Egyszeri, 120 milliárdos támogatás az államtól a fővárosnak, regionális BKK, parkolási bevételek átcsatornázása: ezekről döntött az FKT

Megtartotta első ülését a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT), a fejleményekről az ülést követően Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter tájékoztatott.

Az ülés napirendjén eredetileg többek közt a szolidaritási hozzájárulásról szóló „jogvitákkal összefüggő megállapodásról” szóló javaslat, különféle közlekedési kérdések, a parkolási bevételek kezelése, illetve a talányos megfogalmazású „Budapest Főváros Önkormányzata és intézményei működésével kapcsolatos intézkedésekről szóló javaslat” is szerepelt.

Karácsony azzal kezdte, hogy egy mondatban így foglalná össze a helyzetet:

„Véget ért az a korszak, amikor a magyar kormány ellenségként kezelte a nemzet fővárosát.”

A főpolgármesterhez hasonlóan Vitézy is hosszan méltatta az együttműködést, aminek jelenleg az alapjait rakták le.

Az ülésen többek között döntés született arról, hogy a kormány egy egyszeri, 120 milliárdos támogatást nyújt a fővárosnak, ha a főváros eláll azoktól a perektől, amiket még az előző kormány idején indított a szolidaritási hozzájárulással összefüggésben.

Ez az összeg nagyjából arra lesz elég, hogy be tudják fizetni a szolidaritási hozzájárulás idén még fennmaradó összegét és néhány ki nem fizetett számlát rendezni tudjanak, de a főváros anyagi nehézségeit ez hosszú távon nem oldja meg.

Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy a szolidaritási hozzájárulás befizetése után a főváros hozzá tud majd jutni állami normatívákhoz, amiket eddig elvontak tőlük, ugyanakkor Karácsony szerint még így is nehéz lesz lehozni az idei évet. Hosszú távon pedig tervben van a kormány részéről a szolidaritási hozzájárulás összegének csökkentése is, de ez még egyelőre körvonalazatlan.

Cserébe viszont a főváros vállalta, hogy az ideihez képest jövőre 20 milliárd forintos megtakarítást csinál a működési kiadásaiban - ami viszont még a főpolgármester elmondása szerint sem lesz könnyű dolog, de tartani tudják. Vitézy Dávid ehhez hozzátette: költségvetési felügyelőt rendelnek majd a fővároshoz (aki nem ekvivalens a csődbiztossal, így nem csorbítja a szuverenitását fővárosnak, viszont nyomon követi majd szorosan a gazdálkodását).

Nagy volumenű döntés még, hogy regionális BKK-t hoznak létre, ebbe az állam tőkeemeléssel száll be, és ugyanolyan arányban (50-50%) finanszírozza majd a működését, mint a főváros. Ezzel kapcsolatban Vitézy kiemelte, hogy szerinte nem jó szó erre az államosítás, mert valójában „feles finanszírozásról” van szó, ahol az állam 170 milliárdot fordít majd a kiterjesztett hatósugarú, regionális BKK-ra, ugyanannyit, amennyit a főváros - ráadásul ez Budapest esetében még kevesebb is, mint amennyit egyedül költene a szűkebb körű feladatokra.

Szó esett a parkolási bevételek kérdéséről is, ami ellen délelőtt kerületi polgármesterek tiltakoztak, méghozzá rögtön azután, hogy a főpolgármester azt mondta: „Időnként le kell vágni a szent teheneket.” Karácsony és Vitézy is az egységesített parkolási rendszer mellett érvelt, az abból a Fővárosi Önkormányzathoz befolyó összegeket pedig a fővárosi és kerületi utak felújítására fogják fordítani, másra felhasználni nem lehet. Ami egyben válasz arra a kérdésre is: figyelembe vette-e az FKT a polgármesterek tiltakozását. Karácsony egyébként azt mondta, kész vitatkozni a városvezetőkkel a témáról, mert „a demokrácia nem az jelenti, hogy nincsenek viták”, ezek a viták pedig szerinte arról szólnak, hogy hogyan tudnak hozzájárulni a jobb működéshez.

Ezután szóba került még Rákosrendező, egy új kikötői rendszer kialakítása, a csatornázási művek köztulajdonba visszavétele, a Diákváros és a történeti fürdők fejlesztése is.

Hamarosan újabb ülés várható.

Mi ez?

Múlt hét kedden fogadta el az Országgyűlés azt a törvényt, melynek értelmében (ismét) létrejön a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa. A testületbe 5-5 főt delegálhat a kormány és a főváros, a vezetője Magyar Péter miniszterelnök, társvezetője Karácsony Gergely főpolgármester, a döntéseit pedig egyhangúlag hozza meg. Az FKT jogkörei is bővülnek az eddigiekhez képest, dönthet például a fővárosi beruházások kiemeltté nyilvánításáról, és egy-egy fejlesztés megvalósítására kijelölhet olyan fejlesztőcéget is, amelynek fele-fele arányban tulajdonosa a kormány és a főváros.

Hogy volt?

