, menedzserek, nagyobb önkormányzatok vezetői, választott politikai vezetők egy része, sikeres médiaszemélyiségek. Ők már nem jelennek meg a statisztikai adatfelvételekben.
• Éves 35-300 milliós bevétel háztartásonként, legalább 300 milliós vagyon. Nagyvállalkozók, topmenedzserek, művészek, sportolók, feltalálók, műgyűjtők. Róluk végképp semmit sem tudni az adatokból.

Kérdés, hogy ez a felső tíz százalék Magyarországon is ugyanúgy rendiesedik-e, ahogy az Egyesült Államokban látszik. Tóth és Szelényi szerint erről leginkább feltételezéseink lehetnek, de sok minden szól a bezáródás mellett:

• A rendszerváltást követő gazdasági átalakulás csak megnövelte a külöböző iskolázottságú emberek közti egyenlőtlenséget, ezzel megnehezítve az előrelépést.
• Egyre nagyobb a vagyon-átörökítés szerepe. Ennek főleg az az oka, hogy az ingatlanpiac árrobbanásai a nagyobb városok elit negyedeit érintették kedvezően. Az itt élő, eleve jobb helyzetűek kezében így még nagyobb vagyon összpontosul, amit tovább is tudnak örökíteni. Közben viszont a falusi, kisváros ingatlanok értéke inkább csökkent.
• Egyre erősebb a hátrányok iskolai átörökítése, ahogy azt a PISA-mérések is kimutatták.

Tóth és Szelényi szerint a felső tíz százalék megerősödése a politikai viszonyokat is nagyban befolyásolta, hiszen ez a réteg a mostani kormányzás folytatásában érdekelt.

A kongói Felly Manazya tizenhét éve él a Szabolcs megyei Tiszavasváriban. Magyar feleségétől már elvált, mégis az alföldi kisvárosban maradt, ahol kick-boxra tanítja a gyerekeket. Felly békítő figurának érzi magát a feszültségekkel teli településen.

Mióta a kormány átszabta a segélyezési rendszert, sokkal kevesebb jut a lakhatási és egészségügyi gondokkal küzdőknek, főleg a kistelepüléseken. Közben elterjedtek az “egyéb” támogatási formák, ami bármit jelenthet. Ezek nem rendszeres, hanem eseti segélyek, így a szociális biztonságot is kevésbé segítik.

Két fiatal roma származású, meleg srác kitört a salgótarjáni gettóból, most pedig Budapesten dolgoznak és bérelnek egy lakást. Minden olyan hátrányt elszenvedtek, amit csak lehet, ezért most példát akarnak mutatni, hogy még így is sikerülhet kitörni.

A bíróságok tehetnek legtöbbet azért, hogy megsemmisítsék az október közepén életbe lépett hajléktalantörvényt, ami büntetéssel sújtja azokat, akik a rendőrség szerint életvitelszerűen tartózkodnak az utcán. Interjú az Utcajogász ügyvédeivel.

A zenetörténeti legenda szerint az 1838-as pesti árvíz híre hozta felszínre a Liszt Ferencben szunnyadó magyar hazafit. A valóság ennél persze árnyaltabb lehetett, de így is zongorapárbajok tarkították.

A Lánchíd és az Alagút felújítására csak úgy adott 7 milliárdot az állam, hogy cserébe kitalálta a főváros helyett, hogy az hogyan is nézzen ki. Tarlóson átnyomtak egy kicsit gyalogosbarátabb koncepciót.

A Tolna Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet egyik rabja kitalálta és megszervezte, hogy a rabok is jótékonykodhassanak. Nagyon kevés dologról dönthetnek, ezért minden, amiről maguk rendelkezhetnek, hozzátesz az életükhöz.

Az igazság az, hogy a 20 nap valójában évi 60 nap, de erről sokszor elfelejtenek szólni, nem véletlenül. A tartalékosok túlnyomó többsége volt nyugdíjas - ilyen a világon csak Magyarországon van.

Különös bravúr a magyarok történelmi emlékezetben: a Nagy Imrét bitófára juttató Kádárt majdnem ugyanannyian ítélik meg pozitívan, mint a mártír miniszterelnököt. Medián-felmérés vitatott történelmi alakokról és eseményekről.

Egyelőre csak a belvárosi aluljárókból távolították el a hajléktalanokat, az utcákon, parkokban ugyanolyan nyugalomban lehettek mielőtt az utcán élést betiltó törvény életbe lépett volna. A következő napok nagy kérdése lesz, hogy feljönnek-e a föld alól a rendőrök, és félhetnek-e az erdőben, kunyhókban lakók.

A világ legfoglalkoztatottabb zongoristáinak egyike, bár ennek a titulusnak egyáltalán nem örül: interjú Várjon Dénessel.

