2027 januárjáról ismét bevezetik a reklámadót

A kormány kedd este benyújtotta az Országgyűlésnek a jövő évi adótörvényeket, a dokumentumban szerepel a reklámadó is. Ebből az derül ki, hogy 2027 januárjától ismét bevezetik a reklámadót, ami sávos lesz, a legtöbbet pedig a legnagyobb reklámbevétellel rendelkezők fizetik majd.

Korábbi bejelentések szerint a kormány ebből nagyjából 14 milliárd forintnyi bevételre számít.

A tervezet szerint

• az 500 millió és 10 milliárd forint közötti bevételrész után 2,5 százalékos,
• a 10 és 40 milliárd forint közötti rész után 4,5 százalékos,
• a 40 milliárd forint feletti bevételrész után pedig 7,5 százalékos adót kell fizetni.

Az adó alól csak 500 millió forint alatti bevételnél mentesülnek a vállalkozások.

Ez egyértelmű elmozdulás a szóban korábban bejelentett 3,75 zázalékos fix adókulcstól. A korábbiaknál magasabb lett az adómentes sáv és afelett progesszív adó lett, ami a kis médiaszereplők számára előnyösebb, érdemben pedig nagyobb terhet tehet a globális szereplőkre. Szakmai körökben korábban akörül voltak a kérdőjelek, hogy a globális szereplők tényleges forgalmát milyen eszközökkel lehet vizsgálni és ezt az adót behajtani. Hogy milyen hatásai lehetnek a reklámadó bevezetésének, egyelőre kérdéses, de hozhat akár áremelkedést is a reklámpiacon.

A törvény benyújtása előtt bő egy héttel a reklámadó 3,75 százalékos kulcsának bevezetése ellen emelt szót a Magyar Reklámszövetség és több társszervezet. Akkor úgy fogalmaztak, hogy a reklámadó jelenleg érvényes nulla százalékos kulcsa nem azt jelenti, hogy a magyar reklám- és médiapiac szereplői ne fizetnének adót.

„Minden más magyarországi vállalkozáshoz hasonlóan az általános adózási szabályok szerint fizetnek társasági adót, helyi iparűzési adót, általános forgalmi adót, foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterheket és más adókat. A reklámadó egy további, árbevételt terhelő különadó, amely a magyar vállalkozások nyereségességétől függetlenül, vagyis akár veszteséges működés esetén is fizetési kötelezettséget eredményezhet. A javarészt reklámbevételekből működő hazai tartalomszolgáltatók működését, üzleti fenntarthatóságát közvetlenül és különösen negatívan érinti a reklámadó újrabevezetése” – írták a közleményben.

Akkor azt is jelezték, hogy nem látják, hogyan vonatkozna a különadó a magyarországi reklámköltés közel 40 százalékát adó globális techóriásokra, amelyek jellemzően nem magyar adóalanyok.

Kérdés a vitához: Milyen hatással lehet a sávos reklámadó a hazai médiaszereplőkre, a globális platformokra és a reklámpiaci árakra?