Újabb öt feljelentést tett a Belügyminisztérium, mindegyik a Nemzeti Sportügynökséget érinti

Újabb mérföldkőhöz érkeztek az elmúlt hónapok átvilágítási folyamatai - jelentette be Pósfai Gábor. A belügyminiszter jelezte: feljelentés született öt olyan ügyben, amelyek során a kormány véleménye szerint „tudatosan hátrányos helyzetbe hozták a magyar államot, vagy kifejezetten nagy vagyoni hátrányt idéztek elő a közvagyont érintően”.

Az esetekben közös, hogy mindegyik valamilyen módon kötődik a Nemzeti Sportügynökség tevékenységéhez, illetve az általa kezelt ingatlanokhoz és ingóságokhoz - tette hozzá Pósfai.

A feljelentések indoklásai között szerepelnek például: versenyeztetés nélküli jogosulatlan előnyszerzés, vagyonhasznosítási pályázat és bérleti jogviszony tekintetében mélyen a valós piaci ár és a korábban megfogalmazott becslések alatt megállapított bérleti díjak, versenyeztetési szabályok kijátszása, kötelező nyilvános pályáztatás tudatos megkerülése, állami ingatlanok és ingóságok ingyenes, határozatlan idejű használatba adása, valamint eszközök jelentősen túlárazott beszerzése - sorolta a belügyminiszter.

A belügyminisztérium közleményben részletezte az eseteket.

Az egyikben például egy évnél rövidebb szerződések sorozatával adtak bérbe állami ingatlant. A bérlővel az általa felhalmozott, folyamatos és dokumentált késedelme ellenére a szerződéses kapcsolatot fenntartották, aminek eredményeként több, mint 100 millió forintos tartozás halmozódott fel az állami vagyonkezelő felé.

Egy alapítvány a vonatkozó kormányhatározatban nevesített ingatlanokon túl nagy mennyiségű ingóságot (például sporteszközöket, bútorokat, egyéb berendezéseket) is ingyen használhatott, miközben az üzemeltetésért mindössze egy jelképes, havi 50 000 forintos közüzemi átalánydíjat fizetett. Az ingóságok beszerzése során kirívó túlárazások történtek, például egyetlen ugrálókötélért mintegy 1,3 millió forintot fizettek állami forrásból.

A BM azt írta, véleményük szerint „egy korábbi vezető munkaszerződése és annak jóváhagyási körülményei is rendkívül kirívóak”: a határozott időre szóló szerződés szerintünk egyoldalúan, az állami tulajdonú munkáltató számára kifejezetten hátrányos, a munka törvénykönyvétől és a piaci gyakorlattól is merőben eltérő feltételeket tartalmazott.

A megkezdett átvilágítási folyamatok ezzel közel nem értek véget, tovább folytatjuk a kérdéses döntések és szerződések feltárását - közölték.

Előzmények

Pósfai Gábor belügyminiszter nemrég mentette fel a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (NSÜ Zrt.) elnök-vezérigazgatóját, Bíró Pétert. Az NSÜ fő feladata – a honlapjuk szerint – a hazai olimpiai központok, stratégiai sportlétesítmények, multifunkciós csarnokok és a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programban épült tanuszodák fenntartása és működtetése. Bíró 2023. január 1-től irányította a szervezetet.

Kálnoki-Kiss Attila sportállamtitkár július közepén jelentette be, hogy vizsgálat indult az NSÜ kötelezettségvállalásai, az állami tulajdonban lévő sportingatlanok teljes szerződésállománya, benne a Papp László Budapest Sportaréna hosszú távú hasznosítására vonatkozó bérleti szerződésével kapcsolatban.

„A Nemzeti Sportügynökség Zrt. néhány nappal a választások előtt, 2026. március 26-án tízéves, 2027. január 1-jétől 2036. december 31-ig tartó bérleti szerződést kötött a Tiborcz Istvánhoz köthető RaMpART csoporttal"

- írta. Hozzátette: a korábbi bérleti jogviszony ugyanezzel a céggel egyéves időszakra szólt, és az új bérleti szerződésben az szerepel, hogy az a határozott idő lejárta előtt nem felmondható. A vizsgálat a posztja szerint kiterjed arra, hogy „indokolt volt-e az ország egyik legjelentősebb rendezvényhelyszínének tíz évre történő lekötése, megfelelő versenyt biztosított-e a pályázati eljárás, továbbá kellően védték-e a szerződés rendelkezései az állami vagyonhoz fűződő érdekeket”.