Elementáris karmester, fenomenális zongorista, virtuóz zeneszerző, a klasszikus zene népszerűsítését új szintre emelő előadó, ellenállhatatlan tévészemélyiség, az FBI által megfigyelt politikai aktivista és így tovább: 100 éve született a XX. század egyik legjelentősebb alkotója.

Idő előtt zárul a gyűjtés, de még pár napig lehet támogatói mozijegyet venni.

A súlyosan, halmozottan sérült gyerekek fejlesztésének kulcsszereplői a gyógypedagógusok. Sokszor ők az egyetlenek, akik hidat képeznek a fogyatékossággal élő gyerekek és a közoktatás között. Szerepük felbecsülhetetlen, mégis több ezren hiányoznak ma Magyarországon a munkaerőpiacról. Az üres álláshelyeket annak ellenére sem tudják betölteni, hogy évről-évre háromszor annyian szeretnének gyógypedagógusi diplomát, mint ahány felsőoktatási férőhely van.

Dubóczky Gergely volt asszisztense Kocsis Zoltánnak, Fischer Ivánnak és Fischer Ádámnak, vezényelte szinte az összes jelentős zenekart, pár éve pedig megalapította saját zenekarát, a Budapest Sound Collective-et.

A sötét parkolási ügyekről szóló videónk olvasóinknak hála már biztosan elkészül. A támogatói mozijegyeket továbbra is megvásárolhatjátok.

50 éve még attól tartottak, hogy a kortárs zene és a hangversenytermek közönsége végleg elszakadt egymástól. Mára kiderült, hogy ez nem igaz, de ehhez a zenetörténet vége és komoly piaci változások is kellettek.

Úgy döntöttünk, hogy nekiállunk és felgöngyölítjük a minden autóst érintő, a kilencvenes évek óta húzódó fővárosi parkolási káoszt. Ehhez kérjük a támogatásotokat.

A kényszerített prostitúció áldozatai jellemzően kiszolgáltatott helyzetben lévő fiatal lányok, nők, akiket sokszor megtévesztéssel rángatnak bele a prostitúcióba a gyenge pontjaikat pontosan ismerő futtatók.

Az állam évről évre egyre több gyereket emel ki a családjából, és küldi őket nevelőszülőkhöz vagy gyermekotthonba. Közben egyre kevesebben maradnak utógondozásban, ami az állami gondoskodásban felnőtt, 18 évesnél idősebb fiatalokat segíti. Így sokan védőháló nélkül maradnak, könnyen bajba kerülnek, és végső esetben akár az utcán is találhatják magukat.

Berinszki Zoltán éjjel sofőrködik, nappal beteg és fogyatékkal élő gyerekeket furikáz. A Taxisok és civilek a beteg gyermekekért alapítvánnyal taxicsekkeket vett, hogy a gyerekek néhány órára hazamehessenek a kórházból, a saját pénzéből pedig limuzint bérel, hogy cirkuszba, repülőnapra, fesztiválokra vihesse őket.

Fördős Attila nem mondta azt a behívott iskolaigazgatónak és helyettesének, hogy kirúgná őket, ha tehetné.

Hatalmas bravúrral az újonc magyar csapat 4-0-ra legyőzte a szlovák Extraliga bajnokát. De mit keres két magyarországi csapat a szlovák bajnokságban?

A Fidesz-kormányok nagyszabású termőföld-kiárusító akciójának, a „Földet a gazdáknak!” programnak nem csak nyertesei, de kárvallottjai is vannak. A bérlők, akik 2012-2014 között nyomott áron jutottak földhaszonbérleti joghoz, pár évvel később azzal szembesültek, hogy az állam eladja alóluk a földet.

Bár a legtöbbet az egészségügyi dolgozókat sújtó irdatlan mennyiségű túlórázásról lehet hallani, korántsem csak őket zsigerelik ki. A munkavállalókat gyakran csak az tartja vissza a felmondástól, hogy tudják, saját kollégáikkal szúrnak ki, akiknek majd még többet kellene dolgozniuk.

Akármennyien mondják, hogy a fiatalok jobban tennék, ha az iskolapadban való ücsörgés helyett inkább szakmát tanulnának, a számok alapján igenis megéri diplomát szerezni. Az OECD kedden megjelent kötete szerint Magyarországon különösen nagyot dob az ember fizetésén, ha felsőfokú végzettsége van.

Itt az orosz befolyásról szóló videósorozatunk negyedik része, ami arról szól, hogy került függőségbe Magyarország az orosz energiától.

Világszerte azzal szenvednek a különböző kormányok, hogy a legjobb diákok nem akarnak tanárnak menni, vagy ha mégis, eszük ágában sincs hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozni. Hogyan képzik a tanárokat a legjobb oktatási rendszerekben, és hogyan lehetne a pályára csábítani a tehetséges fiatalokat?

Egy autista lány könnyítéseket kért az egyetemi tanulmányaihoz, de a vizsgáló 45 percig győzködte, hogy nincs semmi baja. Egy másik lány apja úgy érzi, hogy a vizsgáló csak annak adja meg a leszázalékolást, aki dolgozni is akar mellette, nem pedig a támogatásra pályázik.

