Macron: Szégyenérzet és düh uralkodik Franciaországban a zavargások miatt

Vasárnap este Emmanuel Macron köztársasági elnök szűk 10 perces televíziós beszédében azt mondta: Franciaországban szégyenérzet és düh uralkodik amiatt, hogy a középiskolákban hetekig tartó megmozdulásokat követően a megélhetési problémák elleni tiltakozásul előző nap szervezett országos megmozdulást zavargások és fosztogatások kísérték országszerte.

Macron elítélte az „az ultrabaloldali csoportosulások” és „a hozzájuk csapódó számos bűnöző” általi „féktelen erőszakot” a francia városokban. „Üzleteket fosztottak ki, középületeket, boltokat, városházákat támadtak meg” - fogalmazott.

„Ezeket a képeket látva mindannyian azt kérdezzük, hogyan tehették franciák ezt Franciaországgal” - mondta az államfő, példaként említve a limoges-i városháza felgyújtását, a lyoni turisztikai hivatalban történt gyújtogatást, a marseille-i városházába történt behatolást és a bordeaux-i prefektusi hivatal elleni támadást.

Ugyanakkor „soha nem szabad összekevernünk a jogos követeléseket támasztó tüntetőket azokkal, akik romboltak, rongáltak és fosztogattak” - tette hozzá.

Macron „átláthatóságot” ígért a szombaton alkalmazott rendfenntartói stratégiával kapcsolatban, arra kérve a kormányt, és elsősorban Laurent Nunez belügyminisztert, hogy „vonják le a tanulságokat”, kijelentve, hogy „egyértelmű válaszokat” vár. Emellett bejelentette, hogy Sébastien Lecornu miniszterelnök a következő napokban összehívja valamennyi politikai pártot, a szakszervezeteket, a diákszervezeteket, az önkormányzati és a parlamenti képviselőket is, hogy megoldásokat találjanak a társadalmi követelésekre.

A következő napokban a prefektusok „döntéseket fognak hozni városaink védelme érdekében, beleértve egyes gyülekezések betiltását is” - jelentette be az államfő, aki felszólította a pártokat, szakszervezeteket és diákszervezeteket is, hogy egyértelműen ítéljék el az erőszakot.

„Az országnak rendre és nyugalomra van szüksége, nem eszkalációra” - jelentette ki, és azt kérte, hogy a hat hónap múlva esedékes elnökválasztást megelőző kampány a vitákról, s ne a rendzavarásról és a pusztításról szóljon.

Szombaton országszerte a sárgamellényesekből, középiskolásokból és egyetemistákból, valamint klímaaktivistákból és antifasisztákból álló menetekben százezrek tiltakoztak békésen a megélhetési problémáik miatt a rendőrség által engedélyezett és biztosított útvonalakon, eközben arcukat álarccal eltakaró, fekete ruhás fiatalokból álló vandálcsoportok behatoltak középületekbe, ahol gyújtogattak, mások üzleteket fosztogattak, barikádokat emeltek bérkerékpárokból és kordonokból, amelyeket aztán felgyújtottak.

A francia Kereskedők és Forgalmazók Szövetsége szerint a francia nagyvárosokban szombaton mintegy 1500 üzletet fosztottak ki. A déli Marseille-ben a hatóságok több mint 30 ezer fosztogatót számoltak össze.

A belügyminisztérium vasárnapi esti összesítése szerint 2397 embert állítottak elő, 997 rendőr és csendőr sérült meg, közülük hét súlyosan.

A zavargások és a fosztogatások Franciaország két legnagyobb városában, Párizsban és Lyonban vasárnap is folytatódtak. A városi erőszak elleni harcra specializálódott elitegységet a második egymást követő napon vetették be a hatóságok a fővárosban - közölték hivatalos források. A République téren és a környező utcákban avatkoztak be, ahol egész nap feszültség uralkodott: több száz, arcát eltakaró, feketébe öltözött kapucnis rendbontó összecsapott rendfenntartókkal, akik vízágyukkal és könnygázzal válaszoltak. A hírtelevíziók által élőben közvetített zavargások során a környéken ismét megjelentek fosztogatók, akik élelmiszer- és ruházati boltok kirakatait betörték, és elvittek, amit találtak. Hasonló jelenetekről érkeztek hírek a közép-franciaországi Lyonból is.

A fél év múlva esedékes elnökválasztáson a felmérések szerint jelenleg legesélyesebbnek számító jelölt, Marine Le Pen a közösségi oldalain közzétett felvételen elítélte a kialakult „mély válságot”, amely szerinte „fenyegetést jelent a demokráciára”. Ő is, és a kormány is egyértelműen a radikális baloldali Engedetlen Franciaország nevű parlamenti pártot és vezetőjét, a szombati párizsi menetben felvonuló Jean-Luc Mélenchont tette felelőssé az erőszak elszabadulásáért.

A szombati országos demonstráció szervezőinek az volt a célja, hogy a középiskolásoknak a közoktatás alulfinanszírozottsága miatt egy hónapja tartó tiltakozó megmozdulásaira építve, a szakszervezetek támogatásával egyesítse a diákokat más elégedetlen társadalmi csoportokkal, az egykori sárgamellényesekkel, a gazdákkal vagy a klímavédőkkel.

Arról, hogy a tüntetéshullám milyen hatással lehet a jövő évi elnökválasztásra, itt írtunk bővebben. (via MTI)

Kérdés a vitához: Milyen lépések segíthetnének egyszerre kezelni a tüntetők társadalmi követeléseit és megelőzni a további erőszakot?