Az ülésen a kormány részéről Magyar Péter miniszterelnök mellett Vitézy Dávid, Kármán András pénzügyminiszter és Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter vett részt, a fővárostól Karácsony Gergely, Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester, Bovier György, a Tisza frakcióból, illetve Kiss Ambrus főigazgató ült az asztalhoz (bár ő egyébként nem tagja az FKT-nak).

Információink szerint már az ülés napirendjét, az azon szereplő témákat is ma reggel kapták meg a résztvevők, amiből értesülhettek arról, hogy miről is lesz szó (pedig nem kis dolgok kerültek szóba). Azt egyébként már délelőtt jelezték kerületi polgármesterek, hogy a megállapodás egyes részeiről a főpolgármester tegnap este tájékoztatta őket - vagyis valóban rohamtempóban zajlott az FKT első ülésének lebonyolítása.

Az FKT felállását, illetve a kormány és a főváros közti tárgyalások átláthatatlanságát már korábban is bírálták, többek közt a Fővárosi Közgyűlés múlt heti ülésén is többször felmerült, hogy Karácsony Gergely főpolgármester úgy tárgyal Budapest nevében, hogy arról semmilyen tájékoztatást nem ad. Karácsony ezzel kapcsolatban jelezte, hogy azért nincs nyilvános kommunikáció, mert nem a nyilvánosság előtt üzengetne a kormánynak (ami arra nem válasz, hogy a fővárosi frakciók, vagy akár a kerületek felé miért nem kommunikáltak az egyeztetések állásáról).

Az FKT tagjainak megszavazása is ennek megfelelően lett feszült a pénteki közgyűlésen: a Tisza-frakció kizárólag a tiszás jelöltet (Bovier György), illetve Vitézy Dávid egykori frakciójának, a Podmaniczky Mozgalomnak a jelöltjét, Gál Józsefet szavazta meg. Rajtuk kívül egyedül Baranyi Krisztinát sikerült bejuttatni a testületbe, mivel őt a fideszes képviselők is megszavazták, a közgyűlés sajátos összetételéből fakadóan viszont ezután sem a DK jelöltje (Szaniszló Sándor, frakcióvezető és polgármester), sem a Fideszé (Szepesfalvy Anna, frakcióvezető) nem ment át.

Még egyszer: a Tisza a saját jelöltjén és Gál Józsefen kívül egyetlen jelöltet sem támogatott.

Így sikerült összehozni azt a sajátos felállást, hogy az öt jelöltből a négy helyre három tagot delegált a főváros (Karácsony Gergely a 444-nek a pénteki ülés után azt mondta, a következő hónapban nekifutnak újra a kérdésnek).

A kormány részéről viszont semennyire nem volt átlátható, hogy kik ülnek be a testületbe, ez leginkább onnan derült ki, hogy kik ültek be az első ülésre (nyilván azon túl, hogy Magyar részvétele nyilvánvaló volt, mint a testület vezetőjéé, és Vitézy Dávidé sem volt kérdéses, hiszen ő kommunikált a legaktívabban az FKT-ról).

Előzmények

Csütörtök reggel öt kerületi polgármester (Baranyi Krisztina, Niedermüller Péter, Pikó András, Soproni Tamás és Rózsa András) tiltakozott az ellen, hogy az FKT keretei közt a kormány és a főváros a kerületek bevonása nélkül állapodott meg olyan ügyekben amelyek a kerületeket is nagyban érintik.

Ami leginkább kiverte a biztosítékot, az az volt, hogy a szolidaritási hozzájárulás rendszere változatlan marad, miközben a budapesti kerületektől elveszik a parkolásból származó bevételeiket, és azokat a Fővárosi Önkormányzathoz vonják - ami így kerülheti el a csődöt. Csakhogy ezzel a kerületek esnek el jelentős bevételektől, ami viszont a polgármesterek szerint annyit tesz: Karácsony Gergely a főváros érdekit szem előtt tartva elárulta a kerületeket. (Erről itt írtunk bővebben.)

A nap során egyre többen fejezték ki tiltakozásukat, Kiss László óbudai polgármestertől Böröcz Lászlóig, aki az I. kerület fideszes vezetője. A Momentum Mozgalom közleményben szólította fel a főpolgármestert, hogy ne kössön olyan megállapodást, ami sérti a budapestiek érdekeit. Mint írták:

„A parkolási rendszer központosításáról semmilyen egyeztetés nem volt a kerületek polgármestereivel. Egy ekkora horderejű átszervezésnél ez lenne a minimum. A Fidesz éveken keresztül működött egyeztetés és konstruktív párbeszéd nélkül, de az új kormánytól és Budapest főpolgármesterétől ez hatalmas csalódás. Nem erre szavaztunk, ez nem szemléletváltás, hanem a fideszes módszerek folytatása.”

Ezzel szemben Orbán Árpád, a Tisza fővárosi frakciójának vezetője arra a kérdésre, hogy mit szól a polgármesterek felháborodásához, azt válaszolta:

„Remélem, hogy mindenki boldog lesz és elégedett, és örömteli.”