Vizsgálja a GVH az RTL, a DM és Gryllus Dorka médiahekkjét

Miután Gryllus Dorka egy fizetett(?) hirdetésben vert át mindenkit az RTL-lel és a DM-mel karöltve, és játszotta el a rosszullétet az RTL reggeli élő műsorában, mintha menopauzás roham(?!) tört volna rá, mindezt úgy, hogy csak napokkal később jelezték, hogy amit a nézők láthattak, nem a valóság volt, csak egy színjáték, egy kampány része, panasz érkezett a Gazdasági Versenyhivatalhoz és Önszabályozó Reklám Testülethez is.

Az RTL műsorában látott jelenet előtt, közben vagy után sem jelezték, hogy mindez egy támogatott tartalom, reklám, hirdetés vagy egy kampány része volt. Márpedig a hatályos törvények szerint a reklámot egyértelműen fel kell tüntetni, és a hirdetésnek el kell különülnie a többi tartalomtól. Az RTL-ben látottak így felvetik a fogyasztóvédelmi törvényben tiltott szerkesztői tartalomnak álcázott kereskedelmi kommunikáció megvalósulását, ami büntetendő. A HVG kérdést küldött az ügyben a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH), így derült ki, hogy panaszeljárás van folyamatban az ügyben, de erről a GVH további információt jelenleg nem adhat.

A HVG azt írja, az Önszabályozó Reklám Testülethez (ÖRT) is érkezett fogyasztói panasz az üggyel kapcsolatban, a beadvány vizsgálatát az ÖRT Eljárási Szabályzatának megfelelően megkezdték és folyamatban van.

„Panaszeljárásunk kötelező eleme az érintett felek meghallgatása, ezért a döntést csak valamennyi releváns fél álláspontjának megismerése és a bevont szakértők véleménye ismeretében hozzuk meg. Az összes érintett szereplő már jelezte együttműködésüket az eljárásban” – írta az ÖRT.

Az DM RTL-en bemutatott kampánya ügyében a Magyar PR Szövetség Etikai Bizottsága is kiadott egy állásfoglalást, amiben azt írják, az eset alapvető kommunikáció-etikai kérdést vet fel: meddig terjedhet a figyelemfelkeltés szabadsága, és milyen határokat szab a közönség bizalmának megőrzése?

Azt írják, hogy a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) Etikai Bizottságának álláspontja szerint „a közönség tudatos megtévesztésére épülő PR-tevékenység sérti a hitelesség, az átláthatóság és a felelős kommunikáció szakmai alapelveit. A figyelemfelkeltő, kreatív PR-megoldás, a társadalmilag hasznos cél és a kampány kommunikációs eredményessége nem jogosít fel megtévesztő eszközök alkalmazására”.

Szerintük különösen aggályos, ha egy kampány egészségügyi rosszullét látszatát kelti, és a közönség őszinte aggodalmát, együttérzését használja fel a figyelem megszerzésére. „Az utólagos leleplezés vagy magyarázat önmagában nem szünteti meg a megtévesztésből fakadó etikai problémát, különösen akkor, ha a korrekció nem azonos időben és platformon történik, és nem feltétlenül jut el az eredeti közlés valamennyi befogadójához.”

Kérdés a vitához: Milyen szempontokat tart fontosnak annak megítélésében, hogy egy műsorban megjelenő kampányt megfelelően jelöltek-e reklámként?