Magyarország megint blokkolta az ukrán uniós csatlakozási folyamatot

Az EU bővítési munkacsoportja (COELA) szeptember 8-án sem tudta jóváhagyni az Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak 2. és 3. fejezetcsoportjához kapcsolódó átvilágítási eredményeket, mert Magyarország továbbra is blokkolja a döntést – írja az Ukrajinszka Pravda uniós forrásokra hivatkozva.

Az európai diplomaták kedden ismét megpróbálták meggyőzni Budapestet arról, hogy támogassa a két klaszter megnyitását, de Magyarország nem változtatott az álláspontján.

„A tagállamok nem változtattak az álláspontjukon. Magyarország nem ért egyet azzal, hogy továbblépjünk az Ukrajna számára a 2. és 3. klaszter megnyitásával”

– idézte a forrást a lap. A csatlakozási tárgyalások során az úgynevezett klaszterek több uniós jogterületet fognak össze. A 2. klaszter az uniós belső piac szabályait, a 3. a versenyképességgel és az inkluzív növekedéssel kapcsolatos területeket érinti.

A döntés Moldova esetében is elakadt. Bár Magyarország korábban jelezte, hogy kész lenne jóváhagyni a moldovai 3. klaszter átvilágítási eredményeit, a többi tagállam nem támogatta, hogy Moldovát és Ukrajnát külön kezeljék a csatlakozási folyamatban.

A kormány múlt héten is elutasította a két klaszter megnyitásához szükséges átvilágítási eredmények jóváhagyását, és jelezte, hogy addig nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának következő szakaszát, amíg Kijev nem teszi meg a szükséges lépéseket a nemzeti kisebbségi jogokkal kapcsolatos kétoldalú kötelezettségvállalásainak teljesítése érdekében.

Orbán Anita külügyminiszter ugyanakkor hétfőn a Facebookon arról írt, hogy előrelépés történt a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak ügyében. Állítása szerint az elmúlt napokban három alkalommal is egyeztetett az ungvári főkonzullal, miután a kijevi oktatási tárca megkezdte a szükséges jogszabályok előkészítését.

„Május 20-án újraindítottuk a kisebbségi szakértői konzultációkat, és azóta konkrét ukrán vállalásokat értünk el. Ukrajna vállalta, hogy a megállapodásban rögzített kisebbségi jogokat törvényi erőre emeli. Az első kézzelfogható eredmény már megszületett, hiszen az ukrán kormány július 15-ei döntése alapján szeptember 1-jétől megőrzik a kis létszámú oktatási intézmények hálózatát, és továbbra is biztosítják állami finanszírozásukat”

– írta a miniszter.

Hozzátette: magyar kezdeményezésre az Európai Unió is rögzítette, hogy Ukrajnának a kisebbségi cselekvési tervét összhangba kell hoznia a magyar–ukrán tárgyalások eredményeivel.

„Most a végrehajtáson van a sor, ezen dolgozik mindkét oldal”

– írta Orbán Anita.

Magyarország korábbi miniszterelnöke, Orbán Viktor – aki ellenezte Ukrajna uniós tagságát, és rendszeresen az ukrajnai magyar kisebbség jogai miatti aggodalmakra hivatkozott – éveken át blokkolta az első klaszter megnyitását. Azóta Magyar Péter más megközelítést alkalmazott: június elején megkötötte Ukrajnával az általa „történelmi megállapodásnak” nevezett egyezséget, amely hivatalosan garantálná a kárpátaljai magyar közösség oktatási, kulturális, nyelvi és politikai jogait.

Bár Magyarország július elején hozzájárult ahhoz, hogy az EU hivatalos levelet küldjön Kijevnek és Kisinyovnak a 6. csatlakozási klaszter megnyitására irányuló eljárás elindításáról, a fennmaradó négy klaszter esetében fenntartotta blokkoló álláspontját. Ezzel tovább késlelteti Kijev törekvését, hogy előrelépjen a csatlakozási tárgyalások még hátralévő szakaszaiban.