A magyar fiatalok kétharmada használja az AI-t lelki támaszként egy friss kutatás szerint

A magyarok kétharmada egyedül küzd problémáival – többek között ez derült ki abból a felmérésből, amelyet a nagy nemzetközi közvélemény-kutató, az Ipsos végzett. A megrendelő a pszichológiai szolgáltatásokat közvetítő Hedepy, amely nyilván marketingcélokra használja az eredményeket, de a 18–70 év közötti, online megkérdezett 1010 fő válaszai nem, életkor és régió szerint reprezentatívak a magyar lakosságra nézve.

A kutatás összefoglalója szerint a mindennapokat megnehezítő érzelmi terhek nem egyenlően oszlanak el a társadalomban: míg a Z és az Y generáció körében 86 százalék beszélt ilyenekről, a baby boomerek korosztályában csak 68 százalék. „A baby boomerek relatíve alacsonyabb érintettsége ugyanakkor nem feltétlenül jelent gondtalanabb mindennapokat: inkább a mentális egészséghez való eltérő viszonyulást és a segítségkéréssel szembeni mélyebb távolságtartást jelzi” – írják.

A nehézségek rangsorát magabiztosan

• a stressz vezeti (52%), amelyet
• a pénzügyi aggodalmak (36%),
• a szorongás (31%) és a
• munkahelyi nyomás (28%) követ.

Csak az AI hallgat meg

A válaszadók 65 százaléka szeretett volna beszélni az érzéseiről az elmúlt évben, mégsem tette meg. A közlemény úgy érvel, hogy ennek a hallgatásnak a hátterében nem a stigma áll:

• mindössze 11 százalék szégyelli a gondjait,
• 24 százalék amiatt maradt csendben, mert egyszerűen nem volt kivel beszélnie,
• 17 százalék nem akart teher lenni,
• 16 százalék pedig nem tudta szavakba önteni az érzéseit.

Ami a szakellátást illeti: mindössze 24 százalék zárkózik el teljesen a terápiától, és csak 5 százalékot tart vissza a szégyenérzet. A valódi gát a terápia költsége (38%) és a megfelelő szakember megtalálásának nehézsége (62%).

Itt jön be a képbe az AI: a magyarok 42 százaléka fordult már valamilyen mesterségesintelligencia-alapú eszközhöz érzelmi támogatásért vagy tanácsadásért. Ez az átlag viszont úgy jön ki, hogy a Z generációs fiatalok 62 százaléka használja az AI-t lelki támaszként, míg a baby boomereknek csupán 22 százaléka.

Tavaly hosszan írtunk róla, hogy egyre többen vannak olyanok, akik elhiszik, hogy lehet érzelmekkel teli kapcsolatot ápolni a mesterséges intelligenciával. Testvérlapunk, a Qubit még régebben írt arról, hogy a magyarok jelentős része nem tud, vagy a megbélyegzés miatt nem is akar pszichológushoz, pszichiáterhez fordulni, tavaly pedig arról számoltak be, hogy Magyarországon is sok felnőtt él ADHD-val, de a lassú állami és a drága magánellátás miatt a TikTokról diagnosztizálják magukat.