Lemaradtál az előrendelésről? Most pótolhatod a mulasztást.

Egy hatvannyolc éves nő egyik napról a másikra stroke-ot kapott, és magatehetetlenné vált. A családja nem tudta odahaza gondozni, ezért ápolási otthonba akarták vinni. Ez viszont nem volt olyan egyszerű. Hetekig cikáztak a kórház, a gyámhivatal, a szociális otthonok és a bíróság között, miközben azzal vádolták őket, hogy embertelenek.

Mostanra Magyarországon is mindennaposan érzékelhetők lettek az egyre nagyobb méreteket öltő kivándorlás hatásai – elég csak a szakképzett munkaerő égető hiányára gondolni -, olyat azonban még nem láttunk, amit most a jelenséget szintén jól ismerő szomszédos Románia, ahol a külföldön élő és dolgozó állampolgárok tömegei jöttek haza, hogy a kormányuk távozását követeljék a legutóbbi, százezreket az utcára vivő bukaresti tüntetésen.

Néhányan egyáltalán nem találnak munkát odahaza, de akik igen, azok is szívesebben mennek Arad környékére. Kényelmesebb, mert busszal viszik őket, és a munka sem túl megterhelő. Bárki el tudja végezni, egész jó a fizetés, nem nyomasztják őket percre kiszámított szünetekkel, és még légkondi is van.

Egy család a négy gyereke mellé fogadott örökbe egy Down-szindrómás kisfiút, egy másik családnak azután derült ki, hogy súlyos izomsorvadásban szenved a lányuk, miután hazavitték. Tavaly csak 7 fogyatékkal élőt fogadtak örökbe az országban. Az Abcúg riportja.

T. egy vidéki, néhány tízezres kisvárosban tanít évtizedek óta. Nagyon szoros kapcsolatban van a tanítványaival, leginkább a lányokkal. Harminc éve szerelembe is esett egyikükkel, pedig a lány akkor még csak 13 éves volt. Járni kezdtek, aminek a szex is része volt, a férfi az együttlétek után esemény utáni tablettákat adott neki. Az Abcúg.hu riportja.

Bunyós Pityut Szikora Istvánként csak azok ismerik, akiket nem csupán a mulatós zene, de az ökölvívás is érdekel. Szikora úr alaptermészete leginkább a galamblelkű Troppauert, a költőt idézi elénk.

Erdogan titkosszolgálata a világ élvonalába tartozik. Lehet bármit gondolni a módszereikről, muszáj együttműködni – írja Katrein Ferenc az Alkotmányvédelmi Hivatal volt műveleti igazgatója.

Donát egy súlyos betegségből épült fel, ép értelmű kisfiú. Az iskolák mégsem vállalják, mert félnek, hogy túl sok gond lenne vele.

Van, aki 5-6 tanfolyam után sem kap munkát, de nem reklamál, mert a tanulásért pénz jár, és így a közmunkát is elkerüli. Aki viszont szeretne dolgozni, ráfázhat, mert nem nyilvános, melyik képzőcég tanfolyama ér valamit. Előfordul, hogy egy vendéglátós 9 hónap alatt még egy kocsmapultot sem lát.

Súlyosabb formáiban a skizofrénia nemcsak a beteg életére ró hatalmas terhet, hanem az egészséges családtagokéra is: sokszor maguk is depresszióval vagy szorongásos panaszokkal küzdenek. A szegedi Pszichiátriai Klinikán emiatt két éve egy kifejezetten családtagoknak szóló csoportot indítottak.

Ide, hozzánk, a 444-hez.

Augusztusban érkezik, most az is megkaparinthatja, aki az első körben lemaradt. Nem viccelünk, tényleg 444 jó budapesti hely lesz benne, az éttermektől a kirándulóhelyeken át a galériákig.

A hetedik alkotmánymódosítással a Fidesz újra nekigyürkőzött, hogy a közterületekről eltüntesse a hajléktalanokat. A kormánypárt érvelése szerint mindenkinek jut hely a szállókon, semmi sem indokolja, hogy az utcán éljenek. A hajléktalanellátásban dolgozó civil szervezetek szerint ez még a fővárosban sincs így, de Pécsen különösen rossz a helyzet.

A munkájuk és gyereknevelés mellett döntöttek úgy anyukák, hogy segítenek más olyan anyáknak, akik nem adhatnak meg mindent a gyereküknek, mert nehéz körülmények között élnek.

Néhány óra alatt elfáradnak, mindenféle egészségügyi bajjal szenvednek, közel vannak a 60-hoz vagy már el is múltak, de még mindig fizikai munkát végeznek. Ők az a korosztály, akik most tapasztalják meg, hogy mit is jelent a nyugdíjkorhatár kitolása. Az abcúg.hu riportja.